Kérjük, az itt következô részt (314 sor) ne törölje ki, ha ezt a file-t továbbadja. Köszönjük. ======================================================================== A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár Isten hozta a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban, a magyarnyelvű keresztény irodalom tárházában! A Könyvtár önkéntesek munkájával mindenki számára elektronikus formában terjeszti Isten Igéjét. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár bemutatása ------------------------------------------------ Célkitűzés ---------- A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) célja az, hogy mindenki számára hozzáférhetôvé tegye a teljes magyarnyelvű katolikus egyházi, lelki irodalmat elektronikus formában. A lelkipásztori munka támogatása mellett elôsegíti az egyházi kutatómunkát, könyvnyomtatást és az írott, magyar keresztény értékek bemutatását, megôrzését, terjesztését. A könyvállomány mindenki számára ingyenesen rendelkezésre áll az Internet hálózaton keresztül. Egyházi intézményeknek és személyeknek postán is elküldjük a kért anyagot. Állomány -------- Minden szabadon másolható, szerzôi jogvédelem alá nem esô egyházi és vallási vonatkozású kiadvány része lehet a Könyvtárnak: a Szentírás (többféle fordításban), imakönyvek, énekeskönyvek, kódexek, pápai dokumentumok, katekizmusok, liturgikus könyvek, teológiai munkák, szentbeszéd-gyűjtemények, keresztutak, lelkigyakorlatok, himnuszok, imádságok, litániák, istenes versek és elbeszélések, szertartás- könyvek, lexikonok, stb. Irányítás, központ ------------------ Központ: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055, USA (Az Egyesült Államok New Jersey államában levô Szent István Magyar Római Katolikus egyházközség) Levelezés: Felsôvályi Ákos 322 Sylvan Road Bloomfield, NJ, 07003, USA Tel: (973)338-4736 Fax: (973)778-4263 e-mail: felsoval@email.njin.net A Könyvtár használata, a könyvek formája ---------------------------------------- Ebben az elektronikus könyvtárban nincs olvasóterem, hanem a szükséges könyveket ki kell venni (vagyis ,,letölteni''). Letöltés után mindenki a saját számítógépén olvashatja, ill. használhatja fel a szöveget. A hálózaton keresztül böngészni, ill. olvasni drága és lassú. A saját személyi számítógép használata a leggyorsabb és legolcsóbb, a könyv pedig az olvasó birtokában marad. Azoknak, akik nem rendelkeznek Internet-kapcsolattal, postán elküldjük a kért könyveket. Ebbôl a könyvtárból ügy kölcsönözhetünk, hogy nem kell (és nem is lehet) a kikölcsönzött könyveket visszaadni! A Könyvtár a kiadványokat kétféle alakban adja közre: 1. formálatlan szövegként, ami a további feldolgozást (könyvnyomtatás, kutatómunka) teszi lehetôvé szakemberek számára és 2. a Windows operációs rendszer Súgó (,,Help'') programjának keretében, ami a könnyű olvasást és felhasználást teszi lehetôvé mindenki számára (a szövegek -- külön begépelés nélkül -- egy gombnyomással egy szövegszerkesztô programba vihetôk át, ahol azután szabadon alakíthatók). A Könyvtárban található file-ok neve ------------------------------------ Minden kiadvány négyféle file formában található meg a Könyvtárban: text file (formálatlan változat), help file (,,Súgó'' formátum), sűrített text file és sűrített help file. Ezenkívül minden help file-hoz tartozik egy ikon file. Minden file nevének (file name) a két utolsó karaktere a verziószám (01 az elsô változaté, 02 a másodiké, stb). A file nevének kiterjesztése (file extension) mutatja a file típusát: txt: text file, zpt: sűrített text file, hlp: help file, zph: sűrített help file és ico: a Help file-hoz tartozó icon file. Például a Vasárnapi Kalauz című könyv elsô változatának (,,01'') négy formája: VASKAL01.TXT, VASKAL01.HLP, VASKAL01.ZPT, VASKAL01.ZPH; az ikon file pedig: VASKAL01.ICO. A sűrítést a legelterjedtebb sűrítô programmal, a PKZIP/PKUNZIP 2.04 DOS változatával végezzük. A sűrítés nagymértékben csökkenti a file nagyságát, így a letöltés/továbbítás sokkal gyorsabb, olcsóbb. A file-t használat elôtt a PKUNZIP program segítségével kell visszaállítani eredeti formájába. (Például a "PKUNZIP VASKAL01.ZPH" utasítás visszaállítja az VASKAL01.HLP file-t.) A file-ok felhasználási módjai ------------------------------ Mivel minden művet kétféle formában ad közre a Könyvtár, a következô kétféle felhasználási mód lehetséges. 1. A text file felhasználása Ez a file formálatlanul tartalmazza az anyagot. A felhasználó betöltheti egy szövegszerkesztô programba, és ott saját ízlése, szükséglete szerint formálhatja. Például ha az anyagot ki akarjuk nyomtatni könyv alakban (feltéve, hogy az szabadon publikálható), akkor ebbôl a text file-ból könnyen elô tudjuk állítani a nyomdakész változatot. Vigyázat! A text file minden sora sorvég-karakterrel végzôdik, ezeket elôbb el kell távolítanunk, és csak utána szabad a formálást elkezdenünk. A szövegben a kezdô idézôjelet két egymást követô vesszô, a felsô idôzôjelet két egymást követô aposztrófa és a gondolatjelet két egymást követô elválasztójel képezi (lásd a szöveg formájára vonatkozó megkötéseket késôbb). Az egyes fejezeteket csupa egyenlôségjelbôl álló sorok választják el egymástól. A file eleje ezt az ismertetést tartalmazza a Könyvtárról. Ezt a text file-t felhasználhatjuk szövegelemzésre is, amihez természetesen szükségünk van valamilyen elemzô programra. 2. A,,súgó'' file felhasználása Ez a file formátum igen egyszerű olvasást, felhasználást tesz lehetôvé a Windows operációs rendszerben megszokott ,,súgó'' programok formájában. (Az ajánlott képernyô felbontás VGA.) Az elektronikus könyv legnagyobb elônye az, hogy a szöveg elektronikus formában áll az olvasó rendelkezésére. A ,,Másol'' gombbal a teljes fejezet átvihetô a vágóasztalra [Notepad]) és onnan a szokásos módon: ,,Szerkesztés'' és ,,Másol'' [Edit és Paste] paranccsal bármilyen Windows szövegszerkesztôbe. Ugyanezt érjük el a Ctrl+Ins gombok együttes lenyomásával is. Ha nem akarjuk a teljes szöveget átvinni, akkor használjuk a ,,Szerkesztés'' [Edit] majd a ,,Másol'' [Copy] utasítást a program menüjérôl, minek következtében a fejezet teljes szövege megjelenik egy Másolás párbeszéd-panelban. A kijelölt szövegrészt a ,,Másol'' utasítás a vágóasztalra [Notepad] viszi, és onnan az elôbbiek szerint folytathatjuk a munkát. A programból közvetlenül is nyomtathatunk fejezetenként a ,,File'' és ,,Nyomtat'' [Print] utasítással. A nyomtatott szöveg formája kissé eltérhet a képernyôn láthatótól. A nyomtatott szöveg betűtípusa ,,Arial'', betűmérete 10 pontos. Ha más formátumra, betűtípusra vagy -nagyságra van szükségünk, akkor vigyük elôbb a szöveget a szövegszerkesztô programunkba, ott állítsuk be a kívánt formátumot, és utána nyomtassunk. Ahhoz, hogy a ,,súgó'' file-t használni tudjuk, a következôket kell tennünk (a ,,Vasárnapi kalauz'' című könyvvel mutatjuk be a lépéseket). 1. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárból töltsük le a VASKAL01.HLP és a VASKAL01.ICO file-okat a saját gépünk ,,C:\PAZMANY'' nevű alkönyvtárába. (A VASKAL01.HLP helyett letölthetjük a sokkal kisebb VASKAL01.ZPH file-t is, de akkor letöltés után ki kell bontanunk a "PKUNZIP VASKAL01" utasítással.) 2. Készítsünk egy programindító ikont. A Programkezelôben kattintsunk elôször a ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoportra. (Ha az még nincs felállítva, akkor hajtsuk végre a fejezet végén leírt ide vonatkozó utasításokat.) Ezután válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Program'' utasításokat a menürôl. A párbeszed-panelban a következôket gépeljük be: Megnevezés: Vasárnapi Kalauz Parancssor: WINHELP C:\PAZMANY\VASKAL01.HLP Munkakönyvtár: C:\PAZMANY Ezután kattintsunk az ,,Ikon'' nevű utasításra, és adjuk meg a C:\PAZMANY\VASKAL01.ICO file-t. Ha ezután rákattintunk az így felállított ikonra, a program elindul, és olvashatjuk a könyvet. A ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoport felállítása: A Programkezelô menüjérôl válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Programcsoport'' utasítást. A párbeszéd-panelban a következôt gépeljük be: Megnevezés: Pázmány Péter E-Könyvtár Ezután zárjuk be a párbeszéd-panelt. Hogyan lehet a könyvekhez hozzájutni? ------------------------------------- A könyveket bárki elektronikus úton letöltheti a Könyvtárból (lásd a Könyvtár Internet címét) vagy postán megrendelheti (lásd a postai címet). Egyházi intézményeknek és személyeknek ingyen küldjük el a könyveket, mások a rendeléssel együtt 3 dollárt vagy annak megfelelô pénzösszeget küldjenek a lemez- és postaköltség megtérítésére. A Könyvtár használatának jogi kérdései -------------------------------------- Az általános elvek a következôk: 1. A Könyvtár mindenkinek rendelkezésére áll személyes vagy tudományos használatra. Ha a Könyvtár anyagát publikációban használják fel, akkor kérjük az alábbi hivatkozás használatát: ,,A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -- a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.'' 2. Egyházi intézmények és személyek kereskedelmi célokra is ingyenesen használhatják a Könyvtár anyagát, csak azt kérjük, hogy a kiadványuk elején helyezzék el az elôbbi utalást. A Könyvtár fenntartja magának azt a jogot, hogy eldöntse: ki és mi minôsül egyházi személynek, ill. intézménynek. Kérjük, keresse meg ez ügyben a Könyvtárat. 3. Ha a Könyvtár kiadványait nem egyházi intézmény vagy személy kereskedelmi célokra használja fel, akkor az elôbbi utalás feltüntetésén kívül még kérjük a haszon 20%-át a Könyvtár számára átengedni. A befolyt összeget teljes egészében a Könyvtár céljaira használjuk föl. Elôfordulhat, hogy ezek az elvek bizonyos könyvekre nem vonatkoznak, mert a szerzôi jog nem a Könyvtáré. Az ilyen könyv része az állománynak, lehet olvasni, lelkipásztori munkára felhasználni, de kinyomtatása, -- bármilyan formában --, tilos. Az ilyen jellegű korlátozások minden könyvben külön szerepelnek. (Lásd a könyvek elektronikus változatáról szóló fejezetet!) Hogyan lehet a Könyvtár gyarapodásához hozzájárulni? ---------------------------------------------------- Minden pénzügyi támogatást hálásan köszönünk, és a központi címre kérjük továbbítani. Az anyagi támogatásnál is fontosabb azonban az az önkéntes munka, amellyel állományunkat gyarapíthatjuk. Kérünk mindenkit, akinek a magyar katolikus egyház sorsa és az egyetemes magyar kultúra ügye fontos, hogy lehetôségeinek megfelelôen támogassa a Könyvtár munkáját. A munka egyszerű, bárki, -- aki már használt szövegszerkesztô programot --, részt vehet benne. Hogyan lehet az állomány gyarapításában részt venni? A munka egyszerűen egy-egy könyv szövegének számítógépbe való bevitelét jelenti. Elôször optikai beolvasással (szkennolással), automatikus úton, egy nyers szöveget készítünk, amit aztán az önkénteseknek ki kell javítaniuk. A munka lépései így a következôk: 1. Ellenôrizzük, hogy a kiválasztott könyv szabadon másolható-e (nem esik-e szerzôi jogvédelem alá), vagy meg lehet-e kapni a Könyvtár számára a másolás jogát. Ez ügyben vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. 