Kérjük, az itt következô részt (314 sor) ne törölje ki, ha ezt a file-t továbbadja. Köszönjük. ======================================================================== A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár Isten hozta a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban, a magyarnyelvű keresztény irodalom tárházában! A Könyvtár önkéntesek munkájával mindenki számára elektronikus formában terjeszti Isten Igéjét. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár bemutatása ------------------------------------------------ Célkitűzés ---------- A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) célja az, hogy mindenki számára hozzáférhetôvé tegye a teljes magyarnyelvű katolikus egyházi, lelki irodalmat elektronikus formában. A lelkipásztori munka támogatása mellett elôsegíti az egyházi kutatómunkát, könyvnyomtatást és az írott, magyar keresztény értékek bemutatását, megôrzését, terjesztését. A könyvállomány mindenki számára ingyenesen rendelkezésre áll az Internet hálózaton keresztül. Egyházi intézményeknek és személyeknek postán is elküldjük a kért anyagot. Állomány -------- Minden szabadon másolható, szerzôi jogvédelem alá nem esô egyházi és vallási vonatkozású kiadvány része lehet a Könyvtárnak: a Szentírás (többféle fordításban), imakönyvek, énekeskönyvek, kódexek, pápai dokumentumok, katekizmusok, liturgikus könyvek, teológiai munkák, szentbeszéd-gyűjtemények, keresztutak, lelkigyakorlatok, himnuszok, imádságok, litániák, istenes versek és elbeszélések, szertartás- könyvek, lexikonok, stb. Irányítás, központ ------------------ Központ: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055, USA (Az Egyesült Államok New Jersey államában levô Szent István Magyar Római Katolikus egyházközség) Levelezés: Felsôvályi Ákos 322 Sylvan Road Bloomfield, NJ, 07003, USA Tel: (973)338-4736 Fax: (973)778-4263 e-mail: felsoval@email.njin.net A Könyvtár használata, a könyvek formája ---------------------------------------- Ebben az elektronikus könyvtárban nincs olvasóterem, hanem a szükséges könyveket ki kell venni (vagyis ,,letölteni''). Letöltés után mindenki a saját számítógépén olvashatja, ill. használhatja fel a szöveget. A hálózaton keresztül böngészni, ill. olvasni drága és lassú. A saját személyi számítógép használata a leggyorsabb és legolcsóbb, a könyv pedig az olvasó birtokában marad. Azoknak, akik nem rendelkeznek Internet-kapcsolattal, postán elküldjük a kért könyveket. Ebbôl a könyvtárból ügy kölcsönözhetünk, hogy nem kell (és nem is lehet) a kikölcsönzött könyveket visszaadni! A Könyvtár a kiadványokat kétféle alakban adja közre: 1. formálatlan szövegként, ami a további feldolgozást (könyvnyomtatás, kutatómunka) teszi lehetôvé szakemberek számára és 2. a Windows operációs rendszer Súgó (,,Help'') programjának keretében, ami a könnyű olvasást és felhasználást teszi lehetôvé mindenki számára (a szövegek -- külön begépelés nélkül -- egy gombnyomással egy szövegszerkesztô programba vihetôk át, ahol azután szabadon alakíthatók). A Könyvtárban található file-ok neve ------------------------------------ Minden kiadvány négyféle file formában található meg a Könyvtárban: text file (formálatlan változat), help file (,,Súgó'' formátum), sűrített text file és sűrített help file. Ezenkívül minden help file-hoz tartozik egy ikon file. Minden file nevének (file name) a két utolsó karaktere a verziószám (01 az elsô változaté, 02 a másodiké, stb). A file nevének kiterjesztése (file extension) mutatja a file típusát: txt: text file, zpt: sűrített text file, hlp: help file, zph: sűrített help file és ico: a Help file-hoz tartozó icon file. Például a Vasárnapi Kalauz című könyv elsô változatának (,,01'') négy formája: VASKAL01.TXT, VASKAL01.HLP, VASKAL01.ZPT, VASKAL01.ZPH; az ikon file pedig: VASKAL01.ICO. A sűrítést a legelterjedtebb sűrítô programmal, a PKZIP/PKUNZIP 2.04 DOS változatával végezzük. A sűrítés nagymértékben csökkenti a file nagyságát, így a letöltés/továbbítás sokkal gyorsabb, olcsóbb. A file-t használat elôtt a PKUNZIP program segítségével kell visszaállítani eredeti formájába. (Például a "PKUNZIP VASKAL01.ZPH" utasítás visszaállítja az VASKAL01.HLP file-t.) A file-ok felhasználási módjai ------------------------------ Mivel minden művet kétféle formában ad közre a Könyvtár, a következô kétféle felhasználási mód lehetséges. 1. A text file felhasználása Ez a file formálatlanul tartalmazza az anyagot. A felhasználó betöltheti egy szövegszerkesztô programba, és ott saját ízlése, szükséglete szerint formálhatja. Például ha az anyagot ki akarjuk nyomtatni könyv alakban (feltéve, hogy az szabadon publikálható), akkor ebbôl a text file-ból könnyen elô tudjuk állítani a nyomdakész változatot. Vigyázat! A text file minden sora sorvég-karakterrel végzôdik, ezeket elôbb el kell távolítanunk, és csak utána szabad a formálást elkezdenünk. A szövegben a kezdô idézôjelet két egymást követô vesszô, a felsô idôzôjelet két egymást követô aposztrófa és a gondolatjelet két egymást követô elválasztójel képezi (lásd a szöveg formájára vonatkozó megkötéseket késôbb). Az egyes fejezeteket csupa egyenlôségjelbôl álló sorok választják el egymástól. A file eleje ezt az ismertetést tartalmazza a Könyvtárról. Ezt a text file-t felhasználhatjuk szövegelemzésre is, amihez természetesen szükségünk van valamilyen elemzô programra. 2. A,,súgó'' file felhasználása Ez a file formátum igen egyszerű olvasást, felhasználást tesz lehetôvé a Windows operációs rendszerben megszokott ,,súgó'' programok formájában. (Az ajánlott képernyô felbontás VGA.) Az elektronikus könyv legnagyobb elônye az, hogy a szöveg elektronikus formában áll az olvasó rendelkezésére. A ,,Másol'' gombbal a teljes fejezet átvihetô a vágóasztalra [Notepad]) és onnan a szokásos módon: ,,Szerkesztés'' és ,,Másol'' [Edit és Paste] paranccsal bármilyen Windows szövegszerkesztôbe. Ugyanezt érjük el a Ctrl+Ins gombok együttes lenyomásával is. Ha nem akarjuk a teljes szöveget átvinni, akkor használjuk a ,,Szerkesztés'' [Edit] majd a ,,Másol'' [Copy] utasítást a program menüjérôl, minek következtében a fejezet teljes szövege megjelenik egy Másolás párbeszéd-panelban. A kijelölt szövegrészt a ,,Másol'' utasítás a vágóasztalra [Notepad] viszi, és onnan az elôbbiek szerint folytathatjuk a munkát. A programból közvetlenül is nyomtathatunk fejezetenként a ,,File'' és ,,Nyomtat'' [Print] utasítással. A nyomtatott szöveg formája kissé eltérhet a képernyôn láthatótól. A nyomtatott szöveg betűtípusa ,,Arial'', betűmérete 10 pontos. Ha más formátumra, betűtípusra vagy -nagyságra van szükségünk, akkor vigyük elôbb a szöveget a szövegszerkesztô programunkba, ott állítsuk be a kívánt formátumot, és utána nyomtassunk. Ahhoz, hogy a ,,súgó'' file-t használni tudjuk, a következôket kell tennünk (a ,,Vasárnapi kalauz'' című könyvvel mutatjuk be a lépéseket). 1. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárból töltsük le a VASKAL01.HLP és a VASKAL01.ICO file-okat a saját gépünk ,,C:\PAZMANY'' nevű alkönyvtárába. (A VASKAL01.HLP helyett letölthetjük a sokkal kisebb VASKAL01.ZPH file-t is, de akkor letöltés után ki kell bontanunk a "PKUNZIP VASKAL01" utasítással.) 2. Készítsünk egy programindító ikont. A Programkezelôben kattintsunk elôször a ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoportra. (Ha az még nincs felállítva, akkor hajtsuk végre a fejezet végén leírt ide vonatkozó utasításokat.) Ezután válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Program'' utasításokat a menürôl. A párbeszed-panelban a következôket gépeljük be: Megnevezés: Vasárnapi Kalauz Parancssor: WINHELP C:\PAZMANY\VASKAL01.HLP Munkakönyvtár: C:\PAZMANY Ezután kattintsunk az ,,Ikon'' nevű utasításra, és adjuk meg a C:\PAZMANY\VASKAL01.ICO file-t. Ha ezután rákattintunk az így felállított ikonra, a program elindul, és olvashatjuk a könyvet. A ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoport felállítása: A Programkezelô menüjérôl válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Programcsoport'' utasítást. A párbeszéd-panelban a következôt gépeljük be: Megnevezés: Pázmány Péter E-Könyvtár Ezután zárjuk be a párbeszéd-panelt. Hogyan lehet a könyvekhez hozzájutni? ------------------------------------- A könyveket bárki elektronikus úton letöltheti a Könyvtárból (lásd a Könyvtár Internet címét) vagy postán megrendelheti (lásd a postai címet). Egyházi intézményeknek és személyeknek ingyen küldjük el a könyveket, mások a rendeléssel együtt 3 dollárt vagy annak megfelelô pénzösszeget küldjenek a lemez- és postaköltség megtérítésére. A Könyvtár használatának jogi kérdései -------------------------------------- Az általános elvek a következôk: 1. A Könyvtár mindenkinek rendelkezésére áll személyes vagy tudományos használatra. Ha a Könyvtár anyagát publikációban használják fel, akkor kérjük az alábbi hivatkozás használatát: ,,A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -- a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.'' 2. Egyházi intézmények és személyek kereskedelmi célokra is ingyenesen használhatják a Könyvtár anyagát, csak azt kérjük, hogy a kiadványuk elején helyezzék el az elôbbi utalást. A Könyvtár fenntartja magának azt a jogot, hogy eldöntse: ki és mi minôsül egyházi személynek, ill. intézménynek. Kérjük, keresse meg ez ügyben a Könyvtárat. 3. Ha a Könyvtár kiadványait nem egyházi intézmény vagy személy kereskedelmi célokra használja fel, akkor az elôbbi utalás feltüntetésén kívül még kérjük a haszon 20%-át a Könyvtár számára átengedni. A befolyt összeget teljes egészében a Könyvtár céljaira használjuk föl. Elôfordulhat, hogy ezek az elvek bizonyos könyvekre nem vonatkoznak, mert a szerzôi jog nem a Könyvtáré. Az ilyen könyv része az állománynak, lehet olvasni, lelkipásztori munkára felhasználni, de kinyomtatása, -- bármilyan formában --, tilos. Az ilyen jellegű korlátozások minden könyvben külön szerepelnek. (Lásd a könyvek elektronikus változatáról szóló fejezetet!) Hogyan lehet a Könyvtár gyarapodásához hozzájárulni? ---------------------------------------------------- Minden pénzügyi támogatást hálásan köszönünk, és a központi címre kérjük továbbítani. Az anyagi támogatásnál is fontosabb azonban az az önkéntes munka, amellyel állományunkat gyarapíthatjuk. Kérünk mindenkit, akinek a magyar katolikus egyház sorsa és az egyetemes magyar kultúra ügye fontos, hogy lehetôségeinek megfelelôen támogassa a Könyvtár munkáját. A munka egyszerű, bárki, -- aki már használt szövegszerkesztô programot --, részt vehet benne. Hogyan lehet az állomány gyarapításában részt venni? A munka egyszerűen egy-egy könyv szövegének számítógépbe való bevitelét jelenti. Elôször optikai beolvasással (szkennolással), automatikus úton, egy nyers szöveget készítünk, amit aztán az önkénteseknek ki kell javítaniuk. A munka lépései így a következôk: 1. Ellenôrizzük, hogy a kiválasztott könyv szabadon másolható-e (nem esik-e szerzôi jogvédelem alá), vagy meg lehet-e kapni a Könyvtár számára a másolás jogát. Ez ügyben vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. 2. Ellenôrizzük, hogy a könyvet még nem kezdte-e el senki begépelni. Ez ügyben is vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. A Könyvtár állandóan tájékoztat a begépelés alatt álló munkákról. 3. A könyvet küldjük el a Központnak, ahol optikai beolvasással elkészítik a nyers szöveget. 4. A Központ visszaküldi a nyers szöveget egy számítógépes lemezen a könyvvel együtt. A nyers szöveget tetszôleges szövegszerkesztô- formában lehet kérni. Ha az eredeti kiadvány nem alkalmas optikai beolvasásra (rossz minôség, régies betűtípusok stb. miatt), akkor az önkéntesnek kell a nyers szöveget is begépelnie. 5. Végezzük el a nyers szöveg ellenôrzését és javítását. Ez a munka legidôigényesebb része, és ettôl függ a végleges szöveg helyessége! Kövessük a szöveg formájára vonatkozó megállapodásokat (lásd a következô részt). 6. A kész szöveget küldjük vissza lemezen a Központnak. 7. A Könyvtár ezután elkészíti a kívánt file-formákat és a könyvet behelyezi a Könyvtár állományába. Megkötések a szöveg formájára ----------------------------- Mivel mindenki számára hozzáférhetô módon kell a szövegeket tárolnunk, egyszerűségre törekszünk. Általános szabály az, hogy semmilyen tipográfiai karaktert vagy kódot nem használunk, csak a billentyűzetrôl bevihetô karakterek szerepelhetnek a szövegben. A szöveg készítésekor kérjük a következô megállapodásokat betartani: 1. Margó: 1 hüvelyk (2.54 cm) bal- és jobboldalt. 2. Betűtípus: Arial, 10 pontos. 3. Alsó idézôjel: két vesszô szóköz nélkül, felsô idézôjel: két aposztrófa szóköz nélkül, gondolatjel: két elválasztójel szóköz nélkül, idézôjel idézôjelen belül: aposztrófa (alsó és felsô idézôjelként egyaránt). 4. Tabulátor karakter megengedett (a tabulátorokat fél hüvelyk, azaz 1.27 cm távolságra kell egymástól beállítani). 5. Semmilyan más formálási kód nem megengedett. 6. Lábjegyzet helyett szögletes zárójelbe kerüljenek a hivatkozások száma (pl. [1]), és a hozzátartozó magyarázatok a file legvégén egymás után, mindegyik új sorban kezdve. Érdeklôdés/Javaslat ------------------- A már meglevô állományról, a készülôfélben levô könyvekrôl, az önkéntes munka lehetôségeirôl és a Könyvtár legújabb híreirôl a következô címeken lehet tájékoztatót kapni: 1. levél: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA 2. elektronikus posta (e-mail): felsoval@email.njin.net 3. elektronikus hálózat (World Wide Web): http://www.piar.hu/pazmany Minôség -- állandó javítás -------------------------- A Könyvtár állományának minôségét állandóan javítjuk, újabb és újabb változatokat bocsátunk közre (a file nevének utolsó két karaktere a változat számát jelenti). Kérjük ezért a Könyvtár minden tagját, olvasóját, hogy jelentsen minden felfedezett szöveghibát. A levélben (postai vagy elektronikus levélben egyaránt), közöljük az új, javított sort az ôt megelôzô és követô sorral együtt. Így a szövegkörnyezetben elhelyezve, könnyű lesz a hibát megtalálni és javítani. Miután a file új változata (új verziószámmal) felkerült a Könyvtárba, a régit töröljük. Kérjük, a könyvekkel és a Könyvtár munkájával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kritikáját közölje velünk! Segítségét hálásan köszönjük. A könyvtár mottója egy szentírási idézet ---------------------------------------- Ha ugyanis az evangéliumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem, hiszen ez a kötelességem. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot! Ha önszántamból teszem, jutalmam lesz, ha nem önszántamból, csak megbízott hivatalnok vagyok. (1Kor 16-17) ======================================================================== ======================================================================== A KATOLIKUS HIT ELEMEI A tanítás, szentségek, a kegyelem, parancsolatok, az imádság Nihil obstat. István N. Mustos Sch.P. Censor Deputatus Nr. 5-28/1997 Imprimatur. Clifton, Die 28 Mai Anno 1997 Frank J. Rodimer J.C.D., D.D Episcopus Patersoniensis A Piarista Tartományfônök 1997/06/08 sz. engedélyével ======================================================================== A KÖNYV ELEKTRONIKUS KIADÁSA Ez az elektronikus kiadás a hasonnevű nyomtatott kiadás (ISBN 0- 9651859-1-5) hű változata. Az eredeti könyvet az amerikai Szent István Magyar Plébánia adta ki (St. Stephen's Magyar R. C. Church; 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA). A könyv fordítása a következô műnek: Outlines of the Catholic Faith, kiadta a The Leaflet Missal Company, 976W Minnehaha Ave. St. Paul, MN 55104. A magyar változat fordítója Rev. Zárday Tamás Sch. P., a borító grafikája Pándi Réka munkája. Ezt az elektronikus kiadást szabadon lehet lelkipásztori célokra használni, de minden egyéb jog a The Leaflet Missal Company és a Szent István Plébánia tulajdonában marad. A könyvben szereplô rózsafüzér illusztrációt külön állományként bocsátra közre a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár. Az állomány neve ROZSAF01.ZIP, mérete 21.222 byte. Az állományt a PKUNZIP vagy WINZIP programmal lehet kinyitni, aminek eredményeként megkapjuk a ROZSAF01.BMP nevű eredeti, bitmap típusú file-t. Mérete 418.204 byte. A ROZSAF01.BMP grafikája nyomdai minôségű, fekete-fehér, 600 dpi felbontású és nagysága 1.325 x 2.525. Ez a grafika is szabadon használható lelkipásztori célokra. ======================================================================== TARTALOMJEGYZÉK A KÖNYV ELEKTRONIKUS VÁLTOZATA ELÔSZÓ RÖVIDÍTÉSEK, HIVATKOZÁSOK HITÜNK TANÍTÁSAI I.A teremtés II. Az üdvtörténet III. A kinyilatkoztatás IV. Az apostoli hitvallás A SZENTSÉGEK I.A szentségek általában II. Az Egyház hét szentsége 1. Keresztség 2. Bérmálás 3. Oltáriszentség 4. Bűnbocsánat szentsége 5. Betegek kenete 6. Egyházi rend 7. Házasság III. A szentelmények IV. A búcsúk ÉLET KRISZTUSBAN: KEGYELEM ÉS PARANCSOLATOK I.A megszentelô kegyelem II. A boldogságok III. A bűn IV. A két fôparancs V.Isten tízparancsolata 1. Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj! 2. Isten nevét hiába ne vedd! 3. Az Úr napját szenteld meg! 4. Atyádat és anyádat tiszteld! 5. Ne ölj! 6. Ne paráználkodj! 7. Ne lopj! 8. Ne hazudj és mások becsületében kárt ne tégy! 9. Felebarátod házastársát ne kívánd! 10. Mások tulajdonát ne kívánd! VI. Az Egyház parancsai VII. Az Egyház parancsainak megtartása AZ IMÁDSÁG A katolikus keresztény köszöntés Szentségi áldás A szentgyónás módjai. Elsô módja: magángyónás Második módja: közös gyónás Harmadik módja: általános feloldozás Keresztút Keresztvetés A térdhajtás módja Miatyánk, az Úr imája Üdvözlégy, Mária Dicsôség az Atyának Az apostoli hitvallás A niceai hitvallás Hitvallás Confiteor Bűnbánat felindítása Engesztelô ima Miserere: bűnbánati ima A hit, remény, szeretet felindítása Reggeli felajánlás Esti ima Ima étkezés elôtt és után Jézus Szíve ígéretei Mindennapi imádság Jézus Szívéhez Imádság feszület elôtt Anima Christi Jézus, az élet Kenyere Imádság a Szentlélekhez A rózsafüzér imádkozása A rózsafüzér titkai Üdvözlégy, Királyné Rózsafüzér-ima Magnificat Memorare Az Úrangyala (Angelus) Mennynek Királyné Asszonya Imádság Szent Mihályhoz Az ôrzôangyalhoz Imádság a pápáért De profundis (129. zsoltár) A halottakért Ima Szent István királyhoz Ima a hazáért TÁRGYMUTATÓ ======================================================================== ELÔSZÓ A jelen füzettel a Leaflet Missal Company ,,Outlines of the Catholic Faith'' című 1995-ös kiadványának, már a Katolikus Katekizmus figyelembevételével átdolgozott anyagát adjuk a magyar olvasó kezébe. Az Egyház korunk számára megfogalmazott tanításának forrása a Katolikus Egyház Katekizmusa, az idejével állandóan küzködô hívônek azonban nagyon hasznos egy ilyen összefoglaló füzet is, amely rövid megfogalmazásban adja közre hitünk alapvetô igazságait. A füzet vázlatossága mellett is a krisztusi tanítás egészét tükrözi, hogy aztán annak fényénél legyen tudatosabb a hitünk, megalapozottabb a reményünk és erôsebb a szeretetünk. Ajánljuk ezt a könyvecskét azoknak is, akik vissza akarnak térni elhagyott hitükhöz és azoknak is, akik most ismerkednek a katolikus hittel és csatlakozni szándékoznak a krisztusi családhoz. Elsô részében a füzet bemutatja hitünk alapvetô tanításait. A második rész szentségtani tárgyalása szinte asztalunkra hozza az ,,Élet Kenyerét'', a harmadik rész pedig lelkünkbe idézi a ,,Kegyelem Forrását''. Az utolsó, imádságos részben felfedezhetjük a nem egyszer gyermekkorunk óta nem mondott imákat és áhítatgyakorlataink gyöngyszemeit. Ez is segíti az olvasót abban, ami az egész kiadás célja: közelebb kerülni az Egyházhoz mindennapi életünk gyakorlatán keresztül, és így a Szűzanya segítségével hűségesebben követni Szent Fiát, a Minden Kegyelem Forrását. A füzetet az otthoni magyarságon kívül az észak-amerikainak is szántuk, ezért talál az olvasó nekik szóló kiegészítéseket a lábjegyzetekben. A fordítás során igyekeztünk az új, ökumenikus szövegeket felhasználni. A füzet a latin rítusú híveknek készült, de itt-ott utalunk a görög katolikus szertartásokra is. Az eredeti kiadás imádságait kiegészítettük két magyar vonatkozásúval: Ima Szent István királyhoz és Ima a hazáért. Ezúton mondunk köszönetet a Leaflet Missal Company-nak a magyar kiadás engedélyéért, Rev. Zárday Tamás piarista atyának a fordításért és a sok önkéntesnek, akik lehetôvé tették ezt a kiadást. Isten áldása segítse ôket is és az olvasót is, és adja a Mindenható, hogy ez a füzet is hozzájáruljon a keresztény magyar megújuláshoz! Passaic, New Jersey, Szent István Plébánia 1997. június 27-én, Szent László király ünnepén Rev. Mustos N. István, Sch. P. plébános ======================================================================== RÖVIDÍTÉSEK, HIVATKOZÁSOK KEK: A Katolikus Egyház Katekizmusa, 1994. Dei verbum: Dogmatikai konstitúció az isteni kinyilatkoztatásról, 1965. Gaudium et spes: Lelkipásztori konstitúció az Egyház és a mai világ viszonyáról, 1965. Lumen gentium: Dogmatikai konstitúció az Egyházról, 1964. Presbyterorum ordinis: A papi rendrôl és a lelkipásztori munkáról szóló dokumentum, 1965 Sacrosanctum Concilium: Konstitúció a szent liturgiáról, 1963. Ószövetség Ter Teremtés könyve (Mózes elsô könyve) Kiv Kivonulás könyve (Mózes második könyve) Zsolt Zsoltárok könyve Iz Izajás könyve Jer Jeremiás könyve Újszövetség Mt Máté evangéliuma Lk Lukács evangéliuma Jn János evangéliuma ApCsel Apostolok cselekedetei Róm Rómaiaknak írt levél 1Kor Korintusiaknak írt I. levél 2Kor Korintusiaknak írt II. levél Gal Galatáknak írt levél Ef Efezusiaknak írt levél Fil Filippieknek írt levél Kol Kolosszeieknek írt levél 1Tim Timóteusnak írt I. levél 2Tim Timóteusnak írt II. levél Zsid Zsidóknak írt levél Jak Szent Jakab levele 1Pt Szent Péter I. levele 2Pt Szent Péter II. levele 1Jn Szent János I. levele Jel Jelenések könyve ======================================================================== A Teremtés A. Isten TEREMTETT mindent, az eget és a földet, a tengert, és mindent, ami bennük van. 1. Az ásványokat, amelyek élettelenek. 2. A növényeket, amelyek élnek. 3. Az állatokat, madarakat és halakat, amelyeknek testük van, élôlények, és mozogni tudnak. 4. Az embereket, akiknek testük van, értelmük és szabad akaratuk. 