Kérjük, az itt következô részt (314 sor) ne törölje ki, ha ezt a file-t továbbadja. Köszönjük. ======================================================================== A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár Isten hozta a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban, a magyarnyelvű keresztény irodalom tárházában! A Könyvtár önkéntesek munkájával mindenki számára elektronikus formában terjeszti Isten Igéjét. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár bemutatása ------------------------------------------------ Célkitűzés ---------- A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) célja az, hogy mindenki számára hozzáférhetôvé tegye a teljes magyarnyelvű katolikus egyházi, lelki irodalmat elektronikus formában. A lelkipásztori munka támogatása mellett elôsegíti az egyházi kutatómunkát, könyvnyomtatást és az írott, magyar keresztény értékek bemutatását, megôrzését, terjesztését. A könyvállomány mindenki számára ingyenesen rendelkezésre áll az Internet hálózaton keresztül. Egyházi intézményeknek és személyeknek postán is elküldjük a kért anyagot. Állomány -------- Minden szabadon másolható, szerzôi jogvédelem alá nem esô egyházi és vallási vonatkozású kiadvány része lehet a Könyvtárnak: a Szentírás (többféle fordításban), imakönyvek, énekeskönyvek, kódexek, pápai dokumentumok, katekizmusok, liturgikus könyvek, teológiai munkák, szentbeszéd-gyűjtemények, keresztutak, lelkigyakorlatok, himnuszok, imádságok, litániák, istenes versek és elbeszélések, szertartás- könyvek, lexikonok, stb. Irányítás, központ ------------------ Központ: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055, USA (Az Egyesült Államok New Jersey államában levô Szent István Magyar Római Katolikus egyházközség) Levelezés: Felsôvályi Ákos 322 Sylvan Road Bloomfield, NJ, 07003, USA Tel: (973)338-4736 Fax: (973)778-4263 e-mail: felsoval@email.njin.net A Könyvtár használata, a könyvek formája ---------------------------------------- Ebben az elektronikus könyvtárban nincs olvasóterem, hanem a szükséges könyveket ki kell venni (vagyis ,,letölteni''). Letöltés után mindenki a saját számítógépén olvashatja, ill. használhatja fel a szöveget. A hálózaton keresztül böngészni, ill. olvasni drága és lassú. A saját személyi számítógép használata a leggyorsabb és legolcsóbb, a könyv pedig az olvasó birtokában marad. Azoknak, akik nem rendelkeznek Internet-kapcsolattal, postán elküldjük a kért könyveket. Ebbôl a könyvtárból ügy kölcsönözhetünk, hogy nem kell (és nem is lehet) a kikölcsönzött könyveket visszaadni! A Könyvtár a kiadványokat kétféle alakban adja közre: 1. formálatlan szövegként, ami a további feldolgozást (könyvnyomtatás, kutatómunka) teszi lehetôvé szakemberek számára és 2. a Windows operációs rendszer Súgó (,,Help'') programjának keretében, ami a könnyű olvasást és felhasználást teszi lehetôvé mindenki számára (a szövegek -- külön begépelés nélkül -- egy gombnyomással egy szövegszerkesztô programba vihetôk át, ahol azután szabadon alakíthatók). A Könyvtárban található file-ok neve ------------------------------------ Minden kiadvány négyféle file formában található meg a Könyvtárban: text file (formálatlan változat), help file (,,Súgó'' formátum), sűrített text file és sűrített help file. Ezenkívül minden help file-hoz tartozik egy ikon file. Minden file nevének (file name) a két utolsó karaktere a verziószám (01 az elsô változaté, 02 a másodiké, stb). A file nevének kiterjesztése (file extension) mutatja a file típusát: txt: text file, zpt: sűrített text file, hlp: help file, zph: sűrített help file és ico: a Help file-hoz tartozó icon file. Például a Vasárnapi Kalauz című könyv elsô változatának (,,01'') négy formája: VASKAL01.TXT, VASKAL01.HLP, VASKAL01.ZPT, VASKAL01.ZPH; az ikon file pedig: VASKAL01.ICO. A sűrítést a legelterjedtebb sűrítô programmal, a PKZIP/PKUNZIP 2.04 DOS változatával végezzük. A sűrítés nagymértékben csökkenti a file nagyságát, így a letöltés/továbbítás sokkal gyorsabb, olcsóbb. A file-t használat elôtt a PKUNZIP program segítségével kell visszaállítani eredeti formájába. (Például a "PKUNZIP VASKAL01.ZPH" utasítás visszaállítja az VASKAL01.HLP file-t.) A file-ok felhasználási módjai ------------------------------ Mivel minden művet kétféle formában ad közre a Könyvtár, a következô kétféle felhasználási mód lehetséges. 1. A text file felhasználása Ez a file formálatlanul tartalmazza az anyagot. A felhasználó betöltheti egy szövegszerkesztô programba, és ott saját ízlése, szükséglete szerint formálhatja. Például ha az anyagot ki akarjuk nyomtatni könyv alakban (feltéve, hogy az szabadon publikálható), akkor ebbôl a text file-ból könnyen elô tudjuk állítani a nyomdakész változatot. Vigyázat! A text file minden sora sorvég-karakterrel végzôdik, ezeket elôbb el kell távolítanunk, és csak utána szabad a formálást elkezdenünk. A szövegben a kezdô idézôjelet két egymást követô vesszô, a felsô idôzôjelet két egymást követô aposztrófa és a gondolatjelet két egymást követô elválasztójel képezi (lásd a szöveg formájára vonatkozó megkötéseket késôbb). Az egyes fejezeteket csupa egyenlôségjelbôl álló sorok választják el egymástól. A file eleje ezt az ismertetést tartalmazza a Könyvtárról. Ezt a text file-t felhasználhatjuk szövegelemzésre is, amihez természetesen szükségünk van valamilyen elemzô programra. 2. A,,súgó'' file felhasználása Ez a file formátum igen egyszerű olvasást, felhasználást tesz lehetôvé a Windows operációs rendszerben megszokott ,,súgó'' programok formájában. (Az ajánlott képernyô felbontás VGA.) Az elektronikus könyv legnagyobb elônye az, hogy a szöveg elektronikus formában áll az olvasó rendelkezésére. A ,,Másol'' gombbal a teljes fejezet átvihetô a vágóasztalra [Notepad]) és onnan a szokásos módon: ,,Szerkesztés'' és ,,Másol'' [Edit és Paste] paranccsal bármilyen Windows szövegszerkesztôbe. Ugyanezt érjük el a Ctrl+Ins gombok együttes lenyomásával is. Ha nem akarjuk a teljes szöveget átvinni, akkor használjuk a ,,Szerkesztés'' [Edit] majd a ,,Másol'' [Copy] utasítást a program menüjérôl, minek következtében a fejezet teljes szövege megjelenik egy Másolás párbeszéd-panelban. A kijelölt szövegrészt a ,,Másol'' utasítás a vágóasztalra [Notepad] viszi, és onnan az elôbbiek szerint folytathatjuk a munkát. A programból közvetlenül is nyomtathatunk fejezetenként a ,,File'' és ,,Nyomtat'' [Print] utasítással. A nyomtatott szöveg formája kissé eltérhet a képernyôn láthatótól. A nyomtatott szöveg betűtípusa ,,Arial'', betűmérete 10 pontos. Ha más formátumra, betűtípusra vagy -nagyságra van szükségünk, akkor vigyük elôbb a szöveget a szövegszerkesztô programunkba, ott állítsuk be a kívánt formátumot, és utána nyomtassunk. Ahhoz, hogy a ,,súgó'' file-t használni tudjuk, a következôket kell tennünk (a ,,Vasárnapi kalauz'' című könyvvel mutatjuk be a lépéseket). 1. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárból töltsük le a VASKAL01.HLP és a VASKAL01.ICO file-okat a saját gépünk ,,C:\PAZMANY'' nevű alkönyvtárába. (A VASKAL01.HLP helyett letölthetjük a sokkal kisebb VASKAL01.ZPH file-t is, de akkor letöltés után ki kell bontanunk a "PKUNZIP VASKAL01" utasítással.) 2. Készítsünk egy programindító ikont. A Programkezelôben kattintsunk elôször a ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoportra. (Ha az még nincs felállítva, akkor hajtsuk végre a fejezet végén leírt ide vonatkozó utasításokat.) Ezután válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Program'' utasításokat a menürôl. A párbeszed-panelban a következôket gépeljük be: Megnevezés: Vasárnapi Kalauz Parancssor: WINHELP C:\PAZMANY\VASKAL01.HLP Munkakönyvtár: C:\PAZMANY Ezután kattintsunk az ,,Ikon'' nevű utasításra, és adjuk meg a C:\PAZMANY\VASKAL01.ICO file-t. Ha ezután rákattintunk az így felállított ikonra, a program elindul, és olvashatjuk a könyvet. A ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoport felállítása: A Programkezelô menüjérôl válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Programcsoport'' utasítást. A párbeszéd-panelban a következôt gépeljük be: Megnevezés: Pázmány Péter E-Könyvtár Ezután zárjuk be a párbeszéd-panelt. Hogyan lehet a könyvekhez hozzájutni? ------------------------------------- A könyveket bárki elektronikus úton letöltheti a Könyvtárból (lásd a Könyvtár Internet címét) vagy postán megrendelheti (lásd a postai címet). Egyházi intézményeknek és személyeknek ingyen küldjük el a könyveket, mások a rendeléssel együtt 3 dollárt vagy annak megfelelô pénzösszeget küldjenek a lemez- és postaköltség megtérítésére. A Könyvtár használatának jogi kérdései -------------------------------------- Az általános elvek a következôk: 1. A Könyvtár mindenkinek rendelkezésére áll személyes vagy tudományos használatra. Ha a Könyvtár anyagát publikációban használják fel, akkor kérjük az alábbi hivatkozás használatát: ,,A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -- a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.'' 2. Egyházi intézmények és személyek kereskedelmi célokra is ingyenesen használhatják a Könyvtár anyagát, csak azt kérjük, hogy a kiadványuk elején helyezzék el az elôbbi utalást. A Könyvtár fenntartja magának azt a jogot, hogy eldöntse: ki és mi minôsül egyházi személynek, ill. intézménynek. Kérjük, keresse meg ez ügyben a Könyvtárat. 3. Ha a Könyvtár kiadványait nem egyházi intézmény vagy személy kereskedelmi célokra használja fel, akkor az elôbbi utalás feltüntetésén kívül még kérjük a haszon 20%-át a Könyvtár számára átengedni. A befolyt összeget teljes egészében a Könyvtár céljaira használjuk föl. Elôfordulhat, hogy ezek az elvek bizonyos könyvekre nem vonatkoznak, mert a szerzôi jog nem a Könyvtáré. Az ilyen könyv része az állománynak, lehet olvasni, lelkipásztori munkára felhasználni, de kinyomtatása, -- bármilyan formában --, tilos. Az ilyen jellegű korlátozások minden könyvben külön szerepelnek. (Lásd a könyvek elektronikus változatáról szóló fejezetet!) Hogyan lehet a Könyvtár gyarapodásához hozzájárulni? ---------------------------------------------------- Minden pénzügyi támogatást hálásan köszönünk, és a központi címre kérjük továbbítani. Az anyagi támogatásnál is fontosabb azonban az az önkéntes munka, amellyel állományunkat gyarapíthatjuk. Kérünk mindenkit, akinek a magyar katolikus egyház sorsa és az egyetemes magyar kultúra ügye fontos, hogy lehetôségeinek megfelelôen támogassa a Könyvtár munkáját. A munka egyszerű, bárki, -- aki már használt szövegszerkesztô programot --, részt vehet benne. Hogyan lehet az állomány gyarapításában részt venni? A munka egyszerűen egy-egy könyv szövegének számítógépbe való bevitelét jelenti. Elôször optikai beolvasással (szkennolással), automatikus úton, egy nyers szöveget készítünk, amit aztán az önkénteseknek ki kell javítaniuk. A munka lépései így a következôk: 1. Ellenôrizzük, hogy a kiválasztott könyv szabadon másolható-e (nem esik-e szerzôi jogvédelem alá), vagy meg lehet-e kapni a Könyvtár számára a másolás jogát. Ez ügyben vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. 2. Ellenôrizzük, hogy a könyvet még nem kezdte-e el senki begépelni. Ez ügyben is vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. A Könyvtár állandóan tájékoztat a begépelés alatt álló munkákról. 3. A könyvet küldjük el a Központnak, ahol optikai beolvasással elkészítik a nyers szöveget. 4. A Központ visszaküldi a nyers szöveget egy számítógépes lemezen a könyvvel együtt. A nyers szöveget tetszôleges szövegszerkesztô- formában lehet kérni. Ha az eredeti kiadvány nem alkalmas optikai beolvasásra (rossz minôség, régies betűtípusok stb. miatt), akkor az önkéntesnek kell a nyers szöveget is begépelnie. 5. Végezzük el a nyers szöveg ellenôrzését és javítását. Ez a munka legidôigényesebb része, és ettôl függ a végleges szöveg helyessége! Kövessük a szöveg formájára vonatkozó megállapodásokat (lásd a következô részt). 6. A kész szöveget küldjük vissza lemezen a Központnak. 7. A Könyvtár ezután elkészíti a kívánt file-formákat és a könyvet behelyezi a Könyvtár állományába. Megkötések a szöveg formájára ----------------------------- Mivel mindenki számára hozzáférhetô módon kell a szövegeket tárolnunk, egyszerűségre törekszünk. Általános szabály az, hogy semmilyen tipográfiai karaktert vagy kódot nem használunk, csak a billentyűzetrôl bevihetô karakterek szerepelhetnek a szövegben. A szöveg készítésekor kérjük a következô megállapodásokat betartani: 1. Margó: 1 hüvelyk (2.54 cm) bal- és jobboldalt. 2. Betűtípus: Arial, 10 pontos. 3. Alsó idézôjel: két vesszô szóköz nélkül, felsô idézôjel: két aposztrófa szóköz nélkül, gondolatjel: két elválasztójel szóköz nélkül, idézôjel idézôjelen belül: aposztrófa (alsó és felsô idézôjelként egyaránt). 4. Tabulátor karakter megengedett (a tabulátorokat fél hüvelyk, azaz 1.27 cm távolságra kell egymástól beállítani). 5. Semmilyan más formálási kód nem megengedett. 6. Lábjegyzet helyett szögletes zárójelbe kerüljenek a hivatkozások száma (pl. [1]), és a hozzátartozó magyarázatok a file legvégén egymás után, mindegyik új sorban kezdve. Érdeklôdés/Javaslat ------------------- A már meglevô állományról, a készülôfélben levô könyvekrôl, az önkéntes munka lehetôségeirôl és a Könyvtár legújabb híreirôl a következô címeken lehet tájékoztatót kapni: 1. levél: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA 2. elektronikus posta (e-mail): felsoval@email.njin.net 3. elektronikus hálózat (World Wide Web): http://www.piar.hu/pazmany Minôség -- állandó javítás -------------------------- A Könyvtár állományának minôségét állandóan javítjuk, újabb és újabb változatokat bocsátunk közre (a file nevének utolsó két karaktere a változat számát jelenti). Kérjük ezért a Könyvtár minden tagját, olvasóját, hogy jelentsen minden felfedezett szöveghibát. A levélben (postai vagy elektronikus levélben egyaránt), közöljük az új, javított sort az ôt megelôzô és követô sorral együtt. Így a szövegkörnyezetben elhelyezve, könnyű lesz a hibát megtalálni és javítani. Miután a file új változata (új verziószámmal) felkerült a Könyvtárba, a régit töröljük. Kérjük, a könyvekkel és a Könyvtár munkájával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kritikáját közölje velünk! Segítségét hálásan köszönjük. A könyvtár mottója egy szentírási idézet ---------------------------------------- Ha ugyanis az evangéliumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem, hiszen ez a kötelességem. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot! Ha önszántamból teszem, jutalmam lesz, ha nem önszántamból, csak megbízott hivatalnok vagyok. (1Kor 16-17) ======================================================================== ======================================================================== Görög katolikus hittankönyvsorozat Írta: +Szaplonczay György nyírtassi paróchus Szaplonczay György (+1996) nyírtassi görög katolikus lelkész írt egy hittankönyv sorozatot az általános iskola 1-8. osztályosainak. Közvetlenül halála elôtt is még ezen dolgozott. Egész élete a gyermekek Istenhez vezetésérôl szólt. Heti 30-40 hittanórát tartott, amellett, hogy ellátta a papi teendôit. Hittanórái mind-mind tanúságtételek voltak. Mindenki, aki ismerte ôt, rádöbbent, hogy jó Krisztust megtalálni, és szólni hozzá. A könyvek megírásával az volt a célja, hogy a gyermekekkel megismertesse és megszerettesse Istent. Egyszerű szavakkal írt, úgy hogy szívesen olvassák a gyerekek, és könnyen tudják használni a hitre vezetôk (hitoktatók). Nem hivatalos hittankönyv sorozat, de nem is tiltott! Szabadon használható a szerzô szándéka szerint. ======================================================================== A hittankönysorozat könyvei A könyv elektronikus kiadása 1. könyv A hitünk alapjai 2. könyv Jézus Krisztus Istennek egyszülött Fia és Igéje igaz Isten igaz Istentôl 3. könyv Keresztény életünk forrása a liturgia függelék Felkészülés az elsô gyónásra és áldozásra 4. könyv Képek az egyház életébôl 5. könyv Ószövetségi történetek 6. könyv Jézus Krisztus isteni tanítása 7. könyv Keresztény életünk forrása a liturgia 8. könyv Egyháztörténelem függelék Útravaló ======================================================================== Tartalomjegyzék 1. könyv A hitünk alapjai Bevezetés 1. A hittanóra 2. Isten gyermeke vagyok 3. Beszélgetek az Istennel 4. Isten háza a templom 5. Isten a szeretet 6. A Szentháromság 7. A teremtés 8. A láthatatlan világ 9. Az ember teremtése 10. Az engedetlen ember 11. Az igazságos Isten 12. Az irgalmas Isten 13. A Megváltó várás 14. Keresztelô Szent János 15. Az Istenszülô szűz Mária 16. Az örömhírvétel 17. A Megváltó születése 18. Jézus gyermekkora 19. Jézus tanítani jött 20. Jézus Krisztus mindenkivel jót tett 21. Jézus és a gyermekek 22. Lázár feltámasztása 23. A jeruzsálemi bevonulás 24. A nagyhét elsô napjai 25. Jézus Krisztus szenvedései 26. Jézus Krisztus elítélése 27. Jézus Krisztus megváltó kereszthalála 28. Jézus Krisztus feltámadása 29. Valóban feltámadt 30. A pünkösd eseménye Összefoglalás Összefoglaló kérdés-felelet formában Hittan kvíz ======================================================================== Tartalomjegyzék 2. könyv Jézus Krisztus Istennek egyszülött Fia és Igéje igaz Isten igaz Istentôl Bevezetés 1. Az evangélium örömhír 2. Az Atya bemutatja Jézust 3. Jézus Krisztus tanítványokat választ 4. A csodálatos halfogás 5. A vihar lecsendesítése 6. Jézus a vízen jár 7. A kánai mennyegzô 8. A csodálatos kenyérszaporítás 9. A béna meggyógyítása 10. Az inaszakadt meggyógyítása 11. A tíz leprás 12. Egy beteg asszony meggyógyítása 13. A százados szolgája 14. A nyomorék asszony 15. A jerikói vakok 16. A vakonszületett meggyógyítása 17. Jairus leánya 18. A naimi ifjú 19. A gerazai megszállottak 20. A néma lélek kiűzése 21. Nátánáél 22. A szamariai asszony 23. Jézus megjövendöli szenvedéseit 24. Megjövendölte Júdás árulását 25. Megjövendölte Péter tagadását 26. Jézus megjövendöli az üldözéseket 27. Urunk színeváltozása 28. Jézus feltámadása 29. Jézus mennybemenetele 30. Péter megvallja Jézus istenségét Összefoglalás Összefoglaló kérdés-felelet formában Hittan kvíz ======================================================================== Tartalomjegyzék 3. könyv Keresztény életünk forrása a liturgia (I. rész) Bevezetés 1. Az Isten 3. parancsa 2. A szent áldozatbemutatás 3. Szolgálok az Úrnak 4. Énekelek az Úrnak 5. Elôkészület az áldozati Liturgiára 6. A velünk imádkozó Krisztus 7. A minket tanító Krisztus 8. Jézus Krisztus az áldozat 9. A Miatyánk 10. Az áldozás 11. A hálaadás 12. A templom 13. A templom berendezése 14. A liturgikus ruhák 15. A liturgikus eszközök 16. Terítôk, kendôk a templomban 17. Könyvek a templomban 18. A délutáni istentisztelet 19. A reggeli istentisztelet 20. A nagyböjt 21. Az elôszentelt Liturgia 22. Húsvét a liturgiában 23. A pünkösd 24. A karácsony 25. A vízkereszt 26. A templombúcsú 27. Az Istenszülô köszöntése 28. A paraklisz 29. A szentelések, áldások 30. Halottaink Összefoglalás Összefoglaló kérdés-felelet formában Hittan kvíz ======================================================================== Tartalomjegyzék Felkészülés az elsô gyónásra és áldozásra Felkészülés az elsô gyónásra és áldozásra 1. A bűnbánat 2. Jézus Krisztus megalapítja a bűnbánat szentségét 3. A parancsok 4. A hit parancsa 5. Az Isten neve 6. A család 7. Az élet 8. Légy szemérmes 9. Dolgozz becsületesen 10. Az igazmondás 11. A pászkavacsora 12. Jézus megígéri az Eukarisztiát 13. Jézus megalapítja az Eukarisztiát 14. Az Eukarisztiát a Liturgiában kapjuk 15. A gyónás 16. Készület a gyónásra 17. Lelkitükör elsôáldozásra készülôknek Összefoglaló kérdés-felelet formában Hittan kvíz ======================================================================== Tartalomjegyzék 4. könyv Képek az egyház életébôl Bevezetés 1. Jézus Krisztus egyházat alapít 2. Az egyházat a Szentlélek vezeti 3. Az elsô keresztények élete 4. Szent István diákonus az elsô vértanú 5. Az apostolok 6. Saul megtérése 7. Az elsô pogányok megkeresztelése 8. Péter szabadulása 9. Szent Pál elsô hittérítô útja 10. Az apostoli zsinat 11. Szent Pál apostol 2. útja 12. Szent Pál apostol 3. útja 13. Szent Pál vértanúsága 14. Az üldözések 15. A vértanúk 16. A katakombák 17. A gyôzelem 18. A keresztfelmagasztalás 19. A szentek 20. Szent Miklós fôpap 21. Aranyszájú szent János 22. Nagy szent Bazil 23. Damaszkuszi szent János 24. Szent Cirill és szent Metód 25. Az egyházközség 26. Sokféle kereszténység 27. Görögkatolikus vagyok 28. Az egyház mi vagyunk 29. Jézus Krisztus mindig velünk van 30. Az egyház feladata Összefoglaló kérdés-felelet formában Hittan kvíz ======================================================================== Tartalomjegyzék 5. könyv Ószövetségi történetek Bevezetés 1. Általános ismerkedés a Bibliával 2. Testvérgyilkosság 3. A vízözön 4. Bábel tornya 5. Ábrahám hite 6. Ábrahám emberszeretete 7. Ábrahám engedelmessége 8. Jákob és Ézsau 9. Jákob és családja 10. József története 11. Mózes története 12. Kivonulás Egyiptomból 13. A pusztai vándorlás 14. Józsue 15. Sámson és a bírák 16. Ruth története 17. Dávid király 18. A Zsoltárok 19. Salamon a templomépítô 20. Izrael története 21. Illés és Elizeus 22. Juda története 23. A próféták 24. A babiloni fogság 25. Dániel és a három ifjú 26. A Makkabeusok története 27. Judit könyve 28. Jób története 29. Jónás története 30. Tóbiás története Összefoglaló kérdés-felelet formában Hittan kvíz ======================================================================== Tartalomjegyzék 6. könyv Jézus Krisztus isteni tanítása Bevezetés 1. Működésének földje (Mt. 4,12-17.) Elsô rész: Jézus Krisztus tanítása az Istenrôl 2. Isten a mi Atyánk (Mt. 6,5-13.) 3. A gondviselô Isten (Mt. 6,25-31.) 4. A megbocsátó Isten (Mt. 18,23-35.) 5. A hosszútürelmű Isten (Mt. 21,33-42.) 6. Isten igazságosan ítélô bíró (Mt. 25,31-46.) Második rész: Jézus Krisztus tanítása önmagáról 7. Jézus egyenrangú az Atyával 8. Jézus a jó pásztor 9. Jézus a világ világossága (Jn. 1,9 és 8,12) 10. Jézus a szôlôtô (Jn. 15,1-11.) Harmadik rész: Jézus Krisztus tanítása a mennyországról 11. Jézus megígéri a mennyországot (Jn. 14,1-11.) 12. Jézus az Isten országát lakomához hasonlítja (Mt. 22,2-14. és Lk. 14,16-24.) 13. Az Isten országa ingyenes ajándék (Mt. 20,1-16.) Negyedik rész: Jézus Krisztus tanítása a felebarátról 14. A felebaráti szeretet (Lk. 10,25-37.) 15. Hogyan tegyek jót? (Mt. 6,1-13.) 16. A megbocsátás (Mt. 6,14-21.) 17. Az ellenségszeretet (Lk. 6,31-36.) Ötödik rész: Jézus Krisztus tanítása az üdvösség útjáról 18. Találkozni kell Jézussal (Lk. 19,1-10. és Lk. 13,10-17.) 19. Jézus megvallása (Mt. 10,32-38.és Mk. 8,34-9,1.) 20. Isten adományainak felhasználása (Mt. 25,14-30.) 21. A törvény megtartása (Mt. 5,14-19.) 22. Jézus tanításának megtartása (Lk. 8,5-15.) 23. Lelkünkkel kell törôdni (Lk. 12,16-21.) 24. Keresztelô János lelkülete (Mk. 6,14-29.) 25. Az állhatatosság (Mt. 15,21;28.) 26. Az alázatosság (Lk. 18,9-14.) 27. Az Istennek tetszô böjt (Mt. 6,14-21.) 28. A bűnbánat (Mk. 4,12-17.) 29. A tökéletesség (Mt. 19,16-26.) 30. A boldogságok (Mt. 5,3-12.) Összefoglaló kérdés-felelet formában Hittan kvíz ======================================================================== Tartalomjegyzék 7. könyv Keresztény életünk forrása a liturgia (II. rész) Bevezetés 1. Amit a liturgiáról már tudni kell 2. Az Ószövetség istentisztelete 3. Az Újszövetség Liturgiájának megalapítása 4. Az apostoli idô liturgiái 5. A liturgia történeti kialakulása 6. Biblia a liturgiákban 7. A liturgikus ének 8. A szentbeszéd 9. A körmenetek 10. A szent zsolozsma 11. A zsolozsma nyilvános részei 12. Liturgikus magatartás 13. A hét megszentelése 14. Az egyház év 15. Az Úr ünnepei 16. Az Istenszülô ünnepei 17. Angyalok a liturgiában 18. A szentek ünnepei 19. A karácsonyi és a vízkereszti idô szertartásai 20. A triodion 21. Nagy szent Bazil Liturgiája 22. A pentekosztárion 23. A szentségek 24. A keresztség és bérmálás 25. Az Eukarisztia 26. A bűnbánat szentsége 27. A házasság szentsége 28. Az egyházi rend szentsége 29. A betegek kenete 30. A temetés Összefoglalás Összefoglaló kérdés-felelet formában Hittan kvíz ======================================================================== Tartalomjegyzék 8. könyv Egyháztörténelem Bevezetés 1. Amit az egyháztörténelembôl már tudni kell 2. Az egyház, közösség 3. A sokszínű egyház 4. Az egyetemes zsinatok 5. Az egyetemes zsinatok tanítása 6. Az egyetemes zsinatok nagy egyéniségei 7. Az egyház központjai 8. Az egyházszakadás elôzményei 9. Az egyházszakadás 10. A szakadás véglegessé válik 11. Az egyházszakadás következményei 12. A római katolikus egyházrész élete az egyházszakadás után 13. Reformáció és ellenreformáció 14. Ôseink elsô kapcsolata a kereszténységgel 15. A magyarok megkeresztelkedése 16. Bizánci rítusú magyarok az Árpádházi királyok korában 17. A római katolikus egyházi szervezet kialakulása hazánkban 18. A magyarországi bizánci rítusúak élete a XVII. századig 19. Reformáció és ellenreformáció Magyarországon 20. A Munkácshoz tartozó bizánci rítusúak helyzete 21. Az erdélyi görögszertartásúak 22. Máriapócs 23. Küzdelem a magyar templomi nyelvért 24. Igény a magyar egyházmegyére 25. Egyházmegyéink története 26. Görög katolikusok a világban 27. Az orthodoxia a világban 28. A világ vallási helyzete 29. Az ökumenikus gondolkozás 30. Az emberiség nagy családjának vagyunk tagjai Összefoglaló kérdés-felelet formában Hittan kvíz ======================================================================== Tartalomjegyzék Útravaló Útravaló Bevezetés 1. A világ 2. Az ember 3. A természet törvényei 4. Az Isten 5. A kinyilatkoztatás 6. A Biblia 7. A teremtés és a fejlôdés 8. A vallás 9. Jézus Krisztus 10. Az egyház 11. A keresztény élet 12. A lelkiismeret 13. A család ======================================================================== A könyv elektronikus változata Az ebben a programban közreadott hittankönyvsorozat nyomtatásban még nem jelent meg. Elsô és eredeti változata a Szegedi Görögkatolikus Egyházközség honlapján található, melynek Internet-címe http://www.tiszanet.hu:80/gorkat, postai pedig 6721-Szeged, Lechner tér 9. Ezt a programot lelkipásztori célokra szabadon lehet használni a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár szabályai szerint. Minden más jog az elôbb említett Szegedi Görögkatolikus Egyházközség és annak plébánosa, Szaplonczay Miklós tulajdonában van. Ez a változat a következôkkel segíti elô mind a tanulók, mind a hitóktatók munkáját. -- Minden könyv vége kérdés-felelet formájú összefoglalót ad, amely az aktuális könyv teljes anyagát tartalmazza. Ez a rész megad minden választ közvetlenül a kérdések után. -- Minden könyv végén ún. ,,hittan kvíz'' található, amely csak a kérdéseket mutatja. A tanuló elôször feleljen a kiválasztott kérdésre, majd kattintson a kérdésre, hogy a helyes választ lássa, és így leellenôrizze saját válaszát. -- Minden rész végén egy felíratú gomb található. A hitoktató itt az aktuális részhez kapcsolódó kérdéseket látja feladatlap formában. Ezt kinyomtathatja, ha a tanulókat írásban szándékozza kikérdezni. A tanulók is használhatják ezt ,,hittan kvízként'', mert a kérdésekre rákattintva láthatják a választ. A megfelelô hittankönyv kiválasztása után, a ,,Tartalom'' felíratú gomb mindig az aktuális hittankönyv tartalomjegyzékére ugrik. Az egyes tartalomjegyzékekbôl a felíratú gomb (amely a jobb felsô sarokban található) ugrik vissza a programban található összes hittankönyv listájára. ======================================================================== Bevezetés 1. könyv Az általános iskolák alsó tagozatos gyermekei részére tervezett hittankönyv négy részbôl áll: 1.) A hit alapjai, 2.) Jézus Krisztus élete, 3.) Ismerkedés a Liturgiával, 4.) Képek az egyházról A hit alapjaiban megismerkedünk a vallással, a templommal, az Istennel. Azután a teremtéstôl pünkösdig megvizsgáljuk alapfokon az Isten és az emberek kapcsolatát. A második részben az ünnepélyes Liturgiákon felolvasott evangéliumi szakaszokból megismerjük Jézus Krisztust. A harmadik rész részletesen foglalkozik az áldozati Liturgiával. Megismerjük belôle a liturgikus felszereléseket. A kiemelkedô ünnepek, a reggeli és az alkonyati istentisztelet bemutatása és néhány alapvetô liturgikus gondolat teszi teljessé ezt a részt. A negyedik rész az Apostolok Cselekedetei leírásából kiindulva mutatja be az egyházat. A 10. év körüliek színvonalán bepillantást enged az egyház történetébe. A harmadik rész függeléke segítségével elsô gyónásra, illetve elsô áldozásra készíthetjük fel gyermekeinket. Az egész tananyagtervezet növekvô nehézségű. Egy-egy tanév keretén belül is igyekszik lépést tartani a gyermek szellemi fejlôdésével. A leckék kidolgozásánál figyelembe vettem az általános iskolák alsó tagozataiban használt magyar irodalmi olvasókönyvek stílusát és színvonalát. Arra törekedtem, hogy a gyerekek az általuk megszokott stílusú és színvonalú hittankönyvet vehessenek kezükbe. Az egyes leckék végén található kérdések és feleletek, vagy összefoglalók a leckék lényegét adják és egyben megkönnyítik a lecke megtanulását. Azzal a szándékkal indítom útjára e tervezetet, hogy a belôle tanuló gyerekek Isten kegyelmébôl segítséget kapjanak az öntudatos keresztény, azon belül az öntudatos görögkatolikus élet kialakításához. A szerkesztô ======================================================================== 1. A hittanóra 1. könyv Tavaly még óvodába jártál. Csak a játékkal kellett törôdnöd. Az idén az iskolában komolyan kezdtél dolgozni. Írni, olvasni, számolni tanulsz, megismered a környezetet. Most hittanórán vagyunk. Vajon itt mirôl tanulunk? A hittanórán megismerjük és megszeretjük a jó Istent. Itt nem a tanító néni, hanem a pap bácsi tanít. Már biztosan ismered. Találkoztál vele otthon, vagy láttad a templomban. Amikor a hittanórára jövünk így köszönünk: ,,Dicsôség Jézus Krisztusnak!'' -- A köszönést a pap bácsi így fogadja: ,,Dicsôség mindörökké!'' A hittanóra elôtt mindig imádkozunk. Biztosan otthon is szoktál imádkozni. Itt együtt mondjuk: ,,Miatyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg a mi vétkeinket, amint mi is megbocsátunk az ellenünk vétôknek. És ne vigyél minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól! Mert tied az ország, a hatalom és a dicsôség, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.'' Az imádságot keresztvetéssel kezdjük, így: A bal kezünket a szívünkre tesszük, mert szívbôl szeretjük a jó Istent. A jobb kezünkön három ujjunkat összetesszük, mert egy Istenben három személy van. Két ujjunkat behajtjuk, mert Jézus Krisztus Isten és ember. Azután a homlokunkat, a mellünket a bal kezünk alatt, a jobb vállunkat és végül a bal vállunkat érintve mondjuk: ,,Az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében. Ámen.'' (Fentrôl le, jobbról-balra.) A hittanórára nem minden osztálytársad jött el. Ide csak görögkatolikusok jönnek. Te görögkatolikus vallású vagy. Mindig gyere hittanórára, hogy megismerd és megszeresd a jó Istent. 1.) Miért jövök hittanórára? Hogy megismerjem és megszeressem a jó Istent. 2.) Ki tanít a hittanórán? A hittanórán a pap bácsi tanít. 3.) Mit csinálunk hittanóra elôtt? Imádkozunk. 4.) Mivel kezdjük az imádságot? Keresztvetéssel. (Így ...) 5.) Milyen vallású vagy? Én görögkatolikus vallású vagyok. ======================================================================== 2. Isten gyermeke vagyok 1. könyv Hittan órára azért jövök, hogy megismerjem és megszeressem a jó Istent Miért kell nekem megismernem és megszeretnem a jó Istent? Azért, mert minden ember Isten gyermeke. Minket, görögkatolikus vallásúakat, görögkatolikusként szeret és akar a mennyországba vezetni az Isten. Mi a jó Istennek nagyon szeretett gyermekei vagyunk. Így választott ki az Isten: Amikor megszülettél, szüleid nagyon örültek neked. Az ô gyermekük lettél, akit nagyon vártak. Tudták, hogy a jó Isten ajándékozott téged nekik. Szüleid -- talán még születésed elôtt -- keresztszülôket választottak számodra. Születésed után nem sokkal a templomba vittek. Keresztanyád tartott a karján. Körülvett az egész rokonság. A pap bácsi imádkozott feletted, azután megkeresztelt és megbérmált. Ekkor lettél görögkatolikus vallású, a jó Isten külön kiválasztott, nagyon szeretett gyermeke. Amikor a pap bácsi megkeresztelt és megbérmált, a jó Isten láthatatlan pecsétet nyomott a lelkedbe: ,,Ez a gyerek az enyém!'' Ez a pecsét rajtad marad egész életedben. Soha sem tűnik el a lelkedrôl. A kereszteléskor ígérték meg keresztszüleid a te nevedben, hogy a jó Istent meg fogod ismerni, és meg fogod szeretni. A hittanórákon ezt az ígéretet teljesíted. 6.) Miért kell ismerni és szeretni a jó Istent? Mert Isten nagyon szeretett gyermeke vagyok. 7.) Mikor lettem Isten kiválasztott gyermeke? Amikor a pap megkeresztelt és megbérmált. 8.) Mi történt, amikor a pap megkeresztelt és megbérmált? Akkor lettem görögkatolikus vallású, és az Isten eltörölhetetlen pecsétet nyomott lelkembe: ,,Ez a gyerek az enyém!'' 9.) Mit ígértek a nevemben keresztszüleim? Hogy meg fogom ismerni, és meg akarom szeretni a jó Istent. ======================================================================== 3. Beszélgetek az Istennel 1. könyv Isten kiválasztott gyermeke vagyok. Ô nagyon szeret engem. Én nagyon akarom szeretni az Istent. Akit szeretek, azzal szívesen beszélgetek. Vajon tudok-e beszélgetni az Istennel? Bizony tudok! Amikor imádkozom, akkor szólok én a jó Istenhez. A legszebb imára Jézus Krisztus tanított meg. Ez a Miatyánk, amit már tudok. A régi emberek is nagyon szép imádságokat tudtak. Ezeket zsoltároknak nevezzük. Ma is imádkozzuk a zsoltárokat a templomban. Jézus Krisztus azt mondta: ,,Imádkozzatok, és soha abba ne hagyjátok!'' Ha igazán szeretem a jó Istent, akkor teljesítem Jézus Krisztus parancsát, és naponta többször imádkozom. Reggel köszönöm meg az új napot, és kérem az Isten segítségét. Este köszönjem meg, hogy egész nap segített. Étkezéskor az ételért mondok köszönetet. Amikor megszólal a harang, eszembe juttatja az Istent, és saját szavaimmal szólok hozzá. Ha egyedül vagyok, ha az utcán megyek, ha akármit csinálok, ha félek, ha örülök, ezt a rövid imát sokszor elmondom: ,,Uram, Jézus Krisztus, Isten Fia, könyörülj rajtam!'' Nemcsak én tudok szólni a jó Istenhez, hanem Ô is szól hozzám. Van egy könyv, amelyiknek Biblia a neve. Ebben olvashatjuk Isten szavát. Amikor a pap bácsi a templomban a Bibliából olvas, és azt magyarázza, akkor Isten szól hozzám. Ha otthon olvasok a Bibliából, akkor is Isten szól belôle. Figyeljem már most, kicsi koromban a jó Isten szavát, hogy megtudjam mit kíván tôlem. 10.) Tudok-e beszélgetni az Istennel? Amikor imádkozom, én szólok hozzá, amikor a Bibliát olvasom vagy hallgatom, akkor Ô szól hozzám. 11.) Ki tanított meg a legszebb imádságra? A Miatyánkra Jézus Krisztus tanított meg. 12.) Kell-e imádkozni? Igen. Aki szereti a jó Istent, az naponta többször, rendszeresen imádkozik. ======================================================================== 4. Isten háza a templom 1. könyv Minden családnak van otthona. Szeretünk otthon lenni. Szívesen megyünk haza. Otthon együtt vagyunk szüleinkkel, testvéreinkkel. Mi nemcsak szüleinknek, hanem a jó Istennek is gyermekei vagyunk. Így egymásnak testvérei vagyunk. Közös otthonunk, ahol testvéreinkkel, Isten többi gyermekével találkozunk, a templom; az Isten háza. Szívesen megyünk a templomba. Oda is haza megyünk. A templom eszünkbe juttatja Isten országát. A mennyország képe köztünk a földön. Imádkozni megyünk a templomba. Otthon is imádkozhatunk, de a templomban együtt imádkozunk testvéreinkkel. Együtt imádkozik az egész család, sôt Jézus Krisztus is velünk imádkozik. Megígérte, hogy így lesz, mert ezt mondta: Ahol ketten vagy többen együtt imádkoznak, ott lesz közöttük. Közös imádságunkat a pap bácsi vezeti, Ô imádság közben tanít is. Ezzel Jézus Krisztust helyettesíti. Templomi közös imánkat liturgiának, istenszolgálatnak nevezzük. A templom olyan a mi életünkben, mint a forrás. Itt lettünk Isten gyermekei, hiszen itt keresztelt és bérmált meg minket a pap bácsi. Itt kapjuk a kegyelmet, amivel az isteni életbe kapcsolódunk. A kegyelem az Isten segítsége munkánkhoz, a tanulásunkhoz és fôleg ahhoz, hogy mindig jók tudjunk lenni. Olyan segítség ez, amelyet, ha akarnánk sem tudnánk viszonozni. Az Isten házában odaillôen viselkedj! 13.) Mi a templom? A templom közös otthonunk, az Isten háza. 14.) Miért megyünk templomba? Azért megyünk a templomba, hogy találkozzunk és közösen imádkozzunk Isten többi gyermekével. 15.) Hogyan nevezzük templomi közös imánkat? Templomi közös imánkat liturgiának nevezzük. 16.) Mit kaptunk a templomból? Itt kapcsolódunk be az isteni életbe, és kapjuk Isten segítségét. Kegyelmet kapunk. ======================================================================== 5. Isten a szeretet 1. könyv Isten nagyon szeretett gyermeke vagyok. Beszélgetek az Istennel. Ismerem az Isten házát. Ideje, hogy beszélgessünk a jó Istenrôl. Jézus Krisztus arra tanított minket, hogy imádságunkban az Istent szólítsuk Atyának. Innen tudjuk, hogy Isten a mi mennyei Atyánk. Isten mindenütt jelen van. Mindig velünk van. Mi is mindig elôtte vagyunk. Elôle elbújni nem tudunk. Ismeri minden tettünket, szavunkat, sôt gondolatainkat is. Tudja mire van szükségünk. Isten figyel ránk. Mindig meghallgatja kérésünket. Törôdik velünk, gondunkat viseli. Nekünk adta az egész világot, hogy boldogan éljünk. Vigyáz ránk. Félt minket. Azt akarja, hogy mindig jók legyünk és ehhez segítségét adja. Segít a jót megtenni és a rosszat elkerülni. Mindezt azért, mert az Atya nagyon szereti gyermekeit. Szent János apostol ki is mondja az ô levelében: ,,Isten a szeretet!'' Nekünk az a feladatunk, hogy mi is nagyon szeressük az Istent. Szívesen jöjjünk a hittanórára megismerni ôt. Szívesen beszélgessünk vele. Szívesen menjünk az Isten házába. Gyermeki szeretettel teljesítsük akaratát. Tetteinkkel mutassuk meg, hogy szeretjük az Istent. 17.) Ki az Isten? Isten a mi mennyei Atyánk. 18.) Hol van az Isten? Isten mindenütt jelen van. Mindenütt velem van. Én mindig elôtte vagyok. 19.) Milyen irántunk az Isten? Segít minket. Törôdik velünk. Gondunkat viseli. 20.) Miért törôdik velünk az Isten? Mert nagyon szeret minket. Ô maga a Szeretet. 21.) Mivel tartozom az Istennek? Tetteimmel kell megmutatni, hogy szeretem az Istent. ======================================================================== 6. A Szentháromság 1. könyv Jézus Krisztus a jó Istent mennyei Atyának nevezi. A mennyei Atya kétszer is úgy mutatta be Jézus Krisztust a Bibliában, mint szeretett Fiát. A tanítványok is Isten Fiának vallják. Jézus Krisztus a Fiú- Isten. Jézus Krisztus sokat beszélt a Szentlélek Istenrôl. Akit Ô küld. Ezt a hitet valljuk meg, amikor imádság elôtt keresztet vetünk. Három ujjunkat összetesszük, mert egy Isten három személyben van. Szavunkkal is ezt valljuk, mert imánkat és munkánkat az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében kezdjük. Amikor megkereszteltek minket, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében nyertük el a keresztséget. Nemcsak az Atya, hanem a Fiú és a Szentlélek gyermekei is lettünk. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nem három Isten, hanem egy Isten három személyben, akit Szentháromságnak nevezünk. (Egy gyertyának három ága; egy padban három gyermek; a nap melegít, világot és éltetô sugarakat ad.) 22.) Hány Isten van? Csak egy Isten van! 23.) Hány személy az egy Isten? Az egy Isten három személy: Atya, Fiú és Szentlélek. 24.) Hogyan nevezzük a három isteni személyt együtt? Szentháromságnak nevezzük. 25.) Hogyan valljuk meg hitünket a Szentháromságban? Keresztvetéssel. ======================================================================== 7. A teremtés 1. könyv Isten mindig volt, van és lesz. Isten örökkévaló. Nem született. Minden egyébnek van kezdete, születése. Minden egyebet az Isten teremtett. Nem csinált, hanem teremtett. Csinálni mi emberek szoktunk valamit. Kell hozzávaló, szerszám, ügyesség, erô, idô. Az Isten csak akarta, hogy legyen. Hozzávaló, szerszám, idô, erô nem kellett hozzá. És minden lett. Az Isten tud teremteni. Mindent megtehet, amit csak akar. Az Isten mindenható. Nem egyszerre teremtette Isten a világot, hanem azt akarta, hogy lassan fejlôdjön ki. Elôbb az élettelen dolgok alakultak ki: az égitestek, közöttük a föld. Amikor a föld alkalmas volt rá, élôlények jelentek meg a földön: növények, állatok. Az Isten azért teremtett, hogy legyen amit és akit szeressen. Ô az egész világ Ura, de elsôsorban maga a Szeretet. Azért teremtette ezt a szép világot, hogy rábízhassa az emberekre. Ezzel is meg akarta mutatni, hogy mennyire szeret minket embereket. 26.) Mit tehet meg az Isten? Isten mindent megtehet. Isten mindenható. 27.) Hogyan teremtett az Isten? Csak akarta hogy legyen és minden lett, de nem egyszerre. Azt akarta, hogy lassan fejlôdjön a világ. 28.) Miért teremtett az Isten? Isten azért teremtett, hogy legyen amit és akit szeressen; hogy nekünk adhassa, ránk bízhassa a világot. ======================================================================== 8. A láthatatlan világ 1. könyv Isten a látható világon kívül láthatatlan világot is teremtett. Ez az Isten országa a mennyország. Hiába keressük a térképen vagy az égbolton. Nem látjuk, nem tudjuk helyhez kötni, de Isten mondta, és ezért hisszük, hogy van. Mikor Jézus Krisztus tanítványainak egy kicsit bemutatott az Isten országából, az egyik tanítvány felkiáltott: ,,Uram jó nekünk itt lenni!'' Isten azért teremtette az Ô mennyországát, mert nagyon szeret minket. Mennyországával jutalmazza a jót. Érdemes jónak lenni. A láthatatlan világot az Isten az angyalokkal népesítette be. Az angyalok láthatatlan lelkek, hasonlítanak a jó Istenhez. Az angyalokat azért teremtette az Isten, hogy az Istennek is és nekünk embereknek is szolgáljanak. Születésünktôl kezdve egy angyal állandóan ôriz, óv, véd minket. Velünk van mindig. Ôt ezért ôrzôangyalnak nevezzük. Az Isten csak jót teremtett. Az angyalok is mind jók voltak, amikor az Isten megteremtette ôket. Próbára tette azonban az Isten az angyalok szeretetét, engedelmességét. Az angyalok egy része nem állta ki a próbát. Engedetlen, szeretetlen volt a jó Istennel szemben. Ezek megmutatták, hogy ôk nem alkalmasak a szolgálatra. Nem is maradhattak tovább Isten országában, Isten közelében. Ezeket gonoszlelkeknek, ördögöknek nevezzük. Ôk Istentôl távol a pokolban élnek. Minket embereket is távol akarnak tartani az Istentôl. Rosszra csábítanak, kísértenek, hogy ne juthassunk az Isten országába. 29.) Hány világot teremtett az Isten? Két világot. A láthatón kívül a láthatatlant; az Isten országát a mennyországot. 30.) Miért teremtette a mennyországot? Azért teremtette a mennyországot, mert nagyon szeret minket. Szeretetünket, jóságunkat jutalmazni akarja. 31.) Mivel népesítette be az Isten országát? Isten a mennyországot az angyalokkal népesítette be. 32.) Kik az angyalok? Isten teremtményei. Láthatatlan lelkek. Feladatuk a szolgálat. 33.) Teremtett az Isten gonosz lelkeket is? Nem. Némely engedetlen angyalok magukat tették gonosz lelkekké. Isten csak jót teremtett. ======================================================================== 9. Az ember teremtése 1. könyv A világot a jó Isten nem egyszerre teremtette, hanem azt akarta, hogy lassan fejlôdjön ki. Amikor a föld alkalmas volt rá, akkor jelentek meg a földön az élôlények. Az élôlények között az ember. Az embert nagy kinccsel tüntette ki: testét halhatatlan lélekkel ruházta fel. Az embert az Isten saját képére és hasonlatosságára teremtette. Nem testileg hasonlít az ember az Istenhez, hiszen teste a föld anyagából alakult. Hanem az ember lelke hasonlít az Istenhez. A lélek az, amit az emberben nem tudunk megfogni, megmérni. Mégis tudjuk, hogy van, mert az ember gondolkozik és akar. Képességeibôl ismerjük meg a lelket. Az elsô ember Isten gyermeke volt. Részesült az isteni életben. Kegyelmet kapott, amely megszentelte, szentté tette. Isten segítségét kapta ahhoz, hogy mindig jó legyen. Mindene megvolt, mert Isten mindent neki adott. Társul az elsô asszonyt kapta maga mellé. Szolgálatára állott az ôrzôangyal. Mindezt együtt mondjuk így: a paradicsomban élt. Az elsô embert a Biblia Ádámnak; társát, az elsô asszonyt az ember Évának nevezte el. Az elsô ember nemcsak társának adott nevet, hanem minden létezônek. Mert Isten neki adta az egész világot használatra. Ádám és Éva egyenrangú társak voltak! Parancsokat is adott neki az Isten: 1.Legyenek gyermekeid és töltsd be a földet! 2.Uralkodj az egész világon, mert mindent neked adtam használatra! 3.Mindent tôlem kaptál, ezért csak nekem engedelmeskedj! Az elsô emberpár -- akiket ôsszülôknek nevezünk -- nagyon boldog volt. Isten nagyon szerette ôket. Ôk is nagyon szerették Istent és egymást. 34.) Mi az ember nagy kincse? A halhatatlan lélek. 35.) Mit kapott az ember Istentôl? Mindent! Isteni életet, kegyelmet; az egész világot, társat, szolgálatára ôrangyalt. 36.) Milyen dolga volt az elsô emberpárnak? Az ôsszülôk nagyon boldogak voltak. 37.) Mi volt a kötelességük? Engedelmeskedni Istennek. ======================================================================== 10. Az engedetlen ember 1. könyv A gonosz léleknek nem tetszett az Isten és az ember jó kapcsolata. Elhatározta, hogy elcsábítja az embert. Az elsô emberpár parancsot kapott az Istentôl az engedelmességre. A gonosz lélek azonban rávette ôket, hogy ne engedelmeskedjenek. Hazugsággal félrevezette ôket. Azt állította, hogy az Isten becsapja ôket. De ha rá hallgatnak, akkor tudni fognak mindent. Olyan okosak lesznek, mint az Isten. Az elsô emberpár már azzal veszélynek tette ki magát, hogy szóba állt a gonosz lélekkel. Azután amikor elhitte a rosszat az Istenrôl, hogy az Isten becsapja ôket, ezzel már vétkezett. Végül bűnt követtek el, amikor a jó Istent elutasították. Amikor nem neki, hanem a gonosz léleknek engedelmeskedtek. Aki a jó Istennek nem engedelmeskedik; ôt elutasítja, nem ôt választja, hanem a gonosz lelket, az a jó Istent nem szereti. Aki pedig nem szereti a jó Istent, az bűnt követ el. Bűnük nagy hálátlanság volt. Hiszen mindent a jó Istentôl kaptak. A sok jóért rosszal fizettek. Az elsô emberpár bűnbeesésének történetét érdekes képben mutatja be a Biblia. A Teremtés könyvének 3. fejezetében. Kérj meg valakit, hogy olvassa el neked! Mit gondolsz: vajon a hálátlan, bűnös ember megtarthatta-e továbbra is az Isten teremtette jó világot? Hiszen vétkezett. 38.) Ki csábította el az ôsszülôket? Az ôsszülôket a gonosz lélek csábította el. 39.) Mit követtek el engedetlenségükkel az ôsszülôk? Az ôsszülôk engedetlenségükkel bűnt követtek el. 40.) Hogyan követték el a bűnt? Szóba álltak a gonosz lélekkel. Elhitték neki, hogy a jó Isten be akarja ôket csapni. Végül a jó Isten helyett neki fogadtak szót. Megjegyzés: Az Isten az ôsszülôknek engedelmességükért jutalmat adott volna. Nekik adta volna az Isten országát. Most vajon mi vár rájuk? ======================================================================== 11. Az igazságos Isten 1. könyv Az elsô emberpár engedetlenségével bűnt követett el. Saját útjára lépett. Istentôl való eltávolodásukat joggal érezték úgy, mint Isten büntetését. Az Isten végtelenül igazságos. A jót megjutalmazza, mindenkit jóra akar vezetni, de senkit sem kényszerít a jóra. Aki a rosszat választja, elengedi az Isten kezét, hamar észreveszi bűnének következményeit. Ôsszüleink bűnének számos következménye volt. Ebbôl kettôt azonnal tapasztaltak: 1. Elvesztették az isteni életet, a kegyelmet. 2. Nehézzé vált életük a földön, mert Isten segítségét a föld meghódításához is elvesztették. A kegyelem tette az embert Isten nagyon szeretett gyermekévé. Ez tartotta meg a jóban. Ez tette alkalmassá az Isten országára. A bűn eredményeként alkalmatlanná vált a mennyországra. A kegyelem megszentelte az embert. A bűn nyomán az ember természete rosszrahajló lett. Mi is tapasztaljuk, hogy könnyebb rossznak lenni mint jónak. Úgy látszott, hogy az ember végleg elvesztette az Isten országát. A bűn elkövetése elôtt a természet engedelmeskedett az embernek. Most a bűn után az is szembefordult vele. Egyik baj a másikat követte: a föld gazt, tövist termett, a munka fárasztó lett, az ember arca verítékével szerezte meg kenyerét. Fáradtság, éhség, betegség, félelem keserítette meg az ember életét. A gyermek a halandó emberi természetet örökölte és vele szülei bűnét, annak minden következményével. Ezt az ôsszülôktôl örökölt bűnt nevezzük eredeti, vagy áteredô bűnnek. Mindnyájan ezzel születünk e világra. Ettôl szabadít meg a keresztség. Tudta az ember, hogy meg kell halnia. Halálfélelem töltötte el. Gondolkozni kezdett: mit tegyen? 41.) Milyen az Isten az emberrel szemben? Végtelenül igazságos. Nem kényszerít semmire. A jót jutalmazza. 42.) Mit éreztek az ôsszülôk a bűnbeesés után? Bűnük jogos következményét érezték. 43.) Milyen következménye volt az ôsszülôk bűnének? Elvesztették a kegyelmet, az isteni életet. Természetük rosszrahajló lett. 44.) Mi közöm az ôsszülôk bűnéhez? Az emberi természettel együtt mindnyájan örököljük az eredeti bűnt. Ezt törli el a keresztség. ======================================================================== 12. Az irgalmas Isten 1. könyv Az elsô emberpár tapasztalta bűne következményét. Gondolkozni kezdett: mit tegyen? Elhatározták, hogy bocsánatot kérnek az Istentôl. Isten maga segítette ôket ebben, mivel ô még a bűnöst sem hagyja teljesen magára. Megbánták bűnüket, bocsánatot kértek és az Isten megbocsátott nekik. Isten ugyanis végtelenül irgalmas és emberszeretô. Azóta is minden embernek, ahányszor bocsánatot kér, annyiszor bocsát meg. Aki viszont nem kér bocsánatot, nem is nyerhet. Az Isten megbocsátott. Ez azonban nem jelentette azt, hogy visszaáll a régi ,,paradicsomi'' rend. A bűnnek nyoma maradt. A földi élet továbbra is küzdelmes, de a bocsánatkérô ember megkapja küzdelméhez az Isten segítségét. A mennyország is zárva az ember elôtt. Halála után a lelke nem juthat oda. Az élet mégsem volt reménytelen. Érdemes jónak lenni! Hiszen az irgalmas és emberszeretô Isten megígérte a Megváltót, aki majd helyreállítja a rendet az Isten és az ember között. A Megváltó -- Isten ígérete szerint -- általa megôrzött Szűzanyától fog születni. Legyôzi a gonosz lelket. Visszaadja az embernek az isteni életet, a kegyelmet. Az ember Istennek ismét nagyon szeretett gyermekévé lesz. Megnyitja számára a mennyországot. A bűnbeesés következményét és a Megváltó megígérésének történetét is a Teremtés könyvének 3. fejezetében olvashatod el. 45.) Mit tettek az ôsszülôk, amikor tapasztalták bűnük következményeit? Bocsánatot kértek az Istentôl. 46.) Mit tett Isten, amikor bocsánatot kértek? Megbocsátott nekik, mert Isten végtelenül irgalmas és emberszeretô. 47.) Mit ígért Isten az ôsszülôknek? Isten megígérte, hogy elküldi a Megváltót. ======================================================================== 13. A Megváltó várás 1. könyv Isten megígérte ôsszüleinknek a Megváltót. Azok elmondták ezt gyermekeiknek, unokáiknak. Késôbb is minden szülô továbbadta gyermekeinek az Isten ígéretének hírét. Így az emberek várták a Megváltót. Az idô telt. Egyre több ember élt a földön. Sokan már nem vették komolyan az Isten ígéretét. El sem mondták gyermekeiknek. Sok ezer év múlva alig néhányan emlékeztek rá, hogy a Megváltót várni kell. Isten azonban gondoskodott róla, hogy szavát teljesen ne felejtsék el. Kiválasztott egy pásztorfejedelmet, Ábrahámot. Megígérte neki, hogy annyi utódja lesz, ahány homokszem van a tengerparton, és közöttük lesz a Megváltó. Ábrahám leszármazottai a választott nép. A zsidókkal az Isten Mózes idejében szövetséget kötött: Én segítelek titeket, ti pedig engedelmeskedtek nekem. Így készültök a Megváltó fogadására. Ez a régi szövetség, vagy Ószövetség. Sok száz évvel késôbb a zsidók egyik királyának, Dávidnak, megígérte az Isten, hogy a Megváltó az ô családjából fog születni. Ez a nép sem volt jobb, mint a többi ember. Gyakran elfeledkeztek az isteni kiválasztásról. Ilyenkor az Isten mindig új vezetôt adott nekik a prófétákat. Ôk figyelmeztették hosszú idôn át a választott népet arra, hogy készüljenek, mert közeledik a Megváltó születésének ideje. A próféták, elôrebeszélôk, nagyon sok mindent elôre elmondtak a Megváltóról. 48.) Kinek az emlékezetében maradt meg az Isten ígérete? A zsidó nép emlékezetében maradt meg az Isten ígérete. 49.) Kik készítették fel a zsidókat a Megváltó fogadására? A zsidókat a próféták készítették elô a Megváltó fogadására. 50.) Kik voltak a Megváltó várás korának híres emberei? A Megváltó várás korának leghíresebb emberei: Ábrahám, Mózes és Dávid király. ======================================================================== 14. Keresztelô Szent János 1. könyv Keresztelô Szent János volt az utolsó próféta. Ô volt a Megváltó elôhírnöke. Fél évvel hamarabb született, mint a Megváltó. Idôs szülôk egyetlen gyermeke volt, akinek születése történetét szent Lukács evangélista könyvébôl olvashatjuk el. (l. fejezet 5-66. versig) Arra tanította az embereket, hogy bánják meg bűneiket, mert már közöttük van a Megváltó. A bűnbánókat a Jordán folyóban megkeresztelte. Ezért nevezzük Keresztelô szent Jánosnak. Sokan azt gondolták róla, hogy ô a megváltó, de ô igazán megmondta, hogy ô csak elôhírnök. Tanítványokat gyűjtött maga köré. Felismerte a Megváltót, aki minden ember bűnéért jött keresztelkedni Jánoshoz. Mindenkinek elmondta, hogy csatlakozzon a Megváltóhoz. Saját tanítványait is utána küldte. Keresztelô szent János nemcsak a népet tanította, hanem a vezetôket is. Ezek nem szívesen vették, amikor bűneik miatt megdorgálta ôket. Ezért Heródes király elôször börtönbe záratta. Majd a börtönben lefejeztette. Keresztelô szent János haláláról Márk evangélista könyvében olvashatunk (6. fejezet 17-29. versig). Keresztelô szent János születése napján (június 24-én) és lefejezése napján (augusztus 29-én) is ünnepet tartunk a templomban. 51.) Ki volt Keresztelô szent János? Keresztelô szent János volt az utolsó próféta. A Megváltó elôhírnöke. 52.) Mit tanított Keresztelô szent János? Tanította, hogy az emberek bánják meg bűneiket, mert már köztük van a Megváltó. 53.) Mit tett Keresztelô szent János? Megkeresztelte a Megváltót és tanítványait hozzá küldte. 54.) Mi lett Keresztelô szent János sorsa? Heródes király lefejeztette. ======================================================================== 15. Az Istenszülô szűz Mária 1. könyv Amikor az Isten megígérte a Megváltót, azt mondta, hogy a Megváltó édesanyától fog születni, akirôl Izaiás próféta jövendölte, hogy szűz és anya lesz Dávid királynak élt Názáretben egy elszegényedett leszármazottja: Joákim és Anna leánya, Mária. Mária kisgyermek korát a jeruzsálemi templom melletti iskolában töltötte. Megismerte és megszerette Isten házát, a templomot. Késôbb is sokat imádkozott és dolgozott. Nagyon szerette a jó Istent. Soha nem követett bűnt el. Isten segítsége mindig vele volt. Mária malaszttalteljes volt. Nagylány korában Názáretben egy rokonánál élt. Házasságra készült. Józsefnek egy özvegy ácsmesternek volt a jegyese. (menyasszonya) Mária neve azt jelenti: Isten kedveltje. Szerette is ôt nagyon a jó Isten. Ôt választotta ki, hogy legyen a Megváltó édesanyja. Mária ezzel nagy méltóságban részesült. Mégis mindig szerény, engedelmes és alázatos maradt. Életével példát ad minden embernek. Mária nagyon szeret minket. Ô a mi mennyei édesanyánk. Mi mindnyájan gyermekei vagyunk. Mi is nagyon szeretjük ôt. Istenszülô szűz Máriának nevezzük. Imádságunkban sokszor kérjük segítségét, mert közben jár érettünk Isten elôtt. Imádságunkban így köszöntjük: ,,Üdvözlégy Istenszülô szűz, malaszttalteljes Mária...'' Szeretetünk jeléül évente több ünnepet is szentelünk az égi édesanya tiszteletére. Megünnepeljük születésnapját és mennyországba költözését is. 55.) Ki az Istenszülô szűz Mária? Az Istenszülô szűz Mária a Megváltó édesanyja. 56.) Miért választotta ki ôt az Isten? Mert soha nem követett el bűnt, mindig malaszttalteljes. 57.) Ki nekünk az Istenszülô szűz Mária? Ô a mi égi édesanyánk, aki nagyon szeret minket. Illik, hogy mi is nagyon szeressük ôt. Megjegyzés: Mit jelent az a szó, hogy malaszt? A malaszt tulajdonképpen kegyelem. De kegyelem kétféle lehet. Istentôl kapott és emberi. Emberi, amikor egy halálra ítéltnek megkegyelmeznek. A malaszt mindig isteni kegyelem. Isten ingyenes ajándéka, részesedés az isteni életben. ======================================================================== 16. Az örömhírvétel 1. könyv Isten kiválasztotta Máriát, hogy a Megváltó édesanyja legyen. Elküldte hozzá Gábor fôangyalt, hogy közölje Máriával az örömhírt. Mária engedelmesen elfogadta az isteni kiválasztást. Vállalta, hogy a Megváltó édesanyja legyen. Gábor fôangyal az Üdvözlégy ima szavaival köszöntötte Máriát. Ezt az eseményt ünnepeljük minden évben március 25-én. A híradás közben Mária megtudta, hogy idôs rokona, Erzsébet is gyermeket vár. Sietve hozzá ment segíteni. Vele, Erzsébettel, Keresztelô szent János édesanyjával közölte elôször az örömhírt. Erzsébet erre áldottnak nevezte Máriát. Az ô köszöntése az ,,Üdvözlégy'' második része. Mária ekkor gyönyörű szép hálaadó imát mondott. Ezt szoktuk reggel, délben és este harangszóra imádkozni. (Nem régi szokás, hogy naponta háromszor akkor is harangozunk, amikor az nem istentiszteletre hív. Szép szokás, mert imádságra figyelmeztet.) Az örömhírvétel eddigi eseményeit szent Lukács evangélista könyvében (l. fejezet 26-38. versig) olvashatjuk. 58.) Mi az örömhírvétel? Mária vette Isten üzenetét, hogy ô lesz a Megváltó édesanyja. 59.) Kik köszöntötték Máriát? Gábor fôangyal és Erzsébet. Az ô szavaikat imádkozzuk az ,,Üdvözlégyben''. 60.) Mire figyelmeztet a harangszó? A harangszó imádságra figyelmeztet. 61.) Mikor ünnepeljük az örömhírvételt? Március 25-én. Kilenc hónappal karácsony elôtt. ======================================================================== 17. A Megváltó születése 1. könyv Az örömhírvétel után kilenc hónappal, december 25-én megszületett a Megváltó. A Megváltó Jézus Krisztus. Jézus Krisztus születésnapját karácsonynak nevezzük. Idôszámításunk a Megváltó születésétôl számítja az éveket. Betlehemben, Dávid király szülôvárosában született. Édesanyja az Istenszülô szűz Mária. Jézus Krisztus egy személyben Isten és ember. A Szentháromság második személye. Istennek egyszülött Fia, a Fiú Isten. Születésének történetét két evangéliumban is olvashatjuk: szent Máté könyvében a 2. fejezet 1-12. versében, szent Lukácsnál pedig a 2. fejezet 1-20 versében. Ebbôl a két leírásból megtudhatjuk, kihez jött el Jézus Krisztus. Találkozott az egyszerű, tanulatlan, szegény betlehemi pásztorokkal, akik zsidók voltak. Felkeresték a gazdag bölcs, csillagimádó pogány napkeleti királyok. Szegényhez, gazdaghoz; tanulatlanhoz, bölcshöz; egyszerű pásztorhoz, királyhoz; zsidóhoz és nem zsidóhoz; vagyis minden emberhez eljött. Minden embert meg akart váltani. Meg akart szabadítani az eredeti bűntôl. Mindenki számára, az ôsszülôk minden utódjának meg akarta nyitni a mennyországot. Azért jött el hozzánk, mert nagyon szeret minket. 62.) Ki a Megváltó? A Megváltó Jézus Krisztus, a második isteni Személy; Istennek egyszülött Fia. 63.) Mikor ünnepeljük a Megváltó születését? December 25-én, karácsonykor ünnepeljük. Betlehemben született. 64.) Kihez jött el a Megváltó? A Megváltó minden emberhez jött. 65.) Miért jött el a Megváltó? Mert Isten nagyon szereti az embereket és minden ember számára meg akarta nyitni a mennyországot. ======================================================================== 18. Jézus gyermekkora 1. könyv Mária és jegyese József tudták, hogy Jézus Krisztus a Megváltó. Hogy Ô valóban Isten és így ki lehetne venni a törvény alól. Mégis mindent megtartottak amit a zsidó törvény elôírt. Amikor Jézus nyolc napos volt (január 1-én), izraelita szokás szerint nevet adtak neki. Az örömhír vételekor Gábor fôangyal azt mondta: Jézusnak fogod nevezni. Mária ebben is engedelmeskedett. Jézus zsidó név, jelentése szabadító, megváltó. Negyven napos korában (február 2-án) a jeruzsálemi templomba vitték, hogy bemutassák az Atyának. Olvassuk el ezt a két jelenetet szent Lukács evangéliumából. (2. fejezet 21-35. vers). Még alig múlt egy éves, amikor Egyiptomba kellett menekülnie a szent családnak. Heródes a napkeleti bölcs királyoktól hallott a Megváltó születésérôl. Azt hitte, hogy földi király akar lenni a zsidók között. Ezért meg akarta öletni. Katonáival Betlehemben és annak egész környékén minden két évesnél fiatalabb fiúgyermeket megöletett. Errôl szent Máté evangéliumában olvashatunk. (2. fejezet 13-23. vers) Heródes halála után Názáretbe tértek vissza. Ott éppen úgy tanult, játszott, élt, mint a korabeli gyermekek. Késôbb gondviselôje mellett annak műhelyében dolgozott. Tizenkét éves korában a törvény elôírása szerint ô is felzarándokolt Jeruzsálembe a húsvéti ünnepekre. Az ünnepek után elmaradt szüleitôl. Három napi keresés után a templomban találtak rá. A tanítók között ült, kérdezgette ôket, és kérdéseikre okosan felelt. Szüleit emlékeztette ezzel, hogy neki mindig a mennyei Atya dolgaiban kell fáradoznia. A 12 éves Jézus történetét olvassuk el szent Lukács könyvébôl (2. fejezet 41-52. vers). 66.) Hogyan élt Jézus gyermekkorában? Jézus gyermekkorában éppen úgy élt, mint minden más zsidó fiúgyermek. 67.) Ismerünk-e gyermekkorából rendkívüli történeteket? Igen. Az egyiptomi menekülés történetét és a 12 éves történetét a jeruzsálemi templomban. ======================================================================== 19. Jézus tanítani jött 1. könyv A Megváltó egyik feladata volt a tanítás. Azért jött, hogy megmutassa tanításával az utat az Isten országába. Ezért Jézus Krisztus 30 éves korában tanítani indult. Elôször a Jordán folyóhoz ment, ahol Keresztelô János megkeresztelte. Azután tanítványokat választott. Három évig minden alkalmat felhasznált a tanításra. Hirdette az igét városokban, falvakban, a pusztában vagy a tenger partján. Tanított a templomban, vagy amikor vendégségbe hívták. Legtöbbször példabeszédekben tanított. Tanítását nagyon sokan hallgatták. Olyan meggyôzôen beszélt, hogy hittek neki és benne. A tanítványok, akik mindig vele voltak. Jézus tanítását leírták a négy evangéliumban. Evangélium görög szó, jelentése örömhír. Mit tanított Jézus? Megtanította mit kell hinni. Megígérte és bemutatta az Isten országát. Szavaiból ismerjük meg a mennyei Atyát, akivel imádkozva tudunk beszélgetni. Tanításából tudjuk mit kell tenni. Hogyan kell teljesíteni Isten parancsait. Miként kell viselkedni a többi emberrel szemben. Elmondta, hogy csak az szereti igazán a jó Istent, aki Isten akarata szerint él. Megismertette velünk életünk célját, az igazi boldogságot. Tanításából tudjuk, hogy csak Isten segítségével érhetjük el célunkat. Hogy Isten mindenkit ingyen segít, mert nagyon szeret minket. Elôbb szeretett minket, mint mi ôt. Elsô segítségét, életünk elsô kegyelmét a keresztségben és a bérmálásban kaptuk. Szavain kívül élete példájával is tanította az embereket. Minket Jézus Krisztus a pap bácsin keresztül tanít. 68.) Mit tanított Jézus Krisztus? Megtanította mit kell hinni és mit kell tenni ahhoz, hogy Isten országába juthassunk. 