2. Ellenôrizzük, hogy a könyvet még nem kezdte-e el senki begépelni. Ez ügyben is vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. A Könyvtár állandóan tájékoztat a begépelés alatt álló munkákról. 3. A könyvet küldjük el a Központnak, ahol optikai beolvasással elkészítik a nyers szöveget. 4. A Központ visszaküldi a nyers szöveget egy számítógépes lemezen a könyvvel együtt. A nyers szöveget tetszôleges szövegszerkesztô- formában lehet kérni. Ha az eredeti kiadvány nem alkalmas optikai beolvasásra (rossz minôség, régies betűtípusok stb. miatt), akkor az önkéntesnek kell a nyers szöveget is begépelnie. 5. Végezzük el a nyers szöveg ellenôrzését és javítását. Ez a munka legidôigényesebb része, és ettôl függ a végleges szöveg helyessége! Kövessük a szöveg formájára vonatkozó megállapodásokat (lásd a következô részt). 6. A kész szöveget küldjük vissza lemezen a Központnak. 7. A Könyvtár ezután elkészíti a kívánt file-formákat és a könyvet behelyezi a Könyvtár állományába. Megkötések a szöveg formájára ----------------------------- Mivel mindenki számára hozzáférhetô módon kell a szövegeket tárolnunk, egyszerűségre törekszünk. Általános szabály az, hogy semmilyen tipográfiai karaktert vagy kódot nem használunk, csak a billentyűzetrôl bevihetô karakterek szerepelhetnek a szövegben. A szöveg készítésekor kérjük a következô megállapodásokat betartani: 1. Margó: 1 hüvelyk (2.54 cm) bal- és jobboldalt. 2. Betűtípus: Arial, 10 pontos. 3. Alsó idézôjel: két vesszô szóköz nélkül, felsô idézôjel: két aposztrófa szóköz nélkül, gondolatjel: két elválasztójel szóköz nélkül, idézôjel idézôjelen belül: aposztrófa (alsó és felsô idézôjelként egyaránt). 4. Tabulátor karakter megengedett (a tabulátorokat fél hüvelyk, azaz 1.27 cm távolságra kell egymástól beállítani). 5. Semmilyan más formálási kód nem megengedett. 6. Lábjegyzet helyett szögletes zárójelbe kerüljenek a hivatkozások száma (pl. [1]), és a hozzátartozó magyarázatok a file legvégén egymás után, mindegyik új sorban kezdve. Érdeklôdés/Javaslat ------------------- A már meglevô állományról, a készülôfélben levô könyvekrôl, az önkéntes munka lehetôségeirôl és a Könyvtár legújabb híreirôl a következô címeken lehet tájékoztatót kapni: 1. levél: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA 2. elektronikus posta (e-mail): felsoval@email.njin.net 3. elektronikus hálózat (World Wide Web): http://www.piar.hu/pazmany Minôség -- állandó javítás -------------------------- A Könyvtár állományának minôségét állandóan javítjuk, újabb és újabb változatokat bocsátunk közre (a file nevének utolsó két karaktere a változat számát jelenti). Kérjük ezért a Könyvtár minden tagját, olvasóját, hogy jelentsen minden felfedezett szöveghibát. A levélben (postai vagy elektronikus levélben egyaránt), közöljük az új, javított sort az ôt megelôzô és követô sorral együtt. Így a szövegkörnyezetben elhelyezve, könnyű lesz a hibát megtalálni és javítani. Miután a file új változata (új verziószámmal) felkerült a Könyvtárba, a régit töröljük. Kérjük, a könyvekkel és a Könyvtár munkájával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kritikáját közölje velünk! Segítségét hálásan köszönjük. A könyvtár mottója egy szentírási idézet ---------------------------------------- Ha ugyanis az evangéliumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem, hiszen ez a kötelességem. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot! Ha önszántamból teszem, jutalmam lesz, ha nem önszántamból, csak megbízott hivatalnok vagyok. (1Kor 16-17) ======================================================================== ======================================================================== Kárpátalja templomai Római katolikus templomok Fényképezte: Kohán László Összeállították: Palkó István-Ivaskovics József-Tárczy Andor Tartalomjegyzék ======================================================================== Tartalomjegyzék A könyv elektronikus változata BEREGSZÁSZI JÁRÁS Beregszász Szent Kereszt Felmagasztalása templom Bakos Szent László templom Bene Jézus Szíve templom Bótrágy Szűz Mária Megkoronázása templom Bulcsu Szentlélek templom Macsola Szentháromság templom Mezôkaszony Szent István Király templom Nagymuzsaly Nagybégány Sárosoroszi Szent Anna templom HUSZTI JÁRÁS Huszt Szent Anna templom. Visk Szent Miklós Püspök templom ILOSVAI JÁRÁS Dolha Szentlélek templom Gálfalva MUNKÁCSI JÁRÁS Munkács Szent Márton templom Alsógereben Keresztelô Szent János templom Alsókerepec Szent Tódor templom Bárdháza Szent Anna templom Beregleányfalu Boldogságos Szűz Mária templom Felsôkerepec Nagyboldogasszony templom Frigyesfalva Szent Péter és Pál templom Kékesfüred Klacsanó Boldogságos Szűz Mária Mennybevitele templom Németkucsova Szent Ágoston templom Pósaháza Szent Kereszt Felmagasztalása templom Schönborn Szent Mihály Arkangyal templom Váralja Boldogságos Szűz Mária templom Várpalánka Szent Szív templom NAGYBEREZNAI JÁRÁS Nagyberezna Szentháromság templom NAGYSZÔLÔSI JÁRÁS Nagyszôlôs Jézus Mennybemenetele templom Aklihegy Fancsika Jézus Szent Neve templom Feketeardó Szent Rozália templom Királyháza Szent Péter és Pál templom Nevetlenfalu Szent Kereszt Felmagasztalása templom Tiszaújlak Szent Ilona templom PERECSENYI JÁRÁS Perecseny Szent Ágoston templom Turjaremete Szent György Vértanú templom RAHÓI JÁRÁS Rahó Nepomuki Szent János templom Gyertyánliget Boldogságos Szűz Mária Mennybevitele templom Kôrösmezô Szent Péter és Pál templom Terebesfehérpatak SZOLYVAI JÁRÁS Szolyva Boldogságos Szűz Mária Mennybevitele templom TÉCSÔI JÁRÁS Técsô Szent István Király templom Aknaszlatina Szent István Király templom Bustyaháza Boldogságos Szűz Mária Mennybevitele templom Kerekhegy Szent Félix pápa és vértanú templom Királymezô Szent Mária-Magdolna templom Oroszmokra Nagyboldogasszony templom UNGVÁRI JÁRÁS Ungvár Szent György Vértanú templom Antalóc Páduai Szent Antal templom Csap Szent Anna templom Császlóc Nagyboldogasszony templom Felsôdomonya Sarlós Boldogasszony templom Gálocs Kincseshomok Keresztelô Szent János Születése templom Kisszelmenc Szentháromság templom Koncháza Szűz Mária Mennybemenetele templom Korláthelmec Jézus Mennybemenetele templom Mélyút Rózsafűzér Királynôje templom Nagygejôc Szent Anna templom Ôrdarma Kisboldogasszony templom Rát Szent Mihály Fôangyal templom Sislóc Szerednye Szent Lukács templom Szürte Szent Kereszt Felmagasztalása templom Téglás Kisboldogasszony templom Unghuta Szűz Mária Neve templom Szövegforrások Települések névsorban Települések kétnyelvű listája ======================================================================== A könyv elektronikus változata Ez a program az azonos című könyv elektronikus változata. A könyv 1997-ben jelent meg az ungvári Tárogató Lap- és Könyvszerkesztôség kiadásában. Az elektronikus változat a Tárogató Lap- és Könyvszerkesztôség engedélyével készült. A programot a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár elvei szerint korlátlanul lehet lelkipásztori célokra használni. Minden más jog a kiadóé. A program tartalmazza a könyv képanyagát alacsony, képernyô felbontásban. A program csak 256 színű képernyôbeállítás mellett tudja a képeket hitelesen mutatni, ha ennél kevesebb szín van definiálva, a képek torzítva jelennek meg. Ebben az esetben állítsa át a képernyôt legalább 256 színre és indítsa újra a programot. ======================================================================== Beregszászi járás ======================================================================== Beregszász Beregszászi járás Szent Kereszt Felmagasztalása templom Plébánia Beregszász (hajdan Lampertszásza, Lampertháza) elsô lakói szászok voltak, akik II. Géza idejében települtek be. A tatárjáráskor teljesen elpusztult. IV. Béla 1247-ben királyi levélben erôsíti meg a város kiváltságait. 1519-ben Beregszász plébánosa, Szalaházy Tamás II. Lajos magyar király titkára volt. Elsô templomának alapítói II. Géza idejében a 12. században bevándorolt német arany- illetve sóbányászok és marhatenyésztôk voltak. Ebbôl a templomból a mai északi kapuja fölé beépített két gyámkô maradt meg -- az egyik emberfôt, a másik valamilyen állatot ábrázol. Az újraépített mostani templom -- felírása szerint -- 1418-ban épült. A 16. században Mária királyné gondozásában felújították. A szentély déli ablakán kôszalagra van vésve az 1518-as, a déli díszes kapu közepére az 1522-es évszám. Az e korból megmaradt kôfaragások mutatják, milyen magas fokon állott e vidéken akkoriban az építôművészet. II. Rákóczi Györgynek a lengyel koronáért való próbálkozása nagy megtorlást hozott e vidékre. A lengyelek visszaverték csapatait, majd betörve Magyarországra, kegyetlen pusztításokat vittek véghez Bereg, Ugocsa és Szatmár megyékben. Egy alkalommal, mikor Beregszász lakói épp vasárnapi istentiszteleten voltak, az ellenséges sereg rájuk tört és a templom kerítésénél valamennyiüket leölte. A templomot felgyújtották, úgy, hogy csupán a négyszögletű kövekbôl épült részek maradtak meg. Báthory Zsófia fedette be végül a puszta falakat, ám hamarosan ismét a tűz martaléka lett. A reformáció viharai csitulván, 1715-ben szervezôdött újra a plébánia. 1686-tól 1837-ig állt romban a templom. Ekkor Schönborn gróf hozatta rendbe, Tischler Albin beregszászi segédlelkész -- késôbbi címzetes kanonok -- rajzai alapján. A templom gót stílusú, 3-3 oszlop dómszerűen három hajóra osztja. Anyakönyvezés kezdete: 1723. Hívek száma: kb. 6000. Lelkipásztor: Pap Sándor. Istentisztelet nyelve: magyar. Műemlékértékű orgonáját a Rieger Testvérek (Bp.) építették 1899-ben. Fíliái: Beregardó (a Szent Imre kápolna 1907-ben épült. A háború után bezárták. 1992-tôl újra megnyitották a vallásgyakorlás számára), Bulcsu, Macsola, Nagybégány, Nagy- és Kismuzsaly. ======================================================================== Bakos Beregszászi járás Szent László templom Korábban a település helyén elszórt tanyák álltak. A csehszlovák megszállás idején, 1938 elôtt telepítettek be ide cseheket és ruszinokat. A Magyarországgal való újraegyesüléskor a csehek elhagyták a községet. A megüresedett házakba és földekre magyar vitézeket és nagycsaládosokat telepítettek. Temploma azelôtt nem volt. Építését 1994- ben kezdték meg. 1997 kezdetén a külsô munkálatokat már befejezték, belül az utolsó simításokat végzik. Felszentelése 1997 júniusában, Szent László ünnepén volt. Hívek száma 180. Lelkipásztor: Károlyi Lajos. Istentisztelet nyelve: magyar. ======================================================================== Bene Beregszászi járás Jézus Szíve templom Plébánia A település neve valószínűleg a Benedek személynév rövidítéseként alakult ki. A Borzsa jobb partján álló falut 1337-ben említik elôször. Régi temploma a 14. század második felében épült. 