5. Az angyalokat, vagyis a legmagasabbrendű teremtményeket, akik test nélküli szellemek. Van értelmük és szabad akaratuk. B. A Szentírás három angyalt említ név szerint. Ezek: Rafael, Gábor és Mihály. C. Isten próbára tette az angyalokat, hogy elfogadják-e az ô akaratát. Voltak, akik elutasították Istent, ezek a bukott angyalok. Akik elfogadták Isten akaratát, azok a jó angyalok. D. A jó angyalok a MENNYBEN vannak Istennel. A bukott angyalok (ÖRDÖGÖK) a POKOLBAN vannak. E. A bukott angyalok vezérének SÁTÁN a neve. F. Az ember olyan teremtmény, akinek teste és lelke van, és Isten képmására van alkotva. G. A két legelsô ember, akiket Isten alkotott, ÁDÁM és ÉVA voltak, ôsszüleink. Isten Éden kertjébe, más néven a Paradicsomba helyezte ôket. H. Ádámot és Évát arra csábította a Sátán, hogy egyenek a jó és rossz tudásának a fájáról Éden kertjében. Ádám és Éva ettek a fa gyümölcsébôl, és ezzel elutasították Istent. Ezt a bűnt nevezzük EREDETI BŰNNEK. I. Engedetlenségük miatt Ádámot és Évát Isten kiűzte Éden kertjébôl, és ettôl kezdve ki voltak szolgáltatva a szenvedésnek, bűnnek és halálnak. J. Bűnük által Ádám és Éva elvesztették a MEGSZENTELÔ KEGYELMET, vagyis a legnagyobb ajándékot, amelyet a teremtéskor kaptak. Isten ,,az idôk kezdetekor a semmibôl megteremtette egyszerre a teremtmények mindkét rendjét, a szellemit és az anyagit, vagyis az angyalokat és a földi világot, -- azután az emberi teremtményt, aki mintegy részese mindkettônek, minthogy testbôl és lélekbôl van összetéve.'' (KEK, 327.) A Szentírás azt tanítja, hogy az ember ,,Isten képmására'' van alkotva. Képes arra, hogy Teremtôjét megismerje és szeresse, és minden földi teremtmény fölé van helyezve, hogy uralkodjon rajtuk és használja fel ôket, és közben Istent dicsôítse. ... De Isten nem magányos lénynek teremtette az embert. Kezdettôl fogva ,,férfinak és nônek teremtette ôket'' (lásd Ter 1,27). ...Így Isten, amint szintén a Bibliában olvassuk, látta ,,mindazt, amit alkotott, és látta, hogy az mind nagyon jó'' (lásd Ter 1,31). (Gaudium et Spes, 12.) A Sátán, vagyis az ördög és a többi gonosz szellemek bukott angyalok, akik szabadon elutasították, hogy Istent és terveit szolgálják. Isten ellen való döntésük végérvényes. Azon igyekeznek, hogy Isten elleni lázadásukban az embert is társukká tegyék. (KEK, 414.) Bár Isten jónak alkotta az embert, ô, a gonosz lélek sugallatára, már a történelem kezdetekor rosszul használta fel a szabadságát. Szembeszállt Istennel, és nélküle akarta célját elérni. (Gaudium et Spes, 13. -- Idézi a KEK, 415.) Bűne által Ádám, mint elsô ember elveszítette azt az eredeti szentséget és igazságot, amelyet Istentôl kapott, mégpedig nemcsak a maga számára, hanem minden ember számára [kivéve Máriát és Krisztust]. (KEK, 416. -- a kivételre lásd KEK, 491. és 504.) ======================================================================== Az Üdvtörténet A. Ádám és Éva bűnbe esett és elvesztette Isten kegyelmét, de utána Isten megadta nekik az üdvösség reményét, a megváltás ígéretét. B. Krisztus elôtt 1850 körül Isten kiválasztotta Ábrahámot, hogy ô legyen az izraelitáknak, Isten választott népének atyja. C. Ábrahámnak volt egy fia, Izsák. Izsák fia volt Jákob, Jákobnak pedig tizenkét fia volt. Izrael tizenkét törzsét Jákob fiai után nevezték el. D. Krisztus elôtt 1250 körül Isten Mózest választotta ki, hogy az izraelitákat kivezesse az egyiptomi fogságból az ígéret földjére. E. Isten Mózesnek adta a Sínai-hegyen a TÍZPARANCSOLATOT, és SZÖVETSÉGET kötött a néppel. F. Isten az évszázadok folyamán prófétáin keresztül beszélt népéhez. A próféták minduntalan emlékeztették a népet Istennel való szövetségükre, Isten parancsaira, és közvetítették számukra az eljövendô Messiásban való üdvösség üzenetét. G. Amikor Krisztus, a Messiás eljött, ÚJ SZÖVETSÉGET hozott létre. H. Azokat az embereket, akik Jézus Krisztus tanításait követik, KERESZTÉNYEKNEK nevezzük. Isten nem hagyta magára az embert bukása után. Ellenkezôleg: Isten hívja az embert, és titokzatos módon meghirdeti a rossz fölötti gyôzelmet és a bukásából való fölemelkedést. (KEK, 410.) Amikor Isten végtelen szeretetében az egész emberi nem üdvösségét gondosan elô akarta készíteni, különleges gondviselésével egy népet választott ki magának, és reá bízta ígéreteit. Szövetséget kötött Ábrahámmal (vö. Ter 15,18) és Mózesen keresztül Izrael népével (vö. Kiv 24,8). A tulajdonául lefoglalt népnek egyetlen igaz és élô Istenként úgy nyilatkoztatta ki magát, hogy Izrael megtapasztalja, milyen úton vezeti Isten az embereket, és hogy ezeket az utakat magának a próféták ajkán át szóló Istennek szavából napról napra mélyebben és világosabban megértse, és egyre szélesebb körben tárja a népek elé (vö. Zsolt 21,28-29; 95,1-3; Iz 2,1-4; Jer 3,17). (Dei Verbum, 14.) ======================================================================== A kinyilatkoztatás A. Azokat az igazságokat, amelyeket Isten kinyilatkoztatott, a SZENTÍRÁS és a SZENTHAGYOMÁNY tartalmazza. B. A Szenthagyomány Istennek az az íratlan szava, amelyet Krisztus a Szentlélek közvetítésével adott át az apostoloknak, és amelyet azok továbbadtak utódaiknak. C. A Szenthagyomány a hitvallásokban, az Egyház szertartásaiban és imáiban, valamint a pápák és püspökök hivatalos tanításában jelenik meg. D. Mielôtt az Újszövetséget leírták, élôszóban adták tovább, és a Szenthagyomány része volt. E. A Szentírás Isten szava, amelyet a Szentlélektôl sugalmazva leírtak, és a BIBLIA tartalmazza. A katolikus Egyház tanításának alapvetô forrása. F. A Biblia hetvenhárom könyvbôl áll. Ez két részre oszlik: az ÓSZÖVETSÉGRE és az ÚJSZÖVETSÉGRE. Az Ószövetségbe negyvenhat könyv tartozik, az Újszövetségbe huszonhét. G. Az Ószövetség könyvei Isten kinyilatkoztatásának azt a részét tartalmazzák, amelyet a Krisztus eljövetele elôtt élt embereknek adott. H. Az Újszövetség könyvei Krisztus szavait és tetteit, az apostolok tanításait és a korai Egyházban való tevékenységüket tartalmazzák. I. Az Újszövetséget négy részre lehet osztani: 1. Szent Máté, Márk, Lukács és János EVANGÉLIUMA. A négy evangélium Krisztus földi életét mondja el. 2. Az APOSTOLOK CSELEKEDETEI az apostolok tevékenységének története a Jézus mennybemenetelét követô idôben, Szent Lukács műve. 3. A huszonegy LEVÉL, amelyek Szent Péter, Pál, Jakab, János és Júdás nevét viselik, és amelyeket az ô tekintélyük hitelesít. 4. A legutolsó könyv a JELENÉSEK KÖNYVE, amelyet Szent János evangélista írt. J. Azokat a legfôbb igazságokat, amelyeket Jézus a katolikus Egyházon keresztül tanít, az APOSTOLI HITVALLÁS tartalmazza. ,,A Szenthagyomány és a Szentírás szorosan összefonódik és átjárja egymást. Mert ugyanabból az isteni forrásból fakad mind a kettô, igazából egynek mondható és egy cél felé irányul'' (lásd Dei Verbum, 9.). Mindkettô jelenvalóvá és termékennyé teszi az Egyházban Krisztus misztériumát, aki megígérte, hogy övéivel marad ,,minden nap a világ végéig'' (lásd Mt 28,20). ,,A Szentírás Isten szava, mert az isteni Lélek sugalmazására foglalták írásba'' (lásd Dei Verbum, 9.) ,,A Szenthagyomány viszont Isten szavát, amelyet Krisztus Urunk és a Szentlélek bízott az apostolokra, sértetlenül származtatja át ezek utódaira, hogy az igehirdetésükkel, az Igazság Lelkének fényénél, hűségesen ôrizzék, kifejtsék és terjesszék.'' (lásd Dei Verbum, 9.) Mindebbôl az következik, hogy az Egyház mint a kinyilatkoztatás megbízott továbbadója és értelmezôje ,,nemcsak a Szentírásból meríti az összes kinyilatkoztatott dolgokra vonatkozó bizonyosságát. Ezért mindkettôt egyforma áhítattal és megbecsüléssel kell elfogadni és tisztelni'' (lásd Dei Verbum, 9.). (KEK, 80-82.) Az elsô keresztény nemzedéknek még nem volt írott Újszövetsége. Maga az Újszövetség tanúskodik az élô hagyomány folyamatáról. (KEK, 83.) ======================================================================== Az Apostoli hitvallás Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtôjében. És Jézus Krisztusban, az ô egyszülött Fiában, a mi Urunkban; aki fogantatott Szentlélektôl, született Szűz Máriától; szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül; fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján; onnan jön el ítélni élôket és holtakat. Hiszek Szentlélekben. Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat; a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Amen. Az Apostoli Hitvallás tizenkét cikkelyre osztható. Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtôjében. És Jézus Krisztusban, az ô egyszülött Fiában, a mi Urunkban; aki fogantatott Szentlélektôl, született Szűz Máriától; szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül; fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján; onnan jön el ítélni élôket és holtakat. Hiszek Szentlélekben. Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat; a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Amen. Az Apostoli Hitvallás tizenkét cikkelyre osztható. ======================================================================== A. ,,Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtôjében.'' 1. Isten a legfôbb Lény, aki azonos a saját létezésével, és végtelenül tökéletes. 2. Isten mindent megtehet: számára semmi sem lehetetlen. 3. Mindent Isten teremtett a semmibôl saját hatalma által. Mindent tud és mindent lát. 4. Egyetlen Isten van, és nem is lehet több. 5. Az egyetlen Istenben három személy van, az Atyaisten, a Fiúisten és a Szentlélek-Isten. (SZENTHÁROMSÁG). 6. Az Atyaisten a Szentháromság elsô személye. 7. Aki nem hisz Istenben, az ateista. 8. Aki azt állítja, hogy nem tudja, van-e Isten, az agnosztikus. Az egyetlen Istenbe vetett hit megvallása -- mely benne gyökerezik az Ószövetség isteni kinyilatkoztatásában -- elválaszthatatlan annak a hitnek a megvallásától, hogy létezik az Isten; és (mindkettô) alapvetô jelentôségű. Az Isten egyetlen, nincs több Isten, csak egy: ,,a keresztény hit azt vallja, hogy csak egy Isten van, egy a természetében, a lényegében és a létében''. (Lásd Római Katekizmus, I, 2, 2). (KEK, 200.) A Szentháromság misztériuma hitünk és keresztény életünk központi misztériuma. Egyedül Isten tudja megadni nekünk ennek ismeretét, kinyilatkoztatva magát mint Atya, Fiú és Szentlélek. (KEK, 261.) Ezt az Istennel való bensôséges és éltetô kapcsolatot azonban még csak fel sem fogja, vagy kifejezetten elutasítja sok kortársunk; ezért bizony az ateizmust korunk legsúlyosabb tényei közé kell sorolni, és nagyon komolyan meg kell vizsgálni. (Gaudium et spes, 19.) ======================================================================== B. ,,És Jézus Krisztusban, [Isten] egyszülött Fiában, a mi Urunkban.'' 1. Jézus igazán Isten és igazán ember. 2. Természeten azt értjük, hogy valami micsoda. 3. Személyen azt értjük, hogy valaki kicsoda. 4. Jézus csak egyetlen személy: a Szentháromság második személye, a Fiúisten, aki az Atyától az idô kezdete elôtt született. 5. A Szentháromság második személye, a Fiúisten egylényegű az Atyával és a Szentlélekkel. 6. Amikor a Fiúisten emberré lett, akkor emberi természetet vett föl, ezt egyesítette isteni természetével. 7. Jézusban két természet van: isteni és emberi. Mint ember, a Fiúistennek (Jézusnak) teste van és lelke, ahogy minden embernek van. 8. Isten emberré válásának a titkát MEGTESTESÜLÉSNEK nevezzük. 9. A JÉZUS név MEGSZABADÍTÓT jelent, a KRISZTUS név pedig FÖLKENTET. Mivel a megtestesülés titokzatos egységében ,,az emberi természet felvétetett, de nem semmisíttetett meg'' (lásd Gaudium et spes, 22.), az Egyház arra törekedett a századok folyamán, hogy Krisztus emberi lelkének teljes valóságát vallja értelmi, akarati és testi működésével együtt. De párhuzamosan mindannyiszor arra is emlékeztetett, hogy Krisztus emberi természete az Isten Fia isteni személyéhez, mint sajátja, hozzá tartozik, aki azt magára vette. Mindaz, ami ô, és mindaz, amit tesz az isteni személyben, az a ,,Háromságból Egy'' megnyilatkozása. Az Isten Fia tehát közli emberségével a Szentháromságban való sajátos személyes létezési módját. Így Krisztus az ô lelkében és testében emberi módon kifejezi a Szentháromság isteni életét. (Vö. Jn 14,9-10). (KEK, 470.) ======================================================================== C. ,,[Jézus Krisztus] fogantatott Szentlélektôl, született Szűz Máriától.'' 1. Jézus fogantatása nem József által történt. Mégis Józsefet tekintjük Jézus emberi atyjának. Az angyal Józsefet szólítja föl, hogy adjon Jézusnak nevet, a templomban való megtaláláskor pedig Mária Józsefet Jézus atyjának nevezi. 2. Jézus a Szentlélek ereje által vett föl a mienkhez hasonló testet és lelket a Boldogságos Szűz Mária méhében (MEGTESTESÜLÉS). 3. Jézus, az istenember, Szűz Máriától született egy betlehemi istállóban, Karácsony napján. Megjelent neki álmában az Úr angyala és így szólt hozzá: ,,József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségül Máriát, hiszen a benne fogant élet a Szentlélektôl van. Fiút szül, akit Jézusnak nevezel el.'' (Mt 1,20-21) Amikor szülei meglátták, megdöbbentek. Anyja így szólt hozzá: ,,Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Lásd, apád és én szomorúan kerestünk.'' (Lk 2,48) A Szentlélek azért küldetett, hogy megszentelje Szűz Mária méhét és isteni módon termékennyé tegye. Ô -- aki ,,Urunk és életünk'' -- tette, hogy Mária megfoganta az Atya örök Fiát a sajátjából vett emberségben. (KEK, 485.) ======================================================================== D. ,,[Jézus Krisztus] szenvedett Poncius Pilátus alatt, megfeszítették, meghalt és eltemették.'' 1. Krisztus szenvedett és meghalt a KERESZTEN, az Írások szerint, a mi bűneinkért és az egész világ bűneiért. 2. Palesztína római helytartóját, akinek uralma alatt Jézus szenvedett és meghalt, Poncius Pilátusnak hívták. 3. A mi Urunk Jézus Krisztus szenvedésének történetét PASSIÓTÖRTÉNETNEK nevezzük más néven. 4. Jézus a Kálvária hegyen halt meg NAGYPÉNTEKEN délután. 5. Jézus az Isten Báránya, az emberek MEGVÁLTÓJA. 6. Amikor KERESZTET VETÜNK, Jézus szenvedése iránti tiszteletünket fejezzük ki. 7. A KERESZTÚTTAL Jézus szenvedésének az emlékét idézzük fel. Ez a ,,mindvégig szerette övéit'' (Jn 13,1) az, ami Krisztus áldozatának a megváltás és jóvátétel, az engesztelés és elégtétel értékét adja. Élete feláldozásakor mindnyájunkat ismert és szeretett. (Vö. Gal 2,20; Ef 5,2.25). ,,Mert Krisztus szeretete ösztönöz minket, hiszen arra a meggyôzôdésre jutottunk, hogy ha egy mindenkiért meghalt, akkor mindenki meghalt'' (Lásd 2Kor 5,14). Egyetlen, még a legszentebb ember sem volt képes arra, hogy minden ember bűnét magára vállalja és önmagát áldozatul ajánlja mindenkiért. Krisztusban a Fiú isteni személyének jelenléte, mely minden embert felülmúl és magába is foglal, és amely az egész emberiség fejét jelenti, tette lehetôvé a mindenkiért hozott megváltói áldozatot. (KEK, 616.) ======================================================================== E. ,,[Jézus Krisztus] alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül.'' 1. Krisztus valóban meghalt. Megtapasztalta a test és lélek különválását. 2. Testét sírba tették, lelke pedig megdicsôült. 3. Miután sírba helyezték, Jézus a saját erejével a testét ismét életre támasztotta a harmadik napon. (FELTÁMADÁS) 4. Azt a napot, amelyen Krisztus feltámadt a halottak közül, HÚSVÉTVASÁRNAPNAK nevezzük. A húsvéti misztériumban két szempont jut érvényre: halálával Krisztus megszabadít bennünket a bűntôl, feltámadásával megadja nekünk az új életet. Ez mindenekelôtt a megigazulás, amit újra megad nekünk Isten kegyelmében, ,,hogy miként Krisztus Atyja dicsôségébôl feltámadott a halálból, úgy mi is az új életben élhessünk'' (Lásd Róm 6,4). (KEK, 654.) ======================================================================== F. ,,[Jézus] fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján.'' 1. Negyven nappal Húsvét után a Megváltó, testével-lelkével egyetemben, fölment a mennybe. 2. Ezt a napot URUNK MENNYBEMENETELE napjának nevezzük. Parancsolt ünnep. Hagyományos neve Áldozócsütörtök, minthogy ez a nap mindig csütörtök, kivéve azokban az egyházmegyékben, ahol át van téve a következô vasárnapra. 3. Krisztus az Atya jobbján ül, ami a legmagasabb hely a mennyben. Krisztus mennybemenetele jelzi Jézus emberségének végérvényes bevonulását Isten mennyei uralmába, ahonnét vissza fog térni (Vö. ApCsel 1,11), de mindaddig ô rejtve marad az emberi szemek elôl (Vö. Kol 3,3). Krisztus, az Egyház Feje, elôttünk ment be Atyja dicsôséges országába, hogy mi -- titokzatos testének tagjai -- abban a reményben éljünk, hogy egy napon majd örökre vele leszünk. Jézus Krisztus, miután egyszer és mindenkorra belépett a mennyei szentélybe, mint közvetítô szüntelenül közbenjár értünk, hogy biztosítsa nekünk a Szentlélek mindenkori kiáradását. (KEK, 665-667.) ======================================================================== G. ,,Onnan jön el ítélni élôket és holtakat.'' 1. Krisztus minden ember fölött ítélkezik annak halála pillanatában (KÜLÖNÍTÉLET). 2. A világ végén az egész emberiség fölött fog ítélkezni (UTOLSÓ ÍTÉLET). 3. Mindazok számára, akik különítélete már megvolt, az utolsó ítélet a különítéletet fogja megerôsíteni. 4. A világ végén a gonoszok a pokolba jutnak, az igazak a mennybe. Hamarosan eljövök, s velem lesz a jutalom, hogy mindenkinek megfizessek tettei szerint. Én vagyok az alfa és az ómega, az elsô és az utolsó, a kezdet és a vég. (Jel 22,12-13) A halál véget vet az ember életének, ami eddig nyitott volt a Krisztusban megjelent isteni kegyelem befogadására vagy elutasítására (vö. 2Tim 1,9-10). Az Újszövetség fôképpen a Krisztussal való végsô találkozás szempontjából beszél az ítéletrôl az ô második eljöveteléhez kapcsolódva, de több alkalommal is állítja minden egyes ember halála után a közvetlen jutalmat cselekedetei és hite szerint. A szegény Lázár példabeszéde, Krisztus szava a kereszten a jobb latorhoz, valamint az Újszövetség más szövegei szintén beszélnek a lélek végsô sorsáról, ami különbözô lehet egyiknek és másiknak. (Vö. Lk 16,22; 23,43; Mt 16,26; 2Kor 5,8; Fil 1,23; Zsid 9,27; 12,23). Halhatatlan lelkében minden ember megkapja saját örök jutalmát, mindjárt halála után egy különítéletben. Ez a különítélet életét Krisztushoz méri: akár tisztuláson keresztül, akár hogy közvetlenül belépjen az ég boldogságába, akár hogy önmagát örökre kárhozatra vesse. (KEK, 1021-1022.) Az utolsó ítéletben, a világ végén, Krisztus dicsôségében jön el, hogy teljessé tegye a jó végérvényes diadalát a rossz felett, mert ezek -- mint a konkoly és a búza -- együtt növekednek a történelem folyamán. A dicsôséges Krisztus, aki az idôk végén eljön ítélni élôket és holtakat, feltárja a szívek titkos állapotát, és megfizet minden egyes embernek a tettei szerint, és aszerint, hogy elfogadta vagy visszautasította a kegyelmet. (KEK, 681-682) ======================================================================== H. ,,Hiszek Szentlélekben.'' 1. A Szentlélek a Szentháromság harmadik személye. 2. A Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik, és velük együtt egyetlen Isten. 3. A Szentlélek az Atyával és a Fiúval egyenrangú. 4. A Szentlélek PÜNKÖSD napján leszállt az apostolokra lángnyelvek alakjában. 5. Miután a Szentlélek Pünkösd napján leszállt az apostolokra, ôk hirdetni kezdték Krisztus evangéliumát az egész világnak. Fiának lelke, akit az Atya elküldött hozzánk, valóságos Isten. (Vö. Gal 4,6). Egylényegű az Atyával és a Fiúval és mind a Szentháromság belsô életét, mind pedig annak a világ iránt érzett szeretetét tekintve elválaszthatatlan tôlük. Az Egyház hite az életadó, egylényegű és elválaszthatatlan Szentháromság imádatát tanítja, de ugyanakkor vallja a személyek megkülönböztetését is. Amikor az Atya elküldi Igéjét, egyúttal Lelkét is elküldi: ebben a közös küldetésben tehát a Fiú és a Szentlélek különbözô, mégis elválaszthatatlan személyek. Számunkra Krisztus jelenik meg, a láthatatlan Isten látható Képmása, de ôt a Szentlélek nyilatkoztatja ki nekünk. (KEK, 689.) Amikor elérkezett Pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égbôl, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol egybegyűltek. Majd lángnyelvek lobbantak, és szétoszolva leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különbözô nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította ôket. ... Péter a többi tizenegy kíséretében elôlépett, és zengô hangon beszédet intézett hozzájuk. (ApCsel 2,1-4.14) ======================================================================== I. ,,Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat; a szentek közösségét.'' 1. Krisztus egyetlen Egyháza a KATOLIKUS Egyházban valósul meg. 2. Az Egyház egy, szent, katolikus és apostoli. Ezeket nevezzük AZ EGYHÁZ NÉGY ALAPTULAJDONSÁGÁNAK. i. Az Egyház egy, mert ahonnan származik, az a SzentháromságEgyisten: az Atya, Fiú és Szentlélek. Ebbôl az egyetlen forrásból következik a hit egysége, a keresztség egysége, az áldozat egysége, valamint a szentségek krisztusi eredete. ii. Az Egyház szent, mert Krisztus, az Egyház feje, megszentelte a Szentlélek ajándékával. iii. Az Egyház katolikus, vagyis egyetemes, mert Krisztus az üdvösség eszközeinek teljességét adta át neki: a helyes és teljes hitvallást, a szentségekkel való élés teljességét, és felszentelt szolgálattevôket, hogy az apostolok utódai legyenek. Azért is katolikus, vagyis egyetemes az Egyház, mert küldetése van, hogy az evangéliumot az egész világnak hirdesse. iv. Az Egyház apostoli, mert az apostolok küldetését teljesíti, mert az apostolok tanítását hirdeti, és mert az apostolok égi irányítása alatt áll. 3. Az Egyház feje az alapítója: Jézus Krisztus. 4. Krisztus Szent Pétert nevezte ki az Egyház elsô látható fejének. 5. A PÁPA Szent Péter utóda mint Róma püspöke és az Egyház látható feje a földön. A pápa egyik címe: SZENTATYA. 6. A pápa és a vele egységben levô püspökök az apostolok törvényes utódai. Krisztus felhatalmazta ôket, hogy a híveket tanítsák, megszenteljék és ôket lelki dolgaikban vezessék (TEKINTÉLY). 7. Az Egyház nem tévedhet, amikor hitrôl és erkölcsrôl tanít (TÉVEDHETETLENSÉG). 8. A pápa nem tévedhet. Tévedhetetlen, amikor Szent Péter utódaként ünnepélyesen kijelent valamilyen hittel vagy erkölccsel kapcsolatos igazságot. 9. Az Egyház az idôk végezetéig meg fog maradni úgy, ahogy Krisztus megalapította (ÁLLANDÓSÁG). 10. A halál után azok, akik Isten kegyelmében és barátságában haltak meg, de nem tiszták egészen, végsô megtisztuláson mennek át mielôtt a mennyei dicsôségbe jutnának. Ez a megtisztulás a TISZTÍTÓHELYEN történik. 