Kérjük, az itt következô részt (314 sor) ne törölje ki, ha ezt a file-t továbbadja. Köszönjük. ======================================================================== A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár Isten hozta a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban, a magyarnyelvű keresztény irodalom tárházában! A Könyvtár önkéntesek munkájával mindenki számára elektronikus formában terjeszti Isten Igéjét. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár bemutatása ------------------------------------------------ Célkitűzés ---------- A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) célja az, hogy mindenki számára hozzáférhetôvé tegye a teljes magyarnyelvű katolikus egyházi, lelki irodalmat elektronikus formában. A lelkipásztori munka támogatása mellett elôsegíti az egyházi kutatómunkát, könyvnyomtatást és az írott, magyar keresztény értékek bemutatását, megôrzését, terjesztését. A könyvállomány mindenki számára ingyenesen rendelkezésre áll az Internet hálózaton keresztül. Egyházi intézményeknek és személyeknek postán is elküldjük a kért anyagot. Állomány -------- Minden szabadon másolható, szerzôi jogvédelem alá nem esô egyházi és vallási vonatkozású kiadvány része lehet a Könyvtárnak: a Szentírás (többféle fordításban), imakönyvek, énekeskönyvek, kódexek, pápai dokumentumok, katekizmusok, liturgikus könyvek, teológiai munkák, szentbeszéd-gyűjtemények, keresztutak, lelkigyakorlatok, himnuszok, imádságok, litániák, istenes versek és elbeszélések, szertartás- könyvek, lexikonok, stb. Irányítás, központ ------------------ Központ: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055, USA (Az Egyesült Államok New Jersey államában levô Szent István Magyar Római Katolikus egyházközség) Levelezés: Felsôvályi Ákos 322 Sylvan Road Bloomfield, NJ, 07003, USA Tel: (973) 338-4736 Fax: (973) 338-5330 e-mail: felso@comcast.net A Könyvtár használata, a könyvek formája ---------------------------------------- Ebben az elektronikus könyvtárban nincs olvasóterem, hanem a szükséges könyveket ki kell venni (vagyis ,,letölteni''). Letöltés után mindenki a saját számítógépén olvashatja, ill. használhatja fel a szöveget. A hálózaton keresztül böngészni, ill. olvasni drága és lassú. A saját személyi számítógép használata a leggyorsabb és legolcsóbb, a könyv pedig az olvasó birtokában marad. Azoknak, akik nem rendelkeznek Internet-kapcsolattal, postán elküldjük a kért könyveket. Ebbôl a könyvtárból ügy kölcsönözhetünk, hogy nem kell (és nem is lehet) a kikölcsönzött könyveket visszaadni! A Könyvtár a kiadványokat kétféle alakban adja közre: 1. formálatlan szövegként, ami a további feldolgozást (könyvnyomtatás, kutatómunka) teszi lehetôvé szakemberek számára és 2. a Windows operációs rendszer Súgó (,,Help'') programjának keretében, ami a könnyű olvasást és felhasználást teszi lehetôvé mindenki számára (a szövegek -- külön begépelés nélkül -- egy gombnyomással egy szövegszerkesztô programba vihetôk át, ahol azután szabadon alakíthatók). A Könyvtárban található file-ok neve ------------------------------------ Minden kiadvány négyféle file formában található meg a Könyvtárban: text file (formálatlan változat), help file (,,Súgó'' formátum), sűrített text file és sűrített help file. Ezenkívül minden help file-hoz tartozik egy ikon file. Minden file nevének (file name) a két utolsó karaktere a verziószám (01 az elsô változaté, 02 a másodiké, stb). A file nevének kiterjesztése (file extension) mutatja a file típusát: txt: text file, zpt: sűrített text file, hlp: help file, zph: sűrített help file és ico: a Help file-hoz tartozó icon file. Például a Vasárnapi Kalauz című könyv elsô változatának (,,01'') négy formája: VASKAL01.TXT, VASKAL01.HLP, VASKAL01.ZPT, VASKAL01.ZPH; az ikon file pedig: VASKAL01.ICO. A sűrítést a legelterjedtebb sűrítô programmal, a PKZIP/PKUNZIP 2.04 DOS változatával végezzük. A sűrítés nagymértékben csökkenti a file nagyságát, így a letöltés/továbbítás sokkal gyorsabb, olcsóbb. A file-t használat elôtt a PKUNZIP program segítségével kell visszaállítani eredeti formájába. (Például a "PKUNZIP VASKAL01.ZPH" utasítás visszaállítja az VASKAL01.HLP file-t.) A file-ok felhasználási módjai ------------------------------ Mivel minden művet kétféle formában ad közre a Könyvtár, a következô kétféle felhasználási mód lehetséges. 1. A text file felhasználása Ez a file formálatlanul tartalmazza az anyagot. A felhasználó betöltheti egy szövegszerkesztô programba, és ott saját ízlése, szükséglete szerint formálhatja. Például ha az anyagot ki akarjuk nyomtatni könyv alakban (feltéve, hogy az szabadon publikálható), akkor ebbôl a text file-ból könnyen elô tudjuk állítani a nyomdakész változatot. Vigyázat! A text file minden sora sorvég-karakterrel végzôdik, ezeket elôbb el kell távolítanunk, és csak utána szabad a formálást elkezdenünk. A szövegben a kezdô idézôjelet két egymást követô vesszô, a felsô idôzôjelet két egymást követô aposztrófa és a gondolatjelet két egymást követô elválasztójel képezi (lásd a szöveg formájára vonatkozó megkötéseket késôbb). Az egyes fejezeteket csupa egyenlôségjelbôl álló sorok választják el egymástól. A file eleje ezt az ismertetést tartalmazza a Könyvtárról. Ezt a text file-t felhasználhatjuk szövegelemzésre is, amihez természetesen szükségünk van valamilyen elemzô programra. 2. A,,súgó'' file felhasználása Ez a file formátum igen egyszerű olvasást, felhasználást tesz lehetôvé a Windows operációs rendszerben megszokott ,,súgó'' programok formájában. (Az ajánlott képernyô felbontás VGA.) Az elektronikus könyv legnagyobb elônye az, hogy a szöveg elektronikus formában áll az olvasó rendelkezésére. A ,,Másol'' gombbal a teljes fejezet átvihetô a vágóasztalra [Notepad]) és onnan a szokásos módon: ,,Szerkesztés'' és ,,Másol'' [Edit és Paste] paranccsal bármilyen Windows szövegszerkesztôbe. Ugyanezt érjük el a Ctrl+Ins gombok együttes lenyomásával is. Ha nem akarjuk a teljes szöveget átvinni, akkor használjuk a ,,Szerkesztés'' [Edit] majd a ,,Másol'' [Copy] utasítást a program menüjérôl, minek következtében a fejezet teljes szövege megjelenik egy Másolás párbeszéd-panelban. A kijelölt szövegrészt a ,,Másol'' utasítás a vágóasztalra [Notepad] viszi, és onnan az elôbbiek szerint folytathatjuk a munkát. A programból közvetlenül is nyomtathatunk fejezetenként a ,,File'' és ,,Nyomtat'' [Print] utasítással. A nyomtatott szöveg formája kissé eltérhet a képernyôn láthatótól. A nyomtatott szöveg betűtípusa ,,Arial'', betűmérete 10 pontos. Ha más formátumra, betűtípusra vagy -nagyságra van szükségünk, akkor vigyük elôbb a szöveget a szövegszerkesztô programunkba, ott állítsuk be a kívánt formátumot, és utána nyomtassunk. Ahhoz, hogy a ,,súgó'' file-t használni tudjuk, a következôket kell tennünk (a ,,Vasárnapi kalauz'' című könyvvel mutatjuk be a lépéseket). 1. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárból töltsük le a VASKAL01.HLP és a VASKAL01.ICO file-okat a saját gépünk ,,C:\PAZMANY'' nevű alkönyvtárába. (A VASKAL01.HLP helyett letölthetjük a sokkal kisebb VASKAL01.ZPH file-t is, de akkor letöltés után ki kell bontanunk a "PKUNZIP VASKAL01" utasítással.) 2. Készítsünk egy programindító ikont. A Programkezelôben kattintsunk elôször a ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoportra. (Ha az még nincs felállítva, akkor hajtsuk végre a fejezet végén leírt ide vonatkozó utasításokat.) Ezután válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Program'' utasításokat a menürôl. A párbeszed-panelban a következôket gépeljük be: Megnevezés: Vasárnapi Kalauz Parancssor: WINHELP C:\PAZMANY\VASKAL01.HLP Munkakönyvtár: C:\PAZMANY Ezután kattintsunk az ,,Ikon'' nevű utasításra, és adjuk meg a C:\PAZMANY\VASKAL01.ICO file-t. Ha ezután rákattintunk az így felállított ikonra, a program elindul, és olvashatjuk a könyvet. A ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoport felállítása: A Programkezelô menüjérôl válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Programcsoport'' utasítást. A párbeszéd-panelban a következôt gépeljük be: Megnevezés: Pázmány Péter E-Könyvtár Ezután zárjuk be a párbeszéd-panelt. Hogyan lehet a könyvekhez hozzájutni? ------------------------------------- A könyveket bárki elektronikus úton letöltheti a Könyvtárból (lásd a Könyvtár Internet címét) vagy postán megrendelheti (lásd a postai címet). Egyházi intézményeknek és személyeknek ingyen küldjük el a könyveket, mások a rendeléssel együtt 3 dollárt vagy annak megfelelô pénzösszeget küldjenek a lemez- és postaköltség megtérítésére. A Könyvtár használatának jogi kérdései -------------------------------------- Az általános elvek a következôk: 1. A Könyvtár mindenkinek rendelkezésére áll személyes vagy tudományos használatra. Ha a Könyvtár anyagát publikációban használják fel, akkor kérjük az alábbi hivatkozás használatát: ,,A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -- a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.'' 2. Egyházi intézmények és személyek kereskedelmi célokra is ingyenesen használhatják a Könyvtár anyagát, csak azt kérjük, hogy a kiadványuk elején helyezzék el az elôbbi utalást. A Könyvtár fenntartja magának azt a jogot, hogy eldöntse: ki és mi minôsül egyházi személynek, ill. intézménynek. Kérjük, keresse meg ez ügyben a Könyvtárat. 3. Ha a Könyvtár kiadványait nem egyházi intézmény vagy személy kereskedelmi célokra használja fel, akkor az elôbbi utalás feltüntetésén kívül még kérjük a haszon 20%-át a Könyvtár számára átengedni. A befolyt összeget teljes egészében a Könyvtár céljaira használjuk föl. Elôfordulhat, hogy ezek az elvek bizonyos könyvekre nem vonatkoznak, mert a szerzôi jog nem a Könyvtáré. Az ilyen könyv része az állománynak, lehet olvasni, lelkipásztori munkára felhasználni, de kinyomtatása, -- bármilyan formában --, tilos. Az ilyen jellegű korlátozások minden könyvben külön szerepelnek. (Lásd a könyvek elektronikus változatáról szóló fejezetet!) Hogyan lehet a Könyvtár gyarapodásához hozzájárulni? ---------------------------------------------------- Minden pénzügyi támogatást hálásan köszönünk, és a központi címre kérjük továbbítani. Az anyagi támogatásnál is fontosabb azonban az az önkéntes munka, amellyel állományunkat gyarapíthatjuk. Kérünk mindenkit, akinek a magyar katolikus egyház sorsa és az egyetemes magyar kultúra ügye fontos, hogy lehetôségeinek megfelelôen támogassa a Könyvtár munkáját. A munka egyszerű, bárki, -- aki már használt szövegszerkesztô programot --, részt vehet benne. Hogyan lehet az állomány gyarapításában részt venni? A munka egyszerűen egy-egy könyv szövegének számítógépbe való bevitelét jelenti. Elôször optikai beolvasással (szkennolással), automatikus úton, egy nyers szöveget készítünk, amit aztán az önkénteseknek ki kell javítaniuk. A munka lépései így a következôk: 1. Ellenôrizzük, hogy a kiválasztott könyv szabadon másolható-e (nem esik-e szerzôi jogvédelem alá), vagy meg lehet-e kapni a Könyvtár számára a másolás jogát. Ez ügyben vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. 2. Ellenôrizzük, hogy a könyvet még nem kezdte-e el senki begépelni. Ez ügyben is vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. A Könyvtár állandóan tájékoztat a begépelés alatt álló munkákról. 3. A könyvet küldjük el a Központnak, ahol optikai beolvasással elkészítik a nyers szöveget. 4. A Központ visszaküldi a nyers szöveget egy számítógépes lemezen a könyvvel együtt. A nyers szöveget tetszôleges szövegszerkesztô- formában lehet kérni. Ha az eredeti kiadvány nem alkalmas optikai beolvasásra (rossz minôség, régies betűtípusok stb. miatt), akkor az önkéntesnek kell a nyers szöveget is begépelnie. 5. Végezzük el a nyers szöveg ellenôrzését és javítását. Ez a munka legidôigényesebb része, és ettôl függ a végleges szöveg helyessége! Kövessük a szöveg formájára vonatkozó megállapodásokat (lásd a következô részt). 6. A kész szöveget küldjük vissza lemezen a Központnak. 7. A Könyvtár ezután elkészíti a kívánt file-formákat és a könyvet behelyezi a Könyvtár állományába. Megkötések a szöveg formájára ----------------------------- Mivel mindenki számára hozzáférhetô módon kell a szövegeket tárolnunk, egyszerűségre törekszünk. Általános szabály az, hogy semmilyen tipográfiai karaktert vagy kódot nem használunk, csak a billentyűzetrôl bevihetô karakterek szerepelhetnek a szövegben. A szöveg készítésekor kérjük a következô megállapodásokat betartani: 1. Margó: 1 hüvelyk (2.54 cm) bal- és jobboldalt. 2. Betűtípus: Arial, 10 pontos. 3. Alsó idézôjel: két vesszô szóköz nélkül, felsô idézôjel: két aposztrófa szóköz nélkül, gondolatjel: két elválasztójel szóköz nélkül, idézôjel idézôjelen belül: aposztrófa (alsó és felsô idézôjelként egyaránt). 4. Tabulátor karakter megengedett (a tabulátorokat fél hüvelyk, azaz 1.27 cm távolságra kell egymástól beállítani). 5. Semmilyan más formálási kód nem megengedett. 