Kérjük, az itt következô részt (314 sor) ne törölje ki, ha ezt a file-t továbbadja. Köszönjük. ======================================================================== A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár Isten hozta a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban, a magyarnyelvű keresztény irodalom tárházában! A Könyvtár önkéntesek munkájával mindenki számára elektronikus formában terjeszti Isten Igéjét. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár bemutatása ------------------------------------------------ Célkitűzés ---------- A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) célja az, hogy mindenki számára hozzáférhetôvé tegye a teljes magyarnyelvű katolikus egyházi, lelki irodalmat elektronikus formában. A lelkipásztori munka támogatása mellett elôsegíti az egyházi kutatómunkát, könyvnyomtatást és az írott, magyar keresztény értékek bemutatását, megôrzését, terjesztését. A könyvállomány mindenki számára ingyenesen rendelkezésre áll az Internet hálózaton keresztül. Egyházi intézményeknek és személyeknek postán is elküldjük a kért anyagot. Állomány -------- Minden szabadon másolható, szerzôi jogvédelem alá nem esô egyházi és vallási vonatkozású kiadvány része lehet a Könyvtárnak: a Szentírás (többféle fordításban), imakönyvek, énekeskönyvek, kódexek, pápai dokumentumok, katekizmusok, liturgikus könyvek, teológiai munkák, szentbeszéd-gyűjtemények, keresztutak, lelkigyakorlatok, himnuszok, imádságok, litániák, istenes versek és elbeszélések, szertartás- könyvek, lexikonok, stb. Irányítás, központ ------------------ Központ: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055, USA (Az Egyesült Államok New Jersey államában levô Szent István Magyar Római Katolikus egyházközség) Levelezés: Felsôvályi Ákos 322 Sylvan Road Bloomfield, NJ, 07003, USA Tel: (973)338-4736 Fax: (973)778-4263 e-mail: felsoval@email.njin.net A Könyvtár használata, a könyvek formája ---------------------------------------- Ebben az elektronikus könyvtárban nincs olvasóterem, hanem a szükséges könyveket ki kell venni (vagyis ,,letölteni''). Letöltés után mindenki a saját számítógépén olvashatja, ill. használhatja fel a szöveget. A hálózaton keresztül böngészni, ill. olvasni drága és lassú. A saját személyi számítógép használata a leggyorsabb és legolcsóbb, a könyv pedig az olvasó birtokában marad. Azoknak, akik nem rendelkeznek Internet-kapcsolattal, postán elküldjük a kért könyveket. Ebbôl a könyvtárból ügy kölcsönözhetünk, hogy nem kell (és nem is lehet) a kikölcsönzött könyveket visszaadni! A Könyvtár a kiadványokat kétféle alakban adja közre: 1. formálatlan szövegként, ami a további feldolgozást (könyvnyomtatás, kutatómunka) teszi lehetôvé szakemberek számára és 2. a Windows operációs rendszer Súgó (,,Help'') programjának keretében, ami a könnyű olvasást és felhasználást teszi lehetôvé mindenki számára (a szövegek -- külön begépelés nélkül -- egy gombnyomással egy szövegszerkesztô programba vihetôk át, ahol azután szabadon alakíthatók). A Könyvtárban található file-ok neve ------------------------------------ Minden kiadvány négyféle file formában található meg a Könyvtárban: text file (formálatlan változat), help file (,,Súgó'' formátum), sűrített text file és sűrített help file. Ezenkívül minden help file-hoz tartozik egy ikon file. Minden file nevének (file name) a két utolsó karaktere a verziószám (01 az elsô változaté, 02 a másodiké, stb). A file nevének kiterjesztése (file extension) mutatja a file típusát: txt: text file, zpt: sűrített text file, hlp: help file, zph: sűrített help file és ico: a Help file-hoz tartozó icon file. Például a Vasárnapi Kalauz című könyv elsô változatának (,,01'') négy formája: VASKAL01.TXT, VASKAL01.HLP, VASKAL01.ZPT, VASKAL01.ZPH; az ikon file pedig: VASKAL01.ICO. A sűrítést a legelterjedtebb sűrítô programmal, a PKZIP/PKUNZIP 2.04 DOS változatával végezzük. A sűrítés nagymértékben csökkenti a file nagyságát, így a letöltés/továbbítás sokkal gyorsabb, olcsóbb. A file-t használat elôtt a PKUNZIP program segítségével kell visszaállítani eredeti formájába. (Például a "PKUNZIP VASKAL01.ZPH" utasítás visszaállítja az VASKAL01.HLP file-t.) A file-ok felhasználási módjai ------------------------------ Mivel minden művet kétféle formában ad közre a Könyvtár, a következô kétféle felhasználási mód lehetséges. 