11. A megkeresztelt hívôk a földön (akik a kegyelem állapotában vannak), a tisztuló lelkek, valamint a szentek és angyalok a mennyben KÖZÖSSÉGBEN vannak egymással, Krisztussal való egységben. Ezt a közösséget SZENTEK KÖZÖSSÉGÉNEK nevezzük. i. A szentek iránti tiszteletünket fejezzük ki, amikor imádkozunk hozzájuk és kérjük ôket, hogy értünk imádkozzanak és közbenjárjanak. ii. A tisztítóhelyen levô lelkeket imával, böjtöléssel és jótettekkel tudjuk segíteni. iii. A földön élôk egymásért imádkozhatnak és segíthetik egymást az IRGALMASSÁG LELKI és TESTI CSELEKEDETEIVEL. Ez Krisztusnak egyetlen egyháza. Egynek, szentnek, katolikusnak és apostolinak valljuk a Hiszekegyben. Üdvözítônk, feltámadása után, Péternek adta át, hogy pásztora legyen (vö. Jn 21,17), ôrá meg a többi apostolra bízta, hogy terjesszék és kormányozzák azt (vö. Mt 28,18), és mindörökre ,,az igazság oszlopának és székhelyének'' rendelte (1Tim 3,16). Ez az egyház ebben a világban mint alkotmányos és rendezett társaság, a katolikus egyházban áll fenn, vagyis a Péter utóda meg a vele közösségben élô püspökök által kormányzott egyházban. (Lumen gentium, 8. -- lásd KEK, 816. is, amely ugyanezt idézi.) Az Egyház forrását tekintve egy: ,,E titoknak végsô mintaképe és létrehozó elve a személyek egysége a Szentháromság Egyistenben: az Atya és a Fiú egysége a Szentlélekben''. (KEK, 813.) Fogyhatatlanul szent az Egyház (...). Krisztus ugyanis (...) önmagát adta érte, hogy megszentelje (vö. Ef 5,25-26). Saját testeképpen kötötte egybe önmagával és Isten dicsôségére elárasztotta Szentlelkének ajándékaival. (Lumen gentium, 39. -- Idézi KEK, 823.) Katolikus az Egyház elsôsorban azért, mert benne Krisztus van jelen. ...Másodsorban azért katolikus, mert Krisztus az emberiség egészéhez küldte misszióba. (KEK, 830-831.) Apostoli az Egyház, mert az apostolokra épül. (KEK, 857.) A pápa, püspökök és papok felszentelése szakadatlan láncban az apostolokig megy vissza (lásd egyházi rend, 38. oldal). A Krisztus tekintélyében való részvétel legfelsôbb fokát a tévedhetetlenség karizmája biztosítja. Ez olyan messze terjed ki, mint az isteni kinyilatkoztatás letéteménye, magában foglalja a tanítás minden elemét, beleértve az erkölcsöt is, melyek nélkül nem lehetne megôrizni, feltárni és betartani a hit üdvözítô igazságait. (KEK, 2035.) Ez a csalatkozhatatlanság megvan a római pápában (...) tisztsége folytán, valahányszor végérvényesen (...) kihirdet egy hittani vagy erkölcstani igazságot mint az összes keresztények legfôbb pásztora és tanítója (...). Az Egyháznak ígért csalatkozhatatlanság megvan a püspökök testületében is, amikor Péter utódával együtt gyakorolja legfôbb tanítói tisztét (vö. Lumen gentium, 25.), fôleg egy egyetemes zsinaton. (KEK, 891.) A püspökök külön-külön nincsenek ugyan felruházva a csalhatatlanság elôjogával; mivel azonban a földkerekségre szétoszolva is megôrzik egymás között és Péter utódával a közösségi kapcsolatot, azért, ha a hit és erkölcs dolgairól hivatalos tanításukban ugyanazt a tételt tekintik végérvényesen kötelezônek, akkor csalatkozhatatlanul hirdetik Krisztus tanítását. (Lumen gentium, 25.) Hiszünk Krisztus valamennyi hívének közösségében: azokéban, akik a földön vándorolnak; akik meghaltak és teljessé teszik tisztulásukat; akik már boldogok az égben. (KEK, 962.) ======================================================================== J. ,,[Hiszem] a bűnök bocsánatát.'' 1. A bűn személyes cselekedet, amely sérti Istent, lelki értelemben kárt okoz a bűnösnek és másoknak. Lehet gondolat, szó, vágy, cselekedet. Vannak mulasztásos bűnök is, amikor nem tesszük meg, amit kellene. 2. A legelsô bűn Ádám és Éva bűne volt, az EREDETI BŰN. 3. Ádámnak és Évának az eredeti bűn is személyes bűne volt. 4. Mindenki, aki a világra születik, örökli az eredeti bűnt, kivéve Jézus és Mária. Máriának különleges kiváltsága volt, hogy bűn nélkül fogantatott, ez a SZEPLÔTELEN FOGANTATÁS. Jézus azért fogantatott bűn nélkül, mert Isten, és mert a Szentlélek erejébôl fogantatott. 5. Mibennünk az eredeti bűn az eredeti szentségtôl és igazságtól, vagyis a megszentelô kegyelemtôl való megfosztottságot jelenti. 6. Az eredeti bűn után eláradtak az egyéb bűnök. Ádám utódainak ezeket a bűneit SZEMÉLYES BŰNÖKNEK nevezzük. 7. A személyes bűnök azok, amelyeket valóságosan elkövetünk. Ezek vagy HALÁLOS, vagy BOCSÁNATOS bűnök. 8. Halálos bűnt akkor követ el valaki, ha Isten valamelyik parancsolatát tudva és akarva súlyosan megszegi. 9. A bocsánatos bűn Isten kevésbé súlyos megbántása. A bűn vétek az ész, az igazság, a helyes lelkiismeret ellen; az igazi szeretet hiánya Isten és a felebarát iránt, bizonyos értékekhez való helytelen ragaszkodás folytán. A bűn megsebzi az ember természetét és megtámadja az emberi szolidaritást. (KEK, 1849.) Az Isten jónak alkotta meg az embert, aki azonban története kezdetétôl a Gonosz sugallatára visszaélt szabadságával, szembeszállt Istenével, és nélküle akarta elérni célját. (Gaudium et spes, 13.) Amint tehát egy ember által lépett a világba a bűn, majd a bűn folyományaként a halál, és így a halál minden embernek osztályrésze lett, mert mindnyájan bűnbe estek... (Róm 5,12) Noha az áteredô bűn minden ember sajátja, mégsincs személyes bűn jellege Ádám egyetlen leszármazottjában sem. Az eredeti szentségtôl és igazságtól van megfosztva az emberi természet. (KEK, 405.) Krisztus embersége, fogantatásától kezdve, Szentlélekkel telt el. (KEK, 504.) A Boldogságos Szűz Máriát fogantatásának elsô pillanatától kezdve a mindenható Isten sajátos kegyelme és védelme folytán, az emberiség Megváltójának, Jézus Krisztusnak érdemei erejében, sértetlenül megóvta az eredeti bűn szennyétôl. (KEK, 491.) Az eredeti bűn következtében az emberi természet meggyengült erejében, tudatlanságnak, szenvedésnek és a halál uralmának van alávetve, és hajlik a bűnre. (KEK, 418.) Szükséges súlyosságuk szerint megítélni a bűnöket. Ez már a Szentírásban (vö. 1Jn 5,16-17) észrevehetô, tehát a halálos és bocsánatos bűn közötti megkülönböztetés az Egyház számára adva volt. ...A halálos bűn az ember szívében lerombolja a szeretetet. (KEK, 1854- 1855.) Ahhoz, hogy egy bűn halálos legyen, három föltételnek kell együttesen meglennie: ,,Minden bűn halálos bűn, amelynek anyaga súlyos, valamint tudva és akarva követték el.'' A súlyos anyagot a tízparancsolat pontosítja. (KEK, 1857-1858.) Az ember akkor követ el bocsánatos bűnt, amikor valamely nem súlyos dologban nem ôrzi meg az erkölcsi törvény által elôírt mértéket, vagy amikor nem engedelmeskedik az erkölcsi törvénynek súlyos dologban, ám ezt teljes ismeret vagy teljes beleegyezés nélkül teszi. (KEK, 1862.) ======================================================================== K. ,,[Hiszem] a test feltámadását.'' 1. A világ végén az összes meghaltak teste feltámad és újra egyesül a lelkével. A halálban a lélek elválik a testtôl, de a föltámadásban Isten visszaadja a romolhatatlan életet átalakult testünknek, újraegyesítve azt lelkünkkel. (KEK, 1016.) Mikor? Véglegesen ,,az utolsó napon'', ,,a világ végén''. (KEK, 1001.) ======================================================================== L. ,,[Hiszem] az örök életet.'' 1. Az igazak a MENNYBEN* fognak örökké élni. 2. A gonoszok a POKOLBA* jutnak. 3. Az utolsó ítéletkor minden ember teste és lelke újra egyesülni fog. A gonoszok, újraegyesült testükkel és lelkükkel, a pokolba kerülnek. Az igazak, újraegyesült testükkel és lelkükkel, a mennyben fognak élni. 4. Az utolsó ítéletkor a tisztítóhelyen levôk, újraegyesült testükkel és lelkükkel, az igazak között lesznek. Az utolsó ítélet után nem lesz többé megtisztulás. A tisztítóhely meg fog szűnni. Akik Isten kegyelmében és barátságában halnak meg, és akik már teljesen megtisztultak, örökre Krisztussal élnek. ... A mennyország tehát nem más, mint: ez a tökéletes élet a Szentháromsággal. (KEK, 1023-1024.) Az Egyház tanítása állítja a kárhozat létét és örök voltát. (KEK, 1035.) Az összes halottak, ,,az igazak és a gonoszok'' (lásd ApCsel 24,15) feltámadása megelôzi az utolsó ítéletet. ... Akkor ,,eljön dicsôségében az Emberfia, s vele mind az angyalok. ... Elébe gyűlnek az összes nemzetek. Ô pedig elválasztja ôket egymástól, mint a pásztor elválasztja a juhokat a kosoktól. A juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig a baljára. ... Ezek örök büntetésre jutnak, az igazak pedig örök életre''. (Lásd Mt 25,31.32.46). (KEK, 1038.) Amikor ugyanis Krisztus megjelenik, és dicsôségesen feltámadnak a holtak, akkor az Isten világossága fogja beragyogni a mennyei várost: a Bárány lesz a fénye (vö. Jel 21,24). Akkor a szentek egész egyháza a szeretet végtelenül nagy boldogságában fogja imádni Istent és a Bárányt, akit megöltek (lásd Jel 5,12) és együtt kiáltja: ,,A trónon ülônek és a Báránynak áldás, tisztelet, dicsôség és hatalom örökkön örökké'' (lásd Jel 5,13-14). (Lumen gentium, 51.) * A mennyország, pokol (stb.) fogalmairól emberies elképzeléseink vannak, ezekkel él a Szentírás is, mint általában a természetfölöttiekrôl. A valóság meghalad emberi-földi elgondolásokat. A mennyország fôleg állapot: Istenben élés (a pokol teljes Isten- nélküliség), de a feltámadott test számára valamilyen hely is. ======================================================================== M. ,,Amen.'' 1. Úgy van, úgy legyen. Az ,,Amen'' azt fejezi ki, hogy egyetértünk vele és elfogadjuk. A hitvallás befejezô ,,Amen''-je visszatér az elsô szavaira és megerôsíti azt: ,,Hiszek''. Hinni azt jelenti: ,,Amen''-t mondani Isten szavára, ígéreteire, parancsolataira. (KEK, 1064.) ======================================================================== A szentségek általában A. A SZENTSÉGEK hatékony jelek, amelyeket Krisztus alapított és adott az Egyháznak. B. A szentségekben Krisztussal találkozunk, és ô MEGSZENTELÔ KEGYELMET ad nekünk. C. A szentségek ex opere operato hatnak. Ez azt jelenti, hogy a szentségek feltétlenül megadják a kegyelmet, mert rajtuk keresztül Krisztus cselekszik. 1. Mégis, ha méltatlanul vesszük a szentséget, akkor a szentségben megadott kegyelmet nem kapjuk meg, vagy pedig hatástalan marad. i. Az ember akkor méltatlan a bérmálás, az Oltáriszentség, a papszentelés és a házasság szentségére, ha tudja, hogy van megbocsátatlan halálos bűne. ii. A bűnbocsánat szentségét akkor vesszük méltatlanul, ha egy súlyos bűnt tudatosan elhallgatunk. iii. Aki az Oltáriszentséget vagy a bűnbocsánat szentségét méltatlanul veszi, az nem kapja meg a szentség kegyelmét. iv. Ha a bérmálás, a papszentelés és a házasság szentségét veszi valaki méltatlanul, akkor a szentség hatástalan marad. Amint elnyeri a bűne bocsánatát, ezeknek a szentségeknek a kegyelme hatékonnyá válik. 2. Ennek ellenére a szentségek nem függenek sem a szentség kiszolgáltatójának lelkületétôl, életszentségétôl, sem pedig a befogadók bármiféle cselekedetétôl, -- kivéve hogy ez utóbbiaknak méltóknak kell lenniük. D. A megszentelô kegyelem Isten ingyenes ajándéka, amely lehetôvé teszi, hogy Isten gyermekei legyünk, részesedjünk az isteni természetben és az örök életet örököljük. 1. A súlyos bűnt azért nevezzük halálos bűnnek, mert megöli Isten életét a lélekben: a megszentelô kegyelem elvesztéséhez vezet. E. A hét szentség neve: 1. Keresztség 2. Bérmálás 3. Oltáriszentség 4. Bűnbocsánat (vagy bűnbánat) szentsége 5. Betegek kenete 6. Egyházi rend 7. Házasság A szentségek Krisztustól alapított és az Egyházra bízott hatékony jelei a kegyelemnek, amely által isteni életben részesülünk. A látható rítusok, amelyekkel a szentségeket kiszolgáltatják, jelzik és meg is valósítják az illetô szentség sajátos kegyelmét. Meghozzák gyümölcsüket azokban, akik azokat a megkívánt feltételek mellett felveszik. (KEK, 1131.) A kegyelem révén részt veszünk Isten életében és bevezettetünk a Szentháromság belsô életébe: a keresztségben a keresztény elnyeri Krisztus, a Test Feje kegyelmét. ,,Fogadott fiúként'' ettôl kezdve ,,Atyának'' szólíthatja Istent, éppúgy, ahogy az egyszülött Fiú. Adományként kapja a Szentlélek életét, aki ôt szeretettel árasztja el és aki az Egyházat alakítja. (KEK, 1997.) A halálos bűn az emberi szabadság radikális lehetôsége, mint maga a szeretet is. Maga után vonja a szeretet elvesztését és a megszentelô kegyelemtôl való megfosztottságot, vagyis a kegyelmi állapot semmivé válik. (KEK, 1861.) ======================================================================== Az Egyház hét szentsége: A keresztség 1. A keresztség szükséges, mielôtt bármelyik más szentséget fölvenné valaki. A keresztény beavatás legelsô szentsége ez, amelyet majd a bérmálás és az Oltáriszentség egészít ki. 2. A keresztséget akkor alapította Krisztus, amikor Keresztelô Szent János megkeresztelte, és amikor parancsot adott apostolainak, hogy menjenek el és kereszteljenek meg minden népet az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. (Vö. Mt 28,19). 3. A keresztség eltöröl minden bűnt: az eredeti bűnt és minden egyéb bűnt. 4. A keresztség Isten gyermekeivé tesz bennünket, Krisztus tagjaivá, az Egyház tagjaivá és a mennyek országának örököseivé. Ez azt jelenti, hogy: i. A keresztség állandó kapcsolatot hoz létre Isten és a megkeresztelt között, és szükséges az üdvösséghez. ii. A keresztség eltörölhetetlen jegyet nyom a lélekre, és csak egyszer vehetô fel. 5. Ezek a hatások a megszentelô kegyelem gyümölcsei, amelyet a keresztség ad meg. 6. A keresztséget bárki fölveheti, aki nincs megkeresztelve. i. Felnôtt ember úgy veheti föl a keresztséget, ha elôbb bevezették a hitigazságok világába és azok gyakorlatába. Ezt a felkészülési idôt nevezzük katekumenátusnak. ii. Kisgyermekek esetében az szükséges, hogy ésszerűen remélni lehessen, hogy a gyermeket mindkét vagy egyik szülôje a katolikus hitben fogja nevelni. 7. A keresztség szertartásának a lényege abból áll, hogy a keresztelendôt háromszor alámerítik vízben, vagy pedig vizet öntenek a fejére, és közben azt mondják: ,,N., én megkeresztellek téged az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében''. 8. A keresztség rendes kiszolgáltatója a püspök, pap vagy diákonus, de szükség esetén bárki, férfi vagy nô, akár kereszteletlen is, érvényesen keresztelhet, ha a keresztelendô fejére vizet önt, és közben elmondja az elôzô pontban leírt szavakat. 9. A keresztelendônek kell, hogy legalább egy keresztszülôje legyen. i. A keresztszülô nem lehet a keresztelendônek anyja vagy apja. ii. A keresztszülô legyen legalább tizenhat éves, legyen katolikus, legyen megbérmálva, és olyan legyen, aki már volt elsô áldozó. iii. Lehet két keresztszülô is, egy férfi és egy nô. iv. Nem-katolikus nem lehet keresztszülô, de tanúként jelen lehet a keresztségnél. 10. A keresztvíz egyszerre jelképezi a Krisztussal való halált és a vele való életet. i. A keresztségben eltemetkezünk Krisztussal. Lemerülünk a víz alá -- ez különösen akkor válik világossá, ha a szertartást alámerítéssel végzik --, és meghalunk Krisztussal a víz alatt, azután vele együtt emelkedünk fel. Meghaltunk és feltámadtunk Krisztussal. ii. A víz az életet is jelképezi. Minden általunk ismert életnek vízre van szüksége. A keresztségben magának Istennek az életét kapjuk meg. A keresztség által minden bűn bocsánatot nyer, az áteredô bűn és a személyes bűnök, valamint a bűn összes büntetése. (KEK, 1263.) A keresztség nem csupán megtisztít minden bűntôl, hanem az új keresztényt ,,új teremtménnyé'' (2Kor 5,17) teszi, Isten fogadott fiává, aki ,,részese lett az isteni természetnek'' (2Pét 1,4; Gal 4,5- 7), Krisztus tagja és vele társörökös (1Kor 6,15; 12,27; Róm 8,17), a Szentlélek temploma (1Kor 6,19). A Szentháromság a megkereszteltnek megadja a megszentelô kegyelmet, a megigazulás kegyelmét. ...Így a keresztény ember természetfölötti életének szerves egésze a szent keresztségben gyökerezik. A keresztség bennünket Krisztus testének tagjaivá tesz. ...A keresztség beépít az Egyházba. (KEK, 1265-1267.) A keresztség a lélekre eltörölhetetlen lelki jegyet nyom, a karaktert, ami a keresztény vallás kultuszára fölszenteli a megkereszteltet. A karakter miatt a keresztséget nem lehet megismételni. (KEK, 1280.) A szent keresztség az egész keresztény élet alapja, a Lélekben történô élet kapuja... és ajtó, amely utat nyit a többi szentség felé. (KEK, 1213.) A vízbe történô alámerülés szimbolizálja a katekumen eltemetkezését Krisztus halálába, ahonnan a föltámadás során ôvele együtt emelkedik ki. (KEK, 1214.) A keresztvíz valójában azt jelenti, hogy az isteni életre való születésünk a Szentlélek ajándéka. (KEK, 694.) ======================================================================== Az Egyház hét szentsége: A bérmálás 1. A bérmálás, vagyis krizmával való megkenés a keresztény beavatás második szentsége, és a másik kettôhöz kapcsolódik: a keresztséghez és az Oltáriszentséghez. i. Hogyha felnôtteket fogadnak be az Egyházba, ôk a három beavató szentséget a hagyományos sorrendben veszik fel: keresztség, bérmálás, Oltáriszentség. ii. A nyugati (latin) egyházban a megszokott gyakorlat az, hogy a gyerekeket egészen kis korukban keresztelik meg, elsô szentáldozáshoz körülbelül hét éves korukban engedik ôket, a bérmálás szentségét pedig tizenkét és tizenhét éves koruk között vehetik föl. iii. A keleti egyházakban a kisgyermekek keresztségük alkalmával megkapják a bérmálás szentségét és az Oltáriszentséget is, ilyen módon megmarad a hagyományos sorrend. 2. A bérmálás szentségét Krisztus akkor alapította, amikor átadta az apostoloknak a Szentlelket Húsvét vasárnapján, aztán nagyobb nyilvánossággal Pünkösd napján. 3. A bérmálás a Szentlélek teljes kiáradása úgy, ahogyan az apostolok Pünkösdkor megkapták. i. A bérmálás növeli és elmélyíti a keresztségben kapott kegyelmet. ii. A bérmálás erôsebben kapcsol bennünket Krisztushoz. iii. A bérmálás megerôsíti istengyermekségünket. iv. A bérmálás növeli bennünk A SZENTLÉLEK HÉT AJÁNDÉKÁT: a bölcsességet, az értelmet, a jótanácsot, a lelki erôsséget, a tudományt, a jámborságot és az istenfélelmet. v. A bérmálás tökéletesebbé teszi az Egyházzal való kapcsolatunkat. vi. A bérmálás megadja a Szentlélek erejét hitünk terjesztéséhez és védelméhez. 4. Akik meg vannak bérmálva, azok képesek arra, hogy A SZENTLÉLEK GYÜMÖLCSEI szerint cselekedjenek. A következôket nevezzük a Szentlélek gyümölcseinek: szeretet, öröm, békesség, türelem, béketűrés, jóság, kedvesség, szelídség, hűség, szerénység, önmegtartóztatás, tisztaság. 5. A bérmálás eltörölhetetlen jegyet nyom a lélekre, és csak egyszer lehet fölvenni. 6. A bérmálás szentségében részesülhet minden megkeresztelt, aki még nincs megbérmálva, és kívánatos is, hogy részesüljön. i. A bérmálandóknak legalább olyan korúaknak kell lenniük, hogy ,,értelmük használatával bírjanak''. Legyenek a kegyelem állapotában, és elôtte vegyék föl a bűnbocsánat szentségét. ii. Halálveszélyben bármilyen korú gyermeket meg kell bérmálni (kivéve ha még nincs megkeresztelve, -- ebben az esetben pedig meg is kell keresztelni és meg is kell bérmálni). iii. A bérmálási elôkészület célja az legyen, hogy a keresztény embert Krisztussal való bensôségesebb egységre és a Szentlélekkel való közvetlenebb kapcsolatra vezesse el. iv. A bérmálandóknak tudatosan érezniük kell, hogy az Egyházhoz tartoznak, -- mind az egyetemes Egyházhoz, mind pedig saját plébániai közösségükhöz. v. A plébániának külön felelôssége, hogy a bérmálandókat a szentség fölvételére elôkészítse. 7. A bérmálás szentségét a homloknak krizmával (szentelt olajjal) való megkenésével szolgáltatják ki, kézrátétellel és ezekkel a szavakkal: ,,Vedd a Szentlélek ajándékának jelét''. A békecsók, ami a szertartást befejezi, jelzi és kinyilvánítja a püspökkel és minden hívôvel való közösséget. i. A bérmaszülô legyen legalább tizenhat éves, legyen katolikus, legyen megbérmálva, és olyan legyen, aki volt már elsôáldozó. ii. A keleti egyházakban imádság után a homlokot, a szemeket, orrot, füleket, ajkakat, mellet, hátat, kezeket és lábakat kenik meg. 8. A bérmálás rendes kiszolgáltatója a püspök, de pap is bérmálhat bizonyos körülmények között, vagy püspöki engedéllyel. i. A keleti egyházakban általában a keresztelô pap szolgáltatja ki a bérmálást is. 9. Ha a bérmálást a keresztségtôl függetlenül szolgáltatják ki, szükséges, hogy a bérmálandóknak legyen bérmaszülôjük, -- aki majd vezetôjük lesz abban, hogy teljes keresztény életet éljenek. i. Helyes, ha a bérmaszülô azonos valamelyik keresztszülôvel. ii. A bérmaszülô legyen legalább tizenhat éves, legyen katolikus, legyen megbérmálva, és olyan legyen, aki volt már elsôáldozó. iii. A bérmaszülô nem lehet a bérmálandónak anyja vagy apja. 10. Az olaj a bôség, öröm, egészség, erô jelképe. i. A bérmálásban történô megkenés erôt ad a keresztényeknek arra, hogy krisztusi életet éljenek. ii. A megbérmáltakat szépség és egészség tölti el: az isteni életnek, a kegyelemnek a szépsége és egészsége. A bérmálás tökéletessé teszi a keresztelési kegyelmet; az a szentség, amely megadja számunkra a Szentlelket, hogy még mélyebben belegyökerezzünk az istenfiúságba, még erôsebben kapcsolódjunk Krisztushoz, kötôdésünk az Egyházhoz még szorosabb legyen, még inkább társuljunk küldetéséhez. Ez a szentség segít bennünket, hogy a keresztény hitrôl a jótettektôl kísért szóval tanúságot tegyünk. (KEK, 1316.) ======================================================================== Az Egyház hét szentsége: Az oltáriszentség 1. Az Oltáriszentség a beavatás harmadik szentsége, és a beavatás másik két szentségéhez kapcsolódik: a keresztséghez és a bérmáláshoz. i. Ha felnôtteket fogadnak be az Egyházba, ôk a beavató szentségeket a hagyományos sorrendben veszik fel: keresztség, bérmálás, Oltáriszentség. ii. A nyugati (latin) egyháznak az a gyakorlata, hogy a gyerekeket egészen kis korukban keresztelik meg, elsô szentáldozáshoz körülbelül hét éves korukban engedik ôket, a bérmálás szentségét pedig tizenkét és tizenhét éves koruk között vehetik föl. iii. A keleti egyházakban a kisgyermekek keresztségük alkalmával megkapják a bérmálás szentségét és az Oltáriszentséget is, ilyen módon megmarad a hagyományos sorrend. 2. Az Oltáriszentségnek többféle elnevezése van: Eucharisztia, kenyértörés, az Úr szenvedésének és feltámadásának emlékezete, a szent áldozat, szent liturgia, szentáldozás, szentmise. 3. Krisztus az Oltáriszentséget az utolsó vacsorán alapította. 