6. Lábjegyzet helyett szögletes zárójelbe kerüljenek a hivatkozások száma (pl. [1]), és a hozzátartozó magyarázatok a file legvégén egymás után, mindegyik új sorban kezdve. Érdeklôdés/Javaslat ------------------- A már meglevô állományról, a készülôfélben levô könyvekrôl, az önkéntes munka lehetôségeirôl és a Könyvtár legújabb híreirôl a következô címeken lehet tájékoztatót kapni: 1. levél: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA 2. elektronikus posta (e-mail): felso@comcast.net 3. elektronikus hálózat (World Wide Web): http://www.communio.hu/ppek vagy http://www.piar.hu/pazmany Minôség -- állandó javítás -------------------------- A Könyvtár állományának minôségét állandóan javítjuk, újabb és újabb változatokat bocsátunk közre (a file nevének utolsó két karaktere a változat számát jelenti). Kérjük ezért a Könyvtár minden tagját, olvasóját, hogy jelentsen minden felfedezett szöveghibát. A levélben (postai vagy elektronikus levélben egyaránt), közöljük az új, javított sort az ôt megelôzô és követô sorral együtt. Így a szövegkörnyezetben elhelyezve, könnyű lesz a hibát megtalálni és javítani. Miután a file új változata (új verziószámmal) felkerült a Könyvtárba, a régit töröljük. Kérjük, a könyvekkel és a Könyvtár munkájával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kritikáját közölje velünk! Segítségét hálásan köszönjük. A könyvtár mottója egy szentírási idézet ---------------------------------------- Ha ugyanis az evangéliumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem, hiszen ez a kötelességem. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot! Ha önszántamból teszem, jutalmam lesz, ha nem önszántamból, csak megbízott hivatalnok vagyok. (1Kor 9,16-17) ======================================================================== ======================================================================== Kôvári Károly, S. J. A turzovkai jelenések Szlovákia 1958--1968 Imprimi potest John Ádám, S. J., V. Provincialis Nihil Obstat Elmer G. Reisz, S. J., Censor Deputatus Imprimatur. 12 Augusti 1971 James P. Mahoney Vicar General, Archdiocese of New York Tartalomjegyzék ======================================================================== Tartalomjegyzék A könyv elektronikus változata Egyházi jóváhagyás Egy nagyszabású isteni terv kibontakozása A turzovkai üzenet Hasonló üzenetek A látnok keresztútja A kegyhely sorsa Csodálatos forrás Gyógyulások Rendkívüli Mária-szobor Az egyházi vizsgálat Ne tévesszük szem elôl a lényeget! Irodalom Képek ======================================================================== A könyv elektronikus változata Ez a program az azonos című könyv szöveghű elektronikus változata. A könyv 1971-ben jelent meg a St. Jutta Foundation, Inc. N. Y. C. kiadásában. Az elektronikus változat a Jezsuita Rend magyarországi tartományfônökének az engedélyével készült. A könyvet lelkipásztori célokra a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár szabályai szerint lehet használni. Minden más szerzôi jog a Jezsuita Rendé. ======================================================================== Egyházi jóváhagyás A ,,Nihil Obstat'' és ,,Imprimatur'' annak hivatalos megállapítása, hogy egy könyv, vagy füzet mentes a hitbeli és erkölcsbeli tévedésektôl; teljesen elvonatkoztatva attól, hogy azok, akik a ,,Nihil Obstat''-ot és az ,,Imprimatur''-t megadták, egyetértenek-e annak tartalmával és a benne foglalt véleményekkel és megállapításokkal, vagy sem. VIII. Orbán pápa rendeletének értelmében kijelentjük, hogy az itt említett események és rendkívüli jelenségek leírása pusztán emberi tekintélyre támaszkodik és az események természetérôl semmiképpen sem akarunk véglegesen dönteni, sem az Egyház törvényes tekintélyének bármely jövôbeli döntését nem akarjuk megelôzni. ======================================================================== Egy nagyszabású isteni terv kibontakozása Jézus Szíve Az Úr Jézus háromszáz évvel ezelôtt ismételten megjelent Alacoque Szent Margitnak, és kinyilatkoztatta elôtte vágyát Szíve tiszteletét illetôleg. Szent Margit ezekkel a szavakkal fejezte ki az Úr Jézus kívánságát: ,,Ez az ájtatosság szeretetének utolsó erôfeszítése volt, amellyel a szeretetteljes megváltás ez utolsó százaidban az embereknek segítségére akar sietni, hogy a sátán uralma alól ôket kiszabadítsa, amit szét akar rombolni, hogy minket szeretete uralmának édes szabadságába helyezzen. Újra meg akarja alapítani uralmát azoknak a szívében, akik ezt az ájtatosságot magukévá teszik.'' A látomásokban az Úr Jézus felhívta figyelmünket szenvedéseire, amelyeket irántunk való szeretetbôl elviselt: ,,Megjelent lángtrónuson az isteni Szív, az imádandó sebbel együtt... Töviskorona övezte, jelezve azokat a szúrásokat, amelyeket vétkeink okoztak neki. Felette kereszt, jeléül annak, hogy megtestesülésének legelsô pillanatától fogva, amióta e szent Szív létrejött, hozzánôtt. Mindjárt kezdettôl fogva megtelt keserűséggel, amelyet a megaláztatások, szegénység, fájdalmak és megvetések okoztak, és amelyet egész életén keresztül, és szent szenvedésében szentséges emberségének el kellett viselnie.'' Tôlünk viszontszeretetet és engesztelést kért, fôleg szentáldozások által: ,,Ekkor feltárta elôttem tiszta szeretetének megmagyarázhatatlan csodáit: mily messzire ment az emberek szeretetében, akiktôl csak hálátlanságot és félreismerést tapasztalt'' -- írja Alacoque Szent Margit. Majd idézi az Úr Jézus hozzá intézett szavait: ,,Ez jobban fáj nekem, mint mindaz, amit szenvedésemben elviseltem... Hidegen, megvetéssel utasítják vissza minden erôlködésemet, hogy velük jót tegyek. Legalább te szerezd meg nekem az örömöt, hogy kárpótolsz hálátlanságukért, amennyire képes vagy rá.... Elôször is annyiszor fogadsz magadhoz a legméltóságosabb Oltáriszentségben, ahányszor csak az engedelmesség megengedi, akármennyi önmegtagadásba, megaláztatásba kerüljön is. Ezeket fogadd szeretetem zálogául. Minden hónap elsô péntekén meg fogsz áldozni.'' Azoknak, akik teljesítik kívánságait, az Úr Jézus rendkívüli kegyelmeket ígért, amelyeket 12 ígéretbe összefoglalva ismerünk. Mária Fájdalmas és Szeplôtelen Szíve Amikor az Úr Jézus látta, hogy szeretô felhívására nem figyelt fel kellôképpen az emberiség, Édesanyját küldte el, hogy példaképünk legyen Szívének tiszteletében, hiszen Mária Fájdalmas és Szeplôtelen Szíve mindig tökéletesen egyesült Jézus Szívével. 1830-ban, amikor Mária Párizsban megjelent Labouré Katalinnak, utasítást adott neki a ,,csodás érem'' elkészítéséhez, amelynek egyik felén a Szeplôtelen Fogantatás, a másikon pedig Jézus Szíve és Mária tôrrel átdöfött Fájdalmas Szíve látható. Szomorú küldetés is várt azonban Máriára. Tudtára kellett adnia a világnak, hogy mivel nem hallgattak Fiára, hanem tovább is megbántják Ôt, nagy büntetések fogják érni az embereket, ha nem térnek meg. Ôrá sem hallgattak. A büntetések bekövetkeztek. Isten újból és újból elküldte hasonló üzenetekkel Szűz Máriát La Salette-be, Loourdes-ba, Fatimába, Szirakúzába, hogy szavaival és könnyeivel bűnbánatra indítson minket, engesztelésére és a bűnösökért való esedezô imára buzdítson. Ismételten szemünk elé állította szeretetét és szenvedését mind ezekben a jelenésekben, mind pedig a Turini Lepel és a stigmatizáltak (Padre Pió, Neumann Teréz, Aielló Helén) szenvedései által, mind pedig választottainak adott üzeneteiben. A két Szív együttes tisztelete Petit Bertának ezt mondta az Úr Jézus 1916-ban: ,,Anyám Fájdalmas és Szeplôtelen Szíve által fogok diadalmaskodni, mert miután közreműködött a lelkek megváltásában, ennek a Szívnek joga van hasonló közreműködésre igazságom és szeretetem megnyilvánulásaiban.'' 1941-ben pedig: ,,Egyházam belsô békéje és a beléje vetett bizalom fel fog éledni a tisztelet és felajánlás terjedése által, amelyet kívánok, hogy Anyám Fájdalmas és Szeplôtelen Szívét, mindenben egyesülve az én Szívemmel, szeressék és dicsôítsék. A megmenekülés így a mi két Szívünk műve és szeretetünk diadalma lesz.'' Kamonet Johanna-Lujzának pedig a bretániai Kerizinen-ben a Szűzanya mondta 1955-ben: ,,Fájdalmas és Szeplôtelen Szívem által terjed majd el a világban Jézus legszentebb Szívének országa, amely a szeretet és igazságosság birodalma. A mi Szívünk által, amelyen az emberek hálátlansága ugyanazt a sebet ejtette, jön az emberiség megváltása és az Egyház ismét feltámad erôben, egységben, diadalmasan. Mily nagy lesz Krisztus Egyházának dicsôséges egysége!'' Ugyancsak neki jelentette ki az Úr Jézus 1958-ban: Hagyatkozzatok Anyám Fájdalmas és Szeplôtelen Szívére. Ô a híd, amely az én irgalmas Szívemhez vezet. Szívem se nem uralkodik, se nem diadalmaskodik Anyám Szíve nélkül, mert ô a Királynô, míg én vagyok a Király. Amint ô, úgy én is azt kívánom, s ezt hangsúlyozom, hogy a világot ajánlják fel mindkettônk Szívének, amelyet a Szentlélek egyesített. Ezzel a felajánlással elkerülheti a pusztulást és isteni áldásokban részesül. Ez a felajánlás megvalósítja szeretetünk vágyát, hogy mindent újjáteremtsünk és megbékítsünk. A világot nem erôszakkal kell megmenteni, hanem kettônk Szívének szellemével. Amikor Isten büntet, azért teszi, mert meg akar tisztítani és nagy jótéteményeket kíván kiosztani. Amikor erôteljesen sújt le, ezzel célja, hogy gyorsan ossza ki kegyelmeit. Minden rossz, amit rátok nehezedik csak eszköz arra, hogy elôsegítse Istenhez való visszatérésteket, és rávegyen a felajánlásra, amelyre egyesült Szívünk annyira vágyakozik.'' Ebbe az isteni tervbe illeszkednek bele a szlovákiai jelenések is, amelyek 1958-ban kezdôdtek Turzovkán. ======================================================================== A turzovkai üzenet A hely Turzovka néhányezres lakosságú falú Szlovákia északnyugati csücskében, közel Lengyelországhoz és még közelebb, pusztán öt kilométerre a morva határkoz. A falutól három kilométerre fekvô kerek hegyet Okrouhlának nevezik. Annak egyik csúcsán, a Zivcakován (népiesen Sivcsákon), egy fenyôfán emberemlékezet óta köztiszteletnek örvend a Segítô Szűzanya képe. Róla ezt a helyet a nép csak U Obrazku-nak hívja, aminek jelentése: ,,a képnél''. A hegyet károm falu veszi körül: Turzovka, Vyszoka és Korna. Lasut Máté, az állami szolgálatban álló erdôkerülô, Vyszokán született 1916. április 10-én. Noha összesen csak egy órán keresztül részesült vallásoktatásban, szívében mélyen vallásos volt. A Miatyánkon és Üdvözlégyen kívül más imát nem ismert, ezeket azonban hűségesen elmondta, valahányszor a kép felé vitt útja. Gondoskodott arról is, hogy mindig friss virág díszítse a kis kegyhelyet. Az elsô jelenés 1958. június elsején, vasárnapon, Máténak az egész napot erdei körúttal kell töltenie, s még misére sem mehet el, amit nagyon fájlal. Negyvenkét éves. Most is megáll a kép elôtt, elmondja a szokásos Miatyánkot és Üdvözlégyet. Rózsafüzére nincs, azt sem tudja, hogyan kell imádkozni. Alig ér az utolsó szavakhoz, amikor eltűnik szeme elôl az erdô, és egy gyönyörű rózsakertet lát helyette. Virágok vannak, ameddig a szem ellát. A háttérben éppen felkelôben a nap. Ezen csodálkozik, mert nem kelet felé néz, s már reggel kilencre jár az idô. Majd észreveszi, hogy tôle kb. 12 méterre a rózsák között ott áll a Szűzanya, de a természetesnél nagyobb alakban, olyan öltözetben, mint ahogy száz éve Lourdes-ban látta ôt Bernadette. Rendkívül szép. Kedvesen mosolyog Mátéra. Bal kezében rózsafüzér. Magasztos fenség és kimondhatatlan jóság sugárzik róla. Máté egy pillanatig sem kételkedik abban, hogy a Szűzanyát látja. Visszaemlékszik arra, hogy egy éve, amikor a szobájában álló Lourdes- i Mária-szobor elôtt imádkozott, körülbelül este tíz órakor, szintén megjelent elôtte a Szűzanya. Akkor megijedt. Azt hitté, megint az ördög incselkedik vele, mint két évvel ezelôtt, amikor sokat szenvedett tôle. Attól a naptól kezdve nem imádkozott többé az elôtt a szobor elôtt. Most azonban ráeszmél, hogy akkor is a Szűzanyát látta. Megkönnyebbülten mondja magában: ,,Úgy, tehát valóban Te voltál.'' Most semmi félelmet sem érez. Örömmel szemléli a Szűzanyát. Mária nem szavakkal, hanem taglejtésekkel adja tudtára üzenetét. Elôször jobb mutatóujjával a földre mutat, Máté elé. Ô odanéz, s látja, hogy a rózsakertet alacsony kerítés veszi körül. Rajta három deszka meglazult. Megérti, hogy azokat meg kell erôsítenie. Lát egy kalapácsot a kerítésen. Azzal felszögeli a deszkákat. Késôbb majd megérti ennek jelképes értelmét. A Szűzanya arcán látja, hogy meg van elégedve munkájával. Mária most jobbkezébe veszi a rózsafüzért, amely csodálatosan szép, és gyémántként csillog. Máté felé nyújtja, mintha kérné, fogadja el tôle. Máté megijed. Neki nincs rózsafüzére, azt sem tudja, hogyan kell imádkozni. A világ sorsa Ekkor eltűnik a Szűzanya. Máté most egy világtérképet lát. Rajta a tenger kék színnel, a hegyek zölddel, a síkságok sárgával vannak jelezve, az államok határai azonban nincsenek feltüntetve. A térkép alatt fekete táblácska. Ezen fognak megjelenni a magyarázatok. Hét változatban látja majd a világot. Ebbôl az elsô négyet és az utolsót közölnie kell mindenkivel. Az ötödiket és a hatodikat