Kérjük, az itt következô részt (314 sor) ne törölje ki, ha ezt a file-t továbbadja. Köszönjük. ======================================================================== A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár Isten hozta a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban, a magyarnyelvű keresztény irodalom tárházában! A Könyvtár önkéntesek munkájával mindenki számára elektronikus formában terjeszti Isten Igéjét. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár bemutatása ------------------------------------------------ Célkitűzés ---------- A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) célja az, hogy mindenki számára hozzáférhetôvé tegye a teljes magyarnyelvű katolikus egyházi, lelki irodalmat elektronikus formában. A lelkipásztori munka támogatása mellett elôsegíti az egyházi kutatómunkát, könyvnyomtatást és az írott, magyar keresztény értékek bemutatását, megôrzését, terjesztését. A könyvállomány mindenki számára ingyenesen rendelkezésre áll az Internet hálózaton keresztül. Egyházi intézményeknek és személyeknek postán is elküldjük a kért anyagot. Állomány -------- Minden szabadon másolható, szerzôi jogvédelem alá nem esô egyházi és vallási vonatkozású kiadvány része lehet a Könyvtárnak: a Szentírás (többféle fordításban), imakönyvek, énekeskönyvek, kódexek, pápai dokumentumok, katekizmusok, liturgikus könyvek, teológiai munkák, szentbeszéd-gyűjtemények, keresztutak, lelkigyakorlatok, himnuszok, imádságok, litániák, istenes versek és elbeszélések, szertartás- könyvek, lexikonok, stb. Irányítás, központ ------------------ Központ: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055, USA (Az Egyesült Államok New Jersey államában levô Szent István Magyar Római Katolikus egyházközség) Levelezés: Felsôvályi Ákos 322 Sylvan Road Bloomfield, NJ, 07003, USA Tel: (973) 338-4736 Fax: (973) 338-5330 e-mail: felso@comcast.net A Könyvtár használata, a könyvek formája ---------------------------------------- Ebben az elektronikus könyvtárban nincs olvasóterem, hanem a szükséges könyveket ki kell venni (vagyis ,,letölteni''). Letöltés után mindenki a saját számítógépén olvashatja, ill. használhatja fel a szöveget. A hálózaton keresztül böngészni, ill. olvasni drága és lassú. A saját személyi számítógép használata a leggyorsabb és legolcsóbb, a könyv pedig az olvasó birtokában marad. Azoknak, akik nem rendelkeznek Internet-kapcsolattal, postán elküldjük a kért könyveket. Ebbôl a könyvtárból ügy kölcsönözhetünk, hogy nem kell (és nem is lehet) a kikölcsönzött könyveket visszaadni! A Könyvtár a kiadványokat kétféle alakban adja közre: 1. formálatlan szövegként, ami a további feldolgozást (könyvnyomtatás, kutatómunka) teszi lehetôvé szakemberek számára és 2. a Windows operációs rendszer Súgó (,,Help'') programjának keretében, ami a könnyű olvasást és felhasználást teszi lehetôvé mindenki számára (a szövegek -- külön begépelés nélkül -- egy gombnyomással egy szövegszerkesztô programba vihetôk át, ahol azután szabadon alakíthatók). A Könyvtárban található file-ok neve ------------------------------------ Minden kiadvány négyféle file formában található meg a Könyvtárban: text file (formálatlan változat), help file (,,Súgó'' formátum), sűrített text file és sűrített help file. Ezenkívül minden help file-hoz tartozik egy ikon file. Minden file nevének (file name) a két utolsó karaktere a verziószám (01 az elsô változaté, 02 a másodiké, stb). A file nevének kiterjesztése (file extension) mutatja a file típusát: txt: text file, zpt: sűrített text file, hlp: help file, zph: sűrített help file és ico: a Help file-hoz tartozó icon file. Például a Vasárnapi Kalauz című könyv elsô változatának (,,01'') négy formája: VASKAL01.TXT, VASKAL01.HLP, VASKAL01.ZPT, VASKAL01.ZPH; az ikon file pedig: VASKAL01.ICO. A sűrítést a legelterjedtebb sűrítô programmal, a PKZIP/PKUNZIP 2.04 DOS változatával végezzük. A sűrítés nagymértékben csökkenti a file nagyságát, így a letöltés/továbbítás sokkal gyorsabb, olcsóbb. A file-t használat elôtt a PKUNZIP program segítségével kell visszaállítani eredeti formájába. (Például a "PKUNZIP VASKAL01.ZPH" utasítás visszaállítja az VASKAL01.HLP file-t.) A file-ok felhasználási módjai ------------------------------ Mivel minden művet kétféle formában ad közre a Könyvtár, a következô kétféle felhasználási mód lehetséges. 1. A text file felhasználása Ez a file formálatlanul tartalmazza az anyagot. A felhasználó betöltheti egy szövegszerkesztô programba, és ott saját ízlése, szükséglete szerint formálhatja. Például ha az anyagot ki akarjuk nyomtatni könyv alakban (feltéve, hogy az szabadon publikálható), akkor ebbôl a text file-ból könnyen elô tudjuk állítani a nyomdakész változatot. Vigyázat! A text file minden sora sorvég-karakterrel végzôdik, ezeket elôbb el kell távolítanunk, és csak utána szabad a formálást elkezdenünk. A szövegben a kezdô idézôjelet két egymást követô vesszô, a felsô idôzôjelet két egymást követô aposztrófa és a gondolatjelet két egymást követô elválasztójel képezi (lásd a szöveg formájára vonatkozó megkötéseket késôbb). Az egyes fejezeteket csupa egyenlôségjelbôl álló sorok választják el egymástól. A file eleje ezt az ismertetést tartalmazza a Könyvtárról. Ezt a text file-t felhasználhatjuk szövegelemzésre is, amihez természetesen szükségünk van valamilyen elemzô programra. 2. A,,súgó'' file felhasználása Ez a file formátum igen egyszerű olvasást, felhasználást tesz lehetôvé a Windows operációs rendszerben megszokott ,,súgó'' programok formájában. (Az ajánlott képernyô felbontás VGA.) Az elektronikus könyv legnagyobb elônye az, hogy a szöveg elektronikus formában áll az olvasó rendelkezésére. A ,,Másol'' gombbal a teljes fejezet átvihetô a vágóasztalra [Notepad]) és onnan a szokásos módon: ,,Szerkesztés'' és ,,Másol'' [Edit és Paste] paranccsal bármilyen Windows szövegszerkesztôbe. Ugyanezt érjük el a Ctrl+Ins gombok együttes lenyomásával is. Ha nem akarjuk a teljes szöveget átvinni, akkor használjuk a ,,Szerkesztés'' [Edit] majd a ,,Másol'' [Copy] utasítást a program menüjérôl, minek következtében a fejezet teljes szövege megjelenik egy Másolás párbeszéd-panelban. A kijelölt szövegrészt a ,,Másol'' utasítás a vágóasztalra [Notepad] viszi, és onnan az elôbbiek szerint folytathatjuk a munkát. A programból közvetlenül is nyomtathatunk fejezetenként a ,,File'' és ,,Nyomtat'' [Print] utasítással. A nyomtatott szöveg formája kissé eltérhet a képernyôn láthatótól. A nyomtatott szöveg betűtípusa ,,Arial'', betűmérete 10 pontos. Ha más formátumra, betűtípusra vagy -nagyságra van szükségünk, akkor vigyük elôbb a szöveget a szövegszerkesztô programunkba, ott állítsuk be a kívánt formátumot, és utána nyomtassunk. Ahhoz, hogy a ,,súgó'' file-t használni tudjuk, a következôket kell tennünk (a ,,Vasárnapi kalauz'' című könyvvel mutatjuk be a lépéseket). 1. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárból töltsük le a VASKAL01.HLP és a VASKAL01.ICO file-okat a saját gépünk ,,C:\PAZMANY'' nevű alkönyvtárába. (A VASKAL01.HLP helyett letölthetjük a sokkal kisebb VASKAL01.ZPH file-t is, de akkor letöltés után ki kell bontanunk a "PKUNZIP VASKAL01" utasítással.) 