Kérjük, az itt következô részt (314 sor) ne törölje ki, ha ezt a file-t továbbadja. Köszönjük. ======================================================================== A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár Isten hozta a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban, a magyarnyelvű keresztény irodalom tárházában! A Könyvtár önkéntesek munkájával mindenki számára elektronikus formában terjeszti Isten Igéjét. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár bemutatása ------------------------------------------------ Célkitűzés ---------- A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) célja az, hogy mindenki számára hozzáférhetôvé tegye a teljes magyarnyelvű katolikus egyházi, lelki irodalmat elektronikus formában. A lelkipásztori munka támogatása mellett elôsegíti az egyházi kutatómunkát, könyvnyomtatást és az írott, magyar keresztény értékek bemutatását, megôrzését, terjesztését. A könyvállomány mindenki számára ingyenesen rendelkezésre áll az Internet hálózaton keresztül. Egyházi intézményeknek és személyeknek postán is elküldjük a kért anyagot. Állomány -------- Minden szabadon másolható, szerzôi jogvédelem alá nem esô egyházi és vallási vonatkozású kiadvány része lehet a Könyvtárnak: a Szentírás (többféle fordításban), imakönyvek, énekeskönyvek, kódexek, pápai dokumentumok, katekizmusok, liturgikus könyvek, teológiai munkák, szentbeszéd-gyűjtemények, keresztutak, lelkigyakorlatok, himnuszok, imádságok, litániák, istenes versek és elbeszélések, szertartás- könyvek, lexikonok, stb. Irányítás, központ ------------------ Központ: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055, USA (Az Egyesült Államok New Jersey államában levô Szent István Magyar Római Katolikus egyházközség) Levelezés: Felsôvályi Ákos 322 Sylvan Road Bloomfield, NJ, 07003, USA Tel: (201)338-4736 Fax: (201)778-4263 e-mail: felsoval@email.njin.net A Könyvtár használata, a könyvek formája ---------------------------------------- Ebben az elektronikus könyvtárban nincs olvasóterem, hanem a szükséges könyveket ki kell venni (vagyis ,,letölteni''). Letöltés után mindenki a saját számítógépén olvashatja, ill. használhatja fel a szöveget. A hálózaton keresztül böngészni, ill. olvasni drága és lassú. A saját személyi számítógép használata a leggyorsabb és legolcsóbb, a könyv pedig az olvasó birtokában marad. Azoknak, akik nem rendelkeznek Internet-kapcsolattal, postán elküldjük a kért könyveket. Ebbôl a könyvtárból ügy kölcsönözhetünk, hogy nem kell (és nem is lehet) a kikölcsönzött könyveket visszaadni! A Könyvtár a kiadványokat kétféle alakban adja közre: 1. formálatlan szövegként, ami a további feldolgozást (könyvnyomtatás, kutatómunka) teszi lehetôvé szakemberek számára és 2. a Windows operációs rendszer Súgó (,,Help'') programjának keretében, ami a könnyű olvasást és felhasználást teszi lehetôvé mindenki számára (a szövegek -- külön begépelés nélkül -- egy gombnyomással egy szövegszerkesztô programba vihetôk át, ahol azután szabadon alakíthatók). A Könyvtárban található file-ok neve ------------------------------------ Minden kiadvány négyféle file formában található meg a Könyvtárban: text file (formálatlan változat), help file (,,Súgó'' formátum), sűrített text file és sűrített help file. Ezenkívül minden help file-hoz tartozik egy ikon file. Minden file nevének (file name) a két utolsó karaktere a verziószám (01 az elsô változaté, 02 a másodiké, stb). A file nevének kiterjesztése (file extension) mutatja a file típusát: txt: text file, zpt: sűrített text file, hlp: help file, zph: sűrített help file és ico: a Help file-hoz tartozó icon file. Például a Vasárnapi Kalauz című könyv elsô változatának (,,01'') négy formája: VASKAL01.TXT, VASKAL01.HLP, VASKAL01.ZPT, VASKAL01.ZPH; az ikon file pedig: VASKAL01.ICO. A sűrítést a legelterjedtebb sűrítô programmal, a PKZIP/PKUNZIP 2.04 DOS változatával végezzük. A sűrítés nagymértékben csökkenti a file nagyságát, így a letöltés/továbbítás sokkal gyorsabb, olcsóbb. A file-t használat elôtt a PKUNZIP program segítségével kell visszaállítani eredeti formájába. (Például a "PKUNZIP VASKAL01.ZPH" utasítás visszaállítja az VASKAL01.HLP file-t.) A file-ok felhasználási módjai ------------------------------ Mivel minden művet kétféle formában ad közre a Könyvtár, a következô kétféle felhasználási mód lehetséges. 1. A text file felhasználása Ez a file formálatlanul tartalmazza az anyagot. A felhasználó betöltheti egy szövegszerkesztô programba, és ott saját ízlése, szükséglete szerint formálhatja. Például ha az anyagot ki akarjuk nyomtatni könyv alakban (feltéve, hogy az szabadon publikálható), akkor ebbôl a text file-ból könnyen elô tudjuk állítani a nyomdakész változatot. Vigyázat! A text file minden sora sorvég-karakterrel végzôdik, ezeket elôbb el kell távolítanunk, és csak utána szabad a formálást elkezdenünk. A szövegben a kezdô idézôjelet két egymást követô vesszô, a felsô idôzôjelet két egymást követô aposztrófa és a gondolatjelet két egymást követô elválasztójel képezi (lásd a szöveg formájára vonatkozó megkötéseket késôbb). Az egyes fejezeteket csupa egyenlôségjelbôl álló sorok választják el egymástól. A file eleje ezt az ismertetést tartalmazza a Könyvtárról. Ezt a text file-t felhasználhatjuk szövegelemzésre is, amihez természetesen szükségünk van valamilyen elemzô programra. 2. A,,súgó'' file felhasználása Ez a file formátum igen egyszerű olvasást, felhasználást tesz lehetôvé a Windows operációs rendszerben megszokott ,,súgó'' programok formájában. (Az ajánlott képernyô felbontás VGA.) Az elektronikus könyv legnagyobb elônye az, hogy a szöveg elektronikus formában áll az olvasó rendelkezésére. A ,,Másol'' gombbal a teljes fejezet átvihetô a vágóasztalra [Notepad]) és onnan a szokásos módon: ,,Szerkesztés'' és ,,Másol'' [Edit és Paste] paranccsal bármilyen Windows szövegszerkesztôbe. Ugyanezt érjük el a Ctrl+Ins gombok együttes lenyomásával is. Ha nem akarjuk a teljes szöveget átvinni, akkor használjuk a ,,Szerkesztés'' [Edit] majd a ,,Másol'' [Copy] utasítást a program menüjérôl, minek következtében a fejezet teljes szövege megjelenik egy Másolás párbeszéd-panelban. A kijelölt szövegrészt a ,,Másol'' utasítás a vágóasztalra [Notepad] viszi, és onnan az elôbbiek szerint folytathatjuk a munkát. A programból közvetlenül is nyomtathatunk fejezetenként a ,,File'' és ,,Nyomtat'' [Print] utasítással. A nyomtatott szöveg formája kissé eltérhet a képernyôn láthatótól. A nyomtatott szöveg betűtípusa ,,Arial'', betűmérete 10 pontos. Ha más formátumra, betűtípusra vagy -nagyságra van szükségünk, akkor vigyük elôbb a szöveget a szövegszerkesztô programunkba, ott állítsuk be a kívánt formátumot, és utána nyomtassunk. Ahhoz, hogy a ,,súgó'' file-t használni tudjuk, a következôket kell tennünk (a ,,Vasárnapi kalauz'' című könyvvel mutatjuk be a lépéseket). 1. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárból töltsük le a VASKAL01.HLP és a VASKAL01.ICO file-okat a saját gépünk ,,C:\PAZMANY'' nevű alkönyvtárába. (A VASKAL01.HLP helyett letölthetjük a sokkal kisebb VASKAL01.ZPH file-t is, de akkor letöltés után ki kell bontanunk a "PKUNZIP VASKAL01" utasítással.) 