azonban csak a Szentatyának adhatja tudtára. Elôször a színek jelképes értelmét ismeri fel. A zöld jelzi a jókat és az üdvözülés reményét, a sárga a gonoszakat és a büntetéseket. A táblácskán látja a magyarázatot: a hegyilakóknak több reményük van az üdvösségre. Végül hármas parancs: Tartsatok bűnbánatot! Imádkozzatok a papokért! Imádkozzatok a rózsafüzért! A második kép bemutatja a gonoszság terjedését a világon: a sárga foltok nagyobbak lesznek, a zöldek összezsugorodnak. A harmadik képen a sárga foltok már elborítják az egész földet. Hatalmas erejű robbanásokat lát mind a tenger, mind a szárazföld felett, és levelekhez hasonló sűrű esô hull a földre. Amint a levelek a földre érnek, minden lángra lobban. A felírás: Ha az emberek nem javulnak meg, rettenetes szerencsétlenségek jönnek és az emberek életüket vesztik a különbözô csapások következtében. A negyedik kép bemutatja az ördög hatalmát, a bűn következményét és büntetését. Rettenetesek a bűnök Isten szemében és minden ember, s az egész világ számára. Nemcsak egyeseket semmisítenek meg, hanem elpusztítják az egész társadalmat. Máté hatalmas robbanásokat és krátereket lát, amelyekbôl kiárad rettenetes tartalmuk és nagy távolságra betemeti a környéket. Ahová elér, ott minden élet elpusztul, így semmisítik meg a bűnök a lelki életet. A táblán a felírás: Ha az emberek nem javulnak meg, el fognak pusztulni a csapásokban. Az ötödik és hatodik kép részletesen bemutatja a világot a pusztulás után. Máté látja, mely országok fognak elpusztulni, s melyek menekülnek meg Mária imáinak következtében. Ezeket a részleteket azonban csak a Szentatyával közölheti. A hetedik kép örvendetes. Bemutatja, miként nézne ki a világ, ha az emberek Isten parancsai szerint élnének. Napfényben úszik a földgolyó, minden felvirágzik, béke és egyetértés uralkodik. Egy hegycsúcson áll a Lourdes-i Szűzanya, rózsafüzérrel a kezében, amelyet minden népnek mutat, s amely által elérhetik a jólétet, békét és nyugalmat. Az emberektôl függ tehát, hogy bűnbánatot tartanak-e, s megváltoztatják-e életüket. Csak így menekülhetnek meg. Ezért jön le hozzánk ismételten a Királynô, hogy figyelmeztessen, bátorítson és segítsen minket az ördög rettenetes hatalmával szemben. Összehasonlíthatatlanul nagyobb ugyanis Mária hatalma az ördögénél és mindig gyôzedelmeskedik felette. Égi látomás Három teljes órán keresztül tart a látomás, amelyet itt csak nagy vonásokban írunk le. Befejezésül az áll a táblácskán, hogy ha Máté teljesíti, amit Mária kíván tôle; akkor a mennybe jut. Erre Mária az égre mutat. Máté odanéz és látja, hogy az ég megnyílik. Nagy háromszög tűnik fel. Közepében az Üdvözítô áll fehér ruhában, piros köpennyel, baloldalán testmagasságú, keskeny kereszttel. Felmérhetetlen dicsôség árad Jézusból. Szívébôl három fénysugár lövell ki. Az utolsó Mátét éri. Erre ô arccal a földre esik. Abban a pillanatban hallja, hogy Vyszokában delet harangoznak. Utána elveszti eszméletét és három órán keresztül fekszik a földön. Új élet Mikor végre magához tér, ismét a szokásos erdôt látja a Mária-képpel. A háromórás eszméletlenséget Jézusnak a kereszten átszenvedett háromórás haláltusájához hasonlítja. Ezalatt Máté régi énje is meghalt. Most új élet kezdôdik számára. Ekkor veszi észre, hogy minden betegségétôl megszabadult, köztük makacs köhögésétôl, amelytôl évek óta szenvedett, s amelyet az orvosok gyógyíthatatlannak nyilvánítottak. Amikor körülnéz, látja, hogy mellette ott fekszik a rózsafüzér. Tisztelettel felemeli, mint a Szűzanya ajándékát. Most azonban nem úgy néz ki, mint amikor a Szűzanya a kezében tartotta. Akkor ragyogva tündökölt, most fénytelen, szürke. Valami különös anyagból készült. Eddig nem tudta, hogyan kell a rózsafüzért imádkozni, most azonban már tudja, és azonnal elimádkozza a dicsôséges titkokat. Egy teljes órán keresztül imádkozik. Közben megérti a három meglazult kerítésdeszka jelképes értelmét. Ezek a ô hibáit, vagy erényeinek hiányát jelezték, amelyeket helyre kell hoznia. 1) Gyakran kell résztvennie a misén. Gyónnia és áldoznia kell. 2) Imádkoznia kell a rózsafüzért. 3) Barátságban kell élnie minden emberrel. Mindjárt meg is kezdi, még aznap. Amint hazatér, sorra látogatja azokat, akik valamiért haragszanak rá. Alázatosan bocsánatukat kéri. Éjfélig tart, míg bejárja a környéket. Az emberek bolondnak tartják, mert nem tudják mire vélni a változást. Ô egy szóval sem árulja el titkát. Megérti már, mit jelent az igazi bűnbánat és vezeklés. Másnap kora reggel a templomba megy. Meggyónik és szentáldozáshoz járul. Új életet kezd, Istennel egyesülve, egyedül Istenbôl táplálkozva, és kizárólag Istenért. Csak feleségének említi meg: ,,Éva, láttam a Boldogságos Szüzet az erdôben.'' Az egyszerűen csak ennyit válaszol: ,,A Boldogságos Szüzet látni jó.'' Máté megmutatja neki a rózsafüzért. Éva megnézi, megjegyzés nélkül. Hamar napirendre tér felette. További látomások Máté még hatszor látja a Szent Szüzet: a következô vasárnap, azaz június 7-én, azután június 21-én, július 1-én és 21-én, augusztus 5-én és 14-én. Öltözete három ízben hasonló a Lourdes-i Szűzanyáéhoz. Háromszor pedig látja Szeplôtelen Szívét, amelybôl három fénysugár tör elô, s a középsô Mátéra világít. A június 7-i látomásban látja az emberek bűneit, oly elrettentô képben, hogy bármily szenvedés csekélységnek tűnik fel elôtte ezzel a szörnyű látvánnyal összehasonlítva. Június 27-én látja a büntetéseket, amelyek a világot fogják érni, ha az nem tér Istenhez. Július 1-én a Szűzanya rámutat arra, hogy a büntetések elkerülhetôk vagy enyhíthetôk, ha az emberek imádkoznak, s fôleg a rózsafüzér és a bűnbánat által. Az imának azonban a szívbôl kell fakadnia és összeszedetten kell imádkoznia. Jócselekedeteket is kell társítani az imához. Ezeknél sem elég pusztán az élelem, ruházat, vagy pénz szétosztása, hanem azt bátorító szavak keretében, mosolyogva, barátságos tekintettel kell tenni. A bűnbánat pedig fôleg a rossztól való tartózkodásból és az erények gyakorlásából álljon. A július 21-i látomás mibenlétét nem ismerjük. Ördögi jelenés Augusztus 5-én Máté az erdôben dolgozott. Délben leült egy rôzserakásra, hogy elfogyassza ebédjét. Jobb térdére tett egy kancsó kávét, bal térdére pedig egy csomag cigarettát. Ebéd elôtt rágyújtott. Abban a pillanatban egy nagy asztalt lát maga elôtt, rajta számos tárggyal, amelyek után a mai emberek vágyakoznak: különbözô ételek, italok, cigaretták, autók, motorkerékpárok, távolbalátók, sorsjegyek, órák, arany... Az asztal mellett jól öltözött úr áll, mellén aranylánccal, arca azonban sötétvörös, mint az égô tűz. Az úr megszólítja: ,,Mindezek a tieid lesznek, ha térdet hajtasz elôttem.'' Máté ôszintén bevallja, nem tudja, mit tett volna, ha a következô pillanatban erôs ütést nem érzett volna jobb vállán, amely három napig sajgott utána. Ez észhez térítette. Az úr eltűnt az asztallal együtt. Most köd keletkezik elôtte öt méterre, amelybôl kibontakozik a Lourdes-i Szűzanya alakja. Mikor Máté csodálkozva körülnéz, látja, hogy cigarettái összezúzva hevernek lábánál, még a szájában lévô is kettétört, a gyufaszálak pedig három darabra törve fekszenek a földön. Kávéja azonban még csak ki sem loccsant a kancsóból. Hosszasan gondolkozott, míg felfogta, mi történt. Az ördög csábította, ôrangyala azonban megvédte, a Szűzanya pedig megtanította, hogy mindent hagyjon el, ha ôt követni akarja. Ettôl kezdve Máté többé nem dohányzott. Ennek a jelenésnek volt egy utójátéka is. Máté a patak felôl gyermeksírást hallott. Amint azonban oda akart menni, egy belsô hang figyelmeztette: ,,Ne menj! Maradj helyeden!'' Most a gyermeksírás nôi zokogássá, majd férfi üvöltéssé változik. Végül erôteljes állati hangokat hall, majd nagy rikoltással felszáll egy madár és vad károgással eltűnik az erdôben. Máté már jól ismeri az ördögöt és cselvetéseit. Sok tapasztalata volt már vele. Ôrangyala máskor is megvédte. Októberben, amikor a templomba ment, gyakran kôzápor hullott körülötte, anélkül azonban, hogy egyetlen kô is eltalálta volna. A kövek nem ívben estek, hanem vízszintesen repültek. Egy vasárnap, amikor a hegyen az Úrangyalát imádkozta, az ördög elôször marhacsorda zajával, majd lódobogással, nyerítéssel és egyéb lármával akarta megzavarni. Mikor ez nem sikerült, mint egy szônyeget, kirántotta lába alól a földet, úgy hogy arcra esett. Az augusztus 14-i jelenésnél mint a Szeplôtelen Fogantatást látta a Szűzanyát, napfénytôl övezve, amint sarkával a Sátán fejét széttapossa. Három hónapig hallgatott Máté a jelenésekrôl. A Szűzanya ismételt sürgetésére végre 1958. szeptember hetedikén beszélt róla. Másnap, a Szűzanya születésének ünnepén máris elzarándokoltak a falubeliek a jelenések helyére. Az eddig hallgatag és magányt szeretô Máté egészen megváltozott. Most már lángoló tűzzel beszél Istenrôl és a Szűzanyáról, tolmácsolja kívánságát, int, figyelmeztet, kér, és mindezt oly magátólértetôdôn, oly magabiztonsággal, hogy mindnyájan felismerik, Isten ereje működik benne. A világra váró büntetések Máté ezeket így írta le: Isten büntetése az emberiség kétharmadát fogja elpusztítani. A nap megszűnik meleget adni. A nyarak hidegek lesznek, a termés gyenge. Rettenetes áradások és egyéb természeti csapások sújtják majd a világot. A földrengések hegyeket mozdítanak el. Templomok fognak összeomlani, az árvíz házakat ragad magával. A hitetlenek káromkodni fognak kétségbeesésükben. A levegô megtelik démonszerű alakokkal, amelyek a bűnök és bűntettek megtestesülései lesznek. Ezek a rémképek rettegésben fogják tartani az emberiséget. Utána a természet lecsillapodik és ragyogó fényesség jelenik meg, de a világot nem lehet felismerni. Minden elpusztult. Nehéz életet és élôlényeket találni. Isten megbüntette a gonoszakat és azokat, akik káromolták. Mi történik a jókkal? Mária azt mondta: ,,Minden gyermekem meg fogja kapni és homlokán fogja hordozni a kereszt jelét. Ezt a jelet csak választottaim fogják látni. Az angyalok kioktatják majd ezeket a választottakat, hogy miként viselkedjenek. Az én híveim a legnehezebb órákban sem fognak félni. A jó szellemek meg fogják védeni ôket, és a mennybôl kapnak táplálékot. Onnan részesülnek további utasításokban. Halálhoz hasonló álomba fognak merülni, de az angyalok megvédik ôket. Amikor felébrednek, olyanok lesznek, mint az újszülöttek. Testük szép lesz és lelkük elmerül Istenben. Mindent, amit tesznek, Isten dicsôségére fogják tenni. A föld szép lesz és választottaim meglátják, miként gondoskodik róluk Isten. Szeressetek engem minél jobban napról-napra. Minél inkább szeretitek Istent és minél jobban szerettek engem, annál bátrabbak lesztek a félelem napjaiban. Ezek fagyos éjszakákkal, mennydörgéssel, földrengéssel fognak kezdôdni. Akkor jól zárjátok be lakóhelyeteket, imádkozzatok, vessetek keresztet, bánjátok meg bűneiteket, hívjátok segítségül Isten Anyját és Ô védelmébe fog venni benneteket.'' A Boldogságos Szűz ezt is mondta: ,,Az angyalok, akik meg vannak bízva a pusztítás munkájával, készen állnak, de Isten haragját vissza lehet tartani, ha imádkozzátok a rózsafüzért, vezekeltek és ha a bűnösök megbánják bűneiket.'' A Boldogságos Szűz int minket, hogy beszéljünk a jelenésekrôl mindazoknak, akikhez tudunk szólni. Az, aki hall ezekrôl és terjeszti ôket, semmitôl se féljen, mert Isten kegyelmében lesz. Máté azt is megjövendölte, hogy három nap múlva letartóztatják. ======================================================================== Hasonló üzenetek Mielôtt folytatnánk a jelenések történetét, vessük egybe az elôbb mondottakat az egyéb jövendölésekkel, amelyeket Máté kortársai kaptak más országokban, és azzal, amit mind az Ó-, mind az Újszövetségbôl tudunk. Franciaországban Egy évvel a turzovkai jelenések elôtt, 1957-ben a már említett Ramonet Johanna-Lujza, a bretániai Kerizinenben egészen hasonló látomásban részesült: Még be sem fejezôdött a második világháború, amikor 1944. február 2- án a Szűzanya figyelmeztetett minket: ,,Ha a világ nem tart bűnbánatot és nem tér vissza Istenhez, újabb és még súlyosabb büntetés vár rá. Ôrjítô vihar fog rászabadulni a bűnös világra.'' A következô években megismételte ezt a figyelmeztetést, és mivel nem hallgattak rá, 1957- ben szemléletes képben bemutatta választottjának, miben fog állni a büntetés. A Szűzanya egy táblát tartott a kezében, amely mint egy széles térkép, a világot ábrázolta. A földrészeket azonban alig lehetett felismerni, mert sűrű felhôk borították. A Szűzanya így szólt: ,,Szemléld, gyermekem, ezt a világot 1957-ben, amely számos bűnének sűrű felhôjébe burkolózik. Szomorúságba fog merülni, ha a haragos Isten irgalmatlanul lesújt rá. Rettenetes csapások és dögvészek fogják megtisztítani és megszabadítani tévedéseitôl és zavaraitól, hogy elôkészítsék az általános újjáépítést.'' Hirtelenül jobbról-balról tűzgolyók bukkantak fel, amelyek a tábla felé tartottak, s mikor becsapódtak, nagy lánggal felrobbantak. Utána feltűnt a darabokra szakadozott föld. A robbanások helyén minden megsemmisült. De még másutt is rengett a föld és nagy darabok szakadoztak le róla. Sűrű sötétség borította el a világot. Majd hirtelenül szétoszlott a sötétség, s ismét feltűnt a világ, azaz ami abból megmaradt. Vége volt az iszonyatos világkatasztrófának. A Szűzanya folytatta: ,,Szeretetem a bűnösök iránt oly nagy, hogy mindent megtettem megmentésükre. Azonban ma az emberek sokkal inkább ellenállnak a kegyelemnek és az Ég felhívásának, mint bármikor azelôtt. Az emberek nem értik meg sem figyelmeztetéseimet, sem könnyeimet. És mégis itt vannak ezek a félreismerhetetlen jelek, hogy felhívják figyelmüket a fájdalmas eseményekre, amelyek a világot fenyegetik, s arra, hogy a nagy szenvedések órája közel van, ha az emberek nem térnek vissza Istenhez. Egy utolsó erôfeszítésben egyesítsétek imáitokat, bűnbánatotokat, könnyeiteket az én Fájdalmas Szívemmel, amely szomorú annak láttára, hogy mily sok lélek kárhozik el, és hogy az Egyház külsôleg-belsôleg meg van sebezve. Tudjátok meg, hogy Szívem, egész anyai szeretetével még tárva-nyitva áll minden bűnbánó számára, akik oda akarnak menekülni. És Isten, aki a Szeretet, Jóság és Irgalmasság, annak ellenére, hogy elérkezett igazságosságának órája, el tudja halasztani azt, látva a sok tiszta, szent, talán ismeretlen lélek áldozatát, akik szenvednek és imádkoznak a bűnös emberiség megmentéséért. Ô elfogadja az áldozatot és ezáltal sok nép megmenekül és megtisztul. A világ ismét fel fog lendülni és az Egyház diadalmaskodni fog Fiam Szívével mindenben egyesült Szeplôtelen szívem által. Amit neked mondok, sok lélekkel közöltem, hogy mindenkit figyelmeztessek arra, hogy ütött Isten órája.'' (1957. január 12-én.) Olaszországban Aiello Helén, egy szentéletű olasz rendalapító, aki Kalábriában élt és 1961-ben halt meg, azok közé tartozott, akikkel a Szűzanya szintén megismertette a világra váró csapásokat. Helén részesült az Úr Jézus sebhelyeiben is, és nagypéntekeken átszenvedte az Úr Jézus kereszthalálának kínjait. 