1593-ban a község teljes egészében áttért a református hitre. Római katolikus gyülekezete csak most, a 20. században erôsödött meg. A plébániát 1940-ben alapították, a templom is ekkor épült a római és görög katolikusok közös összefogásával. Ma is közösen, testvéri egyetértésben használják. Kapuja mellett emléktábla található a következô szöveggel: ,,Ebben a templomban szolgálta Istent és a népet Galambos József plébános, kormányzói vikárius. 1913-1985.'' 1995-ben kívül, egy évvel késôbb belül végeztek rajta rekonstrukciót. Ódon, de működôképes harmóniuma amerikai gyártmányú. Egyetlen harangját 1925-ben öntötte a beneiek közadakozásából Egry Ferenc kisgejôci harangöntô. Anyakönyvezés kezdete: 1940. Hívek száma: 400. Lelkipásztor: Pap Sándor. Istentisztelet nyelve: magyar. ======================================================================== Bótrágy Beregszászi járás Szűz Mária Megkoronázása templom Elsô templomának felépítésére 1946-ban kaptak engedélyt a szovjet hatóságoktól. 1950-re készült el, ám csupán két évig használhatták. Akkor a hatóságok elvették és raktárként hasznosították. Sajnos, hosszú ideig műtrágyát tároltak benne, ami teljesen szétette a falakat s részben a fundamentumot. így hiába kapták vissza 1989-ben, teljesen le kellett bontani és helyére újat építeni. A mai templom 1995-ben készült el. Hatvan ülôhellyel, egy haranggal és egy régi harmóniummal rendelkezik, mely utóbbi -- csakúgy, mint az oltárkép -- adományként került ide Ungvárról. A régi templomból csak egy kereszt maradt meg, mely ma az oltárkép mellett látható. Hívek száma: 150. Lelkipásztor: Károlyi Lajos. Istentisztelet nyelve: magyar. ======================================================================== Bulcsu Beregszászi járás Szentlélek templom Ma Beregszász külsô kerülete, 1957-ben csatolták hivatalosan a városhoz. A falu neve Bolchou alakban 1321-ben tűnik fel. Árpád-kori település. Elsô kôtemploma 1327-ben már állt. 1689-ben megszűnik a római katolikus hitélet, csak a 19. század végén élénkül fel újra. A templomot 1900-ban építették. 1960-ban bezárták. Autószerelô műhelyként használták. Újra felszentelve: 1990. június 4-én, Pünkösd napján. Hívek száma: 200. Lelkipásztor: Pap Sándor. Istentisztelet nyelve: magyar. ======================================================================== Macsola Beregszászi járás Szentháromság templom A település szomszédságában, Tiszacsoma község határában honfoglalás kori temetôt tártak fel. Machala alakban elôször 1327-ben említik. 1566-ban a tatárok négy házból hurcolták el a jobbágyságot. A reformáció után a 19. században alapították újra a római katolikus egyházat. Templomát 1927-ben építették. 1960-ban bezárták, lomtárnak használták. 1991-ben adták vissza. Tetôzetét teljesen át kellett építeni. A fôoltár és a Szűz Máriát a kisdeddel ábrázoló oltárkép a bezárás éveiben a beregszászi templomban talált menedéket. A harangot Tellinger Menyhért gondnok rejtette el. Mára minden visszakerült a helyére, a templom szépen rendbe hozva, 70 ülôhellyel várja a híveket. 1992-ben történt meg a felszentelése. Ugyanide járnak a görög katolikusok is. Hívek száma: 200. Lelkipásztor: Pap Sándor. Istentisztelet nyelve: magyar. ======================================================================== Mezôkaszony Beregszászi járás Szent István Király templom Plébánia A hagyomány szerint ezen a helyen Szent László kápolnát építtetett s a köréje letelepedettekbôl alakult ki a község. Mindenesetre az 1333-as pápai tized már mint virágzó plébániát említi. A hitújítás e helyült is hamar elhatalmasodott. A protestánsok már 1552-ben elfoglalták az ôsi templomot. A község lakosainak legnagyobb része elfogadta az új tant, úgyhogy a katolikus plébánia itt két évszázadon át szünetelt. Csak 1750-ben iktatták be az elsô plébánost. Négy esztendô múlva már állt egy kicsiny templom, amely helyébe 1832 után egy nagyobb épül, melyhez a bégányi hegyrôl barkaszóiak szállították a követ. 1880-ban kôbástya épül a templom elé, hogy megvédje a vízmosásoktól. A templomhoz tartozó régi plébániát 1956-ban lebontották, helyét elboronálták. Anyakönyvezés kezdete: 1750. Hívek száma: 800. Lelkipásztor: Károlyi Lajos. Istentisztelet nyelve: magyar. A Rieger Testvérek (Bp.) orgonája 1906-ban épült. Fíliái: Bakos, Bótrágy. ======================================================================== Nagymuzsaly Beregszászi járás A falu neve 1232-ben tűnik fel az oklevelekben. Kezdetben két különálló település volt: Nagy- és Kismuzsaly. Jelenleg római katolikus templommal nem rendelkezik, nevezetes viszont a falu határában ma is álló templomrom, melyet a 13. században emeltek. Alapítójaként Nagy Lajos király édesanyját, Erzsébetet tartják számon. A községet és a templomot elôször 1566-ban a tatárok, másodszor 1657- ben a lengyelek dúlták fel és rombolták le. A népemlékezet szerint a lengyel dúláskor a lakosság a közeli hegyekbe menekült és a bányaüregekben rejtôzött el. Az Endrôd völgyében az egyik ilyen üregben 1831-ben csontvázakat találtak. A bejáratnál egy férfi feküdt, karddal a kezében. A többiek, nôk és férfiak vegyesen, fekvô és ülô helyzetben voltak. Az egyik kôpadon ülô nôtetemet találtak, mellette térdeplô férfi, aki a nôt átölelve tartotta, a nô karjában gyermekcsontváz. A bejáratnál kénkôdarabok hevertek szanaszét, ami arról tanúskodik, hogy a bentieket kéngázzal mérgezték meg. A romtemplomnak a tízszög öt oldalával záródó szentélye egyedülálló építészeti alkotás. A déli oldalon egy szabálytalan nyílás tátong, feltehetôen egy innen kivett kaput építettek be a beregszászi templomba. Próbálkozások történnek a templom teljes rekonstrukciójára. A községben létezik római katolikus gyülekezet. Hívek száma: 130. Lelkipásztor: Pap Sándor. Istentisztelet nyelve: magyar. ======================================================================== Nagybégány Beregszászi járás A község neve Began formában 1283-ban tűnik fel elôször. 1567-ben a tatárok 20 házát pusztították el. Eredeti római katolikus templomát 1600-tól a reformátusok használják. A katolikus hitélet a 20. század elején éledt újra. Elôször az egyházi iskolában működött egy kápolna. A háború után bezárták. 1992-ben kapták vissza. Ekkor fogtak hozzá a kitatarozásához. Másfél osztálytermet fallal boltozatosan elzártak, s itt rendezték be a templomot. A munkálatok 1996-ban fejezôdtek be. Tornya nincs. Harangját az udvarán álló haranglábon helyezték el. Hívek száma: 280. Lelkipásztor: Károlyi Lajos. Istentisztelet nyelve: magyar. ======================================================================== Sárosoroszi Beregszászi járás Szent Anna templom Plébánia Vruzy írásmóddal 1260-ban említik elôször a községet. 14-15. századbeli régi templomát a reformátusok 1530-ban foglalták el. A katolikus hitélet a 18. század végén élénkül fel újra. 1810-ig a tiszaújlaki plébániának volt fíliája. Helyi családok jótékonysága segítségével ekkor nyer kis templomot és válik plébániává. Korábbi fiókközségei között volt Verbôc, mely valószínűen az elôbb Kerepeczi, majd Verbôczivé lett családnak, illetve magának Verbôczi Istvánnak, az ország törvényhozásának egyik hatalmas tényezôjévé lett nádornak is szülôhelyéül szolgált. A jelenlegi tágas templom püspöki adományból épült 1839-ben. Utoljára 1990-ben végeztek rajta belsô felújítást. Két harangja van. A plébánia anyakönyve 1810 óta íródik. Hívek száma: 520. Lelkipásztor: Papp Tihamér. Istentisztelet nyelve: magyar. Műemlékértékű, s ma is működôképes orgonája Angster és fia pécsi orgonaépítôk munkája 1907-bôl. Fíliája: Salánk. ======================================================================== Huszti járás ======================================================================== Huszt Huszti járás Szent Anna templom Plébánia Bár a huszti plébániánál az elsô írásos dokumentum csak a 14. században tesz említést, nagy valószínűséggel már jóval ôsibb idôkben is létezett, hiszen a várat még Szent László király építtette 1091 környékén a máramarosi sóbányák védelmére, s nyilván templom is épült vele. A várról még annyit, hogy az 1766. július 3-án villámtól sújtva égett le, s amit a tűzvész nem pusztított el, azt a felrobbanó lôpor fejezte be. Csodaként tartják számon, hogy amikor Scholz Felicián várkapitány a tűz elôl menekülve a várhegy legmeredekebb oldalán ereszkedett le a kápolna szentelt tárgyalt mentve, épségben ért biztonságba. II. József parancsára a várat kiürítve magára hagyták. 1459-ben Mátyás király adományából Péter huszti pap és a Szent Erzsébet templom nagy földbirtokhoz jutott a környéken. Az 1540-es években apácák is voltak Huszton, valamint ferences és Benedek rendbeli szerzetesek, akik erôs ellenállást fejtettek ki Luther tanaival szemben. Ám hiába, mert 1555-ben a hitközség plébánosa egész nyáját átvitte a hitújítók táborába. Csak 1765-ben állíttatott vissza a koronaváros plébániája. Sok kísérlet történt az ôsi templom visszaszerzésére, míg végül 1799-ben letették az alapkövét a mostani templomnak. 1945 után megsemmisítették az egyházi okiratokat és a felbecsülhetetlen értékű történelmi feljegyzéseket. Az elnémított harangok 1988 karácsonyán szólalhattak meg újra. Anyakönyvezés: 1720-tól. Hívek száma: 1500. Lelkipásztor: Marek Bernardin. Istentisztelet nyelve: magyar. A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére állított temetôkápolnát 1994-ben kapták vissza és újították fel. A Rieger Testvérek 1904-ben készítették el az orgonát. 1995-ben lett felújítva. Fíliái: Kövesliget (Drahove), Ökörmezô (Mizshirja). ======================================================================== Visk Huszti járás Szent Miklós Püspök templom Plébánia II. Endre Visk birtokot a várral együtt egy ugocsai birtokért cseréli. Ez a község is, mint a többi koronaváros, kiváltságokkal rendelkezett már a 14. században. Plébánosát említi az 1334-es pápai tized. A 17. század közepén II. Rákóczi György erdélyi fejedelem innen indította seregét Lengyelország ellen. A válaszul vidékünkre betörô lengyelek 1657-ben Visket is felégették. A reformáció 1524-ben kezdôdött a koronavárosban. 