69.) Miért jött el Jézus Krisztus? Jézus Krisztus azért jött el, hogy tanítsa az embereket. 70.) Mi Jézus Krisztus legfontosabb tanítása? Jézus Krisztus legfontosabb tanítása ez: Isten szeret minket. Boldog életet akar ajándékozni nekünk. Cserébe azt kéri, hogy mi is szeressük egymást. 71.) Kiket tanított Jézus Krisztus? Tanítványokat választott, de minden embert tanított. ======================================================================== 20. Jézus Krisztus mindenkivel jót tett 1. könyv Isten nagyon szeret minket. Errôl Jézus Krisztus nemcsak beszélt, hanem ezt viselkedésével meg is mutatta. Ahol valaki bajban volt, azt megsegítette. Az evangélista ezt írja róla: Körüljárt, jót tett. Az emberek is állították, hogy mindenkivel jót cselekedett. Mégis voltak ellenségei. Tôlük kérdezte meg egyszer: melyik jó cselekedetemért akartok elítélni engem? Sôt nyugodtan eléjük állt és megkérdezte: Ki mer engem bűnnel vádolni? Ilyenkor ellenségei szégyenkezve hallgattak el. Sok jót tett. Föltámasztotta a halottakat. Visszaadta ôket hozzátartozóiknak. Szüleik kérésére beteg gyermekeket gyógyított meg. Ahol megtudták, hogy jön, a betegeket az utcára vitték. Legalább ruhája szélét akarták érinteni. Akik érintették, azok meggyógyultak. Olyan embereknek is visszaadta egészségét, akik abban már nem is bíztak. Sôt egy szavával meggyógyított olyanokat, akiket ma sem tudunk meggyógyítani. Keresztelô János tanítványai a gyógyításokból ismerték fel Jézusban a Megváltót. Látták, hogy benne teljesednek a próféták jövendölései: A vakok látnak, a sánták járnak, a süketek hallanak. Nemcsak a betegeket gyógyította meg, hanem megáldotta a gyerekeket is. Enni adott az éhezôknek, együtt örült a lakodalomban az örvendezôkkel. Együtt sírt a sírókkal és le is törölte jótetteivel az emberek könnyeit. A legnagyobb jót akkor tette, amikor a bűnöket bocsátotta meg. Sok gyógyítást azzal kezdett, vagy azzal fejezett be, hogy a beteg lelkét is meggyógyította, megtisztította bűneitôl. Isten gyermekévé fogadta. Nekem is segít, ha kérem. Megbocsátja bűneimet. Velem van mindig, örömömben, bánatomban. Mindig segítôkészen figyel rám. Gondomat viseli, mert nagyon szeret engem is. 72.) Mit tett Jézus az emberekkel? Jézus Krisztus sok jót tett az emberekkel. Gyógyított, vigasztalt. Együtt örült minden emberrel. 73.) Mikor tette Jézus Krisztus a legnagyobb jót? A legnagyobb jót akkor tette, amikor bűnöket bocsátott meg. 74.) Mit tesz velünk most is Jézus Krisztus? Most is mindig velünk van. Segít, figyel ránk, vagyis gondunkat viseli. ======================================================================== 21. Jézus és a gyermekek 1. könyv Jézus Krisztus minden embert meg akart váltani. Minden embert nagyon szeret. Legjobban azonban a gyermekeket szereti. Egy napon Jézus sokáig tanította az embereket. Nagyon elfáradt. Pihenni akart. Azért az apostolokat arra kérte, hogy ne zavarják Ôt. Senkit se engedjenek hozzá. Alighogy Jézus lepihent, édesanyák hozták gyermekeiket. Szerették volna, ha megáldja a kicsiket. Az apostolok azonban nem engedték felkölteni Jézust. Nem hagyták zavarni a pihenô Mestert. A kinti beszélgetésre Jézus felébredt. Meghallotta, hogy gyermekeket hoztak elé. Hamar kiment. A kicsiket megáldotta, megsimogatta és az édesanyákkal is elbeszélgetett. Az apostolokhoz pedig így szólt: ,,Engedjétek hozzám a gyermekeket, mert ilyeneké az Isten országa.'' A gyermekek mindig jöhetnek, akármilyen fáradt vagyok. Ôket szeretem a legjobban. A gyermekek is és az édesanyák is nagyon boldogok voltak, mert találkozhattak Jézussal. Beszélgethettek vele. Minket is vár. Ô akarja, hogy találkozzunk vele az imádságban, a Bibliában és a templomban. Siessünk hozzá. Beszélgessünk vele és kérjük, hogy áldjon meg minket is. 75.) Kiket szeretett Jézus a legjobban? Jézus legjobban a gyermekeket szerette. 76.) Mit mondott Jézus a gyermekekrôl? Ilyeneké az Isten országa, ezért engedjétek hozzám ôket. 77.) Mi hogyan találkozhatunk vele? Az imádságban, a Bibliában, a templomban, minket is vár. ======================================================================== 22. Lázár feltámasztása 1. könyv Jézusnak a felnôttek között is voltak barátai. Ilyen barátja volt Betániában Lázár. Nagyon szerette Lázárt és húgait: Mártát és Máriát. Egyszer Jézus Betániától messze tanított. Hírül hozták neki, hogy barátja Lázár beteg. Két nap múlva tanítását befejezte, és útnak indult Betánia felé. Betánia Jeruzsálem mellett volt. Jeruzsálemben akkor a zsidók már készültek Jézus megölésére. A tanítványok óvták Jézust: Ne menj oda, mert megölnek a zsidók! Jézus azonban nem hallgatott rájuk. Neki fontosabb volt a barátja. Amikor Betánia közelébe ért, elôször Márta azután Mária jött elé. ,,Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg az én bátyám'', -- mondta mind a kettô ugyanazt. Márta még hozzátette: ,,De tudom bármit kérsz az Istentôl, megadja neked.'' Jézus megígérte Mártának, hogy feltámad az ô bátyja. Sok zsidó volt együtt Mártával és Máriával. Jeruzsálembôl is sokan voltak. Szerették Lázárt. Mindenki sírt. Jézus is könnyezett. Azután megkérdezte: hova temettétek Lázárt? A sírhoz vezették. Az egy sziklabarlang volt és kôlap fedte. Megparancsolta Jézus, hogy vegyék el a követ. Márta tiltakozott: negyednapos halott, már szaga van. Jézus azonban rászólt: Mondtam neked, ha hiszel, meglátod az Isten dicsôségét. Elvették a követ. Jézus a sír bejáratához állt és így kezdett imádkozni: ,,Hálát adok neked, Atyám, hogy meghallgattál engem.'' Azután bekiáltott a sírba: ,,Lázár jöjj ki!'' Erre a negyednapos halott kijött a sírból. Mindenki csodálkozott Jézus hatalmán. Márta és Mária nagyon örült, hogy élve láthatták viszont bátyjukat. A zsidók, akik Jézus megölésére készültek, ekkor elhatározták, hogy Lázárt is megölik, mert sokan hittek Lázár feltámasztása miatt Jézusban. Lázár feltámasztását a húsvét elôtti nyolcadik napon ünnepeljük meg. 78.) Mit tett Jézus barátaival? Különösen sok jót. Lázárt feltámasztotta és ezzel Mártát és Máriát megvigasztalta. 79.) Mit vállalt Jézus barátaiért? Vállalta, hogy odamenjen, ahol meg akarják ölni. Kérdés: Vajon én barátja vagyok-e Jézusnak? Én mire vagyok képes barátaimért és Jézusért? ======================================================================== 23. A jeruzsálemi bevonulás 1. könyv Jézus Krisztus üdvözíteni jött az embereket. Azért tanított három éven keresztül, hogy ismerjük meg a mennyországba vezetô utat. Hátra volt még a mennyország megnyitása. Az elsô ember bűne ugyanis bezárta minden ember elôtt a menny kapuját. Hat nappal a zsidók húsvétja elôtt Jézus Krisztus Betániából Jeruzsálembe érkezett. Mint király vonult be a városba. Vele volt Lázár, akit feltámasztott. Mindenki látni akarta Jézust. Amikor a feltámasztott Lázárral együtt meglátták, kiáltozni kezdtek: ,,Hozsanna, áldott aki az Úr nevében jön! Ô Izrael királya, Ô Dávid fia.'' Kiáltozás közben pálmaágakat és virágos gallyakat lengettek. Jézus jeruzsálemi bevonulását ezért virágvasárnapnak nevezzük. Jézus Krisztus egy szamár hátán vonult be Jeruzsálembe. A szamár királyi jelkép volt, így bevonulása királyi bevonulás. Ugyanakkor a szamár a kereskedôk teherhordó állata is volt. Mint ilyen a béke jelképe. Jézus tehát a békesség királyaként vonult be a városba. Békét akart Isten és ember között. Annak örül, ha mi is békében és szeretetben élünk egymással. Jézus Krisztus bevonulásával a megváltás helyére érkezett. Lezárta az Ószövetséget. Most újat akar kötni az Isten és az emberek között. Virágvasárnap mi is minden évben nagy ünnepet tartunk. Megáldott gallyakat, barkát viszünk haza a templomból. És arra kérjük Jézus Krisztust, hogy vonuljon be a mi szívünkbe is. Legyen a mi életünk királya. 80.) Mi volt Jézus Krisztus két feladata? Jézus Krisztus megismertette az emberekkel a mennyországba vezetô utat és megnyitotta a mennyországot. 81.) Hogyan vonult be Jézus Krisztus Jeruzsálembe? Jézus mint a békesség királya vonult be Jeruzsálembe. 82.) Miért vonult be Jézus Krisztus Jeruzsálembe? Hogy a megváltás helyén lezártja az Ószövetséget és újat kössön Isten és az emberek között. 83.) Mikor ünnepeljük a jeruzsálemi bevonulást? A jeruzsálemi bevonulást virágvasárnap ünnepeljük. A húsvét elôtti vasárnapon. Megjegyzés: Lázár feltámasztásának eseményét szent János evangelista könyvébôl a 11. fejezetben, a virágvasárnap történetét pedig a 12. fejezetben olvashatod el. ======================================================================== 24. A nagyhét elsô napjai 1. könyv A húsvét elôtti hetet nagyhétnek nevezzük. Ezen nagy események történtek, innen az elnevezés. Amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe, a templomba ment. Ott meglátta, hogy kereskedôk árulják portékájukat. Igen megharagudott és kiűzte ôket a templomból. A zsidók megszokták a templomi kereskedést. Vezetôiknek pedig nagy hasznuk volt belôle. Ezért most nagyon felháborodtak Jézus tettén, a kereskedôk kiűzésén. Már régóta beszélgettek róla, hogy Jézus Krisztust meg kellene ölni. Most végleg elhatározták, hogy még az ünnep elôtt végeznek vele. Jézus ismerte a zsidók szándékát. Tanítványait többször figyelmeztette: azért megy Jeruzsálembe, hogy ott szenvedhessen, meghaljon és feltámadjon. Tanítványai nem értették a Mester jövendölô szavait. Egyik tanítványa a karióti Júdás nagyon kapzsi ember volt. Tudomására jutott, hogy a zsidók vezetôi el akarják fogni Jézust. Hozzájuk ment és felajánlotta segítségét, ha megfizetik. A zsidók 30 ezüst pénzt kínáltak neki az árulásáért. A hét közepén Jézus tanítványaival a húsvéti vacsorára készült. Utoljára evett ezen együtt tanítványaival, ezért ezt Utolsó Vacsorának szokták nevezni. A vacsora közben adta szeretetének legnagyobb jelét, az Eukarisztiát. Errôl elsô áldozás elôtt fogunk tanulni. Az Eukarisztia hitünk egyik legnagyobb titka, ezért Jézus húsvéti vacsoráját Titkos Vacsorának is nevezzük. Az utolsó vacsora elôtt megmosta tanítványai lábát. Alázatosságból és szolgálatból adott példát. Minket is arra buzdít, hogy legyünk egymás iránt szolgálatkészek és alázatosak. A vacsora után hosszú búcsúbeszédet mondott, és imádkozott minden benne hívô emberért. Értünk is. 84.) Mit határoztak Jézus felôl a zsidók? A zsidók elhatározták, hogy megölik Jézust. 85.) Ki segített Jézust elfogni. A karióti Júdás volt Jézus árulója. Segített elfogni, mert jobban szerette a pénzt, mint a jó Istent. 86.) Hol búcsúzott el Jézus tanítványaitól? Jézus tanítványaitól az utolsó vacsorán búcsúzott el. Szolgálatkészségre tanította ôket. Megalapította az Eukarisztiát és imádkozott a benne hívókért. ======================================================================== 25. Jézus Krisztus szenvedései 1. könyv Az utolsó vacsora után Jézus Krisztus tanítványaival a Getszemáni kertbe ment imádkozni. Júdás nem ment vele. Miközben tanítványai többször elaludtak, Jézus így imádkozott: ,,Atyám, ha lehet, ne kelljen szenvednem, de ne az én akaratom teljesüljön, hanem a tied'' Tudta ugyanis Jézus mi vár rá. Azt is tudta azonban, hogy csak szenvedésével és halálával válthatja meg az embereket, nyithatja meg a mennyországot, teljesítheti kötelességét, amit önként vállalt. Jézus homlokáról imádság közben véres veríték csepegett a földre. Éppen a tanítványokat ébresztette fel Jézus, amikor megérkezett Júdás. Zsidó templomszolgákat és katonákat hozott magával. Jézushoz lépett és megcsókolta. A sötétben ezzel árulta el, hogy melyik Jézus. A többi tanítvány sem volt sokkal különb Júdásnál, mert mind elfutott. Cserbenhagyta a Mestert. A katonák Jézust megfogták, és megkötözve a zsidók fôtanácsába vitték a fôpap elé. Jézussal nagyon gorombán bántak. Leköpték, arcul verték, csúfolták. Hamis tanuk hazugságai alapján akarták elítélni. A fôpap kérdésére együtt kiáltották: Méltó a halálra. Vajon melyik jó tettéért akarták megölni Jézust? Talán azért mert mindenkit szeretett? Vagy tanításáért, mert arra buzdított, hogy szeressük a mennyi Atyát és egymást? Amíg Jézus a fôtanács elôtt állt, addig Péter -- az egyik tanítvány -- a fôpap udvarán a tűz mellett melegedett. Az ott állók felismerték, hogy ô is Jézus tanítványai közé tartozik. Kérdezgetni, faggatni kezdték, mire Péter háromszor megtagadta Jézust. Nem az fájt legjobban Jézusnak, amit a zsidók tettek. hanem tanítványai viselkedése esett neki a legrosszabbul. Júdás elárulta, Péter megtagadta, a többiek elhagyták. Vajon én mindig hűséges vagyok-e hozzá? Vagy bűneimmel én is elárulom: megtagadom? Nemtörôdömségemmel elhagyom? Júdás nem bánta meg bűnét. Ô felakasztotta magát. A többiek megbánták vétküket, nekik megbocsátott Jézus. Vajon én megbánom-e rosszaságaimat? A szenvedéstörténet kezdetét szent Máté evangéliumából olvashatod el. A 26. fejezet 36. versétôl a 27. fejezet 10. verséig. 87.) Hogyan készült Jézus megváltó szenvedéseire? Jézus Krisztus a megváltó szenvedésre imádsággal készült. 88.) Mit tettek a zsidó vezetôk Jézus Krisztussal? A zsidó vezetôk elfogták, bántalmazták és elítélték Jézust. 89.) Mit tettek a tanítványok Jézus szenvedése láttán? Júdás elárulta, Péter megtagadta, a többiek elhagyták. ======================================================================== 26. Jézus Krisztus elítélése 1. könyv A zsidók országát Jézus Krisztus korában római katonák tartották megszállva. A zsidók nem hajthattak végre halálos ítéletet. Ezért reggel korán Jézus Krisztust a császár helytartója Poncius Pilátus elé kísérték. Követelték, hogy ô is ítélje halálra és feszítesse keresztre. Pilátus sokáig vitatkozott a zsidókkal. Nem akarta halálra ítélni Jézust. Nem is volt rá oka, mert semmilyen igaz vádat nem tudtak Jézus ellen felhozni, amiért keresztre kellett volna feszíttetni. Amikor megtudta, hogy Jézus názáreti, átküldte a galileai királyhoz, Heródeshez, aki éppen Jeruzsálemben tartózkodott. Jézus Heródeshez egy szót sem szólt. Heródes sem tudta ôt elítélni, ezért visszaküldte Pilátushoz. Pilátus az ártatlan Jézust megostoroztatta. Katonái kicsúfolták és tövissel koronázták meg. Amikor látta a helytartó, hogy ez sem elég a zsidók vezetôinek, engedett nekik, és halálra ítélte Jézust. Mielôtt elítélte volna, még egy próbát tett. Egy gyilkost, Barabást állította mellé. Azután megkérdezte a néptôl, hogy a kettô közül melyiket bocsássa szabadon, húsvéti ajándékként? A nép a fôpapok bíztatására Barabás szabadon bocsátását kérte. Jézus Krisztus elítéltetésének történetét mind a négy evangélista leírta. Olvasd el mind a négy könyvbôl. 90.) Ki ítélte halálra Jézus Krisztust? Jézus Krisztust a római császár helytartója Poncius Pilátus ítélte halálra. 91.) Kik követelték Jézus halálát? Jézus halálát a zsidó nép vezetôi követelték. 92.) Mit tettek Jézussal halálra ítélése elôtt? Halálra ítélése elôtt Jézust megostorozták, és tövissel koronázták meg. ======================================================================== 27. Jézus Krisztus megváltó kereszthalála 1. könyv Amikor elhangzott a halálos ítélet, nagy keresztet tettek Jézus vállára, hogy maga vigye az ítélet helyérôl a vesztôhelyre, a Golgotára. Nagy tömeg követte. Néhányan emlékeztek sok jó tettére, azok sírtak. A legtöbben azonban hálátlanok voltak, csúfolódva kiáltoztak. Talán olyan is volt köztük, aki virágvasárnap éltette, királynak nevezte. A kereszt nehéz volt. Egy kürenei embert, Simont kényszerítették, hogy segítsen vinni a keresztet. A Golgotára érve keresztre szegezték Jézust. Vele együtt két rablógyilkost is keresztre feszítettek. Ezzel is bántani akarták, hogy a gonosztevôk közé számítják. Táblát tétetett Pilátus a kereszt fölé: Názáreti Jézus a zsidók királya. A felirat kezdôbetűit mi is odaírjuk keresztjeinkre. Jézust pénteken feszítették keresztre. Ezt a pénteket nagypénteknek nevezzük. Délután 3 órakor Jézus felkiáltott a kereszten: ,,Beteljesedett!'' És meghalt. Halálával megnyitotta számunkra a mennyországot. Megváltott minden embert, megszabadított a bűn uralma alól. Amikor meghalt, a keresztre feszítést vezetô százados is felkiáltott ,,Valóban Isten Fia volt!'' Este felé egy József nevű zsidó tanácsos Pilátustól elkérte Jézus holttestét, és illôen eltemette. A zsidók Jézus sírja mellé ôröket állítottak. A sír bejáratára hatalmas követ tettek és lepecsételték. Nagypénteken a megváltás napján ünnepet tartunk. Sírbatételi vecsernyét végzünk. Azon emlékezünk meg Jézus Krisztus megváltó kereszthaláláról és eltemetésérôl. Nagypénteken örülünk, mert ez a megváltás napja. De együtt is érzünk a szenvedô Krisztussal, ezért szigorú böjtöt tartunk. Jézus keresztjére emlékezünk, amikor keresztet vetünk. Erre emlékeztet minket a kereszt otthonainkban, a templomok tetején, az utak mellett és a temetôkben. Jézus Krisztus kereszthalálának történetét mind a négy evangélista leírta. Olvasd el. 93.) Hogyan nyitotta meg Jézus Krisztus a mennyországot? Jézus Krisztus megváltó kereszthalálával nyitotta meg a mennyországot. 94.) Mikor szenvedett Jézus Krisztus kereszthalált? Jézus Krisztus nagypénteken szenvedett kereszthalált. 95.) Mi történt Jézus holttestével? Jézus holttestét az istenfélô József illôen eltemette. 96.) Hogyan emlékezünk meg a megváltó kereszthaláláról? Nagypénteken ünnepet tartunk. Sírbatételi vecsernyét végzünk és szigorúan böjtölünk. ======================================================================== 28. Jézus Krisztus feltámadása 1. könyv Nagypénteken estefelé Jézus holttestét az istenfélô József eltemette. Nem volt azonban idô a zsidóknál szokásos bebalzsamozásra. Szombaton volt a zsidó húsvét. Mindenkinek pihennie, nyugodnia kellett. Vasárnap hajnalban, még napfölkelte elôtt asszonyok siettek a sírhoz. Keneteket vittek magukkal, hogy megkenjék Jézus holttestét, hogy a temetést illô módon befejezték. A sírhoz érve csodálkozva látták, hogy a kô el van mozdítva. A katonák sehol nincsenek. A sír üres volt, egy angyal ült a sírkövön. Ô újságolta az örömhírt: Jézus nincs itt, feltámadt, legyôzte halállal a halált. Az asszonyok félelemmel és örömmel szaladtak el a sírtól. Egyszer csak Jézus jött velük szembe. Leborulva imádták. Jézus pedig megparancsolta nekik, hogy értesítsék feltámadásáról a tanítványokat. Közben a katonák a zsidók vezetôihez futottak. Elmondták nekik, hogy üres a sír. A fôpapok sok pénzt adtak a katonáknak és azt kérték: Híreszteljék el mindenfelé, hogy Jézus holttestét tanítványai lopták el a sírból. Az asszonyok a tanítványokhoz siettek. Örömmel adták hírül a feltámadást. A tanítványok nem hittek az asszonyok szavának. Péter és János mégis a sírhoz indultak. Csodálkozva látták, hogy a sír tényleg üres. Minden úgy van, ahogy az asszonyok mondták. János látta az üres sírt és hitt. Jézus Krisztus történetének legfontosabb eseménye a feltámadás. A feltámadást húsvétkor ünnepeljük. Ez a legnagyobb ünnep. Húsvétkor feltámadási szertartást végzünk, pászkát szentelünk és 40 napig így köszönünk: ,,Feltámadt Krisztus!'' így fogadjuk ,,Valóban feltámadt!'' 97.) Mit ünnepelünk húsvétkor? Húsvétkor Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük. 98.) Kik voltak a feltámadás elsô tanúi? A feltámadás elsô tanúi a kenethozó asszonyok voltak. 99.) Mit tettek a zsidók a feltámadás hírére? A zsidók az ôrt álló katonákat hazugságra bérelték fel. 100.) Mit tettek a tanítványok a feltámadás hírére? A tanítványok nem hittek az asszonyoknak. Csak Péter és János ment a sírhoz. ======================================================================== 29. Valóban feltámadt 1. könyv Jézus Krisztus életében sokat beszélt tanítványainak szenvedésérôl és feltámadásáról. Azt is megbeszélték, hogy a feltámadás után hol fognak találkozni. A tanítványok azonban nem értették Jézus szavait. Húsvét reggel az asszonyoknak nem hittek, nem is mentek el a találkozás helyére. Ketten közülük szomorúan indultak el haza Emmauszba. Útközben Jézus csatlakozott hozzájuk, de nem ismerték fel. Beszélgettek vele. Jézus szavaival felébresztette hitüket. Majd betért otthonukba velük és megengedte, hogy felismerjék. Amikor felismerték, eltűnt szemeik elôl. A többi tanítvány együtt volt a utolsó vacsora termében. Húsvét délutánján a bezárt ajtón át közéjük lépett Jézus. Elôször nagyon féltek, de amikor evett elôttük és látták, hogy nem kísértet, nagyon megörültek. Tamás nem volt a tanítványokkal húsvét délután. Amikor a többiek újságolták neki a feltámadás örömhírét, kijelentette: Csak akkor hiszem, ha látom. A következô vasárnap ismét együtt voltak a tanítványok. Tamás is velük volt. Újból megjelent közöttük a feltámadt Krisztus. Tamás felismerte és felkiáltott ,,Én Uram, én Istenem!'' Jézus így felelt neki: ,,Boldog vagy Tamás, mert láttál és hiszel, még boldogabbak, akik nem látnak és hisznek.'' A feltámadás után 40 napig maradt Jézus tanítványaival. Volt olyan eset, amikor egyszerre több mint 500 embernek jelent meg. Hiába híresztelték a sírt ôrzô katonák hazugságaikat. A tények, Krisztus megjelenései megcáfolták azokat. A feltámadás utáni negyvenedik napon Jézus egy hegyre vezette tanítványait, és ott szemük láttára felment a mennybe. 101.) Látta-e valaki a feltámadást? A feltámadás titok, azt senki sem látta. 102.) Kik a feltámadás tanúi? Azok a feltámadás tanúi, akik 40 napon keresztül találkoztak a feltámadt Krisztussal. 103.) Mi történt a feltámadás utáni negyvenedik napon? A feltámadás utáni negyvenedik napon Jézus felment a mennybe. Megjegyzés: Az emmauszi tanítványok történetét szent Lukács evangélista könyvébôl, a húsvét délutánjának eseményeit szent János evangéliumából olvashatod el. ======================================================================== 30. A pünkösd eseménye 1. könyv Még a utolsó vacsorán megígérte Jézus Krisztus, hogy elküldi a Szentlelket. A Szentlélek a harmadik isteni Személy. Jézus Krisztus Vigasztalónak nevezi. Aki örökre az emberekkel marad. A mennybemenetel után a tanítványok nagyon várták a Szentlelket. Féltek a zsidóktól, hogy épp úgy mint Jézust, ôket is megölik. Ezért nem mertek tanítani. Tudásukat is hiányosnak érezték. Egyszerű munkás halászemberek voltak. Igaz három évig tanította ôket Jézus, de nagyon kevésre emlékeztek. A feltámadás utáni ötvenedik napon ismét ünnepük volt a zsidóknak. Arra emlékeztek, hogy az Isten szövetséget kötött a Mózes vezette választott néppel. Az ünnepre a világ minden részébôl sokan zarándokoltak Jeruzsálembe. Pünkösdkor a utolsó vacsora termében voltak együtt a tanítványok. Itt szállt le rájuk sebes szélzúgás közepette, tüzes nyelvek alakjában a Szentlélek. Ereje, bátorsággal töltötte el az apostolokat. Elmúlt minden félelmük. bátran mentek a nép közé és hirdették Jézus Krisztust, a feltámadottat. A Szentlélek eszükbe juttatott mindent, amit Jézus tanított. Így a bátorság mellett tudásuk is volt. A Szentlélek a hallgatóságban is működni kezdett. Az apostolok szavára háromezren keresztelkedtek meg. Nagy ünnep a pünkösd. Az egyház születésnapja. Minden évben a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepeljük a Szentlélek eljövetelét. Mi is kérjük a Szentlelket, hogy lakjon bennünk, legyen mindig velünk. A Szentlélek eljövetelének történetét az Apostolok Cselekedetének 2. fejezetébôl ismerjük meg. 104.) Mikor jött el a Szentlélek? A Szentlélek a húsvét utáni 50. napon jött el, pünkösdkor 105.) Milyen hatása volt a Szentlélek eljövetelének? A tanítványoknak bátorságot és tudást adott. A hallgatóságot megtérésre vezette. 106.) Mi a pünkösd gyümölcse? A pünkösd az egyház születésnapja. Megjegyzés: Egyház a Krisztusban hívôk közössége. Sokat fogunk még róla tanulni. ======================================================================== Összefoglalás 1. könyv Hittanórára azért jövünk, hogy megismerjük és megszeressük a jó Istent. Azért akarom megismerni és megszeretni, mert én Isten különösen szeretett gyermeke vagyok. Amikor megkereszteltek és görögkatolikus lettem, ki választott engem az Isten. Szeretetemet jó cselekedetekkel, imádsággal és az Isten házának látogatásával mutatom ki. Isten, aki maga a szeretet. Nagyon sok módon megmutatta, hogy szeret engem: Megteremtett, nekem adta használatra az egész világot, saját képére és hasonlatosságára teremtett. El akar vezetni az örök boldogságba, a láthatatlan világba, az ô országába. Amikor az ember bűnt követett el, nem vetette el, hanem amikor megbánták vétküket megbocsátott, és Megváltót ígért. Elôkészítette az embereket a Megváltó fogadására. Maga a Fiú-isten jött el megváltani minket. Megmutatta a mennyországba vezetô utat, tanított, életével példát adott. Megváltó kereszthalálával megnyitotta a mennyországot. Feltámadása és a Szentlélek eljövetele biztosít arról, hogy mindig velem van az Isten. ======================================================================== Bevezetés 2. könyv Minden templomban van egy díszes könyv az oltáron, a szent Evangélium. Tehetnénk oda a teljes Szentírást, de az Anyaszentegyház az áldozati asztalra az örömhír könyvét szánta. Az evangéliumos könyv szakaszokra osztva Jézus Krisztus életének és tanításának eseményeit tartalmazza. Az evangélium felolvasása a Liturgia fontos eseménye. Ôseink kiválogatták a legfontosabb tanításokat és ezeket az esztendô vasárnapjain és más kiemelkedô napokon olvastatja fel velünk az egyház. Hittankönyvünkben ezeket a kiválogatott részeket két csoportra osztjuk. Az elsô csoportban megismerjük Jézus Krisztusban az Istent. Megismerjük ôt, aki ura a természetnek, az anyagnak, az egészségnek, a testi épségnek és az életnek. Parancsol a gonosz léleknek. Mindent tud az emberrôl és a jövôrôl. Színeváltozásában, feltámadásában és mennybemenetelében megmutatta Istenségét. Péterrel együtt mi is megvalljuk, hogy Jézus Krisztus Istennek egyszülött Fia és Igéje, igaz Isten az Igaz Istentôl. Ezzel foglalkozik a 2. hittankönyv. A 6. könyvben Jézus Krisztusnak, az Istennek tanítását ismerjük meg. Ez a tanítás magába foglal mindent, amit nekünk hinnünk kell; ezenkívül útmutatást ad erkölcsi életünkhöz. Bemutatja az üdvösség útját. Tanít az Atyáról, aki gondviselô, megbocsátó, hosszantűrô, de igazságosan ítélô Király. Tanít saját magáról, aki jó Pásztor, aki Világosság a Világosságtól, aki egy az Atyával, tehát Isten, és aki szôlôtô az emberek, a szôlôvesszô számára. Tanít a felebarátról, akit nekünk szeretnünk kell. Szeretetünket jó cselekedetekben kell megmutatni, és ha kell, megbocsátani is tudni kell. Hiszen az ellenségeinket is szeretni kell. Tanít az üdvösség útjáról, ami nem más, mint hitvalló életünk és erkölcsi magatartásunk útja. Tanít az Isten országáról, életünk céljáról. Megígéri azt az ember számára, lakomához hasonlítja és oda mindenkit meg is hív. Az evangélium örömhír. Megismerése, megtanulása számunkra is öröm. Emlékszünk rá: hittanórára azért jövünk, hogy megismerjük és megszeressük az Istent. Meg akarjuk szeretni, mert ô nagyon szeret minket. Az evangélium történeteibôl éppen azt látjuk meg, mennyire szeret minket az Isten. Valóban felismerjük, hogy Isten a szeretet. A liturgiákon az evangélium olvasására több figyelmeztetéssel készít az egyház. Most amikor e két könyvbôl megismered az evangéliumot, megtanulod a felolvasott események értelmét én is figyelmeztetlek téged: ez valóban bölcsesség. Ezt valóban istenfélelemmel, hittel és szeretettel kell hallgatnunk, tanulnunk. Ajánlom neked, hogy mielôtt egy-egy lecke megtanulásához hozzákezdesz, imádkozd el azt az imát, amit a pap mond el a Liturgiában az evangélium felolvasása elôtt: ,,Gyújtsd fel szívünkben emberszeretô Urunk...'' Kívánom neked, hogy az örömhír megismerése közelebb vigyen a jó Istenhez, segítsen arra, hogy mindig jobb, becsületesebb, Istent szeretô ember legyél. A szerkesztô ======================================================================== 1. Az evangélium örömhír 2. könyv Sokat beszélgettünk tavaly Jézus Krisztusról. Tudjuk, hogy ô a Megváltó. Tudjuk, hogy karácsonykor ünnepeljük születésnapját. Az ô születésével kezdtük számolni az éveket. Ismerjük gyermekkorát. Emlékszünk rá, hogy tanított és mindenkivel jót tett. Tanításával és élete példájával megmutatta az embereknek a mennyországba vezetô utat. Tudjuk, hogy keresztre feszítve nyitotta meg számunkra a mennyek országát. Tudjuk, hogy harmadnapon húsvétkor feltámadt, és velünk van életünk minden dolgában, életünk minden napján. Ismerjük az édesanyját, az Istenszülô szűz Máriát. Aki szintén nagyon szeret minket, hiszen mindnyájunknak mennyei édesanyja. Ebben az új tanévben nagyon sok, érdekes történetet fogunk hallani Jézus Krisztusról. Ezekbôl a történetekbôl még jobban megismerjük ôt. A történeteket a Bibliának négy könyvében olvashatjuk el. Ezeket a könyveket evangéliumoknak nevezzük. Jézus Krisztus négy tanítványa írta le ôket: szent Máté, szent Márk, szent Lukács és szent János evangelista. Ezek közül kettô, Máté és János apostol is volt. Az evangélium görög szó. Azt jelenti, hogy örömhír. Amit Jézus Krisztusról olvasunk, az valóban örömhír. Az Ô életébôl tudjuk meg igazán, hogy mennyire szeret minket az Isten. 1.) Hol olvashatunk Jézus Krisztus életérôl? Jézus Krisztus életérôl a négy evangéliumban olvashatunk. 2.) Ki írta a négy evangéliumot? A négy evangéliumot a négy evangelista írta: Máté; Márk; Lukács és János. 3.) Mit ismerünk meg Jézus Krisztus életébôl? Jézus Krisztus életébôl megismerjük mennyire szeret minket az Isten. ======================================================================== 2. Az Atya bemutatja Jézust 2. könyv Amikor Jézus Krisztus 30 éves lett, a Jordán folyóhoz ment. Ott tanított és keresztelt Keresztelô szent János. Jánost sokan hallgatták. Sok tanítványa volt. Amikor Jézus odaérkezett, nagy dolgok történtek. János sejtette, hogy Jézus a Megváltó. Nem akarta ôt megkeresztelni. Hiszen Jézusnak nincsen bűne, ô nem szorul keresztségre, bűnbánatra. Jézus azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az Atya akarata teljesüljön. Ô minden emberért akart meg keresztelkedni. Minden ember bűnét magára vette. Végül János engedelmeskedett neki és megkeresztelte. Amikor Jézus a keresztelkedés után kijött a vízbôl, az Atya tanúságot tett mellette. Ez a szózat hangzott az égbôl: ,,Ez az én szeretett Fiam, ôt hallgassátok!'' Ô a Fiú-isten. A Szentlélek pedig megerôsítette az Atya szózatát. A Megváltó megkeresztelkedésének történetét szent Máté evangelista könyvébôl olvassuk el. (3. fejezet 13-17) Jézus keresztelkedését vízkeresztkor, január 6-án ünnepeljük. Ekkor egyszerre több esemény történt: Jézus tanítani indult, és magára vette az emberek bűneit, az Atya bemutatta a Fiút, és egyszerre bemutatkozott a teljes Szentháromság, ezért ezt a napot Úrjelenésnek nevezzük. Keresztelô szent János látta a Lelket galambként Jézusra szállni. Ebbôl biztosan tudta, hogy Jézus a Megváltó. Tanítványait ezért Jézus után küldte, hogy ezután ôt hallgassák. Keresztelô szent János tanítványai lettek Jézus elsô követôi. 4.) Mikor mutatta be Jézust az Atya? Az Atya akkor mutatta be Jézust, amikor a Jordánban János által megkeresztelkedett. 5.) Hogyan mutatta be Jézust az Atya? Mennyei szózatban közölte: ,,Ez az én szeretett Fiam.'' Vagyis Jézus a Fiú-isten. 6.) Mirôl ismerte fel Keresztelô szent János Jézusban a Megváltót? Látta Jézusra galambként rászállni a Lelket. 7.) Mit ismertünk fel az Úrjelenésbôl? Felismertük, hogy az egy Istenben három Személy van. Felismertük a Szentháromságot. ======================================================================== 3. Jézus Krisztus tanítványokat választ 2. könyv Keresztelô szent János tanítványai közül elôször kettô ment Jézus után. Amikor Jézus észrevette ôket, megkérdezte, hogy mit akarnak. Hol laksz, Mester? -- kérdezték tôle. Gyertek, nézzétek meg! Aznap Jézussal maradtak. András volt az elsô, aki Jézus nyomába szegôdött. Másnap András magával vitte testvérét, Simont is. Jézus neki új nevet adott, Péternek nevezte el. Másnap Fülöpöt szólította meg az úton Jézus: Gyere, kövess engem! Fülöp szó nélkül megfordult, és követte Jézust. Fülöp találkozott barátjával, Natanaellel, más néven Bertalannal, és ôt is Jézushoz vitte. Mindezeket szent János evangelista könyvébôl olvashatjuk el, az l. fejezet 35-51. versig. A legérdekesebb talán Máté apostol meghívása volt. Ô vámos volt Kafarnaum városában. A vámosok nem voltak mindig becsületes emberek. Több adót szedtek saját népüktôl, mint amennyit kellett. Ezért a zsidók csalóknak, tolvajoknak tartották ôket. Meg is botránkoztak rajta, hogy Jézus Mátét tanítványává választotta. Máté azonban nyomban szétosztotta pénzét, mindenét. Felállt az asztaltól, és követte Jézust. Meghívásának történetét maga írta le könyvének 9. Fejezetében, a 9-12. terjedô versekben. Belôle lett ugyanis szent Máté a második evangélium megírója. Voltak olyanok, akik maguk ajánlkoztak: ,,Követlek téged, bárhová mégy!'' Jézus azonban elutasította azokat, akik felszínesen, pillanatnyi fellángolásból akarták követni. Késôbb egyszer emlékezteti is tanítványait, hogy nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket. Tizenkét tanítványt választott ki Jézus követôi közül. Ezek a következôk: Az elsô Simon Péter, s az ô bátyja András, Jakab s öccse János, Bertalan és Tamás. Simon, Fülöp, Máté. Az Úr két rokona Jakab, Júdás, Tádé. Végül árulója: karióti Júdás. 8.) Hány tanítványt választott Jézus? Jézus tizenkét tanítványt választott. 9.) Ki követte elôször Jézust? Elsônek András követte Jézus Keresztelô szent János tanítványai közül. 10.) Voltak-e önként jelentkezôk? Voltak, de ôket Jézus elutasította, mert maga akarta kiválasztani tanítványait. 11.) Kinek a meghívása volt a legfeltűnôbb? Máté meghívása volt a legfeltűnôbb, mert Máté azelôtt vámos volt. ======================================================================== 4. A csodálatos halfogás 2. könyv Jézus elsô tanítványai többségükben halászok voltak. Nehezen szakadtak el családjuktól, régi munkájuktól. Jézus megértette ôket, és amikor akartak, hazamehettek. Történetünk idején is éppen otthon voltak. Két halászhajóval egész éjszaka halásztak a Genezáreti tavon. Hiába fáradoztak, semmit sem fogtak. Reggel Jézus várta ôket a tó partján. A környék embereivel beszélgetett, akik már hallottak róla. Egyre többen jöttek össze. Kérlelték, hogy beszéljen nekik az Isten országáról. A tanítványok már a hálót tisztították. Ôk is kérték, hogy tanítsa ôket. Jézus beszállt Simon hajójába. Leült a partra sereglett néppel szemben, és tanította hallgatóit. Amikor befejezte a tanítást, így szólt Simonhoz: ,,Evezz a mélyre!'' Simon engedelmeskedett. A mély vízen ismét megszólalt: ,,Vessétek ki a hálót!'' Simon megjegyezte: Egész éjjel, a csendben, amikor itt a halászás ideje, semmit sem fogtunk. Most sincs semmi remény halfogásra. A te szavadra azonban, aki ilyen szépen tanítottál minket, kivetjük a hálót.'' Így is tettek. Rövid idô alatt annyi halat fogtak, hogy szinte szakadozott a háló. Nem is fért be a sok hal egy hajóba. (Egy másik hajót hívtak segítségül, ami szintén tele lett.) A tanítványok csodálkoztak Jézus hatalmán. Simon Pétert félelem töltötte el, ezért így beszélt: ,,Uram, menj ki tôlem, mert bűnös ember vagyok!'' Jézus bátorságot öntött Simonba és társaiba. Velem jöttök, mondta, és emberhalászokká lesztek. Embereket fogtok a mennyország számára. A tanítványok, látva a csodálatos halfogást, felismerték, hogy Jézus Krisztus ura a természetnek. Most már mindenüket végleg elhagyva Jézus nyomába szegôdtek. 12.) Ki a természet ura? A természet ura az Isten. 13.) Mit ismertek fel a tanítványok a csodálatos halfogásban? A tanítványok a csodálatos halfogásban felismerték, hogy Jézus Krisztus a természet ura, tehát nemcsak ember, hanem Isten is. A csodálatos halfogás történetét a pünkösd utáni 18. vasárnapon olvassuk fel a templomban. Szent Lukács könyvébôl a 17. szakaszból. (5,1-11) Minket is arra hív Jézus Krisztus, hogy jó viselkedésünkkel nyerjük meg társainkat a mennyország számára. Legyünk emberhalászok. ======================================================================== 5. A vihar lecsendesítése 2. könyv Jézus Krisztus nagyon szerette a Genezáreti-tó környékét. Napokon át tanított a tóparti településeken. A legtöbbet Kafarnaum városában. Most épp belefáradt a tanításba. Tanítványaival a tó túlsó partjára pihenni indult. Olyan fáradt volt, hogy amint beszállt a bárkába nyomban elaludt. A bárka lassan haladt a túlsó part felé. Hírtelen sötét felhôk jelentek meg az égen. Feltámadt a szél. Vihar keletkezett, amely egyre erôsebb lett. A hullámok magasra dobálták a kis hajót. A tanítványok nagyon féltek. ,,Felborulunk, itt pusztulunk mindnyájan.'' Ijedten költötték fel Jézust: ,,Uram, ments meg minket, elveszünk!'' -- kiáltották. Jézus azonban szemükre vetette: ,,Mit féltek kicsinyhitűek?!'' Azután felkelt, parancsolt a szélnek és a víznek. Nyomban nagy nyugalom támadt. A tanítványok csodálkozva kérdezgették egymástól: ,,Kicsoda ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskednek neki?'' Ôk is tudták, mi is tudjuk, hiszen már a csodálatos halfogásnál is láttuk: Ô a természet ura, nemcsak ember, hanem Isten is. Nemcsak a halak járását tudta szabályozni, hanem a szélnek és a víznek is tudott parancsolni. 14.) Mit ismerünk fel a tenger lecsendesítésébôl? Felismerjük, hogy Jézus Krisztus ura a természetnek, tehát nemcsak ember, hanem Isten is. 15.) Vajon igazi ember Jézus Krisztus? Igazi ember, hiszen elfáradt, elaludt. 16.) Mit kért számon Jézus a félô tanítványoktól? A hitüket kérte számon. Miért vagytok kicsinyhitűek? Ne feledjem, ha Jézus velem van, nincs mitôl félnem. Ô mindentôl megvéd engem! A tenger lecsillapításának történetét nem vasárnap olvassuk fel a templomban, hanem a pünkösd utáni második csütörtökön, szent Máté evangéliumának 27. szakaszából. (8,23-27) ======================================================================== 6. Jézus a vízen jár 2. könyv Már második éve tanított Jézus. A tanítványok számos tettébôl láthatták hatalmát. Bíztak benne, hallgattak szavára. A csodálatos kenyérszaporítás után -- amirôl késôbb fogunk tanulni -- egyedül akart maradni. Ezért nemcsak a népet bocsátotta haza, hanem a tanítványokat is elküldte, hajóba szállította ôket, és útnak indította a túlsó partra. A tanítványok szó nélkül engedelmeskedtek neki. Elindultak egyedül. Jézus egy hegyre ment fel imádkozni. A tanítványok lassan mentek. Eleinte beszélgettek. A csodálatos kenyérszaporításról folyt a szó. Azután egyre nehezebbé vált az evezés. Szembe fújt a szél. Keményen dolgoztak. Már beszélgetni sem tudtak. Alig haladtak. A túlsó part szinte elérhetetlennek tűnt. Jézus hajnalig imádkozott. Közben látta a széllel küszködô tanítványokat. Amikor a falvakban a negyedik ôrváltás ideje elérkezett, a tanítványok még mindig a tó közepén eveztek. Jézus ekkor lejött a hegyrôl. A hullámzó tó színén, a háborgó víz tetején elindult a tanítványok felé. Úgy ment a vízen, mintha az úton járna. Nem süllyedt a vízbe, legyôzte a fizikai törvényt. A lassan haladó, szembeszéllel küzdô tanítványok egyszer csak megpillantották a feléjük közeledô Jézust. A sötétben nem ismerték fel. Kiáltozni kezdtek, mert féltek. Azt hitték kísértetet látnak. Jézus azonban szólt hozzájuk: ,,Bátorság! Én vagyok, ne féljetek!'' Kicsit megnyugodtak Jézus szavára, de még mindig bizonytalanok voltak. Ezért Péter meg is szólalt: ,,Uram, ha te vagy, parancsold, hogy odamenjek hozzád a vízen!'' Gyere, felelte Jézus. És Péter elindult Jézus felé a vízen. Éppen úgy járt a vízen, mint Jézus, míg a hullámoktól és az erôs széltôl meg nem ijedt. Amint elvesztette bizalmát, nyomban merülni kezdett. Ekkor azonban Jézushoz kiáltott: ,,Uram, ments meg!'' Jézus rögtön megfogta a kezét és kérdôre vonta: ,,Miért kételkedtél, te kicsinyhitű?'' Azután Péterrel együtt belépett a bárkába. A bárka pedig nyomban partot ért. A tanítványok már nem csodálkoztak, hanem leborultak Jézus elôtt. ,,Te vagy az Isten Fia'' - - mondták neki. 17.) Kit ismertek fel a tanítványok a vízen járó Jézusban? Felismerték benne az Isten Fiát a természet urát. 18.) Miért tudott Péter a vízen járni? Mert bízott Jézusban. Aki bízik, annak nincs lehetetlen. 19.) Mikor kezdett Péter merülni? Amikor megijedt, nem bízott, kicsinyhitű lett. Emlékezzünk: Jézus a hegyen imádkozott és közben látta tanítványait küzdeni a széllel. -- Segítségükre sietett mert szerette ôket. Engem is mindig figyel, hogy segítsen, mert szeret! A vizenjárás történetét három evangelista írta le. Mi szent Máté könyvébôl szoktuk felolvasni a pünkösd utáni 9. vasárnapon, az 59. szakaszból. (14,22-34) ======================================================================== 7. A kánai mennyegzô 2. könyv Jézus Krisztus megkeresztelkedése után nem sokkal lakodalom volt a galileai Kánában. (Lehet, hogy Jézus unokatestvére, Simon volt a vôlegény.) Meghívták Jézust is a lakodalomba. A meghívást elfogadta és magával vitte tanítványait, akiket már addig kiválasztott. Ott volt Jézus édesanyja, az Istenszülô szűz Mária is. Kána közel volt Názárethez. Sokan ismerték és szerették Jézust. Kedves, barátságos ember volt. Mindenki hallott lelkiismeretes, jó munkájáról. A lakodalomban minden úgy volt, ahogy ilyen helyen szokott lenni. Ettek, ittak, énekeltek, mulattak. Hirtelen azonban nagy baj támadt: Elfogyott a bor. Talán több vendég jött, mint amennyire számítottak. Lehet, hogy épp Jézus tanítványaival voltak többen. A vôlegény, az ô szülei és a násznagy nagyon szégyellték magukat, igen nagy gondban voltak. Mária észrevette a bajt. Odament fiához és csak ennyit mondott: ,,Fiam nincs több boruk!'' Jézus rögtön megértette, mit akar édesanyja, mégis így felel: Mit akarsz tôlem asszony? Még nem jött el az én órám. Anyja mégis ezt mondta a szolgáknak. Tegyetek meg mindent, amit a fiam mond. Az ajtónál ott állt hat nagy kôveder. A lakoma elôtti kézmosáshoz hozták be azokban a vizet. Már üresek voltak. Jézus megparancsolta a szolgáknak, hogy töltsék meg e vedreket vízzel. Amikor jelentették, hogy megtörtént, Jézus oda se nézett, csak ennyit mondott: Most merítsetek belôle, és vigyétek oda a násznagynak. A szolgák nem értették, miért kell a vizet a násznagynak vinni, de engedelmeskedtek. A násznagy megkóstolta, amit a pohárban kapott. Azután csodálkozva feddte meg a háziakat: Azt mondtátok, hogy a bor elfogyott. Most meg ilyen jó bort hoztak a szolgák megkóstolásra. A vôlegény sem tudta, hogy honnan való a jó bor. A szolgák azonban elmondták, hogy kinek engedelmeskedtek. Mindenki csodálkozott, hogyan tudta ezt megtenni Jézus? A vizet borrá változtatni. Bele sem tett semmit. Oda sem ment. Ez volt Jézus legelsô csodatette. Ezzel mutatta meg elôször isteni hatalmát. Azt, hogy ô ura az anyag minôségének, mert nemcsak ember, hanem Isten is. Olyat tud a dolgokból csinálni, amit mi emberek nem. Ettôl kezdve tanítványai még jobban hittek benne. A kánai mennyegzô történetét minden templomi esküvôn felolvassuk. János evangéliumának 6. szakaszát (2,1-11) -- Jézus minden templomi esküvôn ott van; a jegyesek életét örömre, boldogságra változtatja. 20.) Kit ismertek fel Jézusban a kánai lakodalom résztvevôi? Az anyag minôségének urát, aki nemcsak ember, hanem Isten is. 21.) Mit tett Jézus a kánai menyegzôn? Együtt örült az örvendôkkel. Segített a bajban. 22.) Ki vette észre a bajt? Az Istenszülô szűz Mária. Ô szólt Jézusnak. Ô mondta a szolgáknak: Amit a fiam mond, tegyétek meg! Jézus most is együtt örül velünk. Mária segítségét okos dolog kérni. Mert ô szól fiának a mi ügyünkben is. De mi is halljuk meg az ô szavát: Amit a fiam mond, tegyétek meg! ======================================================================== 8. A csodálatos kenyérszaporítás 2. könyv Keresztelô szent János kivégzése után, Jézus tanítványaival a pusztába ment imádkozni. A nép azonban megtudta, hogy hol van, és hatalmas tömeg tódult utána. Jézusnak megesett a szíve a tömegen, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Tanította ôket és meggyógyította betegeiket. Este felé a tanítványok figyelmeztették Jézust: Késôre jár. Bocsásd el a népet, hogy ennivalót vehessenek maguknak. Jézus azonban máskép akarta. Adjatok ti nekik enni -- felelte. Csak öt kenyerünk van és két halunk -- válaszolták a tanítványok. Sôt az egyik hozzátette: Ennyi embernek kétszáz dénár árú kenyér sem lenne elég. Jézus ekkor megparancsolta: Hozzátok ide az öt kenyeret és a két halat! A népet pedig telepítsétek le ötvenes-százas csoportokban. Miután odavitték elé a kenyereket és a halakat, a nép pedig helyet foglalt, Jézus az égre nézett, imádkozott és megáldotta az ennivalót. Azután a kenyereket és a halakat a tanítványoknak adta, azok pedig kiosztották a nép között. Mindenki evett és jóllakott. A gyerekeken és az asszonyokon kívül a férfiak mintegy ötezren voltak. Evés után még tizenkét kosár maradékot is összeszedtek. E csodálatos kenyérszaporítás után a nép királlyá akarta választani Jézust. Ô azonban elbocsátotta ôket, sôt a tanítványokat is útnak indította a tó túlsó partja felé. Egyedül akart maradni a mennyei Atyával. Vele akart beszélgetni. Neki akart hálát adni a csodálatos kenyérszaporításért. 23.) Kit ismertek fel Jézusban a csodálatos kenyérszaporítás tanúi? Felismerték benne azt, aki ura az anyag mennyiségének, aki teremteni tud, mert nemcsak ember, hanem Isten is. 24.) Mit tett Jézus a kenyérszaporítás elôtt és után? Elôtte és utána is imádkozott. 25.) Miért nem fogadta el a királyságot Jézus? Mert ô nem földi király akart lenni, hanem a lelkek királya. Jézus tanított, gyógyított, táplált. Nemcsak a lelki, de a testi szükségletekkel is törôdött. Mert az egész embert szerette. Vajon én kérem-e Isten segítségét munkám elôtt, és hálát adok-e a sikeres munka után? A csodálatos kenyérszaporítás történetét a pünkösd utáni 8. vasárnap olvassuk fel a Liturgián, szent Máté leírása szerint az 58. szakaszból. (14,14-22) ======================================================================== 9. A béna meggyógyítása 2. könyv Jézus mindenütt otthon volt, de a legjobban Kafarnaumban érezte magát. Mai történetünkben is itt találkozunk vele. Egy magánházba ment be. Ott tanított. A városban hamar híre ment megérkezésének, és rövidesen nagy tömeg vette körül. Sokan örömmel hallgatták tanítását; az írástudók azonban azért jöttek, hogy ellene mondjanak, vitatkozzanak vele. Élt a városban egy béna ember. Barátai hallottak Jézus emberszeretetérôl. Ezért elhatározták, hogy a bénát Jézus elé viszik. Hordágyra tették és úgy vitték addig a házig, ahol Jézus volt. A tömegtôl azonban nem fértek be a házba. Ekkor megbontották a ház tetejét és azon keresztül bocsátották ágyastól a bénát Jézus elé. A nyíláson át lesték, mit fog tenni Jézus. Jézus felnézett. Felismerte szemükben a hitet. Látta, hogy a béna is hisz, ezért így szólt hozzá: ,,Fiam, bűneid bocsánatot nyertek!'' Erre az ott ülô írástudók megbotránkoztak. Magukban ezt gondolták: ,,Ez káromkodik. A bűnöket csak Isten bocsáthatja meg.'' Jézus az ô gondolataikba is belelátott és megkérdezte tôlük: ,,Miért gondoltok ilyeneket magatokban? A béna meggyógyításával bizonyítom, hogy hatalmam van a bűnöket megbocsátani.'' Ezután ismét a bénához szólt: ,,Kelj föl, fogd ágyadat és menj haza!'' Az ember fölkelt, fogta ágyát és hazament. Az emberek pedig, látva a történteket, Istent magasztalták. 26.) Mit tartott Jézus fontosabbnak? Jézus a bűnök megbocsátását fontosabbnak tartotta a béna meggyógyításánál. 27.) Ki bocsáthatja meg a bűnöket? Egyedül az Isten. Jézus a gyógyítással bizonyította be, hogy a bűnök megbocsátására is van hatalma, tehát Isten. 28.) Mit tud Jézus az emberrôl? Jézus tudja mi lakik az emberben. Felismerte hitüket. Ismerte gondolataikat. 29.) Mit bizonyít a béna meggyógyítása? Bizonyítja, hogy Jézus ura az egészségnek, tehát Isten is. A béna meggyógyításának történetét szent Márk evangéliumának 7. szakaszából olvassuk a nagyböjt 2. vasárnapján. (2,1-12) ======================================================================== 10. Az inaszakadt meggyógyítása 2. könyv Az ünnepekre legtöbbször Jeruzsálembe ment Jézus tanítványaival. A város egyik kapujánál volt a Betezda fürdô. Ennek gyógyvize volt, ezért a fürdô öt oszlopcsarnokában sok beteg várt gyógyulásra. A gyógyhatás akkor volt a legnagyobb, amikor a víz felkavarodott. Az a hír járta a gyógyulni akarók között, hogy aki elsônek lép a vízbe annak felkavarodása után az meggyógyul, bármilyen betegségben szenved is. Jézus Jeruzsálembe érve benézett a csarnokba. Meglátott ott egy embert, aki 38 éve szenvedett. Nem bírt lábra állni. Jézus megszólította. ,,Akarsz meggyógyulni?'' -- kérdezte tôle. Az ember nem ismerte Jézust és így felelt: ,,Uram, nincs emberem, aki a vízhez vezetne, amikor felkavarodik a tó vize. Erre Jézus így szólt hozzá: ,,Kelj fel, vedd ágyadat és menj!'' Az ember nyomban meggyógyult. Felkelt, vette ágyát és elindult haza. Amikor Jézus meggyógyította ezt az inaszakadt embert szombat volt, a zsidók pihenô napja. Amikor a zsidók meglátták, hogy viszi az ágyát, rászóltak: ,,Nem szabad vinned ágyadat!'' A meggyógyult így védekezett: ,,Aki meggyógyított, azt mondta, hogy fogd ágyadat és menj!'' Ki gyógyított meg? -- kérdezték a zsidók. Nem ismerte Jézust, nem tudta megmondani, hogy ki gyógyította meg. Késôbb a templomban találkozott Jézussal, aki megszólította: Nézd, meggyógyultál. Ne vétkezzél többé, mert még nagyobb baj ér! Az ember azonban nyomban a zsidók vezetôihez ment, és elmondta nekik, hogy Jézus az, aki meggyógyította ôt. A zsidók gyűlölték, üldözték Jézust, mert az ô pihenô napjukon gyógyított. 30.) Miért nem tartotta meg Jézus a zsidók pihenô napját? Jézus általában megtartotta a zsidó törvényt, a pihenô napot is. Az ember testi-lelki egészségét, a gyógyítást azonban fontosabbnak tartotta. 31.) Mit értünk meg az inaszakadt meggyógyításából? Megértjük, hogy Jézus ura az egészségnek, de ura az ünnepnek is. Jézus az idegennek is segített. Ôt is meggyógyította, bár elôre tudta, hogy el fogja árulni. Nem mérlegelt, hogy megérdemli-e a segítséget. Aki úgy érzi, hogy nincs embere, egyedül van, nincs segítsége, nincs aki meghallgassa, forduljon imájában Jézushoz. Jézus biztosan meghallgatja ôt. Az inaszakadt meggyógyításának történetét János evangéliumának 14. Szakaszából, a húsvéti idô 4. vasárnapján olvassuk a templomban. (5,1- 14). ======================================================================== 11. A tíz leprás 2. könyv Rettenetes betegség a lepra. Elôször az ember bôrét, hasát, végül az egész szervezetét megtámadja. Ráadásul fertôzô, ragályos betegség. Ma is telepekre gyűjtik a leprásokat. Szinte csodával határos, ha ma meggyógyul valaki belôle. Jézus Krisztus korában gyakori betegség volt. A leprásnak el kellett hagynia faluját, otthonát. Csoportokba verôdve éltek a falvak határán kívül. Kiáltással és csengôvel figyelmeztették a hozzájuk közeledôt. Így kiáltottak: ,,Tisztátalan, tisztátalan!'' Az emberek menekültek elôlük. Csak a hozzátartozók vittek nekik ennivalót, amit nagy távolságban letettek, és messzirôl beszélgettek velük. Egy alkalommal Jézus Jeruzsálem felé tartott. Az egyik falu határában tíz leprással találkozott. Volt köztük olyan, aki már hallott Jézusról. Messzirôl felismerték ôt. Kiáltozni kezdtek, de a szokásuktól eltérôen így kiabáltak: ,,Jézus, Mester, könyörülj rajtunk! Jézus rájuk nézett és csak ennyit mondott: ,,Menjetek, mutassátok meg magatokat a papoknak.'' A törvény szerint ugyanis a papnak volt a feladata, hogy valakit visszaengedjenek a falu közösségébe, otthonába. Ôk állapították meg róla, hogy megtisztult a leprából. Miközben mentek, megtisztultak. Örömmel siettek tovább. Már alig várták, hogy a pap ítélete alapján hazamehessenek. Egyikük azonban visszament Jézushoz. Lába elé borult és hálát adott. Megköszönte a gyógyítást. Ez egy idegen volt. Jézus megdicsérte: ,,Kelj fel! Menj! A hited gyógyított meg téged.'' Tanítványaitól csodálkozva kérdezte meg: ,,Hol a többi kilenc? Csak ennek az idegennek jutott eszébe, hogy megköszönje Istennek a gyógyulást? 32.) Mit mutatott meg a leprások meggyógyítása? A leprások meggyógyítása megmutatta, hogy Jézus elôtt nincs lehetetlen. Minden betegségben tud segíteni, mert ô Isten is. 33.) Mit kell tennünk, ha Isten segítségét tapasztaljuk? Isten segítségét meg kell köszönnünk. 34.) Miért dicséri meg Jézus a hálát adót? Mert a hálaadás a hit jele. 35.) Ki lesz gazdagabb, ha valamit megköszönünk Istennek? Isten nem lesz gazdagabb. Ô akkor is Isten, ha senki sem köszöni meg a jóságát. A hálaadás minket tesz értékesebb emberré. ======================================================================== 12. Egy beteg asszony meggyógyítása 2. könyv Mindig nagy tömeg volt Jézus körül. A keleti emberek lármásak, zajosak, lökdösôdôk, elevenek mint a gyerekek. Most is nagy zajjal vannak Jézus mellett. Heves mutogatással, magyarázással kérnek, kérdeznek. Közben majdnem összenyomják. A tömegben egy asszony nagyon ügyesen egyre közelebb kerül Jézushoz. ,,Szeretném legalább a ruhája szélét megérinteni,'' gondolta magában. ,,Már akkor is biztosan meggyógyulok.'' Hite erôt adott neki. Átnyúlt a vitatkozó, hangoskodó férfiak között. És végre sikerült neki megérinteni Jézus ruhájának a szegélyét. Jézus nyomban megállt. Komolyan nézett körül. Mindenki elhallgatott. Ki érintett meg? -- kérdezte emelt hangon a Mester. Hosszú csend után Péter apostol jegyezte meg: ,,A tömeg szorongat, lökdös, és te még azt kérdezed, ki érintett meg? Jézus azonban megismételte: ,,Valaki megérintett, mert éreztem, hogy erô áradt ki belôlem.'' Látta az asszony, hogy nem maradhat titokban. Jézus elé lépett, és remegve borult le elôtte. Mindenki elôtt elmondta: ,,Tizenkét éve szenvedek. Minden pénzemet az orvosokra költöttem, de nem tudtak meggyógyítani. Most amint ruhád szegélyéhez értem, azonnal meggyógyultam.'' Jézus erre neki is azt mondta, amit sok más embernek: ,,Hited meggyógyított. Menj békével!'' 36.) Mit ismertem fel a beteg asszony gyógyításából? Felismertem, hogy Jézus ura az egészségnek, mert nemcsak ember, hanem Isten is. 37.) Mi maradhat titokban Jézus elôtt? Jézus elôtt semmi nem maradhat titokban. Ismeri tetteinket, szavainkat, gondolatainkat, legtitkosabb vágyainkat is. 38.) Mi volt szükséges a gyógyuláshoz? Az asszony gyógyulásához szükséges volt, hogy bízzon Jézusban, higgye el, hogy meg tudja gyógyítani, mert ô mindent megtehet. A beteg asszony meggyógyításának történetét a pünkösd utáni 24. vasárnapon, szent Lukács evangelista könyvébôl, a 39. szakaszból olvassuk fel. (Lk 8,43-48) ======================================================================== 13. A százados szolgája 2. könyv Ismét Kafarnaumban találkozunk Jézussal. Jelentôs város volt ez a zsidók országában. Az országot megszállva tartó római katonák egy csoportja mindig a városban tartózkodott. Parancsnokuk egy százados volt, aki igyekezett jó barátságban lenni a város zsidó vezetôivel. Amikor új zsinagógát építettek a városban, minden segítséget megadott az építkezéshez. A századosnak volt egy kedves szolgája, aki beteg lett. A szolgákat akkor dolognak, tárgynak tekintették, mint egy szerszámot. Ha meghal, tönkremegy, veszünk másikat, -- gondolták. A százados azonban nagyon szerette szolgáját. Mindent megtett gyógyulásáért, de semmi sem segített. Meghallotta, hogy Jézus a városban van. Nem mert személyesen hozzá menni. A zsidók vezetôihez sietett. Ôket kérte, hogy járjanak közbe Jézusnál szolgájáért. A zsidók szívesen teljesítették kérését. Ezekkel a szavakkal pártfogolták Jézus elôtt: ,,Megérdemli, hogy meg tedd neki. Szereti népünket. A zsinagógát is ô építtette.'' Jézus útnak indult. Már nem volt messze a háztól, amikor maga a százados jött elé barátaival. ,,Uram, -- kezdte panaszát -- szolgám bénán fekszik otthon és szörnyen kínlódik! Jézus így felelt: ,,Megyek és meggyógyítom!'' A százados azonban tiltakozott. Ismerte a zsidók törvényét, hogy a zsidóknak nem szabad pogány ember házába menni. Ezért így szólt: ,,Uram, nem vagyok méltó, hogy házamba jöjj. Csak szólj és szolgám meggyógyul!'' Amikor Jézus meghallotta a százados hitvallását, csodálkozva mondta a körülállóknak: ,,Ekkora hitet Izraelben sem találtam!' A századosnak pedig ezt mondta: ,,Legyen úgy, ahogy hitted!'' És meggyógyult a szolga abban az órában. 39.) Mit ismertem fel a százados szolgájának meggyógyításából? A százados szolgájának meggyógyításából is látom, hogy Jézus ura az egészségnek, mert nemcsak ember, hanem Isten is. 40.) Mit tanulhatok meg a századostól? Tanuljak igazi alázatosságot. Beismerni hibáimat és fogyatékosságaimat. 41.) Hogyan fogadta Jézus a közbenjáró zsidó vezetôket? Jézus szívesen fogadta a közbenjárókat. Azonnal elindult. 42.) Mit tegyek, ha úgy érzem, hogy nem vagyok méltó Istenhez szólni? Ha nem vagyok méltó Istenhez szólni, akkor kérjem az Istenszülôt, ôrzô angyalomat, vagy a szenteket, hogy szóljanak értem Istennél, legyenek közbenjáróim. Megjegyzés: Zsinagóga a zsidók gyülekezeti helye. Templomuk csak Jeruzsálemben volt. A falvakban és városokban zsinagógáikba gyűltek össze istentiszteletre. A százados szolgájának történetét a pünkösd utáni 4. vasárnap olvassuk fel a templomban szent Máté evangéliumának 25. szakaszából. (8,5-13 és Lk 7,1-10) ======================================================================== 14. A nyomorék asszony 2. könyv Jézus szombatonként a zsidók zsinagógájába ment. Részvett a zsinagóga istentiszteletén. Megszentelte az Úr napját. Sokszor tanított is a zsinagógában. Az emberek szívesen hallgatták, hiszen érzett szavain, hogy hatalma van. Tanítását több alkalommal csodával erôsítette meg. Most is éppen az egyik zsinagógában tanított a Mester. Az emberek szívesen, figyelemmel hallgatták. Egyszer csak nyílik az ajtó. Egy összegörnyedt anyóka lépett be. Mindenki ismerte. Jézus is látta már. Tudta róla, hogy 18 éve csak a földet tudja nézni. Nem tud felnézni. Az emberek azt vélték, hogy a betegség lelke, a sátán tartja megkötve. Amikor az asszony belépett, Jézus elhallgatott. Magához hívta, és így szólt hozzá: ,,Asszony megszabadultál betegségedbôl!'' Közben rátette kezét, és az nyomban felegyenesedett. A nép örült a csodás gyógyításnak. A meggyógyított asszony pedig hálát adott a jó Istennek. A zsinagóga elöljárója azonban hangosan rászólt a népre, de szavait Jézushoz intézte: ,,Hat nap van a munkára rendelve. Azokon keressetek gyógyulást, ne pedig szombaton!'' Jézus azonban rendreutasította: ,,Ugye a jószágot szombaton is eloldja mindenki a jászoltól, és itatni viszi. Ezt az asszonyt talán nem kellett feloldani a sátán kötelékétôl szombaton?'' Ellenfelei megszégyenülve hallgattak el. 43.) Mirôl tanúskodik a nyomorék asszony története? Arról tanúskodik, hogy Jézus ura az egészségnek, mert Isten látja betegségeinket, és mindig segíteni akar. 44.) Miért mondta Jézus, hogy a Sátán kötelékétôl oldozta fel? Mert minden rossz végsô forrása a gonosz lélek. (Nem sokat tévedtek a régiek, amikor azt gondolták, hogy a beteg embert a betegség lelke tartja megkötve!) 45.) Hogyan találkozott a nyomorék asszony Jézussal? Megszentelte az Úr napját, elment az istentiszteletre. (Jézus feltámadása óta az Úr napja vasárnap. Te is ott találkozhatsz Jézussal. Soha ne maradj el vasárnap a templomból!) A nyomorék asszony történetét a pünkösd utáni 27. vasárnapon olvassuk fel, szent Lukács könyvének 71. szakaszából.(13,10-17) ======================================================================== 15. A jerikói vakok 2. könyv Jézus Krisztus így tanított: ,,Én vagyok a világ világossága!'' Az emberek azért is hallgatták szívesen Jézus tanítását, mert szeretik a világosságot. A sötétség olyan félelmetes. A vak ember mindig sötétben van. Rettenetes ezért a sorsa. Egy ilyen vak ember élt Jerikóban, az egyik zsidó városban. Dolgozni nem tudott, ezért az út szélén ült és koldult. Jézus gyakran tanított ebben a városban is. Most is itt ment keresztül. Igen sok ember követte. A vak ember meghallotta, hogy sokan jönnek. Az elôl menôket megkérdezte mi történik. ,,A Názáreti Jézus jön erre'' -- felelték. Erre a vak kiáltozni kezdett: ,,Jézus, Dávidnak fia, könyörülj rajtam'' Az emberek csitították. De ô még hangosabban kiáltott: ,,Dávid fia, könyörülj rajtam.'' Meghallotta Jézus a vak ember kiáltozását. Megállt és megparancsolta, hogy vezessék elé a vakot. Amikor az odaért, megkérdezte tôle: Mit akarsz tôlem? Uram -- kérte -- hogy lássak. ,,Láss'', -- szólt Jézus, -- ,,hited meggyógyított téged.'' Az nyomban visszanyerte látását, és Istent dicsérve követte Jézust. A gyógyítást látva az egész nép áldotta Istent. 46.) Mire emlékeztet a vak meggyógyítása? Emlékeztet arra, hogy Jézus Isten. Hiszen nemcsak a lelki egészségnek ura, hanem a testi épségnek is. 47.) Miért kell hit a gyógyuláshoz? Mert nekem is együtt kell működni Istennel. 48.) Miért mondta Jézus, hogy ô a világ világossága? Mert Jézus nemcsak a testnek ad világosságot, hanem tanításával a léleknek is. Figyeld meg! A vakot az elôl menôk csitították, de ô annál jobban kiáltozott. Ma is van aki csitít minket: Felesleges imádkozni, Istenhez kiáltani. Ne hallgass rájuk! A jerikói vakról Lukács könyvét olvassuk fel a pünkösd utáni 31. vasárnap, a 93. szakaszt (18,35-43), Máté és Márk evangélisták ugyanebben a történetben két vakról írnak. ======================================================================== 16. A vakonszületett meggyógyítása 2. könyv Ha bajba jutott embert látunk, felmerül bennünk a kérdés: ,,Miért bünteti ezt az embert az Isten?'' Az apostolok is, amikor egy vakon született emberrel találkoztak, mindjárt megkérdezték Jézustól: ,,Ô vétkezett, vagy az ô szülei, hogy ez vakon született?'' Jézus azonban megmagyarázta tanítványainak: Ez az ember nem Isten büntetésébôl, hanem azért született vakon, hogy gyógyulásából mindenki ismerje fel Isten nagyságát és Jézus istenségét. Érdekesen gyógyította meg: Földre köpött. Sarat csinált a nyálból. A vak szeme helyét megkente a sárral. Megparancsolta neki, hogy mosdjon meg a közelben lévô tóban, a Siloe-tavában. Az engedelmeskedett. Megmosdott és ép szemmel tért vissza. Szombat volt, amikor Jézus a sarat csinálta. A zsidók törvénye szerint szombaton tilos volt sarat csinálni, mert tilos volt az építkezés és mindenfajta munka. No, de annyit, amennyit Jézus a nyálból csinált? A zsidók a sárcsinálás miatt bírósági eljárást indítottak. Kivizsgálták az egész esetet. Kihallgatták elôször a meggyógyultat. Faggatták ismerôseit, szüleit. Azután ismét ôt. Bebizonyosodott, hogy tényleg vak volt. Amikor ismét ôt faggatták a meggyógyult visszakérdezett: ,,Miért akarjátok ismét hallani? Talán tanítványai akartok lenni ti is?'' Ez már sok volt a zsidóknak. Megátkozták és kizárták a zsinagóga közösségébôl. Ha már Jézust nem ítélhették el jó tettéért, legalább azon álltak bosszút, akit meggyógyított. A meggyógyult ember késôbb találkozott Jézussal, és hitet vallott mellette. 49.) Mit bizonyít a vakonszületett meggyógyítása? Bizonyítja Isten nagyságát és Jézus istenségét. 