1954. és 1955. nagypéntekén mind az Úr Jézus, mind a Szűzanya megjelent neki és többek között ezeket mondta: Jézus szavai: ,,A világ lealjasodott a túlcsorduló romlottságban. A népek kormányai mint megtestesült ördögök emelkedtek fel, és miközben békérôl beszélnek, a háborút készítik elô a legpusztítóbb eszközökkel, hogy tönkretegyék a népeket és nemzeteket... Az emberek bűneikben megátalkodva élnek. Szigorúbbak a büntetések és csapások, amelyek Isten útjára hívják vissza ôket, azonban dühöngenek, mint a megsebzett fenevadak és megkeményítik szívüket Isten kegyelmével szemben. A világ nem méltó már a bocsánatra, csak a tűzre, pusztulásra és halálra. A hozzám hű lelkeknek többet kell imádkozniuk és több engesztelést kell nyújtaniuk, hogy lecsillapítsák Isten igazságos haragját és mérsékeljék a büntetés igazságos ítéletét, amelyet szeretett Anyám közbenjárása tart vissza, aki minden embernek is Anyja ... De a tűzzel való büntetés közel van, hogy megtisztítsa a földet a gonoszak gaztetteitôl. Isten igazságossága megköveteli az engesztelést a sok megbántásért és rosszcselekedetért, amely a földet borítja, és amellyel nem lehet tovább megalkudni. Az emberek megátalkodtak bűneikben és nem térnek vissza Istenhez. Az Egyházzal ellenkeznek, és a papokat megvetik a rosszak miatt, akik botrányokat okoznak. Segíts engem, szenvedésed által, hogy kiengeszteljem az oly sok megbántást, és így legalább részben megmentsem a romlásba és halálba sietô emberiséget. Tudasd minden emberrel, hogy bűneiket megbánva vissza kell térniük Istenhez, és ezáltal remélhetik a bocsánatot és megmenekülhetnek a megvetett Isten igazságos bosszújától.'' A Szűzanya pedig, akinek Szeplôtelen Szívét hét tôr járta át, így szólt: ,,Szívem szomorú, mert oly sok szenvedés vár a pusztulás szélén álló világra ... Isten haragja közel van. Hamarosan a világot nagy csapások fogják sújtani, véres forradalmak, félelmetes szélvészek és a folyók és tenger kiáradása által. Kiálts, míg Isten papjai meg nem hallják hangomat, hogy figyelmeztessék az embereket az idô közelségére, s arra, hogy ha az emberek nem térnek vissza Istenhez imáikkal és engesztelésükkel, akkor a világot egy új és rettenetesebb háború fogja felforgatni. A leghalálosabb fegyverek fogják elpusztítani a népeket és nemzeteket. A föld diktátorai, pokoli fajzatok, le fogják rombolni a templomokat és megszentségtelenítik az Oltáriszentséget... Tűztôl villámló felhôk és egy tűzvihar fog zúdulni a világra. Ez a rettenetes büntetés, amit az emberiség története még sohasem látott, hetven órán keresztül fog tartani. Az istenteleneket agyon fogja nyomni és el fogja söpörni. Sokan fognak elveszni, mert megátalkodtak bűneikben... Én óvólag a világ fölé hajlok és feltartóztatom Isten igazságosságát. Egyébként ezek a dolgok már bekövetkeztek volna. Szükség van az imára és engesztelésre, mert az embereknek vissza kell térniük Istenhez és Szeplôtelen Szívemhez -- a közvetítôhöz Isten és emberek között -- és így legalább a világ egy része megmenekül. Tudasd ezt mindenkivel, mert ez segíteni fog sokak megmentésében és megelôz sok pusztulást az Egyházban és a világban.'' Egy évvel késôbb a Szűzanya méginkább részletezte a tűz büntetését: ,,Ha az emberek nem javulnak meg, a tűz rettenetes büntetése fog jönni az Égbôl a világ minden nemzetére, és az emberek bűnhôdni fognak az isteni Igazságosságnak tartozó adósságuk szerint. Rettenetes pillanatok lesznek ezek mindenki számára, mert az ég mintegy össze fog kapcsolódni a földdel és minden istentelen nép el fog pusztulni. Némelyik nemzet megtisztul, mások teljesen el fognak tűnni.'' Ukrajnában 1954-ben az ukrajnai Serednében a Szűzanya ismételten megjelent egy Anna nevű leánynak és kijelentette, hogy a jelenlegi idôk hasonlítanak Noé idejéhez. Akkor vízözönnel tisztította meg Isten a világot, most tűzözönt fog küldeni. Portugáliában Ezek a szavak eszünkbe juttatják a Szűzanya fatimai figyelmeztetését, hogy ha a világ nem tér meg, akkor Oroszország el fogja terjeszteni tévtanait az egész világon, háborúkat és egyházüldözést szít, a jók vértanúhalált szenvednek, a Szentatya sokat fog szenvedni és egyes nemzetek megsemmisülnek. Lucia 1959-ben megismételte: ,,Miasszonyunk háromszor mondta nekem: Sok nemzet el fog tűnni a föld színérôl. Oroszországot választotta ki Isten arra, hogy megbüntesse az emberiséget.'' Jacinta pedig halála elôtt azt kérte az ôt ápoló apáca fônöknôtôl, hogy ,,a rend nôvérei maradjanak mindig egyesülve a Vatikánnal és készüljenek fel az 1972-es évre, mert a tisztátalanság és hiúság, valamint a mértéktelen fényűzés bűnei oly büntetéseket hoznak a világra, hogy azok sok szenvedést okoznak a Szentatyának.'' A múlt században Boldog Taigi Anna-Máriának a szentéletű római családanyának, szintén tudtára adta Isten, hogy mi vár a világra: ,,Isten két büntetést fog küldeni. Az egyiket háborúk, forradalmak és egyéb bajok alakjában; ez földi eredetű. A másik az Égbôl származik. Sűrű sötétség fogja borítani az egész földet három napon és három éjszakán keresztül. Semmit se lehet látni, a levegô tele lesz pestissel, aminek sokan áldozatul esnek, nemcsak a vallás ellenségei. Mesterséges fényt nem lehet használni majd ebben a sötétségben, csak szentelt gyertyákat. Aki kíváncsiságból kinyitja az ablakot, hogy kinézzen, vagy elhagyja a házát, ott helyben holtan rogyik majd össze. Ez alatt a három nap alatt az embereknek otthonukban kell maradniuk, imádkozzák a rózsafüzért és könyörögjenek Isten irgalmáért.'' Hasonló jóslat származik ugyanebbôl a századból De la Faudais Máriától is. Ô még azt is hozzáteszi, hogy egy gyertya elég lesz három napig, de az istentelenek házában még az sem fog világosságot adni. Az Ószövetségben Akinek a számára ez babonának tűnik fel, az nyissa ki az Ószövetségi Szentírást Mózes 2. könyvének 10. fejezeténél. A 21-23. versben hasonló jelenségrôl olvashat: ,,Monda ekkor az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet az ég felé és olyan sűrű sötétség legyen Egyiptomnak földén, hogy meg lehessen tapogatni. Kinyújtá erre Mózes a kezét s iszonyú sötétség lôn Egyiptomnak egész földén három napig. Senki sem látá a másikat és senki sem mozdula ki arról a helyrôl, ahol volt. Ahol azonban Izrael fiai laktak, világosság volt. Tudományos magyarázat Akik pedig szeretik a tudományos magyarázatokat, azok számára megjegyezzük, hogy mind a fenti egyiptomi csapást, mind a jövôben beígért sötétséget és tűztengert egyesek egy üstökösnek a földbe ütközésével magyarázzák. A tüzet okozhatja az üstökös feje, amely nagyon forró. De elôidézheti az üstökös farkában lévô hidrogén is, ha a föld légkörének oxigénjével keveredik és felrobban. Az üstökös farkában lévô sűrű por és gázok eltakarhatják a napot és teljes sötétséget okozhatnak. A farokban lévô metángáz, szénmonoxid és ciángáz megmérgezhetik rövid idôre a légkört, vagy a tűz okozhat oxigénhiányt egy idôre, míg a heves viharok friss levegôt nem hoznak. Ez lehet a tudományos magyarázata annak, hogy azonnal meghal, aki kinyitja az ablakot, vagy elhagyja a házat. A Halley üstököst 1986-ra várják vissza, de pályájában egy éves eltérés is mutatkozhat. Ha Isten ezt akarja felhasználni az emberek megbüntetésére, igazuk lehet azoknak a jóslatoknak, amelyek az 1980-as évek közepére ígérnek egy üstökössel való összeütközést. Újabb jelenések Nemcsak a turzovkai jelenések elôtti idôkben kapott figyelmeztetések erôsítik meg azok tartalmát, hanem a rákövetkezôk is. Az észak- spanyolországi Garabandalban (1961--63) a Szűzanya megmutatta a leányoknak az emberiségre váró büntetést, s ôk úgy írták le, hogy az nem emberi eredetű lesz, hanem Istentôl jön, és mindenünnen tűz veszi majd körül az embereket. 1966-ban San Damianóban a Szűzanya említett egy az égen feltűnô ,,nagy világító csillagot, amelynek farka van,'' ami kétségtelenül az üstökös leírása. 1967-ben nagy sötétségrôl beszélt, amely érthetetlennek fog feltűnni. 1968-ban nagy megpróbáltatások óráját említette, amely mindenkit félelemmel fog eltölteni. Sír a Szűzanya Quitóban (Equador) 1906-ban könnyezni látták a Fájdalmas Szívű Szűzanya képét, Szirakúzában 1953-ban a Szűzanya Szeplôtelen Szívét ábrázoló gipsz dombormű szemeibôl áradtak három napon keresztül a könnyek. Egyiptomban, 1968-ban Kairó külvárosában Zeitounban egy alkalommal órákon keresztül mozdulatlanul nézte a szomorú tekintetű Szűzanya a keresztet. Ezeken a helyeken szóbeli üzenetet nem adott az emberiségnek, de kifejezte, hogy mily fájdalommal töltik el Szívét az emberek bűnei, amelyekkel Fiát megbántják, s amelyek miatt oly súlyos csapásokat vonnak magukra. Lehetetlen még csak megemlíteni is az utóbbi évtizedek minden Mária- jelenését, amelyek számát száznál is többre becsülik, mert nem tettek még közre róluk mindenki által elérhetô beszámolókat és még hitelességüket sem ellenôrizték. ======================================================================== A látnok keresztútja Elég gyakori, hogy a látnokokat elmebetegeknek, csalóknak, vagy az ördögtôl félrevezetett egyéneknek tartják, és minden eszközzel igyekeznek meggyôzni ôket tévedésükrôl és visszavonó nyilatkozatot kényszeríteni ki belôlük. Jól megfigyelhetjük ezt az eljárást La Salette, Lourdes, Fatima, Garabandal és San Damiano esetében. De annyit talán még egy látnok sem szenvedett -- Arc-i Szent Johanna kivételével, akit elevenen megégettek -- mint Lasut Máté. Börtönben Amint elôre megjövendölte, 1958. szeptember 11-én letartóztatták. Abban a pillanatban titokzatos módon eltűnt nyakáról a szürke rózsafüzér, amit a Szűzanyától kapott, s amit azóta mindig magán hordott. Börtönbe zárták. Miután kihallgatták, egy rendôrkocsiban falúról-falúra hordozták, hogy így megalázzák. Noha Máté természeténél fogva hallgatag volt, most félelem nélkül felszólalt, ha arról volt szó, hogy megvédje a Szűzanyát. Egy fiatalembert, aki kigúnyolta Máriát, megfeddett: ,,Rám mondhatsz, amit akarsz, de Isten Anyjáról csak tisztelettel szabad beszélned!'' Az egyik tárgyaláson a bíró így akarta megpuhítani: ,,Nézd, mennyire tönkretetted családodat. Feleséged egyedül van otthon a gyermekekkel. Légy észnél! Mondd, hogy elaludtál az erdôben és álmodtad az egészet. Írásba foglaljuk vallomásodat, s utána hazamehetsz, elôléptetünk és felemeljük fizetésedet.'' Erre Máté megkérdezte a bírót, hogy él-e az anyja? ,,Igen'' -- felelte a bíró. ,,És Ön képes lenne megtagadni ôt?'' -- kérdezte tovább Máté. ,,Azt már nem!'' -- válaszolta a bíró. ,,Lássa, ugyanígy én sem vagyok hajlandó semmi áron sem megtagadni az én Mennyei Anyámat, a Boldogságos Szűz Máriát.'' A bíró erre megzavarodottan összekotorta papírjait és elnapolta a tárgyalást. A jelenések idejében Máté három leánygyermeke közül a legidôsebb már megházasodott, a másik kettô még otthon élt. Mikor Mátét letartóztatták, felesége nagy ínségbe került. Munkát nem vállalhatott, mert legkisebb gyermekét gondoznia kellett. Kénytelen volt segítséget kérni a szomszédoktól, ismerôsöktôl és rokonoktól. Mikor kisgyermekével karján meglátogatta fogságba vetett férjét, a kommunisták azzal akarták ôt