1556-ban már a hitújítók kezén volt az ôsi templom. Csekély számú katolikussal 1780-ban állítják vissza a plébániát. Istentisztelet színhelyéül több mint egy évszázadig a plébánosi lak kápolnává átalakított kis szobája szolgált. Az új templom csak 1897-ben épült fel 21 ezer koronányi költségen. Anyakönyvezés kezdete: 1755. Hívek száma: kb. 1000. Lelkipásztor: Marek Bemardin. Istentisztelet nyelve: magyar. A nagyváradi Országh Antal építette az orgonáját 1902-ben. Műemlékértékű. Fíliája: Bustyaháza. ======================================================================== Ilosvai járás ======================================================================== Dolha Ilosvai járás Szentlélek templom Plébánia Betelepített németek hozták létre a helyi gyáripart. A gróf Teleki család birtoka volt ez a terület, s már 1780-ban papírgyár működött itt, melyet az 1800-as évek elején vasgyárrá alakítottak át. Római katolikus egyháza 1920-ban keletkezett. A plébániát 1942-ben alapították 1994 szeptemberében a hívek új templomot kezdtek építeni. Anyakönyvezés kezdete: 1920. Hívek száma: 300. Lelkipásztor: Michal Santa. Istentisztelet nyelve: szlovák. Új templom épül. Fíliái: Rókamezô (Liszicseve), Kovácsrét (Kusnyica) -- mindkét esetben egy-egy magánházban tartják a szentmisét. ======================================================================== Gálfalva Ilosvai járás Ebben a kis faluban korábban csak egy harangtorony állt. 1994. szeptember 10-én S. E. Mons. Antonio Franco megáldotta a templom alapkövét, segédpüspöke, Majnek Antal 1996. november 9-én szentelte fel a templomot. Hívek száma: 70. Lelkipásztora Suszilo Kallixt. Istentisztelet nyelve: ukrán. ======================================================================== Munkácsi járás ======================================================================== Munkács Munkácsi járás Szent Márton templom Plébánia Árpád-kori település. Vára 1311-ben tűnik fel az okiratokban. Munkácsot IV. Béla idejében, 1241-ben elpusztították a tatárok. A korábbi lakosok helyébe külföldiek települtek be. A pápai tized 1334- ben már említi István munkácsi lelkészt. A római katolikus templom még a 13. században épült. A 14. században sokat imádkozott itt I. Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet királyné. A hitújítás korán érkezett. 1551-ben az elfoglalt római katolikus templomban Kálmáncsehi Sánta Márton, az egykori gyulafehérvári kanonok, mint rendes lelkész, Luther tanítása helyett Kálvin tanát hirdeti. Bocskay István, Bethlen Gábor és a Rákócziak alatt az új hit további virágzásnak indul. Csak 1660-ban adja vissza a templomot, paplakot és az iskolát a katolikusoknak Báthory Zsófia. Ám 1682-ben Thököly Imre, nôül vevén Zrínyi Ilonát, a szájhagyomány szerint saját hintaján hozza vissza a református papot, és a javadalmakat megosztja a katolikusok és reformátusok között. Az 1705-ös szécsényi gyűlésen döntenek végül a rendek: a templom a katolikusoké. A templom a legnagyobb valószínűséggel már akkor megvolt, amikor Erzsébet királyné 1376-ban Beregszászon kelt levelében megengedi, hogy Munkács Szent Márton képét metssze a pecsétjére. 1567-ben a Miksa császár és Szapolyai hadai közt ütközet zajlik itt, mely során a várossal együtt a templom is elhamvad. Ezt követôen többször is leég, illetve gazdát vált: 1657-ben a lengyelek gyújtják fel, 1686-ban, miközben Zrínyi Ilona a várat védi, Caprara a templomot perzselteti fel. 1725-re a katolikusok hozzák nagyjából rendbe a füstös építményt. 1880-ra teljesen tönkre megy a templom hajója -- le kell bontani. Csak a szentély marad meg a régi templomból, melybôl kialakítják a mai Szent Mihály kápolnát. Az új templom Czigler Gyôzô tervei alapján 1905-ben épült fel, a régitôl eltérô tájolással. Anyakönyvezés kezdete: 1712. Hívek száma: 6500. Lelkipásztor: Schönberger Ferenc, Németh Imre. Istentisztelet nyelve: magyar és szlovák. Orgonáját a budapesti Rieger Testvérek építették a 20. sz. elején. Fíliái: Újfalu (Nove Szelo), Frigyesfalva (Frigyesove), Alsógereben (Grabivnicja), Szentmiklós (Csinagyijeve, templomát 1950 körül bezárták, 1991-ben rábízták az ortodoxokra), Klacsanó, Pósaháza (Pavsin), Kékesfüred (Szinyák, templomát most építik), Alsókerepec, Szidorfalva (Hrabove, a templomot a háború után rombolták le), Puznyákfalva (Puznyakivci, a háború óta nincs temploma). ======================================================================== Alsógereben Munkácsi járás Keresztelô Szent János templom A települést német telepesek leszármazottai lakják. Egyháza a 19. században keletkezett. A templomot 1926-ban építették. A háború után be akarták zárni, de a hívek nem engedték. 50 ülôhellyel és két haranggal rendelkezik. Jelenleg e templomban van ideiglenesen elhelyezve az 1950- ben bezárt szentmiklósi (csinagyijevói) Páduai Szent Antal templom (ezt 1991-ben az ortodoxokra bízták a hívek elapadása miatt) és a kékesfüredi (szinyáki) Szent Kereszt Felmagasztalása templom (1962-ben lerombolták, jelenleg épül az új) fôoltára. Utolsó felújítására 1984-ben került sor, szlatinai hívek közreműködésével. Legnagyobb értéke egy nagyon régi Szűz Mária-kép, illetve egy gyönyörű kivitelezésű antik fakereszt Krisztussal. Hívek száma: 70. Lelkipásztor: Heveli Antal. Istentisztelet nyelve: német és magyar. ======================================================================== Alsókerepec Munkácsi járás Szent Tódor templom A római katolikusok sokáig görög katolikusoknál miséztek, amely templom azonban ma az ortodoxoké 1996-ban fektették le az új templom alapkövét. Hívek száma: 150. Lelkipásztor: Németh Imre. Istentisztelet nyelve: magyar ======================================================================== Bárdháza Munkácsi járás Szent Anna templom Plébánia Már 1272-ben volt itt plébánia, mely idôvel megszűnt. Az 1760-as esztendôkben Schönborn Ervin Jenô gróf a németországi Kleinberg és Kleinzwedel községekbôl földművelôket telepített be ide, ennek következtében 1772-ben plébánia jött létre. A szép, nagy templom 1834- ben épült. A 80-as évek közepén külsô-belsô felújítást végeztek rajta. Anyakönyvek 1773-tól vannak. Hívek száma: 350. Lelkipásztor: Nádor Albert. Imádkozás nyelve: német. Fíliája: Dubi, templomát a háború után lebontották, a helyén ma üzlet van. ======================================================================== Beregleányfalu Munkácsi járás Boldogságos Szűz Mária templom A templomot 1930-ban építették. 1958-ban elvették és 1994-ben adták vissza. Ugyanebben az évben végeztek rajta nagyjavítást. Egy 60 kilogrammos haranggal, harmóniummal és 80 ülôhellyel rendelkezik. Nemrég kapott új kerítést. Ugyanide járnak a görög katolikusok is. Hívek száma: 150. Lelkipásztor: Suszilo Kallixt és Sovinszki Vladimier. Istentisztelet nyelve: ukrán. ======================================================================== Felsôkerepec Munkácsi járás Nagyboldogasszony templom Plébánia A 14. században Oláh-Kerepec volt e község neve. 1730-ban Schönborn gróf Németországból telepített be lakosokat. Régi fatemploma helyébe 1788-ban épült a mostani. Ettôl fogva káplánság lett, 1807-ben pedig plébániává emeltetett. Tornyán 1822-es dátum látható. 1984-ben külsô- belsô felújítást végeztek rajta. Belsô ,,öltözéke'' különösen szép. Három haranggal, központi fűtéssel és 220 ülôhellyel rendelkezik. Anyakönyvezés 1788-tól létezik. Hívek száma: 500. Lelkipásztor: Nádor Albert. Istentisztelet nyelve: német. Műemlékértékű orgonája a századfordulón épült, Angster József keze munkája. Fíliái: Beregleányfalu (Lalove), Berezinka (templomát a háború után lerombolták), Kustánfalva (Kustanovicja), Németkucsova (Kucsava), Zsófiafalva (Szofija, templomát 1961-ben bezárták, késôbb az ortodoxoknak adták), Gálfalva (Kobalevicja). ======================================================================== Frigyesfalva Munkácsi járás Szent Péter és Pál templom A templom építése 1900-ban kezdôdött és 1904-ben fejezôdött be. Elôtte ugyanazon a helyen egy kápolna állt. A templom három haranggal és harmóniummal rendelkezik. Utoljára 1988-ban végeztek rajta jelentôs külsô és belsô felújítást. Ötven ülôhellyel rendelkezik. 1996-tól apácák segédkeznek a helybéliek hitéletének gondozásában. Hívek száma: 500. Lelkipásztor: Suszilo Kallixt és Sovinszki Vladimier. Istentisztelet nyelve: szlovák és ukrán. ======================================================================== Kékesfüred Munkácsi járás A Szent Kereszt megtalálásáról elnevezett templomot 1962 táján lerombolták. A helyén most egy új templomot építenek. A hívek száma: 1925-ben 152, jelenleg 100. Lelkipásztor: Németh Imre. ======================================================================== Klacsanó Munkácsi járás Boldogságos Szűz Mária Mennybevitele templom A római katolikus egyház adatai szerint a községben közel 200 szlovák és magyar, illetve német ajkú család él. Ôk valamennyien katolikusok. Egyházukat 1870-ben alapították. 1960-ban templomukat elvették. Félig romosan adták vissza. Újraalapítva: 1990-ben. Hívek száma: 200. Lelkipásztor: Peter Zharkovski. Istentisztelet nyelve: szlovák. ======================================================================== Németkucsova Munkácsi járás Szent Ágoston templom Több mint 300 német és néhány magyar család él itt. Egyházukat a 19. században alapították. A templomot 1961-ben bezárták. Újraalapítva 1989- ben. Két haranggal és elektromos orgonával rendelkezik. Hívek száma: 300. Lelkipásztor: Nádor Albert. Istentisztelet nyelve: német. ======================================================================== Pósaháza Munkácsi járás Szent Kereszt Felmagasztalása templom A falu nevét 1750-ben említik elôször a krónikák. Már jóval elôbb létrejött a település, hiszen az elsô fatemplomot 1700 környékén építették a német letelepülôknek. Máig megmaradt 1702-ben készült oltárképe, mely Barbara Röschin munkája. Körülbelül száz esztendeje a már erôsen megrongálódott fatemplom lebontásra került (a bontott anyag felhasználásával épült csűr hosszú ideig a falu határában állt). Abban az idôben bizonyos Ziprian atya teljesített szolgálatot a faluban, kinek munkássága eredményeképpen az addig több vallási felekezetre osztódó település egységesen római katolikussá vált. A hívek összefogásából épült meg 1901-re a ma is álló impozáns, olasz barokk stílusú templom. Építésze azonos a munkácsi templom építôjével. Ebbôl az idôbôl származik antik harmóniuma, mely Strowasser budapesti udvari hangszergyártó munkája, s mely ma is kiváló állapotban van. A templom utolsó külsô-belsô rekonstrukciójára 1989-ben került sor. 1996-ban németországi segítséggel megújult az oltár, ugyanekkor kapott a padló márványburkolatot. Sajnos, a falu német lakossága egyre apad a nagyarányú kitelepedés miatt. Hívek száma: 700. Lelkipásztor: Josef Trunk és Burkhard Nogga. Istentisztelet nyelve: német. ======================================================================== Schönborn Munkácsi járás Szent Mihály Arkangyal templom Alsóschönborn késôbb Újfalu (Nove Szelo), 1992-tôl Schönborn. A zömében német-magyar lakosság a 19. században alapította római katolikus egyházát. Az egykor 450 hívet számláló egyházközség ma alig 15 portára apadt. A templom történelme során háromszor is leégett, '44-ben néhány hónap bizonytalanság után titokban működött. 