50.) Miért volt jó, hogy a zsidók a gyógyulást kivizsgálták? Mert így nem lehet a csodás gyógyulást tagadni. Biztos, hogy elôtte vak volt és biztos, hogy Jézus gyógyította meg. A vakonszületett meggyógyításához nagyon sok tanítást fűzött Jézus Krisztus. Ezekrôl majd felsôs korunkban beszélgetünk. A vakonszületett történetét szent János evangelista írta le könyvének 34. szakaszában (9,1-38). A húsvét után 6. vasárnap olvassuk a Liturgián. ======================================================================== 17. Jairus leánya 2. könyv Jairus az egyik zsidó város tekintélyes polgára, a zsinagóga feje volt. Egyetlen leánya a történet idejében 12 éves volt. A kislány nagyon rosszul lett. Senki nem tudott rajta segíteni. A kétségbeesett apa Jézust kereste. Jézus azonban a tó túlsó partján volt. Már várta a tömeg, Jairus is ott volt. Amikor Jézus megérkezett és kiszállt a hajóból, a tömeg örömmel fogadta. Körülvették. Mindenki szólt hozzá. Jairus pedig a Mester lába elé vetette magát, úgy kérte: ,,Uram, gyere házamba, mert egyetlen leányom halálán van! Jézus nyomban elindult Jairussal. A tömeg vele tartott. Remélték, hogy valamilyen csodát látnak. (Útközben gyógyította meg Jézus a 12 éve beteg asszonyt, aki minden pénzét az orvosokra költötte. Akirôl már a 12. leckében tanultunk.) Miközben mentek, hírnök jött Jairushoz. ,,Ne fáraszd a Mestert, mert leányod már meghalt!'' -- jelentette. Jézus azonban a hír hallatára is bátorította: ,,Ne félj, csak higgy! Megmenekül!' Mire a házhoz értek, már együtt voltak a siratók. Mindenki sírt. Jézus azonban rájuk szólt: ,,Ne sírjatok, nem halt meg a leány, csak alszik!'' A siratók kinevették Jézust, hiszen mind tudták, hogy a leány meghalt. Erre Jézus mindenkit kiküldött. Csak a leány szülei és három tanítvány (Péter, Jakab és János) maradt vele. Amikor magukra maradtak, Jézus megfogta a leány kezét és rákiáltott: ,,Leány, kelj fel!'' Annak visszatért a lelke és nyomban felkelt. Mindenki álmélkodott. Jézus pedig megparancsolta a szülôknek, hogy adjanak a lánynak enni. Ami pedig történt, senkinek se mondják el. 51.) Mit értettünk meg Jairus lányának feltámadásából? Megértettük, hogy Jézus Krisztus ura az életnek, mert ô Isten. 52.) Miért parancsolta Jézus a szülôknek, hogy ne mondják el ami történt? Mert Jézus nem akart hatalmával és jótetteivel dicsekedni. 53.) Milyen volt Jairus hite? Jairus akkor is hitt, amikor már nem volt semmi remény. Jézus figyelme mindenre kiterjedt. Gondja volt rá, hogy enni adjanak a legyengült leánynak, mert szerette az embereket. Jairus lányának feltámasztását szent Lukács könyvének 39. szakaszából olvassuk fel a pünkösd utáni 24. vasárnap Liturgiáján. (8,40-42 és 49. vers) ======================================================================== 18. A naimi ifjú 2. könyv Naim kis falu volt. Fallal volt körülvéve, mint minden falu. Így védték a vadállatok és rablók ellen. Jézus éppen akkor akart keresztül menni rajta, amikor egy temetési menet haladt kifelé a kapun, a falon kívül levô temetôhöz. Egy özvegy asszony egyetlen fiát temették. Épp a kapuban találkozott a temetési menettel. Amikor látta Jézus a gyászolókat és közöttük a síró özvegyet, megesett rajta a szíve. Meg is szólította: ,,Ne sírj!'' mondta neki. Azután a nyitott koporsóhoz lépett. Azok, akik vitték a halottat, megálltak. Jézus megérintette a koporsót, és csak ennyit mondott: ,,Ifjú, mondom neked, kelj fel!'' Erre a halott felült, beszélni kezdett. Jézus lesegítette és visszaadta anyjának. Az emberek elôször nagyon megijedtek. Majd amikor megértették mi történt, Istent kezdték magasztalni. Jézusról pedig ezt mondták: ,,Nagy próféta támadt köztünk. Meglátogatta Isten az ô népét.'' Ennek az eseménynek a híre az egész környéken elterjedt. 54.) Mire emlékeztet minket a naimi ifjú feltámasztása? Lázár és Jairus lánya feltámasztására. Jairus lánya csak éppen meghalt. A naimi ifjút már temették, Lázár pedig már negyednapos halott volt a sírban. 55.) Mit tett elôször Jézus? Elôször csak vigasztalt: ,,Ne sírj'' Azután megmutatta, hogy ura az életnek, mert emberszeretô Isten. A naimi ifjú történetét szent Lukács könyvébôl a pünkösd utáni 20. vasárnapon olvassuk fel a Liturgián. Ez a 30. szakasz (7,11-16). ======================================================================== 19. A gerazai megszállottak 2. könyv Hallottatok a strucc madárról? Ha üldözik és már nem tud menekülni, akkor a fejét a homokba dugja, hogy ne lássa ellenségeit. Azt gondolja, akit ô nem lát, az már nincs is. Sokszor ilyenek vagyunk mi emberek is. Kijelentjük valamirôl, hogy nincs és akkor el is hisszük, hogy tényleg nincs. A gonosz lélekrôl, az ördögrôl szokták azt mondani, hogy nincs. Bár ne volna! Azóta ugyanis, hogy fellázadt az Isten ellen, nagyon sokat ártott. Gondoljunk csak az elsô ember elcsábítására. Különösen Jézus Krisztus kereszthalála elôtt volt nagy a hatalma. Embereket tartott megszállva, különbözô betegségek formájában. Ördöngôsöknek, megszállottaknak nevezték az ilyen szerencsétleneket. Jézus Krisztus is találkozott ilyen megszállott emberrel. A Genezáreti-tó túlsó partjára hajózott, Geraza tartományba. A szárazföldre lépve egy ördöngôs férfi jött elébe. Ruhát nem viselt. Házban nem lakott. Szája habzott, szeme vérben forgott. Jézus nyomban felismerte a férfi baját, és ráparancsolt a gonosz lélekre: Menj ki belôle! A gonosz lélek azonban alkudozni kezdett: Mi bajod velem Jézus? Kérlek, ne gyötörj engem! Jézus kérdésére: Mi a neved? -- elárulta, hogy sokan tartják megszállva azt a szerencsétlen embert. Végül arra kérték az ördögök, engedje meg nekik, hogy a közelbe legelészô sertésekbe menjenek. Jézus megengedte. Mire az egész sertésnyáj a tóba rohant és belefulladt. A pásztorok a városba valamint a tanyákra siettek, és elújságolták ami történt. Az emberek Jézushoz sereglettek. Számon akarták tôle kérni, mi lett a disznaikkal. Odaérve azonban azt látták, hogy a megszabadított ember felöltözötten és ép ésszel Jézus lábainál ül. Félelem fogta el ôket és kérték Jézust, távozzon el határaikról. Jézus hajóba ült, és otthagyta Geraza tartományát. 56.) Emlékszel, honnan a gonosz lélek? Igen. Isten teremtményei a jó angyalok egy része lett engedetlen, gonosz. Magukat tették gonosszá. 57.) Volt-e hatalma Jézusnak a gonosz lelken? Jézusnak hatalma volt a gonosz lelken, mert ô Isten. 58.) Mire figyelmeztetnek a tóba rohant sertések? A tóba veszett sertések a gonosz lélek kártékonyságára figyelmeztetnek. 59.) Miért hagyta veszni Jézus a sertéseket? Mert Jézus elôtt a legfôbb érték az ember. Egy ember szabadulása a gonosz lélektôl fontosabb egy egész sertés-nyájnál. 60.) Miért hagyta ott Jézus a gerazaiakat? Mert Jézus hatalmától nem elég félni. Benne hinni és ôt szeretni kell. Jézus gyôzelme a gonosz lélek felett olyan fontos esemény, hogy azt egy év alatt kétszer felolvastatja velünk az egyház a vasárnapi Liturgián, a pünkösd után 5. vasárnap Máté könyvébôl a 28. Szakasz, és a pünkösd utáni 23. vasárnapon Lukács könyvébôl a 38. szakaszt. (Mt 8,28-9,1 és Lk 8,26-39). ======================================================================== 20. A néma lélek kiűzése 2. könyv Jézus Krisztus kereszthalála elôtt a gonosz léleknek nagy hatalma volt az emberek fölött. Így érthetô, hogy az emberek ma ismert betegségeket is neki tulajdonítottak. Jézus a tévedést azért nem javította ki, mert valójában minden rossz végsô forrása a gonosz lélek. Egy édesapa vezette néma fiát Jézus elé. ,,Mester, elhoztam hozzád a fiamat, akiben néma lélek lakik'' -- kezdte panaszát. Azután elsorolta a gyermek egész betegségét: földre esik, habzik a szája, csikorgatja a fogát, egész testében megmerevedik. Ma így mondanánk: epilepsziás. A tanítványok nem tudtak rajta segíteni. Amikor a gyermek meglátta Jézust, kitört rajta a betegség. Jézus kérdésére az édesapa elmondta, hogy kicsi kora óta szenved így a fia. Azután megkérte: ,,Ha van valami lehetôséged rá, szánj meg minket és segíts rajtunk!'' Jézus így felelt: ,,Minden lehetséges annak, aki hisz!'' A fiú apja könnyek között kiáltott fel: ,,Hiszek, uram, segíts hitetlenségemen!'' A beteg gyerek nem volt képes megvallani hitét. Helyette édesapja tette ezt meg. Az édesapa hitvallása után ráparancsolt Jézus a tisztátalan lélekre: ,,Süket és néma lélek, parancsolom neked: takarodj ki a gyermekbôl, és soha vissza ne térj belé!'' Azután kézen fogta a gyermeket, és az gyógyultan állt fel. A tanítványok csodálkozva kérdezték: Mi miért nem tudtunk rajta segíteni? Jézus így felelt: Ez a fajta csak az imádság és a böjt erejével gyôzhetô le. 61.) Mit bizonyít a néma lélek kiűzése? Jézus hatalmát bizonyítja a gonosz lélek fölött. Azt, hogy Jézus Krisztus nemcsak ember, hanem Isten is. 62.) Mi kell a gonosz lélek legyôzéséhez? A gonosz lélek legyôzéséhez imádság és böjt kell. Jézus mielôtt tanítani indult, 40 napig imádkozott és böjtölt. 63.) Ki pótolta a beteg gyermek hitét? A beteg gyermek hitét az édesapa hite pótolta. Amikor egy gyereket megkeresztel a pap, a szülei és keresztszülei hite alapján kereszteli meg. 64.) Mi kell a hithez? A hithez is kell az Isten segítsége. Ezért kiált fel az édesapa: Segíts az én hitetlenségemen! A néma lélek kiűzésének történetét szent Márk evangéliumából, annak 40. Szakaszából, a nagyböjt 4. vasárnapján olvassuk fel a Liturgián. (9,17-31) ======================================================================== 21. Nátánáél 2. könyv Nátánáél Jézus Krisztus egyik tanítványa volt. Bertalannak is nevezték. Kiválasztása így történt: Jézus Krisztus Galilea felé tartott. Meglátta az úton Fülöpöt, megszólította és tanítványai közé választotta. Késôbb Fülöp találkozott barátjával, Nátánáéllel. Örömmel újságolta neki: ,,Megtaláltuk, akirôl a próféták írtak, a názáreti Jézust, József fiát.'' Nátánáél kételkedve jegyezte meg: Jöhet valami jó Názáretbôl? Gyere, gyôzôdjél meg róla személyesen! -- felelte Fülöp. Nátánáélt a kíváncsiság Jézushoz vitte. Amint Jézus meglátta a hozzá közeledô Nátánáélt, így szólt a körülötte állókhoz: ,,Íme egy igaz izraelita, kiben nincs semmi álnokság.'' Honnan ismersz engem? -- kérdezte erre Nátánáél. ,,Mielôtt Fülöp hívott'' -- felelte Jézus, -- ,,láttalak téged a fügefa alatt.'' Erre Nátánáél felkiáltott: ,,Mester, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya!'' Mi történhetett Nátánáéllel a fügefa alatt? Nem tudjuk. De biztos, hogy valami rendkívüli. Ô igaz izraelita, akiben nincs álnokság, nagyon közel kerülhetett az Istenhez. Jézus tudta, hogy mi történt vele, és éppen ez volt számára a csodálatos. Honnan ismerhette Jézus az ô titkát, amit egyedül csak Isten tudhatott. Ezt nem tudta semmiképpen sem felfogni. Ha pedig ismerte, akkor Jézus Krisztus az, akirôl a próféták írtak. Akkor ô nemcsak ember, hanem valóban Isten is. Akkor ezt a Jézust kell követni. Ennek kell tanítványává lenni. El is fogadta Jézus hívását, és barátjával, Fülöppel együtt szívvel- lélekkel Jézushoz csatlakozott. 65.) Mit bizonyít Jézus és Nátánáél találkozása? Felismerjük belôle, hogy Jézus mindent tud, tehát Isten. 66.) Hogyan lett Nátánáél Jézus tanítványa? Elôször Fülöp hívta, azután vitte a kíváncsiság, végül lelkesen, meggyôzôdéssel. Engem is kiválasztott Jézus. Vajon nekem nem feladatom, hogy barátaimat magammal vigyem hozzá? Hátha közöttük is lesz olyan, aki elôször kételkedve jön, de azután felismeri Jézust, és velem együtt követni fogja. Nátánáél kiválasztásának történetét szent János evangelista írta le. Könyvének 5. szakaszát (1,43-51) a nagyböjt 1. vasárnapján olvassuk. ======================================================================== 22. A szamariai asszony 2. könyv Jeruzsálem felé tartott Jézus. Útja Szamarián vezetett keresztül. A szamaritánusok és a zsidók egymást nem nagyon szerették, sôt egymás ellenségei voltak. Egy régi kúthoz érkezve Jézus leült. A kutat Jákob kútjának nevezték, mert sok száz évvel Jézus születése elôtt Jákob ásta, a hagyomány szerint. Azért ült le Jézus, mert elfáradt és megéhezett. Tanítványait a városba küldte ennivalót venni. Dél körül egy asszony jött a kúthoz vizet meríteni. Jézus beszélgetni kezdett vele. Az asszony csodálkozott, hogy zsidó létére szóba áll egy szamariai asszonnyal. Beszélgetés közben az örök életre segítô vízforrásról, az Isten kegyelmérôl szólt. Azt mondta róla, hogy ha valaki abból iszik, akkor többé nem szomjazik. Az asszony kérte: ,,Uram, add nekem azt a vizet!'' Jézus így felelt: ,,Hívd ide férjedet!'' Az asszony hírtelen kimondta: ,,Nincs férjem!'' Erre Jézus így szólt: ,,Helyesen feleltél, mert öt férjed volt, és az, akivel most élsz, nem a férjed.'' Az asszony ekkor közbeszólt: ,,Látom próféta vagy. Mindent tudsz rólam. Ismered minden bűnömet.'' Azután még a vödrét is otthagyta, úgy sietett be a városba. Ott mindenkinek hírül adta: ,,Gyertek, van itt egy ember, aki minden tettemet elsorolta. Ismeri bűneimet.'' Ô volna a Messiás? Jézus nemcsak az igaz Nátánáél tetteit, gondolatait ismerte, hanem a bűnös szamariai asszonyról is mindent tudott. Mindegyikünkrôl tud jót, rosszat egyformán. 67.) Mit bizonyít Jézus mindentudása? Jézus mindentudása is bizonyítja, hogy Jézus nemcsak ember, hanem Isten is. 68.) Miért akarja ismerni Jézus bűneinket? Azért ismeri bűneinket, hogy bocsánatkérésünk nyomán megbocsásson nekünk. 69.) Vajon Jézus valóban ember volt? Ember is, hiszen elfáradt, megéhezett. Az örök életre segítô vízforrás a keresztség. Mindenkit csak egyszer kell megkeresztelni. Ezért mondja Jézus, ha iszik belôle valaki többé nem szomjazik. A szamariai asszony történetét is szent János evangelista írta le. Könyvének 12. szakaszából (4,1-42) olvassuk, a húsvéti idô 5. vasárnapján. ======================================================================== 23. Jézus megjövendöli szenvedéseit 2. könyv Jézus Krisztus azért jött el, hogy minden embert üdvözítsen. Tudta, hogy akkor fog mindenkit magához vonzani, amikor majd felemelik a földrôl, amikor keresztre feszítik. A jövôt éppen úgy ismerte, mint a jelent és a múltat. Elôtte semmi nem volt titokban. Ôt semmi nem érte váratlanul. Hallgatóit példabeszédben is figyelmeztette saját jövendô sorsáról: ,,Ha a búzaszem nem hull a földbe és nem hal el, akkor egymaga marad. De ha elhal, sok termést hoz.'' Saját haláláról mondta ezt. Tanítványai azonban nem értették. Példabeszédének ez az értelme: Ahhoz, hogy sokan kövessék, szenvednie kell, meg kell halnia, vagyis a földbe kell jutnia. E példabeszédén kívül tanítványait többször maga köré gyűjtötte, és elmondta nekik, hogy Jeruzsálembe kell mennie. Ott sokat kell szenvednie. Meg fogják ölni, de harmadnap feltámad. Szenvedésérôl is részletesen elmondta: kicsúfolják, megostorozzák, leköpdösik. Külön beszélgetett minderrôl három tanítványával, akikkel egy pillanatra megismertette a mennyország boldogságát. Nekik külön elmondta, hogy milyen megvetésben lesz része. Jézus Krisztus jövendölései saját szenvedéseirôl, az utolsó szóig beteljesedtek. 70.) Mit ismerünk fel Jézus jövendöléseibôl? Felismerjük, hogy ô nemcsak ember, hanem Isten is. Jövendölései ugyanis pontosak voltak. 71.) Miért mondta el tanítványainak a jövôt? Azért, hogy felkészítse ôket a szenvedésre. Azért is, hogy megértsék szenvedése önkéntességét. (Ha nem megy Jeruzsálembe, nem ölik meg!) 72.) Valóban önként szenvedett Jézus? Jézus ha akarja tizenkét ezred angyal szolgál neki. Azok kiszabadították volna a zsidók kezébôl. Magától is el tudott volna távozni. Jézus szenvedésének megjövendölésérôl a nagyböjt 4. és 5. vasárnapján olvasunk az evangéliumokból. ======================================================================== 24. Megjövendölte Júdás árulását 2. könyv Jézus Krisztus tanítványai közé választotta a karióti származású férfit, Júdást is. Meghívását nem írta le egyetlen evangelista sem. Rábízta a Mester a közösség pénzét. Ha valamire szükségük volt, azt Júdás vette meg. Ha valamit kaptak, azt Júdás ôrizte. Júdás szorgalmasan hallgatta Jézus tanítását. Mindenhová követte a Mestert. Látszólag nem volt vele semmi gond. Tanítványtársai csak akkor jöttek rá, hogy valami nincs rendben Júdás körül, amikor elárulta a Mestert. Elôször fel sem figyeltek arra, ami Simon házában történt. Ott ugyanis Mária, hat nappal a húsvét elôtt, valódi nárdusz olajjal kente meg Jézus lábát. A többi tanítvány természetesnek vette Mária tiszteletadását, de Júdás felháborodott. ,,Miért kell a kenetet pazarolni?'' -- mondta. ,,Miért nem adták azt el 300 dénárért? Miért nem osztották szét árát a szegények között?'' János evangelista csak késôbb, amikor leírta a történteket, jegyezte meg: Nem azért beszélt így Júdás, mintha a szegényekre lett volna gondja. Hanem mert tolvaj volt. Ô kezelte a szegények pénzét, és abból sokat eltulajdonított. Jézus azonban tudta mi lakik Júdásban. Ismerte kapzsiságát, pénzéhségét. Tudta, hogy Júdás már megegyezett a zsidókkal. Harminc ezüst pénzben egyezett meg velük, hogy segít elfogni a Názáretit. Ezért mondta Jézus az Utolsó Vacsorán: ,,Egyikôtök elárul engem.'' Amikor pedig Júdás szemtelenül megkérdezte: ,,Csak nem én vagyok az Mester?'' Akkor nyíltan megmondta: ,,Magad mondtad!'' A tanítványok azonban még erre sem figyeltek fel. Ezért János apostol külön megkérdezte Jézustól: ,,Ki az, aki elárul téged?'' Jézus neki így felelt: ,,Az akinek a bemártott falatot adom.'' Ezzel bemártott egy falat kenyeret, és Júdásnak nyújtotta. Amint Júdás átvette a falatot, felállt a vacsorától. A zsidókhoz sietett, hogy még az éjjel Jézushoz vezesse ôket. 73.) Lehet-e titkunk Jézus elôtt? Jézus elôtt senkinek sincs titka. Ismeri minden szándékunkat. Hiszen ô nemcsak ember, hanem Isten is. 74.) Megkísérelte-e Jézus jobb belátásra bírni Júdást? Igen. Két dologgal. Amikor a katonákkal Jézushoz ért, barátjának szólította. Amikor megcsókolta Jézust, figyelmeztette, hogy a csók a szeretet jele. Júdás árulásának megjövendölését mind a négy evangelista leírta. A nagycsütörtöki Liturgián szoktuk felolvasni Máté leírásából. ======================================================================== 25. Megjövendölte Péter tagadását 2. könyv Péter apostol hírtelen természetű ember volt. Amikor Jézus magához hívta, gondolkozás nélkül ment. Amikor Jézus valamit kérdezett az apostoloktól, ô volt az elsô, aki hírtelen felelt. Amikor Júdás és csapata körülfogták Jézust, Péter volt az, aki kardot rántott, és levágta a fôpap szolgájának fülét. A nagycsütörtöki vacsorán Jézus azt is elôre megmondta, hogy a következô éjszaka minden tanítványa el fogja hagyni. Péter erre is rögtön felelt: ,,Ha mind elhagynak, én akkor is melletted maradok!'' Amikor azután arról beszélt Jézus, hogy Péter meg fog térni, és testvéreinek megerôsítôje lesz, Péter még határozottabban állította: ,,Készen vagyok rá, hogy még a börtönbe, sôt még a halálba is kövesselek.'' Jézust azonban Péter fogadkozása nem vezette félre. Ô ismerte Péter hírtelenségét. Ezért szemébe mondta: ,,Mielôtt a kakas megszólal, -- a hajnalt jelzi -- háromszor letagadod, hogy ismersz.'' Péter ugyan még tovább fogadkozott, de Jézus erre már semmit sem szólt. Azután elfogták Jézust. A fôpap házába vitték. Péter messzirôl követte. A többiek valóban elfutottak. A fôpap udvarának bejáratánál álldogált Péter. János ismerôse volt a fôpapnak, ôt beengedték, sôt szólt valakinek, hogy Pétert is engedjék be. Az udvar közepén tűz égett. Körülötte melegedtek a szolgák, akiknek nem volt dolguk. Péter is fázott, odaállt közéjük. Egyszer csak egy szolgáló megkérdezte tôle: ,,Te nem ennek a Jézusnak a tanítványa vagy?'' Péter tagadta: ,,Nem vagyok!'' Késôbb újra kérdezték, de ô másodszor is tagadott. Végül felismerte annak a rokona, akinek Péter levágta a fülét Jézus elfogásakor. ,,Láttalak téged a kertben'' -- mondta ,,Tanítványa vagy, tudom!'' Péter ekkor átkozódni és esküdözni kezdett. ,,Nem ismerem azt az embert,'' kiáltotta. Ekkor nyomban megszólalt a kakas. Péternek pedig eszébe jutott Jézus jövendölése. Kiment a fôpap udvarából, és keservesen sírva fakadt. Megbánta tagadását. 75.) Mit ismerünk meg Péter tagadásának megjövendölésébôl? Felismerjük, hogy Jézus részleteiben is ismeri a jövôt. Mert nemcsak ember, hanem Isten is. 76.) Mit tudott Jézus Péterrôl? Nemcsak azt, hogy meg fogja tagadni, hanem azt is, hogy meg fog térni, bűnbánatot fog tartani. 77.) Mire figyelmeztet Péter magatartása? Hogy ne magunkban bízzunk, mert akkor könnyen bajba jutunk. Kövessük Péter bűnbánatát. Péter bűne nem volt kisebb Júdásénál. De Péter megbánta bűnét. Így Jézus meg tudott bocsátani neki. Péter tagadásának jövendölését mind a négy evangelista leírta. Nagycsütörtökön ezt is Máté könyvébôl olvassuk fel a Liturgián. ======================================================================== 26. Jézus megjövendöli az üldözéseket 2. könyv Jézus mindenkit szeretett. Minden embert üdvözíteni akart. Mégis sokan gyűlölték, üldözték, végül keresztre feszítették. Tanítványainak azt parancsolta, hogy szeressék egymást, sôt szeressék ellenségeiket is. Megjövendölte azonban, hogy követôit is üldözni, gyűlölni fogják az emberek. Így jövendölt: ,,Nem nagyobb a szolga uránál, sem a tanítvány az ô mesterénél. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak.'' Nemcsak a közeli jövôt ismerte, hanem a távolit is. Az is ismeretes volt elôtte, ami velünk történik. Tudta, hogy ki mikor fog kicsúfolni azért, mert megtartom Isten parancsait. Mert Jézus tanítása szerint élek. Vigasztalt: ,,Gondoljatok arra, hogy engem elôbb gyűlöltek mint titeket'' -- mondta tanítványainak. Megígérte, hogy elküldi az igazság Lelkét, a Szentlelket, aki erôt ad minden nehézség elviselésére. Arra tanított, hogy minden bántást szeretettel és türelemmel viszonozzunk. Így mondta: ,,Ha megütik a jobb orcádat, tartsd oda a másikat is. Ha elveszik ruhádat, add oda köntösödet is.'' Azért tanított így, mert ô is így viselkedett. A próféta jövendölte róla: ,,Mint amikor a bárányt megölik, nem nyitja panaszra száját.'' A kereszten pedig imát mondott felfeszítôiért: ,,Atyám, bocsáss meg nekik, hisz nem tudják mit tesznek.'' 78.) Mivel viszonozta Jézus a bántásokat? Imát mondott keresztre feszítôiért. Türelmes volt mint a bárány. 79.) Mit kell tennem, ha bántanak hitemért? Minden bántást viszonozzak szeretettel és türelemmel. Örüljek, hogy osztozhatom Jézus sorsában. Az legyen a fontos nekem amit Jézus mond, és nem amit a Jézust bántó buta emberek. 80.) Mi vigasztal minden megbántásban? Az vigasztal, hogy végül is Jézus gyôz, és a Szentlélek mindig velem van. ======================================================================== 27. Urunk színeváltozása 2. könyv Miután Jézus Krisztus elôször megjövendölte szenvedését, Péter félrehívta és szemrehányást tett neki: ,,Isten mentsen Uram. Ilyesmi nem történhet veled!'' Jézus tudta, hogy szenvedései elôtt tanítványai hitét meg kell erôsíteni. Ezért egy alkalommal maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost. Fölment velük a Tábor-hegyére. Ott elváltozott elôttük: arca ragyogott, mint a nap, ruhája fehér lett, mint a hó, és szintén ragyogott. Megjelent Jézus mellett két régen élt próféta, Mózes és Illés. Jézus haláláról beszélgettek. Amikor Péter látta Krisztus dicsôségét, önfeledten kiáltott fel: ,,Uram jó nekünk itt lenni!'' Azután saját magáról is megfeledkezve, három sátrat akart készíteni: Jézusnak, Mózesnek és Illésnek egyet. Miközben Péter szólt, fényes felhô takarta be mindnyájukat. A tanítványok félelemmel borultak arcra. A felhôbôl az Atya szava hallatszott. Ugyanúgy mint Jézus megkeresztelkedésekor: ,,Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik. Ôt hallgassátok!'' A szózat elhangzása után Jézus a tanítványokhoz lépett és bátorította ôket: ,,Keljetek fel és ne féljetek!'' Ebben a jelenetben Jézus a három kiválasztott tanítványnak megengedte, hogy bepillantsanak a Mennyek Országának boldogságába. Megkóstolhatták a mennyország örömét, boldogságát. Megláthatták Jézus istenségének dicsôségét, amennyire képesek voltak. A három kiválasztott tanítvány ezt soha el nem felejtette. Most már megerôsített hittel várhatták Jézus szenvedését, a megváltás eseményét. 81.) Miért mutatta be Jézus istensége dicsôségét? Hogy megerôsítse szenvedései elôtt tanítványai hitét. 82.) Mit tapasztaltak meg a tanítványok az úrszínváltozásban? A tanítványok most már nemcsak tetteibôl és mindentudásából ismerték fel Jézus Krisztusban az Istent, hanem szemlélhették is istenségét. 83.) Milyen lehet a mennyország? Pál apostol azt írja róla: szem nem látta, fül nem hallotta, az emberi értelem felfogni nem képes azt a sok jót, amit Isten azoknak készít, akik ôt igazán szeretik. Urunk színeváltozását minden évben augusztus 6-án megünnepeljük. Ekkor szent Máté leírását olvassuk fel a Liturgián könyvének 70. szakaszát (17,1-9) Péter apostol II. levelébôl a szemtanú leírását is felolvassuk (65. apostoli szakasz 1,10-19). ======================================================================== 28. Jézus feltámadása 2. könyv Szent Pál apostol egyik levelében így ír: ,,Ha Krisztus nem támadt volna fel, hiábavaló lenne a mi tanításunk és a ti hitetek.'' Vallásunk alapja: Jézus Krisztus feltámadása. A feltámadást senki nem látta. A feltámadott Krisztussal azonban sokan találkoztak. Már az elmúlt évben több történetet hallottunk Jézus megjelenéseirôl. (ismételjük át ôket) Most ismerjünk meg újabb két történetet. Emlékezünk a kenethozó asszonyokra? Az egyik közülük, Mária Magdolna, ott maradt a sírnál. Már Péter és János is elmentek, ô még mindig ott sírt. Egyszer csak két fehérruhás angyalt látott meg a sírban. Azok megszólították: ,,Asszony, miért sírsz?'' kérdezték. ,,Mert elvitték az én uramat -- felelte -- és nem tudom, hogy hová tették.'' Ekkor hírtelen hátrafordult és meglátta Jézust, de elôször nem ismerte fel. Jézus is szólt hozzá, de a hangjáról sem ismerte meg. Jézus is ezt kérdezte: ,,Asszony, mit sírsz? Kit keresel?'' Mária azt gondolta, hogy a kertész áll mögötte, felkiáltott: ,,Ha te vitted el, mond meg hová tetted, és én magammal viszem!'' Jézus ekkor nevén szólította Máriát, aki most már felismerte Jézust. Át akarta ölelni Jézus lábát, de a feltámadott nem engedte. Máriára bízta, hogy mondja el a tanítványoknak még egyszer a feltámadás örömhírét. Mária sietve tett eleget feladatának. Örömmel újságolta a tanítványoknak: ,,Láttam az Urat!'' Jézus még szenvedése elôtt megígérte tanítványainak, hogy feltámadása után a Genezáreti-tó partján fog velük találkozni. A feltámadás után, amikor az asszonyoknak megjelent, velük is ugyanezt üzente. A tanítványok végül valóban elmentek a tópartra. Jézust nem látták ott, ezért elhatározták, hogy halászni indulnak. Egész éjjel nem fogtak semmit. Reggel, mintha csak a három évvel ezelôtti jelenet ismétlôdne, Jézust pillantották meg a parton. Jézus azt ajánlotta nekik, hogy a bárka jobb oldalára vessék ki a hálót. És ekkor valóban megismétlôdött a csodálatos halfogás eseménye. Százötvenhárom nagy halat fogtak és mégsem szakadt el a háló. Ekkor harmadszor jelent meg Jézus tanítványainak a feltámadás után. 84.) Jézus istensége mellett mi a fô bizonyíték? Jézus istensége mellett a legfôbb bizonyíték a feltámadása. 85.) Mit jelent nekünk Jézus feltámadása? Jézus Krisztus feltámadása a mi hitünk alapja. 86.) Mivel bizonyítjuk Jézus feltámadását? A feltámadásnak nem volt tanúja, de a feltámadott Jézus megjelenései bizonyítják Jézus feltámadását. Szenvedett értünk, mert maga akarta. Feltámadt saját erejébôl. A feltámadott Jézusnak ezt a két megjelenését szent János evangelista írta le. Mindkettôt a reggeli istentiszteleten szoktuk felolvasni. Ez a 8. és a 9. feltámadási evangélium. (20,11-18 és 21,1-14) ======================================================================== 29. Jézus mennybemenetele 2. könyv A feltámadás után Jézus 40 napig maradt tanítványaival. Összesen tízszer jelent meg közöttük. Utoljára a 40. napon gyűjtötte ôket maga köré. Ekkor kivezette ôket az Olajfák-hegyére. Ott még egyszer megparancsolta nekik, hogy tanítsanak minden népet és kereszteljék meg ôket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Megígérte, hogy bár elmegy, mégis velük marad. Lelkükre kötötte, hogy maradjanak Jeruzsálemben, amíg el nem jön a Szentlélek, akit már az utolsó vacsorán megígért nekik, most pedig elküld hozzájuk. Szavait befejezve megáldotta tanítványait és szemük láttára felemelkedett dicsôségben. Felemelkedés közben egy fényes felhô takarta el Jézust a tanítványok szeme elôl. Ôk még sokáig ott álltak, nézték azt a pontot, ahol Jézus eltűnt. Észre sem vették, hogy két fehér ruhába öltözött férfi áll mellettük. Azok szólították meg ôket: ,,Galileai férfiak, mit álltok itt égre emelt tekintettel? Ez a Jézus, aki szemetek láttára égbe ment, majd ismét eljön ítélni a világot.'' Most menjetek a városba, várjátok a Szentlelket, mert elküldi, amint megígérte. A tanítványok visszatértek a városba. Az Istenszülô szűz Máriával együtt állhatatosan imádkoztak az utolsó vacsora termében. Várták a Szentlelket, hogy eltöltse ôket, és segítségével megkezdhessék apostoli munkájukat. 87.) Mi történt a húsvét utáni 40. napon? A húsvét utáni 40. napon Jézus felemelkedett a mennybe. 88.) Milyen feladatot kaptak végrendeletként a tanítványok? Jézus végrendelete ez volt: tanítsatok és kereszteljetek meg minden népet. 89.) Mit ígért nekik ismételten Jézus? Hogy velük lesz munkájukban és elküldi a Szentlelket Jézus mennybemenetelét minden évben megünnepeljük a húsvét utáni 40. napon, áldozócsütörtökön. Az eseményt legpontosabban szent Lukács írta le a 114. szakaszban (24,36-53) Ezt olvassuk fel az ünnepi Liturgián. ======================================================================== 30. Péter megvallja Jézus istenségét 2. könyv A tanítványok éppen úgy látták, mint mi, hogy Jézus Krisztus nemcsak ember, hanem Isten is. Jézus mégis tudni akarta, hogy valóban felismerte-e ôt a tizenkettô. Ezért tette fel nekik még a színeváltozás elôtt a kérdést: Kinek tartotok engem? Szokás szerint Simon-Péter válaszolt elsônek a maga hírtelenségével: ,,Te vagy a Krisztus, az élô Isten Fia!'' Péter válaszát Jézus megjutalmazta: Az egyház oszlopának, a hit kôsziklájának nevezte. Megjegyezte azonban, hogy Péter nem magától ismerte fel Jézusban az Istent, hanem azért, mert az Atya ehhez megadta neki a kegyelmet, vagyis kinyilatkoztatta neki. Péterben a színeváltozás még jobban megerôsítette a hitet. Mégis ô az egyik, aki a nehéz idôben, a szenvedés éjszakáján elbukik: Háromszor tagadta meg Jézust. A feltámadás után Jézus megjelent a Genezáreti-tó partján tanítványainak. Emlékszünk rá, errôl már tanultunk. A csodálatos halfogás megismétlôdése után az utolsó vacsorát is újból átélték. A lakoma után Jézus félrehívta Pétert, és háromszor megkérdezte tôle: ,,Simon Jónás fia, szeretsz-e engem?'' Szándékosan nem nevezte ekkor Péternek, a hit kôsziklájának. Simon mindhárom kérdésre határozottan megvallotta, hogy szereti Jézust. A háromszoros szeretetnyilvánítás eltörölte a háromszoros tagadás bűnét. Jézus Péterre bízta ,,juhainak legeltetését'', vagyis azt, hogy gondoskodjék tanítványairól. Újból elismerte benne az egyház oszlopát, a hit kôszikláját. 90.) Felismerték-e a tanítványok Jézusban az Istent? Igen. Péter meg is vallotta. 91.) Megbocsátotta-e Jézus Péter tagadását? Igen. A feltámadás után a háromszoros szeretetvallomás után. Péter hitvallását szent Máté írta le legrészletesebben. Szeretetvallomását pedig szent János evangelista. Június 29-én az egyiket a Liturgián a másikat a reggeli istentiszteleten olvassuk fel. (Mt 16,13-19 és Jn 21,15-25) ======================================================================== Összefoglalás 2. könyv Jézus Krisztus életét az örömhírbôl az evangéliumból ismerjük. Az Atya mutatta be a Jordánban történt megkeresztelkedésekor. Tanítványokat választott. Élete eseményeivel bizonyította istenségét: ura a természetnek, ura az anyag minôségének, ura az anyag mennyiségének, ura az egészségnek, ura a testi épségnek, ura az életnek, mindent tud az emberrôl, ismeri a jövôt, színeváltozásában megmutatta istensége dicsôségét, feltámadása a végsô bizonyíték, mennybemenetelével befejezte földi működését, de még itt maradt. A tanítványok mindezeket szemlélve vallották meg hitüket. Az, aki mennybôl alászállott és megtestesült, aki három éven át tanított és jót tett, aki nagypénteken keresztre feszítve megváltott bennünket, a színeváltozásban megmutatta istensége dicsôségét, F E L T Á M A D T húsvét után a 40. napon felment a mennybe az Atya jobbján van, és eljön a világot ítélni. Ô Jézus Krisztus, Isten egyszülött Fia és Igéje valóban ember és igaz Isten egy személyben. ======================================================================== Bevezetés 3. könyv Olyan tökéletesek legyetek, mint a mennyei Atya. Ez a követelménye Jézusnak követôivel szemben. Magunk erejébôl e feladatnak nem tudunk eleget tenni. Kell hozzá Isten segítsége, kegyelme, amit a liturgián és a szentségeken keresztül kapunk meg. Ahhoz, hogy e kegyelemforrásokat fel tudjuk használni, meg kell ôket ismerni. E könyv célja, hogy megismerjük liturgikus és szentségi életünket. Különösen az áldozati Liturgiát. Célja, hogy ne csak megismerjük, hanem megszeressük a liturgiákat. Segítséget akar nyújtani, hogy amikor részt veszünk szertartásainkon, tudjuk mit és miért csinálunk. Így lesz azok szépsége igazi lelki élmény számunkra. Liturgiánk végigimádkozott hittan. Annak végzése közben hitünkben megerôsödünk. Így nagyon közel visz minket Istenhez. A mi részünkrôl hit, imádás, szolgálat. Az Isten részérôl kegyelem. E kettô együtt vezet a tökéletességre. A keresztény élet útjára. Ennek a hittankönyvnek két kötete (a 3. és a 7.) segítség akar lenni ehhez az úthoz. A szerkesztô ======================================================================== 1. Az Isten 3. parancsa 3. könyv Szüleink egész héten át dolgoznak. Mi iskolába jövünk. Szombaton közösen elvégezzük a sok házimunkát: takarítunk, bevásárolunk stb. Rengeteg a tennivalónk. A vasárnap az más. Minden családnál más. Mi görögkatolikusok, sok másvallású emberrel együtt, vasárnap elmegyünk a templomba. Ezzel is teljesíteni akarjuk Isten 3. parancsát, amely így hangzik: ,,Megemlékezzél arról, hogy az Úr napját megszenteld!'' Vagy rövidebben fogalmazva: Szentelj egy napot az Úrnak. Az Úr napja a vasárnap. Ezen a napon támadt fel Jézus Krisztus a sírból. Ezt a napot szentelte meg, hogy mi is ezen a napon -- vasárnap -- keressünk vele különleges kapcsolatot. A vasárnapot elsôsorban lélekben és igazságban kell megszentelni. Errôl beszélt Jézus Krisztus a szamariai asszony történetében. Istenszeretetünket azonban valamiképpen külsô tettekkel is meg kell mutatni. Ez a külsô kifejezés kétféle lehet: elmegyünk a görögkatolikus templomba, ott részt veszünk egy közösségi istentiszteleten. Ezenkívül elhagyunk minden olyan munkát, amit máskor is el tudunk végezni. A munkaszünetet nemcsak a vallásos gondolkozás határozza meg, hanem a természet rendje is. Az Isten olyanra teremtette az embert, hogy egészsége érdekében mindenkinek hatnapi munka után szüksége van egy nap kikapcsolódásra. Ilyen az ember természete. A hetedik napon dolgozó ember ezért nemcsak az Isten harmadik parancsa ellen vétkezik, hanem saját egészsége és családja ellen is. Az Isten harmadik parancsa tehát a természet rendjét is védi. A közösségi istentiszteletet liturgiának nevezzük. Ezen egyszerre fejezzük ki Isten iránti szeretetünket, és kapjuk az Isten segítségét életünkhöz, munkánkhoz és fôleg jó cselekedeteinkhez. A liturgiák közül a szent áldozatbemutatást, áldozati Liturgiának nevezzük, és nagybetűvel írjuk. A zsidók is hozzánk hasonló módon szentelték meg az Úr napját. De ôk a szombatot tartották annak. Jézust azért is üldözték, mert véleményük szerint nem tartotta meg a szombati munkaszünetet. Vajon hogyan áll ez a dolog a vasárnapi munkaszünettel? Vannak olyanok, akik kénytelenek vasárnap dolgozni, például: betegápolók, vasutasok, állatgondozók stb. Ôk bűn nélkül végezhetik munkájukat, de egészségük érdekében jól teszik, ha valamelyik hétköznap munkaszüneti napot tartanak. 1.) Melyik az Úr napja? Az Úr napja a vasárnap. 2.) Hogyan kell a vasárnapot megszentelni? Részt kell venni egy közösségi istentiszteleten és a nehéz munkát szüneteltetni kell. 3.) Miért a vasárnap az Úr napja? Mert Jézus Krisztus vasárnap támadt fel. 4.) Hogyan nevezzük a közösségi istentiszteletet? A közösségi istentiszteletet liturgiának nevezzük. Közöttük az elsô az áldozati Liturgia. Megjegyzések: Gondod legyen rá, hogy a hétfôi leckédet már szombaton megtanuld! Ne maradjon a mosás, a takarítás vasárnapra! Az építkezéseket és a kerti munkát is végezzük el szabad szombaton, hogy a vasárnap az Úr napja lehessen! ======================================================================== 2. A szent áldozatbemutatás 3. könyv Az áldozati Liturgiát sokan misének mondják. A liturgia görög szó, annyit jelent: a nép szolgálata. A reggeli és az alkonyati istentisztelet is liturgia. Velük is a nép szolgál az Istenek. Az áldozat azt jelenti, hogy lemondunk valamirôl, ami nekünk kedves, és azt másnak adjuk. Az is áldozat, amikor akaratunk teljesítésérôl mondunk le, vagy az idônket áldozzuk jó tettekre. A legnagyobb áldozatot Jézus Krisztus mutatta be, amikor nagypénteken önként áldozta fel magát, a saját életét a kereszten. Áldozatával jóvá tette az elsô ember bűnét. Az Ô áldozatát nevezzük szent áldozatnak. Jézus azért mutatta be életáldozatát, mert szerette a mennyei Atyát, és szeretett minket embereket is. Ezt mondta: ,,Senki sem szeret jobban, mint, aki életét adja barátaiért.'' Jézus Krisztus keresztje mellett sokan álltak, akik Ôt szerették. Jézus azonban azt akarta, hogy mi, akik nem lehettünk ott a kereszt alatt, szintén részt vehessünk az Ô áldozatán. Ezért alapította meg nagycsütörtökön az utolsó vacsorán az Eucharisztiát. Megmutatta, hogyan tudjuk megjeleníteni az Ô szent áldozatát. Így tulajdonképpen Krisztus keresztje alatt állunk minden Liturgián, tanúja vagyunk az ô áldozatának. Nem elég azonban, hogy jelen legyek a krisztusi áldozaton. Abba nekem is be kell kapcsolódnom. Jézus Krisztus áldozata mellé oda kell helyezni a magamét. Az én áldozatom: az idôm, a fáradozásom, hogy ott legyek, a figyelmem, az együtt imádkozásom és együtt éneklésem. Bekapcsolódásom és részesülésem Krisztus áldozatába keresztény életem fontos része. Ezzel tudom megmutatni közvetlenül, hogy szeretem az Istent, és így egyesülök vele. Amikor a szent áldozat bemutatásán részt veszek, egyúttal Isten kegyelmét is kapom, részese leszek az isteni életnek. Így az isteni élet részeseként tudok keresztény módon élni embertársaim között. A szent áldozat tehát keresztény életem forrása is. Az áldozati Liturgián kívül, a dicséret áldozatával is köszöntjük vasárnapokon és ünnepnapokon az Istent. A dicséret áldozata a reggeli istentisztelet, az utrenye és az alkonyati istentisztelet a vecsernye. 5.) Ki mutatta be a szent áldozatot? Jézus Krisztus nagypénteken a kereszten. 6.) Mi az áldozati Liturgia? Jézus Krisztus keresztáldozatának megjelenítése. 7.) Mi az áldozati Liturgia az én számomra? Minden liturgia keresztény életem része és forrása. Itt mutatom meg közvetlenül, hogy szeretem az Istent, itt és kapom az Isten kegyelmét. 8.) Milyen liturgikus feladatom van? Áldozzam Istennek idômet és erômet -- legyek jelen. Áldozzam Istennek figyelmemet -- imádkozzam, énekeljek másokkal együtt. ======================================================================== 3. Szolgálok az Úrnak 3. könyv Amikor a templomba lépek, az oltár felé meghajlok és keresztet vetek. Így köszönök a ház Urának, az Istennek. Ezt a köszönést metániának nevezzük. Metánia görög szó. Megtérést jelent. Valóban azt fejezem ki metániámmal, hogy bűneimet és minden földi gondomat kívül hagyom a templomon. Most csak az Istenre akarok figyelni, csak neki akarok szolgálni. Szolgálatom elsô lépése az, hogy teljesen az Istenhez térek. A Liturgia, amint tudjuk, szolgálat, istentisztelet, amivel az ember az Istennek szolgál. A liturgiát a pap vezeti, de mindnyájan a pappal szolgálunk közösen. Akkor mutatom meg igazán, hogy szeretem az Istent, -- úgy, ahogy Ô a 3. parancsa szerint elvárja, -- ha nemcsak jelen vagyok a liturgiákon, hanem tevékenyen részt is veszek azokon. A liturgiák párbeszédesek. Ez azt jelenti, hogy az elôimádkozó pap szavaira Isten népe együtt felel, vagy azt kiegészíti. Válaszolni kell tehát a pap szavaira. A közösen mondott imákat együtt kell mondani a többiekkel. Együtt kell énekelni a jelenlévôkkel. A fontosabb részekre fel kell állni, az egyház elôírása, a szokás szerint. Az áldásokra és a Szentháromság említésére áhítattal keresztet kell vetni. A legfontosabb, hogy mindenre figyeljek, és valóban lélekben és igazságban imádjam az Istent, lélekben és igazságban szolgáljak az Úrnak. Néhányan az oltár mellett a papnak segédkezve vesznek részt a liturgiákon. Ôk tömjénezôt készítenek, viszik a hármas gyertyát, kézbe adják a liturgiát vezetô papnak, amire szüksége van. Mindent megtesznek, amire a pap kéri ôket. Törekedj arra, hogy méltó lehess az oltár körül szolgálni. 9.) Mit jelent ez a szó: liturgia? Liturgia görög szó; jelentése a nép szolgálata (Isten elôtt) 10.) Mivel szolgálok a templomba lépésnél? A templomba lépésnél metániával szolgálok. (meghajlás + keresztvetés) 11.) Hogyan szolgálok a liturgiák alatt? Figyelemmel, énekkel, imával, lélekben és igazságban szolgálok a liturgiák alatt. ======================================================================== 4. Énekelek az Úrnak 3. könyv Régen azt mondták, hogy aki a templomban énekel, kétszeresen imádkozik. Ma is igaz ez a mondás. Az egyik legszebb szolgálat az ének. A pap a liturgiák imáinak nagy részét énekelve mondja, mi pedig énekkel felelünk. Az éneket a kántor vezeti, ez az ô szolgálata. Mindenkinek rá kell figyelni és szépen együtt énekelni. Az énekhang az Isten ajándéka. Nem mindenkinek van egyformán jó hangja. Mindenki olyan hangon énekel, amilyet Istentôl kapott. Ne szégyelld hangodat, de ne is dicsekedj vele, ne akarj feltűnni. Egységesen, figyelmesen kell énekelni. A liturgiákban vannak állandó énekek. Olyanok is, amikor állandó szöveget különbözô dallamon énekelünk. Máskor különbözô szövegeket énekelünk ugyanarra a dallamra. A legtöbb énekünket a ,,nyolchangú'' énektárban találjuk meg. A nyolc hang igen változatos. Egy-egy hang több dallamot foglal magában. Némely éneket tropár dallamon énekelünk, másokat a kontákok dallamán. A tropár mindig az ünnep fô éneke, a konták pedig a tropárt kíséri. Minden hangnak van kánonja. A legtöbb éneket viszont sztihira dallamon énekeljük. Sztihirák = énekversek. Sztihira dallamon énekeljük általában az áldozati Liturgián a Miatyánkot. Ugyanazt a szöveget nyolc héten át más-más dallamra. Nagyon szépek a nyolc hang minta dallamai. Közöttük a legszebbek a húsvétiak. Több nagy ünnep egy- egy énekét saját dallamon énekeljük. Néha egy-egy éneket énekkar énekel több szólamra. Ilyenkor -- ha nem vagy az énekkar tagja -- figyelemmel hallgass. A dallam és a szöveg szépsége segítsenek az Istenre találásban. 12.) Melyik az egyik legszebb szolgálat? Az egyik legszebb Isten szolgálat a templomi ének. 13.) Ki vezeti a templomi éneket? A templomi éneket a kántor vezeti. 14.) Hogyan kell énekelni a templomban? A templomban egységesen, figyelmesen, feltűnés nélkül kell énekelni. 15.) Miben találjuk meg legtöbb énekünk dallamát? Legtöbb énekünk dallamát a nyolchangú énektárban találjuk. 16.) Melyek a legfontosabb dallamok? A legfontosabb dallamok: a tropár, a konták és a sztihira. ======================================================================== 5. Elôkészület az áldozati Liturgiára 3. könyv Jézus Krisztus 30 évig Názáretben élt. Megkeresztelkedése után 40 napig a pusztában imádkozott a böjtölt. Azután három évig tanított. Mindezzel a keresztáldozatra és a megdicsôülésre készült föl, és elôkészítette tanítványait is. A keresztáldozat megjelenítésére -- a Liturgiára -- nekünk is föl kell készülnünk. E fölkészülést nevezzük elôkészületnek. A pap a templomba lépve a szokásos kezdet imáit mondja el. Te is amikor Liturgiára lépsz be a templomba, metánia után a helyedre állva mond el a szokásos kezdet imáit. Imái végeztével a pap az öltözô asztalhoz megy, és magára ölti a liturgikus ruhákat. Te is kérjed az Istent, hogy kegyelme ruhájába öltöztesse lelkedet. Hogy méltóan vehess részt a Liturgián. A pap az elôkészítô asztalnál felvágja és a diszkoszra teszi a kenyeret, a kehelybe önti a bort és egy csepp vizet. A kenyeret proszforának nevezzük. A proszfora munkánk gyümölcse, a bor örömünk jelképe. A pap közben imádkozik: megemlékezik az élôkrôl és a holtakról. Felajánlja értük a Liturgiát. Gondolatban te is helyezd a diszkoszra munkádat, örömeidért adj hálát, és bízzál abban, hogy kéréseidet meghallgatja az Isten. Az elôkészület végén a pap megtömjénezi az adományokat, majd az egész templomot és a népet. Mi pedig vele együtt imádkozzuk, most már hangosan, az 50. zsoltárt. Közösen tartunk bűnbánatot, -- metanoiát -- hogy méltóan kezdhessük meg a közösségi istentiszteletet, a Liturgiát. 17.) Mire való az elôkészület? Az elôkészület bűnbánattal készít fel a Liturgiára. Itt adom elô kéréseimet. 18.) Melyik két imával készülök a Liturgiára? A szokásos kezdettel és az 50. zsoltárral készülök a Liturgiára. 19.) Hogyan nevezzük az oltáron használt kenyeret? Az oltáron használt kenyeret proszforának nevezzük. ======================================================================== 6. A velünk imádkozó Krisztus 3. könyv Jézus Krisztus mondta: ,,Ahol ketten, vagy többen összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.'' A liturgiáknak éppen ezért egyik nagy értéke, hogy Jézus Krisztus is velünk imádkozik. Minden liturgia imádság is, de vannak a liturgiáknak kifejezett imádságos részei. Az áldozati Liturgiának imádságos részei a könyörgés-sorozatok, amiket ekténiáknak nevezünk, és a zsoltárversek, azaz az antifonák. Az áldozati Liturgián négy ekténiát hangosan énekel a pap. Néhányat csendesen imádkozik végig, míg a nép mást énekel. Valamikor a most csendben imádkozott ekténiákat is hangosan énekelte a pap. A Liturgia elején énekeljük a nagy ekténiát. Mivel ebben négyszer imádkozunk a békességért, ezért ezt az ekténiát békesség ekténiának is szoktuk nevezni. A nagy ekténiában az egyházért, a lakóhelyért, megfelelô idôjárásért, bô termésért és szabadságért könyörgünk. A pap könyörgéseire így felelünk: ,,Uram, irgalmazz!'' Azt az ekténiát, amelyikben háromszor felelünk ,,Uram, irgalmazz''-t egy-egy könyörgésre, hármas ekténiának nevezzük. Ebben a püspökért és a papokért, a jelenlévôkért, minden testi -- lelki rokonunkért (atyánkfiáért) és minden igazhitű keresztényért imádkozunk. Igazhitűnek azokat a keresztényeket nevezzük, akik ugyanúgy imádkoznak, mint mi, vagyis a görög szertartás szerint. A Miatyánk elôtt énekelt kérô ekténiában tökéletességet, hűséget, ôrzôangyalt, bűnbocsánatot és azt kérjük, hogy életünk végén is segítsen az Isten. Azért nevezzük kérô ekténiának, mert könyörgéseit így fejezi be a pap: ,,kérjük az Úrtól!'' Mi pedig így válaszolunk: ,,Add meg, Uram!'' Az áldozati Liturgia végén hálaadó ekténiát mondunk. Hálát adunk benne, hogy részt vehettünk a Liturgián. Igazán akkor szép ez a hálaadás, ha meg is áldoztunk. 20.) Hogyan nevezzük a liturgiák könyörgés-sorozatait? A liturgiák könyörgés sorozatait ekténiáknak nevezzük. 21.) Milyen ekténiákat ismerünk? A nagy -- vagy békesség ekténiát --, a hármas ekténiát, a kérô ekténiát és a hálaadó ekténiát. 22.) Hogyan nevezzük a Liturgia elején énekelt zsoltárverseket? A Liturgia elején énekelt zsoltárversek az antifonák. 23.) Mi a liturgiák egyik nagy értéke? A liturgiák egyik nagy értéke, hogy Jézus is velünk imádkozik. ======================================================================== 7. A minket tanító Krisztus 3. könyv Jézus Krisztus azért is jött, hogy tanítson. A liturgiákban is ô tanít minket. Elsôsorban a felolvasott bibliai könyvekbôl tanulunk. Minden liturgiában van tanítás, de a legtöbb tanítást az áldozati Liturgiában kapjuk. Mielôtt a pap Jézus Krisztus helyett tanítani kezdene, kezébe veszi az evangéliumos könyvet, ami mindig az oltáron van. Megkerüli vele az oltárt és kiviszi, magasra emelve, a királyi ajtó elé. Ez a kis bemenet. Arra emlékeztet, hogy Jézus Krisztus tanító útján az Isten országának örömhírét hirdette. Körüljárt a zsidók országában. A pap elôtt háromágú gyertyát visznek. Ez a Szentháromságra emlékeztet, aki Jézus Krisztus keresztelkedésekor bemutatkozott. A kis bemenet után énekeljük el a tropárokat, kontákokat. Ezek az ünnepet vagy a szándékot összefoglaló rövid versek. Majd a Szentháromságot dicsôítô Szent Isten-t énekeljük. Ezután kezdôdik a tanítás. A pap minden tanító rész elôtt felszólít: figyeljünk a bölcs tanításra (figyelmezzünk... bölcsesség). Az elsô tanítás egy zsoltárvers, a prokimen (töredék), amit közösen énekelünk el. Ez vezeti be az apostol tanítását. Az apostoli szakaszt általában a kántor olvassa fel. Ez az ô szolgálatához tartozik. Ennek végén kezdôdik a legfontosabb tanítás. Az evangéliumi szakasz felolvasása. A pap a négy evangélium valamelyikébôl olvassa Jézus Krisztus szavát vagy tetteit. Húsvét vasárnap kivételével a nép felé fordulva olvassa. Mi pedig felállva hallgatjuk. Legtöbbször az evangélium olvasása után következik az Igehirdetés. Ebben a pap saját szavaival hirdeti Krisztus igéit. Megmagyarázza az evangélium tanítását. A Jézus Krisztus tanítására mi azzal felelünk, hogy a Liturgián késôbb, ugyancsak felállva, elmondjuk a Hiszekegyet. 24.) Ki tanít a liturgiákban? A liturgiákban Jézus Krisztus tanít. 25.) Mivel kezdôdik az áldozati Liturgiában a tanítás? Az áldozati Liturgiában a tanítás a kis bemenettel kezdôdik. 26.) Melyek a tanítás fô részei? A prokimen, az apostol, az evangélium és a szentbeszéd. 27.) Mivel felelünk a tanításra? A hitvallás elmondásával. ======================================================================== 8. Jézus Krisztus az áldozat 3. könyv Az imádság az egész Liturgián, elejétôl végig köztünk tartja a velünk imádkozó Krisztust. Imádságos része ezért nincs is a Liturgiának, hiszen az egész Liturgia imádság. A Liturgia tanító része azonban a szentbeszéddel befejezôdik. Itt kezdôdik a második rész, a Titok megünneplése, amelyben Krisztus az áldozat. A pap imádságában elmondja Isten elôtt, hogy senki sem méltó arra, hogy Istennek szolgáljon. Isten ennek ellenére átadta nekünk, ránk bízta ezt az áldozatot. Kérjük tehát, hogy tegyen méltóvá bennünket. Eközben mi énekeljük: Kik a kerubokat titkosan ábrázoljuk, és az elevenítô Háromságnak háromszorszent éneket ajánlunk, tegyünk félre mostan minden földi gondot. Énekünk mondanivalója ez: Most itt a templomban mi helyettesítjük a kerub-angyalokat, akiket Izaiás próféta látott az Ószövetség idejében, miközben így énekeltek Istennek: ,,Szent szent szent a Seregek Ura.'' Mi énekelünk helyettük háromszor szent éneket az Istennek. Félre kell tehát tennünk minden földi gondot. Ekkor a pap megszakítja az éneket. Az elôkészítô asztalról az adományokat körmenetben az oltárra viszi. Ez a nagy bemenet. A nagy bemenet Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulására, a virágvasárnapra emlékeztet. Jézus megérkezett az áldozat helyére. Ugyanakkor egy másik menetre is emlékeztet minket. Arra, amikor Krisztus a kereszttel a vállán a Golgotára ment. A nagy bemenet után folytatjuk az éneket. Megmondjuk az okát, miért kell minden földi gondot félretenni. ,,Mert a mindenek királyát fogadjuk, kit láthatatlanul hordoznak az angyali rendek.'' A hitvallás elmondása után a pap ismét figyelmeztet: következik a szent áldozat, tehát álljunk illôen. Mi énekünkkel megvalljuk, hogy az áldozat hozta el számunkra a békesség irgalmát. Ezután Istenhez emeljük szívünket, és a jeruzsálemiekkel együtt zengjük: ,,Áldott, ki az Úr nevében jô! Hozsanna!'' A pap pedig Jézus Krisztus szavait énekli, melyeket a Titkos Vacsorán mondott a kenyér és a bor fölött: Vegyétek, egyétek... Igyatok ebbôl mindnyájan... Mi áhítatos lélekkel, illôen állva hallgatjuk a pap szavait, Jézus Krisztus szavait. Tudjuk, hogy a pap szavai és a Szentlélek átváltoztató ereje most hozza közénk, Krisztust az áldozatot. Fel is kiáltunk énekünkkel: ,,Téged éneklünk, téged áldunk, néked hálát adunk, Urunk, és imádunk téged, Istenünk! Ezek azok a percek, amikor ott állunk Krisztus keresztjének tövében. Amikor átéljük a megváltás nagy eseményét. Amikor Jézus Krisztus keresztáldozata vérontás nélkül megjelenik elôttünk. Érdemes volt félre tenni minden földi gondot. 28.) Mivel kezdôdik az áldozati része a Liturgiának? A nagy bemenettel. 29.) Mire emlékeztet a nagy bemenet? Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulására és keresztútjára. Jézus az áldozat helyére érkezik. 30.) Mit jelent számunkra az áldozat? Azt, hogy Jézuson keresztül a Mennyei Atya megbocsát. 31.) Hogyan vegyünk részt az áldozaton? Áhítatos lélekkel, illôen állva vegyünk részt az áldozaton. 32.) Hogyan jön közénk Krisztus, az áldozat? Krisztus az áldozat a pap szavai és a Szentlélek átváltoztató ereje nyomán jön közénk. ======================================================================== 9. A Miatyánk 3. könyv Jézus Krisztus keresztje alatt állunk. Megemlékezünk mindenkirôl, aki kedves nekünk. Kiváltképpen az Istenszülô szűz Máriáról. Megismételjük az áldozati Krisztus jelenlétében kéréseinket, amelyeket az elôkészületben elôadtunk. Ennek befejezéseként elénekeljük a kérô ekténiát. Azután a pap engedélyt kér az Istentôl, hogy Jézus Krisztus tanítása szerint Atyának nevezhessük. Az engedély birtokában énekeljük el a Miatyánkot. Jézus Krisztus tanított meg a erre az imádságra. Ezért nevezzük az Úr imájának. Minden liturgiában elimádkozzuk, általában többször. Az áldozati Liturgia elején a szokásos kezdetben csendben imádkozzuk. Az áldozás elôtt pedig sztihira dallamon énekeljük. A Miatyánkot három részre oszthatjuk: Elôször megszólítjuk és megvalljuk a mennyei Atyát. A második része 7 kérés: 1. Isten nevét szentnek tartsa mindenki. 2. Jöjjön el az ô országa 3. Teljesüljön az akarata a mennyben és a földön. 4. Kérjük a mindennapi kenyeret. 5. Kérjük bűneink bocsánatát és megígérjük, hogy mi is megbocsátunk az ellenünk vétôknek. 6. Segítségét kérjük a kísértésben, 7. és szabadító erejét minden gonosztól. Végül megmagyarázzuk, hogy miért szólunk így az Istenhez. Mert övé az ország, a hatalom és a dicsôség. Nemcsak most, hanem örökkön örökké. Nemcsak az Atyáé, hanem a teljes Szentháromságé. A Miatyánk eléneklésének különösen fontos szerepe van az áldozás elôtt. Felkészülés ez a testvéri, közösségi áldozásra. Ez a kérés: ,,Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.'' itt nemcsak az otthoni asztal kenyerét jelenti, hanem szól az oltár kenyerérôl, arról, amelyiket az áldozásban kapunk. Amelyikrôl, majd az elsô áldozásra készülve fogunk mindent megtanulni. Az oltár kenyerét Eukarisztiának nevezzük. 33.) Kirôl emlékezünk meg a Krisztus keresztje alatt állva? Megemlékezünk a Krisztus keresztje alatt mindenkirôl, aki nekünk kedves. Ezzel is kifejezzük, hogy szeretjük egymást. 34.) Mire készít fel a Miatyánk? A Miatyánk a testvéri, közös áldozásra készít fel. 35.) Hány része van a Miatyánknak? Három: Megvallom az Atyát, kérem az Atyát, megokolom hitvallásomat és bizalmamat. 36.) Milyen kenyeret kérek a Miatyánkban? Nemcsak az otthoni kenyeret kérem, hanem az oltár kenyerét is, hogy részesülhessek belôle. ======================================================================== 10. Az áldozás 3. könyv Amikor a pap az elôkészületet végezte, elôször egy nagyobb négyzetalak proszforát helyezett a diszkoszra. Az elején pecsét van, ezen ez olvasható: IC-XC NI-KA = Jézus Krisztus gyôz. A proszfora hátsó oldalára keresztet vág és közben így imádkozik: ,,A mi Urunk, Jézus Krisztus emlékezetére.'' Ezt a proszforát báránynak nevezzük. A Miatyánk eléneklése után ismét figyelmeztet a pap: magasra emeli az átváltoztatott Bárányt és így szól: ,,Szentség a szenteknek.'' Azután a keresztvágás nyomán megtöri a szentséget. Ez a ,,kenyértörés'' Jézus Krisztus mozdulatát is utánozza. Szenteknek nevez minket, mert a Biblia a hívôket szenteknek nevezi. Mi viszont énekünkben így felelünk: ,,Egy a szent, egy az Úr, Jézus Krisztus!'' Valóban Ô minden szentség forrása. Ô az, aki Szentlelkével megszentelte az adományokat és megszentel minket is. Pap és nép együtt imádkozza el ekkor az eukarisztikus hitvallást: ,,Hiszem, Uram és vallom...'' Azután a pap megáldozik, mi pedig áldozási verset énekelünk. Az áldozási vers a prokimenhez hasonlóan egy zsoltár vers, amit legtöbbször a kerub-ének dallamán énekelünk. Miután a pap megáldozott, egyesíti az átváltoztatott kenyeret az átváltoztatott borral. Ez az egyesítés Jézus Krisztus feltámadására emlékeztet minket. Azután a nép felé fordul, kezében a kehellyel és áldozáshoz hívja a népet: ,,Istenfélelemmel, hittel és szeretettel közeledjetek!'' Akiben van istenfélelem, hit és szeretet, az jön és áldozik. Az áldozás után a pap szentségi áldást ad: ,,Üdvözítsd Isten a te népedet, és áldd meg örökségedet!'' Mi pedig a pünkösd énekét zengjük: Láttuk az igazi világosságot, vettük a mennyei Szentlelket, ez üdvözít minket. 37.) Milyen feliratot olvasunk az áldozat pecsétjén? Jézus Krisztus gyôz. IC-XC NI-KA 38.) Mit tesz a pap az áldoztatás elôtt? Megtöri a szent kenyeret, utánozza Jézus Krisztus mozdulatát. Egyesíti az átváltoztatott kenyeret az átváltoztatott borral. 39.) Mire emlékeztet ez az egyesítés? Jézus Krisztus feltámadására. 40.) Milyen imát mondunk el áldozás elôtt? Az eukarisztikus hitvallást mondjuk el áldozás elôtt. 41.) Mi az áldozás? Szentség a szenteknek, akik istenfélelemmel, hittel és szeretettel közelednek. 42.) Mi történik áldozás után? A pap szentségi áldást ad, mi pedig pünkösdi éneket énekelünk. ======================================================================== 11. A hálaadás 3. könyv Eukarisztia görög szó. Jelentése hálaadás. Az egész eukarisztikus áldozat hálaadás Jézus Krisztus iránt, aki megváltott, megszentelt és üdvözíteni akar minket. Az eukarisztikus Liturgiát mégis külön hálaadással fejezzük be. Hálát adunk Jézus Krisztusnak, hogy velünk együtt imádkozott. Hálát adunk neki, hogy tanított minket. Hálát adunk, hogy szent áldozatához, a kereszt tövébe engedett minket. Hálát adunk, hogy megáldozhattunk. Elôször énekkel adunk hálát: ,,Teljenek be ajkaink...'' Énekünk tartalma ez: Isten dicsôségérôl akarunk énekelni, mert a szent Titokban, a Liturgiában és benne az áldozásban részesülhettünk. Segíts minket Urunk, hogy egész nap hálát adva gondoljunk igazságaidra. Az ének után a pap hálaadó ekténiát mond. Felszólít minket igazhívôket, akik részesültünk Krisztus Titkaiban, hogy adjunk hálát az Úrnak. Az amboni imában hálaadásunkat meg is indokoljuk. Hiszen minden jó adomány és minden tökéletes ajándék Istentôl, a világosság Atyjától származik. Fel is kiáltunk ezért mindnyájan: ,,Áldott legyen az Úr neve.'' A pap és a hívôk közössége most már békével távozhat. A liturgikus ruhák levetése közben a pap még csendesen elimádkozza az agg Simon szavait: ,,Most bocsásd el, Uram, szolgádat... mert látták szemeim a te üdvözítôdet.'' Megtelt a szívünk a Liturgiában kapott kegyelmekkel. Hirdetjük Jézus Krisztus feltámadását életünkkel, és várhatjuk második eljövetelét. 43.) Mit jelent a Eukarisztia? Hálaadást jelent. 44.) Miért adunk hálát az áldozati Liturgia végén? Mert találkozhattunk Jézussal és mert minden adomány a világosság Atyjától származik. 45.) Mibôl áll hálaadásunk a Liturgia végén? Hálaadó ének, hálaadó ekténia és Simeon szavaiból. ======================================================================== 12. A templom 3. könyv A görögkatolikus templomokat rendszerint úgy építették, hogy a keleti végén van a szentély. Keleten élt ugyanis Jézus Krisztus. Onnan indult el az ô tanítása, és mert keleten kelt föl, nemcsak a nap, hanem az igazi szellemi Nap, Jézus Krisztus is, aki a világ világossága. A templom nyugati végén van a bejárat. Az elôcsarnokba lépünk be. Ezt sok felé cinteremnek nevezik. Régen itt vehettek részt a Liturgia tanító részén azok, akik a keresztségre készültek. Az elôcsarnokból a hajóba jutunk. Ez a templom legtágasabb része. Az istentiszteletek alatt itt foglalnak helyet a hívek. Régebben csak álltak, ma a legtöbb templomban padokba vagy székekre ülhetnek. A hajóból egy lépcsôfokkal lépünk a külsô szentélybe. Ennek a középsô része az ambon. Innen olvassa fel a pap az evangéliumot. Innen magyarázza azt meg a szentbeszédben. Itt mondja el a Liturgia végén az amboni imát. Néhány istentiszteletet itt állva vezet. Az ambon két oldalán van a szólea. Kétoldalt a kántorok, segédkezôk helye van. A külsô szentélyt a belsôtôl az ikonosztázion választja el. Ikonosztázion görög szó. Magyar jelentése képállvány. A belsô szentélybe az ikonosztázion három ajtaján lehet bemenni. A középsôt királyi ajtónak nevezzük. Ezen csak a pap mehet keresztül. Ô is csak istentisztelet alatt. Egyébként a pap az északi ajtót használja, segítôi pedig a déli ajtót. 46.) Milyen irányban épül a görögkatolikus templom? A görögkatolikus templom nyugat-keleti irányban épül. Keleti végén van a szentély. 47.) Hány része van a templomnak? Három: elôcsarnok, hajó, szentély. 48.) Mi osztja ketté a szentélyt? A szentélyt az ikonosztázion osztja ketté. 49.) Melyek a külsô szentély részei? Az ambon és a szólea. ======================================================================== 13. A templom berendezése 3. könyv A hajóban van a tetrapod. Ez egy asztal, rajta kereszt, vagy kép. A templomba lépéskor, mielôtt a helyünkre megyünk ezt megcsókoljuk. A tetrapod elôtt végezzük nagy ünnepek elôtt a litiás áldást. Itt áldja meg a pap a házasokat. legtöbbször itt történik a keresztelés. A hajóban volt régen a kántor széke, a klérosz. Ma már legtöbb templomban a hajó fölé nyúló kórust építenek. Innen vezeti a kántor az éneket. A hajóban van az olvasó állvány az analógion. Amikor a pap az evangéliumból olvas, akkor az ambon elé teszik és ô ráteszi a könyvet. Sok templomban a hajóban padok és zászlók is vannak. A szentélyben van az oltár, a magas trón, az elôkészületi asztal és az öltözô asztal, amire a liturgikus ruhákat készítik ki. Az oltár fölött négy oszlopon baldahin = boltozatos mennyezet van. Az oltáron van az evangélium, a kereszt, az ereklyekendô (görögül antimenzion) és a gyertyák. Legtöbbször rajta van a liturgikon is, amibôl a pap az istentiszteleteket végzi. Ennek külön állványon kellene lenni az oltár mellett. A templom berendezéséhez tartozik még az ikonosztázion. Ez rendszerint 48 képbôl áll. Az ajtókat a négy alapkép veszi körül. A képek balról kezdve: szent Miklóst, az Istenszülôt, az ítélô Krisztust és a templom védôszentjét ábrázolják. A királyi ajtó fölött három kép van: a Titkos Vacsora képe, a fôpap Krisztus és a Golgota. Az alapképek fölött három sor kép. Az elsô sorban az ünnepek, a másodikban az apostolok, a harmadikba a próféták képei vannak. Az ajtókat is képek díszítik, a királyi ajtón függöny is van. 50.) Mi a tetrapod? Asztal a templom közepén a hajóban. 51.) Mi az analógion? Olvasó állvány. 52.) Mibôl áll a szentély berendezése? Oltár, magas trón, elôkészületi asztal és öltözô asztal. 53.) Mi található az oltáron? Evangéliumos könyv, kereszt, ereklyekendô, gyertyák. 