2. Készítsünk egy programindító ikont. A Programkezelôben kattintsunk elôször a ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoportra. (Ha az még nincs felállítva, akkor hajtsuk végre a fejezet végén leírt ide vonatkozó utasításokat.) Ezután válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Program'' utasításokat a menürôl. A párbeszed-panelban a következôket gépeljük be: Megnevezés: Vasárnapi Kalauz Parancssor: WINHELP C:\PAZMANY\VASKAL01.HLP Munkakönyvtár: C:\PAZMANY Ezután kattintsunk az ,,Ikon'' nevű utasításra, és adjuk meg a C:\PAZMANY\VASKAL01.ICO file-t. Ha ezután rákattintunk az így felállított ikonra, a program elindul, és olvashatjuk a könyvet. A ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoport felállítása: A Programkezelô menüjérôl válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Programcsoport'' utasítást. A párbeszéd-panelban a következôt gépeljük be: Megnevezés: Pázmány Péter E-Könyvtár Ezután zárjuk be a párbeszéd-panelt. Hogyan lehet a könyvekhez hozzájutni? ------------------------------------- A könyveket bárki elektronikus úton letöltheti a Könyvtárból (lásd a Könyvtár Internet címét) vagy postán megrendelheti (lásd a postai címet). Egyházi intézményeknek és személyeknek ingyen küldjük el a könyveket, mások a rendeléssel együtt 3 dollárt vagy annak megfelelô pénzösszeget küldjenek a lemez- és postaköltség megtérítésére. A Könyvtár használatának jogi kérdései -------------------------------------- Az általános elvek a következôk: 1. A Könyvtár mindenkinek rendelkezésére áll személyes vagy tudományos használatra. Ha a Könyvtár anyagát publikációban használják fel, akkor kérjük az alábbi hivatkozás használatát: ,,A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -- a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.'' 2. Egyházi intézmények és személyek kereskedelmi célokra is ingyenesen használhatják a Könyvtár anyagát, csak azt kérjük, hogy a kiadványuk elején helyezzék el az elôbbi utalást. A Könyvtár fenntartja magának azt a jogot, hogy eldöntse: ki és mi minôsül egyházi személynek, ill. intézménynek. Kérjük, keresse meg ez ügyben a Könyvtárat. 3. Ha a Könyvtár kiadványait nem egyházi intézmény vagy személy kereskedelmi célokra használja fel, akkor az elôbbi utalás feltüntetésén kívül még kérjük a haszon 20%-át a Könyvtár számára átengedni. A befolyt összeget teljes egészében a Könyvtár céljaira használjuk föl. Elôfordulhat, hogy ezek az elvek bizonyos könyvekre nem vonatkoznak, mert a szerzôi jog nem a Könyvtáré. Az ilyen könyv része az állománynak, lehet olvasni, lelkipásztori munkára felhasználni, de kinyomtatása, -- bármilyan formában --, tilos. Az ilyen jellegű korlátozások minden könyvben külön szerepelnek. (Lásd a könyvek elektronikus változatáról szóló fejezetet!) Hogyan lehet a Könyvtár gyarapodásához hozzájárulni? ---------------------------------------------------- Minden pénzügyi támogatást hálásan köszönünk, és a központi címre kérjük továbbítani. Az anyagi támogatásnál is fontosabb azonban az az önkéntes munka, amellyel állományunkat gyarapíthatjuk. Kérünk mindenkit, akinek a magyar katolikus egyház sorsa és az egyetemes magyar kultúra ügye fontos, hogy lehetôségeinek megfelelôen támogassa a Könyvtár munkáját. A munka egyszerű, bárki, -- aki már használt szövegszerkesztô programot --, részt vehet benne. Hogyan lehet az állomány gyarapításában részt venni? A munka egyszerűen egy-egy könyv szövegének számítógépbe való bevitelét jelenti. Elôször optikai beolvasással (szkennolással), automatikus úton, egy nyers szöveget készítünk, amit aztán az önkénteseknek ki kell javítaniuk. A munka lépései így a következôk: 1. Ellenôrizzük, hogy a kiválasztott könyv szabadon másolható-e (nem esik-e szerzôi jogvédelem alá), vagy meg lehet-e kapni a Könyvtár számára a másolás jogát. Ez ügyben vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. 2. Ellenôrizzük, hogy a könyvet még nem kezdte-e el senki begépelni. Ez ügyben is vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. A Könyvtár állandóan tájékoztat a begépelés alatt álló munkákról. 3. A könyvet küldjük el a Központnak, ahol optikai beolvasással elkészítik a nyers szöveget. 4. A Központ visszaküldi a nyers szöveget egy számítógépes lemezen a könyvvel együtt. A nyers szöveget tetszôleges szövegszerkesztô- formában lehet kérni. Ha az eredeti kiadvány nem alkalmas optikai beolvasásra (rossz minôség, régies betűtípusok stb. miatt), akkor az önkéntesnek kell a nyers szöveget is begépelnie. 5. Végezzük el a nyers szöveg ellenôrzését és javítását. Ez a munka legidôigényesebb része, és ettôl függ a végleges szöveg helyessége! Kövessük a szöveg formájára vonatkozó megállapodásokat (lásd a következô részt). 6. A kész szöveget küldjük vissza lemezen a Központnak. 7. A Könyvtár ezután elkészíti a kívánt file-formákat és a könyvet behelyezi a Könyvtár állományába. Megkötések a szöveg formájára ----------------------------- Mivel mindenki számára hozzáférhetô módon kell a szövegeket tárolnunk, egyszerűségre törekszünk. Általános szabály az, hogy semmilyen tipográfiai karaktert vagy kódot nem használunk, csak a billentyűzetrôl bevihetô karakterek szerepelhetnek a szövegben. A szöveg készítésekor kérjük a következô megállapodásokat betartani: 1. Margó: 1 hüvelyk (2.54 cm) bal- és jobboldalt. 2. Betűtípus: Arial, 10 pontos. 3. Alsó idézôjel: két vesszô szóköz nélkül, felsô idézôjel: két aposztrófa szóköz nélkül, gondolatjel: két elválasztójel szóköz nélkül, idézôjel idézôjelen belül: aposztrófa (alsó és felsô idézôjelként egyaránt). 4. Tabulátor karakter megengedett (a tabulátorokat fél hüvelyk, azaz 1.27 cm távolságra kell egymástól beállítani). 5. Semmilyan más formálási kód nem megengedett. 6. Lábjegyzet helyett szögletes zárójelbe kerüljenek a hivatkozások száma (pl. [1]), és a hozzátartozó magyarázatok a file legvégén egymás után, mindegyik új sorban kezdve. Érdeklôdés/Javaslat ------------------- A már meglevô állományról, a készülôfélben levô könyvekrôl, az önkéntes munka lehetôségeirôl és a Könyvtár legújabb híreirôl a következô címeken lehet tájékoztatót kapni: 1. levél: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA 2. elektronikus posta (e-mail): felso@comcast.net 3. elektronikus hálózat (World Wide Web): http://www.communio.hu/ppek vagy http://www.piar.hu/pazmany Minôség -- állandó javítás -------------------------- A Könyvtár állományának minôségét állandóan javítjuk, újabb és újabb változatokat bocsátunk közre (a file nevének utolsó két karaktere a változat számát jelenti). Kérjük ezért a Könyvtár minden tagját, olvasóját, hogy jelentsen minden felfedezett szöveghibát. A levélben (postai vagy elektronikus levélben egyaránt), közöljük az új, javított sort az ôt megelôzô és követô sorral együtt. Így a szövegkörnyezetben elhelyezve, könnyű lesz a hibát megtalálni és javítani. Miután a file új változata (új verziószámmal) felkerült a Könyvtárba, a régit töröljük. Kérjük, a könyvekkel és a Könyvtár munkájával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kritikáját közölje velünk! Segítségét hálásan köszönjük. A könyvtár mottója egy szentírási idézet ---------------------------------------- Ha ugyanis az evangéliumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem, hiszen ez a kötelességem. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot! Ha önszántamból teszem, jutalmam lesz, ha nem önszántamból, csak megbízott hivatalnok vagyok. (1Kor 9,16-17) ======================================================================== ======================================================================== Prohászka Ottokár: Legyetek világító emberek Tartalomjegyzék ======================================================================== Tartalomjegyzék A könyv elektronikus változata Tájékoztató az új kiadáshoz Az eredeti kiadás elôszava Bevezetô. Ádvent I. vasárnapja Ádvent II. vasárnapja Ádvent III. vasárnapja Ádvent IV. vasárnapja Karácsony Újév Háromkirályok napja Háromkirályok után II. vasárnap Háromkirályok után III. vasárnap Háromkirályok után IV. vasárnap Háromkirályok után V. vasárnap Háromkirályok után VI. vasárnap Hetvenedvasárnap Hatvanadvasárnap Ötvenedvasárnap Nagyböjt I. vasárnapja Nagyböjt II. vasárnapja Nagyböjt III. vasárnapja Nagyböjt IV. vasárnapja Feketevasárnap Virágvasárnap Húsvét Fehérvasárnap Húsvét után II. vasárnap Húsvét után III. vasárnap Húsvét után IV. vasárnap Húsvét után V. vasárnap Áldozócsütörtök Áldozócsütörtök utáni vasárnap Pünkösd Szentháromság vasárnapja Pünkösd után I. vasárnap Úrnapja Pünkösd után II. vasárnap Pünkösd után III. vasárnap Pünkösd után IV. vasárnap Pünkösd után V. vasárnap Pünkösd után VI. vasárnap Pünkösd után VII. vasárnap Pünkösd után VIII. vasárnap Pünkösd után IX. vasárnap Nagyboldogasszony Pünkösd után X. vasárnap Pünkösd után XI. vasárnap Pünkösd után XII. vasárnap Pünkösd után XIII. vasárnap Pünkösd után XIV. vasárnap Pünkösd után XV. vasárnap Pünkösd