1988-ban teljesen felújították kívül-belül. Hívek száma: 100. Lelkipásztor: Josef Trunk és Burkhard Nogga. Istentisztelet nyelve: német. ======================================================================== Váralja Munkácsi járás Boldogságos Szűz Mária templom Az abszolút többségben élô ukránokon, ruszinokon kívül több mint 500 német, illetve néhány német-magyar él itt. A település a munkácsi várhegy tövében terül el. A község a várbeliek ellátását végzô iparosok, földművesek letelepedésével jött létre -- a várpalánkon kívül. Jelenleg szervesen Munkácshoz tartozik. A római katolikus gyülekezetet 1875-ben alapították, a templom is ekkor épült. Hívek száma: 500. Lelkipásztor: Schönberger Ferenc. Istentisztelet nyelve: magyar és német. ======================================================================== Várpalánka Munkácsi járás Szent Szív templom Plébánia Közvetlenül a munkácsi várnak helyet adó szirt lábánál alakult ki a település, melynek házait már egy 16. századi metszet is ábrázolja. Már ekkor látható az a földbe vert, magas gerendákból összeállított palánk, mely a vár erôdrendszerének része volt. E palánkon belül, illetve közvetlen közelében építették fel házalkat a várban és a vár körül szolgálatot teljesítô iparosok, mesteremberek, s feltehetôleg az állandó ôrség is itt lakott családostul. A római katolikus plébániát és a ma is álló templomot 1912-ben alapították. 1958-ban bezárták. Újraalapítva: 1989-ben. A római katolikusok zömét elsôsorban német és magyar anyanyelvűek alkotják. Anyakönyvezés kezdete: 1912. Hívek száma: 1100. Lelkipásztor: Schönberger Ferenc. Istentisztelet nyelve: magyar és német. Fíliája: Munkács-Váralja, Várulcsa. ======================================================================== Nagybereznai járás ======================================================================== Nagyberezna Nagybereznai járás Szentháromság templom A nagybereznai római katolikus hívek 1788 októberében voltak a kincstár által Teplicskából, ebbôl a Liptó vármegyei községbôl idetelepítve favágás, faúsztatás, gátak építése céljából. 1801-ig a felsôdomonyai plébániához tartoztak. A helyi káplánság 1808-ban emeltetett plébániává. Alighanem akkoriban épülhetett a mostani templom. Pontos adat csak arról van, hogy mind az 1854-es, mind pedig az 1886-os tűzvészben, melyben odalett a falu nagy része, a templom, a plébánia és az iskola sértetlen maradt. Anyakönyvezés kezdete: 1801. Hívek száma: 500. Lelkipásztor: Frantisek Honisek. Istentisztelet nyelve: szlovák. Fíliái: Révhely (Zabrigy, a latin katolikusok a görög katolikusokhoz jártak, mely templom ma az ortodoxok kezén van; 1994-ben számba vették a római katolikus közösséget, mely most kezdi építeni a Szent József templomot.), Bercsényifalva (Dubrinics). ======================================================================== Nagyszôlôsi járás ======================================================================== Nagyszôlôs Nagyszôlôsi járás Jézus Mennybemenetele templom Plébánia Nagyszôlôs szászokkal benépesített királynôi birtok és nyaraló volt szinte elsô királyaink idejétôl kezdve. 1262-ben királyi kiváltságokat kapott a város. A Fekete-hegyen állnak az Ugocsa vár romjai. Várnagyáról elôször 1308-ban történik említés. Zsigmond király egyik irata Szôlôst már városnak (civitas) nevezi. Az 1545. évi 25. tôrvényben pedig az ország elsô plébániái között foglal helyet. A fennálló ôsi templom építési ideje nem ismeretes egyértelműen. Annyi bizonyos, hogy a 13. században már megalapították a plébániát. A templom a hitújítók kezére kerülve pusztulásnak indult. Mikor visszaszerezték a katolikusok, fedél nélkül volt. Hám János püspök állíttatta helyre. A katolikus hívek közben sem voltak templom nélkül, mert a ferencesek kolostorát és templomát 1693-ban a Perényi család már helyreállíttatta. Az ôsi plébánia 1863-ban állíttatott vissza. A templomot 1902-ben kifestették. Ez idô tájt kapta a tornya a mai csúcsos sisakját, elôtte barokk sisakot ,,viselt''. 1959-ben bezárták, gyári raktárként használták, miközben a temetôkápolnában imádkoztak a hívek. 1989-ben sikerült a plébánia restaurációja, a templom felújíttatott. Paskai László Bíboros Úr szentelte fel 1991-ben. Anyakönyvezés kezdete: 1698. Hívek száma: 2000. Lelkipásztor: Papp Tihamér. Istentisztelet nyelve: magyar. Kapisztrán Szent János ferences templom (itt ôrizték a mohácsi vész után Kapisztrán Szent János tetemét. 1556-ban a rendházat megrohanták, a szerzeteseket megölték, a szent ereklyéit pedig kútba dobták) a kolostorral együtt a háború után máig múzeum. (Folyamatban a visszaadása.) A város melletti hegyen lévô kápolna félig romokban áll. Műemlékértékű orgonáját Országh Sándor és fia cég építette 1888-ban. ======================================================================== Aklihegy Nagyszôlôsi járás Aklihoz tartozó, szôlôvel és gyümölcsössel telepített hegyoldal, ahol önálló település alakult ki az idôk folyamán. A csehszlovák idôkben kezdett községgé formálódni. Vegyesen élnek itt római, görög katolikus és református családok. A három egyház kezdeményezésére létrejött az elsô kárpátaljai ökumenikus templom. Hívek száma: 136. Lelkipásztor: Hermann .Áron. Istentisztelet nyelve: magyar. ======================================================================== Fancsika Nagyszôlôsi járás Jézus Szent Neve templom Plébánia A község régi eredetű: 1271-ben már létezett. A szintén régi plébánia, melyet a 14. században alapítottak, megszűnt a hitújítás következtében. 1756-ban történt visszaállítását Komáromy János egri ôrkanonok áldozatos munkájának köszönheti. Egy idôben Nagyszôlôs volt Fancsika fiókközsége! A 120 ülôhellyel és két haranggal rendelkezô templomon utoljára 1992-ben végeztek jelentôsebb belsô felújítást. 1996- ban villámcsapás okozott kisebb kárt, ezt még abban az évben helyrehozták. Harmóniuma 1870-bôl való. Anyakönyvezés kezdete: 1756. Hívek száma: 200. Lelkipásztor: Papp Tihamér. Az istentisztelet nyelve a magyar. Fíliája: Mátyfalva (templomát a háború után lerombolták). ======================================================================== Feketeardó Nagyszôlôsi járás Szent Rozália templom Plébánia E községben szászok telepedtek le hajdan. A legrégebbi idôktôl királynôi birtok. Plébániája az 1545. évi 25. törvénycikkelyben az elsôrendűek között szerepel. Az ardói plébánosról az 1334. évi pápai tized is megemlékezik. A templom szentélye a 13., gótikus hajója és tornya a 15. században épült. Késôbb a hitújítók kezére került. Perényi Zsigmond báró szerezte vissza 1754-ben. A 19. század közepén fedél nélkül romladozott, Haas Mihály szatmári püspök ideiglenes tetôvel akadályozta meg a további pusztulást. A sekrestye és a szentély boltozatai eredetiek, a hajó csehüveg boltozata -- a beszakadt régi helyett -- 1913-ban épült. Falait 1909-ig értékes, a 15. századból származó freskók díszítették. A kapu (bejárati ajtó) Horváth Anna beregszászi képzôművész alkotása. Anyakönyvezés kezdete: 1920. Hívek száma: 100. Lelkipásztor: Hermann Áron. Imádkozás nyelve a magyar. Fíliája: Csepe (1996-ban megkapták az óvoda egyik épületét, jelenleg alakítják át kápolnává). ======================================================================== Királyháza Nagyszôlôsi járás Szent Péter és Pál templom Plébánia A község eredete ôsrégi. Már Szent István idejében telepedtek le ide szászok. Német telepeseirôl Felszásznak nevezték, 1355-tôl Királyháza. Neve a mellette álló dombon lévô királyi házzal (Domus Regalis) hozható összefüggésbe, amely Ugocsa megye területére kiterjedô erdôuralom központja volt. A templommal szemben emelkedô dombtetôn áll Nyaláb vára. Ide Perényiné Frangepán Katalin a fia nevelôjének hívta meg Komjáti Benedek pozsonyi kanonokot az 1530-as évek elején. Ô volt az, aki a Nyaláb várban magyarra fordította Pál apostol leveleit. A település a magyar királynôk nyaralóhelyéül szolgált hosszú idôn át. A plébániát a 14. században alapították. A hitújítás következtében 1560-tól szünetelô plébánia 1727-ben állíttatott vissza. A mostani templomot Perényi Ferenc báró építtette 1778-ban. Anyakönyvezés kezdete: 1728. Hívek száma: 300. Lelkipásztor: Hermann Áron. Istentisztelet nyelve: magyar. A Kisboldogasszony várkápolnát a hívek 1994-ben újraépíttették A templom orgonáját Julius Guna eperjesi mester építette 1923-ban. Fíliája: Veréce (Verjacija). ======================================================================== Nevetlenfalu Nagyszôlôsi járás Szent Kereszt Felmagasztalása templom Plébánia Deákfalva volt eredetileg e község neve. Mivel azonban az idôk folyamán ez a név Gyakfalvára ferdült, a vármegye 1720. évi határozattal Nevetlenfalu elnevezést rendelt el. A plébániát a 14. században alapították. A hitújítás idején elvész az ôsi kistemplommal együtt. A katolikusok a templomot 1744-ben szerzik vissza. A plébániát 1790-ben állítják helyre. Mivel a templom a különféle viszontagságok közepette, kivált pedig az 1880. évi földrengés által szerfölött megrongálódott, újnak az építésébe fogtak, melyet 1903-ban szenteltek fel. Anyakönyvezés kezdete: 1790. Hívek száma: 740. Lelkipásztor: Hermann Áron. Istentisztelet nyelve: magyar. Kiemelkedôen értékes, ellenben meglehetôsen rossz állapotú orgonáját, mely ma műemlékértékű, a pressburgi Karl Klöckner mester építette 1844- ben. Fíliája: Aklihegy. ======================================================================== Tiszaújlak Nagyszôlôsi járás Szent Ilona templom Plébánia Újlakként 1304-ben említik elôször. A századok során fontos tiszai átkelôhely és sólerakat volt. Az 1657-es lengyel és az 1661. évi tatár betörések idején nagy veszteségek érték a községet. Az itteni plébánia, melyet a 14. században alapítottak, a hitújítás következtében 1556-ban megszűnt. Csak 1735-ben állították vissza. A mostani templomot 1788-ban emelték. Tornya a 19. század elsô felében épült klasszicista stílusban. A század elején magasabbra emeltetett. A kapuja fölött Szentháromság ábrázolása szobordíszítést találunk. '95-ben lett felújítva belülrôl. Az út szélén áll a nemrég felújított Nepomuki Szent János kápolna. Anyakönyvezés kezdete: 1735. Hivek száma: 600. Lelkipásztor: Papp Tihamér. Istentisztelet nyelve: magyar. Az orgona a budapesti Rieger Testvérek munkája 1896-ból. Fíliái: Csetfalva, Tiszabökény, Mezôvári. ======================================================================== Perecsenyi járás ======================================================================== Perecseny Perecsenyi járás Szent Ágoston templom Plébánia A vegyigyár és az államvasutak telítô-telepének fejlôdése jóvoltából a település lakosságának száma a századfordulón jelentôs növekedésnek indult. Amikor a római katolikus hívek száma elérte a 600-at, mozgalom indult egy templom felépítéséért. Ez 1906-ban valósult meg. Anyakönyvezés kezdete: 1926. Hívek száma: 500. Lelkipásztora: Frantisek Honisek. Istentisztelet nyelve: szlovák. Orgonájának háza valamikor a XIX. sz. közepén készült, belsô része 1920-39 között. ======================================================================== Turjaremete Perecsenyi járás Szent György Vértanú templom Plébánia Turjaremetét plébániává a királyi kincstár hozzájárulásával Hám János püspök emelte 1854-ben, addig a nagybereznai plébániához tartozott. Mivel az itteni vasgyár megszűntével a munkások nagy része szétszéledt, veszélybe került a helyi katolikus közösség léte, s a plébánia önállósága is csak elviekben valósult meg. Istentisztelet helyéül sokáig egy kicsiny kápolna szolgált, egészen 1886-ig, amikor is fölépült a régi templom, mely egészen 1961-ig zavartalanul működött. Ekkor bezárták. 