megtörni, hogy vádolni kezdték, mily ínségbe taszította családját, s mily fájdalmat okozott feleségének. Mátét azonban nem tántorította meg ez a kétszínű érvelés, és hűségesen kitartott a Szűzanya mellett. Természetes lelkinyugalommal vállalta a reá nehezedô szenvedéseket, mint amelyek velejárnak minden ilyen küldetéssel. Semmi félelmet sem érzett, mert ô csak Istentôl félt. Hitéért életét is kész volt feláldozni. Nevetségessé akarták tenni Mátét, és bohócruhába öltöztetve lefényképezték. Noha több képet készítettek róla, azokon mindig a fatimai Szűzanya képe rajzolódott ki. Elmegyógyintézetben Mátét végül bolondnak nyilvánították és bezárták egy elmegyógyintézetbe, Byaritzban, Sillein közelében. Elôször a legsúlyosabb betegek között helyezték el. Ez a megaláztatás tíz hónapig tartott. Amikor szabadon bocsátották, nemcsak állásából lökték ki, hanem mindennemű nyugdíjjárandóságától is megfosztották. Egy évig otthon volt. Az emberekkel szívesen járt az erdei Mária-képhez imádkozni. Egy év múlva ismét letartóztatták. Most három évre zárták be. A harmadik év végén a szlovákiai elmegyógyintézetbôl elvitték a Prága mellett lévô Központi Vizsgálóintézetbe, majd a Brunslau mellett lévô intézetbe került. Itt egy este, amikor lefeküdt, a betegek egymásután odaszállingóztak ágya mellé. Ô jótanácsokat adott nekik jövendô életükre vonatkozóan, azok pedig felváltva ott imádkoztak a közelében egész éjjel. A rendkívüli eseményt természetesen jelentették a vezetôségnek, és egy magasabbrangú tisztviselô megkérdezte Mátét, miként történhetett ez? Máté, mikor látta, hogy a természetfeletti magyarázat nem elégíti ki a tisztviselôt, jó humorral azt tanácsolta neki; hogy próbáljon ô az ágyába feküdni, talán hozzá is odajönnek az emberek. Az nagyot nevetve megjegyezte, hogy hozzá ugyan senki sem jönne. Ismét elküldte Mátét a Központi Vizsgálóintézetbe, ahol annak vezetôje személyesen bocsátotta el ôt. Azt tanácsolta neki, hogy ha ezentúl valaki nehézségeket állítana útjába, mutassa csak fel az általa kiállított igazolványt. Falujában Máté örült annak, hogy elbocsátották az állami szolgálatból. Fizetése ugyan most alacsonyabb, de legalább szabadon gyakorolhatja vallását. Egyelôre nem háborgatják, de állandóan figyeltetik detektívekkel. Az egyik ott lakik a közelében. Mária is figyelemmel kísérte azonban hűséges hírnökének életét. Nem mentette meg ugyan ôt a szenvedésektôl, amelyek számára az érdem és életszentség bôséges forrásai voltak, de idônként kinyilvánította anyai gondoskodását. Egyesek látták, hogy az elmegyógyintézetben is megjelent neki cellájában. A keresztek közé tartozott plébánosának ellenszenve is. Egyszer megtagadta tôle a szentáldozást, azzal a megjegyzéssel, hogy neheztel rá, mivel neki, a nagy bűnösnek megjelent Mária, míg ô, a plébános, aki jobb életet él, nem látta. Egy héten belül a plébános leesett egy állványról, s lezuhant egy mély pincébe. Azonnal meghalt. A szerencsétlenség elôtt Máté álmában látta, hogy a plébános abbahagyja a misézést, összecsomagol, és elindul a mezôn, míg végül eltűnik a távolban. Egy asszony, aki közel lakott Mátéhoz, azzal vádolta ôt, hogy bolond és a jelenések csak megzavarodott agyának szüleményei. Néhány hónapra rá ez az asszony erôs torokgyulladás következtében hirtelenül meghalt. Máté belsô lelkiéletérôl nem sokat tudunk, de néha rendkívüli események történnek vele. Egy nagypénteken a szent sír elôtt a földre esett. Erôs férfiak talpra akarták segíteni, azonban meg sem tudták mozdítani, oly súlyossá vált. Így maradt ott egészen addig, míg az Oltáriszentséget ismét vissza nem tették az oltárszekrénybe. Akkor magától felállt. Egy téli napon a templomban a hívek által behordott hó megolvadt. Máté egész mise alatt egy nagy pocsolyában térdelt. Nadrágja azonban megmagyarázhatatlan módon teljesen száraz maradt, amirôl a körülötte lévôk tanúskodtak. Az utóbbi években Máté már nem jár fel a jelenések hegyére, mert amint ô megjelent, az emberek abbahagyták imáikat, s mindenkinek feléje fordult a figyelme. Ô jobbnak tartotta, ha Istenre gondolnak, és imádkoznak. Máté azt tartja, hogy ô csak egy báb Mária sakktábláján. Az ô feladata az volt, hogy a jelenést és az üzenetet közölje a világgal, s ezzel küldetése véget ért. ======================================================================== A kegyhely sorsa Rombolás Az üldözés nemcsak a látnokra terjedt ki, hanem a kegyhelyre is. Két férfi titokban befűrészelte a fenyôfát, amelyen a Segítô Szűzanya képe függött, s gonoszul várták, hogy azt a szél majd rádönti a zarándokokra. A fa egy ideig valóban fenyegetôleg hajlott a zarándokok felé, szerencsére azonban senkinek sem lett baja. A két gonosztevô annál inkább megjárta. Az egyik még aznap traktor alá került, s utolsó kiáltása volt ,,Jézus, Mária!'' A másik, aki még a kocsmában is gúnyolódott a jelenéseken, egy héten belül meghalt. Mária elôre megmondta, hogy a fát ki fogják vágni, és megparancsolta Máténak, hogy abból készítsen keresztet és állítsa fel a fa helyén. A hitetlenek azonban felgyújtották a keresztet. De az nem égett el teljesen, hanem megmaradt belôle egy kb. 120 cm-es csonk. A hívek újabb keresztet készítettek, s a csonkot ereklyeként hozzáerôsítették. Ezt is felgyújtották, de a csonk megint megmaradt. Az állhatatos hívek erre egy harmadik keresztet készítettek, s megint hozzáerôsítették az eredeti kereszt csonkját. Mind többen keresték fel a jelenések helyét. Az állam erre füzetekben és a rádión keresztül igyekezett lejáratni a jelenéseket. Megtiltották a közlekedési eszközök tulajdonosainak, hogy a népet oda vigyék, és feljegyezték a magánkocsik rendszámát. A hívek azonban továbbra is szorgalmasan jártak a kegyhelyre és a kapott testi-lelki kegyelmekért hálából kis oltárokat emeltek, szobrokkal, képekkel és keresztekkel díszítették fel a környezô fákat. A hitetlenek erre felgyújtották az oltárokat, összetörték a szobrokat. Összesen 16-szor tarolták le az egész területet. Néha azonban elérte ôket ezért az Isten büntetése. Egy férfit, aki felgyújtott egy oltárt, agyoncsapta a villám, amint a viharban lefelé tartott a hegyrôl 1963 májusában. Egy asszony, aki két oltárt gyújtott fel, két hónapon belül meghalt. Egy férfi leszakította a fákról a képeket és összetörte a keresztet. Utána részegen egy kukoricaföldön aludt, s ott egy traktor halálra nyomta. Egy fiatalembernek, aki összetört egy oltárt, leszakad az egyik karja. Egy férfi, aki bolondoknak nevezte mindazokat, akik hisznek a turzovkai, Lourdes-i vagy fatimai jelenésekben, hamarosan megbolondult és elmegyógyintézetbe kellett szállítani. Egy asszony azon panaszkodott, hogy a zarándokok letapossák mezôjén a füvet. Máté megjövendölte neki, hogy ez többé nem fog megtörténni, mert az árvíz el fogja mosni földjét. Másnap a folyó kiáradt, s elsodorta ezt a földet. Egy férfinak, aki sok mindent elpusztított a kegyhelyen, nyomorék gyermeke született, kéz és láb nélkül. Felesége ezt Isten büntetésének tartotta. A hívôk buzgalma Közben a zarándoklatok folytatódtak egész Csehszlovákiából. Egy szemtanú beszámolt arról, hogy egyszer a Turzovkára induló autóbuszba beszállt egy mezítlábas asszony, övén rózsafüzérrel. A vezetô megkérdezte, hová akar menni. Turzovkára --- válaszolta. Erre adott neki jegyet. Az asszony azonban kijelentette, hogy neki nincs pénze. Egy idôs férfi azonnal felajánlotta, hogy ô kifizeti a jegyet. Az asszony tiltakozott, hogy a férfinak három gyermeke van otthon, akiknek még gondját kell viselnie. Erre a vezetô ajánlotta fel, hogy fizet a jegyért, de az asszony ezt is visszautasította, mert -- mint mondta -- a vezetô még nôtlen és szüksége lesz a pénzre, amikor megházasodik, hiszen nehéz idôknek néz eléje. Az autóbusz közönsége csodálkozott, hogy egy idegen asszony miként ismerheti oly pontosan ezeknek az embereknek az életkörülményeit. Ezért elhatározták, hogy mindnyájan adakoznak a jegyre, de elôbb kérték az asszonyt, mutassa meg nekik személyazonossági igazolványát. ,,Az a vezetô kabátzsebében van'' -- felelte. A vezetô tiltakozott, hogy ô nem vette át az azonossági lapot, de mikor benyúlt a zsebébe, ott talált egy képet, amely a Szűzanyát ábrázolta. Ebben a pillanatban -- a jelenlévôk nagy csodálatára -- az asszony eltűnt. A jelenések helyén a leányok fehér ruhában körmenetet tartottak, koszorúval fejükön, s zenekarok játszottak. 1963. augusztus 15-én 300 zarándok kereste fel Turzovkát, sokan más országokból jöttek. Rendkívüli jelenségek 1964. november 1-én, Mindenszentek ünnepén a hitetlenek hatvan oltárt, képet, keresztet és szobrot törtek össze. Egész éjszaka pusztítottak, s reggel, mikor a zarándokok megjelentek, minden lángokban állt. Egy asszony kimentette a Segítô Szűz Mária képét a hamuból, és felerôsítette egy fára. Abban a pillanatban sötétség borult a kegyhelyre, csak a kép körül jelentkezett egy fénykoszorú, amely egy óra hosszat tartott. Isten ellenségei, amikor ezt látták, mintha villám csapott volna beléjük, kezüket tördelték. Egy másik papírképet is kihúztak a hamuból, az is sértetlen maradt. Hét bajor férfi, akik egymást nem ismerték, különbözô vidékekrôl Turzovkára zarándokoltak. Miközben egymás mellett álltak, megjelent nekik a Szűzanya. Egyikük, aki festô volt, megfestette a látomást. 1965. május elsején kb. 1200-an gyűltek össze a zarándokok és a turisták. Mindnyájan tanúi lettek a következô nagy csodának: Az ég két oldalán ragyogó világosság tűnt fel. A két oldal egyesült, és a középen egy fényesen tündöklô nagy szív jelent meg. Egyik oldalán a Szeplôtelen Fogantatást lehetett látni, másikon az Üdvözítôt, elôtte egy nagy vörös kereszttel. A nép mélyen megrendült, s térdre esve, összetett kezekkel buzgón imádkozott. A jelenés tíz percig tartott és mindenki látta. Tanúságképpen emlékeket hagytak a helyen. A kommunisták azonban megint mindent megsemmisítettek és szigorúan megtiltották mindenkinek, hogy oda menjenek. A zarándoklatok azonban folytatódtak. 1966 novemberében a bajorországi Bojanovicból ment oda egy csoport. Amint a zarándokok imádkoztak, fehér köd keletkezett a magas fenyôfák fölött, s az Istenanya alakját vette fel. Mindenki látta, kivéve egy rövidlátó férfit. Volt azonban nála fényképezôgép, és felvételt készített abba az irányba fordulva, amerre a zarándokok mutogattak. Otthon megfeledkezett az egészrôl, s csak egy év múlva hívatta elô a filmet. Nagy csodálatára, a képen látható volt a Szűzanya körvonala, amint azt a többiek saját szemükkel megfigyelhették. Ôt, aki nem láthatta a jelenést, Isten megajándékozta ezzel a fényképpel. {kép} 1968 pünkösdjén 300 autóbusszal, autókkal és vonattal 50.000 ember kereste fel a kegyhelyet. 28 pap volt közöttük. Öt misét mondtak, sokan gyóntak és áldoztak és az egész napot és éjjelt imával és énekléssel töltötték. Ugyanebben az évben, Mária Mennybemenetelének ünnepén a zarándokok a fatimai napcsodához hasonló tüneményt láttak. Kék, ibolya, sárga és zöld színben tündöklött minden. 1969. január 31-én megint mindent megsemmisítettek a hitetlenek a kegyhelyen. Két napra rá azonban már a hívek felállítottak egy oltárt, amelyen egy pap bemutatta a szentmise áldozatot Gyertyaszentelô ünnepén. Sok olyan ember tért meg ezen a napon, aki évek óta nem járult már szentségekhez. Ugyanebben az évben nemcsak Szlovákiából, Morva- és Csehországból érkeztek zarándokok autóbusszal, hanem két autóbusz Lengyelországból, három pedig Magyarországból jött. Voltak a jelenlevôk között hollandok, németek, belgák, olaszok és amerikaiak is. A kegyhelyen nagy tábla jelzi: ,,ÚJ LOURDES'' Minden fán van valami kép, kereszt, vagy hálaadó táblácska szlovák, cseh, lengyel vagy magyar nyelvű szöveggel. Úgy érzi magát az ember, mintha egy hatalmas templomban lenne, amelynek oszlopai a magas fenyôfák, és boltozata a kék ég. Fiatalemberek és gyermekek is bôven vannak a zarándokok között. A zarándokokat nagy lelki béke tölti el, amely még hazatérésük után is sugárzik róluk. Útirány Ha valaki el akar látogatni Turzovkára, az útirány nyugatról: A varsói expresszel: Prága-Ostrava-Cadca. Délrôl: Bécs-Bratislava- Piestany-Trencin-Zilina (átszállás) -- Cadca. Cadcáról helyi vonattal még 15 km-re van Turzovka. Ennek két állomása van. A ,,Turzovka Megálló''-nál kell leszállni. Onnan indul a hegyre vezetô út. Az állam szívesen látja a külföldi turistákat. ======================================================================== Csodálatos forrás A legtöbb Mária-kegyhelyen a Szűzanya csodálatos forrást fakasztott, kutat ásatott, vagy megáldotta az ott lévô patak vizét, s ennek révén sokan részesültek Isten rendkívüli kegyelmeiben. Utasítás látomásban Turzovkán már a jelenések idején említette a Szűzanya, hogy ott is gyógyító vizű forrás fog fakadni olyan helyen, ahol azelôtt nem volt víz. Erre a célra azonban egy másik férfit választott ki, aki szintén Turzovkán lakott annakidején. Kowalek Jurajnak éjjel álmában háromszor megjelent a Szűzanya, s megparancsolta, hogy menjen az erdei képhez és ott ássa ki a forrást. Az elsô két álommal nem törôdött, de a