után XVI. vasárnap Pünkösd után XVII. vasárnap Pünkösd után XVIII. vasárnap Pünkösd után XIX. vasárnap Pünkösd után XX. vasárnap Pünkösd után XXI. vasárnap Pünkösd után XXII. vasárnap Pünkösd után XXIII. vasárnap Pünkösd után XXIV. vasárnap ======================================================================== A könyv elektronikus változata Ez a program az azonos című könyv 2006-ban, Székesfehérvárt megjelent kiadásának (szerkesztette: Barlay Ö. Szabolcs) elektronikus változata. ======================================================================== Tájékoztató Valóban jól mondják a humanisták, hogy minden könyvnek megvan a maga külön története. Ennek a kis füzetnek is, amit külön szeretnék olvasóink figyelmébe ajánlani. A történet azzal kezdôdik, hogy engem a kezdetek kezdetétôl sok szál fűz Prohászka Ottokárhoz. Családi kör, gimnazista évek, zirci noviciátus... És a sor vége: egykori házfônököm és igazgatóm, az a Brisits Frigyes, aki annyi Prohászka kiadványt bocsátott diadalútjára. A Szociális Missziótársulat alapítója, Farkas Edit rá bízta a Prohászka hagyaték legtöbb drágakincsét, -- ezt a felbecsülhetetlen értékű füzetet is. A Legyetek világító emberek az összes Prohászka mű között a legrövidebb, és véleményem szerint egyedülálló remekmű, -- Brisits szavaival élve ,,miniatűr ékszer''. Ezek a meditációk nem olyan részletezôk, mint az Elmélkedések az Evangéliumról, melyeket kispapoknak mondott spirituális korában. Ezeket a gyöngyszemeket legkedvesebb lányainak szánta, azoknak a szociális missziós nôvéreknek, akik életének legszebb álmait valósították meg. Így érthetô, hogy nekik nem volt szükségük a hosszú prédikációkra. Ôk ismerték, érezték püspökük lelkének legrejtettebb rezdüléseit is. És mivel eszményképük volt, tudták, hogy minden szava, legrövidebb mondata is arról szól, hogy ,,a kereszténység nem betű, hanem élet, újjászületés, életöröm''. Elhitték, sôt megtapasztalták, hogy igaz, amit mesterük, lelkivezetôjük mond önmagáról: ,,Nem én vagyok a hang. A hang Krisztusé. De ezt csak azok hallják meg, akik erre vannak hangolva''. És a nôvérek: kezdô noviciák és a szociális munkában hôsiesen helytálló idôsebbek is ilyenek voltak: ráhangolódtak a Szent Lélek hárfájának, Prohászka püspök lelkének leggyönyörűbb akkordjaira. Ezt a ráhangolódást kívánja e remekmű minden olvasójának Prohászka írásainak alázatos közreadója. Székesfehérvár, 2006, Pünkösd ünnepén Barlay Ö. Szabolcs gyémántmisés áldozópap ======================================================================== Az eredeti kiadás elôszava E kis könyv útra indulását kegyeletes szándék szolgálta. Farkas Edithnek, a Szociális Missziótársulat alapító fônöknôjének lelkébôl fakadt az a finom elhatározás, hogy ez a könyv gyűjtse össze azoknak a szentbeszédeknek tanító igéit, amelyeket a halhatatlan Prohászka Ottokár püspök a Szociális Missziótársulat tagjainak mondott, s így azok a nagyobb nyilvánosság birtokába is jutva, ,,világítsanak'', ,,melegítsenek'', ,,jobbá'' tegyék a világot. Vasárnapok, ünnepnapok... talán így lehetne ezeket a kis elmélkedéseket nevezni, amelyek úgy hatnak, mint a nagy püspök páratlan gazdagságú és pompájú lelkének miniatűr ékszerei, villámló szépségű gemmái. Akkordok, melyeknek, ha az ember a mélyére jut, fölzendülni hallja azt a fölséges ,,ministerium citharae''-t, himnusz-szolgálatot, amelyben eltelt és kifejezôdött életének tartalma, s aki ez elmélkedés-villanások elôtt kitárja a lelkét, meg fogja érezni Prohászka Ottokárt, hogy nevelte s neveli: a fákat zsoltárokra, a kalászt kenyérillatú csókra, a madárt himnuszokra, a szívet csodálatra, s az embert önmagához való kedvre. Brisits Frigyes S. O. Cist. ======================================================================== Bevezetô A kereszténység ne legyen betű, fogalom, hanem szellem, élet, valósághatalom, élethatalom, újjászületés, életöröm. Az evangélium tűz, amely hegyeket domborít; felülrôl jövô tűz, amely apostolokat ébreszt; tavaszi szél, a végtelenségnek lehelete, melytôl megújul, felmagasztosul az emberi szellem. Én ennek voltam a megművelôje. Lettem a nagy szellemi villamosáramoknak egy kis mágnese, aki nem azért mágnes, mert vas, hanem azért, mert vas létére világáramok árkába áll. Nem én vagyok a hang. A hang Krisztusé, az összes kereszténységé, az örök kereszténységé, melynek én hangoztatója vagyok. Azok a lelkek, akik így vannak hangolva, meg is hallják ezt a néma zenét a felséges csendbe olvadt harmóniából. Megértik és szeretik. Prohászka Ottokár püspök ======================================================================== Ádvent I. vasárnapja Mi végre vagyunk a földön? Hogy az Istent megismerjük! Mi végre van a szemem? A napsugárért. Mi a szellemi világban a napsugár? Az az Isten, a végtelen. Hogy közvetítôdik számomra? A nagy igazságokban. Az ember az igazságokat vegye. Látnak embert, aki disputál a napsugárral? Nem kell sokat disputálni, kételkedni, analizálni, hanem befogadni. Mi a hit? Én befogadom, amit az Úr Jézus hozott, amit a 2000 éves kereszténység ad, befogadom a szentek inspirációit. Ez által csak gazdagabb, erôsebb leszek. Hogy az Istent szeressük! Szeretni annyit jelent, mint meghittnek lenni, közel lenni. Én hangolva vagyok Vele szemben. Az Ô mértékei az én mértékeim. Az Ô mosolygása az én mosolygásom. Az Ô tetszése az én tetszésem. Az Ô kedve az én kedvem. Hogy az Istent szolgáljuk! Szolgálni, cselekedni, tenni, aktívnak lenni, akcióba kezdeni. Mindent Érte! S ezáltal üdvözüljünk! Nem saját erônkbôl. Az ember üdvözül, mert meg van váltva. Az Isten megvált, megszentel, boldogít. Csakis ez az igaz. ======================================================================== Ádvent II. vasárnapja Háromfelé megy a lélek. Az elsô az igazság, a második a jóság, harmadik a szépség. E három felé megy az emberi szellemnek kiáradása. Az elsô osztályba tartozik a tudomány. A másodikba tartozik az erkölcsi jóság, annak világa, annak hajótörései és mindenféle küzdelmei. A harmadikba tartozik a forma, a formai szépség, amely nem akar üres, hanem igaz akar lenni. A szépség nem hiúság. A szépség a természetben, akár a művészetben, a méreteknek egymáshoz való valósága. Tehát mi a hiúság? Az a hiúság, ha van valami látszat, ami mögött nincs realitás. A szép arc is lehet hiú, ha nincs mögötte szellem, élet. Honnan jön minden élet? Belülrôl. ======================================================================== Ádvent III. vasárnapja Az ádvent köd, homály, ébredezés, várakozás, vágy. Oly levegô, mely az embert megindítja, felébreszti. Ha az ember a ködbe belenéz, akkor nem akar ködöt látni, hanem a ködbôl kibontakozó régi vágyának teljesülését, az Úr Jézus arcát. Mi jellemzi azt az arcot? Az, hogy nagyon sokféle fiziognomiája van. Az arc nem más és más, hanem a szem, amely azt nézi, más és más. Hogy látta azt az arcot assisi Szent Ferenc? Úgy látta, hogy az mindig csak testvér. Hát Szent Ignác hogy látta? Nemcsak a testvért, hanem a tekintélyt látta. Szent Brúnó és Szent Bernát úgy látták, hogy az egy kemény arc. Szent Terézia úgy, hogy az egy jegyesi arc... Függ a felvevôtôl, hogy mit lát benne. A keleti és nyugati kereszténység közt az a különbség, hogy az orosz mindig csak a ,,frater''-t nézi. Frater, testvérem, de az Isten Fia, az én tekintélyem. Én egy oly frater, egy oly soror akarok lenni, aki a krisztusi tekintélyt, rendet, engedelmességet meg akarom tartani. Ádventben én így akarom a Krisztust nézni. ======================================================================== Ádvent IV. vasárnapja Ha az ember a földön gondolkodik, akkor nem érti meg a forgását. A napból kell belekezdeni, hogy az ember megértse. Nem értjük meg az embert, ha annak felsôbb irányzatát letagadjuk. Nem értjük meg az embert, ha annak egy isteni lelket nem követelünk. Én az én világomat csak akkor tudom helyesen megítélni, hogy mi kell nekem, mi kell másnak, mik az én kötelességeim, úgy etikában, erkölcsben, mint azután a társadalomban, hogyha beállok a vonzó napba. ======================================================================== Karácsony