4. Az Oltáriszentség szentségi áldozat, amelynek tartalma: i. a hálaadás és dicséret; a. Az Oltáriszentség áldozatában Krisztus halála és feltámadása által az Egyház az egész teremtést ajánlja fel a mennyei Atyának mint a dicséret és hála áldozatát. b. Az Egyház az Oltáriszentségben hálát ad Istennek mindazon adományaiért, amelyek a teremtés, megváltás és megszentelés hármas tevékenységében nyilvánulnak meg. ii. Krisztus kereszthalála és a halálból való feltámadása; a. Az Oltáriszentség jelenvalóvá teszi a keresztáldozatot vérontás nélkül. b. Krisztus áldozata és az Eucharisztia áldozata egy és ugyanaz az áldozat. c. Az eucharisztikus áldozatban és a keresztáldozatban egyetlen pap és egyetlen áldozat van: Krisztus. d. Minden egyes szentmise az egész Egyház szentmiséje, beleértve a mennyei Egyházat is. e. A szentmisét azokért az elhunyt hívekért ajánlják föl, akik a tisztítóhelyen vannak. iii. Krisztus jelenléte; a. Krisztus igazán, valóságosan és lényege szerint jelen van az Oltáriszentségben. b. Krisztus a maga teljességében, testével, vérével, lelkével és istenségével jelen van az Oltáriszentségben mind a kenyér, mind a bor színe alatt. c. Krisztus mindkét szín alatt annyira teljesen van jelen, hogy a ,,kenyér'' megtörésekor az ô egysége nem törik meg. d. A legméltóságosabb Oltáriszentségben jelen levô Krisztust imádjuk a szentmisében. e. Krisztusnak az Oltáriszentségben való jelenlétét imádjuk a szentmisén kívül csöndes szentségimádásban, körmenetekben és egyéb ájtatosságokban. f. Krisztusnak az Oltáriszentségben való jelenlétét érzékeinkkel nem tudjuk megtapasztalni, hanem csak hitünkkel tudjuk felfogni. 5. Az Oltáriszentség ünneplése egyben húsvéti lakoma is. i. A katolikusok helyesen teszik, ha gyakran járulnak szentáldozáshoz. a. A hívek minden alkalommal áldozhatnak, amikor a szentmiseáldozaton részt vesznek. b. Aki azonban tudja, hogy van megbocsátatlan halálos bűne, annak elôbb a bűnbocsánat szentségét kell felvennie. c. Szentáldozás elôtt egy óra hosszat nem szabad sem enni, sem inni. d. Orvosságot szabad bevenni. e. Vizet szabad inni. f. A betegeknek csak tizenöt percen át kell böjtölniük. ii. A nem-keresztények és a katolikus Egyházzal nem teljes egységben élô keresztények nem vehetik magukhoz az Oltáriszentséget. a. Az Oltáriszentség a hit, az élet és az imádás egységét jelenti. Ha nem-katolikusok áldoznának, az olyan egységet fejezne ki, amely a valóságban még nem létezik; ezért az egységért mindnyájunknak imádkoznunk kell. iii. A szentáldozás erôsíti Krisztussal való egységünket. iv. A szentáldozás elszakít bűneinktôl. v. A szentáldozás a hívôk egységét teremti meg. vi. A szentáldozás a szegények felé fordít bennünket. 6. Az Oltáriszentség az eljövendô dicsôség ígéretét is tartalmazza. i. Az Oltáriszentség azt jelzi, hogy Isten országa be fog teljesedni a jövôben. ii. Az Oltáriszentség azokkal egyesít, akik a mennyben már most az Istennel való egység örömében élnek. 7. Az Oltáriszentség szertartásának a lényegi része a kovásztalan kenyér és a bor átváltoztatása, amelyet a pap hajt végre, amikor a kenyér fölött ezt mondja: ,,Ez az én testem, mely értetek adatik'', és a bor fölött ezt mondja: ,,Ez az én vérem kelyhe, az új és örök szövetségé. Ez a vér értetek és mindenkiért kiontatik a bűnök bocsánatára.'' i. Ezt a középponti cselekményt egy alapvetô építmény veszi körül, amely a korai Egyháztól származik. ii. Az ige liturgiája követi a bevezetést, és magába foglalja az olvasmányokat, a szentbeszédet és az egyetemes könyörgéseket. iii. Az ige liturgiáját az Eucharisztia liturgiája követi, amelynek fô részei elôször is a kenyér és a bor felajánlása, azután az átváltozás a megelôzô és követô imádságokkal, végül a szentáldozás. iv. Az ige liturgiája és az Eucharisztia összefüggô, egyetlen istentiszteleti cselekmény. Az asztal, amelynél a Szó elhangzik, egyben az Úr Testének és Vérének asztala is. 8. A kenyérnek és a bornak Krisztus testévé és vérévé való átváltozását ÁTLÉNYEGÜLÉSNEK nevezzük. i. Lényeg az, ami önmagában létezik. ii. Amikor az Egyház azt tanítja, hogy a kenyér és a bor Krisztus testévé és vérévé változik, az azt jelenti, hogy az a valami, ami a kenyeret kenyérré vagy a bort borrá teszi (vagyis a kenyér lényege és a bor lényege) megszűnik. Az átváltozás után már nincs jelen a kenyér lényege és nincs jelen a bor lényege. A kenyér és a bor lényegének megváltozását nevezzük átlényegülésnek. iii. Bár a kenyér lényege és a bor lényege az átváltozás után már nincs jelen, a külsô színek, megjelenési formák megmaradnak. 9. Minden megkeresztelt hívô felajánlhatja az Eucharisztiát, de a kenyér és bor átváltoztatását az Úr testévé és vérévé csak érvényesen fölszentelt pap végezheti el. 10. Az Oltáriszentségben megjelenô kenyér és bor táplálékot jelent, és valóban a lélek tápláléka. 11. De a kenyér és a bor a teremtés gyümölcseit is jelenti, és így mintegy az egész teremtés Istennek való fölajánlását jelképezik. 12. Magának Krisztusnak az utolsó vacsorán a kenyér és bor fölött elmondott szavai alapján a kettôs átváltoztatásban Krisztus testének és vérének a különválasztását látjuk. Az Oltáriszentség Krisztus áldozatának a jele és egyben azonos is vele. 13. Mind a kovásztalan kenyér, mind a bor hosszú ideig megmarad romlatlanul, és ezért az Oltáriszentség Krisztus jelenlétét jelzi és valósítja meg. Az Eucharisztia ,,az egész keresztény élet forrása és csúcsa'' (lásd Lumen gentium, 11.). A szent Eucharisztiával kapcsolatban áll és reá irányul a többi szentség, valamint minden más egyházi szolgálat és az apostolkodás is. Hiszen ,,az Eucharisztiában benne van az Egyház egész kegyelmi gazdagsága, maga Krisztus, a mi húsvéti bárányunk és élô kenyerünk.'' (lásd Presbyterorum ordinis, 5.) ,,Az Eucharisztia jelzi és megvalósítja az életközösséget Istennel, valamint Isten népének egységét, melyek által az Egyház önmaga. Az Eucharisztiában egyszerre jelen van annak a történésnek a csúcspontja, amely által Isten Krisztusban megszenteli a világot; valamint az istentisztelet csúcspontja, melyet az emberek a Szentlélekben adnak meg Krisztusnak és ôáltala az Atyának.'' Végül az eucharisztikus ünneplés, a szentmise által már csatlakozunk az égi liturgiához és elôvételezzük az örök életet, amikor Isten lesz minden mindenben (vö. 1Kor 15,28). Röviden, az Eucharisztia hitünk tartalma és összegzése. ,,Gondolkodásunk megegyezik az Eucharisztiával, az Eucharisztia viszont megerôsíti a gondolkodásunkat''. (KEK, 1324-1327.) ======================================================================== Az Egyház hét szentsége: A bűnbocsánat szentsége 1. A bűnbocsánat szentsége az egyike annak a két szentségnek, amelyek a megkeresztelt ember lelkét meggyógyítják és megszabadítják bűneitôl. A másik gyógyító szentség a betegek kenete. 2. A bűnbocsánat szentségének más elnevezései: a gyónás szentsége, a bűnbánat szentsége. 3. A bűnbocsánat szentségét Krisztus Húsvét vasárnapján alapította, amikor rálehelt az apostolokra, és ezt mondta: ,,Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad.'' (Lásd Jn 20,22-23). 4. A bűnbocsánat szentsége azoknak a bűnöknek a bocsánatát adja meg, amelyeket megkeresztelt ember a keresztség után elkövet. i. A bűnbocsánat szentsége visszaadja Isten kegyelmének ajándékát, amit a halálos bűnnel elvesztettünk. Kibékít minket az Egyházzal. ii. A bűnbocsánat szentsége megelôzi az utolsó ítéletet, mert aki halálos bűnt követett el, a bűnbocsánat szentsége által elkerüli a kárhozottak ítéletét. A bűnös megszabadul a pokoltól. iii. Akik nincsenek halálos bűn állapotában, azokban a bűnbocsánat szentsége az isteni életet erôsíti és élénkíti. iv. A bűnbocsánat szentsége abban is segít, hogy érzékennyé váljunk a bűnnel szemben, és hogy lelkiismeretünk helyesen alakuljon. 5. A bűnbocsánat szentsége az Egyház valamennyi tagja számára van, de különösen azok számára, akik keresztségük után súlyosan vétkeztek. i. Nincs olyan súlyos bűn, amire ne volna bocsánat. ii. A bocsánatot azonban kérni kell. iii. A vakmerô bizakodás bűnét, vagyis annak feltételezését, hogy Isten kérés nélkül is megbocsát, vagy hogy Isten segítsége nélkül is lehet üdvözülni, a Szentlélek elleni bűnnek nevezzük. Erre a bűnre azért nincs bocsánat, mert az, aki elköveti, nem kéri a bocsánatot. Ha kéri a bűnös, meg is kaphatja a bocsánatot. iv. A kétségbeesés bűnére, vagyis ha valaki meg van gyôzôdve, hogy a bűnei olyan súlyosak, hogy Isten nem tudja megbocsátani, nincsen bocsánat, mert az, aki elköveti, nem kéri a bocsánatot. Ha kéri a bűnös, meg is kaphatja a bocsánatot. v. Mind a vakmerô bizakodás, mind a kétségbeesés a Szentlélek elleni bűn. 6. A bűnbocsánat szentségében a bűnösnek meg kell bánnia bűneit, meg kell azokat gyónnia egy papnak, és elégtételt kell végeznie. i. A szentség vétele elôtt meg kell vizsgálnunk a lelkiismeretünket, hogy megállapítsuk, milyen bűnöket követtünk el. ii. Az elkövetett bűnöknek bűnbánatot kell kiváltaniuk. A bűnbánat bizonyos bánat érzését foglalja magába, a bűn elutasítását, valamint erôs elhatározást, hogy többé nem követjük el. a. A tökéletes bánat azt jelenti, hogy bűneinket Isten iránti szeretetbôl bánjuk. A tökéletes bánat elnyerheti számunkra a halálos bűnök bocsánatát, ha magába foglalja a szentségi gyónás erôs szándékát. b. A nem tökéletes bánat azt jelenti, hogy bűneinket az örök kárhozattól való félelmünkbôl bánjuk. iii. A bűnbánónak meg kell vallania a bűneit egy pap elôtt. a. Minden halálos bűnt, amire emlékszünk, meg kell vallanunk egy pap elôtt. b. A bűnbocsánat szentségéhez hozzátartozik, hogy valamennyi súlyos bűnünket egyenként (szám szerint) megvalljuk. iv. A bűnök bevallása után a bűnösnek elégtételt kell szolgáltatnia az elkövetett bűnökért. Minden bűn megsebzi a bűnös lelkét, és sok bűn másoknak is kárára van. Minden lehetôt meg kell tennünk a károk helyrehozatalára. a. Az ellopott javakat vissza kell adni. b. A jogtalanságokért kárpótlást kell nyújtani. c. Ha valaki jó hírének ártottunk, azt helyre kell állítani. d. A bűnösnek el kell végeznie valamilyen elégtételt, hogy saját lelke egészségét helyreállítsa. Ezt az elégtételt a pap állapítja meg. 7. A bűnbevallás után a pap a feloldozás szavait mondja el a bűnös fölött: ,,Isten, a mi irgalmas Atyánk, aki szent Fiának kereszthalála és feltámadása által kiengesztelte önmagával a világot, és kiárasztotta a Szentlelket a bűnök bocsánatára, az Egyház szolgálata által bocsásson meg neked és adja meg a békét, és én feloldozlak téged bűneidtôl az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében.'' 8. A bűnbocsánat szentségének három formája van: i. Magán: az Egyház általános gyakorlata szerint a plébános megállapít olyan idôket, amikor papok állnak rendelkezésre, hogy a hívek gyónását meghallgassák. Azok, akik fel akarják venni a szentséget, eljönnek a kijelölt idôben, megvizsgálják a lelkiismeretüket, megvallják a bűneiket, feloldozást kapnak, és elvégzik az elégtételt. ii. Közös: azok, akik fel akarják venni a bűnbocsánat szentségét, összegyűlnek a templomban egy megadott idôben. Több pap (akár tíz, vagy annál több is) vonul be a templomba. Egyik pap megkezdi a szertartást a szokott módon: Szentírás-olvasás van, homília, közös lelkiismeret-vizsgálat. Ezután elmondanak közösen egy imát, amellyel megvallják, hogy bűnösök, valamint elmondanak egy Miatyánkot. Akik a szentséghez akarnak járulni, odamennek az egyik paphoz, elmondják a bűneiket, megkapják a feloldozást és elvégzik az elégtételt. Lehet közös elégtétel is, amelyet valamennyi pap kiró azokra, akik ôhozzá jönnek. A szertartás elbocsátással és közös énekkel fejezôdhet be. iii. Általános feloldozás: veszélyben, vagy ha a bűnbánók igen nagy száma miatt nagyon hosszan kellene várakozniuk a gyónásra, a pap feloldozást adhat az összes jelenlevôknek egyéni bűnvallomás nélkül is. Ezt meg lehet tenni például, egy zuhanó repülôgépen, vagy ha katonák harcba indulnak. Akkor is lehet ezt a formát használni, ha igen nagyszámú hívô van, és olyan kevés pap, hogy egy hónapig is kellene várni a gyónásra. Akik ilyen feloldozásban részesülnek, azoknak a legközelebbi lehetséges alkalommal meg kell vallaniuk valamennyi súlyos bűnüket. Bizonyos, hogy a szentségnek ez a harmadik formája nem lehet rendszeres gyakorlat. Különleges és rendkívüli körülményekre való. 9. Bűnök megbocsátására csak püspököknek és papoknak van hatalmuk. i. A bűnöket az Úr bocsátja meg, keresztjének és feltámadásának erejével. ii. A pap vagy püspök, amikor a bűnbocsánat szentségét kiszolgáltatja, Krisztus nevében cselekszik. A papot vagy püspököt felszentelése hatalmazza fel, hogy Krisztus nevében cselekedjen a szentségek kiszolgáltatásakor. 10. A pap vagy püspök soha, semmilyen körülmények között, semmilyen okból nem mondhatja el a gyónó bűneit senkinek. Ezt nevezzük SZENTSÉGI PECSÉTNEK vagy gyónási titoknak. Akik a bűnbocsánat szentségéhez járulnak, azok Istent sértô bűneikre Isten irgalmas bocsánatát kapják meg. Egyszersmind kibékülnek az Egyházzal, amelyet megsebeztek bűnükkel, és amely közreműködik megtérésükben szeretetével és imájával. (Lumen gentium, 11.) ======================================================================== Az Egyház hét szentsége: A betegek kenete 1. A betegek kenete (gyógyító-kenet) az egyike annak a két szentségnek, amelyek a megkeresztelt lelkét meggyógyítják és megszabadítják bűneitôl. A másik gyógyító szentség a bűnbocsánat szentsége. 2. A betegek kenetének szentsége annak a részvétnek az állandósulása, amelyet az Úr a betegek iránt érzett. Krisztus annyira azonosult a betegek szenvedéseivel, hogy azok szenvedéseit magára vette. 3. A betegek kenetének szentsége kegyelmet közvetít, és ez a kegyelem: i. a beteg ember szenvedéseit egyesíti Krisztus szenvedéseivel; ii. megerôsíti a beteg embert, hogy bátran és békésen viselje el a betegség vagy öregkor szenvedéseit; iii. megadja azon bűnök bocsánatát, amelyeket a bűnös igazán megbán, csak nem volt lehetôsége meggyónni; iv. néha az egészséget is helyreállítja, ha az elôsegíti a beteg ember üdvösségét; v. és fölkészíti a beteg embert az örök élet megkezdésére. 4. Ezt a szentséget mindazok felvehetik, akik a halál veszélyében élnek, akár betegség, akár öregkor miatt. i. A műtét elôtt álló betegek általában megkapják a betegek kenetét. ii. Akik megkapják a betegek szentségét, és utána meggyógyulnak, újra megkaphatják a szentséget akár koruk, akár egy újabb betegség miatt. iii. Akik betegek, és megkapják ezt a szentséget, újra megkaphatják, ha a betegségük súlyosbodik. 5. A betegek kenete szertartásának a lényegi része abból áll, hogy a pap megkeni a hívô homlokát, és közben ezt mondja: ,,E szent kenet által és nagy irgalmassága szerint segítsen meg téged az Úr a Szentlélek kegyelmével.'' Azután megkeni a hívô két tenyerét is, és ezeket a szavakat mondja közben: ,,Szabadítson meg bűneidtôl, üdvözítsen téged, és erôsítsen meg jóságosan!'' i. A keleti egyházakban más testrészeket is megkennek. 6. A betegek kenetének szentségét gyakran megelôzi a bűnbocsánat szentsége, ha a beteg állapota megengedi. Utána pedig a szentáldozás következik, szintén ha a beteg állapota megengedi. i. Ha a szentáldozás a betegek kenetének fölvételét követi, szent útravalónak (,,viaticum'') nevezzük. ii. A viaticum szó szerint az úton levôk élelmét jelenti. A szentáldozás az örök élet kenyere, és ezért helyénvaló, hogy megkapják azok, akik az örök életbe készülnek. iii. Ha a betegek kenetének szentségét a beteg ember otthonában szolgáltatják ki, elô kell készíteni egy kis asztalkát fehér vászonterítôvel letakarva. Ha a szentáldozást is kiszolgáltatják, gyertyáknak is kell égniük. A pap rendszerint hoz magával szenteltvizet, de ha nem, akkor ezt is elô kell készíteni*, valamint szenteltvízhintôt vagy egy kis ágat, amellyel a szenteltvizet lehet hinteni. 7. A betegek kenetének szentségét csak papok (és püspökök) szolgáltathatják ki. Az ,,utolsó kenet'', vagy helyesebben ,,a betegek kenete'' nemcsak a halálveszélyben lévôk szentsége. Ezért felvételére már az az idô is biztosan alkalmas, amikor a hívô élete betegség vagy öregség miatt kezd veszélybe jutni. (Sacrosanctum Concilium, 73.) A betegek szent kenetével és a papok imádságával az Egyház a szenvedô és megdicsôült Krisztusnak ajánlja a betegeket, hogy nekik enyhületet és üdvösséget szerezzen (vö. Jak 5,14-16); sôt buzdítja ôket, hogy tudatosan csatlakozzanak Krisztus szenvedéséhez és halálához (vö. Róm 8,17; Kol 1,24; 2Tim 2,11-12; 1Pét 4,13) és így szolgálják az Isten népének lelki javát. (Lumen gentium, 11.) * Ez az elôírás követi a régi hagyományokat, amelyeket sajnos már nagyon sok helyen nem is ismernek ======================================================================== Az Egyház hét szentsége: Az egyházi rend 1. Az egyházi rend és a házasság az a két szentség, amelyek az Egyházban a közösséget szolgálják. Ezeknek az a célja, hogy aki fölveszi ôket, mások üdvösségének elômozdítására szentelje magát. Ez a két szentség azoknak is üdvére szolgál, akik fölveszik, de csak azért, mert mások üdvözítésére törekszenek. 2. Az egyházi rend szentségét Krisztus az utolsó vacsorán alapította. 3. Ez a szentség eltörölhetetlen jegyet nyom a lélekre és Krisztushoz teszi hasonlóvá. 4. Az egyházi rendet csak megkeresztelt ember veheti föl. i. Az egyházi rend mindhárom fokozatát (diákonus, pap, püspök) csak egyszer lehet fölvenni. ii. A nyugati (latin) Egyházban csak olyan férfit lehet pappá vagy püspökké szentelni, aki hajlandó elfogadni a nôtlenséget (celibátust). A keleti egyházakban házas férfiakat is lehet diákonussá és pappá szentelni, de püspökké szentelni csak nôtlen papot lehet. iii. Nôtlen férfiakat akkor lehet diákonussá szentelni, ha vállalják a nôtlenséget. iv. Házas férfiakat akkor lehet diákonussá szentelni, ha elfogadják, hogy többé nem nôsülnek meg (akkor sem, ha a házastársuk meghal). v. Akik fel akarják venni ezt a szentséget, jelentkeznek az Egyháznál. Rendszerint bizonyos szellemi-lelki elôkészületi idô után hívja meg ôket a diákonussá szentelésre az illetékes egyházi hivatal. vi. Nôtlen diákonust, ha elfogadja a celibátust, pappá lehet szentelni, ha az Egyház meghívja a papságra. Rendszerint újabb elôkészület szükséges, mielôtt a diákonust pappá szentelik. vii. Bármely pap püspökké szentelhetô, ha az Egyház meghívja a püspökségre. viii. Senkinek sem joga az, hogy fölvegye az egyházi rendet. 5. Az a gyakorlat, hogy csak férfiakat szentelnek pappá, Krisztusnak azon a döntésén alapul, hogy csak férfiakat hívott meg erre. Még a szeplôtelenül fogantatott Máriát sem hívta meg, hogy diákonus, pap vagy püspök legyen. 6. Az egyházi rend szertartásának lényegi része valamennyi fokozaton a püspök által mondott fölszentelô imádság, valamint az, hogy két kezét a szentelendô fejére teszi. 7. Az egyházi rend mindhárom fokozatát csak püspök szolgáltathatja ki. 8. A püspök rendelkezik az egyházi rend szentségének a teljességével. i. A püspökök az apostolok utódai, és felelôsek mind az egész egyetemes Egyházért, mind azért a helyi egyházért (egyházmegyéért), amely rájuk van bízva. a. Minthogy minden püspök felelôs az egész Egyházért, azért csak olyanokat lehet püspökké szentelni, akiket a pápa, akiben az Egyház egysége látható módon a legmagasabb szinten valósul meg, meghív rá. b. Ha egy püspök megszakítja a pápával való kapcsolatot, akkor az vagy jogi szempontból szakad el a pápától (skizma, egyházszakadás), vagy tanítás szempontjából (eretnekség), és azok a büntetések vonatkoznak rá, amelyeket az egyházjog a szakadár vagy eretnek klerikusokra megállapít. ii. Az apostolok püspököket szenteltek úgy, hogy kézrátétellel adták át nekik a Szentlelket. Ez a gyakorlat mind a mai napig megszakítatlan láncolatban folytatódik. iii. A püspökök Krisztus hierarchikus papságának teljességével rendelkeznek. iv. A püspökök a hit tanítói. 9. A papok a püspökök munkatársai. i. A papok nem rendelkeznek Krisztus hierarchikus papságának teljességével, mint a püspökök, ôk csak részesednek belôle. ii. A papok csak a püspöktôl való függésben gyakorolják papságukat. iii. A papok rendelkeznek azzal a hatalommal, hogy az Oltáriszentséget átváltoztassák, a bűnöket a bűnbocsánat szentségében megbocsássák és hogy a szent kenetet kiszolgáltassák. iv. Feladatuk az evangélium hirdetése és Isten népének irányítása. v. Fölszentelésük által, püspökükkel egységben, a papok részesednek az Egyház egyetemes küldetésében, hogy az evangéliumot minden népnek hirdessék. vi. Egy egyházmegye valamennyi papja együttvéve, a püspökkel egységben, alkotja az egyházmegye papi kollégiumát. vii. Az egyházi rend köteléke révén a világ összes papja mind kapcsolatban van egymással. 10. A diákonusok feladata, hogy a püspök szolgálatára legyenek. i. A diákonusok nem részesednek Krisztus hierarchikus papságában, de ôk is megkapták az egyházi rendet, és Krisztus küldetésében és kegyelmében különleges módon részesednek. ii. A diákonusokat elsôsorban azért szentelik föl, hogy a püspök szolgálatára legyenek. iii. A diákonusok a papoknak is segédkeznek. iv. A diákonusok segédkeznek az Oltáriszentség bemutatásakor. Ki is szolgáltatják az Oltáriszentséget, házasságokat megáldanak, hirdetik az evangéliumot, temetési szertartást végeznek, és részt vesznek a szeretetszolgálatokban. 11. Krisztus papságában minden megkeresztelt hívô részesedik. i. Mégis, az a krisztusi papság, amelyet a szent rendek közvetítenek, lényegesen különbözik a hívek papságától, mert az bizonyos szent hatalmat is megad a hívek szolgálatára. ii. Másrészt viszont nem volna szükség fölszenteltekre, ha nem volnának megkeresztelt hívek, az Egyház megkeresztelt tagjai pedig nem tudnák Krisztus áldozatát bemutatni pap nélkül. A keresztségben kapott krisztusi papság és az egyházi rendben kapott hierarchikus krisztusi papság kiegészíti egymást, és mindkettônek szüksége van a másikra. Az egész Egyház papi nemzet. A keresztségnek köszönhetôen minden hívô részesedik Krisztus papságában. Ezt a részesedést ,,a hívek egyetemes papságának'' nevezik. Erre alapozva és ennek szolgálatában létezik egy másik részesedés is Krisztus küldetésében; az egyházi rend szentsége által fölszentelt szolgálat részesedése, amelynek föladata Krisztus, a Fô nevében és személyében szolgálni a közösségen belül. (KEK, 1591.) A szent szolgálatot kezdettôl fogva három fokozatban gyakorolták és adták át. Ezek: a püspöki, az áldozópapi és a diákonusi fokozat. A szenteléssel átadott szolgálatok az Egyház szerves fölépítése számára nélkülözhetetlenek: püspök, áldozópapok és diákonusok nélkül nem lehet Egyházról beszélni. (KEK, 1593.) ======================================================================== Az Egyház hét szentsége: A házasság 1. A házasság és az egyházi rend az a két szentség, amelyek az Egyházban a közösséget szolgálják. Ezeknek az a célja, hogy aki fölveszi ôket, mások üdvösségének elômozdítására szentelje magát. Ez a két szentség azoknak is üdvére szolgál, akik fölveszik, de csak azért, mert mások üdvözítésére törekszenek. 