1. A text file felhasználása Ez a file formálatlanul tartalmazza az anyagot. A felhasználó betöltheti egy szövegszerkesztô programba, és ott saját ízlése, szükséglete szerint formálhatja. Például ha az anyagot ki akarjuk nyomtatni könyv alakban (feltéve, hogy az szabadon publikálható), akkor ebbôl a text file-ból könnyen elô tudjuk állítani a nyomdakész változatot. Vigyázat! A text file minden sora sorvég-karakterrel végzôdik, ezeket elôbb el kell távolítanunk, és csak utána szabad a formálást elkezdenünk. A szövegben a kezdô idézôjelet két egymást követô vesszô, a felsô idôzôjelet két egymást követô aposztrófa és a gondolatjelet két egymást követô elválasztójel képezi (lásd a szöveg formájára vonatkozó megkötéseket késôbb). Az egyes fejezeteket csupa egyenlôségjelbôl álló sorok választják el egymástól. A file eleje ezt az ismertetést tartalmazza a Könyvtárról. Ezt a text file-t felhasználhatjuk szövegelemzésre is, amihez természetesen szükségünk van valamilyen elemzô programra. 2. A,,súgó'' file felhasználása Ez a file formátum igen egyszerű olvasást, felhasználást tesz lehetôvé a Windows operációs rendszerben megszokott ,,súgó'' programok formájában. (Az ajánlott képernyô felbontás VGA.) Az elektronikus könyv legnagyobb elônye az, hogy a szöveg elektronikus formában áll az olvasó rendelkezésére. A ,,Másol'' gombbal a teljes fejezet átvihetô a vágóasztalra [Notepad]) és onnan a szokásos módon: ,,Szerkesztés'' és ,,Másol'' [Edit és Paste] paranccsal bármilyen Windows szövegszerkesztôbe. Ugyanezt érjük el a Ctrl+Ins gombok együttes lenyomásával is. Ha nem akarjuk a teljes szöveget átvinni, akkor használjuk a ,,Szerkesztés'' [Edit] majd a ,,Másol'' [Copy] utasítást a program menüjérôl, minek következtében a fejezet teljes szövege megjelenik egy Másolás párbeszéd-panelban. A kijelölt szövegrészt a ,,Másol'' utasítás a vágóasztalra [Notepad] viszi, és onnan az elôbbiek szerint folytathatjuk a munkát. A programból közvetlenül is nyomtathatunk fejezetenként a ,,File'' és ,,Nyomtat'' [Print] utasítással. A nyomtatott szöveg formája kissé eltérhet a képernyôn láthatótól. A nyomtatott szöveg betűtípusa ,,Arial'', betűmérete 10 pontos. Ha más formátumra, betűtípusra vagy -nagyságra van szükségünk, akkor vigyük elôbb a szöveget a szövegszerkesztô programunkba, ott állítsuk be a kívánt formátumot, és utána nyomtassunk. Ahhoz, hogy a ,,súgó'' file-t használni tudjuk, a következôket kell tennünk (a ,,Vasárnapi kalauz'' című könyvvel mutatjuk be a lépéseket). 1. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárból töltsük le a VASKAL01.HLP és a VASKAL01.ICO file-okat a saját gépünk ,,C:\PAZMANY'' nevű alkönyvtárába. (A VASKAL01.HLP helyett letölthetjük a sokkal kisebb VASKAL01.ZPH file-t is, de akkor letöltés után ki kell bontanunk a "PKUNZIP VASKAL01" utasítással.) 2. Készítsünk egy programindító ikont. A Programkezelôben kattintsunk elôször a ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoportra. (Ha az még nincs felállítva, akkor hajtsuk végre a fejezet végén leírt ide vonatkozó utasításokat.) Ezután válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Program'' utasításokat a menürôl. A párbeszed-panelban a következôket gépeljük be: Megnevezés: Vasárnapi Kalauz Parancssor: WINHELP C:\PAZMANY\VASKAL01.HLP Munkakönyvtár: C:\PAZMANY Ezután kattintsunk az ,,Ikon'' nevű utasításra, és adjuk meg a C:\PAZMANY\VASKAL01.ICO file-t. Ha ezután rákattintunk az így felállított ikonra, a program elindul, és olvashatjuk a könyvet. A ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoport felállítása: A Programkezelô menüjérôl válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Programcsoport'' utasítást. A párbeszéd-panelban a következôt gépeljük be: Megnevezés: Pázmány Péter E-Könyvtár Ezután zárjuk be a párbeszéd-panelt. Hogyan lehet a könyvekhez hozzájutni? ------------------------------------- A könyveket bárki elektronikus úton letöltheti a Könyvtárból (lásd a Könyvtár Internet címét) vagy postán megrendelheti (lásd a postai címet). Egyházi intézményeknek és személyeknek ingyen küldjük el a könyveket, mások a rendeléssel együtt 3 dollárt vagy annak megfelelô pénzösszeget küldjenek a lemez- és postaköltség megtérítésére. A Könyvtár használatának jogi kérdései -------------------------------------- Az általános elvek a következôk: 1. A Könyvtár mindenkinek rendelkezésére áll személyes vagy tudományos használatra. Ha a Könyvtár anyagát publikációban használják fel, akkor kérjük az alábbi hivatkozás használatát: ,,A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -- a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.'' 