1989-ben visszaadták. 1996-ban új szárny épült hozzá. Anyakönyvezés kezdete: 1883. Hívek száma: 300. Lelkipásztor: Frantisek Honisek. Istentisztelet nyelve: szlovák. ======================================================================== Rahói járás ======================================================================== Rahó Rahói járás Nepomuki Szent János templom Plébánia Okiratok 1447-ben tesznek említést elôször a településrôl Az itteni római katolikus lakosoknak az 1770-es években Felsôausztriából letelepülôkkel együtt megnövekedett számánál fogva már 1782-ben megállapíttatott a helyi plébánia szükségessége. Elôbb csak káplánságot állítottak, egy kis görög katolikus kápolnából átalakított templomocskával. Az új templom 1825-ben készült el. Anyakönyvezés: 1791- tôl. A szovjet rendszer idején a hatóságok átépítették a város fôterét. Mivel a Borkanyuk-szobor impozáns látványát zavarta, le akarták bontani a templomot. A hívek összefogásával ugyan sikerült ezt megakadályozni, viszont a kommunisták válaszul megtiltották a templom tatarozását. A templom harangjait óraszerkezet szólaltatja meg. Hívek száma: 1500. Lelkész: Juhász János. Istentisztelet nyelve: magyar. Műemlékértékű orgonája Szalay Gyula székesfehérvári mester munkája 1894-bôl. Fíliái: Ziptserei (kápolna Rahó külterületén), Tiszabogdány (Bohdan, az ortodoxok kezén lévô görög katolikus templomban miséznek). ======================================================================== Gyertyánliget Rahói járás Boldogságos Szűz Mária Mennybevitele templom Plébánia Kabola Polyána néven a 16. században említik elôször a települést. A korábban fôleg erdôműveléssel foglalkozó közösség Mária Terézia jóvoltából vasgyárat kap, mely a 19. században szerkovács, szeg- és öntôműhellyel bôvült. E vasgyári telepen 1786-ban állítottak fel plébániát. Kezdetben egy kincstári ház szolgált templomul, s a hívek többnyire németek és tótok voltak. 1824 körül épült fel a mostani templom. 1985-ben a templomot tatarozták. Anyakönyv 1786-tól vezetôdik. Hívek száma: 700. Lelkipásztor: Ferencz Imre. Istentisztelet nyelve: magyar. Műemlékértékű orgonája -- Dangl Antal és fia munkája -- 1886-ban került ide a gödöllôi várkápolnából. ======================================================================== Kôrösmezô Rahói járás Szent Péter és Pál templom Plébánia A település elsô említése 1555-bôl való. 1583 körül a Károlyiaknak volt itt nagy kiterjedésű birtokuk. 1918-ban itt kiáltották ki a ,,Hucul Köztársaságot''. Az elsô római katolikusok a Mária Terézia királynô alatt 1773 táján Alsóausztriából idetelepített famunkások voltak. A plébánia 1785-ben alapíttatott, ideiglenes templommal. 1814- ben építtette a kincstár a mostani csinos templomot. 1983-ban kívülrôl, '84-ben javították a tetôszerkezetet, '91-ben belülrôl tatarozták. Anyakönyv: 1785-tôl. Hívek száma: 1000. Lelkipásztor: Juhász János. Istentisztelet nyelve: magyar. Orgonáját 1910-ben készítette Fehér Mihály máramarosszigeti mester. ======================================================================== Terebesfehérpatak Rahói járás A falut egy 1615. évi oklevél Tribusfalvának nevezi. A múlt században Trebusa-Fejérpatak. 1861-ben vasgyárat nyitottak itt, majd ennek helyén üveggyár létesül. Ezért települtek ide tucatszámra németek és magyarok. A templomot a háború után elvették. 1990-ben egy római katolikus imaházat építettek közös összefogással. ======================================================================== Szolyvai járás ======================================================================== Szolyva Szolyvai járás Boldogságos Szűz Mária Mennybevitele templom 1263-ban említik elôször a település nevét. A 13. század elején II. Endre király Bánk bán vejének, Simon ispánnak adományozza. Szolyva és Tövisfalva között egy sírhalomban honfoglaló magyar vitéz maradványaira bukkantak, kit lovával és teljes felszerelésével temettek el. A 18. század elejétôl Szolyva is Schönborn-uradalom. E család jelentôs iparosítást végzett itt, ami jelentôs számú német mesterember letelepedését idézte elô. A plébániát Újtövisfalván alapították, onnan helyezték át 1863-ban. A templom 1900-ban épült 300 ülôhellyel. 3 haranggal rendelkezik. Háromszor esett át rekonstrukción. Az utolsó felújítását 1993-ban végezték, ekkor kapott központi fűtést. 1993-as újraszentelését Reizer Pál szatmári püspök celebrálta. Anyakönyvezés kezdete: 1863. Hívek száma: 1200. Lelkípásztor: Heveli Antal. Istentisztelet nyelve: magyar, ukrán és német. Fíliái: Szuszkóújfalu (Szuszkove, a Sz. Vendel templomot 1950 körül lerombolták, a hívek késôbb egy fakápolnát építettek), Zsilip (Zsdanyijevo, a Sz. Magdolna fakápolnát 1930-ban építették), Újtövisfalva (Drahiny, a templomot lerombolták), Felsôgereben (Verhnya Hrabivnicja), Poljana. ======================================================================== Técsôi járás ======================================================================== Técsô Técsôi járás Szent István Király templom Plébánia A többi koronavárossal együtt Técsô is már a 14. század elején kiváltságokkal felruházott község volt. Az itteni templom tornyában volt egykoron az öt koronaváros levéltára. A hitújítás itt is megszüntette a katolikus hitéletet, templomot és vagyont elfoglalva. 1780-ban állíttatott vissza a plébánia. Az istentiszteletek helyéül sokáig a plébánosi lak egy szobája szolgált. A templom építése sok utánajárás után csak száz esztendô múlva, 1883-ban kezdôdhetett el s 1885-ben fejezôdött be. Az avatásra 1888-ban került sor. Az anyakönyvet 1780-tól vezetik. Hívek száma: 600. Lelkipásztor: Marek Bernardin. Istentisztelet nyelve: magyar. Műemlékértékű orgonája Országh Sándor munkája 1893-ból. Fíliái: Kerekhegy (Okruhla), Taracköz (Tereszva). ======================================================================== Aknaszlatina Técsôi járás Szent István Király templom Plébánia Már a rómaiak idején folyt itt sókitermelés. Késôbb, a 13. században IV. Béla leánya, Boleszláv lengyel király hitvese látogatta meg a máramarosi sóbányákat. A Kunigunda-akna valószínűleg e látogatás emlékét ôrzi. 1514-ben a bányászok fellázadnak az embertelen munkakörülmények miatt, sokan csatlakoznak ekkor Dózsa parasztháborújához. A késôbbiekben a kurucok 1703-ban foglalják el Aknaszlatinát. A múlt században már gôzgépek segítették a sóbányászok munkáját. Szlatina kezdetben a máramarosszigeti plébánia fíliája, mígnem 1828-ban helyi káplánság, 1833-ban pedig plébánia állíttatott fel. Az addigi fa kápolna helyett 1856-ban épült a mostani templom. Anyakönyvezés 1833-tól működik. Hívek száma: 3500. Lelkipásztor: Ferencz Imre. Istentisztelet nyelve: magyar. Orgonája a Rieger Testvérek munkája a 20. sz. elejérôl, eredeti állapotban. ======================================================================== Bustyaháza Técsôi járás Boldogságos Szűz Mária Mennybevitele templom I. Lajos király 1373-ban kiadott iktatási parancsában a falut konyhabirtok tartozékaként említi, amely Balk tulajdona. Temploma 1895- ben épült fel az erdôkincstár költségén. A belsô felszerelést Zalán Lipót finanszírozta. Ugyanô tett alapítványt a bustyaházi római katolikus leányiskolára. 1958-ban a templomot bezárták. A fôoltárt a hívek a técsôi templomba menekítették. A kommunisták elôször a helyiekkel akarták lebontatni a templomot, ami nem sikerült. Ekkor Szlatináról hoztak bányászokat, akiknek azt mondták, hogy felújítás végett kell leszedni a födémet és a tornyot. A harangot sikerült a monasztereci templomnak eladni, ahol addig üres volt a torony. Ám amikor megkondult, a hatóságok felfigyeltek és elkobozták. Késôbb a técsôi vashulladékba került. Az alaposan megrongált templomot összefogással újították fel, s 1989-ben nyitották meg újra a hívek elôtt. Két harangja adományként érkezett. Hívek száma 350. Lelkipásztor: Marek Bernardin. Istentisztelet nyelve: magyar. ======================================================================== Kerekhegy Técsôi járás Szent Félix pápa és vértanú templom Az egyházat a 19. században alapították. A hegyek közé szorult községben mintegy húsz magyar család lakik. Így az apró, mégis impozáns templom egyelôre nem szorul bôvítésre. Némely szentképe nagyon régi, csakúgy, mint a padsorok két oldalán elhelyezett egyházi zászlók, melyek az egykori körmenetek során kaptak fôszerepet. Három harangja közül az egyik kicsi, sajnos, megrepedt. Hívek száma: 120. Lelkipásztor: Marek Bernardin. Istentisztelet nyelve: magyar. Műemlékértékű orgonája a legrégebbi Kárpátalján: 1800-ban készült. Az eredeti és hiánytalanul meglévô hangszer kiváló orgonakészítôi szaktudásról árulkodik. Gyönyörű szekrényzettel, gondosan megmunkált fasípokkal, diófa billentyűzettel és elefántcsont félhangborítással rendelkezik. ======================================================================== Királymezô Técsôi járás Szent Mária-Magdolna templom A településen mintegy ezer német család élt. Egyházukat Németmokrán alapították, onnan helyezték át 1777-ben Királymezôre. Templomukat 1987- ben kívülrôl tatarozták. 1996-ban a tetôt fedték át. Anyakönyvezés kezdete: 1777. Hívek száma: 100. Lelkipásztor: Macejkó János. Istentisztelet nyelve: német. Műemlékértékű orgonáját Országh Sándor 1890-ben építette. ======================================================================== Oroszmokra Técsôi járás Nagyboldogasszony templom A templomot 1945-ben bezárták és művelôdési házként használták. 