2. Krisztus akkor alapította a házasság szentségét, amikor részt vett a kánai menyegzôn, és amikor azt tanította, hogy a férfi és nô házastársi kapcsolatának a halálig kell tartania. i. A többi szentségektôl eltérôen a házasságot Isten akkor alapította, amikor az embert megteremtette. ii. Krisztus a házasságot fölemelte a szentség rangjára, ez a házasság szentsége. 3. A házasság szentsége felbonthatatlan köteléket létesít egy férfi és egy nô között. i. A házasság kötelékében a férj és a feleség teljesen és maradéktalanul átadják önmagukat egymásnak egy életre szólóan: egymást úgy kell szeretniük, ahogy Krisztus szereti az Egyházat. ii. A házassági kötelék állandó, hűséges, és új emberi élet fogadására kész. a. A házasság állandósága, Krisztus szeretetének állandóságát tükrözve, kizárja a válást olyan értelemben, hogy a válással egy házasság véget érne. b. Megmarad a házassága azoknak a pároknak, akik érvényes házasságot kötöttek, és külön élnek (még ha polgárilag el is válnak). c. Olyan ember, aki érvényes házasságot kötött, nem köthet új házasságot, amíg a házastársa él. d. A házastársi hűség, azt a hűséges szeretetet utánozva, amellyel Isten az embereket szereti, kizárja a többnejűséget és a házasságtörést. e. Az élet befogadására való készség, Isten örökké termékeny szeretetét utánozva, kizárja a fogamzásgátlás minden formáját. (A természetes családtervezés nem fogamzásgátlás.) 4. Bármely pár, vagyis egy férfi és egy nô, akik meg vannak keresztelve és szabad állapotúak, fölvehetik ezt a szentséget. Ez azt jelenti, hogy az a férfi és az a nô, aki házasságra akar lépni: i. legyen olyan életkorú és rendelkezzen mindazokkal a feltételekkel, amiket a polgári és az egyházi törvény megkíván; ii. nem élhet érvényes házasságban valaki mással (a házasságok ,,semmissé nyilvánítása'' csak azt állapítja meg, hogy a házasság érvénytelen volt); iii. nem állhat semmiféle erôszak vagy kényszer hatása alatt, amikor beleegyezését adja. 5. Püspöki engedéllyel a házasság megköthetô akkor is, ha akár a vôlegény, akár a menyasszony (vagy mindkettô) nincs megkeresztelve. A házasság szentségét azonban nem vehetik föl. Házasságuk úgynevezett természetes kapcsolat, és az Egyház áldását elnyeri. 6. Egy katolikus és egy nem-katolikus, de megkeresztelt ember házasságot köthet, és fölveheti érvényesen a házasság szentségét. Ezt vegyes házasságnak nevezzük. i. Az ilyen házassághoz külön engedély szükséges, és ezt csak akkor adják meg, ha a katolikus fél megígéri, hogy hitét továbbra is gyakorolni fogja, és hogy valamennyi gyermekét katolikusként fogja nevelni. 7. A házasság szentségét csak megbérmált személyek vehetik föl. 8. Akik házasságot akarnak kötni, azoknak föl kell készülniük erre a szentségre: i. imádsággal; ii. keresztény életmóddal (ami egyebek közt azt is kizárja, hogy a házasság elôtt együtt éljenek); iii. szentgyónással és szentáldozással. 9. Akik házasságot akarnak kötni, azoknak jelentkezniük kell egy püspöknél, papnál vagy diákonusnál, aki segíteni fogja ôket a házasság szentségére való fölkészülésben. i. Azon a közvetlen elôkészületen kívül, amely a házasság elôtti hónapokban történik, a családoknak is fel kell készíteniük gyermekeiket a házas élet várható feladataira. ii. Ennél közelebbi fölkészítést is kell nyújtani a házasságra a serdülôkorban a rokonok, tanárok, papok és barátok példájával és szavaival. 10. A házasság megkötése azzal történik, hogy egy férfi és egy nô beleegyezését adja, hogy teljesen és szabadon átadják egymásnak önmagukat. 11. A férfi és a nô egymásnak szolgáltatják ki a szentséget, amikor házasságot kötnek. 12. A püspök, pap vagy diákonus kiveszi és elfogadja a menyasszony és a vôlegény beleegyezését, és képviseli az Egyházat. i. Püspöki engedéllyel nem-katolikus pap is kiveheti a házasulók fogadalmát. 13. A házasság szentségét általában szentmise keretében szolgáltatják ki. i. Ha nem-katolikus és katolikus lép házasságra, a szentség kiszolgáltatása általában nem szentmise keretében történik. 14. Ahol a polgári törvény megkíván házassági tanúkat, ott az Egyház is megkívánja. 15. A házasság szentsége Krisztusnak és az Egyháznak a kapcsolatát jelzi és jeleníti meg. A férfi és a nô továbbá a házasságban ,,már nem két test, hanem csak egy'' (Mt 19,6), személyük és tevékenységük bensôséges kapcsolatában egymás kölcsönös segítségére és szolgálatára vannak, egységüket átélik és egyre szilárdabban érzik a magukénak. Ez a bensôséges egyesülés -- hiszen itt két személy kölcsönös önátadásáról van szó -- nemkülönben a gyermekek érdeke is a házastársak teljes hűségét követeli meg, és sürgeti, hogy felbonthatatlan legyen egységük. (Gaudium et spes, 48.) Napjainkban, a hittôl idegen, s vele szemben gyakran ellenséges világban a hívô családoknak mint az éltetô és sugárzó hit tűzhelyeinek elsôrendű a fontosságuk. Ezért a II. Vatikáni Zsinat a családot ôsi kifejezéssel így nevezi: Ecclesia domestica (lásd Lumen gentium, 11.). A család kebelén a szülôk ,,legyenek gyermekeik elsô hithirdetôi szavukkal és példájukkal, és ápolják mindegyikük sajátos hivatását, különös gonddal pedig a papi hivatást'' (lásd Lumen gentium, 11.). Itt valósul meg kiváltságos módon a családapa, a családanya, a gyermekek és valamennyi családtag keresztségben kapott általános papsága ,,a szentségek vételekor, az imádságban, a hálaadásban, a szent élet tanúságtételében, a vállalt önmegtagadásban és a tevékeny szeretetben'' (lásd Lumen gentium, 10.). A családi otthon tehát a keresztény élet elsô iskolája, és ,,az emberi gazdagodás iskolája'' (lásd Gaudium et spes, 52.). Az ember itt sajátítja el a kitartást, ismeri meg a munka örömét, a testvéri szeretetet, a nagylelkű, sôt ismételt megbocsátást, fôként az istentisztelet, az imádság és az életfelajánlás által. (KEK, 1656-1657.) ======================================================================== A szentelmények A. A szentelmények szent jelek, amelyek hasonlítanak ugyan a szentségekhez, de nem közvetítik a Szentlélek kegyelmét úgy, ahogy a szentségek teszik. B. A szentelmények felkészítik a híveket arra, hogy a szentségekben megadott kegyelmeket befogadják. C. A szentelmények a keresztségben kapott papi hatalmon alapulnak. D. Szentelmény például a személyek, ételek, tárgyak és helyek megáldása. 1. Az apátok és apátnôk megáldása, szüzek liturgikus szentelése, a szerzetesi fogadalmak szertartása, a felolvasók, akolitusok (oltárszolgák) és hitoktatók megáldása mind példa a szentelményekre. 2. Templomok és oltárok megáldása, szent olajok, edények és ruhák megáldása, harangok megáldása szintén mind a szentelményekre példa. Az Egyház által létrehozott szent jelek neve: szentelmények. Az emberek fölkészítését célozzák, hogy a hívôk a szentségek kegyelmeit befogadják, valamint megszentelik az élet különféle állapotait, körülményeit. (KEK, 1677.) ======================================================================== A búcsúk A. A búcsúk megértéséhez elôbb a bűn következményeit kell megértenünk. 1. A súlyos (halálos) bűn kiszakít bennünket az Istennel való közösségbôl, és megfoszt az örök élet lehetôségétôl. i. Ezt nevezzük a bűnért járó örök büntetésnek. 2. Azonkívül minden bűn, a bocsánatos is, magában foglalja a teremtményekhez és evilág dolgaihoz való rendetlen ragaszkodást. i. Ettôl a ragaszkodástól meg kell tisztulnunk vagy a földi életben, vagy halálunk után a tisztítóhelyen. ii. Ezt nevezzük a bűnért járó ideigtartó büntetésnek. 3. A bűnbocsánat szentsége eltörli a bűnt és a bűnért járó örök büntetést. 4. Az ideigtartó büntetés viszont megmarad. B. Az ideigtartó büntetést imádsággal, engesztelô cselekedetekkel és a szeretet és irgalmasság jócselekedeteivel lehet eltörölni. 1. Amikor a keresztény ember ezeket az imádságokat, engesztelést és irgalmas cselekedeteket végzi, nincs egyedül. 2. Mindazokat, akik Isten kegyelmében élnek, egybekapcsolja a szentek közössége. 3. A szentek közössége a lelki javak kincstárával rendelkezik, amelyet az Úr, a Boldogságos Szűz és a szentek halmoztak fel a századok során. 4. Ez a kincstár végtelen értékű, mert Krisztus áldozata már egymagában is elég volt ahhoz, hogy megszerezze minden bűn bocsánatát és minden büntetés elengedését. C. A búcsúkat az Egyház közvetítésével lehet megszerezni. Az Egyház közbenjár az egyes keresztényekért, és megnyitja számukra Krisztus és a szentek érdemeinek kincstárát, hogy megnyerje számukra az Atyától az ideigtartó büntetések elengedését. 1. Valaki például elhatározhatja, hogy elvégzi a keresztúti ájtatosságot. 2. Ez az imádság és áhítatgyakorlat megszerezheti számára azon ideigtartó büntetések egy részének elengedését, amelyeket a bűnei miatt megérdemel. 3. Az Egyház búcsút engedélyez a keresztúti ájtatosság végzéséért. Ezzel felkínálja a keresztény embernek a szentek érdemeit, hogy a rá váró büntetés részben vagy akár teljesen megszűnjék. i. A RÉSZLEGES BÚCSÚ a bűnért járó ideigtartó büntetésnek egy részét szünteti meg, de mindenképpen többet, mint amennyi a búcsú nélkül szűnne meg. ii. A TELJES BÚCSÚ a bűnért járó valamennyi ideigtartó büntetést eltörli. 4. Búcsút saját magunk számára is szerezhetünk, vagy kérhetjük Istent, hogy valaki mást részesítsen benne, aki a kegyelem állapotában van, -- akár a földön élô valakit, akár (igen gyakran) a tisztítóhelyen levô lelket. 5. A búcsú nem automatikus. Mindig függ annak a szándékától és lelkiállapotától, aki a búcsút megszerzi. i. Bizonyos fokig attól is függ, aki részesül a búcsúban, ha az nem azonos a megszerzôvel. Ha például János keresztutat végez, és azt kéri Istentôl, hogy a búcsúban egy tisztítóhelyen szenvedô lelket részesítsen, a búcsú bizonyos fokig Jánostól is és a tisztítóhelyen szenvedô lélek állapotától is függeni fog. D. A teljes búcsú feltételei: 1. Szentségi gyónás. 2. Szentáldozás. 3. Imádság a pápáért, legalább egy Miatyánk és egy Üdvözlégy. 4. Semmiféle szándékos kötôdés nem lehet semmilyen bűnhöz, még bocsánatos bűnhöz sem. 5. Naponként legföljebb egyszer lehet teljes búcsút nyerni. E. Bizonyos cselekedetekhez teljes búcsú kapcsolódik. Ilyenek például: 1. Szentségimádás legalább egy félóráig. 2. A Szentírás hívô lélekkel való olvasása legalább egy félóráig. 3. A keresztúti ájtatosság elvégzése. 4. A rózsafüzér imádkozása templomban, nyilvános kápolnában vagy családban, szerzetesi közösségben vagy vallásos egyesületben. F. Bizonyos cselekedetekhez részleges búcsú kapcsolódik. Ilyenek például: 1. A hit, remény és szeretet felindításának imádsága. 2. A Hiszekegy elmondása. 3. A bűnbánati ima elimádkozása. 4. A Magnificat vagy az ,,Üdvözlégy, Királyné'' (Salve Regina) elmondása. 5. Keresztvetés. 6. Szentségimádás. 7. Temetô meglátogatása. A búcsú az Egyházon keresztül érkezik. Az Egyház a Jézus Krisztustól kapott oldó-kötô hatalom következtében közbelép a keresztény ember érdekében és neki megnyitja Krisztus és a szentek érdemeinek tárházát, hogy az irgalmak Atyjától kiesdje a bűnökért járó ideigtartó büntetések elengedését. Ily módon az Egyház nemcsak segítségére akar sietni ennek a kereszténynek, hanem ôt az irgalmasság, szeretet és bűnbánat cselekedeteire ösztönzi. Mivel a tisztulás útját járó elhunyt hívek is ugyanannak a közösségnek, vagyis a szentek közösségének tagjai, mi is segíthetünk rajtuk, megszerezve számukra búcsúkat, hogy ezek következtében a bűneikért járó ideigtartó büntetésektôl megszabaduljanak. (KEK, 1478-1479.) ======================================================================== A megszentelô kegyelem A. A MEGSZENTELÔ KEGYELEM Isten ingyenes ajándéka, amely megadja, hogy Isten gyermekei legyünk, az isteni természetbôl részesüljünk, és örökségként megkapjuk az örök életet. B. A megszentelô kegyelem Isten élete, amelyet Krisztus közvetítésével a szentségekben kapunk meg. 1. A megszentelô kegyelem Isten nekünk ajándékozott élete. Általa Krisztust öltjük magunkra és Krisztus életét éljük. 2. A megszentelô kegyelem adományát emberi szinten az emberi élet adományához lehet hasonlítani. i. Minthogy emberi élettel rendelkezünk, tudunk enni, hallani, érezni, szagolni stb. ii. Ahogy az emberi élet, ugyanúgy a megszentelô kegyelem is megad bizonyos képességeket. iii. Ezeket a képességeket erényeknek nevezzük. iv. Az erény készség arra, hogy jót tegyünk. Ahogy a képzett pilóta könnyedén kezeli a repülés nehéz feladatait, úgy az erényes ember is könnyen teszi meg azt, ami jó. C. A megszentelô kegyelem megadja a három ISTENI ERÉNYT: a hitet, reményt és szeretetet. D. Az isteni erények megadják a kegyelmet, hogy természetfölötti kapcsolatban legyünk a Szentháromsággal. E. A hit isteni erénye, Isten ajándéka, arra képesít, hogy higgyünk Istenben, és higgyük mindazt, amit mondott és kinyilatkoztatott nekünk, beleértve az Egyház minden tanítását is. 1. A hit elsôsorban bizalom Istenben, önmagunk alávetése Istennek. 2. Istenben akkor bízunk, ha készségesen elhisszük, amit Isten mondott, és azért hisszük, mert ô mondta. F. A remény isteni erénye, Isten ajándéka, képessé tesz arra, hogy vágyakozzunk az örök boldogságra, és hogy bízzunk Krisztusban és ígéreteiben, hogy azt el is nyerjük. G. A szeretet isteni erénye, Isten ajándéka, képessé tesz arra, hogy Istent önmagáért mindennél jobban szeressük, felebarátainkat pedig Isten iránti szeretetbôl úgy szeressük, mint önmagunkat. H. Az isteni erényeken kívül a megszentelô kegyelem megerôsíti és még jobban kifejleszti bennünk az emberi, úgynevezett erkölcsi erényeket is. I. Az erkölcsi erényeket négy alapvetô erény köré csoportosítjuk. Ezeket nevezzük SARKALATOS ERÉNYEKNEK: okosság, igazságosság, lelkierô és mértékletesség. J. Az okosság erkölcsi erénye segít felismerni igazi javunkat és kiválasztani a megfelelô eszközöket annak eléréséhez. Az okosság tökéletesíti az értelmet. 1. Az okos ember elkerüli a bűnre vivô alkalmakat. 2. Az okos ember nem próbál olyan szakmát vagy tudományt elsajátítani, amely nem felel meg a tehetségének. 3. Az okosság különösen fontos a pályaválasztáskor. K. Az igazságosság erkölcsi erénye segít, hogy megadjuk Istennek és másoknak, amivel tartozunk nekik. Az igazságosság tökéletesíti az akaratot. 1. Az igazságos ember imádja Istent, mert Istennek, mint Teremtônek, imádással tartozunk. 2. Az igazságos ember minden emberben felismeri az isteni szikrát, és mindenkinek megadja a tiszteletet. 3. Az igazságos ember megadja minden jogos tartozását. L. A lelkierô erkölcsi erénye segít, hogy ellenálljunk a kísértéseknek, és legyôzzük az akadályokat. A lelkierô segít, hogy úrrá váljunk félelmünkön. 1. A lelkierôt néha bátorságnak nevezzük. 2. Az erôs lelkű ember akár saját életét is fel tudja áldozni valami igaz ügy védelmében. 3. Az erôs lelkű ember szembe tud nézni az élettel, a kellemetlenségekkel is. M. A mértékletesség erkölcsi erénye segít, hogy megfékezzük a kellemes dolgok iránti vágyakozásunkat. A mértékletesség segít, hogy úrrá legyünk az érzéki örömök élvezetén. 1. A mértékletes ember nem eszik és iszik túl sokat. 2. A mértékletes ember megfékezi nemi ösztönét. N. A megszentelô kegyelem megadja A SZENTLÉLEK AJÁNDÉKAIT is: a bölcsességet, értelmet, jótanácsot, lelki erôsséget, tudományt, jámborságot és az istenfélelmet. 1. A Szentlélek ajándékai kiegészítik és tökéletesebbé teszik az erényeket, mert akik megkapják ôket, készségesebben fogják a Szentlélek indításait fogadni. 2. A ,,lelki erôsség'' mint a Szentlélek ajándéka nem azonos a ,,lelkierô'' erényével. O. Azok, akik a megszentelô kegyelem birtokában vannak, képesek arra, hogy A SZENTLÉLEK GYÜMÖLCSEI szerint tevékenykedjenek. Ezek a következôk: szeretet, öröm, békesség, türelem, béketűrés, jóság, kedvesség, szelídség, hűség, szerénység, önmegtartóztatás, tisztaság. P. Azok, akik a megszentelô kegyelem birtokában vannak, AZ IRGALMASSÁG LELKI ÉS TESTI CSELEKEDETEIT végzik. 1. Az irgalmasság testi cselekedetei: i. éhezôknek ételt adni, ii. szomjazóknak italt adni, iii. hajléktalanoknak szállást adni, iv. mezíteleneket ruházni, v. betegeket meglátogatni, vi. rabokat meglátogatni és vii. holtakat eltemetni. 2. Az irgalmasság lelki cselekedetei: i. bűnösöket jóra inteni, ii. tudatlanokat tanítani, iii. kételkedôknek jó tanácsot adni, iv. szomorúakat megvigasztalni, v. igazságtalanságokat békével tűrni, vi. ellenünk vétôknek megbocsátani és vii. élôkért és holtakért imádkozni. A Szentháromság a megkereszteltnek megadja a megszentelô kegyelmet, a megigazulás kegyelmét, -- ami képessé teszi, hogy Istenben higgyen, benne reméljen és ôt szeresse az isteni erények által; -- megadja neki a képességet, hogy a Szentlélek irányítása alatt, a Szentlélek ajándékainak segítségével éljen és munkálkodjon; -- megengedi neki, hogy az erkölcsi erények révén növekedjen a jóban. Így a keresztény ember természetfölötti életének szerves egésze a szent keresztségben gyökerezik. (KEK, 1266.) Az isteni erények a keresztényeket alkalmassá teszik arra, hogy a Szentháromsággal kapcsolatra lépve éljenek. Eredetük, okuk, céljuk maga Isten; Isten, akit az ember a hit révén ismer meg, s önmagáért remél és szeret. Három isteni erény van: a hit, a remény és a szeretet. Ezek valamennyi erkölcsi erényt irányítják és éltetik. (KEK, 1840-1841.) A nevelés, a megfontolt cselekedetek és az erôfeszítés, valamint a mindig újrakezdett állhatatosság révén megszerzett emberi erényeket az isteni kegyelem megtisztítja és fölemeli. Ezek az erények Isten segítségével kialakítják a jellemet, és megadják a könnyedséget a jó megtevéséhez. Az erényes ember boldog, ha élhet ezekkel az erényekkel. (KEK, 1810.) Négy erény sarkalatos szerepet játszik. Ezért nevezik ôket kardinális, vagyis ,,sarkalatos'' (cardo = sarok) erényeknek, és az összes többi köréjük csoportosul. Sarkalatos erények az okosság, az igazságosság, a lelkierô és a mértékletesség. (KEK, 1805.) A Szentlélek hét ajándéka: a bölcsesség, az értelem, a jótanács, a lelki erôsség, a tudomány, a jámborság és az istenfélelem. Ezek a maguk teljességében Krisztushoz, Dávid leszármazottához tartoznak (vö. Iz 11,1-2). Kiegészítik és beteljesítik azok erényei, akik a Lélek ajándékait befogadják. A híveket tanulékonnyá teszik, hogy azok készségesen engedelmeskedjenek az isteni sugallatoknak. (KEK, 1831.) A Szentlélek gyümölcsei azok a tökéletességek, amelyeket bennünk a Szentlélek kimunkál mint az örök dicsôség elsô zsengéit. (KEK, 1832.) Az irgalmasság művei a szeretet cselekedetei, melyek által embertársunk segítségére sietünk testi vagy lelki szükségleteiben (vö. Iz 58,6-7; Zsid 13,3). (KEK, 2447.) ======================================================================== A boldogságok A. A boldogságok azokat az áldásokat és jutalmakat fejezik ki, amelyekben Krisztus követôi részesülnek. B. A boldogságok a következôk: 1. Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. 2. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják ôket. 3. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. 4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. 5. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. 6. Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Istent. 7. Boldogok a békességben élôk, mert Isten fiainak hívják majd ôket. 8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. 9. Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok. ======================================================================== A bűn A. A bűn elsôsorban Isten megbántása. 1. Minden bűn Isten elleni lázadás. 2. Minden bűn, a legelsôhöz hasonlóan, Isten akaratának az elutasítása. 3. Bűneinkkel gyakran egy embertársunkat bántjuk meg, de minthogy Isten azt akarja, hogy szeressük egymást, a bűn mindig Isten megbántása is. B. A bűnnek vannak fokozatai. Vannak halálos és vannak bocsánatos bűnök. C. A halálos bűnök lerombolják bennünk a megszentelô kegyelem életét. D. Egy bűn akkor halálos, ha a következô három feltétel egyszerre teljesül: 1. A bűn tárgyának súlyosnak kell lennie. Más szóval: egyenesen valamelyik parancs ellen kell irányulnia. 2. A bűnt annak teljes és világos tudatában kell elkövetni, hogy az súlyos bűn. 3. A bűnt akaratunk teljes és tudatos beleegyezésével kell elkövetnünk. E. A bocsánatos bűn csak gyengíti bennünk Isten életét, de nem rombolja le. F. Bocsánatos bűnt akkor követünk el, 1. ha a bűn tárgya kevésbé súlyos; 2. vagy ha súlyos ugyan, de nem teljes tudatossággal vagy nem teljes beleegyezéssel követjük el. G. A hét fôbűn a következô: 1. Kevélység 2. Fösvénység 3. Irigység 4. Harag 5. Bujaság 6. Torkosság 7. Jóra való restség Ezeket azért nevezzük fôbűnöknek, mert sok bűn és hiba belôlük fakad. H. Az ,,égbekiáltó bűnök'' ezek: 1. Gyilkosság 2. Szodómia 3. Mások elnyomása; különösen özvegyek, idegenek és árvák elnyomása 4. Munkabérek kifizetésében való igazságtalanság I. A Szentlélek elleni bűnök 1. Az vétkezik a Szentlélek ellen, aki nem kér bocsánatot bűneiért. 2. Ennek egyik oka a vakmerô bizakodás lehet. i. A vakmerô bizakodás származhat abból, hogy valaki azt hiszi, Isten segítsége nélkül is üdvözülhet. Azt hiszi, saját képességei révén is bekerülhet a mennybe. ii. A vakmerô bizakodás abból is eredhet, hogy valaki azt hiszi, Isten megbocsát anélkül, hogy ô maga valamit is tenne. Ez a vakmerôség erre a gondolatra épül: ,,Isten majd elintézi. Nekem nem kell bocsánatot kérnem.'' 3. Más oka is lehet a bocsánatkérés elmulasztásának: a kétségbeesés. i. A kétségbeesett ember azt hiszi, hogy a bűne olyan súlyos, hogy Isten nem fogja megbocsátani vagy azért, mert nem tudja, vagy azért, mert nem akarja. 4. Ezek a bűnök azért irányulnak a Szentlélek ellen, mert aki elmulasztja a bocsánatkérést, az elmulasztja az üdvösségnek azt a lehetôségét, amelyet a Szentlélek felkínál. J. Mások bűnében akkor vagyunk részesek, ha: 1. magunk is részt veszünk benne közvetlenül és szándékosan; 2. parancsot adunk bűnre; 3. tanácsot adunk rá; 4. dicsérjük más valaki bűnét; 5. helyeseljük; 6. rejtegetjük; 7. nem akadályozzuk meg 8. és ha bűnösöket és gonosztevôket védelmezünk. A bűn támadás Isten ellen: ,,Egyedül teellened vétettem, ami színed elôtt gonosz, azt tettem'' (lásd Zsolt 51,6). A bűn Isten irántunk megmutatkozó szeretete ellen támad és attól szíveinket elfordítja. Mint az elsô bűn, amely engedetlenség volt, lázadás Isten ellen azzal a szándékkal, hogy az ember olyan legyen, ,,mint az istenek'', ismervén és meghatározván a jót és a rosszat (Ter 3,5). A bűn tehát ,,önszeretet, egészen Isten megvetéséig''. Önmaga gôgös fölmagasztalása révén a bűn homlokegyenest ellenkezô Jézus engedelmességével, ami az üdvösséget beteljesítette (vö. Fil 2,6-9). (KEK, 1850.) Szükséges súlyosságuk szerint megítélni a bűnöket. Ez már a Szentírásban észrevehetô (vö. 1Jn 5,16-17), tehát a halálos és bocsánatos bűn közötti megkülönböztetés az Egyház számára adva volt. Az emberek tapasztalata ezt megerôsíti. A halálos bűn az ember szívében Isten parancsának megszegésével lerombolja a szeretetet; az embert elfordítja Istentôl, aki végsô célja, és az ember Istenben föltalált boldogságával szemben valamely alacsonyabb rendű jót részesít elônyben. A bocsánatos bűn, még ha megtámadja és megsebzi is a szeretetet, engedi létezni. (KEK, 1854-1855.) ======================================================================== A két fôparancs A. A két FÔPARANCS, amelyek Isten egész törvényét magukba foglalják, ezek: 1. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedbôl, teljes lelkedbôl és teljes elmédbôl. Ez a legnagyobb, az elsô parancs. (Ez a parancs a tíz parancsolat közül az elsô háromhoz kapcsolódik.) 2. Szeresd embertársadat, mint saját magadat. (Ez a parancs a tíz parancsolat közül a többi héthez kapcsolódik.) A tízparancsolatot a szeretet eme kettôs és mégis egyetlen parancsának fényében kell értelmeznünk. (KEK, 2055.) ======================================================================== Isten Tízparancsolata 1. Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj! 2. Isten nevét hiába ne vedd! 3. Az Úr napját szenteld meg! 4. Atyádat és anyádat tiszteld! 5. Ne ölj! 6. Ne paráználkodj! 7. Ne lopj! 8. Ne hazudj és mások becsületében kárt ne tégy! 9. Felebarátod házastársát ne kívánd! 10. Mások tulajdonát ne kívánd! ======================================================================== Tízparancsolat: 1. Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj! 1. Az elsô parancsolat azt parancsolja, hogy az egyetlen igaz Istent imádjuk, aki kinyilatkoztatta magát az Ószövetségben, különösen pedig az Újszövetségben a Fiúistenben, Urunk Jézus Krisztusban. 2. Az elsô parancsolat magába foglalja a HITET, REMÉNYT ÉS SZERETETET. i. Amikor elfogadjuk az elsô parancsolatot, Istent fogadjuk el mint Urat, mint mindenhatót és irgalmazót. ii. Ha elfogadjuk Istent, ebbôl következik, hogy elhisszük, amit mond (hit), bízunk ígéreteiben (remény), és szeretettel válaszolunk neki mindarra, amit értünk tett (szeretet). iii. Az elsô parancsolat azt parancsolja, hogy erôsítsük és óvjuk hitünket. a. Nem engedhetjük meg, hogy kételkedjünk hitünkben vagy elhanyagoljuk. b. Távol kell tartani magunkat az eretnekségtôl, vagyis az Egyház által tanított igazság makacs tagadásától. c. Az aposztázia is ellentétes az elsô parancsolattal. Az aposztázia a keresztény hit teljes tagadását jelenti. d. A szakadárság is ellentétes az elsô parancsolattal. A szakadárság nem egy igazságnak vagy a hitnek elutasítását jelenti. A szakadár nem ismeri el a pápa jogi hatalmát, vagy elutasítja a közösséget az Egyháznak a pápa fennhatósága alá tartozó tagjaival. iv. Az elsô parancsolat azt is parancsolja, hogy Istenben bízzunk, benne reméljünk. a. El kell kerülnünk a vakmerô bizakodás és a kétségbeesés bűnét. v. Az elsô parancsolat azt is parancsolja, hogy szeressük Istent és mindazt, akit és amit ô szeret. Az elsô parancsolat magába foglalja a jótékonyság kötelezettségét. a. Eljuthat valaki Isten gyűlöletéig, és ez ellenkezik az elsô parancsolattal. b. Nem szabad közömbösnek lennünk Isten iránt, nem törôdve irántunk való jóságával és szeretetével. c. Nem szabad hálátlannak lennünk Istennel szemben mindazért, amit értünk tett. d. Nem lehetünk hűvösek Isten szeretetére való válaszunkban. e. Nem vehetjük sértésnek Isten jóságát, nem utasíthatjuk vissza azt az örömöt, amit Isten ad nekünk. 3. Egyéb bűnök az elsô parancsolattal szemben a következôk lehetnek: i. Babona: isteni erô tulajdonítása valaminek, ami nem Isten. a. A babonaság bűnét követjük el, ha például azt hisszük, hogy bizonyos szertartásos cselekedetek, -- mint például a fekete macska kikerülése, -- megvédhetnek bajokkal szemben. ii. Bálványimádás: egy teremtmény tisztelete Isten helyett. a. Bálványimádást akkor követünk el, ha politeisták vagyunk, vagyis ha több istent tisztelünk, nem csak az egyetlen igaz Istent. Ha például valaki a görögök és a rómaiak isteneit tisztelné, az politeista volna. b. Akkor is bálványimádást követünk el, ha Istent bármivel helyettesítjük. Például az, aki az ördögöt imádja, bálványimádó. iii. Jóslás: ha a jövôt illetôen másban bízunk, mint a gondviselô Istenben. a. A jóslás bűnét követjük el, ha a jövôt horoszkópokból, csillagjóslásból, tenyérjóslásból, elôjelek olvasásából vagy sorshúzásból próbáljuk megtudni, valamint ha jósokhoz fordulunk. b. Jóslás az is, ha szellemidézésen veszünk részt, vagy ha a Sátánt hívjuk. iv. Varázslás és boszorkányság: ha valaki megpróbál titkos vagy sátáni erôket a szolgálatába állítani saját céljai érdekében. v. Simónia: lelki javak adásvétele. vi. Szentségtörés: Istennek szentelt dolgok méltatlan kezelése. vii. Isten próbára állítása. viii. Ateizmus: Isten tagadása. ix. Agnoszticizmus: az a felfogás, hogy senki ember nem tudhatja, hogy van-e Isten. 4. Az elsô parancsolatot akkor teljesítjük, ha: i. Istent imádjuk; ii. Istenhez imádkozunk; iii. áldozatokat ajánlunk fel, különösen amikor a szentmiseáldozaton részt veszünk; iv. megtartjuk Istennek tett ígéreteinket és fogadalmainkat. 5. Az elsô parancsolat magába foglalja az Egyháznak azt a küldetését is, hogy megismertesse Krisztust minden emberrel az egész földkerekségen, hogy mindenki imádhassa Istent. 6. Az elsô parancsolat feltételezi a vallásszabadságot, hogy az egy igaz Istent minden ember imádhassa. i. Arra viszont sohasem szabad senkit kényszeríteni, hogy saját hite és lelkiismerete ellenében imádja Istent. ======================================================================== Tízparancsolat: 2. Isten nevét hiába ne vedd! 1. A második parancsolat azt parancsolja, hogy Isten nevét tartsuk tiszteletben. 2. Isten nevének, Jézus Krisztus, a Szentlélek, valamint a Boldogságos Szűz és a szentek nevének mindig meg kell adni a kellô tiszteletet. 3. Isten nevében tett ígéreteinket meg kell tartanunk. 4. A második parancsolat elleni bűnök a következôk: i. Káromkodás: sértô kifejezés használata Istennel vagy a vallással kapcsolatban. Idetartozik az is, ha Isten nevét használják fel bűnök elleplezésére, népek leigázására, emberek megkínzására vagy megölésére. ii. Hamis eskü: Isten nevének tanúságra szólítása valami hazugság mellett. iii. Esküszegés: Isten nevében tett ígéret, amelyet nem szándékozunk megtartani. iv. Átkozódás: Isten nevének használata ártó szándékkal. v. Esküdözés: Isten nevének szükségtelen idézése jelentéktelen ügyekben. 5. Minthogy Isten a keresztségben kapott nevünkön szólít bennünket, minden keresztény ember keresztneve szent. A második parancsolat azt kívánja, hogy tiszteljük mások nevét. ======================================================================== Tízparancsolat: 3. Az Úr napját szenteld meg! 1. A katolikusok azzal szentelik meg a vasárnapokat és kötelezô ünnepeket, hogy szentmisén vesznek részt. i. Ennek a kötelezettségnek bármikor eleget lehet tenni az elôzô napi délután négy órától kezdve az illetô napon éjfélig. ii. Szentmisén kell részt venni. Nem-katolikus szertartáson való részvétel nem elegendô. iii. Ha valaki beteg, vagy képtelen teljesíteni e kötelezettségét, akkor mentesül alóla. iv. Ha egy megkeresztelt katolikus személy, aki már tudatában van eme kötelezettségének, úgy dönt, hogy nem vesz részt szentmisén vasárnap vagy kötelezô ünnepen, halálos bűnt követ el. 2. A vasárnap a pihenés napja. Ezen a napon ne végezzünk fölösleges munkát. i. Ez a nap szolgálja családi, kulturális, társadalmi és vallási életünket. ======================================================================== Tízparancsolat: 4. Atyádat és anyádat tiszteld! 1. Ez a parancsolat azt parancsolja, hogy tiszteljük mindazokat, akiknek Isten hatalmat adott, különösen szüleinket. Ide kell azonban érteni a tanárokat, vezetôket, egyházi és világi hatóságokat és tisztségviselôket is. 2. A gyermekek engedelmeskedjenek szüleiknek mindenben, a bűnt kivéve. 3. A gyermekek kötelesek segíteni a szüleiket, ha azok már idôsek, ha betegek és segítségre szorulnak; és kötelesek imádkozni értük. 4. A gyermekek tisztelettel és engedelmességgel tartoznak mindazoknak, akiknek a gondjára vannak bízva. Ilyenek lehetnek például a nagyszülôk, más rokonok, alkalmi felügyelôk, tanárok, edzôk stb. 5. Ez a parancsolat azt is megkívánja, hogy a szülôk gondoskodjanak gyermekeiknek mind lelki, mind anyagi javairól. i. A szülôk gondoskodjanak gyermekeik számára olyan nevelésrôl, amely szükséges ahhoz, hogy erkölcsös életet éljenek. Ez általában azt jelenti, hogy a szülôk válasszák ki az iskolát gyermekeik számára. ii. Még fontosabb, hogy a szülôk tanítsák meg gyermekeiket az Evangéliumra. iii. Hasonlóan tanítaniuk kell a szülôknek a gyermekeket a keresztény erényekre is mind szóval, mind példával. iv. Legyenek gyermekeikkel türelmesek, amikor megfeddik ôket okos szavakkal. v. Kívánják meg gyermekeiktôl a tiszteletet és engedelmességet. vi. A mai világban a szülôknek különösen éberen kell figyelniük, hogy gyermekeik milyen televízió-műsorokat, videókat és filmeket néznek meg. 6. A szülôk tartsák tiszteletben azt a hivatást, amelyet Isten a gyermekeiknek ad. i. Tisztelniük kell ilyen módon azt is, ha valamelyik gyermeküknek szerzetesi vagy papi életre van hivatása. Sôt, biztatniuk is kell gyermekeiket, hogy vegyék észre, ha Istentôl ilyen hivást kapnak. 7. Az állami hivatalok tartoznak tiszteletben tartani minden egyes embert és minden egyes ember minden jogát. 8. Ez a parancsolat minden állampolgár kötelességévé teszi, hogy a társadalom javát szolgálja. i. Hazánkat hálával és szeretettel kell szolgálnunk. ii. Ez abban nyilvánul meg, hogy szavazati jogunkat gyakoroljuk, adót fizetünk, és hazánkat védelmezzük. 9. Ha azonban egy törvény ellentétes az erkölcsi renddel, az állampolgárok kötelesek megtagadni az engedelmességet. ======================================================================== Tízparancsolat: 5. Ne ölj! 1. Ez a parancsolat azt parancsolja, hogy minden egyes embert úgy tiszteljünk, mint Isten képmását. i. Az emberi élet szent, mert kezdeteitôl fogva Isten teremtô cselekedetét hordozza és örökre különleges kapcsolatban marad Teremtôjével, mint egyetlen céljával. (KEK, 2258.) 2. Az ötödik parancsolat tilt mindenféle gyilkosságot, haragot, gyűlöletet és bosszút. 3. Ez a parancsolat tiltja a következôket: i. Magzatelhajtás: az anyaméhben levô gyermek szándékos meggyilkolása. ii. Öngyilkosság. iii. Eutanázia: beteg vagy haldokló ember megölése, hogy szenvedése véget érjen. a. Sohasem szabad egy ártatlan ember életét közvetlenül elvenni. b. Haldokló esetében le szabad mondani bizonyos orvosi kezelésekrôl, például lélegeztetô készülék, ami csak meghosszabbítja az életet, de nem gyógyít. c. Az élelmet és vizet meg kell adni a gyógyíthatatlan betegeknek, mert az élelem és a víz nem gyógyszer. iv. Sterilizáció: szaporodási képességek tudatos és szándékos megszüntetése. v. Amputáció: élô ember egy testrészének tudatos és szándékos eltávolítása anélkül, hogy orvosi megfontolás indokolná. vi. Csonkítás. vii. Fogamzásgátlás: a nemi képességek ideiglenes befolyásolása úgy, hogy terméketlenné váljanak. viii. Kínzás. ix. Emberrablás. x. Túszszedés. xi. Torkosság. xii. Iszákosság. xiii. Kábítószerek használata. xiv. Kábítószerekkel való kereskedelem. xv. Vakmerô járművezetés, és emberi életek szükségtelen veszélyeztetésének bármi más módja. xvi. Botránkoztatás: más ember bűnbe vitele példaadás által. xvii. Bosszúforralás és sérelmek ôrizgetése. 4. Az ötödik parancsolat arra szólít fel, hogy tiszteljük az emberi testet, még a halálban is. i. Tisztelnünk kell a halottak testét a feltámadás miatt. 5. Élete egész folyamán minden embernek joga van mindahhoz, ami szükséges az élethez, és ez a parancsolat azt sürgeti, hogy az államok és az egyének tegyenek meg minden lehetôt, hogy mindenki hozzájusson az alapvetô szükségletekhez: élelemhez, ruhához, megfelelô lakáshoz, alapvetô oktatáshoz, orvosi ellátáshoz és munkához. 6. Ez a parancsolat azt is jelenti, hogy semmiféle tudományos kutatás vagy kísérlet nem mehet az emberi méltóság rovására. 7. Ez a parancsolat azt is jelenti, hogy mindenkinek kötelessége a békét elôsegíteni. 8. A háborút el kell kerülni, ha lehetséges, de védekezô háborúkra néha szükség van. i. A nem-harcolókat, sebesült katonákat és hadifoglyokat emberi módon kell kezelni és tisztelni. ii. Az olyan hadi cselekmények, amelyek megkülönböztetés nélkül egész városok vagy jelentôs területek ellen irányulnak, bűncselekmények, és nem engedhetôk meg. ======================================================================== Tízparancsolat: 6. Ne paráználkodj! 1. Ez a parancsolat azt parancsolja, hogy tartsuk kellô tiszteletben azokat a nemi képességeket, amelyeket Istentôl a teremtéskor kaptunk. i. El kell fogadnunk saját nemiségünket férfiként vagy nôként. 2. Nemi képességeinket az életadó szeretet szolgálatába kell állítanunk. Más szóval: a tisztaság erényét mindannyiunknak gyakorolnia kell. 3. Azok számára, akiknek a házas életre van hivatásuk, a nemi képességek a mélységes, állandó, tartós, hűséges és termékeny szeretet kifejezôeszközei. 4. Egy férfinak és egy nônek a házasság felbonthatatlan kötelékében való egybekapcsolódása mindkettô számára szent hivatás, és Istennek a Szentháromságban megvalósuló szeretetét tükrözi. i. A házastársak segítik egymást a földi életben, és segítik egymást a mennyei dicsôség elnyerésében. ii. Ahogy Isten szeretete termékeny, úgy az emberek közötti házas szerelem is új életek létrehozására van rendelve. a. Az Egyház az olyan párokat, akik saját hibájukon kívül terméketlenek, arra buzdítja, hogy bánatukat Krisztus keresztjével egyesítsék. b. Az ilyen terméketlen párok is kifejezhetik szeretetüket mások felé gyermekek örökbefogadásával vagy másoknak tett szolgálatokkal. iii. A gyermekek Isten csodálatos ajándékai egy házaspár számára, a házasság legfôbb ajándékai. 5. A hatodik parancsolat elleni bűnök a következôk. i. Házasságtörés. ii. Paráznaság. Ebbe beletartozik a házasság elôtti együttélés, a ,,próbaházasság'' is. iii. Önkielégítés: a nemi szervek szándékos izgatása az élvezet kedvéért. a. Néha ennek a cselekedetnek a bűnösségét csökkentik bizonyos tényezôk. b. Ezt a gyóntató dönti el a gyónás alkalmával. iv. Fogamzásgátlás. v. ,,In vitro'' (vagyis kémcsôben történô) megtermékenyítés, az úgynevezett lombik-bébik. vi. Mesterséges megtermékenyítés. vii. Bér-anyaság. viii. Homoszexuális cselekedetek. a. Akinek ilyen hajlama van, meg kell tartania tisztaságát. b. Ha valaki homoszexuális cselekedetben vett részt, az Egyház, mint minden egyéb bűn esetében is, Isten kegyelmét és bocsánatát kínálja föl a bűnbocsánat szentségében. ix. Pornográfia: nemi cselekedetek bemutatása kívülállók számára. a. Pornográf anyagok készítése és felkínálása bűn. b. Ilyen anyagok felhasználása önmagunk élvezetére szintén bűn. x. Prostitúció. xi. Nemi erôszak. xii. Vérfertôzés. xiii. Többnejűség. 6. A hatodik parancsolat nem tiltja indokolt esetben a házasok számára a születések szabályozását, a természetes családtervezés módszerével. i. A természetes családtervezés különbözik a fogamzásgátlástól, mert a házasok semmi olyat nem tesznek, ami befolyásolná a termékenységüket, és mert az indítékuk más, mint a fogamzásgátlás alkalmazóié. ii. A természetes családtervezés gondolatát az Egyház helyesli. ======================================================================== Tízparancsolat: 7. Ne lopj! 1. Ez a parancsolat azt parancsolja, hogy a földi javaknak és az emberi munka termékeinek a kezelésében az igazságosság és a szeretet szerint járjunk el. i. Az ember teremtésekor Isten a teremtett javak összességét minden embernek adta közös birtokként. ii. A magántulajdonhoz való jog nem szünteti meg azt, amit Isten az összes embernek adott. iii. A magántulajdonhoz való jog eszköz a földi javaknak az egyes emberek közötti igazságos elosztására. iv. A magántulajdonhoz való jognak háttérbe kell szorulnia az igazságosság érdekében, ha bizonyos javak birtoklása az igazságosságot sérti vagy komoly kárt okoz valakinek. a. Ha például emberek éheznek, akkor mind a józan ész, mind az igazságosság ellenére volna, ha egy földbirtokos, akinek a magtára tele van gabonával, azt nem bocsátaná az éhezôk rendelkezésére. 2. Rendes körülmények között tiszteletben kell tartanunk mások magántulajdonát. i. Sohasem szabad elvennünk olyasmit, ami jogosan és igazságosan másé. 3. A hetedik parancsolat elleni bűnök a következôk: i. Lopás, betörés, becsapás. ii. Mások tulajdonában való szándékos károkozás. iii. Tartozás megfizetésének vagy kötelezettség teljesítésének az elmulasztása. iv. Ígéret vagy szerzôdés megszegése. v. Talált vagy kölcsönvett tárgy vissza nem adása. vi. A munkaadó idejének, pénzének vagy tulajdonának pazarlása. vii. Alkalmazottak igazságtalanul alacsony bérért való dolgoztatása. viii. A szegények és szükségben levôk segítésének elmulasztása. ix. Mértéktelen szerencsejáték, amely a játékost vagy hozzátartozóit megfosztja a szükséges javaktól. x. Emberek rabszolgasorba süllyesztése vagy puszta tárgyként való kezelése haszon érdekében. xi. A fenti bűnök kártérítést kívánnak. Például az ellopott javakat vissza kell adni (vagy legalább az értéküket megadni) a jogos tulajdonosnak. 4. Ez a parancsolat megkívánja mindenkitôl, hogy tisztelje Isten minden művét. Tisztelnünk kell környezetünket, és nem szabad a jövô nemzedékeket megfosztani attól, amit Isten minden idôk minden emberének adományozott. 5. Nem szabad állatoknak fölöslegesen szenvedést okozni vagy szükség nélkül megölni ôket. i. Megölhetjük ôket élelemszerzés céljából. ii. Használhatjuk ôket, hogy munkánkban segítsenek. iii. Kísérletezhetünk is velük az emberi bajok csökkentése érdekében, amíg a kísérletezés ésszerű határok között marad. 6. A hetedik parancsolat magába foglalja azt az elvet, hogy az egész gazdasági és társadalmi élet szerzôje, központja és célja az ember. i. A haszon nem lehet az egyetlen indíték, az emberekre is tekintettel kell lenni. ii. Mindenkinek joga van a munkához. iii. A munkások sztrájkja erkölcsileg megengedett, ha nem kerülhetô el, és ha erôszak nélkül történik. 7. A gazdag nemzeteknek segíteniük kell a szegény nemzeteket. 8. A szegényeket mindenkinek segítenie kell. ======================================================================== Tízparancsolat: 8. Ne hazudj és mások becsületében kárt ne tégy! 1. Ez a parancsolat azt parancsolja, hogy igazat mondjunk. 2. A nyolcadik parancsolat elleni bűnök a következôk: i. Hamis tanúság: nyilvános hazugság. ii. Hamis eskü: eskü alatt mondott hazugság. iii. Elhamarkodott ítélet: valaki megítélése kellô bizonyíték nélkül. iv. Megszólás: valaki hibáinak kiteregetése megfelelô ok nélkül. v. Rágalmazás: más becsületének hazugsággal való lerombolása. vi. Hízelgés vagy más ember bűnös tetteinek a dicsérete. vii. Hazug dicsekvés. viii. Pletykálás: más ember személyes, bizalmas dolgainak kibeszélése. ix. Ha ezek közül valamelyik bűnnel vétettünk az igazság ellen, kártérítéssel tartozunk, vagyis meg kell mondanunk az igazat. 3. Ez a parancsolat arra kötelez, hogy megôrizzünk titkokat, ha azt ígértük. i. A legünnepélyesebb titok a GYÓNÁSI TITOK: a gyóntató sohasem árulhatja el a gyónótól hallott bűnöket. ii. Nem szabad elárulni a foglalkozáshoz kapcsolódó titkokat. Az ilyen titkok különleges kapcsolatokból származnak (például orvos és betege, ügyvéd és ügyfele). 4. Ez a parancsolat komoly felelôsséget ró a hírközlô eszközökre, hogy az igazságot közvetítsék közönségük számára. 5. A nyolcadik parancsolat azt is megkívánja, hogy a művészetek, -- különösen a vallásos jellegű művészetek -- az igazságot és szépséget fejezzék ki. ======================================================================== Tízparancsolat: 9. Felebarátod házastársát ne kívánd! 1. Ez a parancsolat a szívünk tisztaságát kívánja meg. 2. Tisztátalan gondolatokba vagy vágyakba nem szabad beleegyeznünk. 3. A tisztaság megkívánja a szemérmességet. 4. A szemérmesség védi a házastársaknak, mint Isten képmásainak, titkát és szerelmét. i. A szemérmesség megôrzi a személyiség intimitását. ii. A szemérmesség arra ösztönöz, hogy megválogassuk öltözetünket. iii. A szemérmesség segít, hogy védekezzünk az egészségtelen kíváncsiskodással szemben. 5. A Boldogságos Szent Szűz a tisztaság példaképe. Az ô segítségéért kell imádkozni, hogy a hatodik és a kilencedik parancsolatot meg tudjuk tartani, és hogy szívünkben a tisztaság megerôsödjék. ======================================================================== Tízparancsolat: 10. Mások tulajdonát ne kívánd! 1. A tizedik parancsolat azt parancsolja, hogy jobban vágyódjunk a mennyei boldogság után, mint a földi javak után. 2. Istent és az ô országát elôbbre kell helyeznünk minden földi javaknál. 3. A legfôbb bűn a tizedik parancsolat ellen az irigység. 4. Az irigység azt jelenti, hogy szomorúvá tesz, ha mások javait látjuk, és erôs vágyat érzünk, hogy a magunk számára szerezzük meg. 5. Súlyos bűn, ha irigységünkben rosszat kívánunk felebarátunknak. ======================================================================== Az Egyház parancsai A. Vasárnapokon és parancsolt ünnepeken hallgass szentmisét! B. Bűneidet legalább évente egyszer gyónd meg! C. Vedd magadhoz alázatosan az Úr Jézust a szentáldozásban legalább a húsvéti idôben! D. Tartsd meg a parancsolt ünnepeket! E. Tartsd meg a kötelezô böjtöt és hústól való tartózkodást! F. A híveknek kötelessége, hogy az Egyházat anyagilag támogassák. ======================================================================== VII. AZ EGYHÁZ PARANCSAINAK MEGTARTÁSA A. Vasárnapokon hallgass szentmisét. 1. Azért hallgatunk vasárnap szentmisét, mert az az Úr napja, az a nap, amikor halottaiból feltámadt. 2. Az ószövetségi ,,sabbath'' (szombati pihenônap) az új szövetségben átkerült vasárnapra, mert az Úr ezen a napon támadt fel halottaiból. B. Bűneidet legalább évente egyszer gyónd meg. 1. Minden katolikusnak legalább egyszer egy évben szentgyónáshoz kell járulnia. 2. A szentségekkel való élés viszont azt jelenti, hogy rendszeresen járulunk a bűnbocsánat szentségéhez, sokkal gyakrabban, mint évente egyszer. C. Vedd magadhoz alázatosan az Úr Jézust a szentáldozásban legalább a húsvéti idôben. 1. Ez a parancs azt akarja biztosítani, hogy legalább hitünk központi titkához: az Úr szenvedéséhez, halálához és feltámadásához kapcsolódóan vegyük magunkhoz az Úr testét. 2. Ennél gyakrabban, lehetôleg minden szentmisén járuljunk szentáldozáshoz, feltéve, hogy a kegyelem állapotában vagyunk, halálos bűntôl mentesen. D. Tartsd meg a parancsolt ünnepeket. 