Prohászka utolsó szentbeszédei. Pápa, 1927. március PPEK szám: 516

1927 Nagyböjtjében a Prohászka-életmű méltó befejezéshez érkezett. A hozzá legközelebb álló Norberta nővér feljegyzéseiből tudjuk, hogy orvosi figyelmeztetés ellenére nem vonult vissza, de még a kímélő életmódot sem vállalta. Épp ellenkezőleg, egyik lelkigyakorlatot vezette a másik után. A nővérek aggódtak érte, mert érezték, hogy Isten kerubját magával ragadja a Szentlélek lángja és elég. Lelkigyakorlatokat tartott Veszprémben, Pápán, Pécsett, majd a budapesti Egyetemi Templomban, ahol a nagyhét előtti csütörtökön a szószéken összeesett, és másnap agyvérzéssel meghalt.
Ennek az életszimfóniának fináléjából nyújt át e könyv hét akkordot, mely Pápán az apácák előtt hangzott el 1927. március 14-17. között. A szentéletű püspök tudta, hogy életének utolsó szakaszához érkezett. Ezért olyan megrendítő az itt közölt egyik szentbeszéd utolsó mondata: „Igen, Uram, megyek. Köszönöm, hogy mehetek. Szeretlek, és sietek Hozzád a halálon át. Amen.”
Ezen lelkigyakorlatos szentbeszédek gyorsírással leírt szövegére nemrég bukkant a könyv szerkesztője, Barlay Ö. Szabolcs. Az olvasó úgy vegye kezébe ezt a drágakincset, mint Isten kerubjának utolsó üzenetét. Olyan, mint az óceánból merített egyetlen vízcsepp: belőle kielemezhető az egész óceán.
A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban szintén megtalálható a fent említett veszprémi (1927. március 9-12.) (lásd az 576-ik tétel) és a pécsi lelkigyakorlat (1927. március 21-24.) (lásd az 575-ik tétel) szövege.

Kattintson letöltésre a "PDF" vagy "DOC" szavakra vagy a fájl nevére!
   Formátum       Méret (byte)    Fájlnév   
PDF 349.978 Prohaszka_utolso_szentbeszedei_Papa_1.pdf
DOC 290.816 Prohaszka_utolso_szentbeszedei_Papa_1.doc