2. Készítsünk egy programindító ikont. A Programkezelôben kattintsunk elôször a ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoportra. (Ha az még nincs felállítva, akkor hajtsuk végre a fejezet végén leírt ide vonatkozó utasításokat.) Ezután válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Program'' utasításokat a menürôl. A párbeszed-panelban a következôket gépeljük be: Megnevezés: Vasárnapi Kalauz Parancssor: WINHELP C:\PAZMANY\VASKAL01.HLP Munkakönyvtár: C:\PAZMANY Ezután kattintsunk az ,,Ikon'' nevű utasításra, és adjuk meg a C:\PAZMANY\VASKAL01.ICO file-t. Ha ezután rákattintunk az így felállított ikonra, a program elindul, és olvashatjuk a könyvet. A ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoport felállítása: A Programkezelô menüjérôl válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Programcsoport'' utasítást. A párbeszéd-panelban a következôt gépeljük be: Megnevezés: Pázmány Péter E-Könyvtár Ezután zárjuk be a párbeszéd-panelt. Hogyan lehet a könyvekhez hozzájutni? ------------------------------------- A könyveket bárki elektronikus úton letöltheti a Könyvtárból (lásd a Könyvtár Internet címét) vagy postán megrendelheti (lásd a postai címet). Egyházi intézményeknek és személyeknek ingyen küldjük el a könyveket, mások a rendeléssel együtt 3 dollárt vagy annak megfelelô pénzösszeget küldjenek a lemez- és postaköltség megtérítésére. A Könyvtár használatának jogi kérdései -------------------------------------- Az általános elvek a következôk: 1. A Könyvtár mindenkinek rendelkezésére áll személyes vagy tudományos használatra. Ha a Könyvtár anyagát publikációban használják fel, akkor kérjük az alábbi hivatkozás használatát: ,,A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -- a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.'' 2. Egyházi intézmények és személyek kereskedelmi célokra is ingyenesen használhatják a Könyvtár anyagát, csak azt kérjük, hogy a kiadványuk elején helyezzék el az elôbbi utalást. A Könyvtár fenntartja magának azt a jogot, hogy eldöntse: ki és mi minôsül egyházi személynek, ill. intézménynek. Kérjük, keresse meg ez ügyben a Könyvtárat. 3. Ha a Könyvtár kiadványait nem egyházi intézmény vagy személy kereskedelmi célokra használja fel, akkor az elôbbi utalás feltüntetésén kívül még kérjük a haszon 20%-át a Könyvtár számára átengedni. A befolyt összeget teljes egészében a Könyvtár céljaira használjuk föl. Elôfordulhat, hogy ezek az elvek bizonyos könyvekre nem vonatkoznak, mert a szerzôi jog nem a Könyvtáré. Az ilyen könyv része az állománynak, lehet olvasni, lelkipásztori munkára felhasználni, de kinyomtatása, -- bármilyan formában --, tilos. Az ilyen jellegű korlátozások minden könyvben külön szerepelnek. (Lásd a könyvek elektronikus változatáról szóló fejezetet!) Hogyan lehet a Könyvtár gyarapodásához hozzájárulni? ---------------------------------------------------- Minden pénzügyi támogatást hálásan köszönünk, és a központi címre kérjük továbbítani. Az anyagi támogatásnál is fontosabb azonban az az önkéntes munka, amellyel állományunkat gyarapíthatjuk. Kérünk mindenkit, akinek a magyar katolikus egyház sorsa és az egyetemes magyar kultúra ügye fontos, hogy lehetôségeinek megfelelôen támogassa a Könyvtár munkáját. A munka egyszerű, bárki, -- aki már használt szövegszerkesztô programot --, részt vehet benne. Hogyan lehet az állomány gyarapításában részt venni? A munka egyszerűen egy-egy könyv szövegének számítógépbe való bevitelét jelenti. Elôször optikai beolvasással (szkennolással), automatikus úton, egy nyers szöveget készítünk, amit aztán az önkénteseknek ki kell javítaniuk. A munka lépései így a következôk: 1. Ellenôrizzük, hogy a kiválasztott könyv szabadon másolható-e (nem esik-e szerzôi jogvédelem alá), vagy meg lehet-e kapni a Könyvtár számára a másolás jogát. Ez ügyben vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. 2. Ellenôrizzük, hogy a könyvet még nem kezdte-e el senki begépelni. Ez ügyben is vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. A Könyvtár állandóan tájékoztat a begépelés alatt álló munkákról. 3. A könyvet küldjük el a Központnak, ahol optikai beolvasással elkészítik a nyers szöveget. 4. A Központ visszaküldi a nyers szöveget egy számítógépes lemezen a könyvvel együtt. A nyers szöveget tetszôleges szövegszerkesztô- formában lehet kérni. Ha az eredeti kiadvány nem alkalmas optikai beolvasásra (rossz minôség, régies betűtípusok stb. miatt), akkor az önkéntesnek kell a nyers szöveget is begépelnie. 5. Végezzük el a nyers szöveg ellenôrzését és javítását. Ez a munka legidôigényesebb része, és ettôl függ a végleges szöveg helyessége! Kövessük a szöveg formájára vonatkozó megállapodásokat (lásd a következô részt). 6. A kész szöveget küldjük vissza lemezen a Központnak. 7. A Könyvtár ezután elkészíti a kívánt file-formákat és a könyvet behelyezi a Könyvtár állományába. Megkötések a szöveg formájára ----------------------------- Mivel mindenki számára hozzáférhetô módon kell a szövegeket tárolnunk, egyszerűségre törekszünk. Általános szabály az, hogy semmilyen tipográfiai karaktert vagy kódot nem használunk, csak a billentyűzetrôl bevihetô karakterek szerepelhetnek a szövegben. A szöveg készítésekor kérjük a következô megállapodásokat betartani: 1. Margó: 1 hüvelyk (2.54 cm) bal- és jobboldalt. 2. Betűtípus: Arial, 10 pontos. 3. Alsó idézôjel: két vesszô szóköz nélkül, felsô idézôjel: két aposztrófa szóköz nélkül, gondolatjel: két elválasztójel szóköz nélkül, idézôjel idézôjelen belül: aposztrófa (alsó és felsô idézôjelként egyaránt). 4. Tabulátor karakter megengedett (a tabulátorokat fél hüvelyk, azaz 1.27 cm távolságra kell egymástól beállítani). 5. Semmilyan más formálási kód nem megengedett. 6. Lábjegyzet helyett szögletes zárójelbe kerüljenek a hivatkozások száma (pl. [1]), és a hozzátartozó magyarázatok a file legvégén egymás után, mindegyik új sorban kezdve. Érdeklôdés/Javaslat ------------------- A már meglevô állományról, a készülôfélben levô könyvekrôl, az önkéntes munka lehetôségeirôl és a Könyvtár legújabb híreirôl a következô címeken lehet tájékoztatót kapni: 1. levél: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA 2. elektronikus posta (e-mail): felsoval@email.njin.net 3. elektronikus hálózat (World Wide Web): http://www.piar.hu/pazmany Minôség -- állandó javítás -------------------------- A Könyvtár állományának minôségét állandóan javítjuk, újabb és újabb változatokat bocsátunk közre (a file nevének utolsó két karaktere a változat számát jelenti). Kérjük ezért a Könyvtár minden tagját, olvasóját, hogy jelentsen minden felfedezett szöveghibát. A levélben (postai vagy elektronikus levélben egyaránt), közöljük az új, javított sort az ôt megelôzô és követô sorral együtt. Így a szövegkörnyezetben elhelyezve, könnyű lesz a hibát megtalálni és javítani. Miután a file új változata (új verziószámmal) felkerült a Könyvtárba, a régit töröljük. Kérjük, a könyvekkel és a Könyvtár munkájával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kritikáját közölje velünk! Segítségét hálásan köszönjük. A könyvtár mottója egy szentírási idézet ---------------------------------------- Ha ugyanis az evangéliumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem, hiszen ez a kötelességem. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot! Ha önszántamból teszem, jutalmam lesz, ha nem önszántamból, csak megbízott hivatalnok vagyok. (1Kor 16-17) ======================================================================== ======================================================================== MÁRIA, ISTEN MOSOLYA P. ÉTIENNE RICHER Nyolc Boldogság Füzetek 1. Nyolc Boldogság Katolikus Közösség Homokkomárom, 1994 A fordítás alapjául szolgáló mű: P. Étienne Richer: Marie, Sourire de Dieu, Éditions des Béatitudes, 1993 Fordította: Ákos Rita ======================================================================== TARTALOMJEGYZÉK A könyv elektronikus változata AJÁNLÁS (fr. Barsi Balázs O.F.M.) BEVEZETÉS: MOSOLYOD NEM MÚLIK EL I. MÁRIA, A SZÉP SZERETET ANYJA 1. Szavad lámpás a lábam elé (Zsolt 119,105) 2. Hinni Máriával, a világosság anyjával 3. Remélni Máriával, aki ,,a második erény misztériumának elôcsarnoka'' 4. Szeretni Máriában, a ráhagyatkozás kieszközlôjében 5. ,,A Szent Szűz lelki környezet'' (P. Molinié) II. MÁRIA, IRGALOM ANYJA 1. ,,Ó, tűzlámpák...'' 