2. Egyházi intézmények és személyek kereskedelmi célokra is ingyenesen használhatják a Könyvtár anyagát, csak azt kérjük, hogy a kiadványuk elején helyezzék el az elôbbi utalást. A Könyvtár fenntartja magának azt a jogot, hogy eldöntse: ki és mi minôsül egyházi személynek, ill. intézménynek. Kérjük, keresse meg ez ügyben a Könyvtárat. 3. Ha a Könyvtár kiadványait nem egyházi intézmény vagy személy kereskedelmi célokra használja fel, akkor az elôbbi utalás feltüntetésén kívül még kérjük a haszon 20%-át a Könyvtár számára átengedni. A befolyt összeget teljes egészében a Könyvtár céljaira használjuk föl. Elôfordulhat, hogy ezek az elvek bizonyos könyvekre nem vonatkoznak, mert a szerzôi jog nem a Könyvtáré. Az ilyen könyv része az állománynak, lehet olvasni, lelkipásztori munkára felhasználni, de kinyomtatása, -- bármilyan formában --, tilos. Az ilyen jellegű korlátozások minden könyvben külön szerepelnek. (Lásd a könyvek elektronikus változatáról szóló fejezetet!) Hogyan lehet a Könyvtár gyarapodásához hozzájárulni? ---------------------------------------------------- Minden pénzügyi támogatást hálásan köszönünk, és a központi címre kérjük továbbítani. Az anyagi támogatásnál is fontosabb azonban az az önkéntes munka, amellyel állományunkat gyarapíthatjuk. Kérünk mindenkit, akinek a magyar katolikus egyház sorsa és az egyetemes magyar kultúra ügye fontos, hogy lehetôségeinek megfelelôen támogassa a Könyvtár munkáját. A munka egyszerű, bárki, -- aki már használt szövegszerkesztô programot --, részt vehet benne. Hogyan lehet az állomány gyarapításában részt venni? A munka egyszerűen egy-egy könyv szövegének számítógépbe való bevitelét jelenti. Elôször optikai beolvasással (szkennolással), automatikus úton, egy nyers szöveget készítünk, amit aztán az önkénteseknek ki kell javítaniuk. A munka lépései így a következôk: 1. Ellenôrizzük, hogy a kiválasztott könyv szabadon másolható-e (nem esik-e szerzôi jogvédelem alá), vagy meg lehet-e kapni a Könyvtár számára a másolás jogát. Ez ügyben vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. 2. Ellenôrizzük, hogy a könyvet még nem kezdte-e el senki begépelni. Ez ügyben is vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. A Könyvtár állandóan tájékoztat a begépelés alatt álló munkákról. 3. A könyvet küldjük el a Központnak, ahol optikai beolvasással elkészítik a nyers szöveget. 4. A Központ visszaküldi a nyers szöveget egy számítógépes lemezen a könyvvel együtt. A nyers szöveget tetszôleges szövegszerkesztô- formában lehet kérni. Ha az eredeti kiadvány nem alkalmas optikai beolvasásra (rossz minôség, régies betűtípusok stb. miatt), akkor az önkéntesnek kell a nyers szöveget is begépelnie. 5. Végezzük el a nyers szöveg ellenôrzését és javítását. Ez a munka legidôigényesebb része, és ettôl függ a végleges szöveg helyessége! Kövessük a szöveg formájára vonatkozó megállapodásokat (lásd a következô részt). 6. A kész szöveget küldjük vissza lemezen a Központnak. 7. A Könyvtár ezután elkészíti a kívánt file-formákat és a könyvet behelyezi a Könyvtár állományába. Megkötések a szöveg formájára ----------------------------- Mivel mindenki számára hozzáférhetô módon kell a szövegeket tárolnunk, egyszerűségre törekszünk. Általános szabály az, hogy semmilyen tipográfiai karaktert vagy kódot nem használunk, csak a billentyűzetrôl bevihetô karakterek szerepelhetnek a szövegben. A szöveg készítésekor kérjük a következô megállapodásokat betartani: 1. Margó: 1 hüvelyk (2.54 cm) bal- és jobboldalt. 2. Betűtípus: Arial, 10 pontos. 3. Alsó idézôjel: két vesszô szóköz nélkül, felsô idézôjel: két aposztrófa szóköz nélkül, gondolatjel: két elválasztójel szóköz nélkül, idézôjel idézôjelen belül: aposztrófa (alsó és felsô idézôjelként egyaránt). 4. Tabulátor karakter megengedett (a tabulátorokat fél hüvelyk, azaz 1.27 cm távolságra kell egymástól beállítani). 5. Semmilyan más formálási kód nem megengedett. 