Mitôl lett más a világ, mikor ez a gyermek megszületett? A hatalomtól? Nem, a lélektôl. Az Úr Jézus felcsókolta a lelket, a lelkiismeretet, az öntudatot, a méltóságot, nagyságot, és lett egy új nemzedék! Én a betlehemi barlangnál azt mondom magamnak: Föl kell emelnem a világot. Hogyan? Hű leszek hitemhez, elveimhez, szeretetemhez, jó szándékaimhoz, hivatásomhoz. A forrás nem okoskodik azon, hogy nagy a sivatag, hanem vizet ad. A mécs nem azon töpreng, hogy nagy a sötétség, hanem világít. Ha akarok valami nagyot tenni, azt tegyem! ======================================================================== Újév Egyedül a királyok királyának érdemes szolgálni igazán. Csak Neki! Anélkül, hogy ez bántaná, vagy feszélyezné, vagy úgynevezett szent önfeledésre, vagy ügyetlenségre vinné az embert. Azzal az orientációval, melyet az északi sarkcsillag ad, amely nem változik, hanem mindig egy helyen marad. Óriási nagy kegyelem, ha az ember annyira vitte, hogy ez, mint egy vasgerinc megy át lelki világába, mint egy sarktengely az egész életén. Ezzel leszel te nagy, mással nem lehetsz. Ha ezt kifejted, ez végre is minden. Benned, rajtad lesz az Isten gyönyörűsége. ======================================================================== Háromkirályok napja Üdvözlégy, mennyország Királya, kis földi Vándor, kis Barlanglakó, a Kálvária és Tábor Megmászója. Üdvözlégy, mert nemcsak hozzánk, hanem értünk jöttél. Mi az én életem tartalma? Az Úr Jézus. Nemcsak életem, hanem igazán szent örömöm és nagy örömöm. A legnagyobb vigasz, tartalom, édességünk, reménységünk. Egyetlen! Akinek Ô van, nem kell más, csak Isten. Csak Isten? Rossz kifejezés. Nekem mindenem van, hiszen az Isten minden. Ez az én virágom, reménységem, s ezt odatehetem az Úr Jézus jászola elé. ======================================================================== Háromkirályok után II. vasárnap Közelebb lenni máshoz, másnak baját megérezni, ezt kultúra nem adja. Kultúra, ez a te gyalázatod, ez a te mételyed. A mai világnak keresztény-szociális érzéke, atmoszférája az Isten szeretetének. Nekem ezt a szellemet kell megfognom, ez ihletbôl kitartóan dolgoznom. Kiben ez a szellem van, az vigyázzon arra, hogy csak addig fog adni tudni, míg benne van mindaz a jó. Azért minden törekvésnek az aláépítése a lelki élet. Mi úgy vagyunk, mint az edények. Az a pohár csordul ki, amely tele van. Ha a lelkem egy-egy teli edény, akkor fogok adni. A lelkiekben nincs más adomány, csak a túlcsordulás. Szent akció, szociális akció... ha az ember szívének szeretete túlcsordul. ======================================================================== Háromkirályok után III. vasárnap ,,Amit nem bír meggyógyítani a gyógyszer, azt meggyógyítja a vas; amit nem bír meggyógyítani a vas, azt meggyógyítja a tűz, s amit a tűz nem bír meggyógyítani, az gyógyíthatatlan.'' (Hypokrates). Amit meg nem gyógyít a vas, azt meggyógyítja még nagyobb valami: a lélek, a szeretet, az áldozat, a hűség, a készség, szóval a tűz. Vannak mindenféle iparkodások: a nevelés, a jó szokás, az emberi jó indulatok. De ez nem elég. Kell hozzá törvény, kényszer, jog. De mégis csak a legfelségesebb, leghatalmasabb az, ami szellem, mert lélek. ======================================================================== Háromkirályok után IV. vasárnap A világon csak annak van hivatása, aki felülrôl jön, aki a magasságok embere, aki a magas igazságok hívôje, aki a magas, tiszta mennyországnak prófétája. Ha misszionáriusok akartok lenni, mindig a magasságból kell merítenetek. Ti mindig lefele mentek, mert mindig felülrôl jöttök. Azért jöttök felülrôl, mert a világ alattatok van. Nincs napsugár, mely a földbôl jön kifelé. A napsugár mindig felülrôl jön lefelé. Az az ô missziója, iránya, útja. ======================================================================== Háromkirályok után V. vasárnap Képzeljük el magunknak az egész világot. Járnak ott a hit, a Szentlélek mindenféle finom indításai, a jó láza. Azután a nagy igazságok, az eszmények, az erkölcsi áramlatok. És azután mi jár? Jár a hitetlenség, a feketeség, az erkölcstelenség, és ha az ember úgy veszi, jár a rossz irodalom, rossz színház, rossz sajtó, és ezek mind vetnek. Hová leszünk? Rettenetes konkolytermés. A történelembôl azt látom, hogy az a konkoly hamar nô, és hamar érik. Hány tévedés volt a világon! Az evangélium, mint egy szép, nagy búzaföld, hatalmas, nem tud sietni. Én ragaszkodom ahhoz, amit az Úr Jézus vetett, az apostolok, a szentek vetnek. Nem botránkozom meg, hogy van sok konkoly. Ez nem tesz lanyhává, bölccsé tesz. Ez megóv mindenféle megzavarodástól... ======================================================================== Háromkirályok után VI. vasárnap Az Úr Jézus felülrôl jött, mert Ô odavaló, s minden, ami hozzátartozik, az mind odavaló. Ô olyan lelkeket: gyermekeket, leányokat, meglett embereket, munkásokat és apostolokat akar, akiknek mind valamiképpen a szívük és a súlypontjuk nem itt van, hanem odafent. Az Úr Jézus mindig felfelé húz: lelket, szívet, gondolatot, cselekvést, jellemet, törekvést, társadalmat, nagyvilágot. ======================================================================== Hetvenedvasárnap Az Úristen három jelenése az egész világot fénnyel betölti, és minket is megvigasztal és megerôsít. Az elsô, amikor Isten Mózesnek nyilatkoztatja ki magát. ,,Ki vagy te?'' -- kérdezi Mózes. ,,Én vagyok, aki vagyok!'' Ez azt jelenti: ,,Énbennem van minden''. A föld telve van Isten dicsôségével. Minden hely szent föld. A második kinyilatkoztatás Szent Pálé: ,,Ki vagy te?'' -- ,,Én vagyok Jézus, akit te üldözesz!'' Tehát már nem: ,,Én vagyok, aki vagyok!'', hanem: ,,Én vagyok Jézus, az Üdvözítô. Én vagyok, aki téged kereslek. Nem hívlak, hogy gyere, hanem utánad megyek.'' A harmadik jelenés. Kornéliusnak, a joppei századosnak megjelenik az angyal: ,,Mit tegyek, Uram?'' -- ,,Küldj Joppéba, Péter után, és az neked megmondja, mit tégy!'' Én Istenhez ragaszkodom, én Jézushoz ragaszkodom, én az Anyaszentegyházhoz megyek. ======================================================================== Hatvanadvasárnap Az ember olyan hajó, melynek kell nagy fenéksúly, az emberben járó mindenféle szélvész és szeszély ellen. Kell valami, ami leszögezi, ami biztos irányt, magatartást ad. Az elsô a pondus aeternitatis, az örökkévalóság terhe, -- bennem a hit. Ne legyünk olyan kilibbenô dióhéjjacskák, hogy azt minden könnyen kifordíthatja. A második pondus a jellem. Kell dolgozni magamon, hogy én egy határozott valaki legyek. A harmadik pondus, hogy az ember megbízható legyen. ======================================================================== Ötvenedvasárnap Te vagy! Tudod mit, ebbôl a radikális egoizmusból nem engedhetek. Az elsô feladat: Én vagyok. Mit kívánjak ehhez a lelki munkához? Katharsist! Ha az ember lát egy felséges, hatalmas hegyvidéket, az nekem tisztulás, emel engem. Aki tiszta vízbe néz, tisztul. A művészetnek hivatása tisztulást provokálni. Aki az Isten gondolataira néz, az tisztul. És aki a keresztre néz, az tisztul. A hit és annak igazságai: a tisztulás. Szépülök, tisztulok. Az én életemnek alkotó, adni tudó valakije leszek! Ezzel a fáradt, bűnös lélekkel, ebben a vérszegény és lélekszegény világban, megyek gyónni; megmondom bűneimet, átérzem az én alávalóságomat. Járuljunk ez isteni misztériumhoz, ez isteni benyomáshoz. ======================================================================== Nagyböjt I. vasárnapja Az Úr Jézus Szentséges Szívének szellemét akarjuk a böjti idôszakba beállítani. Az Úr Jézus mit akar? Az Isten elôször igazság. Nekem a penitenciát úgy kell gyakorolnom, mint aki az igazságnak akar eleget tenni. Ha az ember penitenciát gyakorol Krisztussal, akkor azt szívesen tegye. Az Úr Jézus elôször is az igazság áldozata. Azért akarom a penitenciát, hogy szent legyek. Ha az ember a Krisztus penitenciájába, ebbe a hatalmas folyóba, az ô kis penitenciáját beletemeti, akkor megtisztul. Friss leszek, örömteljes leszek, szeretetbôl Krisztus iránt. Krisztus azt mondja: Ha böjtölsz, mosakodjál. Friss