2. Az irgalom, a Szeplôtelen Szűz tűzlámpája 3. Mária, irgalom anyja III. KIS SZENT TERÉZ, MÁRIA MOSOLYA 1. Mária boldogságai és Teréz 2. A kicsinység boldogsága 3. Az együttérzés boldogsága BEFEJEZÉS: Ó, MÁRIÁBAN MOSOLYGÓ JÉZUS JEGYZETEK ======================================================================== A KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS VÁLTOZATA Ez a program az azonos című könyv elektronikus változata. A könyvet a Nyolc Boldogság Katolikus Közösség adta ki az ISBN 963 00 1831 4 könyvazonosító számon. A könyvet a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár szabályai szerint lehet használni, de a szerzöi jog a Nyolc Boldogság Katolikus Közösség tulajdonában van. A program szövegét gondozza: Könyves Gábor. A könyv fülszövege: Étienne Richer Mária, Isten mosolya című könyve lényegében a tíz szűzrôl szóló példabeszéd csodálatosan gazdag végig-elmélkedése, máriás olvasata. Soha nem gondoltam arra, ami most evidenciaként áll elôttem, hogy a példabeszédbeli okos szüzek élô és legragyogóbb ,,kiadása'' maga Mária, az Úr anyja, és hogy a Szent Lukács evangéliumában elénk állított, szívében Istenre figyelô Názáreti Szűz az az égô mécses, amelynek olaja a Szentlélek. A könyv egészen különleges értéke erôsen bibliás jellege, olyan értelemben is, hogy Izrael élô hagyományát idézi fel tudományos pontossággal és költôi finomsággal... fr. Barsi Balázs O.F.M. Étienne Richer a Nyolc Boldogság Katolikus Közösség papja, jelenleg a csehországi alapítás elöljárója, a cseh és magyar házak tartományfônöke. ======================================================================== AJÁNLÁS Étienne Richer Mária, Isten mosolya című könyve lényegében a tíz szűzrôl szóló példabeszéd csodálatosan gazdag végig-elmélkedése, máriás olvasata. Soha nem gondoltam arra, ami most evidenciaként áll elôttem, hogy a példabeszédbeli okos szüzek élô és legragyogóbb ,,kiadása'' maga Mária, az Úr Anyja; és hogy a Szent Lukács evangéliumában elénk állított, szívében Istenre figyelô Názáreti Szűz az az égô mécses, amelynek olaja a Szentlélek (ahogy erre Szárovi Szent Szerafim utal). A könyv egészen különleges értéke erôsen bibliás jellege, olyan értelemben is, hogy Izrael élô hagyományát idézi fel tudományos pontossággal és költôi finomsággal. Ez a kis írásmű nemcsak tartalmával oktatja hívô olvasóját, hanem egyfajta bibliai elmélkedési módszert is ad a kezébe: keresse Isten szavának megvalósulását a Biblia nagy alakjaiban! Ahogyan Ábrahám a hit hôse mind az ószövetségi, mind az újszövetségi embernek, úgy Mária többek között az a Krisztusra éberen várakozó okos szűz, aki minden keresztény léleknek és az egész Egyháznak is példaképe és lélekben anyja. fr. Barsi Balázs O.F.M. ======================================================================== BEVEZETÉS: MOSOLYOD NEM MÚLIK EL Édes Szűz Mária, az Atya szeretett leánya, arcod, tekinteted és fôleg leírhatatlan mosolyod Jézussal való közösséged teljességét tükrözze a Szentlélekben! Egyetlen pillantásoddal, Krisztus túlcsorduló érdemeinek és az irgalom epifániájának gyümölcse, ó, Mária, megsebeztél... Igaza volt Lisieux-i Szent Teréznek, kis virágodnak, amikor azt mondta, hogy az arc a lélek tükre. Ó, Szűz Mária, nem elég annyit mondani, hogy mosolyogsz, mert ennél sokkal többrôl van szó. Isten mosolya és a mennyország próféciája vagy nekünk, akik annyira megsebzôdtünk a világ torz grimaszaitól. A bukás után te vagy a legszebb Istennek ajándékozott mosoly a teremtésben. Hogyan is kételkedhetnénk ebben, hiszen olyan szemtanúk vannak, mint Lourdes-i Szent Bernadett vagy Kis Szent Teréz, akik mosolyod apostolaivá váltak. És ki tudhatja, ó, Irgalom Anyja, hogy vajon nem a te bizalommal és együttérzéssel teljes tekinteted indította-e a jobb latort Jézus felé? Olyan szép vagy -- mondta Szent Bernadett --, hogy ha az ember egyszer látott téged, szeretne rögtön meghalni, hogy újra láthasson. 1858. július 16-án, amikor Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén utoljára jelentél meg neki, különösen megérintette az, ahogy a búcsúzáskor mosolyogtál rá. Arcod kimondhatatlan gyengédséget és jóságot sugároz -- mondja Teréz --, de ami a lelke mélyéig hatolt 1883. május 13-án, az a te elragadó mosolyod volt. Minden betegsége és szenvedése egy pillanat alatt eltűnt. Az okos szüzek -- társnôid, akiket te tanítottál --, mosolyod teológusai, doktorai és mártírjai (azaz tanúi) ezért vezetnek annyi lelket Jézushoz. Mosolyod a szeretet tökéletes érettségében a Szentlélek kiáradása. Emlékezz csak arra a napra, amikor Terézre mosolyogtál, hogy meggyógyítsd: Pünkösd ünnepe volt! Miért nem írt semmit Szent János a mosolyodról, arról ,,a tükörrôl, amelyben Isten csodálatos művei a legmélyebben és a legtisztábban tükrözôdnek vissza?''[1] Valószínűleg azért, mert csakúgy, mint Kánában, a Mester meg tudta ôrizni a szeretetnek ezt a mézédes gyümölcsét a ,,végére'', ezekre az utolsó idôkre, amikor sokakban kihűl a szeretet (l. Mt 24,12). Nem akarjuk hagyni, hogy a halált hozó grimaszukkal és fogcsikorgatásukkal kínzó modern bálványok elbűvöljenek, meggyötörjenek és tönkretegyenek minket, hanem Terézzel együtt meg akarunk tanulni a te mosolyodban élni, mert ,,az anya kincse a gyermekéé.''[2] Joggal mondta a Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugčne atya, hogy ,,a te fényed soha nem ragyog édesebben, mint a sötétségben''[3], és legfôbb színe a remény... Márpedig a remény köt össze minket leginkább az Atya irgalmával. Végéhez közeledô XX. századunknak, melyet nyomaszt a reménytelenség, a lázadás, az ateizmus, a hatalomvágy súlya, szüksége van anyai közbenjárásodra Jézus elôtt, hogy újra megtanuljunk hittel, reménnyel és szeretettel mosolyogni az életre. Mária, bűnösök menedéke, ha rád emeljük tekintetünket, mintha egy kristálytiszta tóban látnánk meg az Ige világosságát, és tisztátalanságunk ellenére sem veszítjük szem elôl. Kis Szent Teréz úgy írta le Kármelben töltött éveit, mint szűzi palástod árnyékában elrejtett életet, vagyis egészen egyszerű életként, amilyen a tiéd is volt Názáretben. De mostantól vége rejtett életeteknek! Elegendô bizonyíték erre -- Gaucher püspök atya kifejezésével élve -- Teréz ,,dicsôség-orkánja'', Mária jelenései az utóbbi másfél évszázadban, s különösen a Szeplôtelen Fogantatás és a Mennybevétel dogmája (talán hamarosan a minden kegyelem közvetítôje dogma is). II. János Pál pápa nem írt-e többet rólad, alázatos szolgálóleányról, mint Péter valamennyi utódja együttvéve? A megtestesülés, amelynek jubileumára készül az Egyház, talán nem a legnagyobb esemény az egyetlen Megváltó egyetlen édesanyjának életében? Ég és föld elmúlnak, de mosolyod, melyet Izrael annyi prófétája és királya szeretett volna látni, nem múlik el, mert te az Ige anyja vagy. Az Egyház bölcsességében nem vonatkoztatja-e rád ezt a bibliai verset: A szép szeretet, az istenfélelem, a tudomány és a szent reménység anyja vagyok. Odaadattam minden idôkre, minden gyermekemnek. (Sir 24,18) Erényeid, szereteted vajon nem a mieink? ======================================================================== I. MÁRIA, A SZÉP SZERETET ANYJA Amikor a szent Evangéliumban életedrôl elmélkedem, rád merek nézni és közeledni merek hozzád. Szándékunkat tökéletesen kifejezik Kis Szent Teréznek ezek a sorai, ô lesz a lelki vezetônk végig e könyv során. Elmélkedünk az Evangéliumon, Máriára merünk nézni és közeledünk hozzá. Teréz és II. János Pál pápa számára egyaránt Mária az életre keltett Evangélium. Ô az elsô tanúja az Evangéliumnak, és a legelsô tanúságtevôje. Ô a legmagasztosabb, a legtökéletesebb gyümölcse annak a szép szeretetnek, vagyis Jó Hírnek, amely széppé teszi a lelkeket. Teréz nem azért szerette a Szűzanyát, mert megkapta azt a személyes kiváltságot, hogy látta ôt mosolyogni! Máriás elmélkedésünk kiindulópontja az Evangélium egy lapja lesz: a mennyországról szóló tizenkét példabeszéd egyike, amely a tíz hajadonról szól, s a szeretetbôl táplálkozó éber bölcsességet hangsúlyozza: A mennyek országa hasonlít a tíz hajadonhoz, akik fogták lámpásukat, és a vôlegény elé mentek. Öt balga volt közülük, öt pedig okos. A balgák lámpásukat ugyan elvitték, de olajat nem vittek bele. Az okosak lámpásukkal együtt olajat is vittek a korsójukban. A vôlegény késett, így valamennyien elálmosodtak és