6. Lábjegyzet helyett szögletes zárójelbe kerüljenek a hivatkozások száma (pl. [1]), és a hozzátartozó magyarázatok a file legvégén egymás után, mindegyik új sorban kezdve. Érdeklôdés/Javaslat ------------------- A már meglevô állományról, a készülôfélben levô könyvekrôl, az önkéntes munka lehetôségeirôl és a Könyvtár legújabb híreirôl a következô címeken lehet tájékoztatót kapni: 1. levél: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA 2. elektronikus posta (e-mail): felsoval@email.njin.net 3. elektronikus hálózat (World Wide Web): http://www.piar.hu/pazmany Minôség -- állandó javítás -------------------------- A Könyvtár állományának minôségét állandóan javítjuk, újabb és újabb változatokat bocsátunk közre (a file nevének utolsó két karaktere a változat számát jelenti). Kérjük ezért a Könyvtár minden tagját, olvasóját, hogy jelentsen minden felfedezett szöveghibát. A levélben (postai vagy elektronikus levélben egyaránt), közöljük az új, javított sort az ôt megelôzô és követô sorral együtt. Így a szövegkörnyezetben elhelyezve, könnyű lesz a hibát megtalálni és javítani. Miután a file új változata (új verziószámmal) felkerült a Könyvtárba, a régit töröljük. Kérjük, a könyvekkel és a Könyvtár munkájával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kritikáját közölje velünk! Segítségét hálásan köszönjük. A könyvtár mottója egy szentírási idézet ---------------------------------------- Ha ugyanis az evangéliumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem, hiszen ez a kötelességem. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot! Ha önszántamból teszem, jutalmam lesz, ha nem önszántamból, csak megbízott hivatalnok vagyok. (1Kor 16-17) ======================================================================== ======================================================================= Peter Kreeft: A szeretet fanatikusai (A fanatizmus védelmében) ======================================================================= A fordító elôszava Peter Kreeft, az egyik legtermékenyebb és legnagyobb hatású amerikai katolikus író, a Boston College filozófia professzora. Jelentôsebb könyvei: A Summa of the Summa, A Handbook of Christian Apologetics, Christianity for Modern Pagans. Ez a cikke a Crisis című amerikai katolikus havilap 1994. februári számában jelent meg. Rendkívüli éleslátással és biztonsággal elemzi a mai szekuláris életet és benne az Egyház, sôt az egész emberiség problémáit. Fejtegetései Amerikán alapszanak, de annak ellenére -- vagy pontosan éppen azért -- nem lehetnének figyelmeztetôbbek számunkra. Társadalmunk átalakulóban van az egyik materialista rendszerbôl a másikba -- ahol talán lelkünk üdvét még nehezebb lesz elérnünk. Anyagilag ennek a folyamatnak a kezdetén vagyunk csak, erkölcsileg azonban nagyon kicsi a ,,lemaradásunk''! Ebben az eszeveszett nyugat-majmolásban ,,autentikus'' értékű az amerikai Kreeft elemzése. Értsük meg figyelmeztetését, és tegyük azt az ,,egyedüli fontosat'' -- amíg nem késô! Ez a cikk egyik fejezete lett Kreeft 1996-ban megjelent könyvének: Az ökumenikus jihád [Ecumenical Jihad], amelynek magyar fordítása most készül. A könyvben ugyanezt a témát dolgozza ki bôvebben, és felszólítja a különbözô keresztény és nem-keresztény vallásokat a szekuláris világ elleni összefogásra. -- Peter Kreeft, az ökumenizmus egyik harcosa, protestánsból lett katolikus, mint a Katolikus Egyház annyi más jelentôs személyisége (pl. R. Neuhaus, G. W. Rutler). ======================================================================= A ,,fanatikus'' a mai modern társadalomban a legnagyobb sértés -- különösen ha a ,,vallásos'' jelzôvel párosul. A másik ilyen sértô szó a fundamentalista. Amikor az amerikai szövetségi kormány úgy döntött, hogy David Koresh[1] ,,fanatikus'', gépfegyvertűzzel vonult ellene -- s tudjuk mi lett az eredmény[2] Az események utáni magyarázat: fundamentalista volt ô is és csoportja is. (Az amerikai Dél baptistái vigyázzanak!) A média ma már rutinszerűen használja a fent említett két szót a kereszténység kétezer éves és a judaizmus négyezer éves erkölcsfilozófiájára, amikor azok különböznek a modern szekularista társadalmétól. Az ellentét rögeszmésen (mondhatnánk ,,fanatikusan'') majdnem mindig szexuális kérdések körül jelentkezik: szodómia, abortusz, válás, fajtalankodás, fogamzásgátlás, kondom, nôi papság. Ha eltörölnénk a hatodik parancsolatot, a világ azonnal megtalálná