légy, mintha menyegzôre készülnél. Mosd meg a fejedet, vagyis a te hangulatod örömteljes legyen. A Szentírás e három sora egy nyitány. ======================================================================== Nagyböjt II. vasárnapja Mikor az ember az Úr Jézus szenvedését meditálja, kellenek azok a levegôk, hangulatok, melyek Ôt környékezik. Hogyha az ember ilyen hangulattal lép oda, minden szól hozzá, minden beszédes. Az Úr Jézus szenvedését a következô érzülettel kell átelmélkedni. Elôször alázattal -- humiliter. Másodszor -- nagy tisztelettel, reverenter. Harmadszor -- nagy bizalommal, confidenter. Végül buzgósággal -- ferventer. ======================================================================== Nagyböjt III. vasárnapja Az isteni Megváltó szomorkodik! Miért? Elôször a sok hiány, bűn, iszonyúság miatt szomorkodik. És mit akar? Hogy én Vele szomorkodjam... Nekem vannak szomorúságaim, s az én szomorú lelkem sötét gondolatai Vele hangolódnak össze. Én az isteni Megváltóval szomorkodom. Mindjárt világosság lesz, szent szomorúság lesz. Az Úr szomorkodott az én bűneimen. Én megyek sokszor gyónni. Nekem Krisztus bánatával kell szomorkodni. Minden azon függ, hogy Vele. Mikor úgy szomorkodunk, érezzük, hogy nagyon közel jutunk hozzá. Megközelítem. ======================================================================== Nagyböjt IV. vasárnapja Mit akart az Úr Jézus, mikor szaporította a kenyeret? Nagy csodálatot. A meditáció arra való, hogy bennünk a csodálkozás képességét felébressze. Mikor az Anyaszentegyház ezt az evangéliumot a böjt közepére teszi, azt akarja: Emberek, enni kell, ez természetes. Böjtölni, az is nagyon jó. De emberek, csodálkozzatok, hogy van Alkotótok, és ti csodateremtések vagytok. Minden ember csodaember, és minden ember egy csoda felépítésének, egy scala divinának fokozatain áll. Az Úr Jézus azzal melegíti a szívünket, hogy minket csodálkozni megtanít. Az ember csodálkozásra született a földre. ======================================================================== Feketevasárnap Lehetetlenség, hogy Krisztus egymaga függjön a kereszten. Éppen úgy lehetetlenség, hogy a Megváltó egymaga szenvedjen, és hogy az ô szenvedése szét ne áradjon. Egy jó lélek Krisztus minden szenvedését szétszedi. Hogyan is volt az?... Az egész nagyböjti meditáció a történelmi szenvedés szétszedése. Akkor mindenki hitetlen volt. Csak egy lámpa világított: a boldogságos Szűz. Az ô szíve volt az a finom felvevô közeg, mely az egész Krisztust és annak minden szenvedését átvette. Aki a boldogságos Szűz lelkébe behatol, látja az egész Krisztus szellemét. ======================================================================== Virágvasárnap Krisztus mélyen tudott szenvedni. Krisztusnak az Olajfák hegyén vért izzadott a lelke, és könnye véres volt. Sírt az egész világ fölött. A mi lelkünk is ilyen, amikor látjuk mindazt, ami körülöttünk történik. Mi rémülünk, és idegenkedve nézünk, hogy hát ez ember? Ezt ember csinálja? Krisztus lelkével és szemeivel kell nézni, és így Krisztus lelkén keresztül kell a mi háborgós és fájdalmas gondolatainkat és érzéseinket áthevíteni. Akkor az ember tisztultabban, igazabban, éppen azért helytállóbban és világot legyôzôbben állja meg a helyét. ======================================================================== Húsvét Milyen szellem, lélekhangulat uralkodik az Úr Jézus feltámadása után, vagyis húsvétkor? Mit jelent ez? Elôször is egy óriási lelki felforrást. Itt minden izgatott, fakad, gyöngyözik, bugyborékol, mint egy erôs forrás... Mikor az ember meditál, fel kell forrni. A húsvét az, mikor az embernek ilyen feltámadó vágyai, reményei, áhítata, lélegzései vannak... Azután szent öröm, gaudium, és a szebbik szó, amely a Szent Írásban van: laetitia... Szent derű, derült lelkiség... Ha valaki bánja bűneit, ez derű. Ha valaki az Úr Jézus iránti szeretetet felébreszti, ez szent derű. Ha valaki megtagadja magát, az szent derű. Ezt élvezni kell, élvezni... ======================================================================== Fehérvasárnap Az embernek a hit dolgában nagy feladata, hogy bele tudja magát találni Isten gondolataiba. S fôleg melyik gondolatba? Amelyik a kereszténységnek legszembeszökôbb nagy tana, élménye, feladata: Az életem Istentisztelet, Isten nincs messze, az Isten itt van, végtelen Istenközelség. Megfogom az Istent kenyérben, ízlelem. Megfogom az Istent gyermekben. Az én életemben benne van az Isten. A mindennap csupa kis dolog. A portán, a kórházakban, vagy bárhol van valaki... ezekben a kis dolgokban kell hűnek, szakramentálisszerű, szakramentális érzésű embernek lenni. Istent látni, Istent szolgálni: mysterium est. ======================================================================== Húsvét után II. vasárnap Énnekem az Úr sokat adott, akarok másoknak adni. Ez életkönnyítés. Minden önmegtagadás életkönnyítés. Hisz az ember nem azért gyötri magát, hogy gyötörje magát, hanem, hogy jobb legyen másnak. Azok a jó szolgák: a kedély jó szolgálatai, lélek szolgálatai, a készség szolgálatai. Ahol van egy ilyen jó lélek, az egy kis szentjánosbogár, mely szépen világít. S ha az ember nem is lesz a világ világossága, -- ez csak a napsugárra van bízva, -- ez a biztató, kedves, még emlékében is áldott lelkület a maga kis körére mégis csak fényt vet. A Krisztus gyújtson ilyen világítónak szánt lelkeket. ======================================================================== Húsvét után III. vasárnap Kitűnô gyakorlat az, hogy én ma örülni fogok, én mindenbôl az örömre való indítékokat kiveszem. Ha valaki a kottához nem ért, az nem nagy baj. De ha valaki a belsô kottához nem ért, akkor nagy baj van. Nem baj, hogy nem tudsz énekelni, gyakorold bele magad. ======================================================================== Húsvét után IV. vasárnap Az ember önmagának adós avval, önmagának van kötelezve azzal, hogy olyan érzéseket ápoljon magában, melyekben érzik, hogy elégtételt nyújt az ô lelke jobbik felének. Mikor az ember nemtelen utakon jár, és csak ösztönökre hallgat, úgy érzi, hogy ez az út nem a nagy eszmék útjain halad. Az ember utakon akar haladni, melyek hozzá méltók. Nem nyomokon akar járni, melyeken ördögpaták sötétlenek, hanem a Krisztus nyomdokain. ======================================================================== Húsvét után V. vasárnap Az isteni szeretet tűz. Ezt a tüzet éleszteni kell. Hála Istennek, minden tűzzé lehet, szeretetté lehet. A föld is, a sár is ég, csak nagy tűz kell hozzá. Hogy nem lehet nagy tűz? Lehet! Csak rá kell dobni mindent. Én a tűzre dobok mindent: az én kis dolgaimat, köznapi életemet, gondjaimat, aggodalmaimat. Mindenbôl szeretet lehet. Ha az ember vétkezett, ha nincs az Isten szeretete ellen, ha utálja, még ez is a szeretetet éleszti, mert a tűzre dobhatja. Milyen nagy kegyelem ez! Ezt kell elôször kérni az áldott Jézustól, és ezt a művészetet kell megtanulni. ======================================================================== Áldozócsütörtök Legyetek tanúim! Aki titeket néz, rám gondoljon. Sohase nézzük, hogy más mit nem tesz, hanem nézzük, hogy mi mit teszünk, és követeljük magunktól, hogy tanúk akarunk lenni: A feltámadásnak tanúi, az ascensiónak tanúi, az Ô életének tanúi. A világ mindig éhes és szomjas Krisztusra. Itt vagyok én. Mit akartok Krisztustól? Itt vagyok én. Mi a nehézségtek Krisztussal szemben? Én vagyok az Ô megbízottja, tanúja. ======================================================================== Áldozócsütörtök utáni vasárnap Krisztus nem azért jött a világra, hogy az emberek csak mennyországba jussanak, hanem azért is, hogy a földön isteni élet legyen. A mi irányunk az ascensio, a mennybemenetel. Ez egy felsô hitnek az emelkedése, a nemesebb érzéseknek a felülkerekedése, egy jobb világnak a kiemelése ebbôl a sáros, nyomorult, igazságtalan világnak a szintjérôl. Az én törekvésem mindig felfelé, felfelé. Rá van írva mennybemenetel, a létnek, a történelemnek mennybe való eligazítása. ======================================================================== Pünkösd A