elaludtak. Éjfélkor kiáltás hallatszott: Itt a vôlegény, menjetek ki elébe! Erre a hajadonok mind fölkeltek, és rendbe hozták lámpásukat. A balgák kérték az okosakat: Adjatok egy kis olajat! Lámpásunk kialvóban van. Nem adunk -- felelték az okosak --, mert akkor nem lesz elég se nekünk, se nektek. Menjetek inkább az árusokhoz, és vegyetek magatoknak. Míg odavoltak vásárolni, megérkezett a vôlegény, és akik készen voltak, bevonultak vele a menyegzôre. Ezzel az ajtó bezárult. Késôbb megérkezett a többi hajadon is. Beszóltak: Uram, Uram, nyiss ki nekünk! De ô így válaszolt: Bizony mondom nektek, nem ismerlek benneteket. Legyetek hát éberek, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát. (Mt 25,1--13) ======================================================================== I./1. Szavad lámpás a lábam elé (Zsolt 119,105) Tényleg Szűz Máriáról szól ez a parabola, része ,,Mária evangéliumának''? Igen is, és nem is. Nem, amennyiben Mária egyáltalán nincs megnevezve, és mégis, mert a Szentírásban -- különösen a példabeszédekben -- tudnunk kell olvasni a szavak mögött a ,,csendeket''. Ennek a példabeszédnek máriás lectio divinája nagyon gazdag tanítást ad a Máriával való bensôséges kapcsolat gyümölcseirôl: szívünkben mindent vele együtt elmélkedjünk végig. Ez a példabeszéd feltételezi a zsidó hagyomány minimális ismeretét, amit bibliafordításaink többségének kiegészítô magyarázataitól sajnos nem kapunk meg. Fontos tehát, hogy egy kicsit megismerkedjünk a zsidó esküvô rituáléjával. A legelsô, amit tudnunk kell az, hogy a menyegzôt általában éjjel tartják, erre utal a parabola is. A hajadonok körülbelül tizenkét éves lányok, akik a menyasszony kísérôiként a vôlegény elé mennek: A királylányt színpompás öltözékben viszik a királyhoz. Hajadonok kísérik, és barátnôit hozzá vezetik. Ujjongva, vidám énekkel vonulnak oda, bevonulnak a király palotájába. (Zsolt 45,15--16) A zsidóságban a lámpás olajának ôrzése az asszony privilégiuma és kötelessége: a nô a fény ôrzôje a házban és a férfi szívében. Az egek magasából világító naphoz hasonlít az asszony, ha jó, s dísze a házának. (Sir 26,16) Tudnia kell tehát, mi kell ahhoz, hogy ne aludjon ki a lámpás, bármilyen hosszú is az éjszaka: ez hozzátartozik a zsidó nô bölcsességéhez. A júdaizmus egyetlen liturgikus cselekedetet kér a nôtôl: a sabat fényeinek meggyújtását, hogy a férfi megtarthassa a családi liturgiát. Az asszony hozza a fényt, amikor leszáll az éj sötétje. A templomban, a számukra fenntartott helyen az ô feladatuk volt az örökmécses ôrzése. Ma is azt várják tôlük, hogy lámpások legyenek, akik a világ sötétjében világítanak.[4] ======================================================================== I./2. Hinni Máriával, a világosság anyjával A példabeszéd legfôbb üzenete természetesen az, hogy Isten emberek iránti szeretete hitvesi szeretet, tüzes ölelés, amelyben az éjszaka tapasztalata is benne van, amikor tudnunk kell várakozni, hitben kitartani az Ige fényében, hiszen az Úr parancsai egyenesek, földerítik a szívet, útmutatása érthetô, megvilágítja a szemet (Zsolt 19,9). A szöveg azonban, amely Isten országáról úgy beszél, mint egy menyegzôrôl, vôlegényt és hajadonokat emleget... de egyáltalán nem mond semmit a menyasszonyról, még azt sem, hogy a szüzek az ô társnôi! Ugyanígy van a böjttel kapcsolatos vitában (Mt 9,14--17) és a királyi menyegzôrôl szóló példabeszédben is (Mt 22,1--14). Olyannyira, hogy a Vulgáta és más fordítások ezt egyszerűen hozzátették. Manapság sok exegéta van azon a véleményen, hogy a menyasszony a tíz szűz, pontosabban csak az okos szüzek. Egyáltalán nem vetjük el ezt a magyarázatot, de kockáztassunk meg egy ,,szerelmesebb'' olvasatot! A példabeszéd a mennyek országáról szól; vajon a jegyes nem a mennyek királynôje, a szelíd és szerény Szűz Mária, aki kegyelmet talált Istennél, és -- ahogy Marthe Robin mondta -- ,,velünk jár az örök élet útjain'', ha elfogadjuk, hogy lelkünk az ô társa legyen? II. János Pál pápa ezt írja: Az Egyháznak ezen a téren és idôn átvezetô zarándokútján, sôt még inkább a lelkek történetében úgy van jelen Mária, mint az, aki boldog, mert hitt, mint aki a hit zarándokútját végigjárta, miközben ô maga úgy részesült Krisztus misztériumában, mint semmilyen más teremtmény.[5] Ha belépünk a példabeszédnek ebbe a máriás felfogásába, látjuk, hogy mi is éppúgy lehetünk balgák vagy okosak, mint az Evangélium hajadonjai, aszerint, hogy milyen bensôséges kapcsolatban vagyunk Máriával. Mert ,,Mária nem balga szűz, az ô lámpásából nem hiányzik az olaj, hanem túlcsordul belôle''[6] -- mondta Szent Bernát, abban a meggyôzôdésében, hogy a Szűzanya ,,a bezárt kert, a lepecsételt forrás, az Úr temploma, a Szentlélek szentélye'' és minden kegyelem közvetítôje. Grignion de Monfort Szent Lajos-Mária azt hirdette, hogy Mária ,,olyan lámpás, amelyet azért gyújtottak, hogy az egész bensôt megvilágítsa, és az isteni szeretet lángjára lobbantsa; szent pihenôhely, hogy meglássuk benne és vele Istent.''[7] Mivel a fiatal lányok a menyasszony társnôi, feltehetôen mind ismerik ôt, látták, beszéltek vele, és mégsem tudtak valamennyien megmaradni, vagyis növekedni a szeretet fényében. Megérthetjük ebbôl az elsô tanítást: Jézus akarata nem egyszerűen az, hogy Mária közelében legyünk (ô mindenképpen közel van hozzánk, mindannyiunkat Jézus szeretetével szeret), hanem az, hogy egészen bensôséges kapcsolatban legyünk Máriával. Kitôl is tanulhatnánk meg jobban a Lélek világosságában való növekedést, mint Szűz Máriától, aki minden zsidó asszony között a legáldottabb, aki ,,inkább anya, mint királynô'', ahogy Kis Szent Teréz szerette mondani, a fény legigazibb ôrzôje az Egyházban és a szívünkben? Ha jegyese, a Szentlélek rátalál egy lélekben, hozzárepül, egész teljességével betér oda, és bôségesen közli magát vele, mégpedig abban a mértékben, ahogy a lélek jegyesének, Szűz Máriának teret enged. Az egyik legfôbb oka annak, hogy a Szentlélek mostanában nem művel feltűnô csodákat a lelkekben az, hogy nem egyesülnek eléggé az ô hűséges és elválaszthatatlan jegyesével.[8] ======================================================================== I./3. Remélni Máriával, aki ,,a második erény misztériumának elôcsarnoka'' A vôlegény késett... (Mt 25,5) A tíz hajadon reménysége próbának van kitéve. Izrael Istene, aki hamar felfedi magát az Ôt keresôknek, rejtôzködni is tud: Nem láttátok, akit szeret a lelkem? (Én 3,3) Amikor az Úr egy lelket növelni akar a bizalomban, különbözô eszközöket választ, hogy egyszerűbbé tegye. A példabeszéd olaja a Szentlélekben való egyszerűséget is jelenti: ha tekinteted egyszerű, egész tested világosságban van. Az egyszerűség abban áll, hogy hitben és reményben kapcsolatban vagyunk a szeretet végsô gyôzelmével.[9] Ha a szeretet a hit szeme, akkor a reménynek köszönhetô, hogy nem nehezülnek el a pillái! Máriának és bensôséges barátainak hite nem passzív és nem is görcsös. Mária egész élete Istennel való egyesülés, aki maga az egyszerűség. A szenteknek ,,lágy'' szívük van, mondta a szent arsi plébános. A passzivitás és a türelmetlenség két fô kísértés -- a szív megkeményedésének formái -- a Vôlegényre való lángoló várakozás ellen. Mária hite türelmes, égô lámpását ôrzi az éjszakában. Hűséges szűz, nem kételkedik a feltámadásban a hosszú nagyszombat idején. Charles Péguy szerint ,,a második erény misztériumának elôcsarnoka'', megtanít minket kitartani a reményben, hogy ne essünk a lázadó türelmetlenség hibájába, és ne akarjuk Istent cselekvésre kényszeríteni, hanem türelemmel várjuk az Ô óráját. Mert megváltásunk még reménybeli. Az a remény viszont, amit már teljesedni látunk, többé nem remény. Amit valaki lát, azt reméli? Ha tehát reméljük, amit nem látunk, várjuk állhatatosan! (Róm 8,24--25) A türelmetlenség az irgalom Atyjába vetett bizalom hiánya, a türelem azonban mindent elér, ahogy Avilai Szent Teréz mondta. Mária arra is megtanít minket, hogy a ráhagyatkozás nem feladás, hanem bizalommal teli éberség, melyet az a vágy éltet, hogy minden nap egyre többet ismerjünk meg Isten terveibôl. Vigyázzunk, hogy ne legyen passzív a szívünk! Reményünket Istenbe helyezzük, és ne önmagunkba: az igazi remény Isten országát keresi. ======================================================================== I./4. Szeretni Máriában, a ráhagyatkozás kieszközlôjében Mint a kiöntött olaj, olyan a neved, ezért szeretnek a lányok. (Én 1,3) A menyasszonynak ezek a szavai az Énekek énekében világossá teszik a példabeszédet: az olaj, amirôl itt szó van, vajon nem a Szentlélek kenetének biblikus szimbóluma? Szárovi Szent Szerafim így tanított: Az olaj nem tetteinket szimbolizálja, hanem a kegyelmet, amellyel a Szentlélek betölti lényünket, átváltoztatja a romlandót romolhatatlanná, a lelki halált lelki életté, a sötétséget világossággá, az istállót, amelyben állatokként vannak megláncolva a szenvedélyeink Isten templomává, nászi szobává, ahol Urunkkal, Teremtônkkel és Megváltónkkal, lelkünk Jegyesével találkozunk.