harmadik után vette csákányát és útnak indult. Mivel az áradás magával ragadta a patak hídját, gázlót keresett. Ez 1958 decemberében történt, s nem volt könnyű feladat számára, mert asztmától szenvedett és a víz jéghideg volt. Levette cipôjét, s átgázolt. Nagy csodálkozására a vizet oly melegnek találta, mintha csak nyár lett volna. Utána oly fiatalnak és erôsnek érezte magát, mint amilyen 18 éves korában volt. A kegyhelyen néhány falubeli asszony imádkozott az oltárnál. Kérdezték, hová megy. Elmondta nekik álmát, miként utasította ôt a Szűzanya, hogy kb. 300 méterre az oltártól, egy páfrányos helyen fakasszon forrást. Talált is egy vizenyôs helyet, de amikor csákányozni akart, valaki megszólalt mögötte: ,,Dicsértessék a Jézus Krisztus!'' Hátrafordult, s egy fiatalasszonyt látott, aki megkérdezte : ,,Vizet keres?'' ,,Igen'' -- válaszolta. ,,Menjen lejjebb hét méterrel, oda, ahol a három páfrányt látja. Odament, s a harmadik csákánycsapásra oly erôs vízsugár tört elô a földbôl, hogy lefröcskölte. A három páfrány eltűnt. Körülnézett a fiatalasszony után, azonban az is eltűnt. Azt gondolta, biztosan a többi zarándokkal az oltárnál imádkozik. Mikor elkészült a forrással, elindult a fiatalasszony megkeresésére, hogy elújságolja neki a jó hírt. Érdeklôdött a zarándokoknál, hogy látták-e? Leírta nekik, hogy kb. 16-17 éves volt, szürke ruhában, kék fejkendôvel. Szemei csodálatosan szépek voltak. Az asszonyok azonban nem látták ôt. Ez a férfi már meghalt, de azóta még két forrás fakadt ezen a helyen, és vizükkel kapcsolatban csodás dolgokat beszélnek. Képek a jégben Többször megesett, hogy a hazavitt víz megfagyott az üvegben, és különféle képek keletkeztek benne. Konecna Ágnesné üvegében a Boldogságos Szűz Mária képe alakult ki a jég közepében. Elment, és megmutatta a kommunistáknak. Azok csak fejüket csóválták. Megolvasztották a vizet, s ismét megfagyasztották. Most egy kehely és ostya képe alakult ki benne. Arra gyanakodtak, hogy az üveg alakja miatt keletkezett a kép. Rendes vízzel töltötték meg az üveget, s megfagyasztották. Most semmiféle kép sem látszott. Hromekné üvegében (mindkét asszony Gross Bilowitzban lakik) egy szentségtartó képe alakult ki ragyogó sugarakkal. Az emberek csodájára jártak, s azt mondták, ilyen szépet még sose láttak. 1964. január 24-én az egyik üveg megfagyott vizében valaki a jelenések hegyét látta, fölötte a kehellyel és szép ezüstkereszttel annak közepében. Egy másik üvegben pedig órát látott, amely tizenkettô elôtt öt percet mutatott. Ez annak a jele lehet, hogy nagyon közel állunk az ítélet órájához. 1964. február 7-én az üvegekben két kehely látszott, egy ostyához hasonló ezüstös koronggal. 1964. március 5-én három üvegben a következô képek alakultak ki: az elsôben a Szeplôtelen Fogantatás jelent meg összetett kezekkel, koronával fején, egy sziklán állva és gyönyörű fénytôl övezve. A második üvegben is a Boldogságos Szüzet látták, de sötétebb köpenyben, összetett kezekkel, fénysugarakat árasztó szívvel, és fején koronával. Egy kerek talapzaton állott. A harmadik üvegben a jelenések hegyét látták teljes szépségében. Amikor pedig a víz nem volt megfagyva, a rózsafüzért látták benne. Az önzôk büntetése 1965. október 28-án egy másik asszony üvegében is kialakult a Szűzanya képe, amint sziklán állt. Sokan felkeresték a faluból, és mindnyájan látták a képet. Mária felett a nap ragyogott, a háttérben pedig hegyeket, sziklákat és erdôket lehetett látni. Többször megolvasztották és újrafagyasztották a vizet más-más üvegekben, hogy ellenôrizzék, nem csalásról van-e szó, s a kép mindig újra kialakult. Három napig jártak már csodájára, amikor rendôrkapitány megtiltotta az asszonynak, hogy tovább mutogassa az üveget. Az nem is merte többé megmutatni másoknak, sôt azt hazudta, hogy az üveg a papnál van. December 8-án ez az asszony megint elment a jelenések helyére, s megtöltött egy üveget vízzel, de mielôtt hazaért, az üveg szétpattant és a víz kifolyt. Mikor pedig otthon elôvette a régi üveget s az asztalra tette, az is magától szétpattant és a víz kiömlött belôle. Ez volt a büntetése azért, mert a csodálatos képet nem mutatta meg a további érdeklôdôknek. 1968. májusában egy erôs fiatalember hatalmas vizesüveggel ment a kegyhelyre, hogy a falubeliek számára vizet hozzon. Mivel sokan voltak, órákig kellett várnia, míg rákerült a sor. Amikor már majdnem megtöltötte üvegjét, egy öreg, beteges anyóka ingadozva odament hozzá és kérte, hogy engedje ôt a forráshoz. Ô azonban elutasította: ,,Én is sokáig vártam, Önnek is be kell állnia a sorba és várni, míg sorra kerül. Nagy keservesen hazacipelte a hatalmas üveget, s örömmel tudtára adta az embereknek, hogy jöhetnek a vízért. Amikor azonban az emberek megjelentek, nagy sajnálkozással tudatnia kellett velük, hogy a víz nyomtalanul eltűnt az üvegbôl. Erre bevallotta, hogy mily szeretetlen és goromba volt az anyókához. Nyilván emiatt büntette meg az Isten. Megtérés Egy ôrmester elment a forráshoz, s ott gúnyolódott és indulatosan kiáltozott. Erre hirtelenül elsötétült minden, és egy víztartály leírhatatlan erôvel szétdurrant. A félelemtôl mindenki a földre hullott is rettegve imádkoztak és kiáltozták egymásnak: Itt a világ vége! Ekkor fény jelent meg felettük és benne feltűnt az Üdvözítô. Csak néhány pillanatig látták, de ez elég volt arra, hogy a gúnyolódó azonnal megtérjen. Ott helyben megígérte, hogy gyermekeit vallásos nevelésben fogja részesíteni és a történteket nyilvánosan el fogja ismerni. ======================================================================== Gyógyulások Tekintve hogy a kommunista országban az orvosok nem mernek tanúskodni csodásnak látszó gyógyulások mellett, az Egyháztól pedig nagyfokú közreműködést kíván meg az állam, érthetô, hogy szó sem lehet a gyógyulások részletes és kellôképpen igazolt leírásáról. Sôt néha még a szereplôk nevét is tanácsos elhallgatni. Ezért csak röviden említünk meg néhány rendkívüli gyógyulást. Egy Prágában működô orvos elvitte Turzovkára 15 éves leányát, aki születése óta vak volt. A leány ivott a forrás vizébôl és azonnal látott. Prágában az orvos boldogan mutogatta leányát kartársainak. Azok elôzôleg nem tudtak segíteni a leányon. Most azt tanácsolták neki, ne beszéljen róla, ha nem akarja elveszteni állását. Az apa azonban Mária iránti szeretetbôl nem volt hajlandó hallgatni, és ma -- ahelyett, hogy híres prágai orvos lenne -- vasúti munkás, öröme és hálája azonban határtalan. Pittner Paula, egy osztrák asszony Semmeringbôl, 1965. október 19-én a turzovkai víz használata után meggyógyult a fájdalmakból és görcsökbôl, amelyeket inaiban érzett. Most megint gyakorolni tudja szülésznôi hivatását. Hálából évente elzarándokol Turzovkára. 1967. március 24-én mások tanúsága szerint mezítláb ment a mély hóban és letérdelt a jelenés helyén az oltárnál. Két óráig tartózkodott ott. Csak akkor húzta fel harisnyáját és cipôjét, mikor lejött a hegyrôl. Egy másvallású apának 12 éves leánya már régóta teljesen megbénulva a kórházban feküdt. Az orvosok gyógyíthatatlannak minôsítették. Ismerôsei ajánlották neki a turzovkai vizet. Nagy hittel elment Turzovkára, hozott vizet, és megitatta gyermekével. Nemsokára a leányka egészségesen felkelt. Az orvosok félévig még vizsgálat alatt tartották, utána azonban megállapították, hogy teljesen meggyógyult. Voitas Szaniszló, 28 éves, négy gyerekes apa, hitetlen volt. Munkája közben gázmérgezést kapott, ami agysérülésre vezetett. Agyoperáción ment keresztül, de állapotát reménytelennek tartották az orvosok. Nôvére hozott neki vizet Turzovkáról, s többször inni adott neki belôle. Az eddig beszélni sem tudó beteg hirtelenül meggyógyult, és mikor az orvosok megvizsgálták, mint teljesen egészségeset bocsátották el a kórházból. Hitét is visszanyerte. Egy fiatalasszony, Loukotova Mária, a morvaországbeli Rasovból 1968. február 5-én műtéten ment keresztül, amely után mindkét veséje felmondta a szolgálatot. Az orvosok nem tudtak rajta segíteni. Kérésére férje vizet hozott neki Turzovkáról, amelybôl naponta ivott. A nyolcadik napon teljesen meggyógyult. 1967. pünkösdjén négy gyógyulás történt: egy valaki megszabadult az ördögi megszállástól, egy süketnéma és két béna meggyógyult. Egy hitetlen ôrmester gyermeke vakon született. Turzovkai vízzel nedvesítették meg szemét, mire meggyógyult. Az apa azonnal megkereszteltette, belépett a katolikus Egyházba, és hivatást változtatott. A morvaországi Mistekbôl származott. Egy tízéves kisleány egyik karjára megbénult. Az orvos szerint húszéves korában majd segíthetnek rajta műtéttel. Apja elvitte ôt Turzovkára, a forráshoz. Két két múlva a leány már át tudta ölelni apját. Bénasága megszűnt. Az apa sírt örömében. Egy férfinek gégefôrákja volt. Elment a kegyhelyre és leült a forrás mellé. Az asszonyok biztatták, hogy igyék a vízbôl. ,,De én nem tudok inni...'' -- mondta. Azok azonban erôltették, hogy próbáljon meg egy keveset inni. Adtak neki egy pohárral. Utána megivott egy második, harmadik pohár vizet. Nagyon jól érezte magát, de hirtelenül megéhezett. Az asszonyok adtak neki enni, s nagy étvággyal mindent megevett. Másnap kora reggel visszatért egy nagy zenekarral, s Mária- énekeket játszatott velük hálából gyógyulásáért. Egy fiatal apa négyéves vak leányával ment Turzovkára. Amint megmosta szemét a forrás vizével, látott. Az apa nagy örömmel ment haza. Késôbb megváltoztatta munkahelyét. Ostravából való. Egy öreg házaspár elzarándokolt Turzovkára, hogy az Istenanya segítségét kérje. A férfinak mindkét kezén nagy nyitott sebek tátongtak, amelyeken az orvosok nem tudtak segíteni. Felesége vizesborogatást tett rájuk. Másnapra meggyógyultak sebei, s erre hálából ismét felkeresték a kegyhelyet. Egy hitetlen férfinak, aki egész életében a pártot szolgálta, csontszú keletkezett egyik lábában, s az orvos nem tudott segíteni rajta. Turzovkai vizeskötést tettek rá, és hamarosan meggyógyult. Megtért és kilépett a pártból. Hálából rendszeres zarándoklatokat szervez Turzovkára. Egy orvos elvitte már tíz éve ágybanfekvô feleségét Turzovkára. Kis kocsiban húzta fel ôt a hegyre egy kollégájának segítségével. Nem szívesen tette, de felesége állandóan kérte ôt, hogy vigye el Turzovkára, mert ô ott meggyógyul. Mikor a forráshoz értek, azt mondta neki férje: ,,Látod, most teljesült kérésed. Itt vagy, és mégsem gyógyultál meg.'' Az asszony így válaszolt: Ha azt akarod, hogy meggyógyuljak, térdelj le és imádkozzál érte!'' Nem akart ellentmondani neki, megtette. Abban a pillanatban felesége mélyen felsóhajtott. Férje felé nyújtotta kezét, s az ô segítségével felállt. Többé nem volt szüksége a kiskocsira. Segítség nélkül jött le a hegyrôl, s amint hazaért, egyenesen a plébánoshoz ment, hogy elmondja gyógyulását. Egy asszonynak viszerei megnyíltak és erôsen gennyedtek. Az orvosok semmit sem tudtak tenni érdekében. Állandóan ágyban feküdt, férje végzett minden munkát a házban. Amint azonban meglocsolta turzovkai vízzel, a sebek begyógyultak. Munkáját azóta rendesen tudja végezni. ======================================================================== Rendkívüli Mária-szobor Lasák Alajos már 14 éves kora óta az urxi szénbányában dolgozott, Ostrava közelében, egészen addig, míg 28 év múlva meg nem támadta tüdejét a bányászbetegség. Azóta kis betegségi járadékán tengette életét. 