az utat nézeteinkhez. Négy csoportot vádolnak azzal, hogy veszélyeztetik a szexuális forradalmat: a konzervatív katolikusokat, a protestánsokat (beleértve az igazi fundamentalistákat), az ortodox zsidókat és a mohamedánokat. Ma már egyedül ezek a csoportok állnak ellent a szexuális szabadosság és a korlátlan abortusz új normáinak és csak ezek nem hajtottak még térdet Astarte-nek és Moloch-nak[3]. Háborúban élünk, istenek közötti háborúban. A szexuális forradalom nem hasonlítható semmilyen militarista vagy politikai mozgalomhoz, annál jóval több: életünk alapjait támadja. Három küzdôtér már ellenségünk kezében is van, a közvéleményt legjobban befolyásoló három intézmény: az oktatás, az újságírás és a szórakoztató ipar. Közvéleménykutatások mutatják, hogy ezek vezetôinek erkölcsi nézetei szöges ellentétben vannak az egész társadalméval, illetve azoknál ,,elôrehaladottabbak'' (ami itt a fertôben való mélyebb elmerülésre vonatkozik). Például, míg a lakosság 95%-a elítéli a házasságtörést, addig ez az arány csak 50% a filmiparban. Szemben az egész lakosság 72%-ával, kik szerint az abortusznak valamilyen határt kellene szabni, a tömegtájékoztatás embereinek csak 3%-a gondolja ugyanezt. Míg az átlagos lakosság 50%-a jár templomba, addig ez a szám csak 9% a másik csoportban. Miért nem tudja a szekuláris felépítmény békében hagyni a tömegeket? Miért csempésznek vallásellenes utalásokat szinte minden filmbe, a legkisebb ok nélkül is? (Lásd Michael Medved Hollywood kontra Amerika című művét.) Miért támadják állandóan az elôbb említett négy vallást? A legkézenfekvôbb ok a bűntudat -- ugyanaz, ami miatt a bűnözô gyűlöli a törvényt, a svábbogár a fényt és a szuvas fog a fogorvost. A másik ok a félelem. Mélyen belül érzik, hogy nem lehetnek biztosak abban, hogy nincs Isten, aki majd ítélkezik fölöttük, sôt el is ítélheti ôket. Senki sem tudja bizonyítani, senki sem lehet biztos abban, -- bármennyire is nevetnek vagy gúnyolódnak --, hogy a bűn, az Ítélet, a Pokol csak fantázia és nem valóság. A harmadik ok a féltékenység. Öntudatlanul épp azt a ,,fanatizmust'' támadják és ítélik el, amit Kierkegaard végtelen odaadásnak, elkötelezettségnek hív. Ez a mi modern világunk Isten nélkül szenvedély nélkülivé, szürkévé, ,,unalmassá, lanyhává, fakóvá, érdektelenné'' válik. Mivel ha nincs Isten, Mennyország, Pokol, Ítélet, abszolút jó és rossz, akkor nincs semmi, ami igazi szenvedélyt váltana ki. Protestánsok, katolikusok, zsidók, mohamedánok abban a mindenható Istenben hisznek, Akinek az akarata az abszolút jó és Akivel szemben az engedetlenség a legnagyobb rossz, és ezt a hitet teljes odaadással élik meg. Nem egyszerűen emberi ,,értékekben'' hisznek, hanem isteni parancsolatokban. (Isten nem a Tíz Értéket adta Mózesnak.) A négy vallás közül talán a mohamedánoknak van a legrosszabb sajtója. A felületes vélemény szerint az ô esetükben a vallási cél szentesíti az erôszakot. (Ez a megállapítás egyébként csak a világ mohamedánjainak 5%-ára áll.) Az iszlám központi tanítása viszont épp az Istennek és az Ô Akaratának való teljes önátadás (islam) ,,fanatizmusa''. Ez pedig nem más, mint a mi elsô parancsolatunk: Szeresd Uradat Istenedet teljes szívedbôl, teljes elmédbôl és teljes erôdbôl -- végtelen szenvedéllyel. Hol találhatna a világ végtelen szenvedélyt Isten nélkül? Nyilvánvaló alternatíva a szexualitás, mely a vallási szenvedélyt helyettesíti modern életünkben. (Freud szerint persze a vallás a szexualitás helyettesítôje, holott számára is, sok más millióval együtt, épp ellenkezôleg: a szexualitás lépett a vallás helyébe.) Szt. Tamás magyarázza, hogy ,,az ember nem élhet öröm nélkül''. Ezért fordul a testi örömökhöz az, akitôl a lelki örömöket elvonják. Akik az örömöket nemi szerveik által keresik, azzal vádolnak minket, keresztényeket, hogy gondolkodásmódunkban (doktrínáinkban, alapelveinkben) ,,rugalmatlanok'' vagyunk. Nem egy parancsolat van, hanem tíz, mégis a modernisták egyetlen egy szenvedélyüket az egyházra vetítve azzal vádolnak minket, hogy csak a szexualitással törôdünk. Mint amikor a kábítószeren élô fiatal nekiesik szüleinek -- akik nagynéha megpróbálnak beszélni vele --, hogy ,,mindig ezzel jöttök''. Minden káros szenvedély korlátozza az elmét, különösen a szex, mely a vallást pótolva a dogma fogalomkörébe emelkedik. Hány logikus, aprólékosan