1. Ez a parancs kiegészíti az Egyház elsô parancsát: arra szólítja fel a katolikusokat, hogy vegyenek részt szentmisén azokon az ünnepeken, amelyeken az Úr titkait, a Boldogságos Szüzet és a szenteket ünnepeljük. 2. Magyarországon* három parancsolt ünnep van: i. Január 1. (Szűz Mária, Isten Anyja ünnepe) ii. Augusztus 15. (Szűz Mária mennybevétele) iii. December 25. (Karácsony) * Az Egyesült Államokban hat parancsolt ünnep van: Január 1.; Áldozócsütörtök, a Mennybemenetel ünnepe (negyven nappal Húsvét után); Augusztus 15.; November 1. (Mindenszentek); December 8. (Szeplôtelen Fogantatás) és December 25. Kanadában Karácsony és Újév parancsolt |nnep. E. Tartsd meg a kötelezô böjtöt és hústól való tartózkodást. 1. A böjt azt jelenti, hogy a szokottnál kevesebbet eszünk. i. Böjti napon csak egyszer lakunk jól. ii. Még kétszer lehet étkezni, de a kettô együtt ne legyen több, mint amit a fôétkezésen magunkhoz veszünk. iii. Böjti napon az étkezések közötti idôben nem eszünk egyáltalán. 2. Az Egyház által elôírt böjtöket a 18. és 60. életév közötti katolikusoknak kell megtartaniuk. 3. Mindössze két böjti nap van: Hamvazószerda és Nagypéntek. 4. A megtartóztatás húsra vonatkozik. Tejtermékeket és halat, tengeri állatokat lehet fogyasztani. 5. A hústól való megtartóztatás minden katolikusra vonatkozik 14. életévétôl kezdve. 6. A hústól való megtartóztatás Hamvazószerdán és az összes nagyböjti pénteken kötelezô. 7. Hamvazószerdán és Nagypénteken böjt is van és hústól való megtartóztatás is. Ezeken a napokon nem eszünk húst, csak egyszer lakunk jól, és étkezések között nem eszünk. F. A híveknek kötelessége, hogy az Egyházat anyagilag támogassák. 1. Ha nincs is parancsként elôírva, a híveknek kötelessége, hogy az Egyház munkáját támogassák. 2. Saját plébániánk tanító, szentségkiszolgáltató és jótékonykodási tevékenységét imánkkal és adományainkkal kell támogatnunk. 3. Az egész egyetemes Egyház munkáját szintén támogatnunk kell úgy, hogy a Szentatya tevékenységéhez imánkkal és adományainkkal járulunk hozzá. 4. Katolikusnak lenni annyit jelent, mint megkeresztelkedni és ,,magunkra ölteni Krisztust''. Krisztus tevékenységét valamennyiünknek folytatnia kell az Evangélium terjesztésével. Kevesen lesznek közülünk misszionáriusok, de az Egyház missziós lelkületét mindannyiunknak magunkévá kell tennünk. ======================================================================== Az imádság I. AZ IMÁDSÁG SZÍVÜNK ÉS ÉRTELMÜNK FÖLEMELÉSE ISTENHEZ, A. hogy imádjuk; B. hogy hálát adjunk neki; C. hogy bűneink bocsánatát kérjük; D. hogy segítségét kérjük a magunk és mások számára. II. MÉG KÉT FELOSZTÁSA VAN AZ IMÁDSÁGNAK. A. Gondolati és szóbeli 1. A gondolati imádság elmélkedés vagy szemlélôdés. i. Elmélkedéskor hitünk egy vagy több titkára gondolunk. Például egyik leggyakoribb elmélkedési téma Krisztus szenvedése. ii. Szemlélôdéskor akaratunk megnyugszik Istenben. A szemlélôdés a szeretet gyakorlása. Semmilyen gondolattal nem foglalkozunk, hanem szeretetünkben igyekszünk teljes akaratunkat Istenre összpontosítani. iii. A szemlélôdés az imádságnak különösen magasrendű formája. Néhányan a misztikusok közül írtak is róla, például Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János. 2. A szóbeli imádságban ajkunkkal is imádkozunk. Alighanem ez a legáltalánosabb módja az imádkozásnak. 3. Vannak imák, amelyek gondolatiak is és szóbeliek is: ilyen a rózsafűzér, amikor az imákat az ajkunkkal mondjuk, miközben a titkokról elmélkedünk. B. Közös imádság és magán imádság 1. Közös imádság az, amit közösségben végzünk. 2. Magánimádság az, amit egyedül végzünk. 3. Vannak imák, amelyek közös és magán imák is: például a rózsafüzér, mert ezt lehet közösségben is és egyedül is imádkozni. C. A katolikus imádság Az imaórák liturgiája A hívek, akik az imaórák liturgiáját ünneplik, (amit az Egyház megkíván a papi rend tagjaitól és sok szerzet megkíván a tagjaitól), egyesülnek Krisztussal, Fôpapunkkal a zsoltárok imádkozása, az Isten igéje, a kantikumok és áldások feletti elmélkedés által, hogy így kapcsolódjanak az ô megszakítás nélküli egyetemes imádságához, amellyel dicsôséget ad Atyjának és kéri a Szentlélek ajándékát az egész világra. (KEK, 1196.) Az imádság a lélek felemelése Istenhez vagy a megfelelô javak kérése Istentôl. (KEK, 2559.) ======================================================================== A katolikus keresztény köszöntés Dicsértessék a Jézus Krisztus. -- Mindörökké, Amen! Laudetur Jesus Christus. -- In aeternum, Amen! ======================================================================== Szentségi áldás A szentségi áldás az Oltáriszentség kitételét jelenti rövid idôre, hogy a hívek imádják és áldásában részesüljenek. A nép egy bevezetô éneket vagy zsoltárt énekelhet, mialatt a pap vagy diákonus az oltárhoz jön. O Salutaris Ó üdvösséges áldozat, O Salutaris Hostia Ki mennynek tárod ajtaját! Quae caeli pandis ostium: Harcot harcolva szenvedünk: Bella premunt hostilia, Úr Jézus, kérünk, adj erôt! Da robur, fer auxilium. Egyháromságos Istenünk, Uni trinoque Domino Örök dicsôség teneked, Sit sempiterna gloria, Ki országodban adsz nekünk Qui vitam sine termino Örökké tartó életet. Amen. Nobis donet in patria. Amen. A celebráns kiveszi a Szentostyát a tabernákulumból, és beteszi a monstranciába (vagyis szentségtartóba), amely ekkor az oltáron van. Az Oltáriszentség megtömjénezése után Szentírás-olvasás következik, közös ima és csendes adorálás (szentségimádás). A nép énekel: Tantum Ergo Méltó ezt a nagy Szentséget Tantum ergo Sacramentum térdre hullva áldani, Veneremur cernui, és a régi Szövetséget Et antiquum documentum új rítussal váltani, Novo cedat ritui; pótolják a rest érzéket Praestet fides supplementum a merész hit szárnyai. Sensuum defectui. Az Atyának és Fiának Genitori Genitoque légyen áldás, dicsôség, Laus et jubilatio, üdv, hozsanna és imádat, Salus, honor, virtus quoque ujjongások hirdessék, Sit et benedictio: s aki Kettejükbôl árad: Procedenti ab utroque a Lélek is áldassék! Amen. Compar sit laudatio. Amen. Celebráns: Mennyei kenyeret adtál nékik. (Húsvéti idôben: Allelúja.) Panem de caelo praestitisti eis. (Alleluia.) Nép: Amely minden gyönyörűséggel teljes. (Allelúja.) Omne delectamentum in se habentem. (Alleluia.) Celebráns: Könyörögjünk. Úristen, ki nekünk a csodálatos Oltáriszentségben kínszenvedésed emlékét hagytad: engedd, kérünk Tested és Véred szentséges titkát úgy tisztelnünk, hogy megváltásod gyümölcsét szüntelenül érezzük. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Nép: Amen. Mindnyájan mondják a dicsôítô imát: Áldott legyen az Isten. Áldott legyen szent Neve. Áldott legyen Jézus Krisztus, valóságos Isten és valóságos ember. Áldott legyen Jézus szent Neve. Áldott legyen szentséges Szíve. Áldott legyen Jézus drágalátos Vére. Áldott legyen Jézus a legméltóságosabb Oltáriszentségben. Áldott legyen a Szűz és Istenanya, Mária. Áldott legyen az Ô Szeplôtelen Fogantatása. Áldott legyen a Boldogságos Szűz dicsôséges mennybevétele. Áldott legyen Szűz Mária szent Neve. Áldott legyen Szent József, a szent Szűz tisztaságos Jegyese. Áldott legyen Isten angyalaiban és szentjeiben. Amen. A végén befejezô éneket énekelnek (pl. Te vagy földi éltünk Vezércsillaga, Szent vagy, Uram! 195. ének). ======================================================================== A szentgyónás módja. Elsô forma: magángyónás 1. A gyónó készüljön fel a bűnbocsánat szentségének vételére lelkiismerete gondos megvizsgálásával, végiggondolva Isten parancsolatait, az Egyház parancsait és élethelyzetébôl fakadó kötelességeit. A csöndes vizsgálódást imádság kövesse, különösen a Szentlélekhez, valamint Szentírás-olvasás. A legutóbbi gyónás óta elkövetett valamennyi bűnt föl kell idézni és meg kell bánni. 2. Miután a gyónó emlékezetébe idézte valamennyi meggyónandó bűnét és gondolatban ôszintén megbánta, belép a gyóntatóhelyiségbe. 3. A pap üdvözli, ô pedig keresztet vet: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen. 4. A pap felolvashat egy szentírási részletet, a gyónó pedig megmondja utolsó gyónásának idejét, majd meggyónja a bűneit. Minden halálos bűnt meg kell gyónni. 5. A bűnök bevallása után a pap tanácsokat ad a gyónónak, majd elégtételt ad neki, rendszerint valami imádságot vagy jócselekedetet. A gyónó elfogadja az elégtételt. 6. A gyónó kifejezi bűnbánatát akár saját szavaival, akár bűnbánati imával vagy zsoltárral. Egy példa a bűnbánati imára: Teljes szívembôl bánom minden bűnömet, mert azokkal a jó Istent megbántottam. Erôsen fogadom, hogy Isten segítségével a jóra törekszem, és a bűnt elkerülöm. 7. Ezután a pap megadja a feloldozást ezekkel a szavakkal: ,,Isten, a mi irgalmas Atyánk, aki szent Fiának kereszthalála és feltámadása által kiengesztelte önmagával a világot, és kiárasztotta a Szentlelket a bűnök bocsánatára, az Egyház szolgálata által bocsásson meg neked, és adja meg a békét! És ÉN FELOLDOZLAK TÉGED BŰNEIDTÔL AZ ATYA, ÉS A FIÚ, ÉS A SZENTLÉLEK NEVÉBEN.'' 8. A gyónó válaszol: ,,Amen.'' 9. A pap mondja: ,,Magasztaljuk Istent, mert jóságos hozzánk.'' 10. A gyónó válaszol: ,,Mert örökké szeret minket.'' 11. Végül a pap elbocsátja a gyónót Krisztus békéjében. ======================================================================== A szentgyónás módja. Második forma: közös gyónás A legtöbb plébánián rendszeresen tartanak közös bűnbánati szertartást. A hívek összejönnek a templomban a megadott idôben, és elôkészületül Isten szavát hallgatják, bűnbánati zsoltárokat mondanak, énekelnek és közös imádságot végeznek. A pap segíti a híveket lelkiismeretük megvizsgálásában, majd a gyónók valamelyik paphoz járulnak (rendszerint több gyóntató áll rendelkezésre ilyenkor). Mindegyik gyónó meggyónja a bűneit, belefoglalva valamennyi halálos bűnét és mindazokat, amelyeket meg akar gyónni, elégtételt kap a paptól, majd feloldozást nyer. Miután mindenki meggyónt, a hívek ismét együtt imádkoznak és énekelnek, hogy hálát adjanak Istennek azért a megbékélésért, amely Isten és az emberek között, valamint a közösség és tagjai között létrejött. ======================================================================== A szentgyónás módja. Harmadik forma: általános feloldozás A gyónás harmadik formáját csak veszélyben használják, vagy ha az embereknek igen sokáig kellene várniuk, míg hozzájutnak a szentgyónáshoz. Magyarországon ez nemigen történik meg. Ennek a formának a felelôssége az illetô papon van. Ha az idô megengedi, mindegyik gyónó vizsgálja meg lelkiismeretét és bánja meg a bűneit. A pap mindenkit feloldoz. Mindenkinek, aki általános feloldozásban részesült, az elsô lehetséges alkalommal meg kell gyónnia egyénileg is valamennyi halálos bűnét. Szokásos körülmények között a hívek ne használják a gyónásnak ezt a formáját. Az Egyház megengedi rendkívüli körülmények esetére, hogy Isten irgalmától senki se legyen megfosztva. * Az Egyesült Államokban és Kanadában is ritka. ======================================================================== A keresztút A keresztút olyan ájtatossági forma, amelyben Urunk Jézus Krisztus szenvedésének történetét követjük végig úgy, hogy felidézzük azt a tizennégy kiemelkedô eseményt, amelyek Poncius Pilátus ítélkezése és Jézusnak a Kálvárián való halála és eltemetése között történtek. Elsô állomás: Jézust halálra ítélik. Második állomás: Jézus vállára veszi a keresztet. Harmadik állomás: Jézus elôször esik el a kereszttel. Negyedik állomás: Jézus anyjával találkozik. Ötödik állomás: Cirénei Simon segít Jézusnak. Hatodik állomás: Veronika letörli Jézus arcát. Hetedik állomás: Jézus másodszor esik el a kereszttel. Nyolcadik állomás: Jeruzsálem leányai siratják Jézust. Kilencedik állomás: Jézus harmadszor esik el a kereszttel. Tizedik állomás: Jézust megfosztják ruháitól. Tizenegyedik állomás: Jézust a keresztre szegezik. Tizenkettedik állomás: Jézus meghal a kereszten. Tizenharmadik állomás: Jézus testét leveszik a keresztrôl. Tizennegyedik állomás: Jézus testét sírba teszik. Tizenötödik állomás: A harmadik napon, Húsvét vasárnapján Jézus feltámad halottaiból. Újabb idôkben vált szokássá, hogy a keresztúti ájtatossághoz a tizenötödik állomást is hozzáteszik. A hagyományos ,,tizennégy állomásnak'' ez nem része ugyan, de a feltámadásról való elmélkedés emlékeztet arra, hogy az Úr szenvedése és halála a feltámadással együtt vált teljessé. ======================================================================== A keresztvetés Keresztvetéskor a jobb kezünkkel megérintjük a. a homlokunkat, és azt mondjuk: ,,Az Atya'', b. aztán a mellünket, és azt mondjuk: ,,a Fiú'', c. majd a bal és a jobb vállunkat, ezekkel a szavakkal: ,,és a Szentlélek nevében. Amen.'' A keresztvetés jelzi, hogy keresztények vagyunk, mert kifejezi az alapvetô katolikus titkokban való hitünket: tartalmazza a Szentháromság titkát, valamint a megtestesülés és megváltás titkát. A szavak arról szólnak, hogy egy Isten van három személyben, a kereszt jele pedig arra emlékeztet, hogy Jézus Krisztus, Isten Fia meghalt értünk a kereszten. ======================================================================== A térdhajtás módja Ha egy térddel hajtunk térdet, erre a három dologra kell figyelni: a. jobb térdünket behajlítva bal bokánk mellé eresztjük a földre; b. fejünket és törzsünket egyenesen tartjuk; c. utána azonnal fölállunk. Ha két térddel térdelünk le, akkor elôbb a jobb, aztán a bal térdünket hajlítjuk be. Utána testünkkel közepesen meghajlunk, majd fölállunk. ======================================================================== Miatyánk, az Úr imája Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezôknek; és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól! Amen. ======================================================================== Üdvözlégy, Mária Üdvözlégy, Mária! kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent Anyja! Imádkozzál érettünk, bűnösökért most és halálunk óráján. Amen. ======================================================================== Dicsôség az Atyának Dicsôség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Amen. ======================================================================== Az Apostoli hitvallás Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtôjében. És Jézus Krisztusban, az ô egyszülött Fiában, a mi Urunkban; aki fogantatott Szentlélektôl, született Szűz Máriától; szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül; fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján; onnan jön el ítélni élôket és holtakat. Hiszek Szentlélekben. Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat; a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Amen. ======================================================================== A Niceai hitvallás Hiszek az egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak Teremtôjében. Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született az idô kezdete elôtt. Isten az Istentôl, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentôl. Született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű; és minden általa lett. Értünk emberekért, a mi üdvösségünkért leszállott a mennybôl. Megtestesült a Szentlélek erejébôl Szűz Máriától, és emberré lett. Poncius Pilátus alatt értünk keresztre feszítették, kínhalált szenvedett, és eltemették. Harmadnapra föltámadott az Írások szerint, fölment a mennybe, ott ül az Atyának jobbján, de újra eljön dicsôségben ítélni élôket és holtakat, és országának nem lesz vége. Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetônkben, aki az Atyától és a Fiútól származik; akit éppúgy imádunk és dicsôítünk, mint az Atyát és a Fiút. Ô szólt a próféták szavával. Hiszek az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházban, vallom az egy keresztséget a bűnök bocsánatára, várom a holtak feltámadását és az eljövendô örök életet. Amen. ======================================================================== Hitvallás. Kiadta a Sacrum Officium, Rómában, 1956. június 13-án Én, ...................................., kezemmel Isten szent Evangéliumát érintve, isteni kegyelemtôl megvilágosítva, megvallom azt a hitet, amelyet a katolikus és apostoli Római Egyház tanít. Hiszem, hogy ez az egyetlen igaz egyház, amelyet földi életében Jézus Krisztus alapított, és ennek az Egyháznak magamat teljes szívbôl alávetem. Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtôjében. És Jézus Krisztusban, az ô egyszülött Fiában, a mi Urunkban; ki fogantatott Szentlélektôl, született Szűz Máriától; szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül; fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján; onnan jön el ítélni élôket és holtakat. Hiszek Szentlélekben. Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat; a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Amen. Hiszem, hogy Jézus Krisztus hét szentséget alapított az emberiség üdvözítésére: a keresztséget, a bérmálást, az Oltáriszentséget, a bűnbocsánat szentségét, a betegek kenetét, az egyházi rendet és a házasságot. Hiszem, hogy a pápa, Róma püspöke Jézus Krisztus földi helytartója, hogy ô az egész Egyház látható feje, és hogy tévedhetetlenül tanítja mindazt, amit üdvösségünkért hinnünk és tennünk kell. Hiszek mindent, amit a szent, katolikus és apostoli Római Egyház kijelent és hinni elénk ad. Ragaszkodom hozzá teljes szívemmel, és elvetek minden tévedést és szakadást, amit az Egyház elítél. Úgy segítsen engem Isten és az ô szent Evangéliuma, amelyet a kezemmel érintek. ======================================================================== A Confiteor Gyónom a mindenható Istennek és nektek, testvéreim, hogy sokszor és sokat vétkeztem: gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással: én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Kérem ezért a Boldogságos, mindenkor Szeplôtelen Szűz Máriát, az összes angyalokat és szenteket, és titeket, testvéreim, hogy imádkozzatok érettem Urunkhoz, Istenünkhöz. Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg bűneinket, és vezessen el az örök életre. Amen. ======================================================================== Bűnbánat felindítása Teljes szívembôl bánom minden bűnömet, mert azokkal a jó Istent megbántottam. Erôsen fogadom, hogy Isten segítségével a jóra törekszem, és a bűnt elkerülöm. ======================================================================== Engesztelô ima Jöjj, Szentlélek Úristen, világosítsd meg értelmemet és vezesd lelkiismeretemet, hogy Isten akaratát mindenben fölismerjem. Küldd lelkembe fényedet és igazságodat! Segíts, hogy ebben a fényben lássam bűneimet és hibáimat, és töredelmesen meggyónjam ôket. Jézus Krisztus, jóságos Megváltó, beléd vetem üdvösségem reményét. Fogadd gyónásomat irgalmas szeretettel, és indítsd szívemet ôszinte bánatra. Mennyei Atya, ha lelkembe nézel, ne a rosszat tekintsd, amit tettem, hanem azt az igaz bánatot, amelyet a szívemben érzek. Segíts, hogy irgalmas jóságodba vetett gyermeki bizalommal gyónjam meg minden bűnömet. Amen. ======================================================================== Miserere: bűnbánati ima Az 50. zsoltár, ismert nevén a Miserere (mert latinul ezzel a szóval kezdôdik) a bűnbánat megindító és ihletett imája. Így kezdôdik: Könyörülj rajtam, Istenem, szeretô jóságod szerint, és minthogy mérhetetlen a te irgalmad, gonoszságomat töröld le rólam! Mosd le bűnömet teljesen, és vétkemtôl tisztíts meg engem! Gonoszságomat belátom, bűnöm elôttem lebeg szüntelen. Egyedül csak ellened vétkeztem, ami színed elôtt gonosz, olyat tettem. Te feddhetetlen vagy döntéseidben, és igazságos, amikor ítélsz ======================================================================== A hit, remény, szeretet felindítása A hit felindítása Istenem, hiszem erôs hittel, hogy egy Isten vagy három személyben: Atya, Fiú és Szentlélek Isten. Hiszek Jézus Krisztusban, a Te Fiadban, aki emberré lett, meghalt bűneinkért, és majd eljön, hogy élôket és holtakat megítéljen. Hiszem ezeket az igazságokat, és mindazt, amit a Katolikus Egyház tanít, mert Te nyilatkoztattad ki, aki nem tévedsz soha és mindig igazat mondasz. Amen. A remény felindítása Istenem, végtelen jóságodban és ígéreteidben bízva remélem, hogy elnyerem bűneim bocsánatát, kegyelmed segítségét és az örök életet, Jézus Krisztusnak, Uramnak és Megváltómnak érdemei által. Amen. A szeretet felindítása Istenem, mindennél jobban szeretlek, egész szívembôl és lelkembôl, mert minden fölött jó vagy és méltó minden szeretetemre. Felebarátomat irántad való szeretetbôl úgy szeretem, mint önmagamat. Mindenkinek megbocsátok, aki vétett ellenem, és bocsánatot kérek mindenkitôl, akit megbántottam. Amen. ======================================================================== Reggeli felajánlás Uram Jézusom, Mária Szeplôtelen Szíve által neked ajánlom fel a mai napom minden imáját, munkáját, örömét és szenvedését, és egyesítem az egész világon bemutatott szentmiseáldozatokkal. Felajánlom ôket Szent Szíved valamennyi szándékára: a lelkek üdvösségére, a bűnök jóvátételére, a keresztények egységére. Felajánlom ôket püspökeink szándékára, a hívek szándékára, és különösen a Szentatyának erre a hónapra ajánlott szándékára. ======================================================================== Esti ima Istenem, imádlak és szeretlek teljes szívembôl. Köszönöm, hogy megteremtettél, kegyelmeddel megmentettél, és a mai napon megôriztél. Kérlek, fogadd el tôlem, ami jót tettem ma, és bocsásd meg, ami rosszat tettem. Ôrizz meg ezen az éjszakán, és kegyelmed legyen velem mindig. Amen. ======================================================================== Ima étkezés elôtt és után Ima étkezés elôtt Áldj meg, Uram, minket és mindezeket az adományaidat, amelyeket jóvoltodból most magunkhoz veszünk. A mi Urunk Jézus Krisztus által. Amen. Hálaadás étkezés után Hálát adunk neked, mindenható Isten, minden adományodért, aki élsz és uralkodol mindörökké. A megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak. Amen. ======================================================================== Jézus Szíve ígéretei A Jézus Szent Szíve tisztelôinek tett tizenkét ígéret, amelyeket Krisztus magánkinyilatkoztatásban közölt Alacoque Szent Margittal 1675- ben: 1. Megadom nekik mindazokat a kegyelmeket, amelyekre állapotuk szerint szükségük van. 2. Családjukban békességet szerzek. 3. Megvigasztalom ôket szenvedéseikben. 4. Biztos menedékük leszek életükben, de fôleg haláluk óráján. 