[10] Szűz Mária szüzességének célja nemcsak az, hogy szűz legyen, hanem hogy a Szentlélek temploma és jegyese, s így Isten anyja legyen! A balga szüzek tragédiája, hogy nem tudtak megmaradni társnôi kenetükben. A döntô pillanatban csak a féltékenység marad, nem a Lélek szüzessége szerint szüzek, nincsenek ébren, nem készek a Vôlegény jövetelére. A bizonyíték: mint valami árut, úgy próbálják megvásárolni a Szentlelket, aki pedig isteni személy! Fájdalmasan hiányzik belôlük az, amit Szent Ágoston ,,szűzi félelem''-nek nevez. ,,Szerelmük'', Aquinói Szent Tamás kifejezésével, csak bírvágy, nincs meg bennük a ,,szép szeretet''. Ha valaki háza egész vagyonát felkínálná is a szerelemért, csak megvetést aratna! (Én 8,7) Mind a tíz szűz -- balgák és okosak egyaránt -- elalszik. De tudjuk, hogy álmunk minôségét aszerint ítéljük meg, amilyen az ébredésünk. Elképzelhetô a különbség a balgák és az okosak ébredése között! A balga szüzek nemcsak testben alszanak, hanem szívükben is: alszanak, de a szívük nem virraszt. Alvásuk Isten elhagyása, elhanyagolása, érdektelenség Isten országa iránt. És mert nem keresik Isten országát, nem kapnak semmit ráadásképpen (l. Mt 6,33). Az okos szüzeknek forró vágyuk kedvesük árnyékában pihenni (l. Én 2,3), ôk elmondhatják, amit az Énekek énekének menyasszonya: Alszom, de a szívem virraszt; hallom, hogy a szerelmem kopog... (Én 5,2) Egészen személyes kapcsolatban vannak a szeretet Lelkével, az életük lelki kultusz, Istenre való hagyatkozás, és nem Isten elhagyása. Reménységük hit a szeretetben, mert tudják, hogy egyedül a szeretet méltó a hithez, és hogy -- Marcel Van[11] szavaival -- ,,a szeretet nem halhat meg''. Szerelmük igazi szeretet, nem a birtoklás vágya, és ráhagyatkozásuk ennek a szép szeretetnek ízes gyümölcse. Ahogy Kis Szent Teréz is írta egy versében: A teljes ráhagyatkozás: ez az egyetlen törvényem. A Vôlegény bármelyikôjüknek elénekelhetné: Nyisd ki az ajtót, húgocskám, kedvesem, galambom, gyöngyöm! (Én 5,2) ======================================================================== I./5. ,,A Szent Szűz lelki környezet'' (P. Molinié) Máriában a Szentlélek jelenléte -- az Atyát és a Fiút összekötô szeretet -- kenetként árad szét, ezért fontos, hogy bensôséges barátai legyünk. ,,A Szent Szűz lelki környezet: észrevétlenül helyez bennünket bizonyos lelkiállapotokba''[12] -- állapítja meg nagyon helyesen Molinié atya --, ezért az igazi Mária-tisztelet nem ,,gyengeségünknek ajánlott eszköz, hanem már maga az ég''[13]. Égô lámpásunkra vigyázni azt jelenti, hogy szívünkben virrasztunk és emlékezetünkben tartunk mindent, ahogy Mária. Mindannyiunknak emlékezetünkben kell ôriznünk Isten életünket beburkoló szeretetét. Gyónjátok meg tehát a bűnt, adjatok hálát a jelenért és imádkozzatok a jövôért![14] Nemcsak nyomorúságunkat kell felidézni, hanem Isten csodálatos műveit is, mert az Úr könnyen megteheti azt, amit mi nehezen hiszünk el. És ne felejtsünk el Istennek arra a csodájára emlékezni, ami magának Máriának a személye! Guy Gilbert atya, a szeretetünk hiányának és a társadalom kíméletlenségének áldozatául esett bűnözôk és prostituáltak apostola nem felejtette el: A Mária-tiszteletet egészen kicsi koromban kaptam. És a Máriával való mindennapos találkozás Isten legszebb mosolya.[15] Guy Gilbert és e kis könyv szerzôje számára egyaránt, ez a találkozás konkrétan a szegények zsoltárának, a rózsafüzérnek hűséges imádkozását jelenti, amellyel kapcsolatban Tímár Mónika ezt a szép elmélkedést írta: Úgy magasodott elém a Szentolvasó, mint egy hatalmas román dóm, melynek fôhajója a Hiszekegy, melyet a titkok kápolnáinak koszorúja vesz körül. Az elôcsarnokból három kapu vezet be: a Hit, Remény, Szeretet, melynek titkát az elsô három Áve zárja magába. Csak ezeken át lehet bejutni. Nincs idom rá, hogy leírjam, de nagyon sok mély összefüggést értettem meg. Talán egyszer... Csodálatosan mély tanítás van abban, hogy minden tized Miatyánkkal kezdôdik. A Titkok Kápolnáinak ez a kapuja. S Ávékból épül -- az Üdvözlégyek úgy zárják magukba az Úr Jézus és a Szűzanya életének összefonódó titkait, ahogy Mária hordozta a Gyermeket és életét... S mindegyik Glóriával végzôdik, meghajlással a Szentháromság felé, ez a kápolnák ezüstoltára.[16] Mária, a szép szeretet anyja társul vesz minket Istennel való saját kalandjának örvendetes, fájdalmas és dicsôséges titkaihoz. Vele vagyunk az örvendetes titkokban, mert Jézus a szeretet királya, a dicsôséges titkokban, mert Jézus Isten országának prófétája, de a fájdalmas titkokban is, mert Jézus pap, és Szűz Mária tökéletes közösségben van papi szeretetével. Mivel keresztségünk által papok, próféták és királyok vagyunk, nem segíthet-e sokat a rózsafüzér keresztségünk kegyelmének megélésében? ======================================================================== II. MÁRIA, IRGALOM ANYJA A tíz szűz példabeszédérôl való elmélkedés után, még mielôtt az egyik legkedvesebb okos szűz -- Lisieux-i Szent Teréz -- mellé szegôdnénk társul, tartsunk egy darabig szeretett atyjával, Keresztes Szent Jánossal. Mennyi világosságot merítettem atyánknak, Keresztes Szent Jánosnak műveibôl! Nyissuk ki mi is azon műveinek egyikét, amelyek Teréz lelki táplálékai voltak tizenhét-tizennyolc éves korában: a Szerelem élô lángjá-t. Mivel az emberi lélek legtökéletesebb egyesülését írja le Istennel, nem tekinthetjük-e az idézett verset Mária Szeplôtelen Szíve legszebb leírásának? ======================================================================== II./1. ,,Ó, tűzlámpák...'' A Szerelem élô lángja című költemény belsô imában született, majd az éjszakák doktora kommentárt is írt hozzá. Nézzük meg a következô strófát: Ó, tűzlámpák világa, Amelynek fénysugaraiban Érzéki lényem mély barlangjai -- Pedig vak volt az és sötét -- Csodás szépséggel hintenek A Kedvesükre fényt és egyben meleget.[17] A ,,tűzlámpák'' kifejezés eszünkbe juttatja az evangéliumi példabeszéd lámpásait -- még akkor is, ha Keresztes Szent János nem utal rá --, valamint azt, hogy egy lámpa nem csupán világít, hanem meleget is ad. Következésképpen a balga szüzekbôl nemcsak a fény hiányzik, hanem a szeretet melege is! Mit jelentenek ezek a tűzlámpák? A szent teológus költô megadja a magyarázatot: Isten megszámlálhatatlanul sok tűzlámpán keresztül ismerteti meg velünk istenségét, amely minden értelmet meghalad (Ef 3,19). Ezek az erények, a Szentírásban kinyilatkoztatott isteni tulajdonságok és tökéletességek: a lét, az irgalom, az igazságosság, a bölcsesség, az igazság stb. François-Marie Léthel kármelita atya szerint, aki sokat tanulmányozta a szentek életét, tanúságuk azt mutatja, hogy Isten milyen végtelenül sokféleképpen mutatja meg magát, hiszen minden szent azon a tűzlámpán keresztül szemléli az összes többi isteni tulajdonságot, amit elsôként kapott. Ezért mondhatta Kis Szent Teréz: Nekem végtelen irgalmát adta, és én ezen keresztül szemlélem és imádom a többi isteni tökéletességet... Így mindet úgy látom, hogy a szeretet sugárzik belôlük, még az igazságosság is (talán a többinél is jobban) szeretettôl ragyog.