1960 óta havonta legalább egyszer ellátogatott a jelenések helyére, s néha az egész éjszakát imában ott töltötte. Valami ellenállhatatlanul vonzotta ôt a hely felé. A parancs 1964. júniusának elsô napjaiban részesült az elsô látomásban. A jelenések helyén egy nagy kereszt volt, Krisztus töviskoronás képével. Alajos feleségével és sógornôjével együtt a kereszt közelében térdelt, míg más zarándokok a tôlük balra lévô oltárnál imádkoztak. Mindhárman ugyanabban a pillanatban látták, hogy vér csorog végig Krisztus alakján, és haja alól is vér szivárog ki. Lajos azt is látta, hogy Jézus hátra hajtotta fejét, kinyitotta szemét, majd ismét lekonyult a feje. Ez háromszor megismétlôdött. Ekkor Lajos szeme megtelt könnyel, úgyhogy többé nem látott semmit sem. Felesége hangosan kezdett imádkozni, mire a többi zarándok is felfigyelt és odament. De ôk valószínűleg semmit sem láttak, egy fiút kivéve, aki azt állítja, hogy látta Jézust vérezni. Ez délután két óra tájban történt. Másnap reggel hat órakor Lajos felesége munkába ment a közeli fűrészmalomba. Lajos otthon imádkozott a Mária-kép elôtt, amely hasonlított a jelenések helyén lévô képhez. Ima közben mintegy eszméletét vesztette, és lélekben a jelenések hegyén találta magát, a keresztet azonban nem látta. Ehelyett kb. három lépésre elôtte, fél méterrel a föld felett lebegve megjelent elôtte az Istenanya. Teljes szépségében állt ott, hófehér ruhában, kék övvel. Egyenesen Lajosra nézett és ezt mondta: ,,Amit látsz, te fogod elkészíteni. Amint elkészültél vele, átadod a hívôknek. Ne félj, én segíteni foglak. Még az arcról is én fogok gondoskodni.'' ,,Erre Mária eltűnt és én egy más országban találtam magamat, amelyet sohasem láttam --- folytatja Lajos beszámolóját. -- Körülnéztem, s jobb oldalamon megláttam a Boldogságos Istenanyát, három nô társaságában. Nem szólt semmit. Hirtelenül észrevettem egy embercsoportot, amelyben világiak és katonák voltak. Hangosan beszéltek, de egy szót sem értettem belôle. Észrevettem, hogy a megkötözött Jézust vonszolják. Utána három egymásutáni jelenetet láttam a Szenvedésbôl, amint azokat az evangéliumok leírják, egészen addig, míg három férfi leveszi Jézust a keresztrôl és a sírba helyezi. Isten Anyja a három asszonnyal egyedül mindvégig jelen volt. Én egész testemben remegtem. Amikor magamhoz tértem, kiderült, hogy négy órán keresztül térdeltem ott. Még mindig remegtem és alig volt erôm ahhoz, hogy egy székre üljek. Egész testem sajgott a fájdalomtól, és lelkem is, mintha csak nekem is részem lett volna Jézusnak és Anyjának szenvedéseiben. Délután két órakor feleségem hazatért a munkából. Én azonban képtelen voltam a beszédre. Azt hitte, rossz híreket kaptam, mint négy éve, amikor egyik fiam gyári szerencsétlenségben meghalt. Estére azonban visszanyertem erômet, s elmondtam feleségemnek, hogy mit tapasztaltam, s hogy egy szobor elkészítésére kaptam megbízást. Megígértettem vele, hogy errôl senkinek sem szól. Mivel feleségem is tudta, hogy én egyáltalán nem értek a szoborfaragáshoz, nem esett nehezére a titoktartás. Nem akart nevetségessé tenni mindenki elôtt. Én sem tudtam, mit kezdjek, hiszen sem szerszámom, sem anyagom nem volt a faragáshoz. Segítség érkezik Másnap azonban egy földim, Weiss Mihály, aki asztalos volt, felkeresett. Valahogyan megérezte, hogy segítségére szorulok. Kérdezôsködött, és én elmondtam neki nehézségemet. Megígérte, hogy majd ad nekem szerszámokat és anyagot is. Ez felbátorított. Én azonban még mindig úgy éreztem, hogy nem bírok eleget tenni a megbízásnak. Ezért megint elzarándokoltam Turzovkára. Amikor megérkeztünk, egy idôs férfi várt már ránk. Kozaniak Valentin volt a neve. Ezzel fogadott: ,,Van köztetek valaki, aki szobrot fog faragni a Turzovkai Szűzanyáról. Meglepôdve kérdeztem: Ki mondta ezt neked? Ô folytatta: Ne kérdezôsködj, hanem kövess! A kereszthez vezetett, amelynél elôzôleg feleségemmel és sógornômmel imádkoztunk. Azt mondta, vigyem haza az eredeti kereszt félig elszenesedett csonkját, amelyet a hívek az új kereszthez erôsítettek, és szinte ereklyeként tiszteltek. Annak anyagából faragjak egy kis keresztet és egy szívet, s ezeket helyezzem el a Mária-szobor belsejében, amelyet faragni fogok. Minden jelenlévô örömmel üdvözölte az ötletet, én pedig megígértem, hogy teljesítem kívánságukat. Mindjárt eltávolították a csonkot a kereszttôl, és hazavittük az autóbusszal, amellyel jöttünk. A szobor elkészül Weiss Mihály kerített fát a szoborhoz. Kettévágta és mélyedést vájt benne, amely majd befogadja a kereszt fájából készített kis keresztet és szívet. Miután ezek elkészültek, elhelyeztük ôket az üregben, Mihály pedig összeenyvezte a két részt. A régi keresztfa megmaradt anyagából Mihály apró kereszteket csinált, amelyeket a zarándokok között osztott szét. Két hónapba telt, mire elkészültem a szoborral, 1964 novemberére. 61 éves voltam akkor. Néhány hivatásos szobrász eljött megnézni a szobrot. Tekintve, hogy nekem semmi képzettségem sem volt szoborfaragáshoz, hihetetlennek találták, hogy ennyire rövid idô alatt ily jól el tudtam készíteni.'' Lasák Alajos sokat szenvedett mind betegségétôl, mind az emberek rágalmazásától. Azt fogták ugyanis rá, hogy a szobrot pénzéhségbôl készítette. Egyszer megjelent neki a Szűzanya, szenvedései közben, de ahelyett, hogy csökkentette volna szenvedését, csak arról biztosította, hogy még több szenvedés vár rá. 67 éves korában halt meg, 1970. január 27-én, 11 nappal azután, hogy a fenti beszámolót valakinek elmondta. A szobor képe a címlapon látható. Jelenleg Hultsinban van még, Lasák házában, mivel egyelôre nincs templom a kegyhelyen, ahol elhelyezhetnék. A szobrot sokan felkeresik, egyesek sírni is látták, mások megtértek, vagy csodás kegyelmekben részesültek vele kapcsolatban. ======================================================================== Az egyházi vizsgálat Az illetékes hatóság A jelenések természetfeletti eredetének kivizsgálási joga és kötelessége elsôsorban a helyi püspökhöz tartozik. Erre a célra ô egy bizottságot nevez ki papokból, orvosokból és egyéb hozzáértô egyénekbôl, s ennek véleményét vagy jóváhagyja, vagy elveti. Ha a Szentszék nincs megelégedve a püspöki vizsgálat eredményével, saját kezébe veheti az ügyet és újabb vizsgálatot tarthat, amelynek eredménye, hogy vagy megerôsíti, vagy megváltoztatja a püspök döntését. Ez azonban csak ritkán fordul elô, általában a Szentszék nem avatkozik bele a püspökök hatáskörébe. Egyszerűen csak nyugtázza jelentésüket, anélkül, hogy saját tekintélyével megerôsítené annak tartalmát. A Szentatya megteheti, hogy a Szentszék valamilyen döntését megváltoztassa. Ezt történt 1933. július 13-án, amikor XI. Pius pápa megsemmisítette a Szentszék öt határozatát, amelyet 1923. márc. 31. -- 1931. máj. 22-ig adott ki Padre Pió ellen. Általában azonban igen ritkán fordul elô, hogy a pápa döntsön ilyen kérdésekben. Egy régi rendelkezés ugyan a pápának tartotta fenn a jogot, hogy a jövendölések hiteles volta felôl döntsön, nyilvánvaló azonban, hogy a pápa ezt a jogát csak kivételesen gyakorolja; rendszerint a helyi püspökre, illetve a Szentszékre bízza a döntést. Ha a püspök nem tartja jelentôsnek a magánkinyilatkoztatást, mellôzheti a vizsgálatot, s egyszerűen megvárja, míg a felvert hullámok maguktól elülnek. A püspöki vizsgálat következményét illetôleg két gyakori tévedés fordul elô, mindkettô szélsôséges véglet, amelyet kerülnünk kell. A hit kérdése Az egyik véglet az, hogy egyesek a püspök véleményét egyenrangúnak tartják az Egyház csalatkozhatatlan tanításával, a dogmákkal, és azt hiszik, hogy azt mindenki köteles bűn terhe alatt magáévá tenni. Ez csak abban az esetben igaz, ha a püspök elvetette a ,,magánkinyilatkoztatást'', mert az tévtant tanított, vagy bűnös dologra adott utasítást. Természetes, hogy az ilyen ,,kinyilatkoztatás'' nem jöhet Istentôl, és nem szabad hallgatnunk rá. Ehhez azonban nincs szükségünk a püspök döntésére, mert már Szent Pál megmondta: ,,Ha akár egy mennyei angyal más evangéliumot hirdetne nektek, mint amit mi hirdettünk: átkozott legyen! Amint már kijelentettük, most újból megismételjük: Ha valaki más evangéliumot hirdetne nektek, mint amit tôlünk hallottatok, átkozott legyen.'' (Gal 1,8-9.) Általában azonban még a kétes eredetű magánkinyilatkoztatásoknál is az a püspök döntése, hogy azok tartalmában nincs semmi olyan tanítás, amely hitünkkel, vagy erkölcseinkkel ellenkeznék. Ezt jelenti az ilyen könyvekre adott kinyomtatási engedély, az ,,imprimatur'' is. Ezenfelül dönt még a püspök arról is, hogy a kinyilatkoztatás isteni eredetűnek tartható-e. Ez a döntés azonban nem tévedhetetlen, hanem közönséges emberi ítéleten alapszik, s azért senki sem köteles ezt a hitigazságoknak kijáró hittel magáévá tenni. Pusztán emberi, ,,erkölcsi'' bizonyosságról van csak szó, sôt legtöbbször még errôl sem, hanem pusztán csak ,,valószínűségrôl'', azaz arról, hogy emberileg hihetô, hogy a kinyilatkoztatás Istentôl származik. Ha a püspöki vizsgálatot az egyházjognak megfelelôen kellô szakértelemmel, lelkiismeretességgel és pártatlansággal hajtották végre, oktalanság lenne annak eredményét elvetnünk. Ha azonban komoly kétségünk támad a püspöki bizottság, vagy a püspök szakértelmét, lelkiismeretességét, vagy pártatlanságát illetôleg, akkor az okosság erényét gyakorolhatjuk a püspöki döntés elvetésével, legyen az kedvezô, vagy kedvezôtlen. Ilyen eset például, ha a püspök az istentelen kormány nyomása alatt áll, és nem mer annak ellenszegülni, mint 1896-ban történt a normandiai Tillyvel kapcsolatban, amikor a szabadkôműves kormány egyik minisztere kijelentette: ,,Nem tűrünk még egy Lourdes-ot Franciaországban!'' Úgy látszik ez a helyzet Turzovka esetében is. Lehetséges azonban az is, hogy valaki kevélységbôl, vagy hitetlensége miatt veti el a püspök véleményét egy magánkinyilatkozás mellett, vagy pedig csak gyerekes hiszékenységbôl tart ki továbbra is, miután a püspök ellene nyilatkozott. Az ilyen ellenkezés bűnös lehet annyiban, amennyiben hibásak vagyunk indító okáért. Az engedelmesség kérdése A másik végletes tévedés, amikor valaki olyan dolgokban sem hajlandó alávetni magát a püspök döntésének, amelyben pedig a püspök kétségtelenül isteni jogait gyakorolja, így pl. a püspök igenis megtilthatja, hogy a jelenések helyére egyházi jellegű zarándoklatokat vezessenek, vagy a jelenésre alapozott egyéb vallásgyakorlatokat tartsanak, vagy egyházmegyéjében a jelenésekrôl könyveket, röplapokat adjanak ki, vagy elôadásokat tartsanak. 1966-ig a püspöki engedély nélkül kiadott könyvek és röplapok minden további nélkül, azonnal ,,indexre'' kerültek, tehát olvasásuk és birtoklásuk is bűn terhe alatt tilos volt, hacsak erre külön püspöki engedélyt nem kapott valaki. Ez a tilalom megszűnt, de a püspök még mindig fenntarthatja jogát, hogy az ilyen kiadványokat csak az ô engedélyével adják ki, s a kiadó bűnt követ el, ha nem engedelmeskedik a püspöknek. Erre az engedelmességre még akkor is kötelesek vagyunk, ha egyénileg, nyomós okok alapján meg vagyunk gyôzôdve a jelenések természetfeletti voltáról, jóllehet a püspök ellenük nyilatkozott. Ilyenkor alkalmazhatjuk a püspökre és magunkra Jézus szavait: ,,Mózes székén az írástudók és a farizeusok ülnek. Tegyetek meg és tartsatok meg tehát mindent, amit mondanak, de cselekedeteiket ne kövessétek.'' (Mt 23,2- 3.) Minden püspöknek csak saját egyházmegyéjére terjed ki hatásköre. Ha tehát más püspök, saját egyházmegyéjében, megengedi a jelenések hírének terjesztését, vagy a reá alapított vallásgyakorlatokat, a hívek nyugodtan gyakorolhatják azokat. Ugyancsak megtehetik azt is, hogy turistaként látogatnak el a jelenések helyére, s ott az Egyháztól jóváhagyott imádságokat, pl. a rózsafüzért imádkozzak, vagy szent énekeket énekelnek. Néha a püspök még azt sem kifogásolja, hogy ott misézzenek, sôt esetleg erre kimondottan is engedélyt ad, hogy a tömeg eleget tehessen vasárnapi, vagy ünnepnapi misehallgatási kötelezettségének. Ez még nem azonos a jelenések püspöki jóváhagyásával. Jogában áll azonban a püspöknek eltiltania a papokat a jelenések helyén való misézéstôl, s ebben az esetben azok is kötelesek engedelmeskedni neki, akik más egyházmegyébôl valók. Turzovka esetében a nyitrai püspök elôször megtiltotta a híveknek, hogy oda menjenek. Késôbb ezt a tilalmat visszavonta. 1968-ban a püspök meghalt, s azóta széke betöltetlen. 1970-ben alakítottak egy kis bizottságot a jelenések kivizsgálására, s ez május elsején és júniusban kihallgatta Lasut Mátét. A másik két látnok ekkor már halott volt. Ennek a vizsgálatnak eredményérôl nem tudunk. Megelôzôleg 1969. február 23-án jelent meg a Catholické Noviny című, kommunista befolyás alatt álló katolikus hetilapban aláírás nélkül egy kijelentés a ,,püspöki hivataltól'', mely szerint a ,,feltételezett jelenésekkel kapcsolatban jelentett két rákos betegségbôl való gyógyulást a hivatalos megerôsítés hiányában nem tekinthetik csodásnak.'' Segítsük elô a jóváhagyást Az egyházi jóváhagyásnak fôleg a kegyhely fellendülésében és az üzenet terjesztésében van nagy jelentôsége. Noha Fatimába milliók látogattak el 13 éven keresztül a jóváhagyás elôtt, mégis csak utána terjedt el igazán híre világszerte, és vonzott oda még nagyobb tömegeket. A végsô jóváhagyás sokban függ a jelenések gyümölcsétôl, azaz a hívôkre gyakorolt jó hatásától és az érdeklôdés fennmaradásától. Azért jó tudnunk, hogy mivel segíthetjük elô, s mitôl kell tartózkodnunk, hogy gátat ne emeljünk a jóváhagyás elé. Erre vonatkozólag a következô tanácsokat követhetjük: Engedelmeskedjünk a helyi püspöknek, és a jóváhagyás elôtt ne vezessünk egyházi jellegű zarándoklatokat a jelenések helyére, hanem csak magánemberként látogassunk el oda, ha erre módunk van, és csak az Egyháztól jóváhagyott és a püspöktôl engedélyezett imákat és énekeket használjuk. Kétely esetében kérjünk felvilágosítást, vagy engedélyt a püspöktôl, de ha erre nem kapunk választ, feltételezhetjük engedélyét a kérdéses dologra. A rendkívüli gyógyulásokról, megtérésekrôl küldjünk tanúk által igazolt jelentést a jelenés helyén illetékes püspöknek. Saját egyházmegyénkben -- hacsak püspökünk ezt meg nem tiltotta --, terjesszük a jelenések hírét és a róla szóló könyveket, röplapokat. Egyénileg teljesítsük az üzenetben kért dolgokat, ha azok megegyeznek hitünk tanításával és a józan ész szavával. Rendkívüli vállalkozásokba (pl. kápolna, vagy templom építése) azonban ne kezdjünk addig, míg erre az illetékes püspök engedélyt nem adott. A hit és engedelmesség jutalma Azokban az esetekben, amikor az egyházi hatóságok hittek az Úr Jézustól Szűz Márián keresztül érkezô üzenetekben, és teljesítették azokat, rögtön tapasztalták Isten helyeslését. Amint Anglia vezetô