5. Minden vállalkozásukat megáldom. 6. A bűnösök Szívemben az irgalom forrására és végtelen óceánjára találnak. 7. A lanyha lelkek buzgókká válnak. 8. A buzgó lelkek még nagyobb tökéletességre emelkednek. 9. Megáldom a házakat, amelyekben Szent Szívem képét kifüggesztik és tisztelik. 10. A papoknak olyan erôt adok, hogy a legmegrögzöttebb bűnösöket is megtérítik. 11. Akik ezt az ájtatosságot terjesztik, azok nevét Szívembe írom és onnan soha ki nem törlöm. 12. Akik kilenc egymás után következô hónap elsô péntekjén megáldoznak, azoknak megadom a végsô bűnbánat kegyelmét. ======================================================================== Mindennapi imádság Jézus Szívéhez Jézus Szentséges Szíve, a mai napon Tebenned, a Te kegyelmedben akarok élni, benne megmaradni, akármi történik is. Tarts távol a bűntôl, és erôsítsd akaratomat, hogy ügyelni tudjak érzékeimre, képzeletemre és szívemre. Segíts, hogy megszabaduljak bűnre vezetô hibáimtól. Kérlek, add meg ezt nekem a Szeplôtelen Szűzanya által. ======================================================================== Imádság feszület elôtt Íme jóságos, édes Jézusom, térdre borulok szent színed elôtt, és lelkem egész buzgóságával kérlek és könyörgök hozzád, kegyeskedjél szívembe önteni a hit, remény és szeretet élô érzelmeit, bűneim fölött igaz bánatot és azok jóvátételére elszánt, erôs akaratot. Megilletôdéssel és szívbeli fájdalommal veszem fontolóra öt szent sebedet és elmélkedem fölöttük, szemem elôtt tartva, amit már Dávid próféta mondott rólad, jóságos Jézus: ,,Átlyukasztották kezemet és lábamat, megszámlálták minden csontomat.'' ======================================================================== Anima Christi Krisztus lelke, szentelj meg engem! Krisztus teste, üdvözíts engem! Krisztus vére, ihless meg engem! Krisztus oldalából kifolyt víz, tisztíts meg engem! Krisztus szenvedése, erôsíts meg engem! Jóságos Jézus, hallgass meg engem! Szent sebeidbe rejts el engem! Elválni Tôled ne engedj soha engem! A gonosz ellenségtôl oltalmazz meg engem! Halálom óráján hívj Magadhoz engem! Színed elé hadd járuljak, Szenteiddel hadd áldjalak, Országodban mindörökké. Amen. ======================================================================== Jézus, az élet kenyere Mennyei Atyánk, Magadnak teremtettél minket, És nyugtalan a szívünk, amíg benned meg nem nyugszik. Elégítsd ki vágyunkat Jézus, az élet kenyere által, Hogy meglássuk magunk is, Mennyire csak egyedül ô tudja az emberi éhséget csillapítani. Szentlelked erejével Vezess minket a mennyei asztalhoz, Hogy ott dicsôséged látványában gyönyörködjünk Örökkön-örökké. Amen. ======================================================================== Imádság a Szentlélekhez Jöjj, Szentlélek Úristen, töltsd el híveid szívét, és szereteted tüzét gyújtsd lángra bennük. V. Küldd el Szentlelkedet, és életre kelnek. R. És megújítod a föld színét. Könyörögjünk. Isten, Te a Szentlélek fényével világosítottad meg híveid szívét. Add meg nekünk ugyanabban a Lélekben, hogy mindig a jót válasszuk, és a Szentlélek vigasztalásának örvendjünk. Krisztus, a mi Urunk által. Amen. ======================================================================== A rózsafüzér imádkozása 1. Keresztvetés és az apostoli hitvallás 2. Miatyánk 3. Három Üdvözlégy (Jézus Neve után mondjuk: - Aki hitünket növelje. - Aki reményünket erôsítse. - Aki szeretetünket tökéletesítse.) 4. Dicsôség az Atyának 5. Miatyánk 6. Tíz Üdvözlégy* 7. Dicsôség az Atyának 8. Miatyánk 9. Tíz Üdvözlégy* 10. Dicsôség az Atyának 11. Miatyánk 12. Tíz Üdvözlégy* 13. Dicsôség az Atyának 14. Miatyánk 15. Tíz Üdvözlégy* 16. Dicsôség az Atyának 17. Miatyánk 18. Tíz Üdvözlégy* 19. Dicsôség az Atyának Befejezésül: Üdvözlégy, Királyné * Az Üdvözlégyek közben Jézus Neve kimondása után a titok megnevezése (lásd a következô részt). ======================================================================== A rózsafüzér titkai Az örvendetes olvasó titkai (hétfôn és csütörtökön): 1. Akit te, Szent Szűz a Szentlélektôl fogantál. (Alázat) 2. Akit te, Szent Szűz Erzsébetet látogatván hordoztál. (Szeretet) 3. Akit te, Szent Szűz a világra szültél. (Szegénység) 4. Akit te, Szent Szűz a templomban bemutattál. (Engedelmesség) 5. Akit te, Szent Szűz a templomban megtaláltál. (Jámborság) A fájdalmas olvasó titkai (kedden és pénteken): 1. Aki érettünk vérrel verítékezett. (Bűnbánat) 2. Akit érettünk megostoroztak. (Tisztaság) 3. Akit érettünk tövissel koronáztak. (Bátorság) 4. Aki érettünk a keresztet hordozta. (Türelem) 5. Akit érettünk keresztre feszítettek. (Önmegtagadás) A dicsôséges olvasó titkai (szerdán, szombaton és vasárnap): 1. Aki a halálból feltámadt. (Hit) 2. Aki a mennybe felment. (Remény) 3. Aki nekünk a Szentlelket elküldte. (Szeretet) 4. Aki téged, Szent Szűz a mennybe fölvett. (Örök boldogság) 5. Aki téged, Szent Szűz a mennyben megkoronázott. (Mária tisztelete) ======================================================================== Üdvözlégy, Királyné Üdvözlégy, Királyné, irgalmasság anyja, életünk, édességünk, reménységünk, üdvözlégy! Hozzád kiáltunk, Évának számkivetett fiai. Hozzád sóhajtunk sírva és zokogva e siralom völgyébôl. Fordítsd reánk tehát, Szószólónk, irgalmas szemedet, és e számkivetés után mutasd meg nekünk Jézust, méhednek áldott gyümölcsét! Ó irgalmas, ó kegyes, ó édes Szűz Mária! V. Imádkozzál érettünk, Istennek szent Anyja! R. Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire. ======================================================================== Rózsafüzér-ima Isten, akinek egyszülött Fia élete, halála és feltámadása által megszerezte nekünk az örök élet jutalmát; kérünk, add meg nekünk, hogy miközben a Boldogságos Szűz Mária olvasójának ezekrôl a titkairól elmélkedünk, megtanuljuk követni azt, amit ezek a titkok tartalmaznak, és elnyerjük, amit ígérnek. Ugyanazon Krisztus, a mi Urunk által. Amen. ======================================================================== Magnificat Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong üdvözítô Istenemben. Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát: íme, ezentúl boldognak hirdetnek az összes nemzedékek, mert nagyot művelt velem ô, aki Hatalmas: ô, akit Szentnek hívunk. Nemzedékrôl nemzedékre megmarad irgalma azokon, akik istenfélôk. Csodát művelt erôs karjával: a kevélykedôket széjjelszórta, hatalmasokat elűzött trónjukról, kicsinyeket pedig felmagasztalt; az éhezôket minden jóval betölti, a gazdagokat elbocsátja üres kézzel. Gondjába vette gyermekét, Izraelt: megemlékezett irgalmáról, melyet atyáinknak hajdan megígért, Ábrahámnak és utódainak mindörökké. ======================================================================== Memorare Emlékezzél meg, ó legkegyelmesebb Szűz Mária, hogy sohasem lehetett hallani, hogy te bárkit is magára hagytál volna, aki oltalmadat kérte, és segítségért hozzád könyörgött. Ilyen bizalomtól lelkesítve sietek hozzád, ó Szüzek Szüze, jóságos anyám. Hozzád fordulok, és színed elôtt sóhajtozva állok, én, szegény bűnös. Ne vesd meg könyörgésemet, ó Anyja az örök Igének, hanem hallgass rám kegyelmesen, és hallgass meg engem! Amen. ======================================================================== Az Úrangyala (Angelus). Év közben (a húsvéti idôn kívül) V. Az Úr angyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát. R. És ô méhébe fogadá Szentlélektôl szent Fiát. Üdvözlégy, Mária... V. Íme az Úrnak szolgálóleánya. R. Legyen nekem a te igéd szerint. Üdvözlégy, Mária... V. És az Ige testté lôn. R. És miköztünk lakozék. Üdvözlégy, Mária... V. Imádkozzál érettünk, Istennek szent Anyja! R. Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire. Könyörögjünk. Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ô kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsôségébe vitessünk. Krisztus, a mi Urunk által. Amen. ======================================================================== Mennynek Királyné Asszonya. A húsvéti idôben Mennynek Királyné Asszonya, örülj, szép Szűz, allelúja. Mert kit méhedben hordozni méltó voltál, allelúja. Amint megmondotta vala, föltámadott, allelúja. Imádd Istent, hogy lemossa bűneinket, allelúja! V. Örülj és örvendezz, Szűz Mária, allelúja! R. Mert valóban föltámadott az Úr, allelúja! Könyörögjünk. Úristen, aki szent Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztusnak feltámadásával a világot megörvendeztetni méltóztattál: add, kérünk; hogy az Ô szent Anyja, Szűz Mária által elnyerjük az örök életet. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Amen. ======================================================================== Imádság Szent Mihályhoz Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: Parancsoljon neki az Isten! Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen. ======================================================================== Az Ôrzôangyalhoz Ôrangyalom, szívbôl kérlek, Légy vezérem, amíg élek, Ments meg engem bűntôl, bajtól, Ne hagyj el a halálomkor. Mindig jóra figyelmeztess, Úgy vezess a jó Istenhez. ======================================================================== Imádság a pápáért Az Egyház felszólít, hogy imádkozzunk mindazokért, akiket Krisztus felelôs állásokra hívott meg az Egyházban. Isten ôrizze meg ôket az igazságban és szeretetben, és jutalmazza meg ôket értünk végzett szolgálatukért. Imádkozzunk papjainkért, püspökeinkért és különösen a Szentatyáért, Krisztus helytartójáért. Mindenható gondviselô Atyánk, tekints szeretettel Szentatyánkra, a Pápára, hiszen utóda ô Szent Péternek, akire egyházadat építetted. Segítsd, hogy látható központja és szilárd alapja legyen annak a hitnek és szeretetnek, amely mindnyájunkat egybeköt. Amen. ======================================================================== A 129. zsoltár: De profundis A mélységbôl kiáltok, Uram, hozzád, Istenem, figyelj a szómra! Fordulj felém, és hallgass figyelmesen könyörgésem hangos szavára! Ha bűneinket, Uram, felrovod, Uram, ki az, aki elôtted megállhat? De nálad bocsánatot nyer a vétek, ezért félve tisztelünk téged. Remélek az Úrban, benne remél a lelkem, és bízom ígéretében. Lelkem várja az Urat, jobban, mint éji ôr a hajnalt. Mert az Úrnál van az irgalom, és bôséges a megváltás nála. Választott népét ô váltja meg minden bűnétôl. ======================================================================== A halottakért Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik, és az örök világosság fényeskedjék nekik. Nyugodjanak békében. Amen. Uram, hallgasd meg könyörgésemet, és kiáltásom jusson eléd. Isten, híveidnek teremtôje és megváltója, add meg elköltözött szolgáid lelkének minden bűnük bocsánatát, hogy imádságunk által elnyerjék irgalmadat, amire mindig vágyakoztak. Amen. ======================================================================== Ima Szent István királyhoz Nemzetünk apostola és hatalmas pártfogója, szeretett királyunk, Szent István, ki ôseinket a pogány tévelygés sötétségébôl az egyedül üdvözítô katolikus hit világosságára hoztad, istentelen bálványaikat leromboltad, megtért népednek templomokat és iskolákat emeltél, szegényeit, árváit és özvegyeit szeretô atyaként tápláltad és így nemzetedet műveltté, boldoggá tenni iparkodtál; a te tömérdek fáradozásod, kiállott küzdelmeid és mindezekkel szerzett kimondhatatlan nagy érdemeid miatt fiúi és még most is alattvalói bizodalommal fordulunk hozzád, ó apostoli szent királyunk, és kérünk, ne vond meg hathatós pártfogásodat a te magyar népedtôl, melyet annyi munkával megtérítettél. Kérj számára buzgó apostolokat; kérd az Istent, szüntesse meg köztünk a hitszakadás átkát és az erkölcstelen életet, hogy üdvösséges törvényeid és igaz atyai szívedbôl fakadt intelmeid szerint, a szeretetben egyesülve, az egy igaz hitben állhatatosan megmaradjunk, szent életed nyomdokait kövessük és így egykor veled együtt az örök boldogságban Urunkat, Istenünket vég nélkül áldjuk és dicsérjük. Amen. V. Az igazat az Úr egyenes utakon vezette. R. És megmutatta neki Isten országát. Könyörögjünk. Engedd kegyelmesen, mindenható Úristen, hogy a te hitvallód, Szent István, az egyházat, melyet e földön terjesztett, a mennyekben dicsôségesen védelmezze, a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Amen. (Sík--Schütz: Imádságoskönyv) ======================================================================== Ima a hazáért Emlékezzél meg Istennek dicsôséges Anyja, magyarok Nagyasszonya, szentséges Szűz Mária! emlékezzél meg örökségedrôl, melyet hű szolgád, elsô királyunk és apostolunk, Szent István neked fölajánlott és végrendeletében neked hagyott. Tekints kegyes arccal országodra és dicsô érdemeid által légy szószólónk és közbenjárónk szent Fiadnál, Jézus Krisztusnál. Amen. (Esterházy Pál imája) ======================================================================== Tárgymutató Az elektronikus könyv tárgymutatója a fejezetekre utal, innen származik egy-két eltérés a nyomtatott könyvhöz viszonyítva és az oldalszámokhoz helyenként csatolt ,,a'', ,,b'' toldalék. A Abortusz 60 Ádám 8, 19-20 Ádám és Éva 7, 8, 19 Agnoszticizmus 57 Agnosztikus 12 Alámerítés 24 Áldozócsütörtök 15, 67 Állami hatalom 59, 61 Állampolgári kötelesség 59 Állandóság 17, 40 Általános feloldozás 34, 73 Amputáció 60 Angelus 84 Angyal 7-8, 13, 18, 21 Bukott angyal 7-8 Ima Szent Mihályhoz 85 Ôrzôangyal 85 Úrangyala (Angelus) 84 Anima Christi 81 Anyagi támogatás 66, 68 Apostoli hitvallás 11, 76 Apostoli utódlás 17-19, 38 Apostolok 9-10, 16-18, 23, 26, 31, 32, 38 Apostolok cselekedetei 10 Aposztázia 55 Asztrológia 56 Ateista 12 Ateizmus 12, 57 Átkozódás 57 Átlényegülés 30, 31 Átváltoztatás 30, 31, 38 B Babona 56 Bálványimádás 56 Bánat Nem tökéletes 33 Tökéletes 33 Beavatás 23, 25, 28 Becsapás 64 Bér-anyaság 62 Bérmálás 22, 23, 25-27, 41, 77 Bérmaszülô 27 Szertartása 27 Betegek kenete 23, 32, 35-36, 77 Szertartása 36 Betörés 64 Biblia 8, 9 Biblia könyvei 9-10 Bocsánatos bűn 19-20, 43-45, 51-54 Feltételei 52 Böjt 18, 66, 68 Szentmise elôtt 29 Szigorú böjt 68 Boldogságok 51 Boszorkányság 56 Botránkoztatás 60 Búcsú Részleges 44, 45 Teljes 44, 45 Búcsúk 43-46 Bűn Bocsánatos 19-20, 43, 45, 51-54 Égbekiáltó 52 Eredeti 7, 19-20, 23-25 Fôbűnök 52 Fokozatai 51 Halálos 19-20, 22, 23, 29, 32, 33, 43, 54, 58, 72 Személyes 19-20, 25 Szentlélek elleni 32, 33, 53 Bűnbánat 78a, 78b l. Bűnbocsánat Bűnbocsánat 19, 23, 26, 29, 32-34, 35-36, 38, 43, 44, 53, 62, 67, 72, 73a, 73b, 77 Bűnrészesség 53 Büntetés 25, 38, 44 Ideigtartó 43-46 Örök 21, 43 C Celibátus 37 Confiteor 77 Család 80 Ecclesia Domestica 42 Házasságra elôkészítés 41 Hívô 42 Természetes családtervezés 40, 63 Csillagjóslás 56 Csonkítás 60 D Diákonus 24, 37, 39, 41, 42, 70 Dicsekvés 65 Dicsôség az Atyának 75 E Ecclesia Domestica 42 Édenkert 7 Égbekiáltó bűnök 52 Egyetemes Egyház 17, 27, 38, 68 Imádság 70 Küldetés 27, 38 Zsinat 19 Egyház Küldetése 17, 27, 38, 57, 68 Négy alaptulajdonsága 17 Parancsai 66, 67, 72 Támogatása 66, 68 Egyházi rend 22-23, 37-40, 70, 77 Elégtétel 14, 33, 34, 72, 73 Életszükségletek 61 Elhamarkodott ítélet 65 Elmélkedés 69, 70 Eltörölhetetlen jegy 24, 26, 37 Ember teremtése 7-8, 40, 63 Emberrablás 60 Engesztelô ima 78 Érdemek kincstára 44, 45 Eredeti bűn 7, 19-20, 23-25 Eredeti igazság 8, 19 Eredeti szentség 8, 19-20 Erények 47-50, 59 Eretnekség 38, 55 Erkölcsi erény 48-50 Erkölcsi rend 17-19, 59 Esküdözés 57 Esküszegés 57 Esti ima 79 Étkezés elôtti és utáni ima 80 Eucharisztia liturgiája 30 Eutanázia 60 Evangélium 10, 16 Evangélium hirdetése 38 F Feloldozás 33, 34, 72 Feltámadás 11, 14, 18, 20, 21, 25, 28, 33, 34, 61, 67, 74, 76, 77 Fôbűnök 52 Fogadalom 42, 43, 57 Fogamzásgátlás 40, 60, 62, 63 Fölkent 12 Fôpap 70 Fôparancs 54 G Gondolati imádság 69 Gonosz szellem 8, 85 Gyermekek 58-60, 62 Isten csodálatos ajándéka 62 Gyilkosság 52, 60 Gyónás 32, 34-35, 45, 67, 72 Gyónási titok 35, 65 Gyűlölet 60 Isten gyűlölete 55 H Háború 61 Hagyomány 10, l. Szenthagyomány Halál 7, 15-17, 20, 24, 61 Halálos bűn 19, 22, 23, 29, 32, 33, 43, 51, 58, 67, 72, 73 Feltételei 52 Halhatatlan lélek 15 Hamis eskü 57, 65 Hamis tanúság 65 Hamvazószerda 68 Harag 52, 60 Haszon 64 Haza szolgálata 59 Hazáért ima 87 Házasság 22, 37, 39, 42, 61-63, 77 Érvénytelenítése 41 Házasságtörés 62 Köteléke 40, 61 Próbaházasság 62 Szertartása 42 Vegyes 41 Házasságtörés 40, 62 Hierarchikus papság 38, 39 Hit 11, 16, 45, 47, 50, 55, 79 Hitvallás 9 Apostoli hitvallás 10, 11, 76 Niceai hitvallás 76 Sacrum Officium 77 Hivatás 42, 59, 61 Hívek papsága 39 Hízelgés 65 Homoszexualitás 62 Horoszkóp 56 Húsvéti misztérium 14 Húsvétvasárnap 14, 26, 32, 74 I Ideigtartó büntetés 43-46 Igazságosság 48, 50, 63 Ige liturgiája 30 Ima Angelus 84 Anima Christi 81 Apostoli hitvallás 76 Bűnbánat felindítása 78 Bűnbánati ima 78 Confiteor 77 De profundis 86 Dicsôség az Atyának 75 Engesztelô ima 78 Esti ima 79 Étkezés elôtt és után 80 Feszület elôtt 81 Halottakért 86 Hazáért 87 Hit felindítása 79 Hitvallás 77 Imaórák liturgiája 70 Jézus Szívéhez 80 Jézus, az élet Kenyere 81 Katolikus keresztény köszöntés 70 Keresztvetés 74 Krisztus lelke 81 Magnificat 84 Mélységbôl kiáltok 86 Memorare 84 Mennynek Királyné asszonya 85 Miatyánk 75 Miserere 78 Niceai hitvallás 76 Ôrzôangyalhoz 85 Pápáért 86 Reggeli felajánlás 79 Remény felindítása 79 Rózsafüzér 82 Rózsafüzér-ima 83 Rózsafüzér titkai 83 Szent István királyhoz 87 Szent Mihályhoz 85 Szentlélekhez 82 Szentségi áldás 70 Szeretet felindítása 79 Térdhajtás 75 Úr imája 75 Úrangyala 84 Üdvözlégy, Királyné 83 Üdvözlégy, Mária 75 Imádság 69-70 Gondolati 69 Szóbeli 69 Imaórák liturgiája 70 ,,In vitro'' megtermékenyítés 62 Irgalmasság Cselekedetei 50 Lelki cselekedetei 18, 49 Testi cselekedetei 18, 49 Irigység 52, 66 Isten imádása 57 Isteni erény 47, 48, 50 Iszákosság 60 Ítélet Elhamarkodott 65 Különítélet 15 Utolsó ítélet 15-16, 21, 32 J Jézus 12, 13, 14, 20, 67 Szíve ígéretei 80 Jóslás 56 Csillagjóslás 56 Szellemidézés 56 Tenyérjóslás 56 Jóvátétel 14, 79 K Kábítószer használata 60 Karácsony 13, 67 Káromkodás 57 Kártérítés 64, 65 Katekumen 25 Katekumenátus 24 Katolikus 9, 10, 16, 18, 24, 27, 30, 41, 42, 58, 67, 68, 70, 74, 76, 77, 79 Kereszt 13 Keresztáldozat 13, 28 Keresztelô Szent János 23 Keresztények 9 Keresztség 17, 23-28, 32, 39, 42, 43 Alámerítés 24, 25 Keresztnév 58 Keresztszülô 24, 27 Keresztvíz 24, 25 Szertartása 24 Keresztségi papság 39, 43 Keresztszülô 24, 27 Keresztút 14, 44, 45, 74 Keresztvetés 14, 45, 74 Kétségbeesés 32, 33, 53, 55 Kézrátétel 27, 38 Kinyilatkoztatás 9, 10, 12, 18 Kínzás 57, 60 Környezet 64 Kötelezô ünnep l. Parancsolt ünnep Közbenjárás 15, 18, 44 Közös bűnbánati szertartás 34, 73 Közös imádság 69 Krisztus 12, 17, 21, 57 Áldozata 13, 14, 28, 29, 31, 39, 44 Jelenléte 29, 31 Különítélet 15 L Legfôbb tanítói tiszt (Magisterium) 19 Lelkierô 48, 50 Lelkiismeret 19, 32-34, 57, 72, 73, 78 Levél (apostoli) 10 Lopás 64 M Magánimádság 69 Magángyónás 34, 72 Magánkinyilatkoztatás 80 Magántulajdon 63 Magnificat 84 Magzatelhajtás 60 Második eljövetel 15 Megbocsátás 11, 19, 32-35, 42, 44, 53, 62 Megigazulás 14, 25, 50 Megszentelô kegyelem 7, 19, 22, 25, 47-51 Megszólás 65 Megtérés 35 Megtermékenyítés Mesterséges 62 ,,In vitro'' 62 Megtestesülés 12, 13, 74, 76 Megváltás 8, 14, 28, 74 Megváltó 14, 20 Memorare 84 Mennybemenetel 10, 15, 67 Mennyország 7, 11, 15, 17, 21, 24, 29, 30, 51, 53, 62, 66 Mértékletesség 48-50 Mesterséges megtermékenyítés 62 Miatyánk 75 Miserere 78 Missziós lelkület 57, 68 Munka 63-65 Munkabér Igazságos bér 64 Kifizetése 52 Művészetek Vallásos 65 N Nagyböjti péntekek 68 Nagypéntek 14, 68 Nem tökéletes bánat 33 Nemi erôszak 63 Niceai hitvallás 76 Nôtlenség Papi nôtlenség 37 Nyilvános hazugság 65 O Okosság 48, 50 Oltáriszentség 22, 23, 25, 26, 28-31, 39, 45, 70, 71, 77 Öngyilkosság 60 Önkielégítés 62 Önmegtartóztatás 66, 68 Ördög 7-8, 56 Örök büntetés 21, 43 Örökbefogadás 62 Ószövetség 10, 12, 55, 67 P Pápa 17, 38, 55, 68, 77 Tévedhetetlenség 17 Papi rend l. Egyházi rend Papok 36, 39, 41 Papság 37-39 Parancsolatok 8, 19, 54a 54b, 66, 72 Parancsolt ünnep 15, 58, 66, 67 Paráznaság 62 Passió 13 Plébániai közösség 27, 68 Pletykálás 65 Pokol 7, 15, 21, 32 Politeista 56 Pornográfia 62-63 Próbaházasság 62 Próféta 9 Prostitúció 63 Pünkösd 16, 26 Püspök 9, 17-19, 27, 34, 35, 37-39, 42, 77 R Rágalmazás 65 Reggeli ima 79 Remény 45, 47, 48, 50, 55, 79 Részleges búcsú 44, 45 Rózsafüzér 45, 69, 83a, 83b Imádkozása 82 Titkai 83 S Sarkalatos erények 48, 50 Sátán 7, 8, 56 Simónia 56 Skizma 38, 55 Sterilizáció 60 Sugárzó hit 42 Szabadító 12, l. Megváltó Szakadárság 38, 55 Szegénység 83 Szegény nemzetek megsegítése 65 Szegények megsegítése 64, 65 Személyes bűn 19-20, 25 Szemérmesség 66 Szent István királyhoz ima 87 Szentáldozás 28-30, 36, 39, 41, 45, 66, 67 Szentatya 17, 68 Szentek közössége 11, 16, 18, 44, 46, 76, 77 Szentelmények 43 Szenthagyomány 9-10 Szentháromság 11, 12, 16, 18, 21, 23, 25, 47, 50, 61, 74 Szentírás 8, 10, 45 Szentlélek 9, 11, 12, 13, 14, 16a, 16b, 19-20, 23, 26, 31, 32, 33, 43, 49, 50, 53, 57, 76a, 76b, 77, 82 Ajándéka 17, 18, 25, 27, 49, 50, 70 Elleni bűn 32, 33, 53 Gyümölcsei 26, 49, 50 Szentmise 28, 29, 31, 42, 57, 58, 66, 67 Szentmiseáldozat 29, 57 Szentségek 17, 22, 23, 31, 35, 43, 47 Szentségi Áldás 70 Áldozat 28 Pecsét 35 Szentségimádás 29, 45, 70 Szentségtörés 56 Szenvedés 7, 13-14, 20, 28, 35-36, 64, 67, 69 Szeplôtelen fogantatás 19-20, 37, 67 Szerencsejáték 64 Szeretet 47-50, 53, 54, 55-56, 61, 62, 69, 79, 81, 83 Szeretetszolgálat 39 Szív Jézus Szíve ígéretei 80 Tisztaszívű 51, 66 Szóbeli imádság 69 Szolidaritás 19 Szövetség 8, 10 Ószövetség 10, 12, 55, 67 Újszövetség 9, 10, 15, 55 Sztrájk 65 Szülôi gondoskodás 58-59 Szűz Mária 11, 13, 20, 44, 57, 66, 67, 75, 76a, 76b, 77, 83, 84a, 84b, 85 T Tartozás 48, 64 Tekintély 17, 18 Teljes búcsú 44, 45 Térdhajtás 75 Teremtés 7-8 Teremtés mint áldozat 28, 31 Teremtô 8, 11a, 11b, 48, 76a, 76b, 77 Természetes családtervezés 40, 63 Tévedhetetlenség 17, 18, 77 Tisztaság 26, 61, 62, 66, 83 Tisztítóhely 17, 18, 21, 29, 43-45 Titok Foglalkozási 65 Gyónási 35, 65 Megôrzése 65 Tízparancsolat 8, 20, 54 Többnejűség 40, 63 Tökéletes bánat 33 Torkosság 52, 60 Túszszedés 60 U Újszövetség 9, 10, 15, 55 Úrangyala 84 Utolsó ítélet 15-16, 21, 32 Utolsó vacsora 28, 31, 37 Útravaló 36 Üdvösség 8-9, 24, 35, 37, 40, 53, 76, 77 Üdvözlégy, Királyné 83 Üdvözlégy, Mária 75 Üdvtörténet 8 V Vakmerô bizakodás 32, 33, 53, 55 Vakmerô járművezetés 60 Vallásos művészetek 65 Vallásszabadság 57 Varázslás 56 Vegyes házasság 41 Vérfertôzés 63 Viaticum 36 Víz Alámerítés 24, 25 Keresztvíz 25