[18] A kegyelemnek persze sok más ösvénye is létezik, Teréz ezt elismerte: Nem lehet minden lélek egyforma, különbözô családok kellenek, hogy a Jóisten minden tökéletességét tiszteljék.[19] Aquinói Szent Tamás például a lét tűzlámpáján keresztül szemléli a jóságot. Ezt a sokszínű igazságot látva önkéntelenül felmerül bennünk a kérdés: mit kapott a Szent Szűz? A Názáreti Mária olyan teremtmény, aki hitben járt, aki Istent tulajdonságainak szemlélésében ismerte meg. Melyik volt hát az az elsô tűzlámpa, amin keresztül ô a többi isteni tökéletességet látta? Lesznek, akik most óvatosan vagy félénken megjegyzik, hogy errôl semmit sem tudunk, mert ez a király titka, és nyitva kell hagyni a kérdést. Pedig a válasznak ott kellene laknia minden hívô szívében... ======================================================================== II./2. Az irgalom, a Szeplôtelen Szűz tűzlámpája Mária tűzlámpája a végtelen irgalom, ami nélkül nem lenne Szeplôtelen Fogantatás. Máriának Isten elôre megbocsátott: Máriának bocsátotta meg Isten a legtöbbet, ô került a legtöbbe Jézus Krisztusnak.[20] Mária ennek tökéletesen és állandóan tudatában van. Mivel -- teremtmény lévén -- másként nem ismerhette meg Istent, csak tulajdonságainak szemlélésében (amit az angyalok, Isten teremtményei szintén megtesznek), világos, hogy az a tűzlámpa, amelyen át Istent látja: az irgalom. Semmi kétségünk nem lehet efelôl. Amikor Erzsébettel találkozik, így énekel: Irgalma nemzedékrôl nemzedékre az istenfélôkkel marad. (Lk 1,50) Kis Szent Teréz éppen azért szemlélheti az összes isteni tulajdonságot az irgalmasságon keresztül, mert kivételes módon részesedik a Szeplôtelen Szűz lelki életében -- állítja Molinié atya. Az Irgalmasság Isteni Anyjának kongregációjában élt Faustina Kowalska nôvér (1905--1938) Napló-ja is végig azt hangsúlyozza, hogy az irgalmasság Isten legfontosabb tulajdonsága. II. János Pál pápa, aki jól ismeri honfitársnôje írásait, így nyilatkozik errôl a témáról: Teológusok állítják, hogy az irgalmasság Isten legfôbb tulajdonsága, legnagyobb tökéletessége. A Biblia, a Hagyomány és Isten népének egész hitélete ad errôl kimeríthetetlen tanúbizonyságot. Itt nem Isten kifürkészhetetlen lényegének tökéletességérôl van szó istenségének misztériumában, hanem arról a tökéletességrôl és tulajdonságról, amely által az ember -- létének belsô igazságában -- a legintimebben és leggyakrabban lép kapcsolatba az élô Istennel.[21] Elképzelhetetlen, hogy a Szeplôtelen Szűz -- már földi zarándokútján is -- ne a legfôbb tulajdonságán keresztül szemlélte volna Istent! ======================================================================== II./3. Mária, irgalom anyja Vajon az Egyház nem azért nevezi olyan szívesen Szűz Máriát bűnösök menedékének, betegek gyógyítójának, szomorúak vigasztalójának, keresztények segítségének, mert ô az irgalom anyja? Olvassuk el, hogy mit ír az irgalom Atyjáról szóló enciklikájában II. János Pál pápa, néhány hónappal lisieux-i zarándoklata után: Mária az, aki tökéletes és kivételes módon -- jobban, mint bárki más -- megtapasztalta az irgalmat, ugyanakkor -- szintén kivételes módon -- szívének áldozatával lehetôvé tette saját részvételét az isteni irgalom kinyilatkoztatásában... Senki nem tapasztalta meg úgy a Kereszt misztériumát, mint a keresztre feszített Jézus anyja, az isteni és transzcendentális igazságosság megrázó találkozását a szeretettel: a ,,csókot'', melyet az irgalom adott az igazságosságnak. Mária tehát az, aki a legmélyebben ismeri az isteni irgalmasság misztériumát. Ismeri az árát, tudja, milyen hatalmas. Ebben az értelemben nevezzük ôt Irgalmas Anyának, az Irgalom Asszonyának vagy az Isteni Irgalmasság Anyjának. Ezek közül a címek közül mind mély teológiai értelmet hordoz, mert kifejezik lelkének, egész lényének különleges elôkészítését, ami képessé teszi ôt arra, hogy -- elôször Izrael bonyolult történésein, majd azokon az eseményeken keresztül, amelyek minden embert érintenek, az egész emberiségre vonatkoznak -- felfedezze azt az irgalmat, amelynek nemzedékrôl nemzedékre mindenki részese, a Szentháromság örök tervei szerint.[22] Nem azért van-e, hogy Szűz Mária négy dogmája közül kettôt[23] csak az utóbbi másfél évszázadban hirdettek ki, mert Isten édesanyja szívén keresztül akarja velünk megismertetni irgalmát? Kis Szent Teréz üzenete, amely Isten irgalmát azoknak fedi fel, akiknek a legnagyobb szükségük van rá -- Molinié atya szavaival -- nem ,,a Szűzanya üzenete a modern világ számára, amit egyik gyermekére bízott''? Nem állítja-e Kolbe atya, hogy Isten az irgalmasság egész rendjét átadta a Szűzanyának? Jacques Fesch (1930--1957)[24] nem tévedett börtöncellája mélyén: Jobb kezemet a Szent Szűz kezébe csúsztattam, a balt pedig Kis Szent Terézébe... Velük kettejükkel semmit nem kockáztatok; a legkisebb veszély esetén magukhoz vonnak, mint egy kisgyermeket, aki járni tanul.[25] Kevesebb, mint egy héttel a kivégzése elôtt nem megmosolyogni vagy kigúnyolni való áhítatról tesz tanúságot, hanem arról, hogy a Názáreti Mária és Lisieux-i Teréz szeretnek együttműködni! Jacques Fescht az igazságszolgáltatás (?!) guillotinnal lefejeztette. Az ítéletet 1958. szeptember 30-án, Kis Szent Teréz égi születésnapján hajtották végre, miután kijelentette: Öt óra múlva látni fogom Jézust! Szűz Mária és Teréz megtanította arra, hogy Isten mindig visszaemlékszik a legnagyobb igenünkre, és annyit kapunk tôle, amennyit remélünk, mert határtalan az irgalma. Milyen jól mondta II. János Pál: A végsô beteljesedésben az irgalom szeretetként fogja kinyilatkoztatni magát; viszont az idôben, az emberi történelemben, ami a bűn és a halál története is, a szeretetnek fôként irgalomként kell megmutatkoznia, és ilyen formában kell megvalósulnia. Krisztus messiási küldetése, az irgalom küldetése, népének, az Egyháznak küldetésévé válik.[26] ======================================================================== III. KIS SZENT TERÉZ, MÁRIA MOSOLYA Sok lelki író -- mint például Édouard Poppe -- már régóta felfedezte és jelezte, hogy Teréz élete és üzenete egybehangzik Grignion de Montfort Mária-doktrinájával. Léthel atya a közelmúltban megjelent könyvében le is írta: Mivel mindketten meg vannak gyôzôdve a szentségre való egyetemes meghívásról, megmutatják, hogy mennyire elérhetô az odavezetô út mindenki számára, különösen a legszegényebbeknek és a legkisebbeknek. Olyanok ôk, mint két világítótorony, amelyek megvilágítják a szentséghez vezetô utat Isten egész népe számára.[27] Amikor II. János Pál pápa sürgeti, hogy Máriát úgy mutassuk be, mint ,,ikont, mely még a földi élet viszontagságai között is szentségre hív'', egyszerűen azt kéri tôlünk, hogy járjunk Teréz és Lajos-Mária nyomdokaiban, mert a ,,kis út''[28] és a ,,Mária titka''[29] keresztezôdésében elsôbbségük van a szegényeknek, a kicsiknek, az elbukottaknak; és mindenki számára van hely. Feltétlenül mondja el, anyám, ha a világ összes lehetséges bűnét elkövettem volna, akkor is ugyanez a bizalom lenne bennem; érzem, hogy ez a rengeteg sértés annyi lenne csak, mint egyetlen csepp víz az izzó parázsnak.[30] Miért érhetô el ez az út mindenki számára? Azért, mert ,,a bizalomnak, csakis a bizalomnak kell elvezetnie minket a Szeretethez''[31]. Nem ez az igazi máriás erény? A Szűzanya vajon nem a vak bizalom sugalmazója -- ahogy Molinié atya mondja? Ne felejtsük el: Mária segít felfedezni Terézt, Teréz pedig segít felfedezni Máriát. Teréz megpillantotta ,,a Szűzanya elragadó mosolyát'', és számunkra ô maga is Mária mosolyává lett, amelynek gyümölcse az irgalomba vetett bizalom kiáradása. Az anya mosolya a gyermekéé. Tanú van rá elég, mert Teréz betartotta az ígéretét: ,,Égi életemet azzal fogom tölteni, hogy jót tegyek a földön.''