54.) Melyek az ikonosztázion fô képei? A négy alapkép, a Titkos Vacsora, Krisztus a fôpap és a Golgota. ======================================================================== 14. A liturgikus ruhák 3. könyv A liturgikus ruhák megôrizték a IV. század öltözködési szokásait. A pap az istentiszteleteket különleges díszruhákban végzi. Teljes liturgikus díszbe így öltözik a pap: Elôször egy földig érô, bô ujjú inget vesz magára. Ennek görög neve sztihárion. Ezt derékban övvel köti meg. Az ing bô ujját egy-egy kézelôvel szorítja alkarjához, hogy az oltárnál biztonságosan mozogasson. Azután felveszi a papi hatalom megkülönböztetô jelét. Ezt a ruhát görögül epitrahelionnak nevezzük. Ezt minden papi ténykedéshez felveszi! Végül a palástot ölti magára. A palást görög neve felon. A papi ruhák egyes darabjai ugyanabból az anyagból készültek. Esetleg a sztihár készül vékonyabb anyagból. A ruhák színe két féle: világos vagy piros. A világos legtöbbször fehér szokott lenni. A piros ruhát néhány ünnepen, a böjti idôben és a halotti szertartásokon viseli a pap. Máskor mindig világosat vesz fel. A püspök és a diákonus a papétól eltérô ruhadarabokat is magára ölt. A püspök megkülönböztetô ruhája az omofor, egy széles szalag; a diakonus megkülönböztetô ruhája az orár, keskenyebb szalag. 55.) Melyek a pap liturgikus ruhái? A sztihár, az öv, a kézelô, az epitrahelion és a palást. 56.) Melyik a papi hatalom ruhadarabja? Az epitrahelion (a püspöké az omofor, a diakónusé az orár) 57.) Milyen színűek a liturgikus ruhák? A liturgikus ruhák színe világos vagy piros. 58.) Mikor vesz fel a pap piros ruhát? Néhány ünnepen, böjti idôkben és halottas szertartásokon a pap piros ruhát vesz fel. ======================================================================== 15. A liturgikus eszközök 3. könyv A liturgikus eszközöket két csoportra oszthatjuk. Egy részüket az áldozati Liturgiánál használjuk, más részüket szentségek, vagy szentelmények kiszolgáltatásakor. Az áldozati Liturgiánál használjuk a kelyhet. Ez egy fémbôl készült talpas pohár, legtöbbször illôen aranyozva. Ebbe készíti elô a pap a Liturgiához a bort. A kenyeret, proszforát felvágás után a diszkoszra helyezi a pap. A diszkosz talpas tányér ugyancsak fémbôl és ugyancsak általában aranyozva. A diszkoszra helyezett proszfora fölé állítja a pap a csillagot, ami a betlehemi csillagra emlékeztet. A proszforát lándzsával vágja ki a pap, sôt a bárányt át is szúrja vele, miután keresztet vágott a hátoldalára. Ez a lándzsa jelképezi, hogy a katona a keresztre feszített Jézus oldalát átszúrta. Az áldoztató kanállal osztja ki a pap az Eukarisztiát. A bort és vizet kis kancsókban készítjük elô, ezeket ampolnának nevezzük. Végül az áldozati Liturgia eszköze egy kis szivacs. Emlékeztet minket ez arra a szivacsra, amit egy katona nádszálra tűzve a kereszten függô Jézusnak nyújtott ecettel telve. A többi liturgikus eszközt az áldozati Liturgián kívül is használjuk, vagy csak más istentiszteletek eszközei. Ilyen az oltárszekrényben ôrzött fedeles kehely. Ebben az Eukarisztiát tartjuk, hogy a betegeket meg tudjuk áldoztatni bármikor. Külön kis tarsolyban van a beteglátogató felszerelés. Ebben visszük a betegekhez az Eukarisztiát és a betegek kenetéhez szükséges dolgokat. Kereszteléskor keresztelô kancsót és tálcát használunk. Egy kettôs tartóban, ikerkapszulában ôrizzük a kereszteléskor és bérmáláskor használt olajat. A litiás készletet kenyér, búza, bor és olajáldásokkor használjuk, a szenteltvíz tartót és hintôt áldásokkor, szenteléseken, esküvôn és temetésen használjuk. A füstölôt és a tömjéntartót istentiszteleti elôírásokra készítjük ki. A szenteltvíz hintôt, a füstölôt és a tömjéntartót a pap mellett segédkezôk készítik elô és adják a pap kezébe. 59.) Milyen eszközöket használunk az áldozati Liturgián? Az áldozati Liturgián használjuk a kelyhet, a diszkoszt, a csillagot, a lándzsát és az áldoztatô kanalat. 60.) Milyen eszközöket használunk a kereszteléskor? A keresztelô kancsót, tálcát és kettôs olajtartót. 61.) Mit adnak a segítôk a pap kezébe? A füstölôt, a tömjéntartót és a szenteltvíz hintôt. ======================================================================== 16. Terítôk, kendôk a templomban 3. könyv Az elôkészületnél a szent adományokat három terítôvel takarjuk le. A kis takarót, egy kis négyszögletű kemény lapot, a kehelyre helyezzük. A középsô takaróval a diszkoszt fedjük be. Végül az egészet a nagy takaró borítja. Ez a három takaró a liturgikus öltözet anyagából készült. Ezért minden templomban annyi van belôle, ahány rend ruha és mindig a megfelelô szint használjuk. A kehelyre a kis takaró alá egy kis piros vászon kendôt teszünk. Ez a lention. Ezzel törli az istentisztelet végén szárazra a kelyhet a pap. Ezért kehelytörlônek is nevezhetjük. Sok templomban fehér vászon kendôt használnak. Az oltárt is három takaróval terítjük le. Legalul egy vászon takaró, ezt testtakarónak nevezzük. Azon egy finomabb gyolcs takaró. Ez az öltözet. Az evangéliumos könyv alatt összehajtva van az oltárabrosz. Ezt nevezzük ilitonnak. A nagy bemenet elôtt, miután az evangéliumos könyvet félreállítja, ezt hajtja széjjel a pap. Ezzel teríti meg az oltárasztalt. Az iliton az antimenzionba van belehajtva. Az antimenzion nem terítô, hanem tartozéka az oltárnak. Ez egy díszes négyszög alakú kendô, amelynek közepébe ereklye van belevarrva. Sok templomban az antimenziont a két nagy oltárterítô alatt tartják, mert az antimenzion már régi, dísztelen és kopott. 62.) Mit tudsz a kehely takarókról? A liturgikus öltözet anyagából készülnek. Három van belôle: kis, közép és nagy takaró. 63.) Mi a lention? Vászon kendô a kehely törlésére. 64.) Mi az iliton? Oltárabrosz, amivel a pap megteríti az oltárt. 65.) Mi az antimenzion? Díszes ereklyetartó kendô. ======================================================================== 17. Könyvek a templomban 3. könyv A templomba mindenki vigyen magával imakönyvet vagy énekeskönyvet. Lehetôleg már otthon keresse ki azokat az énekeket, amelyeket nem tud kívülrôl. Az áldozati Liturgiára általában a tropárokat és a kontákokat kell kikeresni. Sok helyen a pap, vagy a kántor a liturgia megkezdése elôtt bemondja, vagy kiírja a változó énekek lapszámait. A pap imádságos könyve a zsolozsma. Ô azt viszi magával. Több olyan könyv is van, amelyiknek állandó helye a templom. Ezek között a legelsô az evangéliumos könyv. Ez mindig az oltár közepén van. Csak akkor veszi el onnan a pap, amikor használja. Az áldozati Liturgián, amikor a pap az oltárasztalt megteríti, az evangéliumos könyvvel az oltárszekrényt takarja el. Az oltár melletti kis állványon van a Liturgikon. Ez magába foglalja az áldozati Liturgia teljes szövegét és a többi szertartások papi imáit. Sok helyen az állványnak nincs lába, és azt az oltárra teszik. A szentségeket, például a keresztelést, a bérmálást; és a szentelményeket, például a temetést vagy a szenteléseket az Euhológionból végzi a pap. Az apostolból olvassa fel a kántor az áldozati Liturgián az apostoli szakaszt. Az apostolok leveleibôl vagy az Apostolok Cselekedeteibôl. Ebben vannak az ószövetségi olvasmányok is. Az istentiszteletek változó énekeit a nyolchangú énektárból, az Oktoéhbôl, a szentek tiszteletére összeállított Méneából és a húsvéthoz kapcsolódó ünnepek Triodionjából vagy Pentekosztárionjából énekeljük. Az istentiszteletek menetét és a többi könyv használatát a szertartási utasítás, a Tipikon írja elô. A hívek kezében lévô imakönyvek és énekeskönyvek, a templomi liturgikus könyvek kivonatai. Az Evangélium tartalmazza Jézus Krisztus életét és tanítását a négy evangélista leírásában, akikrôl 2. osztályban tanultunk. 66.) Mely könyveket használjuk az áldozati Liturgián? Az Evangéliumot, a Liturgikont és az Apostolt. 67.) Mibôl keresztel a pap? Az Euhológionból keresztel a pap. 68.) Melyik könyv írja elô a szertartások menetét. A szertartások menetét a szertartási utasítás, a Tipikon írja elô. ======================================================================== 18. A délutáni istentisztelet 3. könyv Az egyházi napot a délutáni istentisztelettel kezdjük. A délutáni istentiszteletet vagy alkonyati zsolozsmát, vecsernyének nevezzük. A vecsernyét a pap mindennap elimádkozza. Közösen a templomban szombaton este, az ünnepek elôestéjén, vasárnap és ünnepnap délután szoktuk énekelni. Ha valaki nem tud eljutni a Liturgiára a vecsernyén való részvétellel is megszenteli az Úr napját. Eleget tesz az Isten 3. parancsolatának. A vecsernye énekeiben és imádságaiban is velünk imádkozik Jézus Krisztus. Az elimádkozott zsoltárokban és a felolvasott szentírási részekben pedig tanít minket. A vecsernye nem jeleníti meg Krisztus keresztáldozatát, nem járulunk áldozáshoz. Azt a dicséret áldozatának nevezzük. A vecsernyét a szokásos kezdet imái vezetik be. A vecsernyében éppen úgy elénekli a pap a nagy ekténiát, a hármas ekténiát és a kérô ekténiát, mint az áldozati Liturgiában. A vecsernyében is közösen imádkozzuk a zsoltárokat. A vecsernye állandó részeit az imakönyvben is megtaláljuk. Érdemes azokat kívülrôl is megtanulni. A változó részeket a szertartási utasítás szerint az énekeskönyvben találjuk meg. Aki rendszeresen jár vecsernyére, sok változó részt is hamar megtanul. A változó részek szerint végezhetünk nagy vecsernyét. Ilyenkor tömjénezôt is kell készíteni. Vagy egyszerűbb vecsernyét, amikor nem kell füstölô, sôt a királyi ajtót sem nyitjuk ki. A pap mindent az ambonról végez. A vecsernye vége felé közösen énekeljük Simeon hálaadó énekét. Ezzel mi is hálát adunk, hogy a vecsernyében Jézus Krisztussal találkozhattunk, vele együtt imádkozhattunk. Az alkonyati istentisztelet változatos, dallamai szépek, igazi lelki élményt adnak. Tanuld meg az énekeskönyv használatát, és szívesen gyere vecsernyére. 69.) Megszenteljük-e az Úr napját a vecsernyével? Igen, mert ebben is Jézus Krisztussal találkozunk. 70.) Miben különbözik a vecsernye az áldozati Liturgiától? A vecsernyében nem jelenítjük meg Jézus Krisztus keresztáldozatát. Ez a dicséret áldozata. 71.) Milyen részei vannak a vecsernyének? Állandó és változó részei. 72.) Milyen vecsernyét ismerünk? Nagy vagy egyszerűbb vecsernyét. ======================================================================== 19. A reggeli istentisztelet 3. könyv A reggeli istentisztelet az utrenye. A pap mindennap elimádkozza az utrenyét. Vasárnap és ünnepnap pedig közösen végezzük a templomban. Ha valaki nem tud eljutni a Liturgiára, az utrenyén való részvétellel is megszenteli az Úr napját. Ezzel eleget tesz az Isten 3. parancsolatának. Az utrenye imádságaiban és énekeiben is velünk imádkozik Jézus Krisztus. Az utrenyében nagyobb szerepet kap a tanítás, hiszen csaknem mindig evangéliumot is olvasunk benne. Míg a vecsernyében elsôsorban a megváltás ószövetségi elôzményei, a várakozás, a bűnbánat kapnak nagyobb hangsúlyt, a vasárnapi utrenyében már Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük. A feltámadás történetét 11 szakaszra osztjuk és vasárnaponként sorba felolvassuk azokat. Az utrenyében a pap az evangéliumot az oltárnál kelet felé fordulva olvassa, éppen úgy mint húsvét vasárnapján. Az utrenye is a dicséret áldozata. Itt sem jelenítjük meg Jézus Krisztus keresztáldozatát és nem áldozunk. Az utrenye állandó énekeit megtaláljuk az imakönyvben is, érdemes azokat kívülrôl megtanulni. Az utrenye változó énekeit a szertartási utasítás szerint az énekeskönyvben találhatjuk meg. A vasárnapi és ünnepi utrenyében mindig kell füstölô. Mindig kinyitjuk a királyi ajtót. A magasztalás éneklése alatt a harang is szokott szólni. Az utrenye magasztalását a reggeli, déli és esti harangszóra máskor is elimádkozhatjuk. Az utrenye végén a nagy dicsôítéssel adunk hálát. Ezt nagy doxológiának is nevezzük. A reggeli istentisztelet változatos, dallamai szépek. Igazi lelki élményt ad. Szívesen vegyél részt az utrenyén. 73.) Megszenteljük-e az Úr napját az utrenyével? Igen, mert ez is közösségi istentisztelet. Ebben is Jézussal találkozunk. 74.) Mit ünnepelünk a vasárnapi utrenyén? A vasárnapi utrenyén Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük. 75.) Miben különbözik az utrenye az áldozati Liturgiától? Itt nem jelenítjük meg Jézus Krisztus keresztáldozatát, nem áldozunk. Ez a dicséret áldozata. 76.) Milyen részei vannak az utrenyének? Állandó és változó részei vannak. ======================================================================== 20. A nagyböjt 3. könyv Mielôtt Jézus Krisztus tanítani kezdett, 40 napon át a pusztában böjtölt és imádkozott. Tanítványainak is ezt hagyta meg: Amikor ô már nem lesz velünk, követôinek is böjtölni kell. Jézus akarata szerint az egyház böjti napokat és böjti idôket rendel el. Az egész év folyamán böjti nap a szerda és a péntek. Azért ezek a napok, mert szerdán a kereszt alatt álló Istenszülôre, pénteken pedig a keresztre feszített Jézusra emlékezünk. Az ô szeretetüknek emléknapjai ezek. A böjti idôkkel pedig mindig valamilyen nagyobb ünnepre készülünk fel. A nagyböjttel Krisztus feltámadásának ünneplésére készülünk. Mi a böjt? Három dolog tartozik hozzá: A legfontosabb a böjtben a bűnbánat, a megtérés. Istenre jobban oda akarok figyelni. Figyelmesebben, esetleg egy kicsit többet imádkozom. Többet törôdök lelkemmel, üdvösségemmel. A második dolog, hogy igyekszem több jót tenni. Nemcsak magamra figyelek jobban, hanem embertársaimra is. Észreveszem a jócselekedetek alkalmát. A harmadik, hogy megfékezem egy kicsit a testemet. lemondok olyan dologról, ami jól esne. A régi embereknek az jelentette az ünnepet, ha húst ettek. Ezért a böjtben nagy szerepe volt annak, hogy mit esznek, illetve mit nem esznek. Ennek emlékére mi is hústalan napot tartunk egyes böjti napokon, sôt némelykor más állati eredetű ételrôl is lemondunk (pl.: zsír, tej, tojás). Lemondhatunk természetesen a nagyböjtben, vagy más böjti napokon az édességrôl, a szórakozásokról (mozi, televízió). Vagyis arról, ami most a legkedvesebb nekünk. Egy a fontos: imával, jócselekedettel, lemondással mindig azt akarjuk kifejezni, hogy szeretjük az Istent, hiszen Ô nagyon szeret minket. A nagyböjt a húsvét elôtt hét héttel hétfôn kezdôdik. Ôseink végig szigorú böjtöt tartottak, lemondva minden állati eredetű ételrôl. Mi is tartunk szigorú böjti napokat. Ezek pl. nagyböjt elsô napja és nagypéntek. A nagyböjtnek különleges istentiszteletei is vannak. Ezekrôl késôbb fogunk tanulni. 77.) Miért kell böjtölni? Mert Jézus Krisztus is böjtölt, és tôlünk is elvárja a böjtöt. 78.) Mikor kell böjtölni? Szerdán és pénteken, különösen a böjti idôkben. 79.) Mit mutatunk meg a böjttel? A böjttel is megmutatjuk, hogy szeretjük az Istent. Hálánkat és köszönetünket fejezzük ki a mennyország kapuját kinyitó Krisztusnak. 80.) Hogyan kell böjtölni? Többet kell törôdni lelkünkkel, több jót kell tenni. Egyes ételekrôl le kell tudni mondani. 81.) Mikor kezdôdik a nagyböjt? A nagyböjt húsvét elôtt hét héttel kezdôdik, húsvétra készülünk vele. ======================================================================== 21. Az elôszentelt Liturgia 3. könyv A nagyböjti szertartások közül az idén az elôszentelt Liturgiával foglalkozunk. Az elôszentelt Liturgia ünnepélyes áldozás a vecsernye keretében. A nagyböjt hétköznapjaira nincs áldozati Liturgia elôírva. A hívek viszont szerették volna ekkor is magukhoz venni az Eukarisztiát. Ezért vasárnap a pap elteszi a ,,megszentelt adományokat'' és ezeket megváltásunk emléknapjain a vecsernye keretében kiosztja. Az elôszentelt Liturgiát évente 15 alkalommal végezzük. Mégpedig a nagyböjt hat szerdáján és hat péntekjén, valamint a nagyhét elsô három napján. Ôsi szertartás, de általánossá tételéhez Dialógus szent Gergely nagyban hozzájárult. Ezért nevét az elbocsátóban meg is említjük. Az elôszentelt Liturgia dallamai ôsi értékek. Mindenkinek ismerni kell azokat. A szertartás menete a vecsernyei bevezetés után három énekre épül fel. Az Uram tehozzád vecsernyei énekét kibôvítjük. Csak két verset szoktunk énekelni, itt négyet énekelünk. Azután a Kerub- ének helyett énekelünk egy azonos tartalmú éneket, majd a Miatyánkot és egy hálaadó éneket. Az ekténiákat épp úgy elmondjuk, mint az áldozati Liturgiában. Az elôszentelt Liturgia nagyban hozzásegít a böjt helyes szellemének kialakításához. Bűnbánatunk jeléül többször letérdepelünk. Sôt a pap teljesen le borul, a szertartás folyamán többször is. Igazi lelki élmény. Ezért valóban tegyek félre minden földi dolgot, és egészítsem ki böjtömet azzal, hogy részt veszek az elôszentelt Liturgián. Ez is segít húsvétra készülni. 82.) Mi az elôszentelt Liturgia? Az elôszentelt Liturgia ünnepélyes áldozás a vecsernye keretében. 83.) Mikor végezzük az elôszentelt Liturgiát? A nagyböjt szerdáin és péntekjein és a nagyhét elsô három napján végezzük az elôszentelt Liturgiát. ======================================================================== 22. Húsvét a liturgiában 3. könyv Hitünk alapja Jézus Krisztus feltámadása. Ezért legnagyobb ünnepünk a húsvét. Vasárnapra virradó éjszaka vagy hajnalban végezzük a feltámadási szertartást. Körmenettel kezdjük. Zúgnak a harangok. A bezárt templomajtó elôtt elôversekkel megszakítva sokszor énekeljük ,,Feltámadt Krisztus...'' A templomba bevonulva különleges utrenyét végzünk. Ez a feltámadási szertartás. A húsvéti kánon éneklésével teljesen átéljük a feltámadás valóságát és jelentôségét. A feltámadási szertartás végén áldja meg a pap a húsvéti eledeleket. Ne csak a léleknek, hanem a testnek is legyen ünnepe a húsvét. Ma a pászkaszentelést általában az ünnepi Liturgia végén tartjuk. Az ünnepi Liturgián az evangéliumot több liturgikus nyelven énekeli a pap. Kifejezi ezzel a népek testvériségét, hogy mindenkit megváltott Jézus Krisztus. Az egész Liturgiát átszövi a feltámadás tanítása és öröme. Az egész fényes héten nyitva marad a királyi ajtó Annak jeléül, hogy Jézus Krisztus kinyitotta a mennyország ajtaját. A vecsernyén evangéliumot olvasunk. A húsvét délutánjának eseményét olvassuk fel. Fényes hétnek a húsvét hetét nevezzük. A szertartások menete megegyezik a vasárnapéval. Az egész hét liturgiailag ünnep. Ebbôl három napot nyilvánosan ülünk meg. Az ünnep második napján tartjuk meg az ünnepi körmenetet. Ezen olvassuk fel a húsvéti esemény evangéliumi szakaszait. A fényes hét szabadhét, semmiféle böjt nincs! A húsvéti köszönés így hangzik: ,,Feltámadt Krisztus!'' és így fogadjuk: ,,Valóban feltámadt!'' A húsvét ünnepköre 40 napig tart. Addig minden szertartás elején háromszor elénekeljük a Feltámadt Krisztust, Minden elbocsátót húsvéti renddel végez a pap. Ünnepi napokon kereszttel ad áldást. 84.) Melyik az egyházi év legnagyobb ünnepe? Az egyházi év legnagyobb ünnepe a húsvét. 85.) Mit ünnepelünk húsvétkor? Jézus Krisztus feltámadását. 86.) Melyek a húsvét sajátos szertartásai? A húsvét sajátos szertartásai: a feltámadási szertartás, a pászkaszentelés és a másodnapi körmenet. 87.) Hány napig ünnepeljük a húsvétot? A húsvétot negyven napig ünnepeljük. 88.) Hogyan köszönünk? Feltámadt Krisztus! Valóban feltámadt! ======================================================================== 23. A pünkösd 3. könyv A húsvét utáni ötvenedik napot nevezték az Ószövetségben pünkösdnek. Eredetileg ez aratási ünnep volt. Késôbb a tíz parancsolat kihirdetését és a Sinai-hegyi szövetségkötést ünnepelték meg vele. Az Újszövetségben a pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe. Jézus Krisztus a Lélekrôl azt tanítja, hogy ô vezeti el követôit a teljes igazságra. A Lélek tehát ,,a jövô, a reménység Istene''. Ezért a liturgiát végzô papok pünkösd elsô napján a remény színének megfelelôen világos-zöld liturgikus ruhát öltenek. A templomot is zöldbe öltöztetjük. Zöld ágakkal díszítjük fel. Padlózatát pedig füvel hintjük be. Az év folyamán minden istentisztelet elején a ,,Mennyei Király'' kezdetű himnuszt, a Szentlélek himnuszát imádkozzuk. Pünkösd elôtt 50 napig elhagyjuk a Mennyei Király-t. Az ünnep elsô napján, a szünet után annál ünnepélyesebben csendül fel. Az áldozati Liturgia elején térden állva háromszor énekeljük el. A térdepelés egyébként a pünkösdi istentiszteletek sajátos vonása. Az áldozati Liturgiához kapcsolt vecsernyében három hosszú imát mondunk térdepelve. A pünkösd imáját ôsi szokás szerint mindjárt az áldozati Liturgia után elvégezzük. A szokás kialakulásáról semmi biztosat nem tudunk. Ma azért tartjuk fenn ezt a szokást, hogy olyanok is részt vegyenek a térdhajtási imákon és együtt imádkozzák az ünnepi ekténiát, akik délután a vecsernyére nem jönnének el. A pünkösd két napos litiás ünnep. A karácsonnyal és a húsvéttal együtt az egyház fô ünnepei közé tartozik. A pünkösd második napját a Szentháromság tiszteletére szenteljük. Ekkor tartjuk a pünkösdi körmenetet. Ezen olvassuk fel az evangéliumokat a Szentlélekrôl. Az elsô nap ünnepi evangéliuma az ószövetségi pünkösd ünnepére vezet el minket, ahol Jézus is részt vett és tanított a Szentlélek eljövetelérôl. 89.) Mit ünnepelünk pünkösdkor? Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük. 90.) Melyek a pünkösdi liturgiák sajátos szokásai? A különleges templomdíszítés, a ,,Mennyei Király'' ünnepélyes éneklése, a vecsernyei térdhajtás, a másodnapi körmenet. 91.) Mit ünnepelünk pünkösd második napján? Pünkösd második napján a Szentháromságot ünnepeljük. ======================================================================== 24. A karácsony 3. könyv A karácsony -- minden évben december 25-e, Jézus Krisztus születésének ünnepe. Negyven napon át, november 15-tôl készülünk rá, karácsony elôtti böjtöt tartunk. Az ünnepre készülve így énekelünk: ,,Krisztus születik, dicsôítsétek'' Az ünnepre virradó éjszaka nagy esti zsolozsmát végzünk. Ebben nagy ünnepélyességgel énekeljük: ,,Velünk az Isten, értsétek meg nemzetek és térjetek meg...'' A nagy esti zsolozsma és a hozzákapcsolt reggeli istentisztelet igazi karácsonyi hangulatot teremt lelkünkben. Az elôesti Liturgián a betlehemi pásztorok, az ünnepi Liturgián pedig a napkeleti bölcsek történetét olvassuk fel az evangéliumból. Tudjuk, hogy szegények és gazdagok, bölcsek és egyszerű emberek egyformán kedvesek lehetnek az Isten elôtt. Az ünnep második napján az édesanyára figyelünk, az Istenszülô szűz Máriára. Ezt a napot Szinaxisnak nevezzük. A harmadik nap szent István elsô vértanú mennyei születésnapja. Ezen a napon emlékezünk meg megölésérôl. Karácsonykor ismerôseinket látogatva, karácsonyi énekekkel köszöntjük egymást. Ezt kántálásnak nevezzük. A kántálás szép népi szokás. Sok igazán szép kántáló ének van. Tanulj meg minél többet. Karácsony elôtt a gyerekek betlehemet készítenek, vagy csillagot. Ezzel járnak házról-házra és Jézus születésérôl -- sokszor tréfás mondásokkal átszôtt -- pásztorjátékot adnak elô. December 31-ig tart a karácsonyi ünnepkör. 92.) Mit ünnepelünk karácsonykor? Karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepeljük. 93.) Mikor van a karácsony? December 25-én. 94.) Milyen különleges szertartása van a karácsonynak? A karácsony különleges szertartása a nagy esti zsolozsma. 95.) Hány napos ünnep a karácsony? Három napos ünnep. Másodnap az Istenszülô szűz Máriát, harmadnap szent István elsô vértanú emléknapját ünnepeljük. 96.) Milyen karácsonyi népi szokásokat ismersz? A kántálást és a betlehemezést. ======================================================================== 25. A vízkereszt 3. könyv Január 6-án az Úrjelenés ünnepét tartjuk. Görög szóval theofániának nevezzük. Három igazságot ünnepelünk egyszerre. Belepillantunk az Isten belsô életébe. Megismerjük a Szentháromságot. Találkozunk a tanítani induló Krisztussal, aki magára vette minden ember bűnét. És látjuk, amint keresztelkedik a Jordában: megszenteli a vizeket. Alkalmassá tette a vizet arra, hogy külsô jele legyen a belsô megtisztulásnak. Régen a karácsonyt is január 6-án ünnepelték, együtt tartották a vízkereszttel. Ezért a két ünnepen hasonló a szertartás rendje. A vízkeresztnek több vallási mondanivalója van, mint a karácsonynak. Ezért a vízkeresztre készülve így énekelünk: ,,Fényes volt az elôzô ünnep, de fényesebb a közeledô.'' A karácsonynak viszont a hangulata a gazdagabb. A vízkeresztre csak január másodikától tudunk készülni és a közeledô nagyböjt miatt már január 14-én bezárjuk az ünnepkörét. A vízkereszt különleges ünnepi szertartása a nagy vízszentelés és utána a házszentelés. Ilyenkor az egyház kilép a templomból. A pap minden házba elmegy és az otthonokat istentiszteleti hajlékká avatja. Imádkozzunk és énekeljünk együtt a házszenteléskor. A vízkereszt tropárjában elénekeljük a jordánparti eseményt. A kontákban pedig az esemény lelki tartalmáról énekelünk. Mindkettôt tanuld meg könyv nélkül. 97.) Mit tanít az Úrjelenés ünnepe? Bemutatkozik a Szentháromság. Megismerjük az Isten belsô életét. 98.) Miért nevezzük vízkeresztnek? Mert a tanítani induló Krisztus keresztelkedésével megszenteli a vizeket. 99.) Milyen különleges vízkereszti szokások vannak? A nagy vízszentelés és a házszentelés. 100.) Mi a házszentelés? Otthonainkban végzett istentisztelet, amelyben a pap Isten áldását kéri a házban lakókra. ======================================================================== 26. A templombúcsú 3. könyv Búcsúba Máriapócsra szoktunk menni. Más országoknak és más vidékeknek is van kedvelt búcsújáró helyük. Búcsú ünnepe azonban minden templomnak van. A búcsú tulajdonképpen a templom névnapja. Minden templomot valamilyen bibliai esemény, egyházi ünnep vagy egy szent tiszteletére szenteltek fel. Az ikonosztázion jobbszélsô, déli alapképe ábrázolja a templom címünnepét. A búcsún vendégpapok is részt vesznek. Együtt végzik a Liturgiát. Egyik vendégpap hirdeti az igét. A Liturgia végén a templom körül körmenet van. Ezen négy evangéliumot szoktak felolvasni. A búcsú mindig litiás ünnep, ilyenkor miroválás is van a Liturgia és körmenet után. Sok templomban a búcsúra lelkigyakorlattal szoktak készülni. A búcsú legfontosabb része, hogy a lelkünk ünnepeljen. A gyónásban megtisztuljon és az áldozásban gazdagabb legyen. Ezért minden évben a búcsúra is gyónj meg és áldozz. Máriapócsra menet is ez a legfontosabb. Sokfelé a búcsúra összejönnek a látnivalót és szórakozást kínálók is. A szórakozás és az öröm hozzátartozik a búcsúhoz, de vigyázz, nehogy elvonjanak a lelki ünnepléstôl. A templombúcsúra távolban lakó rokonaink is ,,haza'' szoktak jönni. A templomi vendégséget az otthoni családi ünnep és vendéglátás egészíti ki. 101.) Mi a templombúcsú? A templom címünnepe, neve napja. 102.) Hogyan ünnepeljük a templombúcsút? Elsôsorban lelkileg: Liturgiával, gyónással, áldozással. ======================================================================== 27. Az Istenszülô köszöntése 3. könyv Máriát az Isten választotta ki arra, hogy a Megváltó édesanyja legyen. Elôször Gábor fôangyal köszöntötte így: ,,Üdvözlégy malaszttal teljes!'' Azután Erzsébet -- Keresztelô szent János édesanyja -- fogadta örömmel: ,,Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse!'' Mi is ezekkel a szavakkal köszöntjük Máriát és hozzáfűzzük: ,,Mert szülted nekünk Krisztust, az Üdvözítôt, a mi lelkünk szabadítóját!'' A liturgiákban is köszöntjük ôt. Az áldozati Liturgiában így énekelünk róla: ,,Valóban méltó dicsérni téged Istenszülô.'' A vecsernyében és az utrenyében a változó énekek között a ,,Most és mindenkor...'' kezdetű elôversre legtöbbször az Istenszülô dicséretét énekeljük. Az ekténiák utolsó könyörgésében is megemlítjük az összes szenttel együtt. A liturgiák végén Bölcsességnek nevezzük Máriát. Ô valóban bölcsen mutatta meg mennyire szereti az Istent és embertársait. (Gondolj az örömhírvételre, milyen engedelmes volt, és segítôkészségére a kánai menyegzôn). Az Istenszülôt a liturgiákon kívüli szertartásokon is köszönteni szoktuk. Így a parakliszban és az ô tiszteletére írt akaftisztokban. Ezenkívül sok olyan imát találsz imakönyvedben, amelyikben arra kérjük Máriát, hogy álljon mellénk, amikor Istenhez szólunk. Helyesen és jól tesszük, ha az Istenszülô segítségét kérjük, mert ô mint Krisztus édesanyja tud és akar is segíteni rajtunk. 103.) Ki az Istenszülô szűz Mária? A Megváltó édesanyja. 104.) Hogyan köszöntjük ôt az áldozati Liturgián? ,,Valóban méltó dicsérni téged Istenszülô...'' 105.) Helyesen tesszük ha köszöntjük és közbenjárását kérjük? Igen, hiszen ôt Isten választotta ki. Isten ôt nagyon szereti és ô is nagyon szeret minket. Tud és akar nekünk Isten elôtt segíteni. ======================================================================== 28. A paraklisz 3. könyv A paraklisz eredetileg nem Mária-ájtatosság. Tartalmával mégis az Istenszülôt köszöntjük és így közösségben leggyakrabban a paraklisszal fordulunk Máriához. Damaszkuszi szent János állította össze (róla, majd jövôre beszélgetünk). Bármikor végezhetjük, de általában októberben és májusban szoktuk közösségben énekelni. A paraklisz hasonlít felépítésében a reggeli istentiszteletre, de még inkább a feltámadási szertartásra. Itt is elôször tropárokat énekelünk utána a kánont. A kánon 6. ódája után a parakliszban evangéliumot olvasunk, mégpedig az oltár felé fordulva, mint a reggeli istentiszteleten és húsvét elsô napján a Liturgián. A kánon után sztihirákat énekelünk és ekténiát mondunk. A paraklisz énekeit könnyen meg tudjuk tanulni, de a papi részt ne mondjuk hangosan. A kontákban a keresztények megszégyenülhetetlen pártfogójának nevezzük az Istenszülôt. A tropárban pedig arra biztatjuk egymást, hogy: ,,Siessünk buzgóan az Istenszülôhöz...'' A kánon utolsó éneke talán a legszebb. Így kezdjük: ,,Valóban Istenszülônek vallunk téged...'' Az evangélium azt a történetet állítja elénk, amikor Mária meglátogatja Erzsébetet. Mi is bízunk benne, hogy minket is méltat látogatására, hogy nekünk is segít. Szívesen vegyünk részt a parakliszon. Ezen az egyszerű, mégis olyan szép, Mária-tiszteletünket is kifejezô liturgikus istentiszteleten. 106.) Mi a paraklisz? Könyörgô ájtatosság az Istenszülôhöz. 107.) Mit fejezünk ki a paraklisszal? Kifejezzük, hogy szeretjük édesanyánkat és bízunk segítségében. 108.) Mikor szoktuk végezni? Bármikor végezhetjük, de októberben és májusban szoktuk. ======================================================================== 29. A szentelések, áldások 3. könyv Az egyház elsôsorban lelkünk üdvösségével törôdik. Emellett azonban a gondviselô Istent is képviseli, aki mindennapi szükségünkben is segít. Hiszen így tanított imádkozni: ,,Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.'' Az áldásokban, szentelésekben földi életünk eseményeire kér segítséget. Hallottunk már néhány szentelésrôl. Tudjuk, hogy húsvétkor pászkát, vízkeresztkor vizet és az ünnep után a házakat szoktuk megszentelni. A leggyakrabban a litiai áldást végezzük el. Esztendônként legalább tizenháromszor a nagy ünnepekre készülve virrasztunk. A lítia ugyanis virrasztást jelent. A csodálatosan kenyeret szaporító Krisztus képe áll ilyenkor elôttünk. Ôt kérjük: áldja meg kenyerünket, búzánkat, borunkat, olajunkat és szentelje meg a belôle ízlelôket. Az ôsi szeretetlakoma emlékére a megáldott kenyeret, amit antidornak nevezünk az ünnepi Liturgián a pap kiosztja és közben mirovál. Ez azt jelenti, hogy a megáldott olajjal megkeni a homlokunkat. Miroválás közben a pap így köszön: ,,Krisztus közöttünk!'' -- mi pedig így fogadjuk: ,,Van és lesz!'' Ünnepeink szellemében mindig eszünkbe juttatja ez a köszönés, hogy Krisztus mindig velünk van. A többi áldást és szentelést vagy egy-egy ünnephez vagy az alkalomhoz kötjük. Alkalmi áldással szenteljük meg a templomot, a temetôt, a templomi képeket, egy útszéli keresztet, harangot, vagy más tárgyat, ami valamiképp a lelki életet szolgálja. Ezeket akkor szoktuk megáldani, amikor elkészülnek, amikor használatba akarjuk venni. Az ünnepekhez kapcsolódó áldások közül: Virágvasárnap barkát szentelünk. Emlékezünk ezzel Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulásának körülményeire, a pálmaágakat lengetô gyerekekre. Szent György nagyvértanú ünnepéhez kapcsolva búzát szentelünk. Ôsi hagyomány szerint körmenetben megyünk a búzatábla szélére. Ott kérjük Isten áldását az egész határra. Csapadékot, napfényt, kedvezô idôjárást kérünk. Valamint azt is, hogy hárítson el az Isten minden természeti csapást. Keresztelô János születése napján, vagy Illés próféta ünnepén a gyógyfüveket áldjuk meg. Így imádkozunk: ,,Istenünk, ki úgy rendelkeztél, hogy a növények a beteg test gyógyulására szolgáljanak, árazd kegyelmedet e füvekre, hogy hathatós gyógyszerré legyenek. A hálaadásról sem feledkezünk meg. Urunk színeváltozásának ünnepén gyümölcsös kertjeink elsô termését a templomba visszük. Megköszönjük Istennek a termést. Áldást kérünk azokra, akik enni fognak belôle. Meg szoktuk áldani a templomi felszereléseket. Egyes templomokban a gyertyákat február 2-án szokták megáldani. 109.) Miért végzünk áldásokat, szenteléseket? Hogy a gondviselô Isten segítségét kérjük mindennapi szükségleteinkhez. 110.) Melyik áldás fordul elô a legtöbbször az év folyamán? A litiai áldásra évente 13-szor kerül sor. 111.) Milyen áldásokat végzünk az év folyamán? Víz-, gyertya-, barka-, pászka-, búzaszentelést. Megáldjuk a gyógyfüveket és az elsô gyümölcsöket. ======================================================================== 30. Halottaink 3. könyv Isten az embert saját képére és hasonlatosságára teremtette. Ez az emberi méltóság alapja. Lelkünk halhatatlan. Amint a halál után testi, anyagi részünk nem semmisül meg, hanem csak átalakul, úgy lelkünk is örökké él, megmarad, de új formában. A halottak testének megadjuk a végtisztességet, illôen eltemetjük azt. Lelkükkel is tartjuk a kapcsolatot, imádkozunk értük. Azért imádkozunk halottainkért, mert szeretjük ôket. A szeretet pedig soha nem szűnik meg, a síron túl is megmarad. Nemcsak magánimádságunkban tartunk fenn kapcsolatot halottainkkal, hanem az egyház közössége is imádkozik értük. Esztendônként öt szombatot szentelünk a halottak emlékére: Sok helyen az utolsón, a pünkösd elôtti szombaton a temetôbe is ki szoktak menni. Ezek a szombatok tavasszal vannak, amikor a természet újjászületik. Azért ilyenkor tartjuk a halottak emlékezetét, mert hiszünk a feltámadásban, újjászületésükben. A halottak szombatjainak különleges szertartása a hramotás Liturgia. Ekkor az áldozati Liturgiát az összes halottakért ajánljuk fel, a hozzá kapcsolt panahidában pedig névszerint emlékezünk meg az egyházközség családjainak elhunytjairól. Nemcsak a halottak szombatján imádkozunk halottainkért, hanem minden áldozati Liturgiában. Az elôkészületben a pap részecskét tesz értük a diszkoszra, az átváltoztatás után pedig imádkozik értük esetleg névszerint is. Szokás, hogy a hozzátartozók kérésére egy-egy halottért, vagy egy család összes elhunytjaiért külön szertartásban emlékezzünk meg. Ezeket a szertartásokat a templomban, vagy a temetôben végezzük. Ez a megemlékezô szertartás a panahida vagy a parasztász. Halottainkról megemlékezni, értük imádkozni és az egyház imádságát kérni kötelességünk, ha eleget teszünk ennek a kötelességünknek, akkor remélhetjük, hogy majd lesz, aki értünk is imádkozik. 112.) Miért imádkozunk halottainkért? Mert szeretjük ôket. 113.) Mikor emlékezünk meg halottainkról? Egyénileg mindennapi imánkban, a közösség minden áldozati Liturgiában, különösképpen minden halottak szombatján. 114.) Milyen halottas szertartásokat ismersz? Panahida, parasztász. ======================================================================== Összefoglalás 3. könyv Liturgikus kötelességünk alapja az Isten 3. parancsa. Eszerint a vasárnapot Istennek kell szentelnem. A legtökéletesebben akkor szentelek egy napot az Istennek, ha Jézus Krisztus szent áldozatába bekapcsolódok. Ez a bekapcsolódás szolgálat, vagyis liturgia. Szolgálatomnak része az ének. Krisztus szent áldozatát az áldozati Liturgián jelenítem meg. Ez igazi lelki kincs, hiszen benne velem imádkozik Krisztus, engem tanít a keresztje alá állít. Ezért az áldozati Liturgiára elô kell készülni. Az áldozati Liturgia akkor a legértékesebb számomra, ha meg is áldozok. Ne felejtsek el a végén hálát adni. Az Isten 3. parancsának megtartása a templomhoz köt. Meg kell tehát ismernem a templomot, annak berendezését. Ismernem kell a templomban használt eszközöket: a ruhákat, terítôket, kendôket, könyveket és egyéb felszereléseket. Az áldozati Liturgiát a dicséret áldozata teszi változatossá, egészíti ki. A dicséretáldozat leggyakrabban végzett liturgiái a vecsernye és az utrenye. Keresztény életünket a szent idôk és az ünnepek segítik kialakulni. A szent idôk közül a nagyböjt a legértékesebb. Ennek egyik legszebb szertartása az elôszentelt Liturgia. Az ünnepek közül a legtöbb segítséget a keresztény élet kialakításához a húsvét, a pünkösd, a karácsony, a vízkereszt és a templom búcsú adja. Vallásos életünk nagyon szép része az Istenszülô szűz Mária köszöntése, amit könyörgô imánkkal a paraklisszal is megtehetünk. A szentelésekkel és áldásokkal a gondviselô Isten segítségét kérjük mindennapi szükségeinkben. A gondviselés segít minket abban, hogy jobban tudjunk lelkünkkel törôdni. Végül, de nem utolsó sorban keresztény életünkhöz, liturgikus életünkhöz tartozik, hogy halottainkról is megemlékezünk, azért, mert szeretjük ôket. ======================================================================== 1. A bűnbánat Felkészülés az elsô gyónásra és áldozásra Isten minden embert üdvözíteni akar, mert minden embert nagyon szeret. Aki viszont nem szereti az Istent, elszakad tôle, azt nem üdvözítheti. Az elsô emberpár elfordult az Istentôl. Bűnt követett el, elszakadt az Istentôl. Késôbb azonban megbánták bűnüket. Isten végtelenül irgalmas és visszafogadta ôket. Mi sem vagyunk különbek náluk. A keresztségben felöltöztünk ugyan az isteni életbe, kegyelmet kaptunk. Isten igen szeretett gyermekei lettünk. Azonban megmaradt a rosszrahajló természetünk. Ez azt jelenti, hogy könnyebb rossznak lenni, mint jónak. Így azután rosszaságainkkal, bűneinkkel mi is elfordulunk Istentôl. Az Isten azonban minket is vár, mint az ôsszülôket várta. Várja, hogy kérjünk bocsánatot, bánjuk meg bűneinket. Várja, hogy bűnbánatunk után megbocsáthasson, visszafogadhasson minket. Nem ô ment el tôlünk, hanem mi hagytuk el az Istent, nekünk kell tehát visszamenni hozzá. Visszatérésünk kötelesség. Gondoljunk arra, ha valaki beteg és élni akar, minden bíztatás nélkül siet az orvoshoz, hogy meggyógyuljon. Életünk legnagyobb betegsége a bűn. A lélek betegsége. A gyógyulás egyetlen útja a bűnbánat, a bocsánatkérés. Sietnünk kell tehát az Istenhez, hogy visszakapjuk az istengyermekséget. 1.) Mi a legnagyobb rossz az ember életében? Az ember életében a legnagyobb rossz a bűn. 2.) Miért rossz a bűn? Elszakít az Istentôl. 3.) Mit kell tenni, ha valaki bűnt követ el? Bűnbánatot kell tartani. 4.) Vajon megbocsát-e az Isten? Igen, mert az Isten végtelenül irgalmas. ======================================================================== 2. Krisztus megalapítja a Felkészülés az elsô gyónásra és áldozásra bűnbánat szentségét Amikor Jézus Krisztus tanítani kezdett, így szólt hallgatóihoz: ,,Tartsatok bűnbánatot, mert közel van az Isten országa!'' Ezt tartotta a legfontosabbnak. Példabeszédei közül is talán a legszebbet a bűnbánat útjáról mondta el. Bemutatta ezzel, hogyan fogadja az Isten a bűnbánót. Íme a példabeszéd: Egy apának két fia volt. Egy napon a fiatalabb el akarta hagyni az apai házat, ezért kikérte az örökség reá esô részét. Az apa kiadta neki, a fiú pedig messzire ment. Ott rövidesen elverte egész vagyonát. Egy napon arra ébredt, hogy tönkrement, semmije sincs, éhezik. Elszegôdött egy ottani gazdához, hogy ôrizze a sertéseket. De ezek moslékjából sem ehetett. A züllés legmélyére jutott. Ekkor felébredt a lelkiismerete, magába szállt. Eszébe jutott, hogy otthon még a béreseknek is jobb dolga van mint neki. És most feláll. Otthagy mindent és apjához indul, hogy megkérje, fogadja be legalább béresei közé. Az apa már messzirôl észreveszi. Elébe siet. A fiú pedig leborul apja elé és úgy kiáltja: ,,Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.'' Apja, még mielôtt befejezhette volna a mondatot, karjába öleli és fiaként fogadja. E példabeszédben az apa a mennyei Atya, aki megbocsát a bűnbánónak. A tékozló fiú pedig mi vagyunk, bűnös emberek, akik bűneinkkel elveszítjük Isten kegyelmét. A bűnbánat útját mutatta meg Jézus a tékozló fiú útjában: ráébredt bűneire, megbánta és, megvallotta azokat. Ezt az utat kell nekünk is végigjárnunk, hogy visszaszerezzük a bűn által elvesztett istengyermekséget. Ahhoz, hogy végig tudjam járni a bűnbánat útját Jézus, segítséget is adott. Feltámadása után megalapította a bűnbánat szentségét, a gyónást. Húsvét estéjén megjelent tanítványai között és így szólt: ,,Vegyétek a Szentlelket, akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer!'' A tanítványok pedig csak annak tudják megbocsátani bűneit, aki azokat be is vallja, vagyis meggyónik. 5.) Mivel kezdte Jézus tanítását? Ezekkel a szavakkal: Tartsatok bűnbánatot. 6.) Mit mutat be a tékozló fiúról szóló példabeszéd? Bemutatja a bűnbánat útját és az Atya irgalmát. 7.) Mikor alapította Krisztus a bűnbánat szentségét? A bűnbánat szentségét a feltámadás délutánján alapította Jézus Krisztus. Megjegyzés: A tékozló fiúról szóló történetnek ezt a címet is adhatnánk: ,,A nagylelkű Atya.'' ======================================================================== 3. A parancsok Felkészülés az elsô gyónásra és áldozásra A bűnbeesés ellenére sem vetette el az Isten az embert. Hosszú idô után, amikor már nagyon sok ember, sôt sok nép élt a földön, kiválasztott az Isten egy népet, a zsidókat, hogy szövetséget kössön velük. A szövetség, vagy más szóval szerzôdés, két dolgot tartalmazott: Az Isten megígérte, hogy óvja és vezeti a választott népet. Új hazát ad nekik, és a Megváltó közöttük születik. A választott nép pedig arra kötelezte magát, hogy megtartja az Istentôl kapott törvényt, az Isten parancsait. A törvény kihirdetése így történt: A zsidó nép a pusztai vándorlás során elérkezett a Sínai hegyhez. Isten itt szólt Mózeshez, hogy szövetséget akar kötni a néppel. Rendbe szedték magukat, körülhatárolták a hegyet. A nép a táboron kívül, a megvont határ mellett várt. Mózes pedig felment a hegyre. Isten úgy beszélt Mózessel, mint barátjával, jóllehet testi szemeivel Mózes nem láthatta ôt. Isten szeretete jeléül adta a Törvényt Mózesnek és a választott népnek. Ha ugyanis ezt a nép megtartja, mindig közel érezheti magát Istenhez. A nép erre így kiáltott: Meg fogjuk tartani az Úr törvényeit. Az Isten tíz parancsolata így szól: 1. Én vagyok a te Urad, Istened. Uradat Istenedet imádd és csak neki szolgálj. Más isteneid ne legyenek én kívülem. 2. Isten nevét hiába ne vegyed! 3. Megemlékezzél arról, hogy az Úr napját megszenteljed! 4. Tiszteld atyádat és anyádat. 5. Ne ölj 6. Ne paráználkodjál! 7. Ne lopj! 8. Hamis tanúságot ne szólj felebarátod ellen! 9. Felebarátod feleségét bűnre ne kívánd! 10. Felebarátod semmiféle jószágát el ne kívánd! 8.) Hány parancsot adott az Isten? Tíz parancsot adott az Isten. Tanuld meg a tíz parancsolatot! ======================================================================== 4. A hit parancsa Felkészülés az elsô gyónásra és áldozásra Az Isten 1. parancsát rövidebben így is mondhatjuk: Istenben higgyünk, reméljünk, ôt szeressük és imádjuk. Az elsô parancs a hit, a vallásosság, az istenszeretet parancsa. Az Isten nagyon szeret minket. Mi hitünkkel válaszolunk az Isten szeretetére. Én vagyok az Isten és csak egy Isten van. Hinni kell az Istenben. Hinni kell az Istennek. Istenbe vetett hitünket imádsággal tudjuk kifejezni. Ezért mondja az apostol, hogy imádkozzunk és soha abba ne hagyjuk. Imádkozzunk reggel és este, evés elôtt és evés után. Imádkozzuk egész nap ezt a rövid imát, amit jézusimának nevezünk: Uram, Jézus Krisztus, Isten Fia, könyörülj rajtam bűnösön! Az imádás azonban nemcsak imádság, hanem annak elismerése, hogy Isten végtelenül szent, hatalmas, irgalmas; én pedig bűnös vagyok. Az elsô parancsnak a második része a zsidókat a bálványimádástól óvta. A választott nép körül ugyanis pogány bálványimádó népek laktak. Ma is a bálványimádástól véd. Kérdezed: De hát hol vannak ma a bálványok? Sajnos, ma is csinálunk magunknak más isteneket. Sok ember istene a pénz, a lakás, az autó, másoké a szórakozás, az ital, a televízió. Pál apostol így figyelmeztet a modern pogányokra: ,,Istenük a hasuk.'' Mindig az a bálvány, amit az Isten elé helyezünk, amit fontosabbnak tartunk, mint az Istent, mint az Isten parancsainak a megtartását. 9.) Mit parancsol Isten az elsô parancsolattal? Isten az elsô parancsolattal a hitet és az imádságot parancsolja. 10.) Ki vétkezik Isten elsô parancsolata ellen? Isten elsô parancsa ellen az vétkezik, aki nem hisz, aki nem imádkozik, aki valamit fontosabbnak tart az Istennél. ======================================================================== 5. Az Isten neve Felkészülés az elsô gyónásra és áldozásra Isten nevét hiába ne vegyed! Szenteltessék meg a te neved! A Miatyánkban tanított minket így imádkozni Jézus Krisztus. Legyen számunkra mindig szent az Isten neve. Úgy ahogy a liturgiákban imádkozzuk: Szent Isten, szent Erôs, szent Halhatatlan. Az Ószövetségben nem is volt szabad kimondani az Isten nevét. Aki pedig káromkodott, azt megkövezték. Ma is csak akkor mondjuk ki ezt a szót, hogy Isten, amikor imádkozunk vagy tanulunk róla. Ilyenkor is mindig hittel és szeretettel mondjuk. Nemcsak az Isten nevét kell szentként tisztelnünk, hanem azokét is, akik közel állnak hozzá. Az Istenszülô szűz Máriának és a szenteknek a tiszteletét is megköveteli ez a parancs. Ki káromkodik? Aki az Isten vagy szentjei nevéhez csúnya szavakat mond, vagy róluk gúnyosan beszél. Ki átkozódik? Aki az Istentôl valami rosszat kíván. Tudjuk, hogy az Isten csak jót ad. Minden rossz a gonoszlélek műve. Mi az, hogy esküdözik? Az esküdik, aki valamihez az Istent hívja tanúnak. Így beszél: Isten bizony. Az Isten igazmondására hivatkozik. Esküdni azért csak nagyon komoly dologban szabad. És semmiképp sem valótlanra, mert hazugsághoz hívni Istent tanúnak az igen súlyos bűn. Arra is vigyázni kell, hogy közömbösen, feleslegesen ne használjuk az Isten nevét. 11.) Mit parancsol Isten 2. parancsa? Isten nevének tiszteletét. 12.) Ki vétkezik Isten 2. parancsa ellen? Vétkezik Isten 2. parancsa ellen, aki káromkodik, átkozódik, hamisan esküszik, vagy feleslegesen használja Isten nevét. Feladat: Ismételd át, amit a 3. könyv elsô leckéjében az Isten 3. parancsolatáról tanultál! ======================================================================== 6. A család Felkészülés az elsô gyónásra és áldozásra Az Isten az embert férfinek és nônek, férjnek és feleségnek teremtette. Parancsot adott nekik, hogy legyenek gyermekeik. A férj, a feleség és a gyerekek a család. Két parancsot is adott a jó Isten, amivel a családot védi. Ez a két parancs a 4. és a 9. A kettôt együtt így is lehetne röviden kifejezni: Legyen a család szeretet közösség! A 4. parancsolat a gyerekek és a szülôk kapcsolatát rendezi. A gyerekeknek három kötelességük van: engedelmeskedni, segíteni, örömet szerezni. Ezekkel mutatják ki szüleik iránti szeretetüket. A gyerekek azonban nemcsak szüleikkel szemben tartoznak szeretettel, hanem mindazoknak, akik a szüleiket helyettesítik. Így tisztelni, szeretni kell a nagyszülôket, nevelôket, tanárokat, hitoktatót, de a felnôtt testvért is. Mindezeknek engedelmeskedni kell. A 4. parancsolatból következik általában az öregek tisztelete, az udvariasság, a szolgálatkészség. A szülô feladata, hogy gyermekét becsületes emberré nevelje. Nem csak a gyermek táplálékával, ruhájával, otthonával kell törôdnie, hanem tanulásával és vallásosságával is. A gyermek a szülôt, a szülô a gyermeket a természet rendje szerint szereti. Így a 4. parancs a természet rendjének felel meg. Az engedelmességre és a szülôk tiszteletére Jézus Krisztus is példát adott. A 9. parancsolat a házastársak kapcsolatát rendezi. A házastársak önként választják egymást. Azért kötnek házasságot, mert szeretik egymást. Házasságkötéskor hűséget fogadnak egymásnak. Ezt a természetes szeretetet, ezt a természetes hűséget helyesli az Isten 9. parancsa. A szeretet, a hűség, az engedelmesség és az egymással törôdô szolgálatkészség teszik a családot szeretetközösséggé. 13.) Mit parancsol Isten a 4. és 9. parancsolattal? Isten a 4. és 9. parancsolattal azt parancsolja, hogy legyen a család szeretetközösség. 14.) Kihez szól a 4. parancsolat? A 4. parancsolat a gyerekek és a szülôk egymás iránti kötelességét írja elô. 15.) Mi a gyermekek kötelessége? Szüleiket, vagy akik helyettesítik ôket, szeretni, engedelmeskedni, örömet okozni, segíteni. Az öregekkel szemben szolgálatkésznek lenni. 16.) Mi a szülôk kötelessége? Törôdni gyermekük testével, lelkével. 17.) Kinek szól Isten 9. parancsolata? A házastársaknak szól. ======================================================================== 7. Az élet Felkészülés az elsô gyónásra és áldozásra Az ember Isten teremtménye. Az élet, az egészség Isten ajándéka. Az 5. parancsolat értelme ez: Védd az életet, az egészséget, mert ezek Isten ajándékai. Elsôsorban a magam életét és egészségét kell védenem. Semmi olyat nem szabad tennem, amivel ártok magamnak. Így például mindig egészségesen kell öltözni és táplálkozni. Semmit nem szabad túlzásba vinni. Vétkezik egészsége ellen, aki nem jól öltözik fel és ezért fázik meg, aki torkos és elrontja a gyomrát, aki részeg lesz vagy bármiképpen oka a saját betegségének. Az élete ellen vétkezik, aki azt veszélynek teszi ki. pl. nem tartja be a közlekedési szabályokat. Vagy vakmerôsködik. A legsúlyosabban az öngyilkos vét az 5. parancs ellen. Gondolj az áruló Júdásra. Nincs többé lehetôsége megbánni bűnét. A másik ember életét is védenem kell. Veszélyben segítségére kell sietnem. Az éhezôvel, rászorulóval meg kell osztani ennivalómat, ruhámat. Segíteni kell lelkét is, buzdítani kell a jóra. Vétkezem a másik ellen verekedéssel, csúfolódással, gyűlölködéssel, haraggal, kárörvendéssel. Ha megkeserítem az életét. Vétkezem ellene, ha rosszra csábítom. Vétkezik a másik ember ellen, aki megöli, vagy az egészségében kárt okoz, megsebesíti, vagy járművel elüti. 18.) Mit parancsol Isten az 5. parancsolattal? Az élet és az egészség védelmét parancsolja Isten az 5. parancsolattal. 19.) Kinek az életét és egészségét kötelességem védeni? Elsôsorban a magamét, de embertársaimét is. 20.) Ki vétkezik a saját élete ellen? Aki veszélynek teszi ki. Legsúlyosabban az öngyilkos. 21.) Miért kell vigyáznom egészségemre? Az egészség nagy kincs. Isten ajándéka. 22.) Ki vétkezik a másik ember élete ellen? Aki veszekszik, verekszik, csúfolódik, a másikat rosszra csábítja, megsebesíti. A legjobban, aki a másikat megöli. ======================================================================== 8. Légy szemérmes Felkészülés az elsô gyónásra és áldozásra Amikor az Isten az embert megteremtette, két parancsot adott neki. Az egyik parancs így szólt: Munkáddal hajtsd hatalmad alá a földet! A másik: Szaporodjatok és sokasodjatok, töltsétek be a földet! Az ember feladata lett tehát az élet továbbadása. Ezért erre alkalmas szerveket is adott Isten az embernek. Ezek különböztetik meg a fiút a lánytól, a férfit a nôtôl. Az Isten 6. parancsa ezt a teremtéskor kapott parancsot újítja fel: Légy a teremtô Isten munkatársa az élet továbbadásában! És kiegészíti ezzel: Légy szemérmes! Mit jelent ez? Mindegyikünk elôtt természetes, hogy a legnagyobb melegben sem járunk meztelenül, hanem egyes testrészeinket eltakarjuk. Azokat a testrészeinket takarjuk el, amelyek felnôtt korban, házasságban az élet továbbadására szolgálnak. Szemérmesség az, hogy ezeket a testrészeinket nem mutogatjuk, nem érintjük a mosdást kivéve, nem nézegetjük, nem beszélünk róla illetlenül, gúnyolódva. Vagyis az élet továbbadását komolyan vesszük. Természetes, hogy a másik embertôl is elvárjuk a szemérmességet, és ha szemérmetlen, elfordulunk tôle. Szemérmetlenséget filmen, televízióban sem nézünk, hallgatunk. Gondolkozz csak! Isten az embernek két nagyon fontos ösztönt ajándékozott. Ezeket azonban alárendelte az ember értelmének és akaratának. A két ösztön az önfenntartás és a fajfenntartás ösztöne. Hogy önmagunkat fenntartsuk azért eszünk. De mi történik, ha az ember mértéktelenül eszik? Nem rendeli alá az önfenntartás ösztönét értelmének. Elrontja az ember a gyomrát. Vétkezik saját egészsége és ezzel az Isten 5. parancsa ellen. Mi történik ha valaki a fajfenntartás ösztönével -- amit nemi ösztönnek hívunk -- él vissza? Vétkezik saját teste ellen. Vétkezik a helyes önszeretet ellen. Megsérti saját testében Isten 6. parancsolatát. Az életet komolytalanul játéknak, szórakozásnak veszi. Ezért ne feledkezz meg soha az Isten 6. parancsolatáról, amely így szól: ,,Ne paráználkodjál!'' Vagyis légy szemérmes az öltözködésben, a beszédben, a gondolkozásban, a nézésben, a viselkedésben. 23.) Mit parancsol Isten a 6. paranccsal? Légy szemérmes! 24.) Mit véd Isten a 6. paranccsal? Az embernek azokat a testrészeit védi, amelyekkel a házasságban az életet továbbadja. 25.) Ki vétkezik az Isten 6. parancsa ellen? Aki szemérmetlen a viselkedésben, a nézésben, az olvasásban, az öltözködésben, a gondolkozásban, a hallgatásban. 26.) Mi ellen vétkezik a szemérmetlen ember? Saját teste és a helyes önszeretet ellen. ======================================================================== 9. Dolgozz becsületesen Felkészülés az elsô gyónásra és áldozásra Hallottunk az Isten teremtéskor adott parancsáról: Hajtsd hatalmad alá a földet! Azt akarja az Isten, hogy legyünk a teremtésben munkatársai, vagyis dolgozzunk becsületesen. Dolgozni nem csak fizikai erônkkel tudunk, hanem értelemmel, tudással is. Ezért minden ember elsô feladata a tanulás. A tanulás mellett a tapasztalatszerzés. Elôdeink tapasztalatán okulva az új nemzedékek mindig többet tudnak, mindig többet hódítanak meg nem csak a földbôl, hanem a világmindenségbôl. Szebbé, boldogabbá, békéssé, kényelmessé kell tenni a földi otthonunkat. Olyanná, hogy jól érezzük magunkat, hogy egy kicsit már itt megérezzük a mennyország ízét. Azért kell szebbé tenni a világot, hogy mindig érezzük mennyire szeret minket az Isten. Hiszen a világ a teremtô Isten ajándéka. Mi csak munkatársai vagyunk neki, ha jól dolgozunk. Aki lusta, nem dolgozik becsületesen, aki rossz munkát végez, rosszul tanul, vagy a többi ember munkájából akar élni, az az Isten 7. parancsa ellen vétkezik. Aki az Isten 7. parancsa ellen vétkezik, csak akkor nyerhet bűnbocsánatot, ha az okozott kárt megtéríti. Az Isten 10. parancsa még az irigy embert is elítéli. A 7. és 10. parancs azt is megköveteli, hogy anyagi javainkat jól használjuk fel. Ne legyünk pazarlók, mert az Istentôl kapott ajándékot pazarlom el. Ne is legyek fösvény, hanem ami az enyém, abból tudjak mindig adni annak, aki rászorul. Öreg, beteg, tehetetlen embertársaim kérését mindig halljam meg, és segítsek azon, akin tudok. 27.) Mit parancsol Isten a 7. paranccsal? Légy a teremtô Isten munkatársa, dolgozz becsületesen! 28.) Mit parancsol Isten a 10. paranccsal? Jól használd fel tulajdonodat. Ne légy pazarló, sem irigy. Tudj adni a tôled kérônek, a rászorulónak. 29.) Ki vétkezik Isten 7. és 10. parancsa ellen? Aki lop, csal, lusta, kárt okoz, élôsködik, irigy, fösvény, pazarló. ======================================================================== 10. Az igazmondás Felkészülés az elsô gyónásra és áldozásra Az Isten 8. parancsát röviden így is megfogalmazhatjuk. Légy az igazmondó Isten képmása. Az Isten nemcsak azért igaz, mert igazságos, hanem azért is, mert az igazat nyilatkoztatta ki. Azért hisszünk az Istennek, mert igazmondó. A gonosz lélek éppen ellenkezôleg a hazugság atyja. Láttuk például, amikor az ôsszülôket rászedte. Választás elôtt állok: Az igazmondó Isten képmása, vagy a hazugság atyjának gyermeke akarok-e lenni. A hazug embert mindenki megveti, hiszen a szaván sem lehet eligazodni. A közmondás pedig azt állítja: Hamarabb utolérik a hazug embert mint a sánta kutyát. Hazudik az az ember, aki nem mond igazat. De a kétszínűsködô, hízelkedô, gyanúsítható, mást kisebbítô, dicsekvô ember mind az Isten 8. parancsolata ellen vétkezik. A hazugság legcsúnyább fajtája, amikor valaki embertársa becsülete ellen vét. Ha a másokról olyan rosszat mond, ami nem igaz, akkor rágalmazza. Ha olyan rosszat mond, ami igaz, akkor megszólja, és ezzel is vétkezik. Ez a megszólás. Ez is szeretetlenség. A másikról vagy jót mondjak vagy semmit. Aki a másik ember becsületében kárt okoz, éppúgy köteles a kárt jóvá tenni, mint aki tulajdonában okozott kárt. A becsület is tulajdona az embernek. 30.) Mit parancsol Isten a 8. paranccsal? Isten a 8. paranccsal azt parancsolja, hogy légy az igazmondó Isten képmása. 31.) Kihez hasonlít a hazudó ember? A hazugság atyjának, az ördögnek a tanítványa 32.) Melyik a hazugság legcsúnyább fajtája? A rágalom és a megszólás. Az okozott kárt jóvá kell tenni. 33.) Ki vétkezik az Isten 8. parancsa ellen? Aki bármilyen formában hazudik, vagy embertársairól rosszat mond, az az Isten 8. parancsa ellen vétkezik. ======================================================================== 11. A pászkavacsora Felkészülés az elsô gyónásra és áldozásra Isten választott népe 400 évig élt Egyiptomban. Az utolsó idôkben rabszolgaként dolgoztatták ôket. Szerettek volna szabadulni, de az egyiptomiak ragaszkodtak az ingyen munkához. Isten segítségükre sietett. Szabadulásuk történetét így olvassuk a Szentírásban: Mózes kihirdette Isten parancsát. Nisszán hónap 14. napján minden házban öljenek le egy bárányt. A bárány vérével kenjék meg a külsô ajtófélfát. Útra készen legyenek, mindenüket csomagolják össze. A bárányt egészben süssék meg. Vigyázzanak, csontot ne törjenek benne. Állva, gyorsan egyenek. Kovásztalan kenyeret fogyasszanak a húshoz, és bort igyanak rá. Ez volt a pászkavacsora. A szabadulás estéje. Míg a zsidók a pászkavacsorát fogyasztották, az Isten büntetô angyala körüljárt Egyiptomban. Azokban a házakban, ahol az ajtófélfa nem volt megkenve a bárány vérével, minden elsôszülött elpusztult. Ember és állat egyaránt. Fáraó -- az egyiptomi király -- elsôszülött fia is meghalt, mire a fáraó elengedte a népet. Míg az egyiptomiak gyászoltak, a zsidók, akik útra készen álltak, elindultak, Csodálatosan átvonultak a Vörös- tengeren. Ezzel kiszabadultak az egyiptomi rabszolgaságból. Ettôl kezdve minden esztendôben Niszán hónap 14. napján örömmel ünnepelték meg szabadulásuk emlékét. Pászkavacsorát készítettek. A Pászka ünnepét több száz évvel a szabadulás után, Jézus Krisztus korában is minden család megtartotta. 34.) Mit ünnepelnek a zsidók a pászkavacsorán? Kiszabadulásukat Egyiptomból. 35.) Mit fogyasztottak a pászkavacsorán? Egészben sült bárány húsát, kovásztalan kenyeret, és bort. 36.) Mit tettek a bárány vérével? Megkenték vele az ajtófélfát. 37.) Mi történt az egyiptomiak házaiban? Minden elsôszülött elpusztult. ======================================================================== 12. Jézus megígéri az Felkészülés az elsô gyónásra és áldozásra Eukarisztiát A csodálatos kenyérszaporítás után az emberek királlyá akarták Jézust választani. Ô azonban nem akart földi király lenni. Egy hegyre ment fel imádkozni. Éjszaka pedig a tengeren járva utolérte az elôreevezô tanítványokat. Ezt a két történetet ismerjük a 2. könyvbôl. Másnap reggel Jézus Kafarnaumba érkezett. Az emberek, akik a pusztában a csodálatosan megszaporított kenyérbôl ettek, itt találtak rá. Örömmel vették körül. Jézus pedig így szólt hozzájuk: Kerestek engem, mert ettetek a kenyérbôl. Én azonban nem ilyen, hanem mennybôl alászállott kenyeret akarok nektek adni. Olyat, amelyikbôl ha valaki eszik nem hal meg, hanem örökké él. Hallgatói felkiáltottak: Add nekünk ezt a kenyeret. Erre Jézus elmondta, hogy ô a mennybôl alászállott kenyér. Ô adja testét a világ életéért. Mert az ô teste valóban étel és az ô vére valóban ital. Azután így folytatta: Aki eszi az ô testét és issza az ô vérét, annak örök élete van. Aki viszont nem eszi az ô testét és nem issza az ô vérét, abban nem lesz élet. Még ha élni látszik, akkor is halott. Jézus ezekkel a szavaival megígérte az Eukarisztiát. A jelenlévôk nagy része azonban így szólt: ,,Kemény beszéd ez! Ki fogadhatja el? ,,Sokan, akik nem értették tanítását az Eukarisztiáról, elhagyták Jézust. Ô megkérdezte a kiválasztott tizenkettôt: Talán ti is el akartok menni? Péter azonban a többi nevében, sôt a mi nevünkben is így válaszolt: Igaz, hogy az Eukarisztiáról mondott tanításodat, Uram, nem érjük, de hiszünk neked, hiszen az örök élet igéi nálad vannak. 38.) Mikor ígérte meg Jézus Krisztus az Eukarisztiát? Jézus az Eukarisztiát a csodálatos kenyérszaporítás után ígérte meg. 39.) Mit mondott az Eukarisztiáról? Aki eszi az ô testét és issza az ô vérét, az örökké él, aki nem eszi az ô testét és nem issza az ô vérét abban nem lesz élet. Még ha élni látszik, akkor is halott. 40.) Mit tettek hallgatói? A hitetlenek elhagyták, akiknek hitük volt vele maradtak. ======================================================================== 13. Jézus megalapítja az Felkészülés az elsô gyónásra és áldozásra Eukarisztiát Nagycsütörtökön este Jézus Krisztus igazi pászkavacsorát tartott tanítványaival. A pászkavacsora kialakult szokása szerint elôször zsoltárokat énekeltek. Azután imádkozott és tanította ôket. A tanítványok figyelmesen hallgatták, sôt közben egy-egy kérdést is feltettek. Vacsora közben Jézus kezébe vette a kenyeret: és így szólt: ,,Vegyétek, egyétek, ez az én testem!'' Azután kiosztotta közöttük a megszentelt kenyeret. A vacsora vége felé a borral telt kelyhet vette a kezébe és így szólt: ,,Igyatok ebbôl mindnyájan, ez az én vérem!'' A kelyhet is körbe adták és mind ittak belôle. Végül parancsot adott nekik: ,,Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.'' A tanítványok kezdetben nem értették mi történt körülöttük. Mire kaptak parancsot. A Szentlélek világosította meg értelmüket, hogy fel tudják fogni: Jézus Krisztus a kenyeret saját testévé, a bort saját vérévé változtatta át. Azután megáldoztatta ôket és megparancsolta, hogy ôk is ugyanezt tegyék. Változtassák át a kenyeret Jézus Krisztus testévé, a bort pedig Jézus Krisztus vérévé és áldoztassák meg azokat, akik erre méltók. A nagycsütörtöki eseményt Jézus Krisztus késôbb is megismételte. A Szentírás két esetet említ: A föltámadás napján az Emmauszba hazatérô tanítványok elôtt. Késôbb pedig a Genezáreti-tó partján. Kifejezésre juttatta ezzel Jézus, hogy a kenyértörésnek, az Eukarisztia ünneplésének nemcsak a pászkavacsorán van ideje. Az bármikor megismételhetô, amikor a tanítványok vagy követôik Jézus Krisztusra akarnak emlékezni. Az ô testét akarják enni és az ô vérét inni, hogy örök életet nyerjenek. 41.) Ki alapította az Eukarisztiát? Az Eukarisztiát Jézus Krisztus alapította. 42.) Mikor alapította Jézus Krisztus az Eukarisztiát? Jézus Krisztus az Eukarisztiát a utolsó vacsorán alapította. 43.) Mi az Eukarisztia? Az Eukarisztia a feltámadt Krisztus teste és vére a kenyér és a bor színe alatt. 44.) Milyen parancsot adott Jézus az Eukarisztiáról? Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. ======================================================================== 14. Az Eukarisztiát a Felkészülés az elsô gyónásra és áldozásra Liturgiában kapjuk Az eukarisztikus nagycsütörtöki paranccsal Jézus Krisztus megbízta tanítványait, hogy végezzék a Liturgiát, és benne hozzák létre az Eukarisztiát. Azóta a tanítványok és utódaik, a püspökök és a papok a Liturgiában -- a Szentlélek erejével -- a kenyeret Jézus Krisztus testévé a bort pedig Jézus Krisztus vérévé változtatják át. A Miatyánk után pedig megáldoztatják azokat, akik istenfélelemmel, hittel és szeretettel jönnek áldozni. Tudni kell, hogy az átváltoztatás után megmarad a kenyér és a bor külsô színe, látszata. Aki tehát áldozik, az a kenyér és a bor ízét érzi. De hisszük, hogy az átváltoztatás után ott nincs többé sem kenyér, sem bor, hanem Jézus Krisztus teste és vére. Aki, mivel feltámadott, képes bárhol és bármikor jelen lenni. Nemcsak egy helyen, mint mi, ôt nem kötik a fizikai törvények. Ezt nem értjük, nem tudjuk bizonyítani, de hiszünk Jézus Krisztusnak, mert ô mondta, hogy így van. Az ôsegyházban a megszentelô kegyelem elvesztésétôl való félelem miatt felnôtt korban keresztelkedtek, így a keresztelés és bérmálás után azonnal meg is áldoztatták az újonnan megkereszteltet. Mai szokás szerint csak akkor áldozunk elôször amikor elôször gyónunk. Elsô gyónásunk után most mi is elsô áldozók leszünk. Áldozáskor Krisztus költözik hozzánk. Teljesen a miénk lesz és mi teljesen az övé. Tudni kell, hogy az átváltoztatott kenyér legkisebb részében is az egész Krisztus van, és az átváltoztatott bor minden cseppjében is. Tiszta szívvel fogadjuk a hozzánk költözô Krisztust. Kérjük a bérmálás óta bennünk lakó Szentlelket, hogy segítsen Krisztus fogadásában. Az áldozás elôtt két dologra kell figyelnem: 1. Tiszta legyen a lelkem. (megvizsgálom és ha kell meggyónok.) 2. Szentségi böjtöt tartok. Jézus Krisztus vacsora közben áldoztatta meg tanítványait. Késôbb azonban szokássá lett, hogy éhgyomorra áldozunk. Ma az a szokás, hogy áldozás elôtt egy órával abbahagyjuk az evést és ivást. Az áldozás így történik: Megállok a pap elôtt. Felemelem a fejem és kitátom a számat. A nyelvemet hátrahúzom, hogy ne akadályozzon. A kezemet is úgy tartom, hogy ne akadályozzon. A pap egy kis kanállal számba helyezi az Eukarisztiát. Én vigyázok, hogy a szám ne érjen a kanálhoz. Becsukom a számat, és azonnal lenyelem az Eukarisztiát. 45.) Hogyan juthatok az Eukarisztiához? A Liturgiában a püspökök és a papok a kenyeret Jézus Krisztus testévé, a bort pedig az ô vérévé változtatják át. Tôlük kapom meg. 46.) Ki áldozhat? Akinek tiszta a lelke, és áldozás elôtt szentségi böjtöt tart. 47.) Minden kenyér Jézus teste és minden bor Jézus vére? Nem, csak az a kenyér Jézus teste és az a bor az ô vére, amelyiket a pap átváltoztat. ======================================================================== 15. A gyónás Felkészülés az elsô gyónásra és áldozásra Csak tiszta lélekkel mehetek áldozni. A keresztség letörölte lelkemrôl az eredeti bűnt. Isten gyermekévé lettem. De ahányszor megszegem Isten parancsát, személyes bűnt követek el. Nem vagyok méltó az áldozásra. Személyes bűnömet is letöröli lelkemrôl az irgalmas Isten, ha bocsánatot kérek, bűnbánatot tartok. Bűnbánatomhoz hozzátartozik a bűnbevallás is, ezért alapította Jézus Krisztus a feltámadás estéjén a bűnbánattartás szentségét, a gyónást. Bűneim nem egyformák. Némelykor kisebb hanyagsággal, figyelmetlenséggel bántom meg az Istent. Természetesen ilyenkor nem veszítem el az istengyermekséget, hiszen nem ölöm ki magamból a szeretetet. Ezeket a bűnöket imádságom és hitem láttán, szeretetem és bűnbánatom nyomán bocsátja meg az Isten. Más a helyzet, ha tudatosan fordulok szembe az Istennel. Ha elhagyom, ha szeretetlen vagyok. Ilyenkor nincs más út vissza az Istenhez, csak a szentségi gyónás. Ez tesz újból Isten gyermekévé. Nem kell minden áldozás elôtt meggyónni. Amikor azonban elszakadok Istentôl, akkor ne késlekedjek, siessek gyónásban visszatérni hozzá. Ajánlatos ezenfelül havi gyónással ellenôrizni, hogy valóban él-e bennem Isten szeretete. A gyónás így történik: A templomban a gyóntató atyához lépek. Ô most a mennyei Atyát helyettesíti. Köszönök, keresztet vetek és elmondom a gyónás elôtti imát. Felsorolom bűneimet. Meghallgatom a gyóntató intelmeit. Felszólításra elmondom a bánat imát. -- Alázatosan fogadom a megbocsátó feloldozást. A gyóntató által meghatározott imát a helyemen azonnal elimádkozom. LÉGY ÔSZINTE A BŰNBEVALLÁSBAN, ÉS SZÍVBÔL BÁND MEG BŰNEIDET! 48.) Ki követ el bűnt? Aki megszegi Isten parancsait, az bűnt követ el. 49.) Ki törli el a személyes bűnt? A személyes bűnt Isten törli el. 50.) Mi törli el a személyes bűnt? A személyes bűnt általában a gyónás törli el. 51.) Mikor kell gyónni? Ha bűnömmel szembefordultam Istennel. Elvesztettem szeretetét. Ajánlatos havi gyónással ellenôrizni magamat. 52.) Milyen legyen a gyónásom? Bűnbevallásom legyen ôszinte, bánatom szívbôl fakadó. ======================================================================== 16. Készület a gyónásra Felkészülés az elsô gyónásra és áldozásra A gyónásban az Isten eltörli, megbocsátja a személyes bűnt. Aki meggyónik, visszakapja az Isten kegyelmét. Ismét Isten szeretett gyermekévé lesz. A gyónás tehát nagyon fontos szentség, nagy esemény. Komolyan kell készülni rá. Így készülök a gyónásra: 1. Kérem a Szentlélek segítségét, hogy juttassa eszembe bűneimet. Én hamar elfelejtem a múltat, amit csináltam, Isten azonban mindent tud. Ismeri bűneimet. És mindent megtehet. Eszembe tudja juttatni azokat. A Szentlélek segítségét imával kérem. 2. Megvizsgálom lelkiismeretemet. Ezt úgy csinálom, hogy magamban felelek a lelkitükör kérdéseire. Amelyik bűnt elkövettem, azt leírom vagy megjegyzem. 3. Megbánom bűneimet. Lelkiismeretvizsgálatom nyomán elôttem vannak bűneim. A keresztre nézek vagy gondolok. Mennyire szeret engem az Isten! Jézus Krisztus életét adta értem. Mennyire szeret engem az Isten, tapasztalom mindennap. És én mivel hálálom meg a sok jót, a szeretetet? Lám ezekkel a bűnökkel! Hálátlan, semmi ember vagyok! Bocsáss meg Istenem! Bánom minden bűnömet.- Miután így felkészültem a gyónásra, csak akkor mehetek gyónni. Ne csak az elsô gyónásomra készüljek így, hanem életem minden gyónására. Akkor lesz mindig jó a gyónásom, akkor tudom magamnak megnyerni Isten irgalmát és szeretetét, ha komolyan készülök rá. 53.) Miért kell a gyónásra készülni? Mert a gyónás nagyon fontos szentség. Ez töröli el a személyes bűnt. Ismét Isten szeretett gyermekévé tesz. 54.) Hogyan kell a gyónásra készülni? 1. Kérem a Szentlélek segítségét, hogy juttassa eszembe bűneimet. 2. Megvizsgálom lelkiismeretemet. 3. Megbánom bűneimet. 55.) Hogyan vizsgálom meg lelkiismeretemet? A lelkitükör kérdéseire felelek magamban. 56.) Mikor mehetek gyónni? Ha komolyan felkészültem a gyónásra. ======================================================================== 17. Lelkitükör Felkészülés az elsô gyónásra és áldozásra => Imádkoztál-e mindennap rendesen? => Nem imádkoztam? Rosszul imádkoztam? => Törôdtél-e hiteddel? => Hitem ellen beszéltem? Hitetlenül gondolkoztam? Nem tanultam meg a hittant? => Isten neve szent volt-e elôtted? => Káromkodtam, átkozódtam, esküdöztem, szent dolgokkal gúnyolódtam, tréfálkoztam? => Az Úr napját megszentelted-e? => Elmaradtam a Liturgiáról? Rosszalkodtam a templomban? vasárnap dolgoztam? => Hogyan viselkedtem szüleimmel, nevelôimmel szemben? => Engedetlen voltam? Nem segítettem? Megszomorítottam ôket? Feleseltem? => Hogyan viselkedtem embertársaimmal szemben? => Haragot tartottam, megbántottam valakit, verekedtem, veszekedtem? Mást bűnre csábítottam? Csúfolódtam, mást kisebbítettem? Kárörvendô voltam? Loptam, csaltam, kárt okoztam, hazudtam, rágalmaztam, megszóltam, kétszínű voltam, elárultam a titkot, árulkodtam, gôgösködtem, irigykedtem? => Helyesen szerettem-e önmagamat? => Nem vigyáztam az egészségemre? => Szemérmetlen voltam a beszédben, a nézésben, a viselkedésben? Önzô voltam, hiú voltam, dicsekedtem, kapzsi voltam, nem böjtöltem.? => Hogyan végeztem a munkám? => Lusta voltam? Nem tanultam meg a leckém? Rendetlen voltam a játékban? Elkéstem az iskolából? Csak azokat a bűnöket gyónd meg, amiket tényleg elkövettél! ======================================================================== Bevezetés 4. könyv A történelem az élet tanítómestere. Ha jövônket akarjuk építeni, akkor meg kell ismerni múltunkat is. Szükséges tehát, hogy hitoktatásunk keretében az egyház történelmérôl is tanuljunk. A 4. könyv csak képeket ad az egyház történelmébôl. Elsô része tulajdonképpen az Apostolok Cselekedeteinek ismertetése. Második részében pedig kiemelkedô, közismert szentek életén keresztül ismerkedünk az egyház életével. A 8. könyvben részletesebb történelmet kapunk. A magyar egyház történelmével, más vallásfelekezetekkel és a jövô alakításával is foglalkozunk. Az egyháztörténelem oktatásával hitoktatásunkat érdekesebbé tesszük. A gyerekek szívesen tanulják. Mindenekfölött pedig a múlt küzdelmeit megismerve növekszik öntudatunk. E két könyv összeállításánál különösképpen irányított a keleti kereszténység gondolkozása. Tartalmában, felépítésében és szerkesztésében egyaránt görögkatolikus. Kifejezéseiben teljesen a keleti hagyományokra épül. E könyvek az egyháztörténelemnek csak azokat a részeit tartalmazzák, amelyek a fenti szempontoknak teljesen megfelelnek. Így nem találjuk meg bennük a teljes egyháztörténelmet, hiszen annak megismeréséhez két éven át heti egy-egy óra semmiképp sem lenne elég. E két könyvet azzal a szándékkal és reménnyel indítom útjára, hogy olvasói és azok, akik tanulni fognak belôlük, lelkiekben gazdagabbak legyenek. Merítsenek erôt ahhoz, hogy egyházunk jövôt építô, öntudatos tagjaivá váljanak. A szerkesztô ======================================================================== 1. Jézus Krisztus egyházat alapít 4. könyv Jézus Krisztus három évig tanított. Tanítványokat választott, akik mindig vele voltak. Belôlük közösséget (eklézsiát = gyülekezetet), vagyis egyházat hozott létre. Egyházáról azt mondotta, olyan erôs lesz, hogy a pokol kapui sem vesznek erôt rajta. Semmi sem tudja végleg legyôzni. A nagycsütörtöki vacsorán eukarisztikus közösséggé alakította tanítványait. A közös asztal, a közös kenyér formálta ôket végérvényesen egyházzá. Tanítványainak, akiket apostoloknak nevezett, megparancsolta, hogy tanítsanak és kereszteljenek meg minden népet. Jézus azt akarta, hogy minden ember tagja legyen az egyháznak. Megígérte nekik, hogy a tanítás és az egyház szervezésének munkájában mindig velük lesz. Az apostolok, a küldöttek teljesítették Jézus parancsát. Ma minden megkeresztelt ember tagja az egyháznak. Az egyház nem a templom, nem a papok és püspökök, hanem templom, pap, püspök és Isten népe, minden megkeresztelt ember együtt. Az egyházról így beszélünk a Hitvallásban: ,,Hiszek, egy, szent, egyetemes és apostoli Anyaszentegyházban.'' Mert Jézus Krisztus csak egy egyházat alapított. Az egyház tagjai ugyan bűnös emberek, az egyház mégis szent, mert Jézus Krisztus a feje, és Ô szent. Az egyház egyetemes, görög szóval katolikus, mert az egész világra kiterjed. Az egyház apostoli, mert Jézus Krisztus az apostolokra bízta a tanítást és a szervezést. 1.) Ki alapította az egyházat? Az egyházat Jézus Krisztus alapította. 2.) Mikor alapította Jézus Krisztus az egyházat? Amikor tanítványokat választott ki és rájuk bízta az Eukarisztiát. 3.) Kinek a részére alapította Krisztus az Egyházat? Minden ember részére alapította. 4.) Kik az egyház tagjai? Minden megkeresztelt ember. 5.) Milyen egyházat alapított? Egy szent, egyetemes és apostoli egyházat. 6.) Milyen segítséget ad egyházának? Mindig együttműködik apostolaival, egyházával. ======================================================================== 2. Az egyházat a Szentlélek vezeti 4. könyv Jézus Krisztus az utolsó vacsorán megígérte, hogy elküldi a Szentlelket. A tanítványok Jézus Krisztus tanításából nem mindent értettek meg. Egyszerű emberek voltak. Sok tanítást el is felejtettek. Gyenge, félénk emberek voltak. Féltek a zsidóktól. Különösen Jézus mennybemenetele után féltették életüket. Legtöbbször együtt voltak. Talán be is zárkóztak az utolsó vacsora termébe. Ebbe a terembe szállt le rájuk a Szentlélek a húsvét utáni 50. napon, pünkösdkor. Megvalósult Jézus Krisztus ígérete. Eljött az igazság Lelke, és elvezette a tanítványokat a teljes igazságra. Ettôl kezdve megértették Jézus tanítását. Eszükbe jutott minden. Volt mit tanítaniuk. Vigasztalónak nevezte Jézus a Szentlelket, mert bátorságot, vigasztalást adott a tanítványoknak. Most már érezték, hogy velük van az Isten. Bátran mentek a nép közé, hogy tanítsanak és kereszteljenek. Péter pünkösdi beszédének hatására 3000 ember keresztelkedett meg. Jogosan nevezzük a pünkösdöt az egyház születésnapjának. A Szentlélek erejével az apostolok Jézus tetteit is követni tudták. Péter és János például egy alkalommal a templom bejáratánál ezekkel a szavakkal tudtak meggyógyítani egy bénát: Aranyom, ezüstöm nincsen, de amim van neked adom. A Názáreti Jézus Krisztus nevében kelj föl és járj!'' A béna koldus meggyógyításának történetét az Apostolok Cselekedetének könyvébôl (3,1-9) olvashatod el. A Szentlélek ma is vezeti az egyházat. Ma nincs olyan csodákra szükség, mint az elindulásnál. De meglátjuk majd mi mindenen ment keresztül története folyamán az egyház. Igazi csoda, hogy ma is létezik. A Szentlélek segítségével vált valóra a jézusi ígéret: a pokol fejedelmei sem tudják legyôzni. 7.) Mit jelentett a Szentlélek az egyház elindulásánál? Az apostoloknak tudást és bátorságot adott. 8.) Mire tette képesekké az apostolokat a Szentlélek? Olyan tettekre, amilyeneket Jézus vitt véghez (csodákra). 9.) Ma is működik az egyházban a Szentlélek? Igen, velünk van örökre. Ezt bizonyítja az egyház léte és történelme. ======================================================================== 3. Az elsô keresztények élete 4. könyv Pünkösdkor háromezren keresztelkedtek meg. Legtöbben olyanok, akik már hallottak Jézusról, ismerték ôt. A Jeruzsálemben lakó megkeresztelkedettek mindennap összegyűltek az apostolok köré. Együtt ünnepelték magánházakban az Eukarisztiát. Az apostoloknak nagy tekintélyük volt. A Szentlélek erejével nemcsak a bénát gyógyították meg, nagyon sok más beteget is. Sokan az utcára vitték betegeiket. Ha arra megy Péter, vagy valamelyik apostol, legalább az árnyékuk érje ôket és gyógyuljanak meg. Sôt a Jeruzsálem környékén lakók is eléjük vitték betegeiket. Az egész nép nagyon szerette ôket. Jóságukért Istent magasztalták. Mindennap volt új megtérô, aki keresztény lett, hozzájuk csatlakozott. A zsidók vezetôi akkor figyeltek fel rájuk, amikor már sok kisebbrendű zsidó pap is megkeresztelkedett. Ettôl kezdve Pétert és Jánost többször elfogták, és a fôtanács elé állították. Megtiltották nekik, hogy Jézus Krisztusról tanítsanak. Ôk azonban kijelentették: Mi nem hallgathatunk arról, amit láttunk és hallottunk. Magatok ítéljetek, helyesebb lenne rátok hallgatni, mint Istenre? A hívek száma minden napnagyobb lett. Mindenük közös volt. Akadtak olyanok, akik eladták birtokukat, javaikat, és azok árát a szegényeknek adták. Senki nem nélkülözött. Az apostolok tekintélyét rendkívülien megnövelte egy botrányos eset. Egy házaspár, Ananiás és Szafira dicsekedni akartak jóságukkal. Azonban hazugok, képmutatók voltak, és ezért Péter apostol szavai nyomán halállal bűnhôdtek. Elterjedt az esemény híre. Mindenki látta belôle, hogy az egyházzal van az Isten. Ananiás és Szafira történetét az Apostolok Cselekedeteinek 5. fejezetébôl, az 1-11-ik versig olvashatjátok el. Az apostolok a hívek számának növekedése miatt segítôket választottak, a hét diakónust. A diakónusok a szegények ellátásában segítettek az apostoloknak. 10.) Mit feleltek az apostolok a tilalomra? Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek. 11.) Mi növelte meg az apostolok tekintélyét? Ananiás és Szafira esete, mert látszott belôle, hogy velük van az Isten. 12.) Hogyan nevezzük az apostolok segítôit? Az apostolok segítôit diakónusoknak nevezzük. Hét diakónust választottak. ======================================================================== 4. Szent István diákonus az elsô vértanú 4. könyv Hét diakónust választottak az apostolok. Közöttük az elsô István volt. Ôt a Szentlélek töltötte el és erejével sok csodát tett a nép között. A zsidók írástudói sokat vitatkoztak Istvánnal. Ô azonban olyan bölcsen beszélt a Szentlélek erejével, hogy minden vitában legyôzte a zsidókat. Ezért a zsidók erôszakhoz folyamodtak. Elfogták Istvánt és a fôtanács elé hurcolták. Hamis tanúk álltak vele szemben, ezek káromkodással vádolták. István volt az elsô, aki Jézus sorsában osztozott. Bírái elôtt hosszú beszédet mondott. Emlékeztette ôket a zsidó nép történetének legfontosabb részeire. Ebbôl akarta bizonyítani Jézus Krisztus istenségét, és azt, hogy az apostolok tanítása helyes. Beszédét azonban félbeszakították. Ôt magát a városon kívülre vonszolták, és ott halálra kövezték. A megkövezôk ruhájára egy Saul nevű fiatalember vigyázott. Amikor István beszédét félbeszakították, ô felkiáltott: Látom a megnyílt eget és az Emberfiát, amint Isten jobbján áll. Amikor pedig a megkövezést kezdték, így imádkozott: ,,Uram, Jézus vedd magadhoz lelkemet.'' Amikor térdre rogyott a kövek súlya alatt, akkor a keresztrefeszített Jézushoz hasonlóan gyilkosaiért imádkozott.'' Uram, ne ródd fel nekik ezt a bűnt!'' Szent István diákonus volt az elsô, akit hitéért kivégeztek. Ô volt az elsô vértanú. Benne teljesedett be elôször Jézus Krisztus jövendölése: Ha engem üldöznek, titeket is üldözni fognak. Szent István elsô vértanú emlékünnepe karácsony harmadik napján van. Ô hajdúdorogi egyházmegye védôszentje. 13.) Miért haragudtak meg a zsidók Istvánra? Mert a Szentlélek segítségével minden vitában legyôzte ôket. 14.) Mit tettek Istvánnal? A fôtanács elé állították és megkövezték. 15.) Hogyan nevezzük azokat, akik életüket adják hitükért? Vértanuknak nevezzük azokat, akik éltüket adják hitükért. Szent István vértanúságának történetét az Apostolok Cselekedeteiben 6,8-8,1-ig olvashatjuk. ======================================================================== 5. Az apostolok 4. könyv Jézus Krisztus mennybemenetele után az apostolok együtt maradtak. Mivel Júdás, az áruló felakasztotta magát, az ô helyére mást kellett választani. Mátyást választották tizenkettediknek maguk közé. Együtt voltak az elsô pünkösdkor, Péter pünkösdi beszédét a tizenegytôl körülvéve mondta el. Ezután is mindnyájan csak Jeruzsálemben tanítottak, mintha elfelejtették volna Jézus parancsát: Menjetek minden néphez! Még mielôtt a diakónusokat kiválasztották, egyszerre fogták el valamennyiüket. Ki akarták végezni ôket. Volt azonban a fôtanácsnak egy nagyon bölcs tagja. Gamalielnek hívták. Ô azt mondta: ,,Nincs értelme bántani ezeket az embereket. Ha tanításuk emberi eredetű, akkor úgyis felbomlik. Ha viszont Istentôl származik, akkor úgyis hiába üldözzük ôket.'' Neki volt igaza. És az egyház léte bizonyítja, hogy Isten az alapítója. Szent István diákonus kivégzése után az apostolok a jeruzsálemi egyház vezetését a két Jakabra bízták. A többiek pedig útnak indultak teljesíteni Jézus parancsát. Minden népnek hirdetni az örömhírt. A hagyomány szerint Péter Antióhiában, Fülöp Frigiában, András a mai Dél-Oroszországban, Bertalan Örményországban, Máté Etiópiában, Simon Egyiptomban, Tádé Perzsiában, János Kis-Ázsiában, Tamás Indiában, Mátyás Szebasztopolban tanított. Jánost kivéve valamennyien vértanúként fejezték be földi életüket. Fülöpöt, Andrást, Pétert és Mátyást keresztre feszítették, Bertalant elevenen nyúzták meg, Mátét halálra kínozták, Simont ketté fűrészelték, Tádét és Jakabot lefejezték, Jánost olajban fôzték, Tamást leszúrták, az ifjabbik Jakabot megkövezték. 16.) Kit választottak az apostolok Júdás helyére? Mátyást választották. 17.) Miért nem végezték ki ôket Jeruzsálemben? Mert Gamaliel elmondta híres beszédét. Ezzel megvédte életüket. 18.) Mikor indultak el Jeruzsálembôl tanítani? István vértanúsága után. 19.) Mi lett valamennyi apostol sorsa? A hagyomány szerint Jánost kivéve mind vértanúként haltak meg. ======================================================================== 6. Saul megtérése 4. könyv Emlékszünk Saulra, arra a fiatalemberre, aki az Istvánt megkövezôk ruháira vigyázott? Ez a Saul Tarzuszból származott. Foglalkozása sátorkészítô. Gamaliel iskolájában tanulta a Bibliát. Zsidó születésű, de római polgár. Igen buzgó, sôt vakbuzgó farizeus volt. István kivégzése után halállal fenyegette meg a jeruzsálemi híveket. Házról-házra járt, hogy a fôtanács elé állíthasson minden megkeresztelt embert. Sôt ajánlólevelet kért a fôpaptól, hogy azzal Damaszkuszba -- egy másik városba -- mehessen, és a Jézusban hívôket ott összeszedje, azokat Jeruzsálembe a fôtanács elé hozhassa. A fôpap megbízásából már Damaszkusz közelébe ért, amikor fény vette körül. A földre esett és egy hangot hallott: ,,Saul, Saul, miért üldözöl engem?'' ,,Ki vagy te, uram, -- kérdezte Saul -- és mit akarsz?'' ,,Én vagyok Jézus -- felelte a hang -- akit te üldözöl. Menj a városba, ott megmondják neked mit kell tenned!'' Saul felkelt, de nem látott. Így vezették be Damaszkuszba. Élt Damaszkuszban egy Ananiás nevű tanítvány. Ezt imádság közben megszólította az Isten: ,,Ananiás, menj az Egyenes utcába, Júdás házába!'' ,,Jeruzsálemi vendég van ott a tarzuszi Saul.'' ,,Hallottam róla'' felelte Ananiás. ,,Azért jött, hogy összeszedje híveidet és Jeruzsálembe vigye a fôtanács elé.'' ,,Menj hozzá -- mondta az Úr hangja -- eszközül választottam ki ôt magamnak, hogy hirdesse a pogányok között az evangéliumot.'' Ananiás teljesítette az Úr parancsát. Saulhoz ment. Saul örömmel fogadta és megkeresztelkedett. Amikor Ananiás Saulra tette kezét, pikkelyszerű hártya vált le annak szemérôl és látott. Késôbb a pogányok között térítve Saul felvette a Pál nevet. Pál megkeresztelkedése után nyomban hirdetni kezdte, hogy Jézus Krisztus a Megváltó. Ezért a damaszkuszi zsidók meg akarták ölni. Éjjel a falon át egy kosárban menekült ki a városból. Visszatért Jeruzsálembe. Ott az apostolokhoz csatlakozott. Itt is életére törtek a zsidók. Ezután Arábiában és szülôvárosában, Tarzuszban több évig készült csöndben és imádsággal apostoli munkájára. 20.) Kibôl lett Pál apostol? Az üldözô Saulból. 21.) Kit üldözött Saul? Jézust üldözte, mert aki Jézus követôit bántja, az Jézust bántja. 22.) Hogyan készült Pál apostoli munkájára? Imádsággal. Szent Pál megtérésének történetét az Ap.Csel. 9,1-30-ig olvashatod. ======================================================================== 7. Az elsô pogányok megkeresztelése 4. könyv István meggyilkolása után Péter Liddába, onnan Joppéba ment. Liddában meggyógyított egy béna embert. Joppéban pedig a hívek kérésére feltámasztott egy Tabita nevű asszonyt, aki nagyon sok jót tett a szegényekkel. Joppéban Simon tímár házában maradt hosszú ideig. Élt ekkor a közeli Kezáreában egy Kornéliusz nevű pogány százados. Háza népével együtt istenfélô ember volt. Kornéliusz egyszer éppen imádkozott, amikor megjelent elôtte az Isten angyala és így szólt hozzá: Küldj Joppéba Simon Péterért. Ô majd megmondja mit kell tenned. Kornéliusz engedelmeskedett, embereit Péterért küldte. Másnap Péter, Simon tímár házának lapos tetején imádkozott. Egyszer csak hatalmas lepedôféle ereszkedett elé. Benne mindenféle állat, amit a zsidóknak nem volt szabad megenni. Egy hang pedig ezt mondta: ,,Rajta Péter, öld meg és egyél!'' Péter tiltakozott: ,,Uram, soha nem ettem tisztátalant.'' A hang azonban folytatta: ,,Amit az Isten tisztává tett, te ne tartsd tisztátalannak!'' Ez a látomás háromszor megismétlôdött, azután eltűnt. Péter a látomás értelmén gondolkozott, amikor meghallotta, hogy Kornéliusz emberei keresik. Miután elmondták, hogy miért keresik, néhány joppéi testvérrel együtt útnak indult Kezáreába. Kornéliusz ezalatt összehívta rokonait és barátait. Péter megérkezett és bement Kornéliusz házába. Amikor meglátta a nagyszámú összegyűlt pogány embert, így szólt: ,,Tudjátok, hogy nekünk zsidóknak nem szabad pogány vendégségbe vegyülnünk. Nekem azonban Isten látomásban jelentette ki, hogy Isten elôtt minden ember egyenlô. Azért jöttem közétek, hogy mondjátok el, mit akartok.'' Ekkor Kornéliusz elmondta, hogy Péter utasítását várják. Péter Jézus Krisztusról kezdett beszélni. Beszédje közben az egybegyűltekre leszállt a Szentlélek. Hasonló volt ez ahhoz, mint ami az apostolokkal történt az elsô pünkösdkor. Ekkor Péter megparancsolta a vele jötteknek, hogy kereszteljék meg mindnyájukat. Ô pedig ott maradt egy ideig és tanította ôket. Körülbelül ugyanebben az idôben a hithirdetôk a görögökkel is szóba álltak. Itt is sokan megkeresztelkedtek a pogányok közül. Barnabás apostol örömmel ment közéjük, sôt Pált is elhívta Tarzuszból. Munkájuk nyomán olyan sokan keresztelkedtek meg, hogy Antióchiában kezdték a tanítványokat keresztényeknek nevezni. 23.) Mit jutalmazott Kornéliuszban az Isten? Az istenfélô életet. A sok imádságot és jó cselekedetet. 24.) Milyen tanítást adott az Isten Péternek? Hogy Isten elôtt minden ember egyenlô. 25.) Hol adtak elôször nevet a híveknek? A híveket Antióchiában nevezték elôször keresztényeknek. Az elsô pogány-keresztényekrôl az Ap.Csel. 10. fejezetben olvashatsz. ======================================================================== 8. Péter szabadulása 4. könyv Az elsô pogánykeresztelések hírére a zsidókból lett keresztények háborogtak Péter apostol ellen. Péter ezért Jeruzsálembe jött, hogy igazolja eljárását. Részletesen elmondta látomását. Azután elbeszélte, hogy ismétlôdött meg a pogányok között az elsô pünkösd. Végül feltette a kérdést: ,,Ki vagyok én, hogy útjába állhattam volna az Istennek?'' Erre a jeruzsálemiek megnyugodtak, sôt hálát adtak az Istennek, hogy a pogányokat is elvezette az istenfélô, bűnbánó életre. Péter ezután Jeruzsálemben maradt, mert közeledett a húsvét. Heródes király, akit a zsidók nem nagyon szerettek, kedvében akart járni a zsidóknak. Ezért Jakabot kivégeztette karddal. Pétert pedig börtönbe záratta. Az ünnep után akarta átadni a népnek. A hívek imádkoztak Péter szabadulásáért. (''...foglyokért és ezek szabadulásáért könyörögjünk az Úrhoz!'') Mikor Heródes már az ítéletre készült, azon az éjszakán Péter kettôs lánccal megbilincselve aludt két katona között a börtönben. Más börtönôrök a kapu elôtt álltak. Egyszer csak az Isten angyala felébresztette Pétert. A láncok hangtalanul hullottak le róla. Péter felöltözött. A börtönajtó, majd a város felé vivô vaskapu is megnyílott elôtte. Senki nem vette észre. Az angyal még egy utcán elkísérte, azután eltűnt mellôle. Péter elôször azt hitte, látomása van. Most értette meg, hogy valóság az, ami vele történt. Az utolsó vacsora terméhez sietett. Ott imádkoztak a hívek érte. Sokáig zörgetett, míg beengedték. Nagyon örült mindenki. Péter elbeszélte szabadulása történetét, és elköszönt tôlük. Ismeretlen helyre távozott. Gondolhatjuk, milyen riadalom volt a börtönben, amikor kitudódott Péter szabadulása! 26.) Ki kérte számon Pétert? Pétert a közösség kérte számon. A közösségnek Péter is számadással tartozott. 27.) Hogyan és miért szabadult ki Péter a börtönbôl? Isten segítségével szabadult, mert Istennek még terve volt vele. 28.) Mi volt a közösség szerepe Péter szabadulásában? Imádkoztak érte. Péter szabadulásának történetét az Ap.Csel. 12,1-19-ig olvashatjuk. ======================================================================== 9. Szent Pál elsô hittérítô útja 4. könyv Pál és Barnabás szívesen tartózkodtak Antióchiában. A városban egyre több lett a keresztény, és egyre több lett a tanító is. Egy alkalommal a Szentlélek indítására az egyház Pált és Barnabást új munkára küldte. A jézusi parancs szerint minden embernek kell hirdetni az örömhírt. Az apostolok és segítôik eddig többnyire olyan helyen tanítottak, ahol nagyszámú zsidó közösség élt, és a megtértek nagy része zsidó származású volt. Most olyan vidékre indították ôket útnak, ahol kevés zsidó élt sok pogány között. Elôször Ciprus szigetére hajóztak. Szalamiszban kötöttek ki. Bejárták az egész szigetet. Eljutottak a császári helytartó városába. Hirdették az igét. Még a helytartó is vonzódott a hithez. Egy varázsló azonban a hatalma alatt tartotta és mindig akadékoskodott. Ezért Pál a varázslót vaksággal sújtotta. A helytartó pedig hívô lett. Ciprusról a pizidiai Antióhiába mentek. Itt elôször a zsidók zsinagógájában hirdették a hitet, de mivel azok nem fogadták be, Pál kijelentette: ,,Elôször nektek kellene hirdetnünk Isten igéjét, de mivel visszautasítottátok, a pogányokhoz fordulunk.'' A pogányok szívesen fogadták a hitet. Sokan megkeresztelkedtek. Végül azonban az apostoloknak menekülniük kellett, mert a zsidók a város vezetôit felbújtatták ellenűk. Ikoniumba mentek. Ott is hasonló eredményt értek el. Megindították az egyház életét. Megalapították a közösséget, az egyházközséget. Végül a zsidók gyűlölete miatt innen is menekülniük kellett. Lisztrába érve Pál meggyógyított egy születésétôl fogva béna embert. A város pogány papjai és lakói azt gondolták, hogy az istenek látogatták meg ôket, és pogány módra áldozatot akartak bemutatni az apostolok elôtt. Alig tudták lecsillapítani ôket. Tanításukkal itt is megalapították a helyi egyházat. Innen is menekülniük kellett, mert néhány zsidó fellázította ellenük a tömeget. Ugyanaz a tömeg, amelyik nemrég még áldozatot akart bemutatni nekik, most Pált megkövezte. Szerencsére Pál nem halt bele. Végül Derbében hirdették az igét eredményesen, és ezzel elsô tanító körútjukat befejezték. Visszatértek a szíriai Antióchiába, ahonnan elindultak. Útközben végiglátogatták a megalapított egyházközségeket. Minden egyház élére elöljárókat állítottak. Közös imádság és böjt közepette Isten oltalmába ajánlották ôket. 29.) Ki indította Pált és Barnabást hittérítô útra? Az egyházat irányító Szentlélek indította ôket útnak. 30.) Elôször kiknek hirdették az igét? Minden városban elôször az ott élô zsidókhoz szóltak. 31.) Hogyan fogadták ôket a zsidók? Ellenségesen. Különösen akkor, amikor látták, hogy a pogányokhoz is szólnak. 32.) Mit alapítottak minden városban? Minden városban egyházközséget alapítottak és elöljárót állítottak annak élére. Szent Pál elsô hittérítô útjáról az Ap.Csel. 13. és 14. fejezetében olvashatsz. ======================================================================== 10. Az apostoli zsinat 4. könyv Jeruzsálemi zsidószármazású keresztények Antióchiába látogattak. Látták a sok pogányból megtért keresztényt, és azt kezdték hirdetni, hogy a pogányoknak elôször zsidókká kell lenni. Meg kell tartaniuk minden zsidó szokást és törvényt, és csak utána lehet ôket megkeresztelni. Pál és Barnabás ennek ellene mondtak, és élénk vita keletkezett. Az antióchiai egyház vezetôi ezért úgy határoztak, hogy Pál és Barnabás menjenek Jeruzsálembe, és vitassák meg ott ezt a kérdést a jeruzsálemi egyház vezetôivel. Jeruzsálembe érve együtt találták az egyház vezetôit és az apostolokat, közöttük Pétert is. Pál elbeszélt mindent, amit Isten általuk a pogányok között tett. Mindnyájan örömmel hallgatták. Azonban itt néhányan elôadták azt a véleményüket, hogy a pogányoknak elôször zsidókká kell lenni, és csak utána lehet ôket megkeresztelni. Pál itt is tiltakozott ez ellen és heves vita támadt. Ezért elhatározták, hogy a kérdés megvizsgálására gyűlést hívnak össze. Az ilyen gyűlést, amelyen egy-egy vallási kérdést az egy ház vezetôi megvitatnak, zsinatnak nevezzük. Ezt az elsôt, amit apostoli zsinatnak nevezünk, Jézus Krisztus születése után 50-ben hívták össze. A zsinaton is heves vita folyt. Péter apostol szavára csillapodtak csak le. Ô ezt mondta: Nem szabad a pogányokra olyan terhet rakni, amely alól Jézus a zsidókat is felszabadította. Az üdvözség forrása Jézus Krisztus kegyelme és a belé vetett hit. Péter után Jakab apostol szólt. Ô azt javasolta, hogy a pogányokból megtértek a zsidó szokásokból hármat tartsanak be: Ne egyenek olyan ételt, amelyet a pogányok a bálványoknak áldoztak fel elôbb. Ne egyenek fojtott állatot, amelyben benne marad a vére. Ne éljenek törvénytelen házasságban. Péter és Jakab szavait mindenki elfogadta. A jeruzsálemi zsinat határozatait mindenütt kihirdették. Antióchiában is. 33.) Mit akartak a zsidókból lett keresztények? Hogy a megtérô pogányok tartsanak meg minden zsidó szokást 34.) Mit nevezünk zsinatnak? Zsinat az olyan gyűlés, amelyen az egyház vezetôi vallási kérdésrôl vitatkoznak, és határozatot hoznak. Az apostoli zsinatról az Ap.Csel. 15,1-35-ig olvashatsz. ======================================================================== 11. Szent Pál apostol 2. útja 4. könyv Röviddel a jeruzsálemi zsinat után Pál és Barnabás ismét útra készült. Barnabás Ciprusra indult Márkkal, Pál pedig Szilással Kis- Ázsiában maradt. Végiglátogatták a már megalapított egyházközségeket. Megerôsítették ôket a hitben. Lisztrában egy Timóteus nevű fiatalembert vettek maguk mellé, mert a hívek nagyon dicsérték. Attól kezdve hárman mentek tovább. Ázsia tartományaiba akartak menni, de úgy érezték, hogy a Szentlélek ebben akadályozza ôket. Valami azt súgta nekik, hogy az Istennek más terve van velük. Így jutottak el a tengerpartra Troászba. Itt Pálnak álmában megjelent egy makedon férfi, és így szólt hozzá: ,,Jöjj át Makedóniába, és segíts rajtunk!'' Pál ebbôl megértette Isten akaratát: Európában kell folytatni a hithirdetést. Troászban csatlakozott Pálhoz Lukács evangélista, aki ettôl kezdve szemtanúként írta le az eseményeket. Könyvének címe az Apostolok Cselekedetei (Ap.Csel.) Rövidesen áthajóztak Európába. Az elsô nagyobb város, ahol egyházközséget alapítottak, Filippi volt. Élt itt egy leány, aki a gonosz lélek erejével jósolni tudott. Pál kiűzte belôle a gonoszt, ezért a leány gazdái feljelentették Pált és Szilást. A bírák megvesszôztették és börtönbe záratták ôket. Innen csodás úton szabadultak másnap. Tesszalonikába mentek tovább. De sem itt, sem Bereában nem ment simán az egyházközség megalapítása, mert a zsidók mindenütt ellenűk izgatták a tömeget. Bereából Athénbe mentek. Athén ma Görögország fôvárosa. Akkor is nagy város volt, tele pogány templommal. Pál meglátott a templomok között egyet, amelyikre az volt felírva: Az ismeretlen istennek. Ezért a város központjában, az Areopágon így kezdte tanítását: Ezt az ismeretlen Istent hirdetem nektek. A halottak feltámadásának hite miatt ugyan kigúnyolták, de néhányan mégis csatlakoztak hozzá. Közülük Dénest tette meg az egyház vezetôjévé. Athénbôl a közeli Korintusba ment. Ott másfél évig tanított, és nagy egyházközséget alapított. Korintusból Antióchiába tért vissza, hogy beszámoljon második útjának eredményeirôl. 35.) Kik voltak Pál kísérôi 2. hittérítô útján? Pál kísérôi Szilás, Timóteus és Lukács evangélista voltak 36.) Hova jutott el Pál második útján? Pál második útján Európába jutott el. 37.) Kirôl beszélt Athénben Pál? Pál Athénben az ismeretlen Istenrôl beszélt. 38.) Hol maradt Pál leghosszabb ideig? Korintusban, mert ott alapította a legnagyobb egyházközséget. ======================================================================== 12. Szent Pál apostol 3. útja 4. könyv Kis idô múlva Pál apostol harmadszor is útnak indult. Célja elsôsorban azt volt, hogy a már megalapított egyházközségeket megerôsítse. Útjára sokan elkísérték az újonnan alapított egyházközségekbôl. Így azt is elérte az apostol, hogy az egyházközségek egymást is megismerjék, egymástól tanuljanak, egymás hitébôl erôsödjenek. Harmadik útjának legfontosabb állomása Efezus volt. Több mint két éven át hirdette itt a hitet. Elôször három hónapot csak a zsidóknak szentelt, azután egyaránt tanította a zsidókat és a pogányokat. Sok csodát tett, gonosz lelkeket űzött ki az emberekbôl. A zsidók közül némelyek utánozni próbálták. Volt ott egy zsidó fôpap. Ennek volt hét fia. Egyszer így szóltak egy ördögtôl megszállt emberre: ,,Rád olvasom Jézust, akit Pál hirdet!'' Mire a gonosz lélek így válaszolt az emberbôl: ,,Jézust ismerem, Pálról is tudok, de ti kik vagytok? Majd az ember, akiben a gonosz lakott, rájuk vetette magát úgy, hogy ketten közülük sebekkel rakottan, ruhátlanul tudtak csak elmenekülni. Efezusban a pogányok Artemisz istennô szobrát imádták. Az ezüstművesek pedig abból éltek, hogy az istennô templomának kicsinyített mását készítették eladásra. Egy Demeter nevű ezüstműves meghallotta, hogy Pál más Istenrôl tanít. Összecsôdítette ezért az iparosokat és az egész várost a színházba, ahol Artemisz mellett tüntettek. Óriási felfordulás volt. Sokan nem is tudták miért jöttek, csak azt kiáltozták két órán át: ,,Nagy az efezusiak Artemisze!'' Végül a jegyzônek sikerült lecsendesíteni ôket. A fölfordulásban senkinek sem történt baja. A rend helyreállta után Pál mégis jónak látta, hogy tovább induljon. Makedóniába és Görögországba ment, ahol beszédével megerôsítette a híveket. Troászban ismét csatlakozott hozzá szent Lukács evangélista, és elkísérte Jeruzsálembe, mert Pál harmadik útja végén ide akart menni, hogy beszámoljon útja eredményéirôl. Szent Pál nemcsak felkereste ismételten az általa alapított egyházközségeket, hanem 13 levelet is írt hozzájuk. Sôt valamelyik tanítványával a zsidókhoz is íratott levelet. 39.) Miért indult útnak harmadszor is szent Pál? Hogy megerôsítse hitükben az általa alapított egyházközségeket. 40.) Hol idôzött leghosszabban 3. útján? 3. útján Efezusban maradt legtovább. Ezt az egyházközséget újonnan alapította. 41.) Hova tért vissza a harmadik út végén? A harmadik út végén Jeruzsálembe tért vissza. 42.) Mivel segítette még a fiatal egyházközségeket? Hozzájuk intézett leveleivel erôsítette hitüket. Szent Pál 2. útjáról az Ap.Csel. 15,36-18,22-ig olvashatsz. A 3. útról pedig az Ap.Csel. 18,23-21,16-ig. ======================================================================== 13. Szent Pál vértanúsága 4. könyv Pál apostol útban Jeruzsálem felé elköszönt az efezusi hívektôl. Búcsúbeszédében elmondta: Többet nem láthatják, mert a Szentlélek tudtára adta, hogy Jeruzsálemben bilincs, megpróbáltatás vár rá. Kezáreában is megpihent az apostol. Itt barátaival beszélgetett, amikor odalépett egy próféta. Kezébe vette Pál övét és azt mondta: Akié ez az öv, azt Jeruzsálemben a zsidók megkötözik és átadják a pogányoknak. Barátai ezért nem akarták Pált tovább engedni, ô azonban kijelentette: Jézusért kész akár a halált is elszenvedni. Pál Jeruzsálembe ért. Ott meglátták és feljelentették az Ázsiából hazalátogató zsidók. Az apostolt elfogták. Már csaknem agyonverték, amikor a helyôrség katonái kiszabadították a zsidók közül. Pált római bíróság elé állították. Ott Pál nagyon ügyesen védekezett. Zsidó vádlóit egymás ellen ugratta. Kijelentette ugyanis, hogy ô a feltámadásba vetett hite miatt áll a bíróság elôtt. Erre a farizeusok, akik hittek a feltámadásban és a szaduceusok, akik tagadták azt, egymásra támadtak. Pált mégsem engedték szabadon, éveken át börtönben volt. Többször kihallgatták és megállapították, hogy nincs olyan bűne, amiért el kellene ítélni. Vissza akarták adni a zsidó bíróknak. A zsidók azonban elhatározták, hogy megölik. Oda Pál nem akart kerülni, ezért a császárhoz fellebbezett. Kalandos hajóút végén ért Pál Rómába. Ott két éven át házi ôrizetben tartották. Ez alatt is bátran hirdette Krisztus tanítását. Sokan keresték fel bérbevett otthonában. Néhány levelét is a fogságban írta. Végül felmentették. Szabadulása után Pál egy negyedik útra indult. Eljutott a mai Spanyolországba is. Néró császár uralomra jutása után ismét elfogták. Fogsága most sokkal szigorúbb volt. A nagy általános keresztényüldözés kezdetén, Jézus Krisztus születése után 67 évvel Rómában kivégezték. Bírósági tárgyalásról és ítéletrôl nem tudunk. Pál apostol is Krisztus vértanúja lett éppúgy, mint a többi apostol. 43.) Tudta-e Pál apostol, hogy mi vár rá Jeruzsálemben? Tudta és tudatosan vállalt mindent Jézus hitéért. 44.) Kik és miért akarták az apostolt megölni? A zsidók akarták megölni, mert nem tartott meg minden zsidó szokást. 45.) Hova vitték Pált? Pált a császár bírósága elé vitték Rómába. 46.) Mi lett Pál sorsa? Néró császár idejében 67-ben, Rómában kivégezték. Pál apostol tanúságtevésének történetét és az izgalmas hajóutat az Ap.Csel. 21,27-tôl a könyv végéig olvashatod el. Szent Pál apostol ünnepét Péterével együtt június 29-én tartjuk. ======================================================================== 14. Az üldözések 4. könyv Jézus jövendölését ismerjük: ,,Ha engem üldöznek, titeket is üldözni fognak.'' A korai egyház, az elsô 3. század keresztényei szó szerint átélték Jézus szavait: ,,Aki utánam akar jönni, vegye fel keresztjét minden nap.'' Az üldözések Jeruzsálemben kezdôdtek. Amikor a zsidó papok közül is sokan megkeresztelkedtek, a fôpapok féltékennyé váltak. A jeruzsálemi üldözés azonban hasznára vált a hitnek. Az apostolok ugyanis elindultak a világ minden tájára tanítani. A Római Birodalomban eleinte nem sokat törôdtek a keresztény tanítással. Igaz a zsidók mindenfelé áskálódtak a jézusi hit hirdetôi ellen. A pogány hatóság azonban már megszokta a zsidók egymás közötti veszekedését, és azt gondolták, most is ilyesmirôl van szó. Néró császár idejére azonban már nagyon megszaporodtak a keresztény közösségek. Pál apostol munkássága nyomán már Rómában is nagy egyházközség volt. A keresztények ugyan soha nem mondták, hogy a rabszolgákat fel kell szabadítani, de azt tanították, hogy Isten elôtt minden ember egyenlô. Ez pedig veszélyes volt a császári vezetés számára. Így a birodalomban is megkezdôdött a keresztények üldözése. Ettôl kezdve 313-ig 10 nagy keresztény üldözést jegyzett fel a történelem. Az országos üldözések között viszonylag békés idôk voltak. Bár helyi zaklatások ilyenkor is elôfordultak. 313 után fôleg Perzsiában üldözték a keresztényeket. A keresztényüldözések az egyház elterjedésében is hasznosak voltak. Az történt, amit Jézus megjövendölt: Ha a magot elvetjük sokszoros termést hoz. A mag a keresztények kitartása volt. Ezt látva nagyon sokan tértek meg. 47.) Mire figyelmeztette Jézus tanítványait? Arra figyelmeztette ôket, hogy üldözés vár rájuk. 48.) Hol üldözték elôször a tanítványokat? A tanítványokat elôször Jeruzsálemben üldözték. 49.) Hány keresztényüldözés volt a Római Birodalomban? A Római Birodalomban 10 nagy keresztényüldözés volt. 50.) Mi lett a keresztényüldözések gyümölcse? A keresztények száma állandóan növekedett. ======================================================================== 15. A vértanúk 4. könyv Vértanúknak azokat nevezzük, akik Jézus Krisztus tanításáért életüket áldozzák. Ismerjük szent István és az apostolok vértanúságát. A keresztényüldözések idején számtalan ember áldozta fel életét a hitért; és lett vértanú. A vértanúk között voltak tanult és nagyon egyszerű emberek egyaránt. Tisztségviselôk, gazdagok és szegények, férfiak és nôk, felnôttek és gyerekek. A keresztények soha nem dicsekedtek hitükkel. Ha bíróság elé állították ôket, védekeztek, ragaszkodtak az élethez. Ha viszont elítélték ôket, akkor legtöbben állhatatosan kitartottak hitük mellett. Vállalták a vértanúságot. Voltak persze, akik gyengéknek bizonyultak. Megtagadták hitüket. Az ilyenekért az egyház imádkozott. Sok vértanú halálának napja, mennyei születésnapja bekerült a naptárba. Némelyik emlékére ünnepet tartunk. Néhányról most megemlékezünk. Szent György a császári hadsereg ezredese volt. Vitéz tetteivel kiérdemelte a diadalhozó nevet. A császár egyházüldözô parancsát ellenezte. Még a rendeletet is eltépte. Ezért azután halálra ítélték. Ô nemcsak a csatákat vállalta hôsiesen, hanem a vértanúságot is. Szent Demeter vértanú Tesszalonikában élt. Elôkelô ember volt. Hitét mindenki ismerte. Hitéért börtönbe zárták. Míg Demeter a börtönben volt, a császár a városba látogatott. Egy nagyerejű vitéz kísérte a császárt, aki bajvívásra hívta ki a város embereit és mindenkit legyôzött. Mikor már nem mert ellene senki kiállni, egy Nesztor nevű fiatal ember jelentkezett. Nesztor a börtönben Demeter áldását kérte, és ezzel a kiáltással kezdte a küzdelmet: ,,Demeter Istene segíts!'' Nesztor gyôzött, de a császár haragjában Demetert és Nesztort is kivégezte. Ôk is vértanúk lettek. Ugyanez a Maximián császár Alexandriába látogatott. Ott egy Katalin nevű keresztény nô megtagadta, hogy részt vegyen a bálványok imádásaiban. A császár tudósai vitatkozni kezdtek vele a hit dolgaiban, de Katalin legyôzte ôket. A császár ekkor Katalint hitéért, a legyôzött tudósokat pedig ügyetlenségükért tűzhalálra ítélte. A vértanuk szenvedéstörténetét a vértanúaktákba írták le. Ezeket késôbb istentiszteleteken is felolvasták, hogy a többi keresztény tanuljon belôlük. 51.) Kik a vértanúk? A hithűség, a bátorság és a kitartás szentjei. 52.) Hogyan nevezzük a vértanúk emléknapját? Mennyei születésnap. 53.) Miért írták le a vértanúk történetét? Hogy más is tanuljon belôle. ======================================================================== 16. A katakombák 4. könyv Rómában és a Római Birodalom több városában alagutakat, sôt egymásból ágazó alagút rendszereket ástak a föld alá. Ezeknek az alagutaknak az oldalfalába temették el a halottakat. Ide temették a keresztény vértanuk testi maradványait is. A pogányok általában babonásan féltek a halottaktól. Csak akkor mentek a temetkezési helyekre, amikor új halottat hoztak. A keresztények viszont gyakran látogatták elhunyt szeretteik sírját. Ott imádkoztak, mécsest gyújtottak, virágot helyeztek el. A vértanúk sírja elôtt pedig az ô közbenjárásukat kérték, hiszen ôk biztosan Isten elé jutottak. A keresztényüldözések idején a legtöbb keresztényt akkor fogták el, amikor az istentiszteleti helyeken a Liturgiát végezték. A pogányok figyelték a gyülekezeti helyeket. Rátörtek az ott imádkozókra, és a bírák elé hurcolták ôket. Sôt olyan eset is elôfordult, hogy az együttlevôkre rágyújtották a helyiséget. Így bent égve mind egyszerre lettek vértanukká. Az üldözések idején ezért a keresztények istentiszteleteiket a katakombákban egy-egy vértanú sírja mellett tartották. A katakombáknak több kijárata volt. Ha a pogányok észrevették a gyülekezô keresztényeket és rájuk akartak törni, akkor az ôrködô emberek figyelmeztették a többieket, akik a katakomba valamelyik kevésbé ismert, vagy ismeretlen kijáratán idôben el tudtak menekülni. Magyarország területén ilyen katakombák Pécs városa alatt vannak. 54.) Mik a katakombák? Földalatti temetkezési helyek. 55.) Mire használták a keresztények a katakombákat? Istentiszteleti helyeknek. A vértanúk sírja mellett végezték a Liturgiát. 56.) Miért érezték itt magukat a keresztények biztonságban? Mert a katakombáknak több kijárata volt, és mert a pogányok babonásan féltek a halottaktól. ======================================================================== 17. A gyôzelem 4. könyv Néró császár uralkodásától 313-ig, több mint 240 éven át üldözték a Római Birodalomban a keresztényeket. Ennek ellenére a keresztények száma állandóan növekedett. Az üldözések szünetében még templomokat is építettek. A katonák közül is egyre többen keresztelkedtek meg. A birodalmat nagy kiterjedése miatt két részre osztották és négy császár uralkodott benne. Az együtt uralkodó császárok azonban gyakran háborút indítottak egymás ellen. Az egyik ilyen csata elôtt Konstantin császárnak azt ajánlották tisztjei, hogy a hadi zászlókra tétessen keresztet. Ezt a katonák is szívesen vették, hiszen már legtöbben keresztények voltak. Állítólag a császárnak volt egy látomása is. Az égen látta a keresztet és körülötte ezt a feliratot: ,,E jelben gyôzni fogsz!'' A császár valóban kereszttel ékesítette a zászlókat, és meg is nyerte a csatát. Gyôzelme után kiadta a milánóinak nevezett rendeletet, amely végérvényesen engedélyezte a keresztény vallás nyilvános gyakorlását az egész birodalomban. A császár diadala az egész kereszténység gyôzelmét hozta, szabadságát jelentette. Ezzel megkezdôdött az egyháztörténelem új korszaka. A vértanuk korát a konstantini szabadság korszaka váltotta fel. A császár és a keresztények nem álltak bosszút a pogányokon. Aki továbbra is a bálványisteneknek akart áldozni, az ezt szabadon megtehette. A késôbbi idôkben egyes helyeken még felütötte fejét a keresztényellenesség. Voltak még a késôbbi korokban is vértanúk, de a kereszténység szabadságát már nem lehetett eltörölni. Konstantin császár új várost épített, de nem Róma helyén, hanem keleten, a Boszporusznál. A várost róla nevezték el Konstantinápolynak. Ma Törökország területén van és Isztambul a neve. 57.) Meddig üldözték a keresztényeket a Római Birodalomban? Több mint 240 évig, Krisztus születése után 313-ig. 58.) Mi lett az üldözések eredménye? Egyre többen keresztelkedtek meg, még a katonák is. 59.) Melyik császár adott szabadságot a kereszténységnek? Konstantin császár 313-ban a milánóinak nevezett rendelettel. ======================================================================== 18. A keresztfelmagasztalás 4. könyv A konstantini rendelet megszületésében nagy szerepe volt a császár édesanyjának, Ilonának. Ô már régen keresztény volt, és bíztatta fiát a rendelet kiadására. A keresztény szabadság elsô éveiben az anyacsászárné Jeruzsálembe ment, hogy felkeresse a szent helyeket, ahol Jézus Krisztus szenvedett és feltámadott. Jeruzsálemben az a gondolata támadt, hogy megkeresi Jézus Krisztus keresztjét. A keresztrefeszítés és a feltámadás helyét könnyen meg lehetett találni. A rómaiak ugyanis, hogy ne járhassanak oda a keresztények imádkozni, egy pogány templomot építettek a szent helyre. Ezzel akaratukon kívül megjelölték Jézus halálának helyét. Kemény munkával kezdték meg az ásatásokat. Ilona semmilyen fáradtságtól nem rettent vissza, semmi pénzt nem sajnált. Így 326-ban megtalálták a keresztet. A hagyomány szerint három keresztet találtak, hiszen Jézust két gonosztevô között feszítették keresztre. A kereszteket egy beteghez érintették és amelyiktôl meggyógyult, az volt a Jézusé. A kereszt megtalálása után, új, hatalmas templom építéséhez fogtak. Kilenc év alatt készült el, és 335. szeptember 13-án szentelték fel. Szentsír templomnak, vagy a feltámadás templomának nevezték el. Másnap, szeptember 14-én a város fôpapja ünnepélyes menetben a templomba vitte a keresztet. Ott magasra emelte -- felmagasztalta. A nép közben szüntelenül énekelte: ,,Uram irgalmazz!'' A szent kereszt felmagasztalásának ünnepét minden év szeptember 14-én ünnepeljük meg. Egy hétig a templom közepére helyezett kereszt elôtt hódolunk. Az ünnep napján böjtöt tartunk. A keresztfelmagasztalás elôtti napon megemlékezünk a feltámadás templomának felszentelésérôl is. 60.) Ki találta meg Jézus Krisztus keresztjét? Ilona császárnô. 61.) Hova helyezték a keresztet? Az újonnan épült feltámadás templomba. 62.) Hogyan nevezzük a kereszt elhelyezésének ünnepét? Keresztfelmagasztalás. 63.) Mikor ünnepeljük a keresztfelmagasztalást? Szeptember 14-én. ======================================================================== 19. A szentek 4. könyv Ha az egyházat, az egyház életét jól meg akarjuk ismerni, meg kell ismerkednünk a szentekkel. Kik a szentek? Jézus Krisztus azt mondta tanítványainak: Olyan tökéletesek legyetek mint a mennyei Atya. Tudjuk, hogy ez soha senkinek nem sikerülhet. Csak Jézus Krisztus lehet igazán szent, igazán tökéletes. Ezért énekeljük a Liturgiában: ,,Egy a szent, egy az Úr, Jézus Krisztus! Mégis minden embernek kötelessége törekedni a tökéletességre. Legalább egy erényben, egy jó tulajdonságban megközelíteni az Isten szentségét. Azt az embert nevezzük szentnek, akinek ez a megközelítés sikerül. Ez a legjobban az Istenszülô szűz Máriának sikerült. Ô nemcsak testileg mint édesanya került a legközelebb Jézushoz, hanem az emberek közül valóban a legjobban szerette az Istent. Ôt ezért legszentebb, legtisztább, legáldottabbnak nevezzük. Máriát Keresztelô szent János követi a sorban. Ôt tisztes és dicsô szentnek nevezzük. Bennük látszik meg a legjobban, hogy az embert a szentségre az Isten választja ki. Szentek a vértanúk, hiszen hűségesek voltak az Istenhez egészen életük feláldozásáig. Szentek az imádság emberei, akik imádságban áldozták magukat teljesen Istennek. Szentek azok, akik a szeretetben, embertársaik szolgálatában adják át magukat teljesen az Istennek. Ôk azok, akik megvalósították Jézus szavát: ,,Arról ismerik meg, hogy hozzám tartoztok, ha szeretitek egymást!'' Sok szentet azért állít elénk az egyház, hogy kövessük példájukat. Másokat azért, hogy csodáljuk életükben az Isten kegyelmét. Hogy az ô életüket látva Istent magasztaljuk, dicsôítsük. A szenteket nem imádjuk -- csak Istent imádjuk -- hanem tiszteljük ôket. Segítségüket kérjük. Ôk tudnak és akarnak minket segíteni, hiszen Isten elôtt állnak. Elsôsorban abban segítenek, hogy mi is közelebb kerüljünk Istenhez, hogy mi is szentek legyünk. Mindenki szent, akinek tiszta a lelke. Mindenki szent, aki megtisztult lélekkel kerül halála után az Isten ítélôszéke elé. A sok névtelen szentrôl a pünkösd utáni vasárnap (mindenszentek vasárnapján) emlékezünk meg. Az egyház minden nap egy, vagy több név szerint ismert szent emlékét tiszteli. 64.) Kik a szentek? Akiknek életében sikerült megközelíteni Isten szentségét. 65.) Ki a szentek között a legelsô? Az Istenszülô szűz Mária, és Keresztelô szent János a következô. 66.) Miért állítja elénk az egyház a szenteket? Némelyiket azért, hogy kövessük életüket. Másokat, hogy életüket látva Istent dicsôítsük. 67.) Imádjuk-e a szenteket? Csak Istent imádjuk! A szenteket tiszteljük, és kérjük ôket, hogy Isten elôtt legyenek segítségünkre. ======================================================================== 20. Szent Miklós fôpap 4. könyv Némelyik szent emléknapját ünnepként tartjuk meg. Ilyen például szent Miklós püspök, aki 272-ben még az üldözések idején született. Gazdag szülôk gyermeke, nagybátyja püspök volt. Szeretett a nagybátyjánál lenni, mert minden érdekelte, ami a vallással összefüggött. Senki sem csodálkozott, amikor fiatal korában szerzetes lett. Istenszeretô életét hamar megismerték, ezért rövidesen Müra városának püspökévé választották. Nagy öröme volt, amikor a keresztény vallás szabad lett. Részt vett 325-ben az elsô egyetemes zsinaton. Határozottan védte az igaz hitet, és megtérésre buzdította azokat, akik a Bibliát félremagyarázták és így tévedést tanítottak. Mint püspök, igen gazdag lett. Gazdagságát arra használta, hogy a szegény néppel jót tegyen. Számos történetet adtak az emberek szájról- szájra, amiben elmondták, hogy segítette a bajban lévôket. Mindig névtelenül, ajándékait az ablakon keresztül juttatva hozzájuk. 330. december 6-án hunyt el. Halálának emléknapját minden évben fényesen megünnepeljük. Görögkatolikus egyházunk égi védôszentjéül választotta. Ezért képe minden görögkatolikus templomban, a képállvány baloldalán látható. Szent Miklós a szeretet szentje. A világon szinte mindenütt ismerik. Példáját követjük, amikor halála évfordulójának elôestéjén mi is ajándékokkal lepjük meg egymást. Élete arra tanít, hogy ne csak ezen az egy napon, hanem mindig mutassuk meg jócselekedeteinkkel az embertársunk iránti szeretetet. 68.) Ki volt szent Miklós? Müra városának püspöke. 69.) Mikor élt? 272-tôl 330-ig élt. 70.) Mi volt életében a legfontosabb? Szerette embertársait, segítette ôket, különösen a szegényeket, a bajba jutottakat. 71.) Mikor tartjuk ünnepét? December 6-án. ======================================================================== 21. Aranyszájú szent János 4. könyv A birodalom új fôvárosának püspöke az egyház második embere volt. Hamarosan egyetemes pátriárkának kezdték nevezni. 397-ben egy antióchiai származású papot, Jánost választották meg pátriárkává. János szónoklattant, majd bölcseletet (filozófiát) tanult. Ügyvéd lett, és csak késôbb kezdett a hittudománnyal foglalkozni. Már 39 éves, amikor pappá szentelik. Életét három dolog tette nevezetessé: 1. Kiváló szónok volt. Az emberek akár órákon keresztül szívesen hallgatták. Ezért nevezték el már életében aranyszájúnak. Halála után több mint 1400 beszéd maradt fenn. Sok tanító célzatú lelkipásztori levelet és könyveket is írt. 2. Legszívesebben az Eukarisztiáról írt és tanított. Mindent elmondott e szentségrôl, amit tudni kell. Ezért halála után az Eukarisztia doktorának nevezték el. 3. Az ô nevéhez kapcsolódik az áldozati Liturgia rendje. A Liturgia természetesen késôbb is fejlôdött. De az egésznek a menete és benne nagyon sok ima aranyszájú szent János műve. Az év legtöbb napján az ô Liturgiáját végezzük, és az elbocsátó imában a nevét is említjük. A császár úgy gondolta, hogy ô a pátriárkának is parancsol. Megkísérelt sokszor vallási kérdésekbe is beleszólni. János azonban ezt nem tűrte. Nagyon sokat kellett emiatt szenvednie. Pátriárkai székvárosából a császár parancsára többször elűzték. Így 407-ben száműzetésben halt meg. 72.) Ki volt Aranyszájú szent János? Konstantinápolyi pátriárka. 73.) Miért nevezték aranyszájúnak? Mert kiváló szónok volt. 74.) Mirôl tanított a legtöbbet? Az Eukarisztiáról. Ezért az Eukarisztia doktorának nevezték. 75.) Miért említjük nevét a Liturgia elbocsátójában? Mert ô állította össze a Liturgia rendjét. Ma is sok olyan imát mondunk a Liturgiában, amit ô írt. ======================================================================== 22. Nagy szent Bazil 4. könyv Mielôtt Jézus Krisztus tanítani kezdett, 40 napig a pusztában böjtölt és imádkozott. Amikor meggyógyította a néma lélektôl megszállt fiút, tanítványai kérdésére elmondta, hogy ez nem űzhetô ki más módon, csak imádság és böjt által. Az elsô keresztények között voltak olyanok, akik a pusztában imádkozó Jézust akarták követni. Arra éreztek hivatást, hogy a világ zajától elvonulva, magányban, remeteként éljenek. Életüket imádsággal és böjttel akarták gazdaggá tenni. Ezeket a remetéket fôleg Egyiptom pusztáiból remete szent Antal gyűjtötte össze. A remete telepeken megtanította ôket közösen imádkozni. A közösségben élô, közösen imádkozó remetéket nevezzük szerzeteseknek. A szerzetesek ma is lemondanak a családról, a szórakozásokról. Teljesen az imádságnak élnek. A böjtöt azért veszik szigorúan, mert ez segít abban, hogy urai legyenek mindig önmaguknak. Bazil, aki 330-ban született Kezáreában, tanulmányai végeztével belépett egy ilyen szerzetesi közösségbe. De látta, hogy az együttélésnek sokszor akadálya, ha nincs leírt szabály. Ezért nekifogott és megszerkesztette azokat a szabályokat, amelyek a szerzetesi közösségek életét rendezik. Szabályzata olyan tökéletesre sikerült -- bizonyára a Szentlélek segítette ebben -, hogy ma is az ó szabályai szerint élnek a szerzetesek. Bazil édesanyja és nôvére azokat a nôket gyűjtötték össze, akik nôi szerzetesi közösséget akartak alkotni. Kérésükre Bazil nekik is elkészítette a nôi életre alkalmas szabályzatot. Késôbb Bazilt szülôvárosa püspökévé választották. Szónoklataival és írásaival az igaz hitet védte. A maga területén ô is rendezte a Liturgia menetét. Sok szép imát írt. Az ô imáival az áldozati Liturgiát most esztendônként tízszer végezzük. Ilyenkor az elbocsátóban a pap nagy szent Bazilt, mint a kappadókiai Kezárea fôpüspökét említi. Nagy szent Bazil 397. január 1-én halt meg. Ezért január 1-én, Jézus névadásával együtt, az ô tiszteletére is ünnepet tartunk. Január 30-án pedig Aranyszájú szent Jánossal és Hittudós szent Gergellyel közös ünnepét tartjuk a három fôpapnak. 76.) Ki volt nagy szent Bazil? A szerzetesi élet szabályainak összeállítója. 77.) Miért említi Bazilt a pap a Liturgia elbocsátójában? Mert Kis-Ázsiában ô szabályozta a Liturgia menetét. 78.) Évente hányszor imádkozzuk Bazil Liturgiáját? Tízszer. 79.) Mikor tartjuk szent Bazil emlékünnepét? Január 1-én, és másik két fôpappal közös ünnepét január 30-án. ======================================================================== 23. Damaszkuszi szent János 4. könyv A zsidók és a mohamedánok istentiszteleti helyeit csak olyan képek díszítik, amelyen emberi alak nincs. A szentképek miatt azért a zsidók és a mindjobban elôretörô mohamedánok sokat támadták a keresztényeket. A császár, -- hogy a támadásokat kivédje és a támadókat megnyerje a kereszténységnek -- elrendelte, hogy a templomokban található képeket semmisítsék meg. Ez a császári rendelet írta elô a képrombolást. A képrombolás ellen a szerzetesek nagyon határozottan léptek fel. A képtisztelet legnagyobb védôje pedig Damaszkuszi szent János volt. János 676-ban Damaszkuszban született. Elôbb, keresztény létére, a mohamedán kalifa fôtanácsosa volt. Késôbb szerzetes lett. Szóban és írásban védte a szentképek tiszteletét. A korábbi egyháztanítók írásait idézte. Megmagyarázta, hogy nem a képet tiszteljük, hanem azt, akit ábrázol. A császár elfogatta és levágatta a jobb kezét, hogy ne tudjon írni a szentképek védelmében. Ô az Istenszülô szűz Mária segítségét kérte, aki a hagyomány szerint meggyógyította János kezét. (Látjuk az eseményt az egyik máriapócsi ablak-képen). Meggyógyult kezével írta meg egyik legszebb Máriát dicsérô énekünket, amit a nagyböjt Liturgiáin szoktunk énekelni, és így kezdôdik: ,,Tebenned örvendez...'' Ezen kívül is nagyon sok éneket írt az Istenszülô tiszteletére. Számos kánont írt még, közöttük talán a legszebb a húsvéti. Rendezte az egyházi zenét. Összeállította a nyolchangú énektárt. Sok temetési énekünket is ô írta. Összefoglalta a templomi szertartás rendjét, az úgynevezett Tipikont (könyvek a templomban). Nagy teológiai tudása volt, könyve késôbb is a hittudomány alapja. Tudásával elôkészítette a VII. egyetemes zsinatot, amely megvédte a képek tiszteletét. Áldásos hosszú élet után, 104 éves korában halt meg. Emléknapját december 4-én csendes templomi megemlékezéssel tartjuk. 80.) Miért rendelte el a császár a képek megsemmisítését? Így akarta megnyerni a zsidókat és a mohamedánokat. 81.) Ki védte a szentképek tiszteletét? A szerzetesek, köztük a Damaszkuszi szent János, szóban és írásban. 82.) Ki volt Damaszkuszi szent János? Nagy hittudós, aki sok énekkel gazdagította az egyházi szertartásokat. ======================================================================== 24. Szent Cirill és szent Metód 4. könyv Testvérek és mindketten konstantinápolyi szerzetesek voltak. A hazánk területén élt szlávok és bolgárok megtérítésére indultak útnak. Mindketten Tesszalonikában születtek. Metód 813-ban, Cirill pedig 827- ben. Mielôtt szerzetes lett Metód a birodalom szláv részének kormányzója volt, öccse Cirill pedig bölcsész. Elôször 860-ban indultak térítô útra. Ekkor a kazár birodalomba mentek. Itt kerültek kapcsolatba magyar ôseinkkel is. Azután az oroszokhoz mentek téríteni. 863-ban kezdték el a morvák és a bolgárok térítését. Ratiszláv bolgár fejedelem nagyon szívesen fogadta ôket. Mivel a szláv nyelvet nemcsak értették, hanem tökéletesen beszélték is, szláv nyelvre fordították a szent iratokat és a liturgikus könyveket. Ezzel tulajdonképpen megalkották a szláv irodalmi nyelvet. Mivel a szlávoknak betűik sem voltak, a görög betűkbôl megalkották a róluk elnevezett cirill betűket, amit a szláv népek ma is használnak. Azt akarták, hogy a nép értse a Liturgiát. Azért fordították le szláv nyelvre. Természetesen a fordítások használatra készültek. A Liturgiát ettôl kezdve szláv nyelven végezték. A német püspökök ezért feljelentették ôket Rómában. Cirill maga ment Rómába, hogy igazolja eljárását. (Emlékezz: Pál és Péter is igazolta eljárását a jeruzsálemi zsidók elôtt!) Cirill fiatalon, 42 évesen Rómában meghalt. Metód pedig a mai Dunántúl püspöke maradt haláláig. Emléknapjukat július 5-én tartják a szlávok. Mi 7-én szoktunk róluk megemlékezni. 83.) Ki volt Cirill és Metód? Görög szerzetesek voltak. 84.) Mi közünk hozzájuk nekünk magyaroknak? Amikor a kazár birodalomban térítettek, találkoztak ôseinkkel. 