Szentlélek nagyon szép. Ahogy a napsugár bont rügyeket, úgy a Szentlélek bont lelkeket. Minthogyha csak azt imádkozná a föld: Jöjj el, napsugár! Nélküled se szépség, se illat. Nélküled néma minden pacsirta, csalogány, fagyba rögzött rög a hant, a szántóföld. Szentlélek, jöjj el! Akkor én is szebb virág, dalosabb lélek leszek. ======================================================================== Szentháromság vasárnapja A tisztelet iskolájába kell járni. Az Anyaszentegyház a tisztelet iskolája. Tisztelet a lélek iránt. Tisztelet a megsejtett, sajátos öntudatosság iránt. Tisztelet az élet nagy titokzatossága iránt. Tisztelet ,,Az'' iránt, akinek ötbetűs neve van, de aki végtelen: Isten. Tisztelet Krisztus, az Egyház iránt. Tisztelet a haza iránt. Tisztelet a nagy évszázadoknak kialudt élete iránt. Tisztelet az iránt, amin annyian dolgoznak. Tisztelet a szántóföld iránt, melyet csak rettenetes műveléssel lehet azzá tenni. Ha látsz kenyeret, csókold meg. Az mind szent titok. Tisztelet az élet iránt, hogy el ne rontsuk. Tisztelet a kötelesség iránt, mert a kötelesség Isten akarata. Tisztelet az iránt, hogy az ember már évszázadokon át élhetett. Istenem, kegyelmezz nekünk, bűnösöknek, de ami sikerült, annak tisztelet. Az igaz embernek levegôje a tisztelet. Aki nem tisztel, az nem szeret. Aki nem tisztel, az nem csodál. És aki nem csodál, az nem imád. Én leborulok az én nagy célom elôtt, melyet Isten adott nekem. ======================================================================== Pünkösd után I. vasárnap Mit küld az Isten minden reggel az égbôl? A napsugarat, mert szebbet nem küldhet. Mi az elsô küldönce Krisztusnak? A Szentlélek. Miért küldte a Szentlelket? Mert jobbat nem küldhetett. A Szentlélek csupa szépséget teremt. A gesztenyefán éppúgy, mint a pázsiton. A Szentlélek teremti a szépséget, a jóságot, a szorgalmat, a kötelességtudást bennem. ======================================================================== Úrnapja A szent áldozás lélek-vétel, a szent áldozás Krisztus-rámborulás, Krisztus-átfolyás, Krisztus belémhatolása. Az isteni Megváltó azért jött a világra, hogy bennünk egy más világot emeljen ki, fejlesszen ki, tegyen vezetôvé. Ezt csak akkor tudja tenni, ha az Ô lelkét önti át a miénkbe. Azután a nagy gondolatokat, érzéseket, azokat a nagy kitartásokat, azokat a nagy reakciókat. Nekünk mindnyájunknak erre van szükségünk. Azt mondja: ,,Én vagyok a te lelked gyökere. Nemcsak gyökered vagyok, én a te életed vagyok, a te kenyered vagyok, a te véred vagyok, a te hited vagyok, a te életenergiád vagyok.'' Mi nem úgy teszünk, mint Mózessel a zsidók, akik ha ránéztek, eltakarták az arcukat. Mi nem. Mi fellebbentjük a fátyolt, mert ez az arc, biztató arc, sugárzó arc, és nem vakító arc. Tudjátok, hogy nézzünk rá? Hogy elváltozzunk belé. Uram Jézus, gyökerem vagy. Én e gyökérbôl való hajtás akarok lenni. Uram Jézusom, kenyerem vagy, életem vagy. Gondolataidat veszem, érzéseidet veszem, indulataidat veszem. Hatalmas, felséges, csodálatos lelki életközösségbe lépek Veled. ======================================================================== Pünkösd után II. vasárnap Az Úr Jézus nem azért állított bele a világba, hogy csak minél elôbb meghaljunk, hanem, hogy élvén, fölfelé iparkodjunk. Adott nekünk s akar gondolatokat, melyek szárnyalnak és szellemiek. Azt akarja, hogy az öntudat, mint a pacsirta a ködön át, felfelé, a tisztább érzésekbe fúrja magát. Következôleg, mikor én mennybemenetelt ünneplek, akkor én egy mennybemenetelt ülök, amely folytonos a jó lelkekben, a világ öntudatlan vágyaiban, az Isten szándékai szerint kitervezett világfejlôdésben. ======================================================================== Pünkösd után III. vasárnap Az ember olyan, mint a pók: a hitébôl font szálakat nyújtja, sodorja... Ki aranyszálakat, ki kenderkócot, s beleakasztja az Istenségbe. Ez az ô hálója, amelyen a lelke megpihen és elôrehalad. Ne gondoljuk, hogy az élet útja készen van. Mindenkinek magának kell azt elkészíteni. Az akadályokat nincs módunkban elhárítani, de ez nem is az én dolgom. Az én feladatom az, hogy azok fölé emelkedjem -- alázattal. Azért lehet a virágban úgy gyönyörködni, mert az valahogy nagyszerűen legyôzi az anyagot. Csakhogy ezt nem érti meg az, aki ami. Aki azt hiszi, hogy ô már van, az nem lesz. ======================================================================== Pünkösd után IV. vasárnap Mit kell a sikertelenség ellen tenni? Nézni kell a Jézus Szíve képre! S mit lát ott az ember? Lát lángokat és töviseket. Az Úr Jézusnak nagy tapasztalatai vannak. A sikertelenség szimbólumát, a tövist saját szívedre kötötted, Te, a sikertelenségnek nagy megtörôje, aki megmutattad, hogy a sikertelenségnek legyôzôje a láng. Tövist csak az tud viselni, akinek lángja van. A tövistôl az nem hal meg, akinek nagy szeretete van. Én ezért tovább szeretek, hevülök, dolgozom, tovább szeretek. S ha a lelkem tüzet fog, nem akarok panaszkodni a sikertelenségrôl. Nem tagadom, van. Hanem, édes Jézusom, a te szent szeretetedet és kegyelmedet add, s ez nekem elég. ======================================================================== Pünkösd után V. vasárnap A léleknek is van atmoszférája, a pszichének is vannak kisugárzásai, ôt körülvevô levegôje. Az a levegô az Istenhez való hasonulás, közeledés, az Istennel való bensôség... Gondolat mások bajaira, hiányaira, segítségére. Az ember viszi a maga világát. Mindenki viszi a maga világát. Ki adja nekem a belsô világot, az én világomat? Azt adja a hit, az Isten kegyelme, az Oltáriszentség. ======================================================================== Pünkösd után VI. vasárnap A Duna felséges folyó. Tükrözôdik benne a Mátyás-templom, a Lánchíd, a Csallóköz fűzei és a Tolna-megyei ágak. A hegyrôl jön, s a mélységbe megy, az eget tükrözi s a fényes felhôket és borulatokat. Az ember úgy szolgál Istennek, hogy megy a magasból, megy a mélységbe, tükröz márvány templomot, technikai csodákat, nagy hajókat visz a hátán. De megy, megy, és fôleg az égbôl veszi fényeit és színeit. Add nekem a kegyelmet, hogy én is olyan legyek: Hegybôl jöjjek, nagy hitbôl, és mélységbe menjek, és legyen bennem a gyôzelmes, szolgáló lelkület. ======================================================================== Pünkösd utáni VII. vasárnap Minden embernek súlyos feladata van. Melyik ez a feladat? Lelket teremteni magában. De hisz lelke van, s teremteni nem tud! De lelket formálni, azt a lelki világot: -- valamiképpen elôhívni, ez minden esetre nagydolog, és nagy munka. Ez a munka a mi sajátosságunk, kiválóságunk, koszorúnk, dicsôségünk. A lelket menteni kell. Miért? Mert a lélek olyan gyökerű, hogy a dudva, a göröngy tönkreteszik. Azt ápolni, védeni kell. Nemcsak kívülrôl, hanem önmagában is menteni kell a lelket az emberi akarat tendenciájától. Én önmagammal nem mondhatom, hogy egyenlô vagyok. Én nem vagyok egyenlô azzal, aki bennem csak test és vér, ösztön, szenvedély és hajlam; hanem ez plusz eszményiség, lelkiség, jóság, finomság, szentség, kegyelem, hivatás, nagy, felséges érzékek a felsô világ iránt. ======================================================================== Pünkösd után VIII. vasárnap Én ki vagyok? Rendkívül fontos, hogy az ember ezzel a környezô világgal szemben egy öntudatot hordozzon. A hegyek, völgyek, folyók, a csillagok világa adott világ. Az ember annyiban különbözik a fűtôl, virágtól, s mindentôl a világon, amennyiben nem adott. Én annyiban vagyok igazán ember, amennyiben ilyesmit tudok adni, formába alakítani. Ti akkor lesztek emberek, ha egy világot bele állítok az adott világba. Keresztény ember, te milyen világot adsz a más világhoz? Krisztusi világot. Ha keresztény ember vagy, akkor ezt várjuk. Kérjük az Úristent, alázattal kérjük erre. Kinek ad az Isten? Aki tiszta, befogadóképes, tág, izzó, szomjas, vágyó, akiben szeretet van. Én ilyen lélek akarok lenni. ======================================================================== Pünkösd után IX. vasárnap A krisztusi élet, mint nagy mű, az én művem, ez: Mit