[32] ======================================================================== III./1. Mária boldogságai[33] és Teréz A ,,Szent Szűz kis virágának'' üzenetét teljes mértékben tartalmazza kármelita szerzetesi neve: a Gyermek Jézusról és a Szent Arcról nevezett Teréz. A Gyermek Jézussal való kapcsolata a forrása Teréz boldog kicsinységének, és a Szent Arcnak való felajánlása a boldog együttérzésének. Nem nevezhetnénk-e a kicsinységet és az együttérzést Mária boldogságainak? Vajon nem arról a boldogságról van szó, amellyel Mária részt vett a megtestesülés és a megváltás misztériumában, a bölcsônél és a keresztnél? Ez a két boldogság egyébként elválaszthatatlan egymástól, mert lehetetlen megélni az irgalmasok boldogságát anélkül, hogy megtapasztaltuk volna saját törékenységünket. Aki nem tud nevetni a hibáin, és nem tartja azokat kincsnek, amely növekedni tanít a bizalommal teljes alázatban, mások nyomorúságában sem tudja meglátni a kincset, hogy növekedjen az irgalomban! ======================================================================== III./2. A kicsinység boldogsága Egy fiatal magyar apáca, Tímár Mónika (1937--1962), aki 1947-ben, tízéves korában fedezte fel az Egy lélek történeté-t egy ház romjain, ezt írja naplójában: Tegnap kis Terézrôl volt szó -- hogy mennyivel keményebb, energikusabb egyéniség volt, mint mi ismerjük. Arra gondoltam, hogy a Szűzanya is mennyivel keményebb, strammabb, cselekvôbb egyéniség lehetett, mint ahogy az emberek -- és még az én lelkemben is él. És ebben biztos nagy részük van a giccses, halvány rózsaszín-világoskék szentképeknek. Mily keveset mond róla a Szentírás, és mégis milyen sokat![34] Amikor Teréz a ,,Szent Szűz kis virágának'' nevezi magát, nem érzelgôsségrôl vagy gôgrôl, hanem a ,,derék asszony'' (l. Péld 31,10) alázatáról tesz tanúságot. Egészen pontosan tudatában van törékenységének, szegénységének, kicsinységének, ugyanakkor tele van bizalommal, mert gyengesége Máriához tartozik. Tudja, hogy saját kicsinységével Máriához kapcsolódik, ugyanakkor Jézus emberségéhez is. Élete utolsó hónapjaiban Teréz ,,megvédte'' Mária kicsinységének a kiváltságát, miközben korának prédikátorai csak nagyságot tulajdonítottak neki. A gôg bűnét sem követi el, hanem kiált annak, aki meg akarja hallani, hogy -- Molinié atya szerint -- ,,a kis út túlmutat Teréz személyén, hogy Máriához csatlakozzon'', és Mária illatának elsôsorban nem az ikonokból kell áradnia, hanem a szívünkbôl. Teréz alázatos, s ezt anélkül tudja, hogy ebben a tisztánlátásban elveszítené ártatlanságát. Miért? Mert ez egy egészen máriás alázat, a Szeplôtelen Fogantatás misztériumával való bensôséges egyesülés kifejezôdése. Persze Teréz nem a Szűzanya, de ,,az anya kincse a gyermekéé''. Paradox módon ez hozza olyan közel a bűnösökhöz. Tudja, hogy Jézus neki ,,nem sokat, hanem mindent'' megbocsátott: elôre megóvta ôt, ami az irgalom túlcsordulása. ======================================================================== III./3. Az együttérzés boldogsága Ellentétben egy általánosan elfogadott nézettel, nem Mária az isteni együttérzés ikonja, hanem Jézus! Mert egyedül Isten együttérzés. A megtestesülés kétezredik évfordulója jubileuma lesz Isten emberek iránti együttérzésének Jézus Krisztusban. De akkor miért nevezzük Teréz együttérzését máriás boldogságnak? Azért, mert Teréz, aki olyan közel van Máriához, a bűnösök menedékéhez és anyjához, és aki úgy beszélt Pranzinirol[35], mint elsô gyermekérôl, az irgalmasok boldogságát éli. Annak a szeretetnek a ragyogó boldogságát, melyet fájdalmas és sötétségben próbára tett hitében élt meg, s amelynek a keresztnél álló Mária az ikonja. Élete utolsó hónapjaiban -- kora hitetlen bűnöseinek asztalánál ülve -- Teréz nagyon gyakran beszél a Szűzanyáról, ahogy errôl az Utolsó beszélgetések[36] is tanúskodnak. Végül Teréz együttérzésének mélységesen máriás jellegét mutatja az is, hogy mekkora örömet talál abban, hogy szeretet. Teréz Mária egyszerű és kedves mosolya: bizalmat ébreszt és kitágítja a szívét azoknak a sokszor ironikus, görcsös és szomorú hívôknek (és nemhívôknek), akik mi vagyunk. Szent Anzelm tanításának lényeges igazságára emlékeztet: Jézus, a szenvedô szolga nem boldogtalan![37] Ugyanez érvényes a kereszt tövében álló Máriára és Krisztus misztikus Testének tagjaira is, akiknek Isten az Atyjuk és Mária az édesanyjuk. Nem szabad összekeverni a ,,fájdalmas örömet'' a boldogtalansággal! Ha elôfordul, hogy boldogtalanok vagyunk, ennek az az oka, hogy bűnösök vagyunk. A gôgnek mindig szüksége van szerencsétlenségre és szomorúságra, hogy lázadásának tápot adjon. Több alázat van abban, ha elfogadjuk, hogy boldogok legyünk. Teréz saját tanúságával tanítja ezt mindazoknak, akiknek Szent Anzelm túl nehéz olvasmány lenne: Mindegy nekem halál vagy élet! Jézus, az az örömöm, hogy szeretlek![38] Igaza van Teréznek, amikor humorosan ezt mondja: A Szűzanya annyival többet kapott nálunk, hogy nem tudott vétkezni, mert mentes volt az eredeti bűntôl, ugyanakkor sokkal kevesebb lehetôsége volt, mint nekünk, mert neki nem volt Szent Szüze, akit szeressen![39] Miért ne beszélhetnénk hozzá a költô Paul Claudellel együtt mi is így: Csak azért jöttem, Szűzanya, hogy nézzelek. Hogy nézzelek, sírjak a boldogságtól. Tudjam, hogy a fiad vagyok, és itt vigyázol. Csak egy pillanatra, amikor minden elakad, Délben! Veled legyek, Mária, ott, ahol te vagy. Semmit ne szóljak, arcodon merengvén Hagyjam, hadd énekeljen szívem a maga nyelvén. Semmit sem szólni, csak énekelni, mert a szív túlságosan tele már. Mint ahogyan találomra, váratlanul fölcsendíti furcsa énekét a rigómadár. Mert te vagy a szép, te vagy a szeplôtelen, Te vagy az asszony, akit fölmagasztalt végre a kegyelem, A teremtmény kezdeti tisztaságában és kivirágzásának tetején, Úgy, ahogy Isten kezébôl kikerült eredeti ragyogása reggelén. ... És mert te mindörökre itt vagy, egyszerűen mert te vagy Mária, egyszerűen mert dicsérhetjük létedet, Jézus Krisztus anyja, legyen hála neked![40] ======================================================================== BEFEJEZÉS: Ó, MÁRIÁBAN MOSOLYGÓ JÉZUS Ugyanazok az érzések legyenek közöttetek, amelyek Krisztus Jézusban vannak! (Fil 2,5) Szent Pálnak ez a felszólítása Máriával való kapcsolatunkat is megvilágítja. Egyrészt arra emlékeztet, hogy a megkereszteltek papsága Jézus Krisztus követése. Következésképpen, mivel Jézus Máriában jött el és ,,Máriában él''[41], nekünk is benne kell élnünk. Másrészt ki volt olyan tökéletesen birtokában Jézus érzéseinek, mint Mária? Mária nem vonhat falat Jézus és miközénk, mert ô csak kapcsolat, teljes áttetszôség, a Szentlélek jegyese és minden kegyelem tiszta közvetítôje. A Máriáról alkotott hamis elképzelések megakadályozhatják Jézussal való egyesülésünket, de a Szűzanya maga nem! Vannak, akik ellene vetik: ha Mária csak Istenhez vezetô kapcsolat, tükör, akkor miért nézzük? Egész egyszerűen azért, mert Isten már elôttünk ránézett: Rátekintett alázatos szolgálójára... (Lk 1,48) Befejezésként adjuk át a szót egy XVII. századi nagy misztikusnak, Jean-Jacques Olier-nak (1601--1657), aki a francia szemináriumok -- elsôsorban a párizsi Saint Sulpice -- alapítója és A Szent Szűz belsô élete című híres mű szerzôje. Nyilvánvaló folytonosság van a Francia Iskolának[42] oly kedves ,,Máriában élô Gyermek Jézus'' tisztelete és a Gyermek Jézusról nevezett Teréz tanítása között. Miért változtatta meg ennyire a Szűzanya mosolya Terézt és Bernadettet? A világ legszebb leánya nem adhat mást, csak azt, amije van: mosolya Jézus szívének szeretet-óceánját ajándékozza, mert az Úr részesítette ôt ,,Lelkében, ajándékaiban, hatalmas kincseiben és életében'', ahogy Jean-Jacques Olier mondta. Kérem a Szentséges Szűzben élô Urunkat, hogy részesítse Önt az Ô drága érzéseiben édesanyja iránt, és az életszentségnek azokban a kegyelmeiben és hatásaiban, amiket ebben az isteni misztériumban ad. Itt nagyobb szentség belsô és külsô állapotában van, mint az összes többi misztériumban, ha nem számítjuk feltámadott életének titkait. Mivel