85.) Mit tudsz Cirill és Metód munkásságáról? A szláv és a bolgár népek között térítettek. Lefordították a Liturgiát szláv nyelvre. Megalkották a cirill írást. Szláv nyelven végezték a bizánci Liturgiát. ======================================================================== 25. Az egyházközség 4. könyv Pál apostol hittérítô munkája nyomán egyházközségeket alapított. Az egyházközség az egész egyház része egy-egy faluban, városban, vagy a város egy részén. Az egész egyház öt patriárkátusra oszlik. Egy-egy patriárkátus metropóliákra, érsekségekre. Az érsekségek püspökségekre, egyházmegyékre. Az egyházmegyék (fôesperességekbôl, azok esperességekbôl állnak) pedig parókiákra oszlanak. A parókia az egyházközség. Az egyházközség élén a paróchus áll. Feladata a szolgálat, tanítás és megszentelés. Az egyházközség tagjai a hívek. Mindenki egy egyházközségben lesz az egyház tagja. Az egyházközség tagjainak vannak jogai és kötelességei. Az egyházközség tagjainak joga, hogy tanítást és megszentelést kapjon. A kötelességek elsôsorban lelkiek: be kell kapcsolódni az istentiszteletekbe, a közösség lelki életébe. Vannak anyagi kötelességek is. Fenn kell tartani az egyházközséget. Az egyházközség alkalmazottai a pap, a kántor, a harangozó. A pap vezeti az istentiszteletet. Közvetíti Isten kegyelmét az egész egyház megbízásából. Imádkozik híveiért, de nem helyettük. A kántor az istentiszteleteken vezeti a nép énekét. Szentírási részeket olvas fel. Ezzel bekapcsolódik a tanításba. A harangozó rendben tartja a templomot és a templomi ruhákat. Segít az istentiszteletek körül és harangoz, amikor erre szükség van. Az egyház alkalmazottai nagy felelôsséget vállalnak. Munkájukat példamutató élettel egészítik ki. Munkájukért az egyházközségtôl fizetést érdemelnek és kapnak. Az egyházközség vezetésében a paróchust a képviselôtestület tagjai segítik. Némelyik egyházközségnek filiái is vannak. Ezek olyan települések, amelyeknek nincs saját papja. 86.) Mi az egyházközség? Az egész egyház része, egy faluban vagy városban. 87.) Ki áll az egyházközség élén? Az egyházközség élén a paróchus áll. Feladata a tanítás és a megszentelés. 88.) Kik a paróchus segítô társai? A templomi munkában a pap segítôtársa a kántor és a harangozó, az egyházközség vezetésében a képviselôtestület. 89.) Mik a hívek jogai? A híveknek joguk van tanítást és megszentelést kapni. 90.) Mi a hívek kötelessége? A hívek kötelessége részt venni az egyház lelki életében és fenntartásában. ======================================================================== 26. Sokféle kereszténység 4. könyv Jézus Krisztus egy közösséget hozott létre, egy egyházat alapított. Ma viszont egy-egy kis faluban két -- három templom is van. Városokban még több. Mindegyikben Jézus Krisztusról, a Bibliáról beszélnek a papok. Sok egyházat, sok vallásfelekezetet ismerünk. Barátaink között is különféle vallású keresztények vannak. Két kérdésre kell válaszolnunk: 1.) Honnan ez a sokféle kereszténység? 2.) Melyik Jézus Krisztus igazi egyháza? Emlékszünk a jeruzsálemi zsinatra? Milyen vita elôzte meg a határozatot. Péter és Jakab mindenki számára elfogadható javaslatot tudott tenni. Le tudta csillapítani ezzel a vitatkozókat. Vitás kérdések késôbb is voltak. Legtöbbször volt valaki, aki megoldást tudott javasolni. Sajnos idôrôl idôre akadtak olyan emberek, akik makacsul ragaszkodtak tévedéseikhez. Ezzel megbontották a keresztény egységet. Az elsô ezer évben elôször csak a szokásokban mutatkozott eltérés. Késôbb már a hitben sem volt mindig meg az egység. Így már kétféle lett a kereszténység: nyugaton római, keleten görög-bizánci. Nem egészen 500 évvel késôbb a római kereszténység tovább bomlott. Egyesek új hitet kezdtek hirdetni. Az új hit elfogadói csoportokra szakadtak. Volt aki azt állította, hogy ô megreformálta a hitet. Ezeket reformátusoknak nevezik. Mások az evangélikus vallást fogadták el. Azután -- úgy látszik -- nem jól sikerültek a reformok, mert az új közösségekben mindig más és más újítók léptek fel. Addig újítottak, hogy ma már több száz vallási közösség jött létre. Van közöttük olyan, hogyha közénk jönne Jézus Krisztus, rá sem ismerne a tanítására. A sokféle kereszténységet tehát emberek hozták létre. Emberek bontották meg azt az egységet, amelyikért Jézus az utolsó vacsorán imádkozott. A másik kérdés, melyik az igazi? Hogy lehet ezt eldönteni? Mindegyik vallási közösség igyekszik igazolni a maga felfogását. Mi úgy véljük, csak a történelembôl lehet megállapítani az igazságot. Véleményünk szerint az Jézus Krisztus egyháza, amelyikben nincs újítás. Amelyik megôrizte az apostolok tanítását. Amelyik megôrizte az egyháztanítók és az elsô keresztények liturgikus hagyományát és szokásait. Amelyik úgy tud imádkozni, böjtölni és élni, ahogy azt az elsô keresztények tették. Ezt a hitet és életet a történelem tanúsága szerint a görög kereszténység mindenben megôrzi. Természetesen a más szokások szerint élôket, a más hitet vallókat nem bántjuk, nem nézzük le. Ôket is szeretjük. Ôk azt tanulták. Ôket is biztosan kedvesen fogadja az Isten, ha megtartják amit tanultak, amit hisznek. Mi azonban hálát adunk a jó Istennek, hogy megôrzött minket görög szertartásúaknak. 91.) Honnan a sokféle kereszténység? Emberek bontották részekre Jézus Krisztus egyházát. 92.) Melyik az igazi közösség? Amelyik megôrizte az elsô keresztények hitét és szokásait. A történelmet vizsgálva az a véleményünk, hogy a bizánci görög kereszténység megôrizte ezt. 93.) Milyen véleménnyel legyünk a többi keresztény közösségrôl? Szeretni kell ôket és megérteni. Hiszen azt vallják, amit elôdeiktôl kaptak. 94.) Milyen feladatot ró ránk, hogy mi bizánci keresztények vagyunk? Hálát kell adni érte Istennek. Bizánczi hitünket és hagyományainkat meg kell tartani. ======================================================================== 27. Görögkatolikus vagyok 4. könyv A világban élô görög szertartásúak többsége orthodox. Ez a szó magyarul igazhitűt jelent. Mi viszont a mai Magyarország területén görögkatolikusok vagyunk. Mit jelent ez, hogy görögkatolikus? 350 évvel ezelôtt a mi orthodox ôseink egyesültek a legrégibb nyugati közösséggel a római egyházzal. Két dolgot vállaltak: 1.) Róma püspökének, a pápának a nevét említjük a Liturgiában, vagyis imádkozunk érte. 2.) Elismerjük, hogy a pápa az egyház feje, legelsô fôpapja. A pápa biztosítja, hogy a bizánci (görög) szertartás elôírásai és szokásai szerint imádkozunk és élünk. Így lettünk mi szokásainkban és hitünkben magyar orthodox keresztények a katolikus egyház tagjai. ezért neveznek minket görögkatolikusoknak. Helyesebb lenne, ha egyesült orthodoxoknak mondanának minket. Ebben benne lenne, hogy orthodoxok vagyis igazhitűek vagyunk és egyesültek. Mert ha csak egy kis közösségben is, de kerestük az egységet, amiért Krisztus az utolsó vacsorán imádkozott. Az elôzô lecke végén hálát adtunk a jó Istennek bizánci -- görög szertartásunkért. Ennek a leckének a végén azért adjunk hálát, hogy a Szentlélek a katolikus, egyetemes egyházban tart meg minket. 95.) Mit jelent az, hogy görögkatolikus? A pápát elismerô, vagyis egyesült orthodox, akik Jézus tanítását, ôseik bizánci rítusú örökségét változatlanul ôrzik és adják tovább. 96.) Mióta vagyunk görögkatolikusok? 350 éve. Akkor egyesültünk a római katolikus egyházzal. 97.) Kit említünk a Liturgiában? Említjük a pápát, imádkozunk érte. Elismerjük, hogy ô az Egyház legelsô fôpapja. 98.) Mit biztosít a pápa? Biztosítja, hogy mi bizánci szertartásunk szerint imádkozzunk és éljünk. ======================================================================== 28. Az egyház mi vagyunk 4. könyv Aki házat épít, különféle építôanyagokat használ fel. Az anyagok a ház alkotó elemei. Sok tégla, sok építôanyag együtt a ház. Az egyház téglái, építôanyagai mi vagyunk emberek. Belôlünk, élô kövekbôl alkotta Isten az ô egyházát. Amikor egyházról beszélünk, magunkról beszélünk. Péter apostol megvallotta, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia. Akkor mondta neki a Mester, hogy rád, a kôsziklára építem anyaszentegyházamat. Olyan kövekbôl építem, akik hozzád hasonlóan hisznek és megvallanak engem. Pál apostol nem házhoz, hanem testhez hasonlítja az egyházat. A test sok tagból, sejtbôl áll. Mi az egyháznak vagyunk tagjai. A testben a tagok szerepe különféle. Az egyházban az embereknek más és más szerepük van. Jézus Krisztus az egyház feje. Az egyház tehát Krisztus teste. Krisztusból, a fôbôl árad szét a kegyelem minden tagba. Minden tag a kegyelem erejével egyesül Krisztussal. A tagokat szeretet fűzi össze. A tagok közül a püspöknek és a papnak tanító és megszentelô feladata van. Olyan a szerepük, mint az apáé a családban. Minden tagnak van a közösségben feladata. Mindenkinek az egyházban, földi életében kell megszerezni az üdvösséget. Ez csak akkor sikerül, ha gyakoroljuk a szeretetet. Közös feladatunk tehát a szeretet gyakorlása. Az egyház tehát nemcsak a püspökök és a papok, ahogy azt sokan tévesen gondolják. Hiszen püspök, pap nem lehet egyházközség, egyházmegye nélkül. Éppúgy, mint valaki csak akkor lehet apa, ha gyerekei vannak. Az egyháznak akkor lettem tagja, amikor megkereszteltek és megbérmáltak. Ekkor kapcsolódtunk be Krisztus testébe, a kegyelem vérkeringésébe. Amikor a lelkünk tiszta, vagyis működik bennünk az Isten kegyelme, akkor az egyház élô tagjai vagyunk. Amikor bűnt követünk el, akkor beteg, sôt elhalt tagjai vagyunk az egyháznak. Ezért ilyenkor az a feladatunk, hogy bűnbánatot tartsunk. Megszabaduljunk a bűntôl, és ismét élô tagok legyünk. Még egy nagyon fontos feladatunk van: életünk példájával tanítani kell egymást. Buzdítani embertársainkat, hogy mindnyájan mindig élô tagjai legyünk az egyháznak, Krisztus testének. 99.) Kik alkotják az egyházat? A megkeresztelt emberek. Mi vagyunk az egyház élô téglái. 100.) Pál apostol mihez hasonlítja az egyházat? A testhez. Ebben Krisztus a fô, az egyház Krisztus teste, mi vagyunk a test tagjai. 101.) Milyen közös feladatunk van az egyházban? Közös feladatunk a szeretet gyakorlása és egymás buzdítása életünk példájával. 102.) Milyen személyes feladatom van az egyházban? Személyes feladatom bűnbánatot tartani, hogy mindig élô tagja legyek az egyháznak. ======================================================================== 29. Jézus Krisztus mindig velünk van 4. könyv Az egyház Jézus Krisztus teste. Egyházában mindig velünk van úgy, ahogy mennybemenetele elôtt megígérte: ,,Veletek vagyok minden nap a világ végéig!' Mi azt kérdezzük: Hogyan van velünk Jézus Krisztus, hiszen a húsvét utáni 40. napon felment a mennybe? Emlékezzünk a fôpapi beszédre, amit az utolsó vacsorán mondott el az Úr. Megígérte, hogy elküldi a Szentlelket. A Szentlélek pedig vigasztaló lesz, mert benne Jézus Krisztus lesz jelenlevô. Jusson eszünkbe az Örömhírvétel. Máriára leszállt a Szentlélek, és Máriában mint édesanyában megtestesült Jézus Krisztus. Pünkösdkor a Szentlélek az apostolokra, a hívek közösségére szállt le. Most az egyházban jelent meg Jézus Krisztus. De most a feltámadt és mennybe felment Krisztus jelent meg. Most nem az egyház fogadta be Jézust, mint akkor Mária teste, hanem Jézus Krisztus fogadta magába az egyházat. Hogy jobban megértsük Jézus ígéretét: ,,Veletek vagyok mindennap'', erre egy gyönyörű példabeszédet mondott a szôlôtôrôl és a szôlôvesszôrôl. Olvassuk el ezt János evangéliumának 15. fejezetébôl. Jézus Krisztus nemcsak a Szentlélek működése nyomán van velünk, hanem az Eukarisztiában is táplálékul adja magát. Nemcsak velünk akar lenni, hanem bennünk akar lakni. Egész életünket át akarja alakítani. Tudjuk, hogy az Eukarisztia Krisztus teste. Aki vele táplálkozik, Krisztussal egyesül és ezáltal egészen az egyház részévé válik. Isten országának polgára, Isten családjának tagja lesz. 103.) Hogyan van velünk Krisztus minden nap? A Szentlélek működése által. 104.) Mikor leszek igazán Krisztus testének tagja? Amikor megáldozok. ======================================================================== 30. Az egyház feladata 4. könyv Az egyház feladatát a négy evangélium befejezô mondataiból ismerhetjük meg. Érdemes ezeket egymás mellé állítani. Máté: ,,Tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg ôket!'' Márk: ,,Hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.'' Lukács: ,,Megtérést és bűnbánatot kell hirdetni minden népnek. Ti tanúim vagytok.'' János: ,,A tanítvány tanúságot tesz mindenrôl... Tudjuk, hogy igaz az ô tanúsága.'' A feladat tehát tanúságot tenni Jézus Krisztus mellett. Ez nemcsak azt jelenti, hogy tanítani kell. Hirdetni az evangéliumot. A tanúságtevés az élet. Az egyház feladata, hogy életével hirdesse Krisztus evangéliumát. Életével tanítson. A tanítás mellett megbízást kaptak a tanítványok a keresztelésre. A feltámadás délutánján a bűnök megbocsátására. Az utolsó vacsorán pedig az Eukarisztiát adta nekik ezekkel a szavakkal: Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre! Vagyis kereszteléssel, gyóntatással és áldoztatással. Mindenekfölött pedig a Liturgiával szenteljék meg az embereket. A másik feladat tehát Isten kegyelmének kiosztása, megszentelés. A tanítással és a megszenteléssel Jézus Krisztus egy nagyon fontos feladatot is teljesített, és ezt a feladatot egyházára is rábízta. Emlékezzünk rá, hogyan űzte ki Jézus az emberekbôl a gonosz lelket. Jézus Krisztus egész élete a gonosz elleni küzdelem volt. De gyôzelmet aratott a kereszten. Az egyház feladata, hogy ebben a küzdelemben is részt vegyen. A harc, a gyôzelem jelét a keresztet az egyház is magasra emeli. Az emberek, sôt az egész világ megszentelése mindig újabb gyôzelem a gonosz fölött. 105.) Mi az egyház feladata? 1. életével tanítani, 2. kegyelemmel megszentelni, 3. a kereszttel gyôzni a gonosz fölött. ======================================================================== Bevezetés 5. könyv Keresztény hitünk és görögkatolikus vallási életünk alapja Jézus Krisztus. Ezért a hittanórán Jézus Krisztusban ismerjük meg az Istent. Az alsó tagozat négy évén keresztül tehát Jézus Krisztussal foglalkoztunk. Az elsô évben, rövid bevezetô után, élete legfontosabb eseményeivel ismerkedtünk meg. A második évben Jézus Krisztus mint Isten, mint Isten egyszülött Fia és Igéje mutatkozott be. A harmadik és negyedik évben felfedeztük, hogy Jézus Krisztus a Liturgiában és az egyházban közöttünk él. Ígérete szerint a világ végéig. A felsô tagozat négy évén keresztül ugyancsak Jézus Krisztussal foglalkozunk. Eddigi ismereteinket bôvítjük. Felsôs szemmel nézzük az igazságokat. A VI. osztályban meghallgatjuk Jézus Krisztus tanítását. Mivel a második könyvben benne felismertük az Istent, így tudjuk, hogy ez isteni tanítás. A VII. és VIII. osztályban részletesebben tanulunk a Liturgiában és az egyháztörténelemben közöttünk élô Krisztusról. De milyen bevezetéssel foglalkozunk az V. osztályban? Lehet még egyszer bevezetni? Jézus Krisztusra az emberiséget, azon belül pedig a választott népet az Ószövetség készítette fel. Ebben a felsôs ,,bevezetés''-ben tehát nekünk az Ószövetséget kell megismernünk. Az ószövetségi Szentírásnak 45 könyve van. Ha mindet részletesen meg akarnánk ismerni, a felsô tagozat négy éve sem lenne elég. Ezért csak képeket, történeteket tanulunk az Ószövetségbôl. Éppen úgy, ahogy az egyház történelmébôl sem tudunk mindent megtanulni az általános iskolában. Azokkal a történetekkel, képekkel fogunk foglalkozni, amelyek leginkább segítenek minket abban, hogy megtudjuk, mennyire szeret minket az Isten. Azokkal, amelyek leginkább felkészítenek minket Jézus Krisztus ismeretére. A teremtésrôl és az elsô emberpárról már az alsó tagozat bevezetôjében foglalkoztunk. Érdemes elôvenni és átismételni azt, mielôtt megkezdjük a felsôs ,,bevezetô''-t. Ebben az ôsszülôk ,,gyermekeivel'' kezdjük a tanulást. A szerkesztô ======================================================================== 1. Általános ismerkedés a Bibliával 5. könyv Mi a Biblia? Görög szó, jelentése könyvek. Valójában egy könyv, de több részbôl. Az ószövetségi Szentírás 45 könyvet tartalmaz, az Újszövetség 27 könyvet. Ez a szövetség olyan egyezményt, szerzôdést jelent, melyet Isten kötött az emberekkel. A régi szövetség Jézus Krisztusra, a Megváltó eljövetelére készítette fel Isten választott népét. Az Újszövetséget Jézus kötötte Isten nevében az emberekkel és az emberek nevében Istennel. Mikor, hol, kik írták? A Krisztus elôtti X. századtól a Krisztus utáni II. század elsô negyedéig (kb. Kr.e. 950-tôl Kr.u. 120-ig) írták meg a Szentírás egyes könyveit. Túlnyomó részben zsidók voltak a szerzôk. Héberül, arámul, az Újszövetség könyveit pedig görög nyelven írták. A fô szerzô az Isten. A leíró szerzôket Ô sugalmazta. Ezért Isten szavának, Isten üzenetének nevezzük a Bibliát. Mindezek ellenére a Bibliában csak a hittel és erkölccsel összefüggô állítások Isten tanításai. Természettudományos igazságokat és történelmi ismereteket Isten nem sugalmazott, nem nyilatkoztatott ki. Így az Írás ilyen jellegű állításai a kor természettudományos és történelem szemléletébe engednek betekintést. Az írás helye a zsidó kultúrkör, vagyis ahol zsidók éltek: Palesztina, Kis-Ázsia, Egyiptom, Babilónia, a görög nyelvterület és Róma. Mi a Biblia célja? Megismertetni Istent és az Isten tanítását. Ezzel kívánja hitre és szeretetre ébreszteni az embert, Isten iránt és embertársai iránt. Bemutatja Isten emberszeretetét. Nevelni akarja Isten népét, az Ó- és Újszövetség egyházát, közösségét, hogy saját földi létének és üdvözségének érdekében, de mindenekfölött Isten iránti szeretetbôl, Isten akarata szerint rendezze be életét. Tartalma. Az Ószövetség történelmi könyveket, tanításokat, imádságokat és jövendöléseket tartalmaz. Világirodalmi remekműveket is találunk benne. Ilyen például az Énekek éneke, vagy a Jónás könyve. Az Ószövetségben van a legterjedelmesebb könyv, a 150 imát tartalmazó Zsoltárok könyve. Az Újszövetség négy evangéliuma Jézus Krisztus tanítását és életét állítja elénk. Az Apostolok Cselekedeteibôl és az apostolok leveleibôl az elsô keresztények életét és hitét ismerjük meg. Bemutatják, hogyan értették és hogyan valósították meg Jézus Krisztus tanítását. E levelek között van a legrövidebb szentírási könyv, János apostol második levele. Összesen csak 13 verssor. Miért és hogyan olvassuk a Bibliát? Célunk, hogy olvasása által megismerjük és megismerve megszeressük az Istent. Rájöjjünk a Biblia olvasása nyomán, hogyan kell élni, hogyan kell cselekedni. A Bibliát ne úgy olvassuk, mint egy tankönyvet, se ne úgy mint egy regényt. Lassan, egyszerre kis részt olvassunk el belôle. Egy gondolati egységet. Olvasás után tegyem le és gondolkozzam el magamban, hogy mint mond számomra az elolvasott bibliai részlet? Mit üzen nekem a ma olvasott részben az Isten? Hogyan rendezzem be életemet az elolvasott részlet értelmében? Ne legyek rest az ismeretlen kifejezéseknek utána nézni. Végül mindig olvassam el a katolikus bibliakiadásban található magyarázatot, amely segít tájékozódásban. 1.) A Biblia Isten szava hozzánk. A Bibliának két fô része van: az Ószövetség és az Újszövetség. A Biblia fô szerzôje az Isten, aki embereket használt fel az írásra. 2.) Az Ószövetség Jézus Krisztus fogadására készíti fel az emberiséget, elsôsorban a választott népet. Az Újszövetség bemutatja Jézus Krisztus életét és tanítását, megismertet az elsô keresztény közösségek életével 3.) A Bibliából naponta elgondolkozva kell olvasnom egy részt. Az Isten a Bibliában csak vallási igazságokat nyilatkoztat ki. ======================================================================== 2. Testvérgyilkosság 5. könyv Az elsô emberpár ígéretet kapott az Istentôl: eljön a Megváltó és helyreállítja az Isten és ember között megromlott viszonyt. Az emberiség nemzedékeken át készült a Megváltó fogadására. Kereste a kapcsolatot az Istennel. Áldozatot mutatott be az Istennek. Közben azonban Isten akaratának, parancsának megfelelôen igyekezett a földet is meghódítani, hatalma alá hajtani. Vadászott és magvakat gyűjtött. Késôbb állatokat szelídített meg és azokat gondozta, legeltette. De nem elégedett meg a magvak gyűjtögetésével, hanem a bevetette földet, megmunkálta, vagyis földműveléssel kezdett foglalkozni. Az új eredmények egyúttal nagy kísértést is jelentettek az ember számára. Abba a hibába esett, hogy sikereit saját magának tulajdonította. Elfelejtkezett az Istenrôl. A másik nagy kísértés szerint azt vélte az ember, hogy áldozatával lekötelezheti Istent, azonnal ,,megrendelhet'' és elvárhat tôle valamit. Ez történt Káin esetében is, aki testvérével, Ábellel együtt mutatott be egyszer áldozatot. Isten Káin áldozatát -- vagy az abban foglalt kérést -- akkor nem látta jónak. Ábelét viszont igen. Pontosan miért, azt nem tudjuk, de azt igen, hogy Isten igazságos. Káint nem vetette el, csak próbatétel elé állította. Ezért Káin haragos lett. Nemcsak Istenre haragudott meg, hanem testvérére is. Irigy volt rá, hiszen az Ábel áldozatát elfogadta az Isten. Testvérét ekkor kihívta a mezôre és ott megölte. Isten számon kérte Káintól testvére életét. Káin azonban durván felelt: Talán ôrzôje vagyok én testvéremnek? Mi közöm nekem hozzá? Mintha azt mondta volna, hogy Ábel nem is volt a testvére. Káin és Ábel valószínűleg nem úgy voltak testvérek, hogy közösek voltak a szüleik, ahogy mi most a testvért értjük. Az ô testvériségük abból állt, hogy mindketten az elsô emberpár leszármazottai voltak, vagyis embertársak, felebarátok. A történet azt akarja megértetni, hogy mindnyájan testvérei vagyunk egymásnak és felelôsek vagyunk egymásért, különösen egymás egészségéért és életéért. Káint keményen megbüntette az Isten. Műveld a földet -- mondta neki -- de az nem adja meg termését! Gyilkosságodért pedig bujdosó leszel. Káin kétségbeesetten vette tudomásul a büntetést. Félt attól, hogy bűnéért megölik embertársai. Isten azonban így szólt hozzá: Aki téged megöl, annak hétszeres a bűne. A Biblia ezzel elítéli az önbíráskodást. Tanítja, hogy az ítéletet az Istenre kell bízni. 4.) Minden ember testvére a másiknak. Felelôsek vagyunk egymásért. Aki embertársának árt, azt megöli, az a testvérét bántja. Eredményeink ne tegyenek elbizakodottá. Isten segítségére mindig szükségünk van. 5.) Az istentelen ember sokszor embertelen is. Irigységében attól sem riad vissza, hogy megölje embertársát. A áldozat, a kérô ima elfogadását, teljesítését mindig a végtelenül bölcs és jóságos Istenre kell bízni. ======================================================================== 3. A vízözön 5. könyv Az ember egyre többet fedezett fel a világból. Megismerte a szurkot. Csónakot, hajót tudott építeni. A vizekre merészkedett. Mind kevesebbet törôdött az Istennel. Egyre erkölcstelenebb életet élt. Az Isten ezért így szólt: ,,Bánom, hogy embert teremtettem a világra''. ,,Eltörlöm a föld színérôl az embert.'' Volt azonban egy Noé nevű ember, aki családjával együtt kifogástalanul élt. Isten színe elôtt járt. Nem követte a többiek erkölcstelenségét. Noénak három nôs fia volt: Szem, Kám és Jáfet. Noét megszólította az Isten. Közölte vele tervét: Az emberek gonoszsága miatt minden élôt elpusztítok a földön. Te építs magadnak egy bárkát a szárazföldön, hogy megmenekülj. Noé engedelmesen hozzákezdett a bárka építéséhez. Az emberek bizonyára csúfolták: Mit akarsz ezzel itt a szárazon? Soha nem fogod tudni használni. Noé meg sem hallotta a csúfolást, szorgalmasan dolgozott a bárkán, és közben bíztatta az embereket: Térjetek meg, mert Isten elpusztít minden élôt a földön! Noé szava azonban hatástalan volt. A második hónap 17. napján Noé családjával együtt beköltözött a bárkába. Isten parancsára mindenféle állatot is magával vitt, hogy ezek faja fennmaradjon. Az Úr bezárta Noé mögött a bárka ajtaját, és megeredt az esô. Negyven napon keresztül özönvízként esett. Közben a föld forrásai is bôven ontották a vizet. A víz minden élôt elpusztított a földön. A bárka viszont a víz tetején úszott, megmentette a benne lévôk életét. A víz 150 napig áradt a földön. Azután apadni kezdett. Egy év és 10 napig volt Noé bárkában. Akkor nyithatta ki a bárka ajtaját. A bárka az Ararát tetején állott meg. Noé kiszállt a bárkából és elsô kötelességeként oltárt épített az Úrnak. Hálaadó áldozatot mutatott be. Isten kedvesen fogadta Noé áldozatát, és megígérte neki, hogy többé nem pusztítja el vízözönnel az életet a földrôl. Isten ígéretének jele a szivárvány. A vízözön leírása nem feltétlenül történeti eseményt mond el, jóllehet hagyománya a legkülönbözôbb kultúrkörben élô népeknél megtalálható. A vízözön elsôsorban tanítás, amely a következôkre hívja fel a figyelmünket: 6.) Isten igazságos: a jókat jutalmazza, a rosszak elveszítik az Istent. 7.) Az ember bűnével a természet rendjét is megbontja. 8.) Az ember feladata, hogy szabadulásáért, Isten irgalmáért hálát adjon. ======================================================================== 4. Bábel tornya 5. könyv Az elsô emberpár bűne az engedetlenség mellett az volt, hogy olyan akart lenni, mint az Isten. Ez a nagyravágyás, ez a gôg. Ez a gondolkozás, hogy nem szolgálok, lényegében megtalálható Káin és a vízözön elôtti emberek életében is. A legjobban azonban a Bábel tornya történetében mutatkozik meg. Az ember ismét továbblépett a világ meghódításában. (A még mindig együtt vándorló emberiség Mezopotámia gazdag vidékére érkezett.) A Tigris és az Eufrátesz folyók partján viszonylag könnyű megélhetést talált. Nem kellett minden erejét élelemszerzésre fordítani, jutott ideje a feltalálásra is. Feltalálták és kiégették a téglát. Abból házat, várost, tornyot építettek. Büszkék voltak tudományukra, magabiztosak voltak. Azt gondolták, képesek az égig is feljutni. Nincs szükségünk Istenre -- mondták. Tudunk téglát égetni, mi vagyunk az Isten. Ezért égig érô tornyot kezdtek építeni, hogy hírnevet szerezzenek maguknak. Az ember azóta is hajlamos arra, hogy felfedezései birtokában gôgösen kijelentse: Én már mindent tudok, nincs szükségem Istenre. Én vagyok az Isten. Isten az égig érô torony tervét rossz néven vette. Közbeszólt azzal, hogy összezavarta az emberek beszédjét. Senki nem értette a másik nyelvét. A toronyépítést ezért félbehagyták, és szétszóródtak a világ minden tájára. Kialakultak a nemzetek, a fajok, amelyek azóta sem értik egymást. Nemcsak azért nem értjük meg egymást, mert más nyelven beszélünk, hanem azért sem, mert máskép gondolkozunk. Sôt sokszor úgy látszik, hogy a társadalom egyes rétegei, szülôk és gyermekek, férfiak és nôk, mind külön világban élnek. Hányszor hallani a panaszt: Engem nem ért meg senki! Az ember önteltségét keményen büntette az Isten. Az elsô pünkösdnek kellett elérkeznie ahhoz, hogy az emberek megértsék egymást. Péter apostol szavát mindenki megértette, sôt azóta is mindenki érti az egyház tanítását, aki nem felfuvalkodott, akinek lelkét nem tölti el a gôg. Bábel történetébôl megtanultuk: 9.) Minden bűn forrása a gôg. 10.) Istennek van hatalma a gôgös embert megtörni. 11.) Ha senki sem ért meg, ne félj, az Isten megért. Csak ne felfuvalkodottan közelíts hozzá. ======================================================================== 5. Ábrahám hite 5. könyv Amit eddig az Ószövetségbôl tanultunk, az nem szorosan vett történelem. Ábrahámmal azonban belépünk a történelembe. A további eseményeket földrajzi helyhez és történelmi évszámokhoz tudjuk kötni. Az események Jézus Krisztus születése elôtt 1900 évvel kezdôdnek, a kaldeai Úr városában. A Jézus Krisztus születése elôtti korok évszámait csökkenôen jelezzük, így: Kr.e. 1900-ban, azaz Krisztus elôtt 1900-ban. A Bábelnél szétszóródott emberek egy csoportja Kaldeában telepedett le. Várost építettek az utak találkozásánál. Kereskedelemmel foglalkoztak, és igen gazdagok lettek. De közben Isten tiszteletét bálványok, sôt állatok imádásával cserélték fel. Kevesen ragaszkodtak az egy, igaz Istenhez. Ilyen volt Ábrám és családja. Ábrámot egy alkalommal megszólította az Isten: Vonulj ki földedrôl, rokonságodból és atyád házából. Ha megteszed amit kérek, nagy néppé teszlek. Általad nyer áldást a föld minden népe! Ez az ígéret azt jelenti, hogy Ábrám utódai közül fog származni a Megváltó. Ábrám hitt az Istennek. Hitte az ígéretet, annak ellenére, hogy nem volt gyermeke. Nem gondolkozott azon, hogyan fogja az Isten ôt nagy néppé tenni. Hitte, hogy az Istennek mindenhez van hatalma. Nem késlekedett. Azonnal útnak indult. Elhagyta a biztos, kényelmes, városi otthont a bizonytalan pusztai életért. Elindult feleségével, unokaöccsével, Lóttal és szolgáival. Az Isten Ábrám hitét megigazulásra számította be. Igaznak tartotta ôt, mert hitt. Ábrám Kánaán földjén vándorolt keresztül. Nagyon megtetszett neki a vidék. Isten megígérte, hogy neki és utódainak adja azt a földet örökségül. Ábrám ezt az isteni ígéretet is hittel fogadta, pedig még mindig nem volt fia. Száz éves volt Ábrám, amikor az Isten újabb ígéretet tett neki: Fia fog születni. Ábrám hálás köszönettel fogadta az ígéretet. Az Isten Ábrám mindent felülmúló hitét azzal jutalmazta, hogy szövetséget kötött vele. Az isteni kiválasztás jeleként új nevet adott neki: ettôl kezdve Ábrahám a neve. Feleségét pedig Sárának nevezte el. Ábrahám hitét még más tetteivel is kimutatta: Miután szolgái és Lót szolgái között vita támadt a legelô miatt, Lótra bízta a legelô kiválasztását. Ô, az idôsebb, a család feje félre vonult. Amikor pedig hírül vette, hogy Lót fogságba került, kiszabadította ellensége kezébôl, és minden zsákmányról lemondott. 12.) Ábrahámot hite tette igazzá Isten elôtt. 13.) Új nevet adott Ábrahámnak. Ezzel fejezte ki Isten, hogy ez az ember az övé. 14.) Ábrahám hitét jó cselekedeteivel (békességkeresés, fogolyszabadítás) is megmutatta. ======================================================================== 6. Ábrahám emberszeretete 5. könyv Ábrahámot hitéért az Isten azzal is kitüntette, hogy meglátogatta. Az esemény így történt: Ábrahám sátra bejáratánál pihent. Hírtelen észrevette, hogy három férfi áll elôtte. Felállt, hozzájuk sietett. Földig hajolva köszöntötte ôket, és így szólt: Uram, ha kegyelmet találtam elôtted, légy a vendégem. Egyes számban szólította meg a hármat. Az Úr jelent meg: hármat mutatott az egy. Mert Isten három személy, egy a háromban. A jövevények betértek Ábrahám sátrába. Ábrahám megvendégelte ôket. Evés közben így szóltak: Jövôre visszajövök, addigra Sárának fia lesz. Sára a függöny mögött hallgatódzott és kinevette a szólót. Hiszen Sára már nagyon öreg volt, 90 éves. Aki egy a háromban erre megkérdezte: ,,Van, ami az Úrnak lehetetlen?'' A vendéglátás után a jövevények Szodoma irányában indultak tovább. Ábrahám elkísérte ôket. Útközben elmondták jövetelük célját: Elpusztítják Szodomát, a bűnös várost. Ábrahám azonban nemcsak az Istent szerette, hanem embertársait is. Ezért alkudozni kezdett a pusztulásra ítélt város érdekében. Ha van ötven igaz a városban, ugye nem pusztítod el? kérdezte. Az Úr így felelt: Ha a felnôttek között 50 igazat találok megkegyelmezek a városnak. Ábrahám azonban ismét szólt: Ha öt hiányzik az ötvenhez, akkor az öt miatt elpusztítod a várost? Nem -- hangzott a felelet -- 45 igazért is megkegyelmezek. Ábrahám így alkudott egészen tízig. Sajnos azonban öt igaz sem volt Szodomában, csak Lót, a felesége és két lánya. Összesen négyen. Ôket az Isten kimentette a városból és Szodomát Gomorrával együtt elpusztította. Mi volt a két város lakóinak a bűne? Felcserélték a természet rendjét. A férfiak férfiakkal paráználkodtak. Ez a szodomita bűn a homoszexualitás. Isten elôtt ez az egyik legutálatosabb bűn. Kain testvérének ,,csak'' a testét ölte meg, Szodoma és Gomorra lakói erkölcstelenségükkel a testet és a lelket egyaránt meggyalázták. Rászolgáltak a súlyos ítéletre. 15.) Ábrahám vendégszeretô volt. 16.) Ábrahám alkudozásával kifejezte emberszeretetét. 17.) A szodomaiak bűne a természetellenes paráznaság volt. ======================================================================== 7. Ábrahám engedelmessége 5. könyv Az Isten ígérete beteljesült. Sára vénségére fiút szült. Ábrahám fiát Izsáknak nevezte el. Izsák még gyermek volt, amikor az Isten így szólt Ábrahámhoz: Mutass be nekem áldozatot, azon a hegyen, amelyet kijelölök elôtted. Ábrahám rendszeresen mutatott be áldozatot az Istennek. Most is azonnal engedelmeskedett. Elindult a legszebb bárányért, hogy azt áldozza fel az Istennek. Az Isten azonban közbeszólt: Nem kell bárányáldozat. Hanem vedd egyetlen fiadat, Izsákot, akit szeretsz és ôt áldozd fel nekem! Mit érezhetett ekkor Ábrahám? Gondoljuk magunkat az ô helyébe! Nemde sírnánk, tiltakoznánk, mindent megtennénk, hogy az Isten megváltoztassa kívánságát. Ábrahám azonban nem így tett. Az elsô szóra engedelmeskedett. Elôhívta fiát, hátára kötötte az áldozathoz szükséges fát, vette kését és a parazsat. Szolgáival együtt Mória hegye felé indult. A harmadik napon látta meg Ábrahám a kijelölt hegyet. Innen kettesben ment tovább Izsákkal. Már közeledtek az áldozat helyéhez, amikor Izsák megkérdezte: Atyám, itt a fa, itt a tűz, de hol a bárány az égôáldozathoz? Isten majd gondoskodik áldozati állatról -- felelte Ábrahám. Megérkeztek az áldozat bemutatás helyére. Ábrahám oltárt épített. Ráhelyezte a fát az oltárra. Azután megkötözte és a fa tetejére tette fiát. Amikor felemelte kezét, hogy teljesítse az Úr parancsát, megszólalt az Úr hangja: Ábrahám, ne árts fiadnak! Csupán engedelmességedet tettem próbára. Most már tudom, hogy igazán szeretsz engem. Hiszen egyetlen fiadat sem tagadtad meg tôlem. Egy vad kost látott meg Ábrahám, a szarvainál fogva fenn akadva. Fogta és azt áldozta fel Istennek. Valóban gondoskodott magának áldozatról az Úr. 18.) Isten nem fogad el emberáldozatot. 19.) Ábrahám engedelmessége kiállta a próbát. 20.) Ábrahám engedelmessége feltétlen bizalomból fakadt. 21.) Izsák viselkedése is bámulatra méltó volt. 22.) Az egész jelenet elôképe Jézus Krisztus keresztáldozatának. Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda érte. ======================================================================== 8. Jákob és Ézsau 5. könyv Izsák feleségül vette Rebekát, akit Ábrahám legidôsebb szolgája hozott el neki gazdája szülôföldjérôl. Isten az Ábrahámnak adott ígéretet Izsák számára is megerôsítette. Izsák is ôsatyja a Megváltónak. Izsák házasságából ikerfiúk születtek. Ézsau volt az elsô, akinek egész testét szôr borította. Jákob a második, aki sima bôrű volt. Felnôtt korukban Ézsau vadász lett, Jákob pedig pásztor. Izsák Ézsaut szerette jobban, Rebeka pedig Jákobot. Történt egyszer, hogy Jákob lencsét fôzött. Ézsau éhesen érkezett haza az erdôbôl. Kért Jákob fôztjébôl, de Jákob így felelt: Elôbb add nekem elsôszülöttségi jogodat! Ézsau esküvel mondott le elsôszülöttségérôl. Egy tál lencséért eladta jogát. Ennyire becsülte azokat az értékeket, amivel az elsôszülöttség járt. Például a családfô jogát és a Megváltóval kapcsolatos ígéretet. Késôbb szülei bosszantására bálványimádó, pogány feleségeket vett maga mellé. Nem törôdött atyái törvényeivel, szokásaival. Izsák közben megöregedett és meg is vakult. Közeledni érezte halálát. Ézsau gondolkozásáról mit sem tudott, arról sem, hogy eladta az elsôszülöttséget. Ezért így szólt Ézsauhoz: Menj az erdôbe, ejts el egy vadat és készítd el úgy, ahogy szoktad! Tálald fel nekem, és én megáldalak atyai áldásommal! Ézsaunak illett volna tiltakozni, hiszen ô eladta az atyai áldást. De nem tette. Rebeka ellenben kihallgatta férje és Ézsau beszélgetését. Míg Ézsau vadászni ment, Rebeka elôhívta Jákobot, és megparancsolta neki, hogy vágjon le a nyájból két kecskegidát. Jákob hozta a két gidát. Azok húsát elkészítette vadasan. Bôrükbôl kesztyűt készített Jákob számára, és Ézsau ruháját is ráadta Jákobra. Jákob bevitte az elkészített ételt apjának, és azt állította, hogy ô Ézsau. A ruha illatával, a szôrös kézzel és az étel ízével félrevezette apját, aki kijelentette, hogy a hang ugyan Jákobé, de a kéz Ézsaué. Miután Izsák evett, megáldotta Jákobot az elsôszülöttnek járó áldással. A késôbb érkezô Ézsau számára már nem maradt áldás. Ézsau igen megharagudott. Jákobnak menekülnie kellett. Anyjának testvéréhez ment, hogy annak leányai közül feleségül vegye Ráchelt. Útközben egy éjjel álmában égig érô létrát látott. Az Úr állt fölötte, és megerôsítette Izsák áldását, az atyai áldást. Az Ábrahámnak és Izsáknak adott isteni ígéretet Jákobnak is megerôsítette. 23.) Ézsau nem értékelte az elsôszülöttséget és a vele járó messiási ígéretet. Egy tál lencséért eladta azt. 24.) Jákob minden ravaszsága ellenére különb volt Ézsaunál, mert félte az Istent. 25.) Jákob megszerezte az elsôszülöttségi jogot, az atyai áldást és mindezt az Isten megerôsítette. ======================================================================== 9. Jákob és családja 5. könyv Jákobnak meg kellett szenvednie kiválasztásáért. Emberi gyengeségei, ravaszsága, hazugságai ugyanis szemben álltak az istenszeretettel. Ráchelt nem egykönnyen kapta feleségül. Hét évig szolgált érte és akkor apósa, Lábán túljárt Jákob eszén. Elôször szembajos, idôsebb lányát, Leát adta lefátyolozottan hozzá feleségül. Ráchelt csak újabb hét évi szolgálat után kapta meg. Ráchelnek, a szeretett feleségnek sokáig nem volt gyermeke. Jákobnak ez is komoly próbatétel volt. Végül, amikor Leától és mellék- feleségeitôl már tíz fia volt, megkönyörült rajta az Isten és Ráchelnek is adott egy fiút Józsefet. Jákobnak késôbb is meggyűlt a baja apósával. Nem volt elég 14 évig szolgálni a két feleségért. Még további hat évig szolgált, dolgozott feleségei hozományáért. Végül szökve kellett menekülnie mindazzal, amiért megdolgozott. Útja is rettegéssel volt teli, hiszen apósa számos szolgával üldözte. Csak isteni intésre nem bántotta vejét. Azután jött az újabb veszedelem. Ézsau, aki becsapva érezte magát, és még mindig haragudott, 400 emberrel vonult ki Jákob és családja elé. Jákob félelmében rengeteg ajándékot küldött neki elôre. Azután bocsánatot kért, hétszer hajolt földig bátyja elôtt. Isten kegyelmébôl a testvérek kibékültek. Jákob életében ez a nehézség is megoldódott. Nagysokára született meg, Isten irgalmából, Jákob és Ráchel második fia, Benjámin. Ô volt Jákob tizenkettedik gyermeke. A büntetés azonban itt is elérte Jákobot. Ráchel belehalt a szülésbe. Jákob Ráchelt a Betlehem felé vezetô út mellett temette el. Mai napig is ott van Ráchel sírja. Mire megérkeztek apjukhoz, Izsák már nagyon öreg volt. Rövidesen meghalt. Jákob és Ézsau abba a sírba temették apjukat, ahová már Ábrahám és Sára is el volt temetve. Jákob küzdelmes életét széppé tette, hogy visszatérése közben kétszer is meglátogatta az Isten. Mielôtt Ézsauval találkozott Pánuelnél, és Benjamin születése elôtt Bételnél. Isten új nevet adott Jákobnak: kiválasztása jeléül Izraelnek nevezte el. Jákob leszármazottai az izraeliták, más néven zsidók (vagy héberek). Az ô körükben születik majd a Megváltó. 26.) Jákob megpróbáltatásai: húsz évig szolgált, Ráchel sokáig nem szült fiút és korán meghalt, félelem apósától és Ézsautól. 27.) Jákobot szerette az Isten. Kiválasztotta, új nevet adott neki, Izraelnek nevezte. 28.) Jákob leszármazottai az izraeliták, akik körében a Megváltó születik. ======================================================================== 10. József története 5. könyv Gyermekei közül Jákob Józsefet szerette a legjobban. Még tarka köntöst is csináltatott neki. Józsefet ezért a többiek gyűlölték. Különösen azután, hogy József álmot látott. Ezt álmodta: Bátyjaival együtt a mezôn kévét kötött. Az ô kévéje középen állva maradt, a többieké pedig körülvették és földig hajoltak. Máskor meg azt, hogy a nap, a hold és a csillagok meghajoltak József elôtt. Testvérei féltékenyek lettek és haragosan kérdezték: Talán király akarsz lenni fölöttünk? Egy alkalommal a testvérek a mezôn voltak. Józsefet apjuk utánuk küldte. Amikor meglátták, elhatározták, hogy megölik. Ruben, Jákob elsôszülötte azonban meg akarta menteni. Azért azt ajánlotta, hogy dobják egy kiszáradt kútba. Ezt tették. Rövidesen kereskedô karaván haladt arra Egyiptom felé. Juda javaslatára Józsefet eladták a kereskedôknek. József Egyiptomba került rabszolgának. A testôrség parancsnokának Putifárnak házába került intézônek. Putifár felesége azonban hamisan bevádolta Józsefet. Így József börtönbe került. A börtönben József megfejtette a fôpohárnok és a fôsütômester álmát. A fôpohárnokot három nap múlva kiengedték a börtönbôl. József megkérte, hogy legyen segítségére szabadulásában, a fôpohárnok azonban elfeledkezett Józsefrôl. Két év múlva fáraó álmodott. Hét kövér tehén jött elô -- fáraó álmában -- a Nílusból. Utána mindjárt hét sovány tehén, és ezek felfalták a kövéreket. Azután hét kövér kalászt látott álmában, és ezeket is elnyelte hét üres kalász. Fáraó álmát az egyiptomi tudósok nem tudták megfejteni. Ekkor eszébe jutott a fôpohárnoknak József. Józsefet kihozták a börtönbôl és ô nyomban megfejtette fáraó álmát: hét bôtermô esztendô után hét ínséges év következik. Fáraó Józsefet kormányzóvá nevezte ki. József összegyűjtetett a bôtermô esztendôkben minden felesleget, a hét szűk esztendôben pedig mindent drágán eladott. Így hatalmas gazdagsághoz juttatta fáraót. A szűk esztendôkben Jákob és fiai is éheztek. Hallottak azonban Egyiptom kormányzójáról, aki gabonát oszt. A fiúk is elindultak gabonát vásárolni. Nem ismerték fel Józsefet, de József felismerte ôket. Rájuk fogta, hogy kémek, és Simeont börtönbe vettette. A többit hazaengedte azzal, hogy hozzák el legkisebb testvérüket, Benjamint is. Akkor elhiszi, hogy nem kémek, és Simeont is kiengedi a börtönbôl. Jákobnak ismét elfogyott a gabonája. Nagy szívfájdalommal engedte útnak Benjamint is testvéreivel. Juda azonban kezességet vállalt érte. József kemény próbára tette ôket. Miután a próbát kiállták, hajlandók lettek volna Benjamin helyett rabszolgává lenni. Ekkor József felfedte magát elôttük. Jákob egész családjával Egyiptomba költözött. Fáraó Izrael egész népét Egyiptom leggazdagabb vidékére telepítette le. József Egyiptomban halt meg 110 éves korában. 29.) Isten minden rosszat jóra tud fordítani. 30.) József nem állt bosszút, mert mindenben Isten tervét látta. 31.) Az álmok megfejtéséhez Józsefnek Isten adott segítséget. 32.) Az izraeliták egyiptomi tartózkodása Isten akarata volt. ======================================================================== 11. Mózes története 5. könyv Négyszáz évig éltek a zsidók Egyiptomban. Az ország élére új családból került fáraó. A régi fáraó-család barátait ellenségnek tartotta. Így a zsidókat is rabszolgaként dolgoztatta. Késôbb parancsba adta, hogy minden újszülött fiúgyermeket dobjanak a Nílusba. Ekkor született Mózes, akinek neve esetleg ,,vízbôl kifogott''-at jelent. Anyja három hónapig rejtegette. Utána kosárba helyezve tette a Nílus vizére. Onnan fáraó leányának szolgái fogták ki. Fáraó leányának megtetszett a gyermek, sajátjaként nevelte fel és ô nevezte el. A felnôtt Mózes látta népe szenvedését. Megölte az egyik igazságtalan egyiptomit. Emiatt menekülnie kellett. Midián pusztájába ment. Ott megnôsült. Feleségül vette Cipporát, Jetró fôpap lányát. Házasságából két fia született. Mózes egy alkalommal apósa juhait ôrizte és eljutott Hóreb hegyéig. Itt égô csipkebokrot látott. Közelébe akart menni, az Isten hangja azonban megszólította a bokorból. Bemutatkozott neki az Isten: Én vagyok, aki van, aki veled van. Zsidó nyelven ez így hangzott: ,,Jahve''. Megparancsolta Mózesnek az Isten, hogy térjen vissza Egyiptomba, és vezesse ki a népet a rabszolgaságból. Mózes akadozó nyelvű, dadogós volt. Ezért Isten Áront rendelte mellé beszélôtársul. Mózest csodatevô erôvel ruházta fel: ha eldobta botját, kígyóvá változott. Kezét leprássá tudta tenni, majd ismét megtisztítani. A vizet véressé tudta változtatni. A nép és az öregek örömmel fogadták Mózest. Elfogadták vezetôjüknek, mint Isten emberét. Fáraó azonban nem hallgatott Mózesre. Sôt még keményebb munkára fogta a népet. 33.) Isten megelégelte népe szenvedését. Vezetôt adott neki. 34.) Isten az Aki van, Aki velünk van. 35.) Mózest csodákkal igazolta az Isten. Áron beszélt helyette. ======================================================================== 12. Kivonulás Egyiptomból 5. könyv Mózes arra kért engedélyt fáraótól, hogy a néppel a pusztába mehessen áldozatot bemutatni. Fáraó azonban kemény szívű volt. Semmit nem engedett. Ezért az Isten tíz csapást mért az egyiptomiakra. A vizek véressé lettek. Békák, szúnyogok, bögölyök, sáskák lepték el az egész országot. Fekélyek és dögvész pusztítottak. Jégverés és sötétség sújtotta fáraót és népét. Amikor fáraó egy-egy csapást tapasztalt, mindent ígért. Amikor azonban elmúlt a csapás ismét megkeményítette szívét. Végül elérkezett a tizedik csapás napja. A történetet ismerjük, hiszen elsô áldozásra készülve megtanultuk. Most ismételjük át. Isten megparancsolta a zsidóknak, hogy nisszán hónap 14. napján útra készen álljanak. Egy hibátlan bárány vérével kenjék meg az ajtófélfát. A bárány húsát sietve fogyasszák el. Pászkát, kovásztalan kenyeret és bort fogyasszanak hozzá. Isten angyala körüljárt Egyiptomban. Minden házban, ahol az ajtófél nem volt megkenve a bárány vérével, az elsôszülött, emberé, állaté elpusztult. Míg az egyiptomiak elsôszülötteiket gyászolták, a zsidók útra keltek, hogy új hazába költözzenek. Nappal felhôoszloppal, éjjel tűzoszloppal vezette ôket az Isten. A gyász letelte után fáraó hadi népével a zsidók után indult. A nép épp a Vörös-tenger partján táborozott. Isten megakadályozta fáraót abban, hogy utolérje a zsidókat. Mózes Isten parancsára megütötte a tengert. Az erôs keleti szél hatására nyomban kettévált és kiszáradt. Izrael népe pedig száraz lábbal menekült a kiszáradt tengerfenéken. Fáraó hadserege utánuk eredt. Amint azonban az utolsó izraelita kilépett a partra, a tenger összezáródott, és az egész egyiptomi hadsereg elpusztult. Isten így mentette meg népét az egyiptomi rabszolgaságból. Mózes az egész néppel együtt gyôzelmi éneket zengett, hálát adott. A kivonulás emlékére évente visszatérô ünnepet rendelt el. Ez a pászka ünnepe. A zsidó elsôszülöttek megmaradása emlékére, törvény szerint minden elsôszülöttet Istennek ajánlottak fel. Ma ennek emlékére végezzük az avatást a keresztelés után. 36.) Az Isten a fáraó keményszívűségén keresztül is megmutatta hatalmát. 37.) Az Ószövetség húsvétja az egyiptomi rabságból szabadította ki a népet. Az Újszövetség húsvétja a bűn rabságából szabadít ki. 38.) Mózes gyôzelmi éneke hálaadó ének volt. 39.) A pászka ünnepe és az elsôszülöttek felajánlása a hála jelei. ======================================================================== 13. A pusztai vándorlás 5. könyv 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában. Csak utána vonulhatott új hazájába. Miért büntette ôket az Isten? Hiszen választott népe volt Izrael. Ismerjük meg a vándorlás eseményeit és megértjük a büntetés okát. Alig három nap telt el a csodálatos szabadulás után, amikor a nép zúgolódni kezdett. Szomjasak voltak, de csak keserű vizet találtak. Mózes fadarabot dobott a vízbe, és az ihatóvá vált. Néhány nap múlva ismét zúgolódtak ekképpen: Kihoztál minket Egyiptomból, ahol jól lakhattunk, itt pedig éhen halunk. Az Isten mannát és fürjeket adott nekik táplálékul. A manna olyan mint a proszfora. Az Eukarisztia elôképe. Késôbb ezek a zúgolódások többször megismétlôdtek. A zúgolódásnál is súlyosabb bűn volt az aranyborjú készítése. Míg Mózes a Sinai-hegyen 40 napig imádkozott és böjtölt, a törvénytáblákra várva, addig a nép arra kényszerítette Áront, hogy aranyborjút csináljon nekik. Mózes, gondolták, már biztosan elpusztult a hegyen. Mózes azonban lejött a hegyrôl, a vétkeseket megbüntette. Az aranyborjút pedig porrá zúzta. A nép egy csoportja máskor is fellázadt Mózes ellen. Meg akarták osztani a népet. Ezeket is megbüntette Mózes. Elérkeztek az ígéret földje, Kánaán határára. Kémeket küldtek elôre a föld és népe kiismerésére. Jákob 12 fiának megfelelôen 12 törzsre oszlottak a zsidók. Minden törzsbôl egy-egy kémet küldtek. Negyven nap múlva tértek vissza a kémek. Bizonyítékot hoztak az ország gazdagságáról. A kémek közül kettô: Káleb és Józsue az ország elfoglalására buzdították a népet. A többi kém azonban mindenféle hazugsággal riasztotta ôket. A nép ez utóbbiaknak hitt. Nem bíztak Isten segítségében. Kishitűségük volt a büntetés oka. Senki, aki felnôttként jött ki Egyiptomból, nem léphetett az ígéret földjére, csak Káleb és Józsue. Áron és Mózes is büntetésben részesültek, mivel a nép egyik zúgolódásakor nem bíztak az isteni segítségben. Mózes kétszer ütött a sziklára, hogy vizet fakasszon belôle. Így azután elôször Áron halt meg a vándorlás folyamán, majd Mózes az ígéret földjének kapujában. Mózes a Nébó hegyérôl még megláthatta Kánaán földjét, de lábát nem tehette be oda. 120 éves korában halt meg, sírját nem ismerjük. Áront és Mózest 30 napig gyászolta Izrael. Mózes utóda Józsue lett. A pusztai vándorlás történetéhez tartoznak az alábbi események is. Találkozás az amalekitákkal és a moabitákkal. Az amalekiták megtámadták a vándorló Izraelt. Izrael azonban Józsue vezetésével legyôzte a túlerôt. A harc közben Mózes kitárt karral imádkozott egy hegyen. A moabiták királya Bálák pedig Bileám prófétát akarta rávenni arra, hogy átkozza meg Izraelt. A próféta ajkáról azonban csak áldás hangzott el, és ez nagy félelmet keltett a környezô népekben. Egy helyen tüzes kígyók támadták meg a táborozó népet. Marásuk halálos volt. Mózes egy póznára rézkígyót függesztett. Aki arra feltekintett, meggyógyult a kígyómarástól. A rézkígyó Jézus Krisztus keresztjének elôképe. Aki rátekint -- bűnbánatot tart, az meggyógyul a sátán-kígyó marásától, a bűntôl. Egyházunk liturgikus hagyománya szerint a kereszt végigkíséri a zsidó népet a pusztai vándorlás során. Mózes kereszt alakban ütötte meg a tengert, mielôtt kettévált. A keserű vízbe kereszt alakú fát dobott, hogy a víz iható legyen. Az amalekiták legyôzésekor Mózes kereszt alakban terjesztette ki kezét, és a rézkígyót is kereszt alakú póznára függesztette. A vándorlás alatt alakult ki a papi rend, az istentiszteleti, a böjti és az ünnepi szokások. Elkészült a szent sátor és a szövetség ládája. Mózes különféle vallási és társadalmi törvényeket hozott. Apósa tanácsára bírákat választott, akik a nép peres ügyeit intézték. A pusztai vándorlás 40 éve a zsidóságot néppé, Isten népévé kovácsolta. Megértették, hogy Istennel hatalmasak, hogy képesek lesznek felkészülni a Megváltó fogadására. Isten nélkül viszont semmire sem mentek. 40.) Isten gondoskodott népérôl a pusztai vándorlás idején. 41.) A nép bűnei miatt húzódott a vándorlás 40 évig. 42.) A vándorlás alatt kialakultak a vallási és társadalmi szokásaik és törvényeik. 43.) A kereszt jele végigkíséri a zsidókat vándorlásuk során. 44.) Az Egyiptomból kivonult felnôttek közül csak Józsue és Káleb jutott el az ígéret földjére. Mózes és Áron sem. ======================================================================== 14. Józsue 5. könyv Mózes még életében megáldotta Józsuét, és rábízta a nép vezetését. A nép kíváncsian figyelte, vajon Isten éppúgy segíti-e Józsuét, mint Mózest? A Mózes halála fölötti gyász után elindultak a Jordán felé. A folyón túl hatalmas várost láttak, Jerikót. Kémeket küldtek, hogy fürkésszék ki a város erejét. A kémeket egy Rácháb nevű jerikói nô segítette, és így sikeresen teljesíteni tudták feladatukat. Józsue iránt akkor nôtt meg a bizalom, amikor átvezette a népet a Jordánon. Az átkelés így történt: A papok a frigyládával belegázoltak a vízbe. A Jordán vize erre felülrôl összetorlódott, lefelé pedig elfolyt a víz. Így Józsue száraz lábon vezette át a népet a Jordánon, éppúgy, mint Mózes a Vörös- tengeren. Jerikó elfoglalása így történt. Hat napon át egyszer-egyszer körbejárta az egész nép a város falait. A papok elôl vitték a frigyládát és fújták a harsonát. A hetedik napon hétszer járták körül a várost, és amikor a harsonák megszólaltak az egész nép csatakiáltásba tört ki. Erre a falak leomlottak, a várost elfoglalták. Ráchábnak és családjának megkegyelmeztek. A várost felgyújtották, az ott talált fémtárgyakat Istennek szentelték. Minden egyebet megátkoztak. Vagyis sem rabszolgát nem volt szabad ejteni, sem zsákmányolni. Jerikó után Kánaán minden részét elfoglalták. Isteni parancs szerint minden népet el kellett volna pusztítaniuk, hogy azok bálványai el ne térítsék ôket az egy igaz Isten imádásától. A zsidók azonban több népnek megkegyelmeztek, sôt még szövetséget is kötöttek velük. Ezzel megszegték Isten parancsát. Isten mégis teljesítette ígéretét. Segítette ôket abban, hogy az egész földet elfoglalják Józsue vezetésével. Az elfoglalt területet a 12 törzs között felosztották. Juda törzse területén külön részt kapott Kaleb. Megkapta azt a földet, amit Mózes ígért neki, amikor a vándorlás idején igaz híreket hozott Kánaánról. Az ígéret földjének elfoglalásában külön érdekesség az amorita királyok elleni harc. A harcot estére be kellett fejezni. Félô volt, hogy másnapra összeszedi magát az ellenség. Ezért Józsue imádságára az Isten megállította a napot és a holdat, míg a nép le nem gyôzi ellenségét. Így harcolt Isten népével együtt. 45.) Isten népével és Józsuéval volt. Átvezette ôket a Jordánon. Kezükbe adta Jerikót. Segítette ôket a napcsodával. 46.) Az elfoglalt területet 12 részre osztották Izrael 12 fiának, a 12 törzsnek megfelelôen. 47.) A nép hálátlan volt, nem tartotta meg Isten parancsait. 48.) Nem bosszúból kellett megölni a legyôzötteket, hanem azért, hogy velük együtt bálványimádásukat is kiirtsák. ======================================================================== 15. Sámson és a bírák 5. könyv Izrael törzsei lépésrôl lépésre meghódították Kánaán földjét. Harcuk közben azonban nem ügyeltek Isten parancsára. Életben hagyták a legyôzött népeket, sôt azok oltárait is. Józsue halála után az új nemzedék ennek gyümölcseként egészen elhagyta az Urat. Szövetséget kötött a föld népeivel és Baáljainak szolgált. Ezért az Úr sorsukra hagyta, rablók kezére adta ôket. Kiszolgáltatta ôket ellenségeiknek. Végsô nyomorúságra jutottak. A zsidók tapasztalták nyomorúságukat, és Istenhez kiáltottak. Az Isten a bírákra bízta a nép vezetését. A bírák megszabadították ôket ellenségeiktôl. A nép azonban egy-egy bírájának halála után mindig visszatért bűneihez. Idegen istenhez szegôdött. Összeházasodtak az idegenekkel. Ellenségeik így ismét és ismét úrrá lettek rajtuk. Izrael népének 12 bírája volt Sámson. Bár a többiekrôl is érdekes történeteket olvasunk a Bírák könyvébôl, különösen Bárákról, Gedeonról és Jeftérôl, részletesen csak Sámson történetével ismerkedünk meg. Sámson 20 évig bíráskodott a népen. Izraelen akkor a filiszteusok uralkodtak. Sámson nem volt feddhetetlen ember. Isteni tilalom ellenére mindig filiszteus nônek udvarolt. Történetét azért kell megismerni, mert rajta keresztül Isten többször megmutatta hatalmát. Sámson születését angyal hozta szülei tudtára, és közölte velük, hogy nem szabad haját levágni (fejét borotvának érinteni), mert ô Isten nazírja lesz. Sámson hatalmas erejű férfivá lett. Puszta kézzel ölte meg a rátámadó oroszlánt. A filiszteusokkal fogadott. Felesége azonban elárulta a titkot, így a filiszteusok megfejtették találós kérdését. Sámson elvesztette a fogadást. Adósságát úgy tudta megfizetni, hogy 30 filiszteust megölt. Máskor 300 rókát fogott össze. Csóvát kötött a farkukra. Így gyújtotta fel a filiszteusok gabonáját. A filiszteusok erre üldözni kezdték. Ô egy szamárállkapoccsal 1000 filiszteust ölt meg. Végül szeretôjének, Delilának elárulta erejének titkát. Ereje hajában, nazírságában volt. Míg aludt, Delila lenyírta Sámson haját és így el tudták fogni a filiszteusok. Megvakították és egy malomban dolgoztatták. Egyszer ünnepük volt a filiszteusoknak. Elhatározták, hogy Sámsont beviszik az ünnepre, hogy csúfolhassák. Összegyűlt minden fôember. Sámsonnak azonban kinôtt közben a haja. Istenhez fohászkodott. Megjött az ereje. Kirántotta az ünnepi épület tartóoszlopait. Ô is meghalt az épület alatt, de halálában több filiszteust ölt meg, mint egész életében. 49.) A választott nép állhatatlanságát Isten megbüntette. 50.) A bírákkal megmutatta Isten, hogy Isten hűséges, törôdik népével. 51.) Sámson ereje nem hajában, hanem az Isten akaratának teljesítésében rejlett. 52.) Isten nem mindig a legméltóbb embert választja szolgálatára. 53.) A nazireátus szent dolog volt Mózes törvénye szerint. (Nem érte borotva a fejét.) ======================================================================== 16. Ruth története 5. könyv Ruth a hűség példaképe. Történetében a hűség jutalmát is meglátjuk. Isten ugyanis azzal jutalmazta meg Ruth-ot, hogy bekerült a Megváltó családfájába. (Figyeld a karácsony elôtti vasárnap evangéliumát!) A bírák idejében történt. Éhség volt Izraelben. Ezért egy betlehemi ember feleségével, Noémivel és két fiával Moáb földjére ment. A két fiú moábita nôt vett feleségül, az egyiknek felesége volt Ruth. Rövidesen meghalt a férfi és a két fia is. Noémi özvegyen maradt menyeivel együtt. Noémi visszaindult Betlehembe, ezért két menyét el akarta bocsátani. Ruth azonban így szólt: Veled megyek. A te néped az én népem is, a te Istened az én Istenem is. Együtt mentek tehát Betlehembe, Izrael földjére. Nagyon szegények voltak. Éppen aratás ideje volt. Ruth az aratók után járta a földeket. Kalászt szedett. Amit elhullajtottak, azt gyűjtögette. Apósa rokonának, Boásznak földjére jutott. Betlehemben ekkor már mindenki tudott Ruth hűségérôl. Szokatlan ragaszkodásáról anyósához. Boásznak is tetszett a moábita nô viselkedése. Megparancsolta ezért az aratóknak, hogy szándékosan is hullassanak el kalászokat. Legyen mit tallóznia Ruthnak. Sôt az aratók evés idején is maguk közé hívták. Engedték, hogy igyon vizükbôl. Ruth anyósa iránti hűségét azzal is megmutatta, hogy a megmaradt ennivalót hazavitte neki. Boásznak már nemcsak Ruth hűsége tetszett meg, hanem maga Ruth is. Ezért a vének és az egész gyülekezet színe elôtt feleségül vette. Házasságukból fiú született, Obed. Obed fia volt Izáj, Dávid király apja. 54.) A hűség nagyon szép, Istennek tetszô erény. 55.) Isten megjutalmazza az emberek hűségét. 56.) Ruth nemcsak anyósához, hanem anyósa Istenéhez is hű volt. ======================================================================== 17. Dávid király 5. könyv Sámuel, a próféta és a szentéletű ember volt az utolsó bírája a zsidó népnek. A nép vénei azt kérték tôle, hogy adjon nekik királyt, hogy az kormányozza ôket. Sámuel Sault, aki apja szamarait kereste, kente fel királynak. Saul azonban öreg korára méltatlanná vált. Saul után Dávid lett a király. Dávid királyt istenôsnek nevezzük, mert ígéretet kapott arra, hogy az ô családjából és házából fog származni a Megváltó. Jézus Krisztus valóban Dávid király családjának egy elszegényedett ágából származott, és Betlehemben született. Dávid király élete igen gazdag volt eseményekben, ezért csak néhány történetet ismerünk meg belôle. Izáj nyolc fia közül Dávid volt a legfiatalabb. Három bátyja a filiszteusok ellen harcolt Saul király seregében. Dávid eközben atyja nyáját ôrizte. Egy alkalommal Izáj ennivalót küldött a táborba Dáviddal. Amikor Dávid odaért, a filiszteusok egy nagyon erôs embere éppen nagy hangon szidta az izraelitákat és Izrael Istenét. Góliát volt ez az erôs ember. Napok óta kihívta a zsidókat párviadalra, és eddig mindenkit legyôzött. Most már senki sem mert vele kiállni. Dávid meghallotta Góliát szavait, és mivel senki sem indult megvédeni a nép becsületét és Isten szentségét, bottal és parittyával elindult a káromkodó óriás felé. Góliát meglátta a felé induló legényt, és csúfolta: Mint egy kutyára, bottal jössz rám! Dávid azonban követ helyezett parittyájába, és halántékon találta Góliátot. Majd a földre hanyatló hatalmas embert saját kardjával ölte meg. Látva Dávid gyôzelmét filiszteusok menekülni kezdtek, és az üldözô izraeliták fényes gyôzelmet arattak felettük. Dávid nagy hírnévre tett szert. A király lányát, Mikolt kapta feleségül. Késôbb azonban Saul féltékeny lett Dávidra, meg akarta öletni. Dávidnak menekülnie kellett. Végül mégis Dávid lett a király. Elfoglalta Jeruzsálemet. Odavitette a frigyládát, és templomot akart építeni. Ez azonban nem sikerült neki, vétkei miatt. Dávid vétkeinek története ez: Csapatai Rabbat városát ostromolták. Dávid Jeruzsálemben maradt. Egy este palotája tetejérôl meglátta a hetita Uriás feleségét, amint az éppen fürdött. Megtetszett neki az asszony, magához parancsolta és házasságot tört vele. Hogy bűne ki ne tudódjék, Uriást hazahívatta a frontról. Uriás beszámolt Dávidnak a harc állásáról, de Dávid buzdítása ellenére sem ment haza a feleségéhez. Dávid ezért megharagudott rá. Levelet írt Joábnak, csapatai fôparancsnokának, hogy Uriást olyan helyre állítsa harcba, ahol a legnagyobb a veszély és hagyják magára. Uriás így elesett Rabbat falai alatt. Dávid király két nagy bűnt követett el: házasságot tört és gyilkos volt. Náthán próféta keményen megfedte: Nem marad el a kard a király házából, jövendölte. Valóban, Dávid házában gyilkosság gyilkosságot követett. A király fiai egymást végezték ki. Sôt Absalon még apjára is kezet emelt. 57.) Isten jelentéktelennek látszó embert is kiválaszthat. 58.) Jeruzsálem Dávid városa, mert ô foglalta el. Betlehem is Dávid városa, mert ott született. 59.) Dávid bűneit keményen büntette az Isten. 60.) Dávid egész életében siratta, bánta bűneit. ======================================================================== 18. A Zsoltárok 5. könyv Dávid királyt hárfával a kezében szokták ábrázolni. A hagyomány szerint szerette a költészetet és a zenét. Ô maga is írt költôi imádságokat és zenét is hozzájuk. Dávid imádságait a Zsoltárok könyvébe gyűjtötték össze. Nemcsak Dávid írt zsoltárokat, de sokat írt ô is. A Zsoltárok könyve 150 imádságot tartalmaz. Ez a Biblia leghosszabb könyve. Némely zsoltár himnusz, amellyel Istent dicsôítjük. Egy részük hálaadó ima, amellyel Istennek megköszönünk valamit. Vannak könyörgô zsoltárok, ezekben kéréssel fordulunk Istenhez. Több olyan zsoltár is van, amelyben megtalálható a dicséret, a kérés és a hálaadás együtt. A zsidók Jézus Krisztus korában a zsoltárokat istentiszteleteken énekelték. Mindegyiknek megvolt a maga szerepe, jelentôsége, a maga istentiszteleti helye. Soknak a dallamát is ismerték. A liturgiákban mi is énekelünk, imádkozunk zsoltárokat. Az áldozati Liturgia elején zsoltárverseket, antifonákat énekelünk. A 103. zsoltárt, a teremtés himnuszát imádkozzuk a vecsernye elején. A leghosszabb zsoltárból, a 119.-bôl énekelünk verseket a temetésen. A 150. zsoltárt az egyház 20 részre, 20 kathizmára osztotta. A pap napi imájában sokat elimádkozik közülük. Legtöbbször az 50. zsoltárt imádkozzuk. Bűneink bocsánatát kérjük benne. Ezt akkor írta Dávid király, amikor két nagy bűnét elkövette, és Náthán próféta megfedte értük. Több zsoltár jövendölést is tartalmaz Jézus Krisztusról. Az Ô életérôl és szenvedésérôl. Jézus Krisztus gyakran idézte a zsoltárokat. 61.) A Biblia leghosszabb könyve a Zsoltárok könyve. 150 ima van benne. 62.) Istentiszteleteinken használjuk. Versenként énekeljük, sokszor egy egész zsoltárt elimádkozunk. 