akar az isteni Megváltó tôlem? Ezt akarja tôlem: Kérlek, iparkodjál abban, hogy világító lélek légy a nagy hitben. Iparkodjál, hogy a te szent áldozásodba úgy állítsd bele a világ sötétségét, hogy gyôzzél. A krisztusi életnek, mint nagy műnek második jellemvonását abban szeretném feltüntetni, hogy nekünk bátorság, jókedv kell. Ha az embernek lemondó gondolatai vannak, akkor a feje kripta, lomtár. Hanem, ha fiatalos gondolatai vannak, akkor az Isten háza, Isten szentélye. Itt lakik Krisztus. És a harmadik jellege, amit Szent Pál mond: ,,Krisztus békéje vigadozzék a ti lelketekben''. Ezt akarom. Akarom a Jézus Krisztus békéjét az én tisztaságomban, az én lelkiismeretem nyugalmában, mint szent örömöt, nagy vigaszt, édes vigasságot, mint temperamentumot, mint pacsirtadalt. Ha én ezt alakítom ki magamban, ez nem mű, ez én vagyok. ======================================================================== Nagyboldogasszony ünnepe Ez a mai nap nagy ünnep. Nem azért csak, mert a Boldogságos Szűz ünnepe, hanem azért, mert az egész kereszténység vágyának, reményének valamiféle foglalója. Kis húsvét. Az embernek, aki nem Isten, hanem halandó, egy felséges, vagy dicsôséges világba való áttörése ez a mai nap. Mikor én húsvétot ülök, és a Krisztust feltámadni látom, végre is azt mondom: Isten vagy, Isten. De amikor a Boldogságos Szűz az Egyház tana szerint átszellemült és elment, elment, testestôl-lelkestôl, akkor az egész világ azt mondja: Hát igen, nem kell Istennek lenni, hogy az ember isteni legyen. Nem kell öröknek lenni, hogy az ember valamiképpen halhatatlanságba öltözködjék. Hála Istennek, ez a nagy ünnep nemcsak a Boldogságos Szűz ünnepe, de az én ünnepem, az én reményeim ünnepe. Nézzétek, keverjük bele ezeket a nagy érzéseket a mi szürke életünkbe. Kell mindenbe lélek és szellem. Ha az ember már a kopott élet útjait rója, vigyen magával valamit, amirôl meg lehet ismerni, hogy ezek a nyomok az örökkévalóságba visznek. ======================================================================== Pünkösd után X. vasárnap Hány ember mondja: Én nem csalok, nem rablok, nem lopok, nem ölök, nekem nem kell gyónni... Hát bizony, ha az édesanya azt mondaná, én nem csalok, nem rablok, következôleg, Istenem, örülj, hogy én vagyok. -- Hát a kedélyed? Hát a szeszélyed? Talán ez az élet? Ez a sok: Nem! nem! nem! Hol van a sok: Igen! igen! igen!? Ne beszéljünk így, mert aki így beszél, az azt mutatja, hogy az emberi élet tartalmát, értékét, érdemét, finomságát, nagy kötelességeit nem is sejti. A világ nem attól lesz jobb, hogy nem lopnak, ezt a zsandár is meg tudja akadályozni. A világ attól lesz jobb, ha az ember a saját maga lelkületét viszi. Ettôl lesz emberi közösség, ettôl lesz az egész emberi élet lelkes. Krisztus azért jött, hogy az embernek bensôséges, tiszta, jóságos, nemes lelkülete legyen. Édes Jézusom, add meg nekem ezt a kegyelmet. ======================================================================== Pünkösd után XI. vasárnap Az emberben mindenféle lélek lehet... Ha valakinek olyan lelke van, hogy nem lát, hogy elnémul tôle, az veszedelmes. Ha valakinek olyan lelke van, hogy a tekintete nem lát meg semmit, nincs neki kedvtelése. Milyen az, ha valakinek néma lelke van? Nincs semmi mondani valója. Nincs benne akkord, harmónia, visszhang. Milyen fontos dolog az, hogy az ember úgy nézzen, hogy lélek legyen a tekintetében. Nem értek extravaganciákat, elragadtatásokat, hanem azt akarom, hogy lássak szeretettel, jóindulattal, hogy az nekünk sokat mondjon. ======================================================================== Pünkösd után XII. vasárnap Milyen hivatásom van nekem? Minden esetre lelket adni, többet adni. A legtöbbet, amit az ember adhat: szeretetet, megértést, elôzékenységet, türelmet, mindenféle elviselést. Az életnek elviseléséhez tartozik, hogy az egyik ember a másikat elviselje. Az ember nem élhet át egy napot anélkül, hogy ezt meg ne tapasztalja. Ez a lelket üli. Ahogy van érelmeszesedés, úgy van kedvelmeszesedés. Mit tegyek? Én jobb leszek, én nemesebb ember leszek. Nem visszaadni! Mi nem vagyunk váltóasztalnál. Mi adunk, mi források akarunk lenni. Mi nem vagyunk a patriarchalismusban beállítva. Minél több lesz a kultúra és a nagy város, annál kevesebb lesz a patriarchalizmus. De kellenek szociális érzések, erények. Érzôdjék meg a világon, hogy van tényleg közöttünk járó isteni erô, és hogy annak valamiféle eleme és darabja belénk is dolgozik. ======================================================================== Pünkösd után XIII. vasárnap A legnagyobb világító tornya, napja a halhatatlanságnak a szabad akarat. Ha olyan ember vagyok, hogy engem a világ sodor, akkor én nem vagyok szabad. A szabadság nagy ténye egy óriási lélekállítás. Miután minden környékez, a bűn, a szenvedély, a vakság, a rossz példa, meg akarom menteni a lelkemet. Én féltékeny szellem vagyok. Ha én magamat legyôzöm, az vér. Ha én megyek a szűk kapun, az vér. Ha én ellenállok a rossznak, az vér. Szabadságot, üdvösséget, boldogságot, dicsôséget vérrel kell venni, pozitív cselekedetekkel. Ne fáradjanak ki a magukban elásott kincsek kikaparásában. Akkor szeretik magukat, ha ezt a mélyebb életet kicsalják. Mentsd meg lelkedet, szabadságodat, alakodat! Mentsd meg mértékedet! Szeresd lelkedet! ======================================================================== Pünkösd után XIV. vasárnap Mi a vallás? Az én legfelségesebb és legmélyebb viszonyom ahhoz a végtelen, jóságos, de nem emberi hatalomhoz, melynek gondolataival tele van a világ, melynek alkotásaival tele van a természet. Az ésszerű, a szépszerű, a jóságos, a célszerű, a nem vak, nem jég, hanem meleg, a nem halál, hanem az élet fogalmához. Az tulajdonképpen a vallás, hogy az ember rimánkodik, könyörög? Nem. Hanem megfogni azt a hatalmat, mely fölöttünk van, és azt mondani: Uram, akármi lesz, Belôled ki nem kapcsolódom, és Tôled el nem szakadok. Másfelé nem irányulok, és nem hiszem, hogy a világ csak esély, hanem hiszem, hogy a világban gondolat van, hiszem, hogy van egy út, a lelkek útja, hiszem azt a vakmerô dolgot, hogy Gondviselés. Az az ember, aki öntudatára ébred a legmélyebb viszonynak, annak jubiláló lelke van. Csak húzd ki a regisztert: Jubilus = szent öröm, dicsôség, felség! ======================================================================== Pünkösd után XV. vasárnap Mikor Jézus feltámasztja a halottat, megmutatja, hogy miért jött: Feltámasztani a lelkeket. Mi által támasztja fel a lelkeket? Hogy nekünk megszerzi az Isten kegyelmét. Mi az isteni kegyelem? A megistenült lélek. Minden ember megtestesült lélek: testté lett, anyaggá lett, rothadás lett. Fel kell támasztani istenültséggel, kegyelemmel. Ha nem vagyok istenült ember, természetfölötti szépségem: az istengyermekség kialudt bennem. Ha az istenültet kioltom magamból, akkor világ leszek napsugár nélkül, világ vagyok megmozdító erôk nélkül. Te azt akarod, Uram, hogy én ilyen megtestesült lélek legyek, eleven, nem halott. Én az élet fanatikusa vagyok, egy percet sem adok a halálnak, Minden, ami bennem öntudat, élet és képesség, megistenül. ======================================================================== Pünkösd után XVI. vasárnap Az Úr Jézus nem csak megtette, hogy megistenítette a lelket, hanem az egész világot feltámasztotta. Mi által? Az eleven gondolatokkal, érzésekkel, eszményekkel, új úton új meglátásokkal. Mi is találkozunk fôleg egy menettel. Hogy hívják azt? Világ! Mi annak a koporsója? Kultúrája, moralitása. Mi van benne? Egy rémséges tetem. Az Úr Jézus meg fogja állítani ezt a menetet. Mivel? Veled... Aki szeret, akinek részvéttôl esik meg a szíve, az szintén támasztó, feltámasztó. Miért? Mert végre is ez a támasztás, a hit világának támasztása, a szeretet melegének kiáradása, a jó példa igazi hatalma, és annak a világra való áldása. ======================================================================== Pünkösd után XVII. vasárnap Isten művészete a rózsa, a pipacs, a napnyugta, a csillagos ég. Az ô képeskönyvében, melyet az ô Fia hozott, s melyet nézni