1996- ban kapták vissza, jelenleg felújítás alatt áll. Hívek száma: 30. Lelkipásztor: Macejkó János. ======================================================================== Ungvári járás ======================================================================== Ungvár Ungvári járás Szent György Vértanú templom A keresztény vallás nyilvánvalóan már Szent István idejétôl teret hódított ezen a vidéken, bár a hivatalos dokumentumok közül csak az 1333-1337-es pápai tizedek említik elôször az ungvári plébániát. Róbert Károly király 1322-ben adományozta Ungvárt s a gerényi uradalmat a frank származású nápolyi Drugeth Jánosnak, az ország nádorának, ki nagy támasza lett az egyháznak. Szalárdi krónikája szerint a vár elôtt, a várpalánkon belül álló plébániai templomot mindig kiválóan gondozták. Ám a hitújítás Ungvárt is elérte, s 1589-ben végképp teret hódított. Csupán 1600-ban engedte vissza a katolikus hitet a korábban Bocskay- párti Drugeth György, akit Pázmány Péter térített meg. Csakhogy 1644- ben I. Rákóczi György hadai újra kiűzték a jézusrendieket a városból. Ezt követôen kis idôre visszatérhettek, mígnem ,,... Thököly Huszt és Munkács bevétele után lengyel és tatár csapatokkal erôsödve 1679-ben Ungvár városát is megszállván, itt a lakosokat kirabolta és fôleg a katolikus hitvallást követôket leöldöstette'' (Kazy történetkönyvének 233. lapja). A fiágon kihalt Drugethek után Bercsényi Miklós gróf birtokába jutott Ungvár. Ô feleségének, Drugeth Krisztinának befolyására visszaadta a templomot a katolikusoknak. Igaz, nem sokáig, mert 1705-ben -- már mint II. Rákóczi Ferenc fôtábornoka -- reszignáltatta az evangélikusok javára. Végül 1711-ben kerül vissza végleg a katolikusok birtokába, egy évvel késôbb pedig a plébánia is felállíttatik. 1762-ben az idôközben megrongálódott régi helyett új templom épült. 1773-ban eltöröltetik a Jézustársaság, s annak kollégiumát és templomát Mária Terézia a Munkácsról ide áthelyezett görög katolikus püspökségnek juttatja. Az ungvári rámai katolikusok egyetlen templomba szorulnak, úgyhogy szükségessé válik annak bôvítése, mely 1881-ben fejezôdik be. A fôoltár oltárképét Kracker János Lukács festette 1763-ban. Anyakönyvezés kezdete: 1700. A templom kegytárgyai közül kalandos történelmet mondhat magáénak az ún. Bercsényi-féle Monstrancia. Bercsényi Miklós, mikor 1710-ben orosz segítség sürgetése végett Lengyelországba ment, magával vitte a templom kincseit. Késôbb, mikor Rodostóba menekülvén, ott 1725. november 22-én Rákóczi Ferenc karjai között kilehelte lelkét, halála elôtt két Monstranciát visszaküldött. Ezek közül a nagyobbik a középkori ötvösművészet valódi remeke. Hívek száma: 6500. Lelkipásztorok: Bohán Béla, Bálint Vilmos, Petrik Vince. Istentisztelet nyelve: magyar és szlovák. A Rieger Testvérek készítették az orgonát 1901-ben. Fíliái: Ung-Radvánc (a templom a kôbányászat miatt erôsen károsodott, jelenleg romokban), Gerény (a Sz. Anna templomot, mely az egyik legrégibb kárpátaljai római katolikus templom, 1949 után az ortodoxoknak adták, 1962-ben bezárták, 1990 óta pedig a görög katolikusok használják), Ungdaróc. A kálváriát Ungvár biz. Petz Dávid polgár kezdeményezésének köszönheti. 1759-ben ô hagyományozott egy házas telket és egy kertet e célra, s ezek értékesítésébôl épült fel a kálvária fô kápolnája. 1828- ig a zenészek, a csizmadia, a tímár és fazekas céhek emeltek egy-egy stációkápolnát. A többi egyes jótevôk, illetve egyházi személyiségek jóvoltából -- az utolsó 1885-ben -- készült el. ======================================================================== Antalóc Ungvári járás Páduai Szent Antal templom Kárpátalja legmodernebb kivitelű temploma. Alapkövét 1992-ben, Rómában áldotta meg II. János Pál pápa. Az elkészült templomot 1993. június 13-án szentelte fel Antonio Franco apostoli nuncius. Három harangja sajátos haranglábon található a templom udvarán. 100 ülôhellyel rendelkezik. Hívek száma: 200. Lelkipásztor: Zharkovski Peter. Istentisztelet nyelve: szlovák. ======================================================================== Csap Ungvári járás Szent Anna templom Plébánia Csap neve elôször 1282-ben említôdik. Ebben az évben vásárolta meg a Csapy család a települést, melynek az 1400-as évek közepéig az urai voltak. A Csapyak kétszáz esztendôn keresztül híres és hírhedt vitézek voltak. 1418-ban Zsigmond király címert adományoz nekik, s Csapy András, a rettegett hôs a sárkány rend lovagja lett. A család a 16. században halt ki. Csap a kisráti plébánia keletkezésétôl fogva annak fiókja volt. Késôbb helyi káplánsággá alakult, s az istentiszteletek az iskola tantermével kapcsolatos kápolnában tartattak. A település elsô temploma a Tisza árterében épült. (Maradványai a folyószabályozás következtében jelenleg a Tisza magyarországi oldalán lehetnek.) A jelenlegi templom 34 ezer koronányi költséggel épült 1903-ban. Oltárképét Windischgrätz Lajos hercegné, szül. Dessewffy Valéria grófnô festette. A 2. világháború végén a visszavonuló németek aláaknázták, de egy magyar katona, szinte az utolsó pillanatokban, elvágta a gyújtózsinórokat. A református templom nem járt ilyen szerencsével. A háború végétôl 1996 augusztusáig a katolikusba jártak a két felekezet tagjai. Anyakönyvezés kezdete: 1890. Hívek száma 1500. Lelkipásztor: Molnár Miklós. Istentisztelet nyelve: magyar. Orgonáját a 20. sz. elején készítették a Rieger Testvérek. Fíliája: Tiszaásvány. ======================================================================== Császlóc Ungvári járás Nagyboldogasszony templom Plébánia Császlóc az 1333. évi pápai tized tanúsága szerint már akkoriban virágzó plébánia volt A templom, mely a 14. század elején épült, egyike a legrégebbieknek: hajdan a kültámadások ellen sánccal volt körülvéve. Fényesen felszerelt festményekkel, fafaragásokkal gazdagon ékesített templom volt mindaddig, míg 1549-ben a hitújítók kezére nem került (ekkor a plébános is az életét vesztette). Ezt kôvetôen a császlóci katolikusok elôbb a gerényi pálosok, majd a kisráti plébános gondoskodása alá tartoztak. 1774-ben Eszterházy Károly gróf, egri püspök a templomot tetô nélkül, megrongálva találta, s elrendelte rendbehozatalát. Ez 1795-re sikerült. Tornyát 1797-ben építették fel. A királyi helytartótanács rendelete alapján 1841-ben állíttatott helyre a császlóci plébánia. 1846-ban és 1874-ben alapos helyreállításokat végeztek a templomon: áttörték a hajó fôfalát és karzatos toldalékkal látták el. Az 1960-as évek közepén a templomtorony leégett, ezt követôen tatarozták. Harangját nemrégiben elektronizálták, ám visszatértek a kézi harangozásra a szebb hangzás végett. Anyakönyvezés kezdete: 1841. Hívek száma: 550. Lelkipásztor: Bohán Béla, Bálint Vilmos. Istentisztelet nyelve: magyar Az orgonát a Rieger Testvérek építették 1906-ban. Fíliája: Homok. ======================================================================== Felsôdomonya Ungvári járás Sarlós Boldogasszony templom Egyházuk a 14. században keletkezett. Ezen a kincstári településen 1727-ben fôtt létre a plébánia, mely hatalmas volt, hiszen magába foglalta a nagybereznai és turjaremetei plébániák területeit is. A régi fatemplom helyett Ruszkótczy nevű uraság révén épült fel 1772-ben a mostani. A falu két végébe bizonyos Árvay Pál plébános emeltetett 1809- ben kápolnát. Ô vezette rá a környék lakosait a gyümölcsfa- termesztésre, olyképpen, hogy csak azt a legényt engedte házasságra lépni, aki igazolni tudta, hogy meghatározott számú oltott gyümölcsfát felnevelt. 1993-tól a görög katolikusok is ebben a templomban miséznek. Anyakönyvezés 1723-tôl. Hívek száma: 100. Lelkipásztor: Wladimir Swiderski. Istentisztelet nyelve: szlovák. Orgonájának felsô sípsora a múlt századból való. A többit Marczell Ferenc építette hozzá 1943-ban. ======================================================================== Gálocs Ungvári járás Gálocs neve elôször 1320-ban merül fel Ekkor került adomány formájában Pányoki Jakab két fiának tulajdonába, kik a ruszkai Dobó és Bátor családok ôsei lehettek. Gálocs a kezdetektôl fogva a dobóruszkai római katolikus egyházközség fiókja volt. A reformáció a 16-17. századfordulón hódított teret a községben. Egy 1741-ben kelt okmány egy régebbi és egy újabb templomot említ. (Itt görög kat. templom állt, melyet 1952-ben bezártak. 1989-ben nyitották ki, a gör. kat. egyh. törvényes elismerése elôtt.) Hívek száma: 200. Lelkipásztor: Bohán Béla, Bálint Vilmos. Istentisztelet nyelve: magyar. ======================================================================== Kincseshomok Ungvári járás Keresztelô Szent János Születése templom Egy késô Árpád-kori oklevélben a falut Hunky néven említik, 1288-ban már a Baksa-nemzetség birtoka. Egy 1427-es adóösszeírásban már Homokként szerepel. A 16. század elsô felében német-szász katonák felégetik. A Templom nagyon régi, valószínűleg a 15. század elejérôl származik. Tornyát 1841-ben emelték. Hívek száma: 300. Lelkipásztor: Károlyi Lajos. Istentisztelet nyelve: magyar. ======================================================================== Kisszelmenc Ungvári járás Szentháromság templom Plébánia Kisszelmenc a középkor második felében alakult faluvá. Neve csak a mohácsi vész után tűnik fel. 1556-ban a Tokajból elôrenyomuló török csapatok elpusztították. 1719-ben két család lakja. 1828-ban már 25 házból áll. Katolikus egyházát 1944-ben alapították újra. Temploma a század elején épült. Anyakönyvezés kezdete: 1944. Hívek száma: 200. Lelkipásztor: Bohán Béla és Bálint Vilmos. Istentisztelet nyelve: magyar. Fíliái: Gálocs, Palágykomoróc. ======================================================================== Koncháza Ungvári járás Szűz Mária Mennybemenetele templom A 14. század végén említik elôször a falut Kecsefelde néven. 1415-ben jelenik meg mai nevén. A római katolikus egyház újraalapításának ideje: 19. század. A régi Árpádházi Szent Erzsébet templomot a háború után elvették. 