kidolgozott erkölcsi érvet hallottunk már az abortusz védelmében? Ha az abortusznak nem lenne a szexualitáshoz semmi köze, azonnal törvényen kívül helyeznék. Ha a hatodik parancsolatot megtartanánk, az ötödikkel sem lenne semmi baj. Amerikában a gyilkosságok 99%-a abortusz. Valahányszor olyannal vitatkozom ki az abortuszt védi, elôbb-utóbb a szexhez, a valódi okhoz lyukadunk ki. Paul Johnson az Értelmiség [Intellectuals] és E. Michael Jones az Eltorzult modernisták [Degenerate Moderns] című művében dokumentálja, hogy a legtöbb emberi ideológia valamilyen szexuális elferdülésbôl keletkezik. Sir Julian Huxley, a világ leghíresebb evolucionistája beismerte egy rádióműsor keretében, hogy az értelmiség azért fogadta oly lelkesen Darwin munkáját, a Fajok eredetét, ,,mert a természetes kiválasztódás kizárta Istent a világból, aki rettentô módon fékezte az emberek szexualitásának szabad[os]ságát''. A ,,fanatizmus'' és ,,fundamentalizmus'' mellett még egy harmadik vádat is emelnek a katolikus, protestáns, zsidó és mohamedán erkölcs ellen: az ,,egyszerűséget''. Ez is -- mint a másik kettô -- irigységbôl fakad. Ahogy irigylik szenvedélyességünket, ugyanúgy irigylik a világról szóló tudásunkat, bizonyosságunkat és annak világosságát. Milyen nagyszerű dolog látni a különbséget az egyenes és a göröngyös út között; tudni, hogy létezik jó és gonosz; felismerni, hogy mi helyes és mi helytelen; látni, hogy van koromfekete és hófehér, köztük pedig szürke. Chesterton mondja: ,,Az erkölcs hallatlanul bonyolult -- annak, aki feladta elveit.'' Még a hitetlenek is érzik lelkük mélyén, hogy az életnek végülis egyszerűnek kell lennie. Meg is tapasztalják, amikor valaki hozzájuk közelálló haldoklik. Akkor aztán megszűnik pénz, hírnév, még a szex is. És a modern Mártának megszólalnak errôl a bonyolult életrôl Jézus ,,egyszerű'' szavai: ,,Márta, Márta, sok mindenre van gondod, de csak egy a fontos.'' (Lk 10,41) A szentek mind nagy egyéniségek, mert tudják, mi az az ,,egyedüli fontos''. Szt. Tamás magyarázata szerint: az ember életének teljessége annak végsô céljából következik. Ha életünkben megvan az az egyedüli jó, akkor életünk igazi műalkotássá formálódik. Csak akkor válunk nagy egyéniséggé, ha megvan bennünk a ,,nagy szeretet''. Fanatikusnak kell tehát lennünk, hogy igazi egyéniséggé váljunk. Ennek a fanatizmusnak igazi mozgatója nem lehet pszichológiai, csak teológiai eredetű. Isten nem hagyja, hogy egyszerű pszichoterápiás eszközként használják. Fanatizmusunknak nem saját lelki problémáinkban, hanem az objektív valóságban kell gyökereznie, és Isten felé kell irányulnia, aki ,,kiérdemelte'' azt tôlünk. ,,Legyél szent, mert Én, a te Istened, szent vagyok!'' (Lev 11,44) Szentté válásunk nem lehet az út életünk teljességéhez, hanem a teljesség lesz mellékterméke annak, hogy szentek vagyunk. Az ilyen magasztos cél nemcsak életünk teljességéhez és boldogságához szükséges, hanem ahhoz is, hogy egyáltalán elviselhetô legyen. A nácik nem kínzással, éheztetéssel, nehéz fizikai munkával kergették a zsidókat ôrületbe, hanem értelmetlen munkával: árkot ásni egyik nap és betemetni a következôn. A nehéz, verejtékes munka elviselhetô, ha jelentôs cél érdekében történik, de a céltalan nem. A szülés sokkal könnyebb, mint a nyugdíjba vonulás. A szegény paraszt kimerítô munkás élete nem mételyezi meg a lelket, de a kifinomult gazdagok semmittevése igen. A célnak, a ,,nagy szeretetnek'' és a teljes önátadásnak az összefüggésére a két legjobb példa a vallás és a házasság-család. Nem csoda, hogy a szekularisták ezeket utasítják el, sôt ássák alá a legádázabb erôfeszítéssel. A szekularisták alanti jellemzésével nem szándékozom az olvasókat magam mellé állítani, de még befolyásolni sem. Sôt az olvasók valószínűleg meg is fognak haragudni rám a következô bekezdés végére, -- ha nem haragszanak máris. Egyet kérek csak: ne azt nézzék, hogy milyen érzelmeket kelt mondanivalóm, hanem, hogy igaz-e. A modern ember -- saját bevallása szerint -- a változás folyamatában van. Az ember lényege a stabilitás hiánya, a dinamizmus: vagy önmagánál magasabbra emelkedik, vagy mélyebbre süllyed. Ha nem emelkedik Istenhez, hát lezüllik az állatok szintjére. De melyik állatéra? Meggyôzôdésem szerint a modern ember csúszómászóvá, hüllôvé válik. A hüllôkre három dolog jellemzô: 1. megeszik kicsinyeiket; 