kell, az elsô kép, mely közvetlenül reá vonatkozik: egy kis Gyermek. Mi ezt mind megszoktuk, és éppen ez a baj. Az embernek ki kell ásni a mélységbôl, hogy ez is van. Mit kell kiásnom? Azt, hogy az Isten mint gyermek lép elém, és azt mondja: Szeretsz engem? -- Itt vagyok! Te vagy az? -- Én vagyok! Mi következik ebbôl? A nagy szeretet. ======================================================================== Pünkösd után XVIII. vasárnap Milyen nagy baj, hogy az élô Isten nekem vak Isten, nekem néma Isten. Milyen az a vak Isten? Van szemük: de nem látnak. Bálványok. Lehet, hogy van élô, akinek nincs életadó sugárzása? Nekem kell egy olyan Isten, aki felgyújt. Egy különb Isten, mint a nap, mert a nap a jó Isten árnyéka. Nekem fényszóró Isten kell, akinek van szava hozzám, nem néma, nem kô, nem fogalom. Én ma látni akarok, én az én kötelességemben, az én napszámomban istentiszteletet, a testvérekben jó lelkeket, az én otthonomban hálára indító nagy adományt akarok látni. Ha az ember úgy beszövi a napi életbe, és ebben gyakorolja magát, megszabadul a vak és néma szellemtôl, mely, ha nem is az ördög, de árnyéka a rossznak, mely alatt a világ szenved. Uram, adj szemeket, hogy lássalak. Lássam utaidat, világodat. Uram, add, hogy halljam szavadat, törvényedet. Ne legyek néma, süket, vak. ======================================================================== Pünkösd után XIX. vasárnap Melyik a legboldogabb napja az életnek? A jó halál. ,,Dicsérni fogják az örök kapukban az ô cselekedetei.'' A legnagyobb ékesszólás a cselekedet. A legnagyobb, a legbiztosabb, a legigazibb ítélet az Isten ítélete az ember felett. Az örökkévalóság kapuiban a silentium a legnagyobb udvari nyelv. Liturgikus nyelv. Ne beszéljen más. A mi cselekedeteink. Ha tagadtok poklot, mennyországot, nem bízom életetekben. Krisztus mondta, hogy ez van. Én Krisztus embere vagyok. Az én váltóállítóm az Úr Jézus. Ô mondta, hogy az én utam, az én igazságom, az én életem. Az az igazság, ha az ember a maga gondolatait az Úr gondolatain méri. A jó élet legjobban elintéz a halálra és az örökkévalóságra. Szeretném, ha ily boldog napom volna, Krisztus, szeretném, ha ilyen dicsôítô himnusszal vonulhatnék Eléd! ======================================================================== Pünkösd után XX. vasárnap Itt két világ találkozik. A kafarnaumi kiskirály egyre hajtogatja: A fiam beteg. Ôt csak a kis családi körnek gondolatja, vágya, gyötrelme foglalkoztatja. Vele szemben áll a másik nagy, hatalmi világ. Az embernek azt kell gondolni, hogy az isteni Megváltó kis és nagy gondok, fájdalmak felett a mi szellemünket és figyelmünket mindig azokra az óriási feladatokra intézi, igazgatja, melyek az Ô gondja. A Krisztusnak nagy a gondja, hogy a világot emelje, s hogy a világot odaadásra segítse. Akiben ez az odaadás megvan, majd elviseli azokat a kisebb dolgokat, vagyis ha sírva is, de eligazodik köztük, és megtalálja az útját. Krisztus azért mégis csak, -- azt mondanám, -- rátér arra a gondra is, és azt mondja: Hát menj haza, meglesz. Ezt nem mondja ugyan így a Szentírás, de az embernek ezt ki kell éreznie. Az ember azt mondja: Édes Jézusom, nekem van egy kis fészkem, az az én világom, azt én féltem, legyen Neked arra is gondod, mikor a világ omlik. Csak imádkozzunk és higgyünk! Mondhatja mindenki önmagáról, hogy mi kellene neki. Hanem azt a nagyobb látókört, és azt a nagy odaadást megtenni, ez minket oly alapra állít, mely nem bomlik, s oly szikla, mely le nem törik. Világfölény, világgyôzô irány. ======================================================================== Pünkösd után XXI. vasárnap Az ember arra gondoljon, hogy az egész életnek és az egész világnak két regisztere van. Egy szomorú, céltalan, élettelen, kedvetlen, lefojtott, agyongyötört, gyenge, haldokló világ, -- szellem, lélek, amely dolgozhatik gyárakban, repülhet a levegôben, hanem a lelke ilyen. De van egy másik lélek. Egy sugárzó lélek, mely örül, hogy mi minden vár reá. Annak a sugárzó léleknek mit kell gondolnia? Azt, hogy ô mindent kap, minden jót kap, hogy a levegôt, életet, lelket, tavaszt, azt az egész beállítást nem ô csinálta, azt neki adták. A Dunát nem mi csináltuk, az egy óriási adat. Mi is oly nagy folyamban úszunk, melynek neve kereszténység. Ezt nekünk adták, mi ebben vagyunk. Azt kell gondolni, hála Istennek, hogy ez megvan. Aki bele megy, azt viszi. Mi mindnyájan benne vagyunk, ha csak kövek nem akarunk lenni. Csak azt nem bírja el, aki kô, aki magára való teher, akinek nincs bekezdése a magasságok, az energiák iránt. Kô nem akarok lenni! Ha nehéz vagyok is, ha terhelt hajó vagyok is, elvisz. ======================================================================== Pünkösd után XXII. vasárnap Ha minket megvetnek, ha mások lábai alá kerülünk, ha a feledés sarokba állít, ha a világ elmegy felettünk, és nem vesz tudomást rólunk, sôt ha kajánság, gyűlölet vesz körül, béklyóba szorít, örvendjetek, vigadjatok. Mit kell tenni, hogy ezt elérjétek? Adjuk úgy merészen magunkat és mondjuk: Uram, kérlek, segíts meg engem, hogy legalább ebben a félórában sikerüljön nekem keresztülvágni magamat a sötétségen, ködön, éjszakán, kételyen, lelki szárazságon, hogy kikapcsolódhassam emberi felfogásokból. S taníts meg engem a szomorúságot leküzdeni, hogy fölemelkedhessem azokba a tiszta magasságokba, melyben a hegyi beszéd felsége és a Te merész igaz kijelentéseidnek visszhangja fogad engem. Isten végtelen jóság, igazság, szépség, erô, ékesség, öröm. Az van. Ezt a nagy realitást nem söpri el semmi. Számomra sem. Hogyha én olyan gyenge és nyomorult vagyok, és olyan összeesett, mint egy kis féreg, mindegy, azért én mégis odatartozom. Én egy fejjel mindig kiállok a szomorúság hullámaiból. Mi által? Az én nagy hitem által! Uram, Te tudod, én majdnem megsemmisülök, Te pedig vagy. Én majdnem véglegesen elkeseredem. De Te vagy az élet, az öröm! ======================================================================== Pünkösd után XXIII. vasárnap Ne nézzük folytonosan a rosszat. A mithológiában a Medúzának szörnyű arca volt. Aki ránézett, megmerevedett. Aki folyton csak a sötétséget nézi, elborul. Aki folyton a diszharmóniát hallja, diszharmonikus lesz. Ne nézzétek a rosszat. Én nem a Medúzát nézem. Én a gyermek Jézust nézem. Vagy, ha nem való nekem, ha nagyon szomorú vagyok, nézem azt a szenvedô Krisztust. Kezeljük magunkat nemcsak erkölcsileg és nemcsak kegyelem szerint, hanem kezeljük magunkat pszichologice. Az Evangélium nem zárja ki a pszichológiát, hanem ellenkezôleg, megsegíti azt. Mindig azt kell gondolni, mikor szomorúak vagyunk: Ez nem minden. Saját lelkedben nyisd meg az Evangélium óriási távlatait, és gondolj arra, amit Szent Pál mond: A mi nyomottságunk pillanatnyi és könnyű, az az örök dicsôségnek minden módot felülmúló mértékét szolgálja. Ne hagyjuk úgy magunkat a mi érzelmeinktôl lehengeríteni. S ha nem szabadulunk egészen a sötétségbôl, legalább gyújtsunk egy gyertyát, örökmécsest, ha nem is napsugarat, de legalább egy lámpácskát, a hitnek, szeretetnek lámpáját. ======================================================================== Pünkösd után XXIV. vasárnap Az életnek csak úgy van értelme, ha az emberi életnek van egy másik világa. Aki az örökkévalóságban hisz, az azt hiszi, hogy az emberi élet olyan valami, mint a vetés, mint a mag, amelyre van itt a földön az érlelôdésnek szaka és ideje, tavasza és nyara. És azután van egy másik valami, egy másik regiszter. Nagy a mulandóság. Ne féljenek a mulandóságtól. Az ember ne legyen melankólikus. Az én érlelôdésem, ha én érettebb leszek, ha én öreg vagyok, az nem melankólia, az nagy kegyelem. Az egész emberi élet errefelé hajt minket, hogy érettek legyünk. Mindenki magamagánál nagyobb. Minden ember hord magában egy világot, mely nagyobb, mint ez az észleleti, tapasztalati, reális környezô világ. Hiszek a hit nagy világában, egy másik világban. A másik világ annak, ami bennem kezdet, érlelôdése, folytatása és kifejlôdése és érvényesülése. Hiszek, hiszek! Ez az én kultúrámnak és minden kultúrának izzó, napos mennyországa.