A könyv a katolicizmus lényegét kutatja. Nem
érve be azzal, amely hitünket a többi
keresztény vallásrendszertôl
megkülönbözteti, hanem -- mélyebbre hatolva --
választ keres annak vezérlô
alapeszméjére és az általa
kiváltott hatóerôkre nézve is. Tudni
akarjuk, milyen egységes alapfogalom, milyen lényegi
forma érvényesül e nagyszabású
mûben. Ezt a lényegkutatást csakis
élôhitû katolikus végezheti, mert a
lényegvizsgálat csak addig járhat sikerrel,
míg a szív közremûködik. A
katolicizmusnak a lelkisége az elméleten is
túlmenô figyelmet kelt. A katolicizmus lényegileg
megállapodást, igent jelent, minden érték
elismerését, bárhol találhatók is
azok, égen vagy földön. Az akatolikus
vallások nem a feltétlen bizonyosság, hanem a
tagadás, nemlegesség, elvitatás, a
szubjektív kiválasztás útján
létesültek. A katolicizmus múltja azonos a
tekintetnélküli, szigorúan következetes,
átfogó igenlés történelmével,
amely elmegy egészen a kinyilatkoztatás teljes
igazolásáig, a Krisztusban megszületett isteni
akaratnak minden irányban kibontakozó
teljességéig. Ez adja a tekintet nélküli
feltétlen, átfogó igent a teljes emberi
élethez, életviszonylatának és
életgyökereinek összességéhez. A
katolicizmus fejezi ki a feltétlen igent legmélyebb
létokunkhoz, az élô Istenhez. A teljes Istent
vallja, a teremtô erô és ítélet
Istenét, nemcsak a gyermekek és bûnösök
jó atyját, mégkevésbé a
felvilágosodásnak és deizmusnak
csodától iszonyodó istenét. És a
teljes Krisztust vallja, akiben ez az Isten nekünk
megnyilatkozott, tehát a kéttermészetû
Krisztust, az égben és földön örök
egységben élô Istenembert. És vallja, hogy
ezt a Krisztust csakis az egész közösségben,
az egész földi emberiségben érhetjük
el, mert csak a közösség az az ôsi
adottság, mely személyiségeket tud kitermelni.
Kattintson letöltésre a "PDF" vagy "DOC" szavakra vagy a fájl nevére!