érseke, Bourne bíboros elvégezte a Petit Bertán keresztül kért felajánlást Mária Fájdalmas és Szeplôtelen Szívéhez, az angol csapatok 1917-ben gyôzelmet gyôzelemre arattak. Az elsô világháború befejezésekor egyedül Anglia érte el háborús célkitűzéseit. Portugália püspökei felajánlották országukat Mária Szeplôtelen Szívének, és ennek tulajdonítják, hogy az megmenekült mind a spanyol forradalomtól, mind pedig a második világháborútól. Amikor 1942-ben XII. Pius pápa felajánlotta a világot Mária Szeplôtelen Szívének, megfordult a kocka és a német csapatok veszteni kezdtek. A hitetlenség és nemtörôdömség következménye A La Salette-i üzenettel jó ideig nem törôdtek az emberek. Csak akkor tértek észhez, amikor a benne megígért büntetések kezdtek bekövetkezni, és néhány éven belül egy millió ember halt éhen Európában. Úgy látszik, hogy mind az elsô, mind a második világháború elkerülhetô lett volna, ha X. Szent Pius és XI. Pius pápa felajánlották volna a világot Mária Fájdalmas és Szeplôtelen Szívének, amint ezt tôlük Petit Bertán és Lucián keresztül Isten kérte. Oroszország pedig már megtért volna, ha a pápa, a világ püspökeivel egyesülve felajánlotta volna a világot, amint ezt szintén Lucián keresztül kérte a Szűzanya. Isten azonban megengedte hogy ôk ne fogják fel a kérés fontosságát és isteni eredetét. Mivel a világ -- Portugáliát kivéve -- nem teljesítette a Szűzanya kéréseit, amelyeket Fatimában adott tudtunkra, pontosan bekövetkeztek a megígért büntetések: ,,Ha kéréseimet nem teljesítik -- mondta a Szűzanya -- Oroszország az egész világon el fogja terjeszteni tévelyeit, háborúkat, és egyházüldözést támaszt. A jók vértanúhalált halnak, a Szentatya sokat fog szenvedni, és több nemzet megsemmisül.'' Az orosz megszállás következtében több állam elvesztette nemzeti függetlenségét, de lehetségesnek tartják a hozzáértôk, hogy a jövôben még teljesebben el fognak pusztulni egyes nemzetek a természeti csapások és háborúk következtében. A hitetlenkedés és közömbösség legszomorúbb következményei azonban nem a földi csapások, hanem az, hogy a Szűzanya szavai szerint: ,,sok lélek elkárhozik, mert nincs, aki áldozatot hozzon és imádkozzék értük.'' (Fatima) Mussolini nem hallgatott az Aiello Helénen keresztül kapott égi üzenetre, s bekövetkeztek a számára megígért személyi büntetések. Olaszország belekeveredett a második világháborúba, és szörnyű károkat szenvedett. Mindez teljesen megfelel annak, amit már a Szentírásban olvasunk azokról, akik visszautasítják az Úr Jézus hírnökeit, vagy Ôt magát: Jézus ezt mondta a 72 tanítványnak, akiket maga elôtt küldött, hogy érkezését bejelentsék: Ha pedig valamelyik városba megérkeztek és nem látnak szívesen titeket, menjetek ki az utcára és mondjátok: Még a port is lerázzuk, ami várostokon a lábunkra tapadt... Bizony mondom nektek, Szodoma sorsa könnyebb lesz azon a napon, mint azé a városé.'' (Lk 10,10-12) Hasonlóképpen járnak az apostolok visszautasítói (Mt 13,15). Azokról a városokról pedig, amelyekben sok csodát tett Jézus, és mégsem tértek meg, így szólt: ,,Jaj neked, Korozáin! Jaj neked, Betszaida! Mert ha Tirusban és Szidónban történtek volna a bennetek végbement csodák, már rég zsákban és hamuban tartottak volna bűnbánatot. Ezért Tirusnak és Szidónnak tűrhetôbb sorsa lesz az ítéletkor, mint nektek! És te Kafarnaum? Nem az égig emelted-e magad? Egészen az alvilágig fogsz alásüllyedni.'' (Lk 10,13-14) Názáretrôl, ahol lenézték és kitaszították, sôt még életére is törtek, ezt olvassuk: ,,Nem tett sok csodát ott hitetlenségük miatt.'' (Mt 15,58) Fatimában is kijelentette a Szűzanya, hogy a beígért napcsoda sokkal nagyobb lett volna, ha nem hitetlenkedtek volna annyian. Jeruzsálemrôl pedig könnyezve mondta az Úr Jézus: ,,Jönnek napok, mikor sánccal vesz körül ellenséged és bekerít és mindenfelôl ostromol. Eltipornak téged és gyermekeidet, kik falaid közt élnek, és nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.'' (Lk 19,41-44) Isten felajánlja nekünk kegyelmeit, amikor komolyan figyelmeztet a ránk váró csapásokra a magánkinyilatkoztatásokon keresztül. Meghagyja azonban akaratunk szabadságát, és ma is visszautasíthatjuk, mint annakidején a palesztiniai városok tették. Ô szomorúan távozik tôlünk, és megengedi, hogy ránk zúduljanak az elôre bejelentett csapások, amelyeket pedig elkerülhettünk volna. Rajtunk áll, mit választunk. De ha sem szeretetének felhívására, sem intô szavaira nem hallgatunk, csak magunkra vessünk, ha összeharácsolt földi vagyonunk egy pillanat alatt megsemmisül, lelkünk pedig az örök kárhozatba jut. ======================================================================== Ne tévesszük szem elôl a lényeget! A magánkinyilatkoztatások esetében, fôleg ha jelenésekkel és jövendölésekkel kapcsolatosak, könnyen a célról az eszközre irányul figyelmünk, és megfeledkezünk arról, miért is adta nekünk Isten ezt a kinyilatkoztatást. Mindenki kíváncsi a jövô titkaira, s amikor a kinyilatkoztatások fellebbentik elôttünk a jövô fátyolát, nem gyôzünk betelni tanulmányozásukkal. Az ilyen kíváncsiság azonban nem sokban különbözik attól, amely a javasasszonyboz, csillagjóshoz, vagy tenyérolvasóhoz hajtja az embereket. Biztosra vehetjük, hogy Istennek nem kíváncsiságunk felébresztése volt a célja, hanem bűnbánatra akart serkenteni. Amikor a kinyilatkoztatásban foglalt jövendölések büntetéssel vagy jutalmazással kapcsolatosak, beteljesedésüket se vehetjük biztosra, mert az függ attól, hogy teljesítjük-e a velük kapcsolatos feltételeket. Megjegyezzük itt, hogy ha egy ilyen jövendölés nem teljesült, abból még nem következtethetünk arra, hogy nem Istentôl származott, hiszen Ninive sem pusztult el, pedig Jónás próféta Isten nevében jövendölte meg. Viszont a jövendölés teljesedése se mindig bizonyítja isteni eredetét, hiszen az ördög is elôre láthat háborúkat és természeti csapásokat és ilyen jövendöléseivel félrevezetheti az embereket. Azért bízzuk az Egyház döntésére, hogy melyik jövendölés beteljesedését fogadja el bizonyítéknak annak isteni eredetét illetôleg. Mások azért érdeklôdnek élénken a jelenések iránt, mert enyhülést, gyógyulást keresnek bajaikra, betegségeikre, vagy hozzátartozóik számára. Ezek alig látnak többet a kegyhelyekben, mint egy híres orvosban, vagy klinikában, ahol új gyógyszerekkel reményt támasztanak a gyógyíthatatlanoknak nyilvánított betegekben. Istennek nem az orvosokkal való vetélkedés a célja a gyógyításokkal, hanem a jelenések természetfeletti voltát kívánja igazolni általuk. Ami azonban az egyszerű ember elôtt csodásnak látszik, azt egy szakember esetleg természetes okokkal is meg tudja magyarázni. Azért a gyógyulás csodás voltának eldöntését a püspöki bizottságra kell bíznunk. Óvakodnunk kell attól is, hogy a kegyhely vizét, vagy a Szűzanya által érintett, vagy megcsókolt kegytárgyakat babonás talizmánként használjuk, s nekik természetfeletti erôt tulajdonítsunk. Nem a vízben, vagy a kegytárgyakban van az erô, hanem egyedül Istenben, de ô felhasználhatja ezeket hitünk erôsítésére, s mi is külsô jelét adhatjuk használatuk által a Szűzanya közbenjárásába és Isten irgalmába vetett bizalmunknak. Nagy lehet számunkra a kísértés arra is, hogy a jelenések hírét érdekfeszítô újságként, rémhírként, vagy pletykaként adjuk tovább, és élvezzük, hogy a társaság középpontjába kerültünk, mindenki bámulja tudásunkat, és úgy issza be szavainkat, mint homok a vizet. Inkább arra törekedjünk, hogy Márián keresztül Istenre irányítsuk az emberek figyelmét. Azok, akik szeretnek utazgatni, talán csak újabb úti élményt, vagy szórakozást látnak egy kegyhely felkeresésében. A mai közlekedési eszközökkel ezt szinte fáradság, áldozat nélkül megtehetjük, ami még inkább csökkenti a régi zarándoklatok bűnbánati jellegét. Biztosra vehetjük, hogy Isten nem a turistaforgalmat akarta elômozdítani, s szándékának csak akkor teszünk eleget, ha a vezeklés szelleme s hitünk erôsítésének vágya vezet ebben. Mások jó alkalmat látnak a jelenések hírének terjesztésében arra, hogy dörgô hangon ítéletet mondjanak a pusztulásra megérett világ felett. Ezek -- akárcsak Jónás -- kiábrándulnak, amikor a megjövendölt büntetések halasztást szenvednek, vagy teljesen elmaradnak. Ehelyett inkább az irgalmas Isten szellemét tegyük magunkévá, aki a megtört nádat nem töri el, és a füstölgô mécsbelet nem oltja ki, s csak azért adja tudtunkra a minket fenyegetô büntetést, hogy alkalmat adjon a megtérésre. Óvakodnunk kell attól is, hogy az egyházi jóváhagyás késlekedése, vagy a püspökök elmarasztaló véleménye miatt se haragra ne lobbanjunk se éles szavakkal ne mondjunk ítéletet felettük. Mi nem ismerünk minden részletet, sem egyéni bűnösségüket nem tudjuk megítélni, s az ilyesféle ítéletre semmi jogunk sincs. Ezt teljesen Istenre kell bíznunk, aki mindenkit megjutalmaz és megbüntet majd érdemei szerint. Mindennél helytelenebb s károsabb azonban azok magatartása, akik attól való félelmükben, hogy megzavarnak vele másokat, nem merik terjeszteni a jelenéseket, jövendöléseket akkor sem, amikor azok nyilvánvalóan megegyeznek hitünk tanításával, és amikor nagyon valószínű, hogy valóban Istentôl származnak. Számtalan lélek kárhozatba rohanását segíthetik elô gyávaságukkal, mert ha bekövetkeznek a megjövendölt csapások, nemcsak gyónásra nem lesz idô milliók számára, hanem talán még a bánatot sem lesznek képesek felindítani. Nem kell arra törekednünk, hogy bölcsebbek legyünk Istennél és Szűz Máriánál. Ha ôk jónak látták ezeket a világ tudtára adni, mi sem tehetünk okosabbat, mint hogy továbbadjuk ezeket a híreket, fôleg azoknak, akik valószínűleg súlyos bűn állapotában élnek és a kárhozat veszélyében forognak. A Szűzanya szerint a sátán tevékenységének is tulajdonítható, hogy az egyházi jóváhagyás késik, vagy teljesen elmarad egyes jelenéseinél. Amit pedig mi bölcs ,,óvatosságnak szeretünk nevezni, azt Ô közömbösségnek mondotta. Ez sem erény, s ettôl is óvakodnunk kell. A helyes magatartás tehát az, hogy felfigyeljünk azokra az üzenetekre, amelyek oly változatos formában, de mégis oly egyöntetűen jönnek mind az Úr Jézustól, mind megbízottjától: a Szűz Máriától, s amelyeknek lényege, hogy szívbôl bánjuk meg vétkeinket, s hagyjunk fel Isten megbántásával. Vezekeljünk mind saját múltbeli bűneinkért, mind pedig másokért, és imádkozzunk buzgón a bűnösök megtéréséért, az Egyház és állam vezetôiért. Ajánljuk fel értük egyéb jócselekedeteinket és szenvedéseinket is. Egyénileg pedig törekedjünk arra, hogy a még rendelkezésünkre álló idôben a tökéletességnek minél nagyobb fokára jussunk el a szentségek gyakori és buzgó vételével, az Úr Jézus szenvedésérôl való elmélkedéssel és az erények gyakorlásával. Így elérjük azt a célt, amelyet az Úr Jézus és Szűz Mária a jelenésekben szemünk elé állított, és megvalósulnak rajtunk Jézus Szívének ígéretei: ,,Azoknak, akik a lelkek megmentésén dolgoznak, olyan erôt adok, hogy még a legmegrögzöttebb bűnösöket is megtérítik. A bűnösök Szívemben az irgalom forrására, tengerére találnak. A lanyha lelkek buzgóbbá válnak. A buzgó lelkek még nagyobb tökéletességre emelkednek. Biztos menedékük leszek életükben, de fôleg haláluk óráján.'' Így teljesül Jézus vágya: ,,Azért jöttem, hogy életük legyen és bôségben legyen.'' (Jn 10,10) ======================================================================== Irodalom Our Lady of Turzovka -- 10 oldalas cikk Even Louis-tól a Vers Demain negyedévi katolikus újság angolnyelvű kiadásának 1970. júliusi számában. Kiadóhivatala: Rougemont, P.Q. Canada. Ez a lap rendszeresen közli a régebbi és újabb Mária-jelenéseket. Turzovka -- írta Franz Grufik. Kiadó: Christiana Verlag, CH-8260 Stein am Rein, Switzerland. Második újranyomás 1971. 130 oldal. A fenti cikk és könyv alapján készült beszámolónk Turzovkáról. A cikk és könyv lényegében megegyezik, de jelentéktelen részletekben ellentmondanak egymásnak, ami érthetô, amikor több forrásból származó beszámolókról van szó. Az evangélisták sem írták le egyöntetűen és szószerint az Úr Jézus tanítását és cselekedeteit. Turzovka -- írta Johannes Ev. Schmid C. P. Megrendelhetô a szerzônél, Passionistenkloster, D 8472 Schwarzenfeld/Opf. 63 oldalas füzet. Az eisenbergi titokzatos kereszt -- írója nincs feltüntetve. 61 oldalas kis füzet színes képekkel borítólapján. Tartalmazza az eisenbergi, turzovkai és San Damianó-i jelenések bôvebb leírását, és megemlíti a Szent Georgen-i, altenmarkti és egyiptomi jelenéseket is. Közli a Szent Brigittától kért imát Krisztus megostoroztatásának tiszteletére. Megrendelhetô Karl Wagner könyvkereskedésében, A-1090, Wien, Boltzmanngasse 6/2, Austria. ======================================================================== Képek 1. Lasut Máté 1970. augusztus 16-án, 54 éves korában 2. Lasut Máté feleségével és két lányával 3. Turzovka megálló. Jobb oldalon a kegyhelyhez vezetô út 4. Fehérruhás leányok viszik a Szűzanya szobrát 5. A fôoltár a kereszttel a jelenés helyén 6. Fénykép a ,,Rendkívüli jelenések'' című részben leírt jelenésrôl (,,A kegyhely sorsa'' fejezetben)