2. hidegvérűek és 3. testhômérsékletük a mindenkori környezethez alkalmazkodik. A modern szekularisták három jellegzetes tulajdonsága: 1. megölik meg nem született kicsinyeiket; 2. a melegvérűeket fanatikusoknak mondják (a 36.6 Co-os hômérsékletet magas láznak érzik a hidegvérűek) és 3. az örökké változó társadalmon kívül, melyhez folytonosan alkalmazkodnak, nincs semmiük: társadalmi relativisták transzcendens értékek nélkül. Ha itt most megállnék, több rosszat tennék, mint jót. Célom viszont nem gyűlöletet, haragot, félelmet ébreszteni, vagy kétségbeesést okozni, hanem háborúra készíteni föl magunkat. Tetszik, nem tetszik, háború folyik körülöttünk. Nem mi indítottuk, hanem a Sátán, még az Édenben. Nem hagyományos háború hús- vér katonák ellen, hanem angyali fejedelemségek és hatalmasságok ellen, amit nem ágyúkkal, hanem jósággal vívunk. (Egyébként épp ez a Korán legfontosabb mondanivalója is a jihadról, a szent háborúról.) Bűnnel fertôzött társadalomban élünk, ami a szemünk láttára tűnik el - - a WC-kagylóban, egyre gyorsabban forogva lefelé. Megmenteni talán már túl késô -- ki tudja. De tudjuk, hogy még menthetünk meg lelkeket és azok sokkal értékesebbek, mint a társadalom maga. A háborút nem állíthatjuk meg, de csökkenthetjük a veszteségeket. Hogyan? Elôször is tartsuk puskaporunkat szárazon, legyen szenvedélyünk élô, fanatizmusunk lángoló. A Sátán stratégiája tegnap tűz volt, ma víz. Tegnap félelmet keltett, kegyetlenségbe taszított, ma lustasággal és kényelemszeretettel csábít és ,,békét, békét hirdet mikor nincs is béke''. Tegnap ott leselkedett minden utcasarkon, ma meggyôz minket, hogy ô csak egy mítosz. Mindkét stratégia sikeres: ha egy hadsereg jóval túlértékeli vagy egészen elbagatellizálja az ellenség erejét, ugyanúgy elveszti az ütközetet. Ma a veszély nem az inkvizíció felélesztése -- a különféle polgárjogi szervezetek fél évezreddel elkéstek --, hanem a homály, amelyben elveszítjük érzékelôképességünket. Nem tűzzel állunk szemben, hanem köddel. Másodszor: biztos érzékkel kell megkülönböztetnünk a jó fanatizmust a rossztól. Minden fanatizmus rossz, kivéve azt, ami Istenre irányul. Senki és semmi más nem végtelenül jó, nem érdemel végtelen odaadást. Sem szex, sem ideológia (legyen az bal- vagy épp jobboldali), sôt még maga a biológiai élet sem. (Csak kérdezzük meg a mártírokat.) El kell kerülnünk minden hamis fanatizmust -- bálványimádást -- hogy lelkünket szűzi tisztaságban tarthassuk meg egyedül Isten szeretetének. Isten nem nyugszik addig -- hisz arra teremtett minket -- amíg azt az ,,egyetlen szükségest'' nem tesszük: szeretni Istent teljes szívünkbôl, teljes lelkünkbôl és minden erônkkel. A Mennyország minden polgára fanatikus! Meg kell különböztetnünk megszentelt és meg nem szentelt fanatizmust. Az elôbbi csöndes és szerény, az utóbbi hangos, tolakodó, Ugyanaz, mint az igazi és az a bizonyos másik Madonna[4] közötti különbség. Szűz Mária a fanatizmus modellje. Teljes szívével mondta az ô nagy Igen-jét és adta át önmagát (islam) Istennek. Ez az egyszerű ,,igen'' kitárta az ajtót az Ige számára a mi világunk felé. Az Ô fanatizmusának ereje megmentette és átalakította a világot. És Isten ezt a csodát újra meg újra véghez tudja vinni. Ezt a szent fanatizmust nem szabad az együgyűséggel összetévesztenünk. A szentek, akik a legfanatikusabbak és a legegyszerűbbek, egyúttal a legszínesebb, legtalálékonyabb, legkiszámíthatatlanabb, legeredetibb egyéniségek is. Az ok egyszerű: ha valaki megismeri az egyetlen Abszolútot, könnyedén él, és még maga az élet is játékszer a kezében. Ezek a szentek arra is képesek, hogy haláluk pillanatában viccelôdjenek. Szt. Lôrinc például a máglyán így szólt: ,,Fordítsatok meg, mert a másik oldalam még nyers.'' Aki még soha nem érezte Isten közelségét, nem tudja ezt megérteni. Ha fanatizmusunk Isten nélküli, akkor valamilyen bálványt abszolutizálunk, mert mi, emberek, imádásra teremtettünk. Isten nélkül valami olyannak leszünk rabjai, ami nálunk értéktelenebb, ahogy George Mac Donald mondja: ,,rabszolgája leszel annak, amitôl nem tudsz megválni, mégha az nálad értéktelenebb is''. Még a szabadság is szolgasorba süllyeszthet. C. S. Lewis írja: ,,Nem szabadnak születtem, hanem hogy imádjak és engedelmeskedjek.'' (Ugye megdöbbentô ez az idézet? Miért nem beszéltek errôl nekünk az iskolában?) Harmadszor: nem szabad meglepôdnünk a szaporodó rágalmakon, az ellenünk irányuló propagandán, cenzúrán és nyilvánvaló hazugságokon, amelyek az említett szekularista területeken egyre nagyobb számban jelentkeznek. Gyakran -- és tévesen -- az ötvenes évek békéjét fogadjuk el normálisnak [Amerikáról van szó], és annak alapján kérdezzük, hogy miért kerültünk rossz vágányra. De a történelembôl tudjuk, hogy az olyan nyugodt idôk az abnormálisak. A negyvenes évek véres háborúja, a hatvanas évek szellemi harcai a normálisak. Meg a mostani évek. Nem békések, nem jók, de normálisak. Isten nem palotát ígért erre az életre, hanem épp az ellenkezôjét (l. pl. Jn 16,33 vagy 1Pt 4,12). Negyedszer: ha követjük Vezérünk utasításait a harcban, akkor olyat teszünk, amirôl ma már sehol sem lehet hallani: örvendezni a becsmérlésen és üldöztetésen. Ma az üldöztetés általában tintával történik, nem fegyverek acéljával. Ha nem leljük örömünket egy-két támadó megjegyzésben, hogyan fogunk örvendezni a börtönben (Joan Andrews[5]) vagy a mártíromságban (Romero érsek[6])? Micsoda privilégium úgy jutni Krisztushoz, hogy az Ô Vérébôl egy csöpp ránk is hullik! Ötödször: ha a háborúban védekezésre szorulunk is, pozitív lelkülettel kell a harcot vívnunk. Nem szabad a gonoszt ugyanolyan végtelen szenvedéllyel gyűlölni, mint amilyennel a jót szeretjük. Azt a parancsot kaptuk, hogy szeressük Istent teljes szívünkbôl, nem pedig, hogy gyűlöljük a Sátánt teljes szívünkbôl. Gyűlölködés sosem nyer meg lelkeket. Az inkvizícó nem térített meg senkit sem. Fanatizmusunk a szeretet fanatizmusa legyen, mely elsôsorban Isten felé irányul és aztán felebarátunk, különösen pedig ellenségünk felé, kiben Isten képmását kell látnunk. ,,Úgy gyôzöd le ellenségedet igazán, ha barátoddá teszed.'' -- mondta Lincoln [a rabszolgaságot leromboló amerikai elnök]. A szeretet gyôzedelmeskedni fog. Végül: köszönetet kell Istennek mondanunk a fanatizmus szent ajándékáért, mivel csak általa érhetjük el azt, amivel ellenségünk vádol minket. (Ha a kereszténység vádjával állítanának bíróság elé, lenne-e elég bizonyíték, hogy elítéljenek?). Szt. Teréz mondja: ,,Minden a kegyelem által történik.'' Szt. Ágoston pedig: ,,Istenem, adj erôt parancsaidhoz és akkor parancsolj amit csak akarsz!'' Amikor Istent teljes szívünkkel szeretjük, akkor már az Ô Szíve lakozik a miénkben. És csak Ô tudja az agapé melegét árasztó örök tüzet meggyújtani. De ez nem fatalizmus. Az Úr csak a mi kérésünkre gyújtja meg a tüzet. ,,Nézd, ott állok az ajtónál és bebocsátásra várok.'' Mint ahogy a híres festményen: Jézus lámpával a kezében kopogtat lelkünk ajtaján és az ajtón csak belül van kilincs. Csak mi nyithatjuk ki lelkünk nyikorgó ajtaját az Ô szent fanatizmusa számára, hogy átformáljon minket az Ô hasonlatosságára. William Law írja: ,,Ha teljes ôszinteséggel nézel lelkedbe, látod, hogy csak egy és csakis egy ok miatt nem vagy már most szent: nem akarod teljes szívedbôl.'' Annak oka, hogy Amerikában az iszlám gyorsabban terjeszkedik, mint a kereszténység, az lehet, hogy a mohamedánok -- a jelek szerint -- jobban igyekeznek szentté válni, mint a keresztények. ======================================================================= A fordító jegyzetei 1. A Dávid fiai nevű szekta vezetôje. 2. David Koresh és mintegy 100 követôje 1993. márciusában a Waco városában (Texas, USA) fekvô központjukban elbarikádozták magukat. Több mint egyhónapi tárgyalások után -- arra hivatkozva, hogy a bentlevôk életveszélyben vannak -- a kormány fegyveresei megrohamozták a telepet. Máig meg nem állapított (vagy nem publikált) okokból tűz ütött ki, amiben kilencvenegyen, a bentlevôk majd mindegyike, köztük David Koresh is, odaveszett. 3. Moloch az ammoniták istene, kinek gyermekeket áldoztak föl (pl. Lev 18,21; 2Kir 23,10.13). Astarte a termékenység istennôje (pl. 1Kir 11,5). 4. Amerikai rock énekesnô. ,,Népszerűsége'' fenntartásához elsôsorban a szexualitást használja föl. 5. Joan Andrews az abortusz elleni küzdelem egyik vezetôje Amerikában. 1986-ban ötévi börtönbüntetésre ítélték egy abortusz- gépben tett 215 dolláros kár miatt. Az ítéletbôl két és fél évet töltött le, fôleg magánzárkában. 6. Oscar Romero salvadori érseket 1980. március 24-én misézés közben gyilkolták meg. A mártír fôpap a szegények segítôje és az erôszak elleni békés ellenállás híve volt.