63.) A legismertebb zsoltár az 50. Ez bűnbánati ima. ======================================================================== 19. Salamon a templomépítô 5. könyv Dávid még életében átadta a királyságot fiának, Salamonnak. Végrendeletében lelkére kötötte, hogy tartsa meg az Úr parancsait, járjon az Isten útján, kövesse sugallatait. Salamon megerôsítette királyságát. Sorra végzett azokkal, akik ellenkeztek vele. Uralkodása elején mindenben megtartotta atyja végrendeletét. Isten ezért Salamont két dologgal jutalmazta: bölcsességgel és gazdagsággal. Bölcsességével békét teremtett. Dávid harcba kényszerült a környék népeivel, Salamon békében élt velük. Így tudta felépíteni a templomot. Az egyiptomi kivonulást követô 480. évben kezdett hozzá a templomépítéshez, uralkodásának 4. esztendejében. Hét évig épült a templom. Minden csupa arany volt. Az akkori világ egyik csodájának tartották. Valóban méltó volt arra, hogy Isten temploma legyen. Salamon gazdagságát ügyes üzleti vállalkozásai biztosították. Annyi volt Jeruzsálemben az ezüst, mint a kavics. Az aranyban is dúskált. Gazdagsága felülmúlta a föld minden akkori uralkodóét. Bölcsességérôl két történetet jegyzett fel a Biblia: Két asszony lakott együtt. Egykorú csecsemôik voltak. Az egyik asszony gyermeke meghalt, mire ellopta a másikét. Vita támadt közöttük és a király elé járultak, hogy tegyen igazságot. A király megparancsolta, hogy vágják ketté a gyermeket, legyen mindkettônek egy fél. A hamis anya helyeselt, az igazi anya azonban felkiáltott: Ne öljék meg gyermekemet, legyen inkább az övé. Ebbôl látta meg a bölcs király, hogy melyik az igazi anya. Neki adták a gyermeket, a másikat pedig megbüntették. Sába királynôje rengeteg kinccsel érkezett Jeruzsálembe. Azért jött, hogy találós kérdésekkel próbára tegye a király bölcsességét. Minden kérdésre bölcs feleletet kapott. Látta a király életét, hallotta beszédét és kijelentette: Igaz, amit országomban beszélnek felôled, gazdagságodról és bölcsességedrôl. A gazdagság nagy kísértô. Salamonnak is elvette öregségére az eszét. Majdnem ezer feleséget vett maga mellé, többnyire pogány népek lányaiból. A pogány feleségek istenei tiszteletére szentélyeket építtetett. letért az Isten útjáról. Isten ezért megharagudott Salamonra. Közölte vele, hogy halála után országa kettészakad. Dávidra tekintettel Juda törzse Jeruzsálemmel Salamon fiáé lesz, de a többi törzs külön országot alapít. 64.) Salamon bölcsességet kért Istentôl. Isten békét és gazdagságot is adott neki. 65.) Salamon Isten ajándékai segítségével tudta felépíteni a templomot. 66.) A Szentírás négy könyvét Salamonnak tulajdonítjuk: a Példabeszédek, a Prédikátor, a Bölcsesség könyvét és az Énekek énekét. Salamon könyveibôl gyakran olvasunk fel istentiszteleteinken. 67.) Salamon öregségére elfordult az Istentôl. ======================================================================== 20. Izrael története 5. könyv Salamon király halála után a zsidók országa ketté szakadt. Salamon fia, Roboám azt helyezte kilátásba a népnek, hogy kemény kézzel fog kormányozni, növelni fogja az adóterheket. Ezért csak Juda törzse választotta királlyá. Az északi országrész törzsei Jeroboámot választották meg. Ezzel a kettôs királyválasztással, Kr.e. 932-ben politikailag elvált egymástól a déli és az északi ország rész. A déli részt Juda és Benjamin alkotta, ennek neve Juda. Az északihoz 10 törzs tartozott, ennek neve Izrael. Jeroboámot aggasztotta, hogy Izrael népei is Jeruzsálembe mennek imádkozni, hiszen ott volt a templom. Féltette hatalmát, ezért elhatározta, hogy oltárokat építtet északon. Két aranyborjút is öntetett. Papokat nevezett ki nem Lévi törzsébôl. Azt tette, ami gonosz az Isten elôtt, és így vallásilag is kettéosztotta az országot. Több mint kétszáz évig állt fenn Izrael. Ezalatt sok uralkodója volt. Olyan is akadt, aki csak 6 napig uralkodott. A királyok közül sokat megöltek. Az egyik leggonoszabb uralkodó Ácháb volt. Róla Illés és Elizeus történetében részletesebben is hallunk. Az ország nevezetesebb királyai: Omri alapította Szamaria városát. Jehu kiirtotta Baál kultuszát. Ezért jutalmat kapott, négy leszármazottja lett király. Izraelben nem volt állandó királyi család. Az utolsó király Hósea volt. Uralkodása alatt az asszírok hadba vonultak Izrael ellen. Hósea behódolt, és adót fizetett az asszíroknak. Késôbb azonban Egyiptommal akart szövetséget kötni. Egyiptomban bízott, az Istenben nem. Ezért az Isten megbüntette. Hósea uralkodásának 9. évében az asszírok elfoglalták Szamariát. Az izraelitákat fogságba hurcolták. Ezzel Kr.e. 721-ben Izrael állam megszűnt. Beteljesedett rajta Isten büntetése. Mert hiába figyelmeztették ôket a próféták: elpártoltak az Istentôl, elvetették a törvényt, a körülöttük élô népekhez pártoltak, és azok bálványait imádták. Szamariába az asszírok új lakókat telepítettek. Ezek összeházasodtak az otthon maradt szegény zsidókkal. Az ô utódaik a szamaritánusok. 68.) Kr.e. 932-ben a zsidók országa két részre szakadt: Júdára és Izraelre. 69.) Izraelben új vallási szokások alakultak ki. Ezek gyakran bálványimádással keveredtek. 70.) Izraelt 721-ben elérte Isten büntetése: az asszírok elpusztították. 71.) Izrael népe fogságba került Asszíriába. ======================================================================== 21. Illés és Elizeus 5. könyv Izrael állam történetének egyik leggonoszabb királya Ácháb volt. A szidoni király lányát Jezabelt vette feleségül. Átvette felesége istenének, Baálnak tiszteletét. Szamariában templomot építtetett Baálnak. Nagy volt a veszély, ezért nagy prófétát támasztott az Isten: a teszbi Illést. Illés így szólt Áchábhoz: Isten megelégelte gonoszságodat. Ezért három évig és hat hónapig nem hullik erre a földre esô. Ácháb el akarta fogni Illést, de a próféta elmenekült. Elôbb a Kerit patak partján élt. Isten hollókkal küldött neki táplálékot. Miután a patak kiszáradt, illés a Szidón-földi Száreptába ment. Ott egy özvegy asszony fogadta házába. Isten megjutalmazta az asszonyt. Illés imájára olajos korsója és lisztes szakajtója sohasem ürült ki. Történt azonban, hogy meghalt az asszony fia. Erre az anya zúgolódni kezdett Illésre: Idejöttél Isten embere, hogy eszembe juttasd bűneimet és megöld a fiamat. Illés feltámasztotta a fiút. Letelt a három év és hat hónap. Illés találkozott Áchábbal. Így szólt a királyhoz: Gyere fel a Kármel-hegyére. Gyűljön oda Izrael egész népe és Baál 450 prófétája. Amikor mindenki együtt volt, Illés tanácsára áldozatot mutattak be. Baál papjai Baálnak, Illés pedig az Úrnak. Nem volt szabad az áldozat tüzét meggyújtani. Bocsásson Baál, vagy az Úr tüzet. Elôször Baál papjai próbálkoztak, de nem jött tűz az égbôl, akárhogy kiáltoztak. Illés csendes könyörgô imájára az Úr azonban olyan tüzet bocsátott az égbôl, hogy az mindent felemésztett. A nép leborult Isten nagysága elôtt. Baál papjait pedig mind megölték. Aki az Istent nem tiszteli, az embert sem becsüli. Élt Izraelben egy Nábot nevű gazda. Ácháb szemet vetett Nábot szôlôjére. Nábot azonban nem akarta eladni. Jezabel tanácsára Nábotot megölték, Ácháb pedig elfoglalta a szôlôt. Illés ismét a király elé lépett, és kemény büntetést helyezett kilátásba. A büntetés bekövetkezett: Ácháb családjának minden férfitagját megölték. Sôt Jezabelt is meggyilkolták, és az ô testét kutyák falták fel. Illés Elizeust kente fel maga helyett prófétának. Azután tüzes szekér ragadta a mennybe. Elizeus szemtanúja volt Illés elköltözésének. Elizeus késôbb nagyon sok csodát tett. Ezekkel segített a népen. Többek között meggyógyította a szíriai Námánt a leprából. Amikor ezt Elizeus szolgája, Giezi látta, úgy gondolta, valamit kérni kellene gazdája tudta nélkül a gyógyításért. Így akart ô meggazdagodni. Giezi gazdag lett, de a poklosság is ráragadt. 72.) Isten akkor mutatja meg hatalmát, amikor a legnagyobb a baj. 73.) Illés Isten erejével gyôzte le Baál papjait és gyôzte meg a népet. 74.) Aki az Istent nem tiszteli, az embert sem becsüli. Lásd Áchábot: megölette Nábotot a szôlôjéért. ======================================================================== 22. Juda története 5. könyv Judában a király mindig Dávid házából származott. Itt volt a Jeruzsálemiben a templom, tehát az Isten imádása mellett is könnyebb lett volna kitartani. Juda királyai és Juda népe azonban alig élt istenfélôbb életet északi testvéreinél. Voltak azonban Judában jó királyok is. Róluk illô megemlékezni. Ilyen volt például Jozafát, aki komolyan buzgólkodott a törvényért. Uralkodása elején Joás is istenfélô volt. Helyreállította a templomot. Késôbb azonban elfordult Istentôl. Hiszkija alatt megtisztították és újra felszentelték a templomot. Visszaállították a pászka ünnepét. Az ô uralkodása alatt pusztították el az asszírok Izraelt. Júdába is betörtek. Követelték Jeruzsálem átadását. A király azonban Izaiás prófétára hallgatott és Istenben bízott. Nem hallgatott a fenyegetésekre, és nem nyitotta meg a város kapuit. Ezért hatalmas asszír sereg vonult Jeruzsálem falai alá. A csata elôtti éjszaka a táborban 185.000 katona halt meg valamilyen titokzatos betegségben. Így az asszír vezér csata nélkül vonult el Jeruzsálem alól. Hiszkija bízott Istenben, az Isten megsegítette Hiszkiját. Hiszkija a várost is fejlesztette: bevezette a vizet, vízvezetéket, vízmedencét is építtetett. A jó királyok közé tartozik Josija is. Uralkodásának 18. évében a fôpap megtalálta a törvénykönyvet. Azt ünnepélyesen felolvasták a templomban. A vének, a papok és Jeruzsálem egész népe örömmel hallgatta a törvényt. Nagy vallási megújulás volt az egész országban. Húsvétot tartottak az Úrnak. Josija utódai azonban megint azt tették, ami gonosz az Úr elôtt. Isten büntetéseként elôször Egyiptom támadt Judára. Fogságra vitték a királyt, és hatalmas adót vetettek ki a népre. Azután az asszír uralmat felváltó babilóniaiak támadtak kétszer Jeruzsálemre. Elôször ,,csak'' kifosztották a várost, és a lakosság egy részét Babilonba hurcolták, majd Kr.e. 587-ben Nabukodonozor elpusztította a várost, a templomot és a maradék népet is fogságra vitte. 75.) Judában az ország fennállása végéig Dávid családja uralkodott. 76.) A vallásos királyok: Jozafát, Hiszkija, Josija fellendülést hoztak az országban. 77.) Jeruzsálemet a babilóniaiak 587-ben pusztították el. 78.) Juda népe babiloni fogságba jutott. ======================================================================== 23. A próféták 5. könyv ,,Próféta'' összetett görög szó. Jelentése elôrebeszélô, jövôbe látó. Isten követe, akit azért küld népéhez, hogy helyette beszéljen. A próféták által ugyanis a Szentlélek szól, ahogy a Hitvallásban imádkozzuk: ,,...ki szólott a próféták által.'' A próféták feladata volt a népet és a királyt szüntelenül figyelmeztetni az egy igaz Isten hitére. A próféták tartották a lelket a népben a fogság idején is. A próféták nemcsak szóltak, hanem sok dolgot le is írtak. Az ô írásaik a Biblia jelentôs részét teszik ki. Azokat a prófétákat, akiknek nevéhez hosszabb könyv fűzôdik, nagyprófétáknak nevezzük. Akikhez rövidebb könyv tartozik, azokat kisprófétáknak hívjuk. Négy nagy próféta van és 12 kicsi. A prófétákat kortársaik üldözték. Sokat közülük kivégeztek. Legnagyobb részüket Jeruzsálemben. Ezért mondja Jézus Krisztus: ,,Jeruzsálem, te megölöd a prófétákat...'' A próféták jövendöltek a Megváltóról. Ezért Jézus Krisztus sokszor hivatkozott a prófétákra, ezekkel a szavakkal: ,,Vizsgáljátok az írásokat!'' A próféták nemcsak Jézus Krisztusról jövendöltek, hanem minden olyan eseményrôl, amely a nép életét, különösen vallási életét a jövôben befolyásolja. Jövendöléseik természetesen nem voltak mindig részletesek. Sok homályos dolog volt bennük, amit a jövendölések beteljesedése után tudtunk csak igazán megérteni. A négy nagy próféta: Izaiás, Jeremiás, Ezekiel és Dániel. Izaiást az Ószövetség evangélistájának nevezhetjük. Elmondta Jézus Krisztusról, hogy gyermekként születik, egy szűztôl. Bemutatta a tájat, ahol tanítani kezd. Beszélt csodáiról, szenvedésérôl és feltámadásáról. Mikeás, az egyik kis-próféta a születés helyét jövendölte meg. Ezekiel a fogságban tette ugyanezt. Dániel Babilon pusztulásának, és az igazságot és ítéletet hozó Emberfiának prófétája volt. 79.) A próféták nem jósok. És nem a maguk tudományát tanították. 80.) Isten választotta ki és sugalmazta ôket. 81.) A próféták bátorították a népet és felkészítették a Megváltóra. 82.) A próféták sorsa az üldöztetés, vértanúhalál. 83.) Voltak író próféták, pl. Izaiás, és akik nem írtak, pl. Illés. ======================================================================== 24. A babiloni fogság 5. könyv Jeruzsálemben, a templom közelében a zsidók gyakran elfeledkeztek az Istenrôl. Észre sem vették, milyen kincset veszítenek el ezáltal. Nem is gondoltak rá, mit jelent az Isten közelsége, az Isten segítsége. Most viszont, amikor megtapasztalták a büntetést, most felismerték mit veszítettek. Hová vezetett a bűn, a bálványimádás? Jeruzsálem romokban van, ôk maguk pedig fogságban. Ott ültek Babilon folyóvizei mellett és siránkoztak, mikor eszükbe jutott Sion-hegye. Így énekeltek a 136. zsoltárban. Érezték az Isten kezének a súlyát. Ha eddig nem fogott rajtuk a próféták szava, most figyelmeztetés nélkül is megtértek. A pogány környezet megerôsítette bennük atyáik hitét. Ha eddig nem tartották meg ünnepeiket, most ragaszkodtak hozzájuk. Ha eddig leborultak a bálványok elôtt, most megvetették ôket. A Biblia igen szűkszavúan számol be a fogság 50-70 esztendejérôl. Annyit azonban megtudunk, hogy most igazán hitük szerint éltek. Bíztak abban, hogyha elhagyják bűneiket, Isten visszavezeti ôket régi otthonukba. Ezekiel, a fogság prófétája Isten szavával bátorította ôket. Nem maguk miatt, hanem saját szent nevéért vezeti vissza Isten az ô népét. Tudja meg ebbôl minden nép, hogy Ô az Úr. A fogság utáni idôket is bemutatta a próféta. Ezzel is vigasztalta a népet. Új szövetséget köt majd az Isten népével. Kôszív helyett hússzívet ad, hogy mindenki a törvény szerint éljen. Akkor népem lesznek, -- mondja az Isten -- én meg Istenük. A vigasztalást azzal fejezi be Ezekiel, hogy leírja az új város és az új templom építését. A zsidók a kemény lecke után hitükben mindenképpen megerôsödve készültek haza, régi otthonukba, Jeruzsálembe. 84.) A fogság megtérést hozott a zsidóknak. 85.) A fogság prófétája Ezekiel. 86.) Ezekiel prófétai feladata a vigasztalás volt. ======================================================================== 25. Dániel és a három ifjú 5. könyv Dánielt és három fiatalt társát: Sidrákot, Misákot és Abdenágót Nabukodonozor király saját udvarában tartotta. A király szolgálatában állottak, és különösen Dániel nagy tudásról tett tanúságot. Többet tudott az ország összes bölcsénél. Isten segítségével még a király álmát is megfejtette. Ezért Dániel, aki próféta volt, mindig a király udvarában maradt. A másik három ifjú Bábel tartományait kormányozta. A király elrendelte, hogy állítsanak egy hatalmas aranyszobrot, és azt mindenki imádja. A három ifjú azonban nem volt hajlandó a szobor elôtt leborulni. Beárulták ôket a királynál, aki a tüzes kemencébe vettette ôket. Egy angyal azonban kivezette a lángokat a kemencébôl. A kívül állók megégtek, de az ifjak sértetlenek maradtak. Harmat hűsítette ôket, ôk pedig dicsôítô éneket zengettek az Istennek. Még a király is elismerte a csodát. Babilon egyik utolsó királya (társuralkodóként) Baltazár volt. Nagy lakomát rendezett. Berúgott és részegen parancsba adta, hogy hozzák elô a jeruzsálemi templom szent edényeit. Azokból akart enni és inni. Lakoma közben emberi kéz jelent meg a falon és ezt írta fel: mene, menetekel, fáresz. Mindenki kijózanodott és elhallgatott. Az írást senki sem tudta megfejteni csak Dániel. Az írás ezt jelenti: megmérettél, könnyűnek találtattál, elvettettél. Vagyis elvet az Isten és országodat a médeknek és a perzsáknak adja. Még azon az éjjel elfoglalták Babilont a perzsák, és Baltazár királyt megölték. Kezdetben a perzsák alatt sem volt jobb dolguk a zsidóknak. Dáriusz a perzsák királya ugyanis rendeletet adott ki, hogy oroszlánok elé veti azt, aki Istenhez fordul kéréssel, mert kérni csak tôle szabad. Dánielt, akit a király nagyon szeretett, hiszen ô jövendölte meg Dáriusz gyôzelmét, rajtakapták amikor imádkozott. Ezért az oroszlánok vermébe vetették. Az oroszlánok azonban nem bántották Dánielt. Reggel, a király legnagyobb örömére, Dánielt sértetlenül húzták ki a verembôl. Vádlóit dobták be a verembe a király parancsára. Az oroszlánok röptükbe kapták el ôket és törték össze csontjukat. A király rendeletet adott ki, hogy Dániel Istenét mindenki imádja. A zsidóknak pedig megengedte, hogy hazatérjenek Jeruzsálembe. 87.) Isten Dánielt és a három ifjút példaképként állította a fogságban szenvedô zsidó nép elé. 88.) Dániel és a három ifjú sértetlensége bátorítást adott a zsidóknak a fogságban. (Az ifjak sértetlensége elôképe az Istenszülô szűz Máriának, aki Jézus Krisztust fogadta, testébe mint édesanya, és nem égett meg.) 89.) Dániel és a három ifjú történetének leírását magának Dánielnek tulajdonítjuk. ======================================================================== 26. A Makkabeusok története 5. könyv A perzsák engedélyével a zsidók visszatértek Jeruzsálembe és környékére. Az újjáépítés kemény küzdelmek között folyt. A környék népei akadályozták ôket. A zsidók azonban ezután is kevés békés idôt éltek át. Hol egymás ellen, hol a külsô ellenséggel szemben harcoltak. A Krisztus elôtti II. században szír uralom alatt éltek. IV. Antióhosz nemcsak nemzeti függetlenségüket vette el, hanem vallásuk gyakorlását is megtiltotta. A görög mitológia isteneit kellett nekik pogány módra ünnepelni. A zsidók ebben a fogságnál is nagyobb gyötrelemben, egyre erôsebbek lettek hitükben. Egymást bíztatták, egymást erôsítették. A megpróbáltatások miatt nem estek kétségbe. Tudták, hogy az Úr soha nem vonja meg kegyelmét az ô népétôl. Ebben az idôben történt, hogy elfogtak egy elôkelô írástudót, Eleázárt és egy asszonyt hét fiával. Sertéshús evésére akarták ôket rávenni. Az írástudót elôször szép szóval környékezték meg. Egyen olyan húst amit szabad, de tegyen úgy, mintha a király akaratának engedelmeskedne. Ô azonban nem állt rá a többiek megtévesztésére. Önként lépett a kínpadra. Nem törôdött a testi fájdalmakkal. Jó példát adott másoknak. A Makkabeus testvéreket anyjukkal, egyenként kínozták meg. Nyelvüket kitépték, testüket sanyargatták. Ôk anyjuk szemeláttára bátran vállaltak mindent a hitükért, a jövendô feltámadás reményében. A legkisebbnek gazdagságot ígérték. Anyját igyekeztek rábeszélni, hogy ne hagyja a kicsit szenvedni. Anyja azonban Isten szeretetére buzdította és arra, hogyan legyen méltó bátyjaihoz. A fiú erre megkérdezte hóhéraitól: ,,Mire vártok még?'' Végül az édesanyát is kivégezték. 90.) A hazatérés örömét a sok harc, küzdelem keserítette meg. 91.) Felépült a templom és a város. 92.) Az idegen zsarnok hittagadásra kényszerítette a zsidókat. 93.) Eleázár és a Makkabeus vértanúk a hitvallás hôsies példái. 94.) A Makkabeusok könyvében elôször találkozunk a feltámadás hitével. ======================================================================== 27. Judit könyve 5. könyv Nabukodonozor asszír király uralkodásának 18. évében történt, hogy seregeit nyugati hadjáratra indította. Seregének fôvezére Holofernesz volt. Minden nép meghódolt elôttük, csak a zsidók készültek ellenállásra. Ezért Holofernesz a zsidók ellen indult. Betulia volt az elsô vár, amelyik útjába került. Ha ezt sikerül elfoglalnia, szabad az út egészen Jeruzsálemig. A vár alá érve szövetségesei azt tanácsolták neki, hogy ne kezdjen nyílt harcot a zsidók ellen, mert azokat Istenük segíti. Inkább foglalja el a forrásokat, amelyek a várost vízzel látják el. A szomjúság majd megadásra kényszeríti a zsidókat. Holofernesz megfogadta a tanácsot. A városban rövidesen elfogyott a víz. A nép szomjazott és azt követelte az elöljáróktól, hogy adják fel a várost. Az elöljárók öt nap haladékot kértek, hogy idôt adjanak Istennek a segítségre. Hallott a vének döntésérôl Judit, egy istenfélô özvegy. Megfedte ôket, amiért próbára akarják tenni az Istent, megszabva az idôt a segítségre. Arra kérte ôket, engedjék ki ôt az ellenség táborába, és várjanak a város megadásával addig, amíg vissza nem tér. A vének hozzájárultak Judit kéréséhez. Judit alázatos imával készült tettének végrehajtására. Azután ô, aki mindig özvegyi gyászruhában járt, ünneplôbe öltözve kiment a várból, egyenesen az ellenség táborába. Az elôôrsök Holofernesz sátrába kísérték. Judit elmondta a vezérnek, hogy segíteni jött. Azt akarja, hogy Holofernesz trónja Jeruzsálemben álljon. Megtetszett Judit beszéde Holofernesznek, sôt Judit is, hiszen nagyon szép asszony volt. Várta Judit segítségét. Judit szállást kapott és engedélyt arra, hogy minden nap a táboron kívül imádkozhasson. Harmadnap Holofernesz lakomát rendezett. Elôre ittak a gyôzelemre. Azt kívánta, hogy Judit a szeretôje legyen. Judit nagyon engedelmesnek mutatkozott. Holofernesz a lakomán nagyon berúgott. Amikor mindenki kiment, akkor Judit levágta a részeg vezérnek a fejét. Hajnalban szokása szerint a táboron kívülre ment imádkozni. Szolgálója magával vitte a levágott fejet. Sietve ment fel a várba. Megmutatta zsákmányát, amelyet a vezéri sátor függönyébe göngyölt. Megparancsolta, hogy az egész nép álljon támadó hadrendbe. Reggel az asszírok látták a zsidók hadrendjét. Vezérüktôl parancsot akartak kérni a támadásra. Amikor látták a vezért fej nélkül, és meglátták a levágott fejet a várfalra akasztva, megzavarodva menekültek. Judit hálaadó imát mondott, és köztiszteletben élt 105 éves koráig. 95.) Judit a bátorság példaképe. 96.) Judit története a hit diadala. 97.) Judit tette elôtt imádkozott, sikere után hálát adott. 98.) Judit az Istenszülô Szűz Mária elôképe. ======================================================================== 28. Jób története 5. könyv Volt Istennek egy hű szolgája, Jób. A pátriárkák idejében élt. Nem tartozott a választott néphez, de istenfélô, mélyen vallásos ember volt. Gazdagon, boldogan élt. De Isten megengedte a sátánnak, hogy próbára tegye Jóbot, vajon hű marad-e a szerencsétlenségben is? Elôször javait és gyermekeit veszítette el. Jób belenyugodott abba, hogy Isten visszavegye azt, amit tôle kapott. Mondását érdemes megjegyezni: ,,Az Úr adta, az Úr elvette, legyen áldott az Úr neve!'' Azután testét érte fájdalmas és utálatos betegség. A házban sem maradhatott. A szemétdombon ült. Felesége arra buzdította, hogy káromolja Istent, akkor jobb lesz. Jób azonban visszautasította a rossz tanácsot: ,,Ha a jót elfogadjuk Isten kezébôl, miért ne fogadnánk el a rosszat is! Azután három barátja látogatta meg. Vigasztalni jöttek. Meglátva Jób nyomorát nem tudták vigasztalni, hanem vádolni kezdték. Biztosan bűneidért sújt az Isten. Jób tiltakozik. Tudja, hogy nincs ember bűn nélkül. Mégsem tartja magát annyira bűnösnek, hogy ily nagyon sújtsa bűneiért az Isten. A barátok ellene mondanak: Lehetetlen, hogy Isten ártatlant büntessen! A vitatkozásnak maga az Isten vet véget. Elmondja, hogy az ô tervei természetfelettiek. Nem az a fontos, hogy itt a földön jutalmaz-e vagy büntet. Isten nem akar rosszat és feltétlenül igazságos. A jutalom és a büntetés túlmutat a természet rendjén. A vita közben néha Jób is kifakadt. Elátkozza születése napját. De megbánja kifakadásait, bocsánatot kér, mert megérti a szenvedés titkát. Az egész történet jól végzôdik. Jób meggyógyul. Újra gazdag lesz, és mivel még fiatal, gyermekei is születnek. 99.) Jób a türelem mintaképe. 100.) Isten akaratát el kell fogadni, mert ,,az Úr adta, az Úr elvette.'' 101.) A szenvedésnek Isten terveiben helye van. De az Isten soha nem hagyja el gyermekeit a szenvedésben, megpróbáltatásban. 102.) A szenvedés okát fürkészni oktalanság. Lehet bűnök büntetése is, lehet próbatétel, figyelmeztetés stb. ======================================================================== 29. Jónás története 5. könyv Jónás próféta a babiloni fogság elôtt élt. Történetét sokkal késôbb írták le annak bizonyítására, hogy Isten nemcsak a választott népet szerette, hanem a pogányokat is, velük is törôdött. Jónás parancsot kapott arra, hogy menjen Ninivébe, és buzdítsa bűnbánatra a város lakóit. Jónás nem akart az ellenséges városba menni. Azt kívánta, hogy az Isten pusztítsa el Ninivét és lakóit bűneik miatt. Ezért hajóra szállt, és Tarzuszba akart menekülni az Úr színe elôl. A hajó viharba került. Utasai mind imádkoztak, csak Jónás nem, Ô elbújt. Nem akart Isten elé kerülni. Kitudódott, hogy Isten miatta bünteti viharral a hajót. Ezért Jónást bedobták a tengerbe. A tenger nyomban lecsendesedett. Isten egy nagy halat rendelt a hajó mögé. Az nyomban elnyelte Jónást. Három nap volt a cethal gyomrában, akkor a hal kivetette a szárazra. A parton Jónás Isten parancsát hallotta: Menj Ninivébe és hirdesd, hogy tartsanak bűnbánatot! Jónás a város közepére ment, ott hirdette: Ha nem tértek meg, még 40 nap, és Isten elpusztítja a várost! Ninive királya Jónás szavaira leszállt trónjáról. Hamuban és szôrzsákban tartott bűnbánatot egész népével együtt. Isten látta, hogy letértek gonoszságuk útjáról és nem büntette ôket, nem pusztította el Ninivét. Jónás prédikációját befejezve kiment a városból, és ott várta mikor csap fel a láng, amely Ninivét elpusztítja. A nagy meleg elôl egy hírtelen nôtt ricinus bokor árnyékába húzódott. Másnapra azonban egy féreg elrágta a bokor gyökerét és a bokor elszáradt. Jónás zúgolódott Isten ellen, sajnálta az árnyékot. Az Isten azonban így szólt: Bánkódsz a bokor miatt, pedig nem ültetted, nem gondoztad. Én viszont ne irgalmazzak Ninivében lakó népemnek. Százhúszezer embernek, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és bal kezük között? 103.) Isten elôl nem lehet elbújni. Jónásnak sem sikerült. 104.) Jónás a feltámadás elôképe. Három napig volt a cethal gyomrában, mint Jézus a sírban, a föld gyomrában. 105.) Isten minden embert szeret, senkit sem akar elpusztítani. ======================================================================== 30. Tóbiás története 5. könyv Izrael népét Kr.e. 721-ben hurcolták fogságba az asszírok. Tóbiás történetét e fogság idejére tehetjük. Tóbiás vallásos, istenfélô ember volt. Az északi országban élt, de esztendônként Jeruzsálembe ment áldozatot bemutatni. Isten iránti szeretete a fogságban is megmaradt. Kezdetben jó dolga volt a fogságban. Az asszír király megtette bevásárlójának. Vásárló utjain sok jót tett honfitársaival. Gabaelnek a médeai Rágesben például 10 talentum ezüstöt adott kölcsön. Késôbb új király került Assziria élére. Ez keményebben bánt a zsidókkal. Sokat közülük megöletett. Nem hagyta a halottakat eltemetni, hanem a város fala alá dobatta ôket. Tóbiás éjjel titokban eltemette a halottakat. Ezért feljelentették. A király minden vagyonától megfosztotta, neki pedig menekülnie kellett. Amikor ismét visszatérhetett, megint csak temetett a tilalom ellenére. Egy temetés után fáradtan feküdt le az eresz alá aludni. Ekkor meleg fecskepiszok hullott a szemébe és megvakult. Tóbiás sorsa így még rosszabb lett, mint korábban volt. Szegénységében egy nap eszébe jutott a rágesi Gabael, akinek egykor kölcsönt adott. Elôhívta fiát, a fiatalabb Tóbiást. Életre szóló tanácsokat adott neki és elmondta, hogy a rágesi Gabael tartozik neki. A fiatal Tóbiás felajánlotta, hogy elmegy a pénzért, de nem tudja az utat. Vezetôt keresett magának. Isten Ráfáel fôangyalt küldte hozzá, hogy legyen vezetôje. Tóbiásék nem ismerték fel a vezetôben az angyalt. Útnak indultak és a Tigris folyóhoz érkeztek. A folyóból kifogtak egy nagy halat. Az angyal parancsára Tóbiás felvágta és kivette a hal szívét, a máját és az epéjét. Az angyal felvilágosította a kérdezôsködô Tóbiást, hogy a hal szíve és mája a gonosz lélek ellen jó, az epéje pedig szemkenôcs. Már Médeában jártak, amikor Ráfáel így szólt Tóbiáshoz: Ma rokonodnál Ráguelnél éjszakázunk. Ráguelnek nagyon szép lánya van, Sára. Kérd feleségül, hiszen ideje, hogy megnôsülj. Tóbiás tiltakozott. Sárának már hét kérôje volt, de mindet megölte a démon, mielôtt egybekeltek volna. Sebaj, felelte az angyal. Itt a hal szíve és mája. Füstölôt készítesz, rászórod a hal szívét és máját. Ezzel űzöd el a gonosz lelket. De el ne felejts imádkozni, mielôtt egybekeltek. Ráguel örömmel fogadta Tóbiást. Az ifjúnak pedig megtetszett Sára és feleségül kérte. Megfogadták az angyal tanácsát. Elűzték a gonosz lelket, így az nem árthatott Tóbiásnak. -- Ráfáel egyedül ment el Rágesbe, ahonnan meghozta az öreg Tóbiás pénzét. A lakodalom után hazaindultak. Szerencsésen meg is érkeztek. Nagy volt az öröm, hiszen mindent sikeresen elintéztek. A hal epéjével megkenték az öreg Tóbiás szemét, aki visszanyerte látását. Végül a vezetô bérét akarták kifizetni. Ekkor azonban Ráfáel felfedte kilétét, és eltűnt szemük elôl. Tóbiásék pedig hálát adtak Istennek, hogy elküldte angyalát, aki jóra fordította ügyüket. 106.) Tóbiás hűségét próbára tette az Isten. (Emlékezz Jóbra!) 107.) Tóbiás hűségét, szolgálatát megjutalmazta az Isten. 108.) Akinek életútját angyal vezeti, az mindig célba ér. (Jusson eszedbe ôrzôangyalod!) ======================================================================== Bevezetés 6. könyv Minden templomban van egy díszes könyv az oltáron, a szent Evangélium. Tehetnénk oda a teljes Szentírást, de az Anyaszentegyház az áldozati asztalra az örömhír könyvét szánta. Az evangéliumos könyv szakaszokra osztva Jézus Krisztus életének és tanításának eseményeit tartalmazza. Az evangélium felolvasása a Liturgia fontos eseménye. Ôseink kiválogatták a legfontosabb tanításokat és ezeket az esztendô vasárnapjain és más kiemelkedô napokon olvastatja fel velünk az egyház. Hittankönyvünkben ezeket a kiválogatott részeket két csoportra osztjuk. Az elsô csoportban megismerjük Jézus Krisztusban az Istent. Megismerjük ôt, aki ura a természetnek, az anyagnak, az egészségnek, a testi épségnek és az életnek. Parancsol a gonosz léleknek. Mindent tud az emberrôl és a jövôrôl. Színeváltozásában, feltámadásában és mennybemenetelében megmutatta Istenségét. Péterrel együtt mi is megvalljuk, hogy Jézus Krisztus Istennek egyszülött Fia és Igéje, igaz Isten az Igaz Istentôl. Ezzel foglalkozik a 2. hittankönyv. A 6. könyvben Jézus Krisztusnak, az Istennek tanítását ismerjük meg. Ez a tanítás magába foglal mindent, amit nekünk hinnünk kell; ezenkívül útmutatást ad erkölcsi életünkhöz. Bemutatja az üdvösség útját. Tanít az Atyáról, aki gondviselô, megbocsátó, hosszantűrô, de igazságosan ítélô Király. Tanít saját magáról, aki jó Pásztor, aki Világosság a Világosságtól, aki egy az Atyával, tehát Isten, és aki szôlôtô az emberek, a szôlôvesszô számára. Tanít a felebarátról, akit nekünk szeretnünk kell. Szeretetünket jó cselekedetekben kell megmutatni, és ha kell, megbocsátani is tudni kell. Hiszen az ellenségeinket is szeretni kell. Tanít az üdvösség útjáról, ami nem más, mint hitvalló életünk és erkölcsi magatartásunk útja. Tanít az Isten országáról, életünk céljáról. Megígéri azt az ember számára, lakomához hasonlítja és oda mindenkit meg is hív. Az evangélium örömhír. Megismerése, megtanulása számunkra is öröm. Emlékszünk rá: hittanórára azért jövünk, hogy megismerjük és megszeressük az Istent. Meg akarjuk szeretni, mert ô nagyon szeret minket. Az evangélium történeteibôl éppen azt látjuk meg, mennyire szeret minket az Isten. Valóban felismerjük, hogy Isten a szeretet. A liturgiákon az evangélium olvasására több figyelmeztetéssel készít az egyház. Most amikor e két könyvbôl megismered az evangéliumot, megtanulod a felolvasott események értelmét én is figyelmeztetlek téged: ez valóban bölcsesség. Ezt valóban istenfélelemmel, hittel és szeretettel kell hallgatnunk, tanulnunk. Ajánlom neked, hogy mielôtt egy-egy lecke megtanulásához hozzákezdesz, imádkozd el azt az imát, amit a pap mond el a Liturgiában az evangélium felolvasása elôtt: ,,Gyújtsd fel szívünkben emberszeretô Urunk...'' Kívánom neked, hogy az örömhír megismerése közelebb vigyen a jó Istenhez, segítsen arra, hogy mindig jobb, becsületesebb, Istent szeretô ember legyél. A szerkesztô ======================================================================== 1. Működésének földje (Mt 4,12-17) 6. könyv Mielôtt megkezdjük Jézus Krisztus isteni tanításának megismerését, foglalkoznunk kell a környezetével. Az országgal, ahol élt, tanított, megváltott minket és feltámadott. Isten Ábrahámnak ígérte meg, hogy népébôl fog származni a Megváltó. Ábrahám népét, az ô unokájáról Jákob-Izraelrôl nevezték el Izraelitáknak. Egyszerűen zsidóknak nevezzük ôket. Jézus Krisztus tehát a zsidó népbôl, a zsidók országában született. A zsidók országát ma Izraelnek, földrajzilag Palesztinának nevezzük. Az ország akkor három részre oszlott. Az északi rész volt Galilea, a déli Judea, és a kettô között volt Szamaria. Az egész ország a Földközi-tenger keleti partján terül el. Keresd meg a térképen! Jézus Krisztus korában a zsidók országa nem volt önálló állam, hanem a hatalmas Római Birodalom része. A városokban és a várakban római katonák voltak. Betlehem, ahol Jézus Krisztus született, az ország déli tartományának kis települése. Nevezetessége, hogy innen származott Dávid király. Betlehem közelében egy hegy tetején volt az ország fôvárosa Jeruzsálem. Neve azt jelenti, a béke városa. Mellette egy völgyben Jerikó városa. Sokat hallunk róla a Szentírásban. Az ország északi részén, Galileában van Názáret, ahol Jézus felnevelkedett. A zsidók úgy vélték ott is született, ezért Názáreti Jézusnak nevezték. Az ország keleti részén folyik a Jordán folyó. Ez északon hatalmas tóvá szélesedik ki. Ez a Genezáreti-tó, vagy más néven Galileai tenger. Ennek partján van Kafarnaum városa. Tanítás közben ide jött ,,haza''. Ezt tartotta otthonának. A zsidók vezetôi két pártra oszlottak. A farizeusok aprólékosan megtartották a törvényt, de a külsôségek kielégítették ôket. Azért vitatkozott velük sokat Jézus Krisztus, mert hiányzott belôlük az Istennek tetszô lelkület. Nagy hibájuk volt a dicsekvés és a gôg. Nagyon meg voltak elégedve saját magukkal. A farizeusok rossz szemmel nézték a pogány rómaiak uralmát. A zsidók önállóságra vágytak. A másik párt a szadduceusoké volt. Ezek együtt működtek a megszállókkal. Vallási felfogásukban az Istent elfogadták, de az angyal és a lélek létét tagadták. Külön társadalmi réteg volt a vámosok közössége. Ôk a megszálló hatóságoktól bérbe vették az adókat, vámokat, és csalással, kizsákmányolással ártottak a népnek. Jogtalan gazdagságot szereztek maguknak. Ezért nyilvános bűnösöknek tartották ôket. Az írástudók többsége farizeus volt, de a fôpapokat a megszállók hozzájárulásával a szadduceusok közül kellett választaniuk. Szamaria lakóit a zsidók lenézték. Ezért ellenséges volt közöttük a viszony (pl. a Jeruzsálembe menôket nem fogadták be, nem adtak nekik szállást) Galileát sokszor a pogányok Galileájának nevezték, mert egyes részein pogányok laktak. 1.) Melyik országban élt Jézus Krisztus? Jézus Krisztus a zsidók országában élt, Izraelben. 2.) Melyek a zsidók országának részei? A zsidók országa három részbôl állt: Judea, Galilea, Szamaria. 3.) Mi a fôvárosa a zsidók országának? A fôváros Jeruzsálem. 4.) Melyik az ország fô folyója? Fô folyója a Jordán. 5.) Melyik tó partján tanított gyakran? A Genezáreti-tó partján, Kafarnaumban tanított gyakran. 6.) A zsidók vezetôi milyen pártokra oszlottak? A zsidó vezetôk farizeusok vagy szadduceusok voltak. ======================================================================== 2. Isten a mi Atyánk (Mt 6,5-13) 6. könyv A pogány népek félelmetes bálványokkal ábrázolták isteneiket. A primitív népek elképzelései mai napig is a rossz, a gonosz ember tulajdonságaival ruházzák fel a szellemi erôket. Az Ószövetség népe sem sokban különbözött. A zsidók is féltek az Istentôl. Mózes félve oldotta le saruját az égô csipkebokornál. A 10 parancsolat kihirdetésekor az egész nép remegett. Még a zsoltárok imádságai is haragvónak, bosszúállónak, félelmetesnek mutatják be az Istent. Amikor mégsem ilyen rettenetesnek írják le az Istent, ô akkor is hatalmas nagy Úr, Teremtô, akihez az ember csak kicsinysége tudatában közeledhet. Jézus Krisztus egészen másképpen beszél az Istenrôl. Atyának nevezi. Tudtul adja, hogy a Fiú célja: Bemutatni az Atyát az embereknek. Elsôsorban azoknak, akik keresik az igazságot, akik jóakaratú, alázatos emberek. Arra tanít minket, hogy mi is mennyei Atyának szólítsuk az Istent imádságunkban. Megtanít minket az Úr imádságára, legszebb imánkra a ,,Miatyánk''-ra. Minden jó tulajdonságot, amit a földi édesapákban megtalálhatunk, sokszorosan megtaláljuk a mennyei Atyában. Gyermeki bizalommal kell tehát az Istenhez fordulni. Nem a félelem, hanem a szeretet az, ami Istenhez köt minket. Isten nagyon szeret minket. Nekem is nagyon szeretnem kell ôt. Feladatunk tehát, hogy Jézussal együtt egész életünkben szeressük a mennyei Atyát. 7.) Mit gondoltak az emberek Jézus tanítása elôtt az Istenrôl? Az Istent félelmetes nagy Úrnak gondolták el, akitôl félni kell. 8.) Mit tanított Jézus Krisztus az Istenrôl? Az Isten a mi mennyei Atyánk, akit szeretni kell, mert ô elôbb szeretet minket. 9.) Milyen legyen magatartásunk az Atyával szemben? Gyermeki bizalommal dicsôítsük a mennyei Atyát. Ezzel mutatjuk meg szeretetünket. ======================================================================== 3. A gondviselô Isten (Mt 6,25-31) 6. könyv Isten a mi mennyei Atyánk. Feladatunk, hogy gyermeki bizalommal forduljunk hozzá. Jól tesszük, ha bízunk benne, hiszen Jézus Krisztus a gondviselô Atyát mutatta be tanításában. Jézus egy magaslaton telepedett le. Körülötte sok színben pompáztak a mezei virágok. A fák között madarak röpködtek és gondtalanul énekeltek. A természet szépsége szólásra indította Jézust. ,,Nézzétek az ég madarait Nem vetnek, nem aratnak, csűrökbe nem gyűjtenek, de mennyei Atyátok táplálja ôket. Nézzétek a mezei virágokat! Nem szônek, nem fonnak. Mennyei Atyátok mégis úgy felöltözteti ôket, hogy Salamon király gazdagság tetôfokán sem volt úgy felékesítve, mint egy ezek közül.'' Pedig milyen keveset érnek az ég madarai, vagy a mezô virágai az emberhez képest! Ha tehát azokra gondot visel a mennyei Atya, mennyivel inkább rátok emberekre. Nem kell aggodalmaskodni, hogy mit eszünk, mit iszunk, vagy mibe öltözünk. Tudja a mi mennyei Atyánk, hogy mindezekre szükségünk van. Az életet, a testet tôle kaptuk. Éljünk nyugodtan, biztosan gondja lesz rá, hogy fenntartsa életünket, felöltöztesse testünket. Vajon azt jelenti ez, hogy üljünk ölbetett kézzel, várjuk, hogy a sült galamb a szájunkba röpüljön? Ne dolgozzunk? Szó sincs róla! Meg kell tenni mindent, amire képesek vagyunk. A teremtô Isten munkatársaivá kell lennünk. De nem szabad magunkat emészteni, sem agyonhajszolni, mint akiknek nincs reményük. Fôleg pedig a helyes sorrendre kell mindig vigyázni: ,,Keressétek elôször az Isten országát, és a többit mind -- amire szükségetek van - - megkapjátok. A Gondviselôbe vetett bizalmat fejezi ki a Miatyánk is: ,,Legyen meg a te akaratod!'' Hasonló ahhoz, amit Jézus imádkozott a kereszten: ,,Atyám kezedbe ajánlom lelkemet!'' Valamint ahhoz, amit szent István, az elsô vértanú mondott, amikor kövezték: Uram, Jézus, vedd magadhoz lelkemet! 10.) Mit jelent a gondviselésbe vetett bizalom? A helyes sorrendet jelenti: Elôször az Isten országát kell keresni. A többi szükségeset munkám nyomán megkapom. Segítséget kapok a munkához. 11.) Mit nem jelent a gondviselés? Nem jelenthet munkátlanságot. Lesz, ahogy lesz. 12.) Mitôl véd a bizalom? Véd az önemésztô kenyérhajszától és a kapzsiságtól. ======================================================================== 4. A megbocsátó Isten (Mt 18,23-35) 6. könyv Az elsô ember, amikor engedetlenségével elkövette a bűnt, elvesztette az isteni életet, a kegyelmet. Ismerjük történetét: Az ember bocsánatot kért. Az Isten megbocsátott és megígérte, hogy elküldi a Megváltót. Vajon az Isten minden bocsánatkérônek megbocsát? Erre a kérdésre felelt Jézus Krisztus a következô példabeszédével: Egy királyi ember számot akart vetni szolgáival. Eléje került az egyik szolga, aki tízezer talentummal tartozott neki, és nem volt mibôl megadni. A király kimondta az ítéletet: Adjátok el a rabszolga piacon ôt és családjának tagjait, ebbôl fizessen! A szolga azonban leborult Ura elôtt, úgy kérte, hogy engedje el tartozását. A királyi ember elengedte az adósságot. A királyi ember az Isten. Az adósok mi vagyunk emberek. Kapunk kegyelmet és természetes képességeket, talentumokat. Megfizetni nem tudjuk egyiket sem. Sajnos sokszor rosszul használjuk fel azokat, eltékozoljuk ôket. Gondoljunk csak a tékozló fiúra! A számadáskor azután ott állunk majd tehetetlenül, adósságunkkal, bűneinkkel. Egy utunk marad számlánk rendezésére. Ez pedig a bocsánatkérés. Különben nincs az a kincse a világnak, amivel meg tudnánk fizetni az Isten kegyelmét, vagy akár csak a természetes képességet is. A bocsánatkérés viszont célra vezetô út. Ahányszor bocsánatot kérünk, Isten annyiszor bocsát meg. E példabeszéd elôtt éppen arról beszélgetett tanítványaival, hogy nekünk is annyiszor kell megbocsátani az ellenünk vétôknek, ahányszor az bocsánatot kér. 13.) Mit tesz Isten a bocsánatot kérô emberrel? Isten a bocsánatot kérô embernek annyiszor bocsát meg ahányszor az bocsánatot kér. Mert Isten végtelenül irgalmas és emberszeretô. 14.) Hasonlítható-e valamihez Isten elôtti adósságunk? Isten elôtti adósságunk semmihez sem hasonlítható, olyan nagy. Az isteni életet csak bocsánatkéréssel tudjuk visszaszerezni. ======================================================================== 5. A hosszútürelmű Isten (Mt 21,33-42) 6. könyv A zsidók között Jézus Krisztus szívesen használt olyan példákat, amelyeket azok könnyen megértettek, mivel a próféták már alkalmaztak ilyeneket. Így azt, hogy meddig tart a megbocsátás, hogy milyen türelmes az Isten, a gyilkos szôlômunkásokról mondott példabeszédében mutatta be. Egy gazdag ember szôlôt ültetett, és bérbe adta a szôlômunkásoknak. A terményérés idején elküldte szolgáit, hogy a bért beszedjék. A munkások a szolgákat megverték, némelyiket megölték. Végül fiát küldte a bérlôkhöz, de azt is megölték. Csak ezek után vette el a szôlôt a gyilkos szôlômunkásoktól, és adta bérbe másoknak. A szôlô gazdája az Isten, a bérlôk a zsidók, akikkel szövetséget kötött. A zsidók azonban nem tartották meg a szövetség feltételeit. Sôt az ôket figyelmeztetô prófétákkal is végeztek. Amikor a Fiú, Jézus Krisztus eljött, ôt is megölték. Évezredeken keresztül várta az Isten a nép megtérését, számtalan lehetôséget adott nekik a szövetség betartására. Mindig új és új prófétát küldött, végre egyszülött Fiát küldte el. Krisztus megölésével betelt a pohár. Igazán türelmes, hosszantűrô volt az Isten a választott néppel szemben. Nem engedte el a kezüket. Nem az Isten hagyta el ôket, hanem ôk hagyták el az Istent. Isten szôlôskertjének új bérlôi mi vagyunk, az Újszövetség választott népe, a megkereszteltek. Figyelmeztetô jel nekünk ez a jézusi példabeszéd. Nagy türelemmel várja az Isten az én megtérésemet is. Meddig halogatom a megjavulást? Nem lesz-e egyszer késô? Nem szabad visszaélni az Isten türelmével. Bízzam Istenben, bízzam az ô türelmében, de soha ne legyek vakmerôen bizakodó. 15.) Kivel szemben hosszútűrô az Isten? Mindenkinek a megtérésére türelmesen vár. Nem ver bottal, malmai lassan ôrölnek. 16.) Mi a bizalom ellentéte? Nemcsak a bizalmatlanság, hanem a vakmerô bizakodás is. Ha visszaélek Isten türelmével. ======================================================================== 6. Isten igazságosan ítélô bíró (Mt 25,31- 6. könyv 46) Isten a mi mennyei Atyánk. Gondunkat viseli. Annyiszor bocsát meg, ahányszor bocsánatot kérünk. És hosszútürelmű, várja bocsánatkérésünket, megtérésünket. Isten ugyanakkor végtelenül igazságos is. Titokzatos elôttünk, hogyan egyeztethetô össze végtelen irgalma és végtelen igazságossága. Ez Isten titkainak egyike. Tény azonban, hogy minden ember életében, illetve földi életének végén elérkezik egyszer az ítélet napja, amikor Isten megjelenik ítéletet tartani. S ez elôl senki nem térhet ki. Ezt a ,,Hiszekegy''-ben így fejezzük ki: ,,Ismét eljövend dicsôséggel ítélni eleveneket és holtakat.'' Az ítéletet Jézus Krisztus mondja ki mindenki fölött. Elsô eljövetelekor alázatos, engedelmes gyermekként jelent meg. Második eljövetelekor isteni dicsôségében tűnik fel. Fényes trónon foglal majd helyet. Körülötte az angyalok szolgálnak. Elválasztja az igazakat a gonoszoktól, és igazságosan ítél. Már a kafaurnaumi beszédben elmondta az ítéletrôl, hogy nem magától cselekszik, hanem amint az Atyától hall, úgy ítél. Ítélete tehát igazságos lesz. Jelképesen így foghatjuk fel: A könyvek megnyílnak, megnyitja ôket az Isten Báránya. A könyvekben pedig nyilvánosan olvasható lesz minden ember dolga. Megkezdôdik az ítélet. Mindenkit tettei, mulasztásai, szavai, gondolatai és kívánságai szerint ítél meg. Kemény lesz az ítélet. Amilyen ítélettel mértük embertársainkat, minket is azzal fog ítélni. Visszaméri nekünk. Semmi sincs elrejtve, ami az ítéletben nyilvánosságra ne jöjjön. Nincs az a titokban tett jó, ami meg ne kapná jutalmát. Nincs az a titokban tett rossz, amely elkerülné büntetését. Külön példabeszédben figyelmeztet arra, hogy mindig készen kell lenni, mert nem tudhatjuk sem a napot, sem az órát, amikor az ítéletre sor kerül. (104. szakasz Mt 25,1-13) Lakomára készültek. A vôlegény késett. A vôlegényt váró 10 szűz közül ötnek nem volt elég olaj a mécsesében. Amíg olaj után jártak, megérkezett a vôlegény. Akik készen voltak, bementek vele a lakomára, akik késve jöttek, kint maradtak, hiába zörgettek. Az olaj az Isten kegyelme. A vôlegény az Isten, az ítélô. Idôben kell megszerezni a kegyelmet, bűnbánattal, mert aki késik, kívül marad. Arra a próféta szava áll: ,,Rettenetes az élô Isten kezébe esni.'' Keresztjeink harmadik ferde ága arra emlékeztet, hogy a Krisztus jobbja felôl állókhoz így szól: ,,Jöjjetek Atyám áldottai, foglaljátok el helyeteket az Isten országában.'' Legyen lelkem töltve mindig isteni élettel, Isten olajával, hogy én is ezt halljam az ítéleten. 17.) Meddig tart az Isten türelme? Isten türelme egészen az ítélet napjáig tart. 18.) Mikor lesz az ítélet? Senki nem tudja, még az Isten angyalai sem. Csak az Isten. 19.) Ki fog ítélni? Jézus Krisztus fog ítélni, aki isteni dicsôségében jön el. 20.) Minek alapján ítél? Tetteim, mulasztásaim, szavaim, gondolataim és kívánságaim alapján ítél. Igazságosan, mert amint hall az Atyától, úgy ítél. 21.) Hogyan kell az ítéletre készülni? Mindig készen kell lenni, mert nem tudjuk sem a napot, sem az órát. ======================================================================== 7. Jézus egyenrangú az Atyával 6. könyv A Szentháromság személyeit mindig ebben a sorrendben említjük: Atya, Fiú, Szentlélek. Talán azért van ez így, mert az Atya nagyobb, ô a legfôbb Isten? A Fiú pedig a második, a Szentlélek a harmadik Isten? Egyáltalában nem így van! A Szentháromság személyei teljesen egyenrangúak. Sem a Fiú, sem a Szentlélek nem alacsonyabb rangú az Atyánál. Az említés sorrendjét az határozza meg, hogy milyen sorrendben jelennek meg az üdvösség történetében. Az Atya és a Fiú egyenrangúságát szent János evangelista így fejezi ki: ,,Aki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát sem.'' Krisztus pedig ezt mondja: Ahogy az Atya ismer engem, és is úgy ismerem az Atyát. Máshol pedig kifejezetten így szól: ,,Én és az Atya egy vagyunk!'' Természetesen Jézus ezt nemcsak kijelenti, hanem bizonyítja is. Ô képes ugyanazt tenni, amit az Atyának tulajdonítunk. Tettei az Atya tettei. Például a csodálatos kenyérszaporításban teremt. Viszont beszélni sem beszél magától, hanem amit az Atya mond neki azt mondja. Talán még jobban megértjük az Atya és a Fiú egységét, egyenrangúságát Jézus e szavaiból: Aki látja Jézust és hisz benne, az látja benne az Atyát, és hisz az Atyában is. Atya, Fiú, Szentlélek teljesen egyenrangú a Szentháromságban. Aki az Atyához tartozik, az a Fiúé is. A Szentlélek pedig azért jön, hogy elvezessen minket a teljes igazságra. Az Atya és a Fiú igazsága tehát a Szentlélek igazsága is. Az Atya is Isten, a Fiú is Isten, a Szentlélek is Isten. De nem három Isten, hanem egy Isten három Személyben. Ez a legteljesebb hittitkok egyike. Isteni kinyilatkoztatás nélkül erre nem tudtunk volna rájönni. Sôt a kinyilatkoztatás után sem értjük. Értelmünkkel nem tudjuk fölfogni. Hitünkkel fogadjuk el. 22.) Van-e rangsor a Szentháromság személyei között? Nincs közöttük rangsor. A Szentháromság személyei teljesen egyenrangúak. 23.) Van-e bizonyítékunk erre? Igen, az isteni kinyilatkoztatás. 24.) Mit fog fel a Szentháromságból értelmünk? Értelmünkkel nem tudjuk felfogni a Szentháromságot. Létét hitünkkel fogadjuk el. A Szentháromság személyeinek egyenrangúságát a utolsó vacsora végén elmondott jézusi tanításból ismerjük meg. Ezt nagycsütörtökön az 1. kínszenvedési evangéliumban olvassuk fel. (Jn 12,44 -) ======================================================================== 8. Jézus a jó pásztor 6. könyv Ismét olyan hasonlatot használt Jézus Krisztus tanításában, amit a legegyszerűbb hallgatók is megértettek. A benne hívôk közösségét nyájhoz hasonlította, az apostolokat pedig pásztori feladattal bízta meg. Miért hasonlította a közösséget a nyájhoz? Mert a nyáj az engedelmes közösségnek jelképe. Ugyanakkor a közösség egységét is kifejezte ezzel. Hiszen a nyáj mindig szívesen fogadja be az új bárányt az új jövevényt. Az igazi pásztor nem hajtja, nem követi a nyájat, hanem elôtte megy és nyáj megy utána, mert ismerik a hangját. Saját magát jó pásztornak nevezte. Ô nem béres, hanem pásztor, mert tulajdonosa a nyájnak. A béres a bajban elfut. A farkas pedig elragadja, szétzavarja a bárányokat. A béres azért fut, mert béres. Nem tulajdona a nyáj. Nem törôdik a juhokkal. Ô csak a hasznot nézi: fejni, nyírni akarja a juhokat. Jézus azonban olyan pásztor, aki ismeri juhait és övéi is ismerik ôt. Szavát is ismerik és követik hangját. Olyan pásztor, aki életét is hajlandó feláldozni juhaiért. Elôre jelezte ezzel megváltói halálát. Nemcsak azokért áldozza életét, akik már most követik, hanem minden emberért. Vannak ugyanis olyanok, akik ma még nem tartoznak Jézus nyájához. De ô egyszer ezeket is vezetni akarja. Eljön az idô, amikor egy nyáj lesz és egy pásztor. Mindenki hallgatni fog a szavára. Külön példabeszédet mondott arról a jó pásztorról, aki elment megkeresni az eltévedt bárányt, az elveszett századikat. Azt is elmondta, hogy nemcsak egyszerűen pásztor, hanem ajtaja is a juhoknak. Ô az egyetlen ajtó minden ember számára a mennyek országába. Aki rajta keresztül keresi az igazságot, az üdvösséget, az megtalálja. Az igazi legelôt talál. (Jn 10,1-17; szeptember 1-én) 25.) Miért jó Pásztor Jézus? Mert törôdik népével. Utána megy az eltévedettnek. Életét is adta értünk. 26.) Miért hasonlítja Jézus követôit nyájhoz? Mert a nyáj egységes és engedelmesen követi a pásztort. 27.) Kit hasonlít a béreshez? Azt a vezetôt, aki a bajban elhagyja a közösséget. 28.) Mit jelent az, hogy Jézus az ajtó? Aki Jézuson keresztül keresi az üdvösséget, az megtalálja. ======================================================================== 9. Jézus a világ világossága (Jn 1,9 és 6. könyv 8,12) A gonosz lélek, aki elôször lázadt fel Isten ellen, aki bűnre csábította az elsô embert világosság hordozónak, lucifernek tartotta magát. Az ô lázadása óta, minden istenellenes gondolkozó, minden vallástalan és istentelen tanítás azt állítja, hogy az embert fel kell világosítani. Úgy gondolja, hogy a világosságot csak ô képviseli, csak ô tudja az embert felvilágosítani. Vajon miért akar minden tanítás világosságnak látszani? Azért, mert a világosság a természet rendjében jó. Az ember nem érzi jól magát a sötétben. Vágyik a világosságra. Sötétben fél, a sötéttôl menekülni akar. Mindenképpen a világosságot választja. Jézus Krisztusról Keresztelô szent János tanúskodott. Azt állította róla, hogy az Ige, hogy igaz világosság. Ez világosít meg minden embert. Azért jött az emberek közé, hogy a sötétben világítson. Keresztelô János szavait Jézus is megerôsítette: Én vagyok a világ világossága -- mondta magáról. Aki ôt követi, nem jár sötétségben, hanem az élet világosságának birtokosa lesz. Vannak emberek, akik a krisztusi világosságot kerülik. Szívesebben fogadják a hamis világosságot. Ez azért van, mert a tetteik gonoszak. Így az igaz világosság fényében még súlyosabb ítélet vár rájuk. Vajon valóban Krisztus az igazi világosság? Nem a különbözô felvilágosodást hirdetô, magukat világosságnak állító tanítások? Mirôl lehet ezt megállapítani. Gyümölcseikrôl ismerjük meg ôket. A gonosz lélek világosságot állítva hazudott. Az embert félrevezette, és ezzel a magára hagyatottság, a bűn legmélyebb sötétségébe juttatta. A hamis világosságot hirdetôk tettei: gyűlölet, hazugság, békétlenség, háború, nyomor. Nem valami értékes gyümölcsök. Jézus világossága viszont jóság, nyíltság, igazság, egyenes lelkűség. Magunk ítéljük meg melyik az igazi világosság. Okosan imádkozzuk a hitvallásban: Világosság a Világosságtól; igaz Isten az igaz Istentôl! Ha ôt követjük, akkor teljesedik a Liturgia énekének szava: ,,Láttuk az igazi világosságot, vettük a mennyei Szentlelket, megtaláltuk az igaz hitet.'' 29.) Hogyan leszünk a világosság fiai? Ha Jézus Krisztus tanítását követjük. 30.) Mirôl ismerni fel az igazi világosságot? Gyümölcseirôl. 31.) Miért követik sokan a hamis világosságot? Mert tetteik gonoszak. ======================================================================== 10. Jézus a szôlôtô (Jn 15,1-11) 6. könyv Jézus szívesen használta példabeszédeiben a gazdálkodás képeit. Most a szôlôtôrôl és a szôlôvesszôrôl mondott hasonlatával ismerkedjünk meg. Tudjuk, hogy csak az a szôlôvesszô hoz termést, amelyik rajta marad a tôkén. A vesszô magától nem képes gyümölcsöt teremni. A tôrôl levágott vesszô elszárad, összeszedik, tűzre vetik és elég. Jézus Krisztus a mennyei Atyát szôlôműveshez, magát a tôkéhez, az embert pedig a szôlôvesszôhöz hasonlítja. Addig tudunk termést hozni jó cselekedetben az örök életre, amíg rajta vagyunk a szôlôtôn, vagyis amíg Jézus Krisztushoz tartozunk. Aki benne marad, vagyis megtartja tanítását, dicsôíti a mennyei Atyát, és a szeretet irányítja tetteit, az bôséges termést hoz. Az ilyen termôvesszôt a mennyei Atya is megtisztítja. Vagyis a jó cselekedet kamatozik, növeli bennünk az isteni életet a kegyelmet. Aki viszont nem akar Jézushoz tartozni, azt a Mennyei Atya, mint szôlôműves lemetszi a tôkérôl. Az elszárad, gyümölcstelen marad, mert Jézus nélkül semmire sem képes. Az ilyen ember sorsa végül a kárhozat, az örök tűz. Aki Jézushoz tartozik, mint vesszô a tôkéhez, az Jézus tanítványa. Azt Jézus igazán szereti és bármit kér, megkapja. A Jézushoz tartozás többszörös öröm: Öröm az Isten országában, ahol minden, jó cselekedetben gazdag embernek örülnek. Öröm az ember életében, mert a tanítás tisztává teszi, és az Isten kegyelme mindig újabb jó cselekedetre teszi képessé. Öröm a többi ember számára, mert minden jó cselekedet hasznos másoknak is. 32.) Mi a Jézushoz tartozás eredménye? A Jézushoz tartozó ember jó cselekedetekben válik gazdaggá. 33.) Milyen hasonlatot mondott Jézus a hozzátartozásról? Az Atya a szôlômunkás, Jézus a szôlôtô, mi emberek szôlôvesszôk vagyunk. 34.) Mi a termô vesszô sorsa? A termô vesszôt az Atya megtisztítja, hogy még bôvebben teremjen. 35.) Mi a száraz vesszô sorsa? A száraz vesszô, a Jézustól elszakadt ember sorsa a kárhozat. ======================================================================== 11. Jézus megígéri a mennyországot (Jn 14,1- 6. könyv 11) Megszoktuk, hogy Jézus Krisztus ígéretei teljesülni szoktak, azokat komolyan kell venni. Emlékezzünk néhány ígéretére. Megígérte, hogy feltámad. Ígéretét beváltotta. Megígérte az Eukarisztiát. Az utolsó vacsorán megalapította és átadta tanítványainak. Megígérte, hogy elküldi a Szentlelket. Pünkösdkor eltöltötte a Lélek a tanítványokat. Megígérte, hogy egyházát nem hagyja el. A történelem folyamán mindig éreztük, hogy valóban velünk van. A nagycsütörtöki utolsó vacsora után hosszú búcsúbeszédet mondott. Ebben szó szerint errôl beszélt: ,,Az én Atyám házában sok lakás van. azért megyek, hogy helyet készítsek nektek. Ha elkészítettem a helyet, újra eljövök és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek.'' Megígérte tehát tanítványainak az Isten országát, a mennyországot, amelyrôl már korábban is annyit beszélt. Egész tanítói munkájának lényege ez volt: örömhírt hozott arról, hogy elközelgett az Isten országa. Ezért kell bűnbánatot tartani. Az Isten országát kell elôször keresni, hallottuk a Gondviselésrôl mondott tanításában. Ezért boldogok a lelki szegények, és ezért boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért. Máskor arról beszélt Jézus, hogy az Isten országa bennünk van, az Isten országa köztünk van. Bennünk van, ha megtartjuk a parancsokat, ha odafigyelünk Jézus tanítására. Növekszik bennünk, mint a mustármag, hatalmas fává lesz. Minél inkább odafigyelünk, minél jobban növekszünk a szeretetben. Az utat is ismerjük az Isten országa felé. Az nem más, mint Jézus, mint Jézus tanítása, mint Jézus tanításának megvalósítása. Mert ô az egyetlen út, az igazság és az élet. 36.) Mit tudunk Jézus ígéreteirôl? Jézusnak minden ígérete teljesült, megvalósult. 37.) Mikor ígérte meg az Isten országát? Az Isten országát a utolsó vacsorán, búcsúbeszédében ígérte meg. 38.) Tanított-e az Isten országáról korábban is? Igen, hiszen ezt az örömhírt hozta: Elközelgett az Isten országa. 39.) Mit eredményez az Isten országa? A lelki szegények és azok, akik üldözést szenvednek az igazságért, azért boldogok, mert övék az Isten országa. ======================================================================== 12. Jézus az Isten országát lakomához hasonlítja 6. könyv (Mt 22,2-14, Lk 14,16-24) Egy királyi ember fia lakodalmára vendégeket hívott. Ezekkel a szavakkal kezdi szent Máté evangelista Jézus példabeszédét. A meghívottak azonban nem akartak elmenni. Mindegyik talált valamilyen kifogást. Még olyanok is voltak, akik a meghívást átadó szolgákat bántalmazták vagy megölték. A vendéglátó értesült a hivatalosak viselkedésérôl. Ekkor megparancsolta szolgáinak, hogy menjenek az útkeresztezôdésekhez, és minden arra járót, jókat és rosszakat hívjanak be a lakomára. Meg is telt a ház vendégekkel. A házigazda bejött és körülnézett. Talált egy embert, aki nem volt méltóképpen felöltözve. Szolgáival azonnal kidobatta. A meghívottaknak ugyanis ünneplô ruhát küldött. Ez az ember nem vette fel. Mit jelent ez a példabeszéd? A királyi ember az Isten. Mindnyájunkat meghív az ô országába, a lakomára. Ünnepi öltözetet is ad számunkra. Ez a kegyelem, amit a keresztségben kaptunk. Krisztusba öltöztet, az isteni élet részesévé tesz. Szolgái az Ószövetségben a próféták voltak, most az Újszövetségben a papok. Szolgái által állandóan hív országába: Az Isten házába, az Eukarisztia lakomájához. A meghívás sok embernél süket fülekre talál. Talán olyan is van, aki a meghívás átadóját gúnyolja, esetleg bántalmazza. Az Isten országa végül ,,megtelik''. Az Isten nem lesz szegényebb azzal, hogy egy-egy meghívott elmarad a lakomáról. De jaj annak az embernek, aki méltatlanul öltözve kísérli meg a bejutást, aki nincs itt a földön Krisztusba öltözve. 40.) Mihez hasonlítja Krisztus az Isten országát? Lakomához hasonlítja, ahová mindenkit meghív. 41.) Ki által hív az Isten országába? Az Ószövetségben a próféták által hívott, most papjai által. 42.) Hogyan lehet az Isten országába jutni? Csak Krisztusba öltözötten, az isteni élet részeseiként. A kegyelem birtokában. ======================================================================== 13. Az Isten országa ingyenes ajándék (Mt 6. könyv 20,1-16) Emlékszünk a szolgára, aki tízezer talentummal tartozott? Az összeg nagysága, az adósság mérhetetlenségét akarta kifejezni. Valóban, aki megbántja az Istent, mérhetetlen adósságba keveredik. Mérhetetlen kárt okoz magának. Tartozását csak Isten irgalma engedheti el. A bocsánat ingyenes. Ugyanígy ingyenes az Isten országa is. Bármit tesz az ember, olyat nem tud tenni, aminek eredményeként járna az Isten országa. Errôl szól Jézus Krisztus példabeszéde a szôlômunkásokról. (Ezek nem a gyilkos szôlômunkások Mt 87-bôl.) A keleti városok piacainak egy része Jézus Krisztus korában emberpiac volt. Idegyűltek azok, akik egy-egy napra alkalmi munkát akartak vállalni. Idementek ki a gazdák napszámost fogadni. A napi bér l ezüst dénár volt. A szôlôsgazda a mennyei Atya. Minden munkára jelentkezôt felfogad. Az ô dénára az örök élet, a mennyek országa. A példabeszédben a gazda napközben többször is kimegy munkásokat fogadni. Az életben többször is megszólít minket az Isten: Gyere, dolgozz nekem. Élj parancsaim szerint! Van aki kora reggel óta dolgozik a szôlôben, egész életében szívesen követi Jézust. Van aki csak egy órát dolgozik. A nap 11. órájában áll csak munkába. Élete végén tér csak Isten útjára. Kérdezhetnénk: Vajon az elsôk nagyobb mennyországot kapnak? Hiszen többet dolgoztak érte! A mennyországért nem lehet dolgozni. Az az Isten ingyenes ajándéka. Így mindenki egyforma mennyországot kap. Hiszen a mennyország együttlét az Istennel. Kérdezzünk tovább! Érdemes egy egész életen át Istennek szolgálni? Nem lenne elég életem utolsó órájában megtérni? De vissza is lehet ám kérdezni: Ki tudja, hogy mikor jön el élete utolsó órája? Lehet, hogy ez az. Ki tudja, lesz-e ideje a megtérésre? Hiszen Jézus mondta: Nem tudjátok sem a napot, sem az órát, amikor elérkezik a számadás ideje. Ezenfelül, akik Jézusnak szolgálnak, teljesítik akaratát, azok már itt megérzik a mennyország elôízét. Kiegyensúlyozott, lelki békében gazdag életet kapnak. Érdemes tehát egész életemben Jézusnak szolgálni, az ô akaratát teljesíteni. 43.) Megszolgálhatom-e a mennyországot? Nem. Az ingyenes ajándéka az Istennek. 44.) Van-e különbség a munkások bérében? Nincs. Mindenki egyforma mennyországot kap. 45.) Érdemes mégis egész életen át Istent szolgálni? Érdemes, mert a neki szolgálónak megadja a mennyország elôízét: a lelki békét. Egyébként is bizonytalan az utolsó óra! ======================================================================== 14. A felebaráti szeretet (Lk 10,25-37) 6. könyv Jézus Krisztus tanítását -- amellyel kötelességeinket határozta meg -- a fôparancsolatban foglalhatjuk össze. A fôparancsolat: Szeresd az Istent; szeresd embertársadat! Így önmagában csak elmélet. Meg kell vizsgálni, hogy az életben miben áll a szeretet. Érezte ezt az a törvénytudó is, aki az Ószövetségbôl ismerte és idézte Jézus Krisztus elôtt a fôparancsolatot. Ezért kérdezte meg, hogy kit tekintsen embertársának, felebarátjának. Hogyan mutassa ki szeretetét iránta? A kérdésre Jézus Krisztus egyik legszebb példabeszédével válaszolt. Az irgalmas szamaritánus történetét mondta el. Jeruzsálem hegy tetején épült város. Jerikó tôle alig 30 kilométerre, de a völgyben; 1000 méterrel mélyebben feküdt. A közöttük levô hegyi út alkalmas búvóhely volt az útonállók számára. A példabeszédbeli embert megtámadták a rablók, leütötték, kifosztották, és vérbe fagyva otthagyták. Egy pap ment arra az úton. Meglátta az eszméletlen embert. Ismerte a törvényt: Szeresd felebarátodat! De magában mérlegelni kezdett: Mi van akkor ha már halott? Akkor Jeruzsálembe érve nem láthatom el papi tisztemet, mert halotthoz értem. Elôbb a tisztulási szertartáson kell átesnem. Inkább nem nyúlt hozzá. Ugyanígy az arra haladó lévita, egy zsidó templomszolga. Ez is észrevette, ismerte a törvényt, de elment mellette. Mit számít a törvény ismerete? Csak növelte bűnüket, mert tudták kötelességüket, és nem teljesítették. Azután jött arra egy idegen. Egy a zsidók által megvetett szamaritánus. Akit azért néztek le, mert nem ismerte a törvényt. Meglátta a bajbajutottat. A szívébe írt törvényre hallgatott. Hozzá lépett, kimosta sebeit, felsegítette, felültette a saját szamarára. Ô maga gyalog ment. Szállásra vitte, ápolta. Amikor pedig tovább kellett mennie, még anyagi áldozatot is hozott érte. A szeretet nem elmélet. A szeretetet a gyakorlatban kell megmutatni. A példabeszéd utolsó mondatával nekünk is parancsol Jézus: ,,Menj és te is hasonlóképp cselekedjél!'' 