Isten után, akinek kebelében lakozik dicsôségben, nincs semmi szentebb, mint a szentséges Szűz Mária, ebbôl következik, hogy amikor Jézusnak Mária méhe volt a világa és temploma, szentebb állapotban volt, mint amikor a földön élt, a teremtmények között, a bűnösök között, akik elviselhetetlen gyötrelmeket és kínokat okoztak neki, mert nagy szentsége végtelen ellentétben állt bűneikkel. Jézus ebben a misztériumban csak Márián keresztül lépett kapcsolatba minden teremtménnyel. Világosságot kapott benne, táplálékhoz jutott benne, és mindenki Mária által tért meg Jézus Krisztushoz. Ez az állapot mérsékelte azt a hatalmas távolságot és ellentétet, ami az Isten Fiának a dicsôségben, az Atya kebelében való tartózkodása, és a föld bűneinek förtelmes undoksága között feszül. Máriában való lakozása enyhítette ezt az ellentétet. Mária volt Jézus világa, Mária volt neki minden. Ô volt a tápláléka, az élete, a háza, a temploma. Itt áldotta és dicsôítette Jézus Krisztus az Atyát. Itt szentelte meg Jézus édesanyját, és megköszönte neki, hogy segített megdicsôíteni Istent, hogy eszköz volt számára Isten megdicsôítéséhez. Micsoda kegyelmeket és ajándékokat adott Máriának, hálából jótetteiért! Ha Mária megosztja vele életét, létét és vérét, ha nekiadja mindenét, amije csak van és ami ô, Jézus Krisztus sem tesz kevesebbet. Bevonja ôt Lelkébe, ajándékaiba, hatalmas kincseibe és az életébe; egyszóval egészen odaadja magát Máriának.[43] Amikor Szűz Mária megjelent Labouré Szent Katalinnak[44], nemcsak a kezeibôl sugár formában áradó kegyelmeket mutatta meg neki, hanem azokat is, amiket nem kapunk meg, amiket nem kérünk el tôle. Pedig Mária egészen odaadja magát azoknak, akik mindent nekiadnak! A bizonyság: Lisieux-i Szent Teréz és Kalkuttai Teréz anya mosolya a ,,Máriában mosolygó Jézus'' ragyogó szeretetét tükrözi, amelyet magukra öltöttek... ======================================================================== JEGYZETEK 1. Redemptoris Mater, 25. 2. Idézet Kis Szent Teréz Pourquoi je t'aime, ô Marie! (Ezért szeretlek, Mária!) c. versébôl. Magyarul: in Lisieux-i Szent Teréz önéletrajza, Ecclesia, Budapest, 1993 3. Je veux voir Dieu, p. 893, Éditions du Carmel 4. Jo Croissant: La femme sacerdotale (A ,,papi'' nô), Éditions du Lion de Juda, 1992 5. Redemptoris Mater, 25. 6. L'Aqueduc, 9. (Vízvezeték), in Saint Bernard: Oeuvres Mystiques, Éditions du Seuil, Paris, 1953 7. Le secret de Marie, 47. (Mária titka) 8. Grignion de Monfort: Traité de la vraie dévotion a la Sainte Vierge, 36. (A tökéletes Mária-tisztelet) 9. Victor Sion: Pour un réalisme spirituel, 4. Prendre Marie chez soi (Befogadni Máriát), p. 88, Éditions du Lion de Juda, 1990 10. Saint Séraphim de Sarov: Entretien avec Motovilov (Beszélgetés Motovilovval) 11. Marcel Van (1928--1959) vietnámi redemptorista szerzetes volt, Kis Szent Teréz lelki testvére. Gyermekkorától pap szeretett volna lenni, de ez a vágya soha nem valósulhatott meg. 1955-ben a kommunisták letartóztatták, tizenöt évre ítélték, koncentrációs táborba került. Gyengesége és betegsége ellenére fáradhatatlanul szerette és vigasztalta az embereket. 1959-ben a táborban halt meg, beteljesítve Kis Szent Teréz felajánlását, aki Hanoiban szeretett volna vértanúhalált halni. 12. P. M.-D. Molinié O.P.: Le courage d'avoir peur (A félelem bátorsága) p.198 Les Éditions du Cerf, Paris, 1989 13. l. 12, p.225 14. l. 6. 15. Témoins sans frontičres (Tanúságtevôk a világ minden részérôl), Éditions du Lion de Juda, 1992 16. Mónika naplója, egy szerzetesközösség élete az üldöztetés éveiben, 1962. X. 24., Vigilia, Budapest, 1990 17. P. Szeghy Ernô fordítása, in Lobogó Istenszeretet, p.205, Kármelita Rend, Budapest, 1991 18. ,,A'' kézirat 19. ,,A'' kézirat 20. l. 12. 21. Dives in misericordia, 13. 22. l. 21 23. Szűz Mária szeplôtelen fogantatása: 1854, IX. Piusz pápa (A Boldogságos Szűz fogantatásától fogva mentes volt az áteredô bűn következményeitôl. A felmentést kizárólag Krisztus érdemeinek köszönheti, tehát ô is a megváltottak közé tartozik.) A Boldogasszony mennybe felvétele: 1950, XII. Piusz pápa (,,Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsôségbe.'' DS 3903) 24. Jacques Fesch gazdag bankárcsaládból származott, ô azonban nem találta helyét a társadalomban, nem dolgozott, különösebben semmi nem érdekelte. Húszévesen megnôsült, született egy kislánya, de hamarosan elvált feleségétôl. Világkörüli hajóútjához pénzt akart szerezni egy saját vitorláshoz, ezért 1954. február 25-én betört egy párizsi pénzváltóhoz. Ekkor következett be a tragédia: a rendôrök rajtakapták, s ô menekülés közben véletlenül lelôtt egy rendôrt. A bíróság halálra ítélte. Három és fél évet töltött a börtönben, ahol nagyon mély megtérésen ment át, utolsó két hónapjában naplót írt lelki útjáról, amit hatéves kislányának ajánlott. 25. Jacques Fesch: Journal de Prison (Börtönnapló), 1957.IX.6., Éditions Le Sarment FAYARD, 1989 26. Dives in misericordia, 8. 27. P. F.-M. Léthel: Thérese, Docteur de l'amour, Éditions du Carmel 28. A ,,kis út'' Kis Szent Teréz lelkiségének szimbóluma: az Istenbe vetett teljes, végtelen, gyermeki, örömteli bizalomé. 29. Grignion de Monfort Máriáról szóló híres könyvének címe 30. Derniers entretiens (Utolsó beszélgetések), 1897. július 11. 31. LT 197, Levél a Szent Szívrôl nevezett Mária nôvérnek, 1896. szeptember 17. 32. l. 30. 1897. július 17. 33. Utalás a Nyolc Boldogságra Jézus Hegyi Beszédében (Mt 5,1--12) 34. l. 16. 1957. IX. 8. 35. Pranzini 1887-ben Párizsban megfojtott két nôt és egy kislányt. Az eset egész Franciaországot felkavarta, mindenki a fejét követelte, a bíróság természetesen halálra ítélte. Teréz ekkor tizennégy éves volt. Nagy hittel imádkozott érte, azt a kegyelmet kérte Istentôl, hogy ez a bűnös lélek ne vesszen el. Pranzini, aki a börtönben soha nem akart találkozni a pappal, a halála elôtti pillanatban kérte a feszületet, és háromszor megcsókolta. Teréz végtelenül boldog volt, hogy Isten meghallgatta, így lett Pranzini az ô elsô ,,gyermeke''. 36. Derniers Entretiens (Le Carnet Jaune). Az Utolsó beszélgetések-et (v. Sárga Füzet) fôleg Jézusról nevezett Ágnes anya jegyezte le 1897. április 6. és 1897. szeptember 30. között, Teréz halálos ágyánál. (magyarul: A Gyermek Jézusról és a Szent Arcról nevezett Szent Teréz utolsó beszélgetései nôvérével, Jézusról nevezett Ágnes anyával, Anonymus, Róma, 1974) 37. Szent Anzelm (1033--1109): Cur Deus Homo (Miért lett emberré az Isten?), II. 12. 38. Kis Szent Teréz Ma joie! (Örömöm!) c. versének utolsó sora 39. l. 36 1897. VIII. 21. 40. La Vierge ŕ midi. Magyarul: Délben a Szűzanyánál, Rónay György fordítása in Klasszikus Francia Költôk II. p.323, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1984 41. Idézet J.-J. Olier-tól 42. A ,,Francia Iskola'' a XVII. század elsô felének misztikus megújulása. Nagy hangsúlyt kap a belsô ima, az Istennel való bensôséges egyesülés, a kereszt szeretete, a Mária-tisztelet. Legfôbb alakjai: Páli Szent Vince, Szalézi Szent Ferenc, Chantal Szent Franciska, Agnčs de Langeac, J.-J. Olier, Anne de Jésus (az elsô franciaországi Kármel alapítója), P. de Bérulle, Ch. de Condren, Eudes Szent János, Madame Acarie... 43. J.-J. Olier: Lettre 103 (103. levél) 44. Labouré Szent Katalinnak (1806--1876, francia irgalmas nôvér) 1830. november 27-én megjelent a Szűzanya. Egy félgömbön állt, lába alatt eltaposott kígyó, kezében gömböt tartott, rajta arany kereszt állt, ujjait gyűrűk díszítették, amelyekbe különbözô nagyságú drágakövek voltak illesztve, és csodás fény sugárzott belôlük. Katalin a bensejében hangot hallott: ,,Ez a gömb, amelyet látsz nemcsak az egész világot ábrázolja, hanem Franciaországot és minden embert is külön-külön... A sugarak azoknak a kegyelmeknek a jelképei, amelyeket kiárasztok mindenkire, aki csak kéri tôlem.'' A sötét kövek, amelyek nem sugároztak fényt, azokat a kegyelmeket jelképezték, amelyeket senki sem kért. Ez a látomás szerepel a ,,csodás érmen''.