1992-ben szentelték fel az újat, melyet a régi iskola átépítésével alakítottak ki. 120 ülôhelyes, harangja még nincs. Hívek száma: 200. Lelkipásztor: Petrik Vince. Istentisztelet nyelve: magyar. ======================================================================== Korláthelmec Ungvári járás Jézus Mennybemenetele templom A település neve 1390-ben tűnik fel Helmech illetve Putka formában. Elnevezése a 15. században állandósul, ekkor kerül a község a Gömörbôl származó Korláth család birtokába. Egy feljegyzés szerint ebben a községben már az Árpádok korában volt egy templom a Mindenszentek tiszteletére, melyet egy 1286-os okmány megemlít. A protestánsok 1815 táján bontották szét. A katolikus egyház újraalapítására 1841-ben került sor. A régi templomot 1960-ban bezárták, 1986-ban lerombolták. Korábbi alapzatán építették fel az újat, amit 1994-ben szenteltek föl A felújítás elsôsorban Matyi Jánosnak, egy Amerikában élô korláthelmeci szülöttnek köszönhetô, aki pénzt gyűjtött a munkálatok fedezésére. A templom újjáépítését a KMKSZ helyi szervezete kezdeményezte és bonyolította. A régi harangot az Ungvári Helytörténeti Múzeumtól kapták vissza. Hívek száma: 230. Lelkipásztor: Bohán Béla, Bálint Vilmos. Istentisztelet nyelve: magyar. ======================================================================== Mélyút Ungvári járás Rózsafűzér Királynôje Templom Szerednye fiókközsége. Templomát Bugyis András szerednyei plébános építtette 1871-ben, ugyanô iskolát is létesített itt. A templomot a 60- as években bezárták, 1967-ben ateista múzeumot rendeztek be benne. Újraalapítva: 1989. Hívek száma: 300. Lelkipásztor: Peter Zharkovski. Istentisztelet nyelve: szlovák. Orgonáját a budapesti Rieger Testvérek építették a 20. sz. elején. ======================================================================== Nagygejôc Ungvári járás Szent Anna templom Plébánia A község környéke már az idôszámításunk kezdetén lakott volt. A Latorca medrének szabályozásakor számos agyagedényt és ezüst pénzérmét találtak. Nagygejôc az Anjou-kor elején a szerednyei vár tartozéka volt. 1338-ban a várral együtt Pálocs Péteré, majd vétel útján a Dobó- családé lesz. 1649-tôl Nagygejôc a neve. 1887-ben Homoky Lajos 21 éves ifjú, egész vagyonát a nagygejôci római katolikus egyházra hagyományozta iskolai célokra. A hitközség 1890-ben értékesítette a vagyont, s a begyűlt pénzbôl egy évvel késôbb az öröklött helyen szép iskolát állíttatott, melyben Szent Anna tiszteletére kápolnát is elhelyezett. Késôbb, a hívek száma megszaporodván, templom építésébe kezdtek, mely 1911-ben készült el. Római katolikus egyházát hivatalosan 1930-ben alapították újra. Ekkor nyilvánították plébániává. 1963-ban bezárták és csak 1989-ben adták vissza. 1990-ben tatarozták. Két haranggal és 110 ülôhellyel rendelkezik. Anyakönyvezés kezdete: 1930. Hívek száma: 300. Lelkipásztor: Bohán Béla és Bálint Vilmos. Istentisztelet nyelve: magyar. Fíliája: Korláthelmec. ======================================================================== Ôrdarma Ungvári járás Kisboldogasszony templom Plébánia A község Ôr és Darma egyesítésébôl jött létre 1895-ben. A két társközösség már 1850-ben egy hitközséget képezett. A hagyomány szerint Ôr az ungvári vár külsô ôrségének volt a tanyája, s ettôl kapta nevét. Az itteni plébánia keletkezési ideje ismeretlen, de a 14. század elején már létezett, mert az 1333-as pápai tized említi. Darmán kápolna állt ugyanebben az idôben. A hitújításkor a templomot hol a protestánsok, hol a katolikusok birtokolták. A plébánia legalább egy századon át szünetelt. 1711-ben Dacho Imre lett a plébános, aki hosszú pereskedés után 1718-ban visszaszerezte a templomot, mely gót stílusú volt. Ám mivel a hitújítás idején senki nem gondozta, roskadozó állapota miatt új templom építése vált szükségessé. Ezt 1784-ben szentelték fel. 1834-ben földrengés rongálta meg, boltozatát ki kellett cserélni. 1900-ban rettentô tűzvész pusztította, mely a falakon kívül semmit sem kímélt. A templomot ekkor egy esztendô alatt hozták rendbe. 1949-ben bezárták, 1989-ben visszaadták a híveknek, akik újjáépítették. Anyakönyvezés kezdete: 1742. Hívek száma: 500. Lelkipásztor: Wladimir Swiderski. Istentiszteletet szlovák és magyar nyelven tartanak. Fíliái: Sislóc, Koncháza, Tarnóc, Minaj. ======================================================================== Rát Ungvári járás Szent Mihály Fôangyal templom Plébánia Nagy- és Kisrát egyesülésével keletkezett. 1284-ben Nagyrát, melynek Kisrát az egyik része volt, a Baksa nemzetségé lett. A kisráti plébánia 1334-ben már létezett, de megszűnt a hitújítás viharaiban. Több mint másfél évszázadnyi szünetelés után, 1718-ban, bizonyos Ráthy Gergely és hitbuzgó felesége jókora ingatlanokat hagyományozott a ráti plébánia létesítésének céljára s a templom építését is elrendelte. Hogy mikor épült fel pontosan ez a templom, nem tudni, de 1809-ben már ki kellett bôvíteni. Ekkor épült a tornya is. Anyakönyvezés kezdete: 1718. Hívek száma: 600. Lelkipásztor: Molnár Miklós. Istentisztelet nyelve: magyar. Fíliái: Téglás, Szürte. ======================================================================== Sislóc Ungvári járás A település a leleszi prépostság ôsi javainak része. Elôször egy 1323- as oklevél említi. 1720-ban mindössze 9 jobbágy lakója volt. Katolikus egyházát 1989-ben alapították újra. Templomának építését 1991-ben kezdték, 1994-ben fejezték be. Titulusa még nincs. Harangja a régi haranglábról való. Harmóniuma németországi segélyként érkezett. Hívek száma: 200. Lelkipásztor: Károlyi Lajos, Petrik Vince. Istentisztelet nyelve: magyar. ======================================================================== Szerednye Ungvári járás Szent Lukács templom Plébánia A település nevét elôször 1417-ben említik. A 14. században fontos szerepet kap a végeken. A községtôl nyugatra, a Ville patak partján fekvô domb tetején már a 12. században kolostoruk volt a templomosoknak. E rend megszűnte után 1380-ban pálos rendieket telepítenek ide. Ez a kolostor is megszűnt, nem tudni mikor, de romjai ma is fellelhetôek. Ezek után Szerednye Ôr fiókközsége lesz, egészen 1804-ig, amikor a községben plébánia alapíttatott. Templomát 1806-ban építették. Elôtte egy roskadozó kápolnában tartottak istentiszteletet, mely azonban az 1834. évi földrengés után használhatatlanná vált és elbontatott. A templom díszes elôcsarnokát 1853 után építették. Anyakönyvezés kezdete: 1805. Hívek száma: 550. Lelkipásztor: Peter Zharkovski. Istentisztelet nyelve: szlovák. Orgonája a Rieger Testvérek munkája a 20. sz. elejérôl. Fíliái: Antalóc, Mélyút (Hluboke). ======================================================================== Szürte Ungvári járás Szent Kereszt Felmagasztalása templom 1281-ben merül fel elôször a település neve. Ekkor vásárolja meg a Baksa nemzetség a Rátótiaktól. 1857-ben már takarékpénztárt létesítenek itt. A szürti plébánia a hitújításkor a rátival együtt pusztult el. Temploma a 14. században épült. A 15. században a reformátusok kezére került, s csak jóval késôbb, 1718-ban szerzik vissza a katolikusok. 1730-ban újra kellett építeni. A templom megtartotta eredeti alaprajzi elrendezését, csupán a nyugati homlokzata elé épült a múlt században egy négyzetes torony. A hajó északi külsô falában látható a Szürthey család egyik tagjának figurális sírköve a 15. századból. A karzatfeljárónál a padlósíkban Szürthey Miklósné, Máriássy Krisztina 16. századi vörös márvány címeres sírköve látható. A reformáció után a hitélet a 19. században indult újra. Hívek száma: 600. Lelkipásztor: Molnár Miklós. Istentisztelet nyelve: magyar. Orgonáját az eperjesi Julius Guna készítette 1920-39 között. ======================================================================== Téglás Ungvári járás Kisboldogasszony templom A község területét a 18. században még mint erdôs, mocsaras vidéket említik. A Latorcán létesített révnél közreműködô családok lehettek az elsô lakosai. 1880-ban már 67 lakóházból állt. Római katolikus egyházát a 20. században alapították. A templomot 1933-ban építették. 1952-ben bezárták, a nyolcvanas években ravatalozóként használták. Újraalapítva: 1990-ben. Hívek száma: 800. Lelkipásztor: Molnár Miklós. Istentisztelet nyelve: magyar. ======================================================================== Unghuta Ungvári járás Szűz Mária Neve templom Plébánia A zömében ukránok, ruszinok lakta településen mintegy 700 szlovák és néhány magyar ajkú család él. Egyházukat 1935-ben alapították. 1958-ban bezárták Újraalapítva: 1989-ben. Ekkor került sor teljes külsô és belsô felújítására a helybéli és perecsenyi hívek segítségével. Az istentiszteletet elsôsorban hutai, nevickei és ókemencei (Kamjanica) szlovákok látogatják. Hívek száma: 90. Lelkipásztor: Frantisek Honisek. Istentisztelet nyelve: szlovák. ======================================================================== Kárpátalja sematikus térképe ======================================================================== Szövegforrások a Kárpátaljai Római Katolikus Egyház 1997-es sematizmusa, A Szatmári Püspöki Egyházmegye Emlékkönyve (Pázmány Sajtó, Szatmár, 1904.); Deschmann Alajos: Kárpátalja műemlékei (Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület, Budapest, 1990.); Botlik József-Dupka György: Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján (Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993.); Szacsvay Imre-Szacsvay Péter-Legeza László: Kárpátalja (Officina Nova, Budapest, 1990.); a Tárogató Lap- és Könyvszerkesztôség gyűjtése alapján. ======================================================================== Települések névsorban Aklihegy Aknaszlatina Szent István Király templom Alsógereben Keresztelô Szent János templom Alsókerepec Szent Tódor templom Antalóc Páduai Szent Antal templom Bakos Szent László templom Bárdháza Szent Anna templom Bene Jézus Szíve templom Beregleányfalu Boldogságos Szűz Mária templom Beregszász Szent Kereszt Felmagasztalása templom Bótrágy Szűz Mária Megkoronázása templom Bulcsu Szentlélek templom Bustyaháza Boldogságos Szűz Mária Mennybevitele templom Csap Szent Anna templom Császlóc Nagyboldogasszony templom Dolha Szentlélek templom Fancsika Jézus Szent Neve templom Feketeardó Szent Rozália templom Felsôdomonya Sarlós Boldogasszony templom Felsôkerepec Nagyboldogasszony templom Frigyesfalva Szent Péter és Pál templom Gálfalva Gálocs Gyertyánliget Boldogságos Szűz Mária Mennybevitele templom Huszt Szent Anna templom Kékesfüred Kerekhegy Szent Félix pápa és vértanú templom Kincseshomok Keresztelô Szent János Születése templom Királyháza Szent Péter és Pál templom Királymezô Szent Mária-Magdolna templom Kisszelmenc Szentháromság templom Klacsanó Boldogságos Szűz Mária Mennybevitele templom Koncháza Szűz Mária Mennybemenetele templom Korláthelmec Jézus Mennybemenetele templom Kôrösmezô Szent Péter és Pál templom Macsola Szentháromság templom Mélyút Rózsafűzér Királynôje templom Mezôkaszony Szent István Király templom Munkács Szent Márton templom Nagybégány Nagyberezna Szentháromság templom Nagygejôc Szent Anna templom Nagymuzsaly Nagyszôlôs Jézus Mennybemenetele templom Németkucsova Szent Ágoston templom Nevetlenfalu Szent Kereszt Felmagasztalása templom Ôrdarma Kisboldogasszony templom Oroszmokra Nagyboldogasszony templom Perecseny Szent Ágoston templom Pósaháza Szent Kereszt Felmagasztalása templom Rahó Nepomuki Szent János templom Rát Szent Mihály Fôangyal templom Sárosoroszi Szent Anna templom Schönborn Szent Mihály Arkangyal templom Sislóc Szerednye Szent Lukács templom Szolyva Boldogságos Szűz Mária Mennybevitele templom Szürte Szent Kereszt Felmagasztalása templom Técsô Szent István Király templom Téglás Kisboldogasszony templom Terebesfehérpatak Tiszaújlak Szent Ilona templom Turjaremete Szent György Vértanú templom Unghuta Szűz Mária Neve templom Ungvár Szent György Vértanú templom Váralja Boldogságos Szűz Mária templom Várpalánka Szent Szív templom Visk Szent Miklós Püspök templom