46.) Melyik a fôparancsolat? Szeresd az Istent és szeresd embertársadat, mint önmagadat! 47.) Melyik példabeszéddel magyarázta meg Jézus a fôparancsolatot? Az irgalmas szamaritánusról mondott példabeszéddel. 48.) Mivel mutathatom meg szeretetemet? Az irgalmasság gyakorlásával. 49.) Mi az ami kevés? Kevés elméletben szeretni. ======================================================================== 15. Hogyan tegyek jót? (Mt 6,1-13) 6. könyv A felebaráti szeretetet tettekkel tudjuk kimutatni. Erre figyelmeztet az irgalmas szamaritánusról mondott jézusi példabeszéd. Érdemes azonban visszaemlékezni az ítélô bíró Krisztusra. Vizsgáljuk meg, minek alapján ítél? Éhes voltam ennem adtatok; szomjaztam, innom adtatok; mezítelen voltam, felruháztatok; jövevény voltam, befogadtatok; beteg voltam, felkerestetek; tömlöcben voltam, meglátogattatok engem. Mi is megkérdezhetjük a Jézus jobbján álló igazakkal: Mikor tudunk Jézusnak szolgálni? Nagyon egyszerű a válasz. Amikor valakivel jót teszünk, azt Jézusnak tesszük. Amikor pedig elmulasztjuk a jót tenni, akkor neki nem tesszük, neki nem szolgálunk. A felebaráti szeretet tehát Isten szolgálat. Jézus ugyanis testvéreinek tart minket. Még jobban hangsúlyozza ezt Jézus, amikor azt mondja: Aki csak egy pohár vizet ad embertársának, az Istent szolgálja vele. Értékes-e minden jótett az örök élet szempontjából? Hogyan kell jót tenni? Erre is megadja Jézus a felvilágosítást. Aki jótettével dicsekszik, aki érte viszonzást, dicséretet vár, már megkapta jutalmát. Elvesztette tettének igazi értékét. Az ítélkezést, a dicséretet, a jutalmazást bízzuk az Istenre. Még önmagunk elôtt se dicsekedjünk. Szó szerint ezt mondja Jézus: ,,Ne tudja a balkezed, mit cselekszik a jobb! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.'' Tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy jót tegyek, hanem ha érdemszerzô, Isten elôtt értékes jót akarok tenni, akkor tegyem azt szerényen, semmit vissza nem várva. 50.) Miben áll a jótett igazi értéke? Mindaz, amit embertársaimnak teszek, azzal Isten szolgálom. 51) Hogyan kell jót tenni? Semmit vissza nem várva. Még dicséretet és elismerést sem. 52.) Kitôl várjam jó tetteim jutalmát? Jó tetteim jutalmát egyedül Istentôl várjam. ======================================================================== 16. A megbocsátás (Mt 6,14-21) 6. könyv Emlékezzünk vissza a megbocsátó Istenrôl mondott példabeszédre. Az a szolga, akinek ura elengedte a tízezer talentum tartozást, találkozott egy szolgatársával, aki neki 100 dénárral tartozott. Micsoda különbség van a két összeg között! Ilyen mérhetetlen a különbség, ha valaki bűnével Istent bántja meg, vagy két ember egymást. Mégis, annak hogy Isten megbocsásson, két feltétele van: Az egyik, hogy bocsánatot kérjek az Istentôl, a másik, hogy én is megbocsássak az ellenem vétônek. A példabeszédben, amikor a királyi ember megtudta, hogy a szívtelen szolga társának nem engedte el adósságát, nyomban börtönbe vettette. Így cselekszik velünk az Isten is. Figyeljünk kissé jobban oda a Miatyánk-ra! Bocsásd meg a mi vétkeinket, -- kérjük -- amint mi is megbocsátunk az ellenünk vétôknek. Ha tehát bennem nincs irgalom, nincs megbocsátás, akkor mit kérek az Istentôl? Azt, hogy ugyanúgy tegyen Ô is? Ô se bocsásson meg nekem? Ô is legyen velem szemben irgalmatlan, keményszívű? Tulajdonképpen még káromkodom is. Hiszen azt kérem az Istentôl, hogy rossz legyen. Mikor figyelmeztet minket Jézus a megbocsátás fontosságára? A nagyböjtkezdetén. Amikor én, aki talán tízezer talentummal tartozom, mert tele vagyok bűnnel, hibával, odaállok Isten elé: Bocsáss meg nekem! Hallom az Isten válaszát: Megnyered a bocsánatot, de elôbb nézz körül, nincs-e valamid valaki ellen? Mert ha megbocsát játok az emberek vétkeit, akkor a mennyei Atya nektek is megbocsát. Ha pedig nem bocsátotok meg, Atyátok sem bocsát ja meg vétkeiteket. 53.) Hány feltétele van Isten irgalmának? Két feltétele van: bocsánatot kérni az Istentôl, és megbocsátani az ellenem vétôknek. 54.) Mikor figyelmeztet erre minket Jézus Krisztus? A nagyböjt elején figyelmeztet, amikor én is bocsánatért esedezem. 55.) Melyik imára kell jobban odafigyelni? A Miatyánk-ra kell figyelni, amiben úgy kérjük Isten bocsánatát, hogy mi is megbocsátunk az ellenünk vétôknek. ======================================================================== 17. Az ellenségszeretet (Lk 6,31-36) 6. könyv Nagypéntek. Jézus Krisztus a kereszten függ felfeszítve. Megszólal. Imádkozik felfeszítôiért. ,,Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek.'' Imádkozott ellenségeiért, mert ôket is szerette. Szent István elsô vértanú. A városon kívülre vonszolják és ott kövezik meg. Utolsó szavaival hangosan kiáltott fel: ,,Uram, ne ródd fel nekik bűnül!'' Jézus példája nyomán ô is szerette ellenségeit. Imádkozott megkövezôiért. Az irgalmas szamaritánusról mondott jézusi példabeszédben is érezzük Jézus szándékát: Egy ellenség, egy szamaritánus gyakorolja a szeretetet, az irgalmasságot. Ô nem mérlegeli, hogy ki az, akin segíteni kell. Az ellenségszeretetrôl nemcsak példabeszédet mond Jézus, és tanít róla, hanem példát is ad rá: ,,Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót gyűlölôitekkel.'' Mondjatok áldást rájuk, imádkozzatok értük! Ha megüti valaki az arcodat, tartsd oda neki a másikat is. Aki kér tôled, még ha ellenségesen viselkedik is veled szemben, akkor is adj! Semmi viszonzást nem várva. Miért kell így tenni? Mert erre ad példát Jézus. Mert ezt várja el tôlünk. Mert így leszünk olyan irgalmasok, mint a mennyei Atya. Aki földeríti napját jókra és rosszakra egyaránt, esôt ad igazaknak és hamisaknak egyformán. Így leszünk igazán gyermekei Istennek. És várhatjuk Ô jutalmát. Ne féljünk attól, hogy jutalmunk elmarad, mert az irgalmas, ellenségszeretô embert az Isten nagy jutalomban részesíti. 56.) Ki ad példát az ellenség szeretetére? Az ellenség szeretetére Jézus Krisztus és szent István vértanú is példát ad. 57.) Miben áll az ellenségszeretet? Jót tenni vele, imádkozni érte, áldást mondani rá. 58.) Miért kell szeretni az ellenségeket? Mert minden embert szeretni kell, hogy gyermekei lehessünk a mindenkit szeretô mennyei Atyának. ======================================================================== 18. Találkozni kell Jézussal (Lk 19,1-10 és 6. könyv Lk 13,10-17) Az ember földi életének célja, hogy elnyerje az örök életet. Hogy az örök életben találkozzék Istennel, a megdicsôült Jézus Krisztussal. Erre a nagy találkozásra készülni kell. A legjobb készület az, ha ezen a földön minél gyakrabban találkozom Jézussal. Ilyen találkozásokról olvashatunk a Szentírásban. Jerikóban Zakeus volt a vámosok feje, elöljárója. Látni akarta Jézust. Találkozni akart vele. Ezért a találkozásért áldozatot is hozott. Tudta, hogy Jézus Jerikóba jön. Ismerte útvonalát. Tekintélyes ember volt, a vagyona miatt. De ki is nevették sokan, mert alacsony termetű volt. Ezért felmászott egy vadfügefára. Nem törôdött vele, hogy ki mit mond. Talán a gyerekek még ki is csúfolták miatta. Ôt csak az érdekelte, hogy lássa Jézust. Találkozhasson vele. Jézus a fához ért. Megállt. Felnézett és megszólította Zakeust: Mássz le hamar, mert vendéged akarok lenni! Milyen öröm töltötte el Zakeust! Hiszen erre nem is számított. Lemászott és megtetézte áldozatát: Uram -- mondta -- vagyonom felét a szegényeknek osztom szét. Ha pedig valakit becsaptam, annak négyszer annyit adok vissza. Egy beteg asszony is kereste a találkozást Jézussal. Olyan derékbántalma volt, hogy fel sem tudott egyenesedni. Megtudta, hogy Jézus szombatonként a zsinagógában tanít, odament és Jézus meggyógyította. Könnyű volt nekik, gondolhatja valaki, egy idôben éltek Jézussal. De én hogyan találkozhatom vele? Valahányszor jót teszek, például ellenségemnek, valahányszor imádkozom, mindig Jézussal találkozom. Különösképpen akkor találkozhatom vele, amikor liturgián veszek részt. Amikor az ô áldozata mellé odateszem a magamét. Én nem fára mászok, hanem a templomba megyek. Ott Jézus is velem együtt imádkozik. Tanít engem. Odaenged keresztje tövébe. Zakeus lelki betegségébôl, bűneitôl szabadult meg, amikor találkozott Jézussal. A nyomorék asszony testi betegségébôl. Gondolkozz! Ennek az asszonynak nem volt kötelezô elmenni az istentiszteletre, hiszen beteg volt. Ha nem megy, nem találkozik Jézussal. Nem gyógyul meg. 59.) Hogyan kell készülni a nagy találkozásra az Istennel? Itt a földön kell keresni a találkozást Jézussal. 60.) Ki áll elôttünk példaképként a találkozásban? Zakeus és a nyomorék asszony áldozatot vállalva keresték a találkozást. 61.) Mi lett a találkozás gyümölcse? Testi, lelki gyógyulás. 62.) Én hogyan találkozhatom itt a földön Jézussal? Elsôsorban a templomban a liturgiákon, de minden imában és jó cselekedetben Jézussal találkozom. 63.) Mit kell tennem a találkozásért? A találkozásért nekem is áldozatot kell hoznom. ======================================================================== 19. Jézus megvallása (Mt 10,32-38 és Mk 6. könyv 8,34-9,1) Köszönésünkben Jézus Krisztust dicsôítjük. Megvalljuk hitünket. Amikor imádkozunk, Istennel beszélgetünk, egyúttal kifejezzük hitünket az Istenben. Imádság elôtt keresztet vetünk, amivel a Szentháromságba vetett hitünket valljuk meg. A hitvallás elimádkozásával pedig tanúságot teszünk kereszténységünk, görögkatolikus mivoltunk mellett. Jézus Krisztus azonban többet vár tôlünk. Hitvallásunk nem lehet ,,csak'' ima. Ezt mondja: ,,Nem mind az, aki mondja Uram, Uram, megy be mennyek országába, hanem csak az, aki Atyám akaratát meg is teszi.'' Hitvallásunk nem elmélet, hanem tetteinkkel kell kifejezni hitünket. Életünkbôl legyen kiolvasható a hitünk. Mit ér az, ha az ember kijelenti hiszem az Istent, szeretem az Istent, szeretem embertársamat, de közben nem tesz semmit? Sem embertársaiért, sem az Istenért. A megvallás módját pontosan megmagyarázza Jézus. Kemény dolgokat követel: Tagadja meg önmagát. Vegye fel keresztjét. Tartsa fontosabbnak az evangéliumot az élet minden öröménél. Tagadja meg önmagát, úgy ahogy a Miatyánk-ban imádkozzuk: Legyen meg a te akaratod. Ne az enyém, arról lemondok. Azzal vallom meg Istent, ha az ô akarata a legfontosabb számomra. Vegye fel keresztjét. Mert a Jézus Krisztus megvallása áldozatokkal jár. Ne féljek tôlük. Fogadjam el a sikertelenséget, a meg nem értést, a magányosságot, a betegséget és mindent ami nehéz az életben. Az evangélium örömhírt jelent. Valóban ez legyen számomra a legnagyobb öröm: Tudom, hogy engem szeret az Isten. Ha mindezekkel megvallom Jézust, akkor Jézus is megvall engem a mennyei Atya és az összes angyalok elôtt. Akkor megtalálom életemet. Itt a földön is nyugodt lelkiismeretet, igazi lelki békét kapok ajándékba Istentôl. 64.) Hogyan kell megvallani hitünket? Nem elég elméletben, hanem tetteinkkel kell kifejezni hitünket. 65.) Miben határozza meg Jézus a hitvallást? Tagadjuk meg önmagunkat, vállaljuk az áldozatot. Legyen számunkra az evangélium az igazi örömhír. 66.) Mi a hitvallás jutalma? Aki megvallja Jézust a földön, azt Jézus is megvallja a mennyben. ======================================================================== 20. Isten adományainak felhasználása (Mt 6. könyv 25,14-30) Minden ember sok természetes és természetfeletti ajándékot kapott és kap állandóan az Istentôl. Az egyik embernek élesebb az esze, a másiknak ügyesebb a keze, a harmadik jobb fellépésű, a negyedik kedves, barátságos, jószívű. És hosszan sorolhatnánk ki miben tűnik ki. Ki milyen természetes ajándékot kapott. Ugyanígy van ez a természetfeletti rendben is, mindenki a maga ajándékát kapta. Ki többet, ki kevesebbet. Aki többet kapott, attól az Isten többet vár; aki kevesebbet kapott, az kevesebbel tartozik elszámolni. Egy azonban biztos, amit kaptunk, azt használni kell. Gondoljunk az ôsszülôknek adott parancsra: Hajtsátok hatalmatok alá a földet! Ebben, hogy a teremtô Istennek munkatársai vagyunk, minden embernek saját feladata van. Aki öt talentumot kapott, annak azt kell használni, aki kettôt kapott, az kettôt kamatoztasson, aki egyet kapott csak, annak sincs joga azt elásni. A természet rendjében tehát feladatunk, hogy Isten adományait gyümölcsözôen használjuk. Ajándékot a természet feletti rendben is kapunk: az Isten kegyelmét, részesedést az isteni életben. Ezt ugyanúgy használnunk kell, mint természetes képességeinket. Üdvösségem feltétele az isteni kegyelem felhasználása. Hogy Isten kegyelmével rendben tartsam lelkemet, hogy rendszeresen járuljak a szentségekhez, hogy állandóan részese legyek az isteni életnek. A három együtt: hit, jócselekedet és kegyelmi élet biztosítják, hogy halljam a számadáskor: ,,Mivel a kevésben hű voltál, sokat bízok reád, menj be Urad örömébe! ...Vedd birtokodba a világ kezdetétôl neked készített országot!'' 67.) Milyen adományokat kapok az Istentôl? Természetes képességeket és természetfeletti ajándékokat, az isteni életet, a kegyelmet. 68.) Egyenlôen kapjuk-e az adományokat? Nem egyformán kapjuk, de mindenkitôl annyit kér számon az Isten, amennyit kapott. 69.) Mi az ajándékok felhasználásának eredménye? Isten ígérete: Mivel a kevésben hű voltál, sokat bízok reád. ======================================================================== 21. A törvény megtartása (Mt 5,14-19) 6. könyv Mózes történetébôl tudjuk: az Isten azáltal kötött szövetséget a néppel, hogy törvényt adott nekik. A szövetség pedig abban állt, hogy Isten segíti népét, a nép pedig megtartja Isten törvényét. A törvény megtartását tehát az Isten nagyon fontosnak tartotta már az Ószövetségben. Ez volt a feltétele az isteni segítségnek. Az Ószövetség azonban elmúlt. Gondolhatunk talán arra, hogy az ószövetségi törvényhez most már semmi közünk sincs. De emlékezzünk vissza az irgalmas szamaritánusról mondott jézusi példabeszéd elôzményére. Egy írástudó megkérdezte: Mester, mit tegyek, hogy az örök életre eljussak? Jézus visszakérdezett: Mi van megírva a törvényben? Az írástudó az ószövetségi törvényt ismerte, és abból idézett. Jézus ezt a törvényt helyeselte. Az Ószövetség elmúlt, de az ószövetségi törvény megmaradt. Azt Isten adta az embernek örök idôkre. Jézus Krisztus nem eltörölni jött azt, hanem beteljesíteni, helyesen magyarázni. A fôparancsolat, a tíz parancsolat érvényes, amíg ember él a földön. Éppen ezért, aki a legkisebbet is változtatja rajta, az kicsiny lesz a mennyországban. Aki viszont megtartja, azé a mennyország. 70.) Fontosnak tartotta-e az Isten az Ószövetség törvényét? Igen! Csak akkor adott segítséget a népnek, ha a nép megtartotta a törvényt. 71.) Idejét múlta-e az Ószövetség törvénye? Nem, mert Jézus nem megszüntetni, hanem beteljesíteni akarta a törvényt. 72.) Mi a törvény megtartásának gyümölcse? Aki megtartja a törvényt, azé a mennyország. ======================================================================== 22. Jézus tanításának megtartása (Lk 8,5- 6. könyv 15) A magvetôrôl szóló példabeszédet Jézus Krisztus magára értette. A képet a földműves ember életébôl vette. A magvetô vetett, és a magok különbözô talajba kerültek. Az útszélre kerülôket a madarak csipegették fel, vagy eltaposták. A sziklás talajba hullottak hamar kikeltek, de gyökértelenek maradtak, és hamar el is száradtak. A tövisek közé jutottakat a tövisek fojtották el. A jó földben viszont termést hozott a mag, bár itt is különbözô mértékben. A magvetô Jézus. A mag az Isten igéje. Az ige sorsa az igét befogadó emberi lélektôl függ. Mi emberek különbözôképpen fogadjuk Jézus tanítását. Van aki meghallgatja és nem törôdik vele. Számára az ige falra hányt borsó. Olyan mint az útszélre került mag. Van aki örömmel hallgatja. Rögtön nagy elhatározásokat tesz. Tetszik neki az ige, de nem tud a lelke mélyére jutni, mert az sziklás talaj. Az ilyen ember, amilyen hírtelen elfogadta, olyan hírtelen el is pártol. Van, aki meghallgatja, szívesen is veszi. De annyi gond köti le életét, annyira tele van lelke tövisekkel, hogy azok elfojtják az igét. Például a gazdagodás gondjai, a szórakozás gondjai, a túlhajszolt munka, mind az igét elfojtó tövis. Az ilyen ember jelenti ki: Nincs nekem arra idôm, hogy Jézus tanításával foglalkozzam. Szép az, de nem nekem való! Vajon a számonkéréskor milyen kincseket fog ez az ember felmutatni? Van, aki meghallgatja az igét és meg is tartja. Gyümölcsöt is terem, vagyis a jézusi tanítást életre váltja. Ezeknek az embereknek a lelke a jó föld, amely kedves az Isten elôtt. 73.) Ki a magvetô? A magvetô Jézus Krisztus. 74.) Mi a mag? A mag az Isten igéje. 75.) Mi a föld? A föld az ember lelke. 76.) Milyen földdé kell válnom? Jó földdé kell alakítani lelkemet, amely termést hoz, amelyben az élet gondjai nem fojtják el az igét. ======================================================================== 23. Lelkünkkel kell törôdni (Lk 12,16-21) 6. könyv Jézus Krisztus a következô példabeszédében elrettentô példaként egy olyan embert állít elénk, akinek lelke telve van tövisekkel. Ezek elfojtják az Isten igéjét. Tulajdonképpen nem törôdik lelkével. Egy gazdag embernek a földje -- kezdte Jézus a példabeszédet -- bô termést hozott. Csak az volt a gondja, hová tegye termését. Új csűröket épített, és amikor gazdagságát biztonságban érezte, elhatározta, hogy most már semmivel sem törôdik, hiszen mindene megvan. Csak eszik, iszik, szórakozik, vagyis jól él! Az Isten azonban közbeszólt: ,,Esztelen még ez éjjel számon kérik lelkedet!'' Vajon az volt a bűne ennek az embernek, hogy gazdag lett? Szó sincs róla! Hiszen emlékezünk az Isten elsô parancsára, amit még az ôsszülôknek adott: ,,Hajtsátok hatalmatok alá a földet.'' Feladatunk tehát a munka és a munka gyümölcsének élvezése is. Úgy kell használni a világ javait, hogy itt jól érezzük magunkat. Legyen ez a világ egy kicsit elôíze az Isten országa mérhetetlen gazdagságának. Közben azonban nem szabad elfelejteni, hogy ennek a világnak nem vagyunk gazdái, csak bérlôi. A világ javaiból is arra kell rájönnünk, hogy mennyire szeret minket az Isten. Hiszen ezt a sok jót mind ô adta. Isten elismerése mellett lehet feladatunk a gazdagodás. Az ember az ôsbűn eredményeként mindent el tud rontani. Gazdagodásában is esztelen tud lenni. A gazdagság nagy kísértô. Könnyen esik az ember abba a hibába, hogy elfeledkezik az ajándékozó Istenrôl. Azt gondolja, hogy gazdagságát egyedül a saját erejébôl szerezte. Így aztán nagyon elégedett önmagával. Mint a példabeszédbeli gazdag ember. Önelégültsége közben, szinte természetesen feledkezik el lelkérôl. Ez a baj! Nem az, hogy gazdag lett. Nem az, hogy élvezni akarja munkája gyümölcsét. Hanem az, hogy elfelejtkezik Jézus szavairól: Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, de lelkét elveszíti? Szerezzem meg a világot! Tegyem szebbé, boldogabbá, gazdagabbá életemet e földön! De közben lelkem üdvösségével is törôdjem, szerezzem meg közben az Isten országát is. 77.) Mi volt az esztelen gazdag bűne? Nem a gazdagság, hanem az, hogy lelkével nem törôdött. 78.) Mi az ember feladata a földön? Feladatunk, hogy megszerezzük lelkünk üdvösségét is. ======================================================================== 24. Keresztelô János lelkülete (Mk 6,14-29) 6. könyv Istennél nincs személyválogatás. Elôtte minden ember egyenlô. Mindenkit üdvözíteni akar. Mindenkinek megadja a kegyelmet, az isteni életet az üdvösség elnyeréséhez. Mi viszont a kerékpároshoz hasonlítunk, aki lefele tapos, felfelé pedig hajbókol. Akitôl függünk, a nálunk erôsebbnek hízelgünk. Jót mondunk róla, különösen a szemébe dicsérjük. Hibáit elhallgatjuk, takargatjuk. Bezzeg a nálunk gyengébbeket kihasználjuk, lenézzük. Hibáit kiteregetjük. Jó tulajdonságairól hallgatunk. Mi nagyon is személyválogatók vagyunk. Keresztelô János, akinek lelkületét követnünk kellene, kemény beszédű, szókimondó ember volt. Megtudta, hogy Heródes király elvette testvérének feleségét, Heródiást. Házasságtörô módon élt vele. Tudta ezt mindenki, de senki sem mert szólni. Mindenki hallgatott. Keresztelô János azonban bátran bement a királyhoz, és a szemébe mondta: ,,Nem szabad testvéred feleségével élned!'' A király, akit János már máskor is figyelmeztetett, meglepôdött. Sokszor meghallgatta a prófétát. Sôt volt, amikor szavai szerint cselekedett. Volt máskor, hogy zavarba jött szavai nyomán. De most a meglepôdést harag váltotta fel, és Jánost börtönbe vetette. János tudta, hogy egyszer ez lesz a vége. De ô vállalt mindent, mert azt is tudta, hogy boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot. Nemcsak a börtönt vállalta az igazságért, hanem a halált is. Tudta ugyanis azt is, hogy boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért. Neki egy volt a fontos, az igazság. A királlyal szemben is ôszintén, szókimondóan kiállt az igazság mellett. Nem volt hajlandó hízelegni. Nem volt személyválogató. Az ô példája segít minket is az üdvösség, a boldogság útján. Törekedjük erre a lelkületre! 79.) Milyen ember volt Keresztelô szent János? Ôszinte, igazságot szeretô ember volt. 80.) Mi lett a sorsa? Börtönbe vetették, kivégezték, de megszerezte üdvösséget. 81.) Mi a helytelen emberi viselkedés? A hízelkedés az erôsek elôtt, a gyengék bántalmazása. ======================================================================== 25. Az állhatatosság (Mt 15,21;28) 6. könyv Keresztelô Jánosról szólva Jézus Krisztus ezt mondta: A mennyek országa erôszakot szenved, és az erôszakosok ragadják el azt. Az erôszakosság nem erény. Ugyancsak csúnya hiba. Az erôszakos embert mindenki igyekszik kerülni. Viszont amikor az ember sajátmagával szemben erôszakos, rossz természetét igyekszik legyôzni, már nem erôszakosságról, hanem állhatatosságról beszélünk. És ez nem rossz tulajdonság, hanem erény. Ilyenkor az ember saját öntudatát, gôgjét, saját kapzsiságát gyôzi le. Ugyanez a helyzet, ha Isten elôtti kéréseinkben vagyunk erôszakosak, illetve állhatatosak. Erre bíztat Jézus az alábbi szavakkal: ,,Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyílik nektek!'' Az állhatatosság egyik legszebb bibliai példája a kananita asszony magatartása. Beteg volt a lánya, s mivel pogány származású volt, csak messzirôl ment Jézus után, és csak úgy mert Jézus után kiáltani. Segítséget, gyógyulást kért leánya számára. Jézus úgy tett, mintha nem hallaná. Hagyta kiáltozni. A tanítványok megsokallták és Jézushoz fordultak: Uram, teljesítsd kérését! Ne hagyd, hogy kiáltozzon! Jézus azonban elutasította ôket: ,,Csak Izrael népéhez jöttem. Még nincs itt az ideje, hogy a pogány asszony kérését meghalljam.'' Az asszony észrevette, hogy róla beszélnek. Közelebb merészkedett. Uram segíts meg! -- kérte a mestert. Jézus szájából soha sem hallottunk sértô szót, most is csak az érthetôség kedvéért nevezte a leányt kiskutyának, kutyakölyöknek. Nem adhatom a fiak kenyerét, a zsidóknak szánt segítségemet, ebkölyköknek, pogányoknak. Az asszony nem sértôdött meg. Sôt igen találékonyan folytatta állhatatos kérését. ,,Igazad van Uram, de az eb kölykök is esznek a morzsákból, melyek uraik asztaláról lehullanak!'' Csak egy morzsányi kegyelmet kért leánya részére. Jézus látta az asszony állhatatos hitét, és meggyógyította leányát még abban az órában. Meghozta tehát az erôszakosság a gyümölcsét. Érdemes volt kitartóan zörgetni. Errôl a kitartásról nem szabad megfeledkezni. 82.) Mikor rossz az erôszakosság? Az erôszakosság akkor rossz, ha a másik embert akarja legyôzni. 83.) Mikor jó az erôszakosság? Az erôszakosság jó, ha magunkat gyôzzük le, vagy Istentôl kérünk kitartóan. Ilyenkor állhatatosságnak nevezzük. 84.) Miért nem segített Jézus a pogány asszonyon? Mert próbára tette kitartását és alázatosságát. 85.) Miért segített mégis végül? Mert az asszony kiállta a próbát. ======================================================================== 26. Az alázatosság (Lk 18,9-14) 6. könyv A jó imádságnak több kelléke, feltétele van. Az elôbbi leckében láttuk, hogy imádkozni, Istentôl kérni, kitartóan, állhatatosan kell. A kananita asszony állhatatosságához azonban alázatosság is párosult. Elismerte Jézus megalázó hasonlatát, mellyel leányát az ebkölyökhöz hasonlította. Az alázatosságot, az alázatos imát, olyan fontosnak tartotta Jézus, hogy errôl külön példabeszédet mondott. E példabeszédben két ember szerepel, egy farizeus és egy vámos. Mindkettônek ismerjük társadalmi helyzetét. A farizeus büszkén, elbizakodottan, dicsekedve állt Isten elé. A többi embert lenézte, saját magát dicsérte. Imádsága nem is volt igazi ima, hiszen nem Isten nagyságát, hanem saját tökéletességét hangoztatta. A vámos bűnös ember volt. Bár lehet, hogy nem volt bűnösebb a farizeusnál; csupán feltűnôbb, nyilvánosabb volt a bűne. De ôt nem érdekelte a másik ember bűne. Nem hasonlítgatta magát a többi emberhez. Érezte, hogy Isten elôtt áll. Még a szemét sem merte felemelni. Bűnbánattal verte a mellét: ,,Isten, irgalmazz nekem bűnösnek!'' -- mondta. Alázatos imáját megdicsérte Jézus. Ez megigazultan ment haza, megnyerte bűnei bocsánatát, -- mondta az Úr. Sôt a vámos magatartására építve foglalta össze Jézus a példabeszéd lényegét. Aki magát megalázza, azt felmagasztalja az Isten. Egyházunknak nagyon megtetszett a bűnbánó vámos imája. Szövegét beépítette a Jézus-imába. Így mi is napjában számtalanszor elmondjuk: Jézus Krisztus, Isten Fia, irgalmazz nekem bűnösnek! Odafigyelve mondjuk, ne csak a szavakat, hanem mint a példabeszédbeli vámos, igazi alázatossággal kérjük Isten irgalmát. 86.) Mibôl látszik az alázatos ima fontossága? Jézus fontosnak tartotta az ima alázatosságát, ezért példabeszédet mondott róla. 87.) Mi hiányzott a farizeus imájából? Hiányzott belôle Isten nagyságának elismerése. 88.) Miért volt kedves Isten elôtt a vámos imája? Mert alázatos ima volt. 89.) Mikor imádkozzuk a vámos szavait? Mindennapi fohászunkban, a Jézus imában. 90.) Mi az alázatos ima gyümölcse? Aki magát megalázza, azt Isten felmagasztalja. ======================================================================== 27. Az Istennek tetszô böjt (Mt 6,14-21) 6. könyv A vajhagyó vasárnap felolvasott evangélium több tanítást foglal magába. Ezért erre az evangéliumi szakaszra még egyszer vissza kell térni. Ez a böjtelôtti vasárnap, ezért természetes, hogy a böjtrôl is kapunk benne tanítást. Mi a böjt? A böjt áldozat a minket megajándékozó Isten felé. A hála és köszönet gesztusa. Az emberben két fontos ösztön van: az önfenntartás és a fajfenntartás ösztöne. Az ember nem állat. Éppen az teszi emberré, hogy ösztöneinek is tud parancsolni. A böjttel az önfenntartás ösztönének parancsolunk. Az ember azért eszik, hogy éljen. Hogy fenntartsa önmagát. Sokszor azonban nemcsak szükségbôl eszünk, hanem azért is, mert jól esik. Különféle ételekben válogatunk: édességeket, húsféléket fogyasztunk. Ha mindezt mértékkel tesszük, akkor semmi rossz nincs benne. Ha mértéktelenül tesszük, torkosok vagyunk. Akkor maga a természet is megbosszulja ezt: elrontjuk a gyomrunkat. Erkölcsileg pedig az Isten ötödik parancsa ellen vétkezünk, hiszen kárt teszünk egészségünkben. A böjti idô, a böjti napok arra figyelmeztetnek: Ember parancsolj ösztönödnek, parancsolj a gyomrodnak! Gondolj arra, hogy Jézus Krisztus kereszten szenvedett érted. Vállalj áldozatot: mondj le a legjobban esô falatokról! Nem fogsz éhen halni, nem gyengülsz le. Csupán megmutatod, hogy akaratod erôsebb az ösztönödnél. Akkor a böjt koplalás? Nem, a böjt nem koplalás. Akkor koplalunk, amikor nincs mit enni. A böjt önuralom. Van ennivalóm, választhatok, de én a kevésbé ízletes, a böjtös ételt választom. Mikor kell böjtölni? Az esztendô szerdáin és péntekjein, a szabad hetek kivételével. A nagyböjtben, a karácsony elôkészületi idejében, az apostolfejedelmek ünnepére és Nagyboldogasszonyra készülve; végül még két böjtös ünnepen: szeptember 14-én és augusztus 29-én. Miben áll a böjtölés? Egyszerű böjti, úgynevezett önmegtartóztatási napokon, nem eszünk húsfélét. Szigorú böjti napokon semmilyen állati eredetű ételt nem fogyasztunk (hús, tej, zsír, tojás...). A böjtöt sem jócselekedetre, sem imára nem lehet átváltani. A böjtök egy része alól a püspök atyák felmentést adnak. Ilyenkor szokták ajánlani, hogy az ünnepre jócselekedetekkel és imával készüljünk. Mindig figyelni kell a templomi hirdetést, vagy az egyházi naptárt. Abból tudjuk meg, hogy melyik böjti nap alól adott felmentést a püspök atya, és melyiket kell megtartani. Hogyan kell böjtölni? Szívesen, örömmel böjtöljünk. Áldozatot hozunk vele, és így részt veszünk a Krisztus keresztáldozatában. Ne dicsekedve böjtöljünk, hanem szerényen, alázatosan. Úgy, ahogy az imádságról is tanultuk. A mennyei Atya, aki ismeri legtitkosabb tetteinket, böjtjeinket is, bôségesen megjutalmaz érte. 91.) Mi a böjt? A böjt uralkodás az önfenntartás ösztönén. 92.) Miért tartunk böjtöt? Hogy a böjttel is emlékezzünk a megváltásra. 93.) Mikor kell böjtölni? Szerdán, pénteken, böjti idôkben és böjtös ünnepeken. 94.) Miben áll a böjt? Hústalan étkezésben; szigorú böjtben semmilyen állati eredetű ételt nem fogyaszthatunk. 95.) Hogyan kell böjtölni? Szerényen, alázatosan, dicsekvés nélkül. Isten így jutalmaz érte. ======================================================================== 28. A bűnbánat (Mk 4,12-17) 6. könyv Jézus Krisztus keresztelkedése elôtt Keresztelô szent János ezt hirdette a Jordánnál: ,,Tartsatok bűnbánatot, mert közel van a mennyek országa!'' A pusztai 40 napos böjtbôl visszatérô Jézus ugyanezekkel a szavakkal kezdte tanítását. Miért ilyen fontos a bűnbánat? Nekünk az a feladatunk, hogy olyan tökéletesek legyünk, mint a mennyei Atya, vagyis részesüljünk az isteni életben. Ennek azonban nagy akadálya: a bűneink. Legjobb lenne tehát a bűnöket elkerülni. Ez sajnos nem sikerül. Az eredeti bűn következtében akaratunk rosszrahajló. Vagyis könnyebb rossznak lenni, mint jónak. Ezt írja a Biblia: Még az igaz is hétszer vétkezik napjában. Ha pedig vétkezünk, elveszítjük a kegyelmet, az isteni életet. Nem vagyunk tökéletesek, mint a mennyei Atya. Jézus Krisztus ismeri az emberi természetet. Ismeri gyengeségünket. Ezért nem azt mondja, hogy ne kövessünk el bűnt, hanem egyenesen azzal kezdi: ,,Tartsatok bűnbánatot!' Az irgalmas Istenrôl tanulva láttuk, hogy csak a bűnbánat hozza meg a bűnbocsánatot. A tékozló fiú példabeszédében a bűnbánat útjával is megismerkedhettünk. Magunkba szállni, elindulni, megvallani bűneinket! A bűnbánatnak ez az útja a gyónás. Amelynek szentségét Jézus Krisztus a feltámadás estéjén alapította meg. 96.) Miért van szükség bűnbánatra? Mert mindnyájan bűnösök vagyunk. Az igaz is napjában hétszer vétkezik. 97.) Mi a bűnbánat gyümölcse? A bűnbocsánat, részesedés az isteni életben. Visszakapjuk a megszentelô kegyelmet. 98.) Mi a bűnbánat útja? Magunkba szállni, elindulni, bevallani bűneinket. ======================================================================== 29. A tökéletesség (Mt 19,16-26) 6. könyv Egy nagyon jó szándékú fiatalember ment egyszer Jézushoz. Az üdvözség útja iránt érdeklôdött. Jézus ugyanazt mondta neki is, mint egykor a törvénytudónak: Tartsd meg a törvényt, a parancsokat, és megnyered az életet! Örömmel válaszolta a fiatalember: Akkor jó úton haladok, hiszen a törvényt kora gyermekségemtôl megtartom. De -- folytatta a kérdést -- kell-e még valamit ezenkívül tennem? Jézus megszerette az érdeklôdô ifjút, Elhatározta, hogy megmutatja neki a tökéletesség útját. Ezért így szólt hozzá: ,,Ha tökéletes akarsz lenni, add el amid van. Árát oszd ki a szegények között. Ezzel kincset szerzel a mennyben. Így tudsz engem követni.'' A fiatalember nem vállalta a tökéletesség útját. Pedig jó szándékú volt. Vajon miért nem tudta Jézust követni? A tökéletességre ugyanis Isten saját tetszése szerint választja ki az embereket. Emlékezzünk mit mondott tanítványainak az utolsó vacsorán: ,,Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket.'' Ahogy a papi hivatásra Jézus választja ki ma is, akiket akar, ugyanígy az anyagiaktól független, tökéletes életre is saját tetszése szerint hív meg, akit akar. Kik azok, akiket Isten a tökéletes életre kiválaszt? Szerzeteseknek vagy szerzetesnôknek nevezzük ôket. Kolostorok, monostorok közösségében élnek. Együtt imádkoznak. Tanítanak és betegeket ápolnak. Fogadalommal kötelezik magukat a tökéletes életre. A legtöbb kolostornak van tulajdona, hiszen a közösségnek valamibôl élnie kell. Az egyes szerzetesek azonban csak használatra kapják meg a közösség tulajdonát. Valójában tökéletes szegénységben élnek. Így törekszenek maguknak kincset szerezni a mennyben. Közben érettünk is imádkoznak, hogy nekünk is helyünk legyen az Isten országában. 99.) Mi az üdvösség útja? A parancsok és törvény megtartása. 100.) Mivel több a tökéletesség útja? A tökéletesség útja a teljes szegénység. 101.) Miért nem tudta vállalni az ifjú a tökéletesség útját? Mert az Isten erre nem választotta ki. Csak az vállalhatja, akit Isten erre kiválaszt. 102.) Kik járnak a tökéletesség útján? A szerzetesek és a szerzetesnôk, akik erre hármas fogadalommal (szegénység, engedelmesség, szüzesség) kötelezik el magukat. De világi keresztények is eljuthatnak -- bár jóval nehezebben -- a tökéletességre, az igazi Krisztuskövetésre. 103.) Mivel foglalkoznak a szerzetesek és a szerzetesnôk? Imádkoznak és dolgoznak, tanítanak, betegeket ápolnak. ======================================================================== 30. A boldogságok (Mt 5,3-12) 6. könyv Minden ember boldog akar lenni. Az ember életének végsô célja, hogy elnyerje az Isten országát, az örök boldogságot. Könyvünk ötödik részében lényegében a boldogság útját kerestük. Jézus Krisztus azonban a hegyi beszédet bevezetô boldogságokban megmutatta az Isten országába vezetô utat. Aki ezen az úton keresi a boldogságot, az valóban elnyeri azt, a célba ér. A legtöbb baj az ember életében abból származik, hogy a boldogságot rossz úton keressük. Boldogok a lelki Akit nem kötnek le az anyagi javak. szegények: Aki tud adni. -- Aki szívében is szegény, töredelmes és alázatos szívű. -- Aki érzi képességei határát. Boldogok, akik sírnak: Akiket fájdalom, baj ér; mert Krisztus ad nekik vigasztalást. Boldogok a szelídek: Mert Jézus is szelíd és alázatos. Mert a gyermekekre hasonlítanak. Erôszakosnak önmagunkkal szemben kell lenni. Boldogok, akik éhezik Az igazságot szolgálni, az és szomjazzák az igazságért élni keresztény igazságot: kötelesség. Boldogok az irgalmasok: Akik Jézushoz hasonlóan megbocsát annak az ellenük vétôknek. Boldogok a tiszta ,,Tiszta szívet teremts bennem, ó szívűek: Isten...'' így imádkozzuk az 50. Zsoltárban. Aki igazán tud szeretni; akiben nincs önzés, irigység és rosszakarat. Boldogok, a Feltámadása után Jézus így köszönt: békességesek: ,,Békesség nektek!'' Nagycsütörtökön: ,,Az én békémet adom nektek!'' Isten gyermekei a békesség szolgálói. Boldogok, akik üldözést Nagyon fontos dolog az igazság, ha szenvednek az másodszor is említi Jézus. Ôt az igazságért: igazságért feszítették keresztre. A vértanúk az igazságért vállalták a halált. Ha betörik a fejünk, akkor is igazat kell mondanunk. Boldogok vagytok, midôn Csak akkor, ha valóban ártatlan szidalmaznak és vagyok. Ha üldöztetésem alapja üldöznek... hazugság. Akkor örülhetek és vigadhatok, mert jutalmamat megkapom. Tanuld meg a boldogságokat az imakönyvbôl, mert annak szövegét énekeljük istentiszteleteinken. A boldogságokat elimádkozzuk minden Liturgián, minden temetésen, több nagyböjti szertartáson. Magunkban is imádkozhatjuk. És akkor egyre tudatosabb lesz bennünk a boldogság, az üdvösség útja. ======================================================================== Bevezetés 7. könyv Olyan tökéletesek legyetek, mint a mennyei Atya! Ez a követelménye Jézusnak követôivel szemben. Magunk erejébôl e feladatnak nem tudunk eleget tenni. Kell hozzá Isten segítsége, kegyelme, amit a liturgián és a szentségeken keresztül kapunk meg. Ahhoz, hogy e kegyelem forrásokat fel tudjuk használni, meg kell ôket ismerni. E könyvnek célja, hogy megismerjük liturgikus és szentségi életünket. Különösen az áldozati Liturgiát. Célja, hogy ne csak megismerjük, hanem meg is szeressük a liturgiát. Segítséget akar nyújtani, hogy amikor részt veszünk szertartásainkon, tudjuk mit és miért csinálunk. Így lesz azok szépsége igazi lelki élmény számunkra. Liturgiánk végigimádkozott hittan. Végzése közben megerôsödünk hitünkben. Így közel visz minket Istenhez. A mi részünkrôl hit, imádás, szolgálat a liturgia. Az Isten részérôl kegyelem. E kettô együtt vezet a tökéletességre. A keresztény élet újtára. A hittankönyvnek e két kötete (a 3. és a 7.) szerény segítség akar lenni ehhez az úthoz. A szerkesztô ======================================================================== 1. Amit a liturgiáról már tudni kell 7. könyv A 3. könyvben tanultunk már a liturgiáról. Megtanultuk, hogy a liturgia görög szó, jelentése szolgálat. A nép szolgálata, amit Istennek felajánl. A liturgiákat általában a templomban végezzük, és a pap különleges liturgikus öltözetben vezeti. A liturgiák közül kiemelkedik az áldozati Liturgia, amit Jézus Krisztus a utolsó vacsorán alapított. Az áldozati Liturgián a kenyeret Jézus Krisztus testévé, a bort pedig Jézus Krisztus vérévé változtatja át a pap. És mindenki, akinek tiszta a lelke és szentségi böjtöt tartott, megáldozhat. Liturgikus szolgálatunkkal az Úr napját, a vasárnapokat és az ünnepnapokat szenteljük meg. Ezekkel is teljesítjük Isten 3. parancsát. A liturgiákon az vesz részt, aki tevékenyen együtt szolgál: figyel, együtt imádkozik, együtt énekel a többi jelenlévôvel. Szolgálatunk azáltal válik értékessé Isten elôtt, hogy nemcsak mi emberek végezzük azt, hanem Jézus Krisztus is. Jézus Krisztus az, aki imádkozik, én pedig vele imádkozom, Jézus Krisztus az, aki tanít, én pedig hallgatom az ô tanítását; Jézus Krisztus az áldozat, aki önmagát önként feláldozza érettünk. Én csak mellétehetem az én jelentéktelen áldozatomat. Az ünnepeknek és az ünnepi idôszakoknak sajátos liturgiái vannak. Ezek menetét a liturgikus könyvekben találjuk meg. Imakönyveink és énekeskönyveink a papi liturgikus könyvek kivonatai. Liturgiáinkban nemcsak magunkért imádkozunk, hanem élô embertársainkról és halottainkról is megemlékezünk. Így válik a liturgia közösségi istentiszteletté. Liturgiáinkban a szentek, közöttük az Istenszülô szűz Mária is velünk imádkoznak. Ôket is köszöntjük. Liturgikus életünket a szentelések és az áldások egészítik ki. 1.) Mi a liturgia? Amivel az ember szolgál az Istennek, és megszenteli az Úr napját. 2.) Melyik a legkiemelkedôbb liturgia? Az áldozati Liturgia. 3.) Kikért imádkozunk a liturgiában? Önmagunkért, embertársainkért és halottainkért. 4.) Mi teszi liturgiánkat értékessé Isten elôtt? Az teszi Isten elôtt értékessé, hogy Jézus Krisztussal szolgálok. 5.) Miért közösségi istentisztelet a liturgia? Mert a szentekkel, és embertársainkkal együtt végezzük. ======================================================================== 2. Az Ószövetség istentisztelete 7. könyv Káin és Ábel történetében hallottunk elôször az áldozatról. Késôbb a pátriárkák, vándorlásaik során, alkalmas helyen oltárt építettek, és azon áldozatot mutattak be az Istennek. Ezeknek a szövetségkötés elôtti áldozatoknak a rendjét azonban nem ismerjük. Részleteiben nem írja le a Biblia. Az Ószövetség istentisztelete akkor kezdett kialakulni, amikor a választott nép kiszabadult az egyiptomi fogságból. A szabadulás napja lett az elsô ünnep. Ezt nevezték Pászkának. Azután a törvény kihirdetésének napját, az ötvenedik napot, pünkösdöt is ünnepelni kezdték. Mózes könyveibôl tudjuk, hogyan készült a szent sátor, az elsô állandó istentiszteleti hely. Milyen volt a szövetség ládája, a frigyláda, amelyben ôrizték a mannát, a két törvénytáblát és Áron kivirágzott vesszejét. Mózes határozta meg a többi ünnepet és ünnepi idôket is. Az ígéret földjének elfoglalása után Salamon építette az elsô templomot. Nem sokkal a babiloni fogság elôtt újították fel az istentiszteletek, az áldozatbemutatás rendjét. A babiloni fogság után alakult ki az istentiszteleteknek az a rendje, ami Jézus Krisztus korában is szokás volt. Az egyetlen templom Jeruzsálemben volt. Ott mutatták be az elôképi áldozatokat. Ebben állatokat áldoztak fel Isten tiszteletére, olykor egészen elégô áldozatul. Máskor az áldozati állatok egy részét áldozati lakomán fogyasztották el. A Zsoltárok könyvébôl énekeltek. A Tórából -- Mózes könyveit tartalmazó tekercsekbôl vagy a próféták jövendöléseibôl olvastak fel. A Talmudból, neves írástudók írásmagyarázatából, magyarázták meg a felolvasott írás értelmét. Ennek kialakulása és lezárása azonban már a Krisztus utáni idôkben történt. Jeruzsálemen kívül zsinagógái voltak a zsidóknak. Ezek gyülekezeti helyek, ahol áldozatot nem mutattak be, csak felolvasták az írást, énekeltek és imádkoztak. A család papja a családfô volt. Ünnepi étkezéseken rituális elôírás szerint tanított, törte meg a kenyeret, és áldotta meg az ünnepi kelyhet. Ilyen ünnepi étkezés volt esztendônként a Pászka ünnepe. Jézus Krisztus a utolsó vacsorán egy ilyen családi istentisztelet, egy pászka vacsora keretében alapította meg az Eukarisztiát. Ezt a vacsorát töltötte meg új tartalommal. Ebbôl fejlôdött ki a keresztény liturgia. 6.) Honnan ismerjük az Ószövetség istentiszteleti rendjét? A Bibliából ismerjük az ószövetségi istentiszteletet. 7.) Mibôl állt az Ószövetség istentisztelete? Ima, zsoltáréneklés, törvényolvasás és magyarázat. 8.) Hol mutattak be áldozatot az Ószövetségben? Áldozatot csak a jeruzsálemi templomban mutattak be. 9.) Mit tett Jézus a utolsó vacsorán? Egy ószövetségi, családi istentiszteletet, a pászka vacsorát új tartalommal töltött meg. Ekkor alapította az Eukarisztiát. ======================================================================== 3. Az Újszövetség Liturgiájának 7. könyv megalapítása Az Újszövetség Liturgiáját Jézus Krisztus alapította a utolsó vacsorán. Ezen megtartotta a zsidó pászkavacsora szokásait. Ennek kenyértörésébôl alakult ki az újszövetségi Liturgia. Megvolt ebben a zsoltáréneklés (Mt 26,30), a tanítás (lásd: János), az imádság, a tanítás magyarázata. Jézus magyarázatából azonban új és örök szövetség fakadt. A kenyértörés és vacsora kelyhe új jelentést kapott. A kenyértörésben Jézus a kenyeret saját testévé, a kehelyben pedig a bort saját vérévé változtatta át. Valóssággá lett a kafarnaumi beszédben elmondott ígéret: az Ô teste valóban étel, az Ô vére valóban ital. A tanítványainak pedig hármas parancsot adott: a.) Tartsanak istentiszteleti összejöveteleket. Ezeken énekeljenek zsoltárokat. Imádkozzanak. És ô ott lesz velük a világ végezetéig. Együtt imádkozik velük. Ismételjék az ô tanítását és magyarázzák úgy, ahogy a Szentlélek erre segíti ôket. b.) Az összejöveteleken változtassák a kenyeret az ô testévé, a bort pedig az ô vérévé. És osszák ki azt áldozásban mindazoknak, akik erre méltók; akik istenfélelemmel, hittel és szeretettel közelednek. c.) Emlékezzek meg az Eukarisztia által ezeken az összejöveteleken az ô életérôl, haláláról, feltámadásáról és második eljövetelérôl. 10.) Mibôl állt a jézusi pászkavacsora? A jézusi pászkavacsora részei: zsoltáréneklés, ima, tanítás és a kenyértörésbôl állt. 11.) Milyen hármas parancsot adott Jézus a pászkavacsorával? a.) Tartsanak istentiszteleti összejöveteleket, b.) Legyen ezeken átváltoztatás és áldoztatás, c.) Mindezzel emlékezzenek meg róla. ======================================================================== 4. Az apostoli idô liturgiái 7. könyv Az elsô keresztények liturgikus életét az Apostolok Cselekedeteibôl és az apostolok leveleibôl ismerjük meg. Különösképpen három dologra figyelhetünk fel ezekben: 1.) Azt fogadták maguk közé, aki megkeresztelkedett. A liturgikus élet, az Isten szolgálat alapja tehát a keresztség. Ezért mindenkit erre buzdítottak az apostolok: Keresztelkedjetek meg! Ezekkel a szavakkal fordult Péter apostol az érdeklôdôkhöz az elsô pünkösdkor. Fülöp apostol az Izaiást olvasó etióp fôtisztet keresztelte meg (Ap.Csel. 8,26-38). Saul megtérése után nyomban megkeresztelkedett (Ap.Csel. 9,19). Péter megparancsolta, hogy a pogányságból megtért Kornéliuszt egész családjával együtt kereszteljék meg. (Ap.Csel. 10,48) 2.) A liturgikus élet másik megnyilvánulása az imádság volt. Imádkozni a templomban gyűltek össze. Egy szívvel, egy lélekkel gyűltek össze a hívek mindennap a templomban (Ap.Csel. 2,46). Péter és János a kilenc órai imádság idején a templomba mentek. Akkor gyógyították meg az Ékeskapunál a bénát. (Ap.Csel. 3,1) Legtöbbször a Salamoncsarnokban voltak együtt. Akik nem voltak megkeresztelve, nem mertek közéjük vegyülni (Ap.Csel. 5,13). 3.) Az Eukarisztiát kenyértörésnek nevezték. Kenyértörésre házanként jöttek össze. Itt tulajdonképpen ugyanazt csinálták, mint Jézus nagycsütörtökön a utolsó vacsorán. Jézus feltámadása után kinyilvánította nekik, hogy az eukarisztikus vacsora nincs a pászka napjához kötve. Ezért ôk akár mindennap megemlékezhettek Jézusról, közösségi istentiszteletükön. Az Úr vacsoráját kezdetben szeretetlakomával kapcsolták össze. Késôbb Pál apostol ajánlotta a kettô szétválasztását. Napjainkban az apostolok szeretetlakomájára emlékeztet az, hogy az át nem változtatott proszforát a Liturgia végén a pap kiosztja. A litiás ünnepeken pedig miroválás (olajkenet) és antidor osztás van. 12.) Milyen liturgikus cselekedeteket ismerünk az apostoli korban? A keresztelést, az együttimádkozást és az eukarisztikus lakomát. 13.) Honnan ismerjük az apostoli kor liturgikus szokásait? Az Apostolok Cselekedeteibôl és az apostoli levelekbôl. ======================================================================== 5. A liturgia történeti kialakulása 7. könyv A kenyértörést Jézus Krisztus saját szavaival, fôpapi imájával vette körül. Az apostolok kezdetben ugyanezt tették. A közösen elénekelt zsoltárok mellett együtt imádkozták el az Úr imáját, a Miatyánkot, és ezenkívül a kenyértörést vezetô -- amíg mind együtt voltak, bizonyára Péter -- saját szavaival imádkozott. Az apostolok szétoszlása után Jakab apostol maradt Jeruzsálemben. Ô igen tekintélyes ember volt. Imádságaira különösképpen figyeltek a hívek. Így azután akadt valaki, aki le is írta imáit. Azért is igyekeztek leírni, hogy ha ô nincs ott a letelepültek között, akkor tudjanak az ô szavaival imádkozni. A hagyomány szerint még szent Márk evangelista is fűzött olyan szép imákat az eukarisztikus lakomához, amelyeket érdemes volt leírni. Az ô imáikat -- Jakabét és Márkét -- késôbb más városokban is lemásolták. Jakab imái Kis-Ázsiában és Görögországban terjedtek el, Márk imái pedig Észak-Afrikában. Jakab nemcsak az imák szövegét adta át másoknak, hanem a Liturgiának állandó menetét is megalkotta. Így az ô nevéhez kapcsolt Liturgia lett keleten az általános, a bizánci liturgia alapja. A IV. században Kis-Ázsiában élt Bazil, a kappadókiai Kezárea fôpüspöke, Konstantinápolyban pedig János, a császárváros pátriárkája. Mindketten szentéletű emberek voltak. Az általuk végzett Liturgiákban nagyon szép imákat mondtak. Mindketten a maguk területén a szent Jakabnak tulajdonított Liturgiát átalakították, és abba a saját imáikat építették be. Így alakult ki az egyházban Aranyszájú szent János és Nagy szent Bazil Liturgiája. Ezeknek az írott Liturgiáknak a fejlôdése nem zárul le a IV. században. A IX. sz. közepéig, Damaszkuszi szent János koráig, állandóan fejlôdtek, alakultak. De vannak olyan részeik is, amelyek csak a XV. században kerültek a Liturgiába. 14.) Kinek a nevéhez fűzôdnek az elsô írott Liturgiák? Az elsô írott Liturgiák szent Jakab és szent Márk nevéhez fűzôdnek. 15.) Kik alakították át szent Jakab Liturgiáját? Szent Jakab Liturgiáját a IV. században Kis-Ázsiában nagy szent Bazil, Konstantinápolyban Aranyszájú szent János alakította át. 16.) Mikorra fejlôdtek ki végleg a ma használt Liturgiák? A ma használt Liturgiák a XV. századra fejlôdtek ki. ======================================================================== 6. Biblia a liturgiákban 7. könyv Istentiszteleteink közül az áldozati Liturgia tanító részében már láttuk a Biblia használatát. Töredéket vagyis részecskét hallunk az ószövetségi Szentírásból. Ez a prokimen. Azután az apostoli és az evangéliumi tanítás következik. Ezen kívül az áldozati Liturgia elején zsoltárverseket, antifonákat énekelünk. Az áldozás alatt énekelt áldozási versek is a Biblia szövegei. A pap csendes imái közben gyakran idézi a Bibliát. Az áldások közül kettô ugyancsak szentírási áldás. Az áldozati Liturgia népénekeiben is többször énekelünk bibliai szöveget: ,,Akik Krisztusban keresztelkedtetek...''; ,,Szent, szent, szent a seregek Ura...''; ,,Áldott legyen az Úr neve...''. A többi liturgikus istentisztelet énekei is gazdagok bibliai szövegekben. A reggeli istentiszteleteken legtöbbször evangéliumot is olvasunk. Az alkonyati zsolozsmán pedig, az ünnepek elôestéin és a nagyböjt hétköznapjain az Ószövetségbôl olvasunk fel részleteket. Ezeket az olvasmányokat parimiáknak nevezzük. Ezek legtöbbször az ünnep ószövetségi elôképeit állítják elénk, vagy az ünnep tárgyáról szóló jövendölésekkel ismertetnek meg. A Szentírás könyvei közül a Zsoltárok könyvét használjuk legtöbbet a liturgiákban. A zsoltárok képezik csaknem minden istentisztelet gerincét. A Zsoltárok könyvét az egyház húsz részre, húsz katizmára osztja. A pap ezeket hetenként végigimádkozza. Dávid király bűnbánati imáját, az 50. zsoltárt illik mindenkinek megtanulni és naponta elimádkozni. Legbiblikusabb istentiszteletünket a nagyböjt 5. szerdáján este végezzük. Ez tulajdonképpen a másnapi utrenye, és Krétai szent András bűnbánati nagy kánonját énekeljük benne. Ez az istentisztelet teljesen a Szentírásra épül. Példaképként állítja elénk a Szentírás bűnbánóit. 17.) Mely könyveket olvassuk fel az áldozati Liturgián? A négy evangéliumot, az Apostolok Cselekedeteit és az apostoli leveleket. 18.) Az Ószövetség könyvei közül melyiket használjuk legtöbbet? Az Ószövetség könyvei közül legtöbbet a Zsoltárok könyvét használjuk. 19.) Mi a parimia? Olvasmány az Ószövetségbôl. 20.) Melyik az egyik legbiblikusabb istentiszteletünk? Krétai szent András bűnbánati nagy kánonja, amelyet a nagyböjt 5. szerdáján este végzünk. ======================================================================== 7. A liturgikus ének 7. könyv Az ember érzelmeit ôsidôktôl kezdve kifejezte énekszóval is. Örömünket, bánatunkat, sôt a másik iránti szeretetünket is kimutathatjuk énekünkkel. A liturgikus ének Isten iránti szeretetünknek egyik kifejezô eszköze. Így válik az éneklés fontos részévé istentiszteleteinknek. A liturgikus dallamokat az irmológion nevű könyv tartalmazza. Mi általában galiciai dallamokat énekelünk a templomban. Igaz, ezek Ungváron már változtatásokon mentek át. Dallamainkat igyekszünk magyaros hangsúllyal énekelni. Dallamaink szépek és változatosak. A liturgiák egy-egy állandó, gyakran naponta ismételt szövegét azzal tesszük ünnepivé, hogy változó dallamon énekeljük. Legtöbbször azonban egy meghatározott dallamra különbözô szöveget énekelünk. Énekeinket nyolc hangra osztjuk. A görög nyolc, okto szóból, a nyolchangú énektárt oktoéchnak nevezzük. Minden hangnak több dallama van. Az áldozati Liturgián tropár, konták és prokimen dallamokon énekelünk. Az alkonyati zsolozsma legtöbb énekét sztihira dallamon énekeljük. A reggeli zsolozsmának legfôbb énekének, a kánonnak sajátos dallama van. A sztihirákat legtöbbször zsoltárversek vezetik be. Ezek az elôversek. A megfelelô hangra énekelt elôvers segít a sztihira helyes éneklésében. Különösen szépek, igaz nehezen megtanulhatók a minta dallamok. Egyes szertartásoknak egészen sajátos dallamuk van. Ilyen például az Elôreszentelt Liturgia. Hasonlóképpen különleges dallamai vannak az akathisztoknak. A feltámadási szertartás énekei az 5. hanggal vannak rokonságban. Szívesen és örömmel énekeljünk a templomban. Tanuljuk meg a dallamokat. Tanuljuk meg használni az énekeskönyvet. Énekünkkel is fejezzük ki, hogy igazán szeretjük az Istent. 21.) Mit fejez ki a liturgikus ének? Isten iránti szeretetünket. 22.) Milyen könyvben találhatók a dallamok? Az irmológionban. 23.) Hogyan nevezzük a nyolchangú énektárt? Oktoéchnak nevezzük. ======================================================================== 8. A szentbeszéd 7. könyv Jézus Krisztus az utolsó vacsorán hosszú beszédben búcsúzott el tanítványaitól. Búcsúbeszédében, amit fôpapi imájával fejezett be, fontos tanítást adott. Imádsága, tanítása és az Eukarisztia megalapítása együtt képezik Liturgiánk alapját. Jézus Krisztus példáját követve, a Liturgiát vezetô papok, a Bibliából felolvasott tanítást ma is magyarázattal egészítik ki. Ezt a magyarázatot nevezzük szentbeszédnek. Szent, mert szent helyen hangzik el. Szent, mert a szent Liturgia közben mondja el a pap. Szent, mert a beszéd tárgya valamilyen bibliai tanítás. Úgy elôadva, ahogy az egyház a Bibliát magyarázza. Nem saját elképzelését adja elô a pap, de saját szavaival, korszerű kifejezéseivel teszi élôvé az örök isteni igét. A szentbeszédet legtöbbször az evangélium felolvasása után mondja el a pap. Onnan, ahonnan az evangéliumot is felolvasta: a tanítás helyérôl, az ambonról. Néhány ünnepélyes alkalommal, például a lelkigyakorlatokon a szentbeszéd az áldozáshoz kapcsolódik. Ilyenkor közvetlenül az áldozás elôtt halljuk a tanítást. A szentbeszédet idegen szóval prédikációnak szoktuk nevezni. A szentbeszéddel kapcsolatban feladataim is vannak. Ilyen például, hogy figyelmesen kell hallgatnom. El kell róla gondolkozni, hogy mit mond nekem. Mit kell a hallottakból életemben megvalósítani? Ha valamit nem értettem meg, ne szégyelljem megkérdezni akár négyszemközt, akár a hittanórán. Ha pedig valamirôl hallani szeretnék, bátran adjam elô javaslatomat. Segítsek a prédikáló papnak olyan témát választani, ami érdekli a hallgatókat. 24.) Mi a szentbeszéd? Az egyház élô tanítása. A pap saját szavaival, korszerű kifejezéseivel magyarázza benne a Bibliát. 25.) Kinek a feladata a szentbeszéd? A pap feladata. 26.) Milyen feladatot ró rám a szentbeszéd? Nem elég meghallgatni, hanem életemben meg is kell valósítani amit hallottam. 27.) Tudom-e segíteni a prédikáló papot? Igen. Segítem munkáját, ha bátran kérdezek afelôl, amit nem értettem, és ha javaslatot teszek arra, ami érdekel. ======================================================================== 9. A körmenetek 7. könyv Az áldozati Liturgián a pap a templomban az oltár körül két körmenetet tart. A kis bemenetben az evangéliumot viszi körül és a tanítani induló Krisztusra emlékeztet. A nagy bemenetben a felajánlott adományokat viszi át az elôkészületi asztalról az oltárra. A keresztrefeszítés helyére érkezô Krisztust ábrázolja, aki virágvasárnap Jeruzsálembe vonult be, nagypénteken pedig a Golgotára vitte fel a keresztet. Körmenetet tartunk a nagy alkonyati zsolozsmán a nagy dogmatikon éneklése alatt. Nagy dogmatikon az Istenszülôt dicsôítô fôének. Évente kétszer magasra emelt kereszttel az utrenye vége felé is körmenetet tart a pap. Ilyenkor a keresztet helyezzük ki a templom közepére. Keresztfelmagasztaláskor (szeptember 14-én) és a kereszthódoló vasárnapon (a nagyböjt 3. vasárnapján) hasonlóképpen. Igazi körmenetnek azonban azt nevezzük, amikor a templomot kerüljük meg. Ezek közül a legnevezetesebb a feltámadási körmenet. A pap harangzúgás közepette, égô gyertyával a kezében vezeti. Közben az egész nép a feltámadást és a feltámadott Krisztust dicsôíti. A nagypénteki vecsernyét sírbatételi körmenettel fejezzük be. E két alkalommal, mostani szokásunk szerint, csak egyszer kerüljük meg a templomot. Három ünnepen úgy tartunk körmenetet, hogy nemcsak egyszer, hanem legtöbb helyen háromszor kerüljük meg a templomot. A harmadik kerülésnél a templom négy oldalán evangéliumi tanítást olvasunk fel. Ilyen körmenetet tartunk húsvét és pünkösd második napján és a templombúcsú ünnepén. Ezeken a körmeneteken a felnôtt legények a templomi zászlókat, a lányok pedig a hordozható Mária-képet is magukkal viszik. Régi szokás szerint két körmenetet úgy tartottunk, hogy a templom környékét is elhagytuk. Január 6-án, vízkeresztkor egy kútnál történt a vízszentelés. Oda vonult ki énekelve, imádkozva az egész nép, hogy a Jordán áldását kérje vizeinkre. Jézus Krisztust ugyanis a Jordán folyóban keresztelte meg Szent János. Ma kényelmesek vagyunk, fázunk. Így sajnos a legtöbb templomban csak egy edény víz mellett mondjuk el a vízszentelés imáit, és a körmenet elmarad. Április 23-án, a szent György-napi búzaszentelést is a templomtól távol végeztük. Egy közeli búzaföldre vonultak ki zászlókkal a hívek, a feltámadt Krisztust dicsôítve. Körmenetben kérték Isten áldását mindennapi kenyerünkre. Ma ez a körmenet is a templom környékére szorult. A templom négy oldalán elhelyezett búzás kosár mellett szokták legtöbb helyen, az ünnep utáni vasárnap, elimádkozni a búzaszentelés áldását. A templomból kilépô körmenetekkel megvalljuk hitünket. Kifejezzük örömünket, amit az ünnep okoz. Isten segítségét kérjük életünkre. Legfontosabb mindennapi szükségleteinkre: a vízre és a kenyérre. Ezért mindig szívesen vegyél részt a körmeneteken. 28.) Milyen körmeneteket ismersz? Körmeneteket a templomban (bemenetek), körmeneteket a templom körül, és a templom környékét elhagyókat. 29.) Milyen körmenetek vannak a templomban? Az áldozati Liturgián a kis és nagy bemenet, a nagy vecsernye körmenete, évente kétszer a kereszttel az utrenyén. 30.) Mikor tartunk körmenetet a templom körül? Nagypénteken, feltámadáskor, húsvét és pünkösd másodnapján, a templombúcsú ünnepén. 31.) Ôseink mikor hagyták el a templom környékét körmenetben? A víz- és a búzaszentelési körmenetben. 32.) Mit teszünk a körmenetekkel? Megvalljuk hitünket és kifejezzük örömünket. ======================================================================== 10. A szent zsolozsma 7. könyv Mit dolgozik a pap? Látjuk sokszor a kertben tevékenykedni. Biztosan elvégzi a ház körüli munkát mint más ember. De tudjuk, hogy nem ez a fô feladata. Vezeti az istentiszteleteket, igét hirdet, hitoktat, látogatja a betegeket és általában az egyházközség családjait. Temet, esket, keresztel. Fô hivatása azonban az imádság. A pap az imádság embere. Ahhoz, hogy tanítani tudjon, hogy legyen türelme az emberekhez, hogy szépen vezesse az istentiszteleteket, hogy jól tudja ellátni szolgálatát, szoros kapcsolatban maradnia az Istennel. Jézus Krisztus azt mondta tanítványainak: Imádkozzatok szüntelenül! A pap állandó napi imája a zsolozsma. Ezzel tart fenn szoros kapcsolatot az Istennel. Imádságos napját a pap a vecsernyével, az alkonyati zsolozsmával kezdi. Ezt akkor is elimádkozza mindennap, ha nem énekeljük közösen a templomban. Este lefekvés elôtt a kis esti zsolozsmát, sôt nagyböjtben a nagy esti zsolozsmát, imádkozza. Ebben felkészül a másnapi áldozásra. Az egyik imában pedig arra kéri Istent, hogy ébressze fel az imádság órájára. Felébredéskor az úgynevezett éjféli zsolozsmát imádkozza, azután a reggeli istentiszteletet, az utrenyét. Ezt is együtt énekeljük ünnepi napokon a templomban. A nap folyamán még négy rövid imaórát végez el. Ha pedig áldozati Liturgiát nem végez, akkor elimádkozza a déli istentiszteletet is. A zsolozsma imái tulajdonképpen közösségi istentiszteletek. Így természetes, hogy a kolostorokban a szerzetesek azt közösen szokták imádkozni. Ugyanígy tesznek a papok is, amikor többen összejönnek, például papi lelkigyakorlatra. A papot nem a személye miatt tiszteljük, hanem azért, mert az imádság embere. Imádságos élete közel viszi Istenhez, és alkalmassá teszi arra, hogy mindig készen legyen embertársai lelki üdvét szolgálni. 33.) Ki a pap? A pap Istennek az egyházi rend szentségében az igehirdetésre és a szentségek kiszolgáltatására megerôsített, felszentelt szolgája, az imádság embere. 34.) Mit imádkozik a pap? Elsôsorban a papi zsolozsmát. 35.) Melyek a zsolozsma részei? Vecsernye, esti zsolozsma, éjféli zsolozsma, utrenye, imaórák. 36.) Mi a zsolozsma gyümölcse? Alkalmassá teszi a papot embertársai szolgálatára. ======================================================================== 11. A zsolozsma nyilvános részei 7. könyv Nemcsak a pap feladata, hogy Isten közelében éljen. Mindegyikünknek keresni kell a szoros kapcsolatot az Istennel. Nemcsak a pap feladata embertársainak szolgálata. Az áldozatos szolgálat minden ember feladata. A bérmálás szentségének erejével mindnyájan egy kicsit papok lettünk. Krisztus királyi papságának lettünk részesei. A papi zsolozsma tulajdonképpen, elejétôl végéig, nyilvános, közösségi istentisztelet lenne. Az egésznek elvégzésére mindennapi munkánk mellett nincs lehetôségünk. Az egyház azonban a zsolozsma egyes részeit ma is nyilvánosan végzi. Ezzel be tudunk kapcsolódni a pap imájába, és mindnyájan Isten közelébe kerülünk. Megkapjuk a segítséget a szolgálathoz. Üdvös dolog, ha részt veszünk az áldozati Liturgián, és ott meg is áldozunk. Ezzel azonban csak liturgikus életünk alapját rakjuk le. Olyan, mint amikor az iskolában csak a kötelezô feladatot látom el, a szorgalmi elmarad. Keresztény életünk szorgalmi feladata, hogy részt veszünk a zsolozsma nyilvános részein is. Emlékezzünk Isten 3. parancsára: Az Úr napját szenteld meg! Ne csak egy részét, hanem az egész napot. Ezért kínálja nekünk az egyház vasárnapokon és ünnepnapokon, az áldozati Liturgia mellett az utrenyét és a vecsernyét is. Nagy ünnepek elôtt a zsolozsma más részeit is nyilvános istentiszteletként nyújtja az egyház ma is. Így háromszor a kis imaórákat királyi imaórákká bôvíti. Szentírási részeket olvastat fel, tanít, és ezzel felkészít az ünnepre. Más három alkalommal a nagy esti zsolozsmát kétszer a kis esti zsolozsmát, a feltámadási szertartás elôtt pedig az éjféli zsolozsmát végezhetjük közösségben. A zsolozsma nyilvános részei olyan kincsei az egyháznak, amelyeket az tud igazán értékelni, aki rendszeresen részt vesz rajtuk. Használd ki az alkalmat! 37.) Miben segítenek a zsolozsma nyilvános részei? Isten közelébe segítenek, és az áldozatos szolgálatra. 38.) Melyik részeit végezzük rendszeresen, nyilvánosan? A vecsernyét és az utrenyét, hogy az Úr napjának ne csak egy részét szenteljük meg, hanem az egészet. 39.) Mit nevezünk királyi imaórának? Nyilvánosan végzett, kibôvített imaórát. ======================================================================== 12. Liturgikus magatartás 7. könyv Az ember test és lélek egysége. Amikor szívünket, lelkünket fölemeljük istentiszteleteinken az Úrhoz, akkor külsô magatartásunknak is méltónak kell lenni ahhoz, amit csinálunk. A Szentírás az imádságról legtöbbször így ír: ,,felálltak imádkozni.'' Istentiszteleteinken mi is általában állunk. A pap az áldozati Liturgián, csak a Szent Isten... éneklése és az apostol olvasása alatt ül, egyébként végig áll. A többi liturgikus szertartás nagy részén szintén áll. Az utóbbi idôben templomainkba padok, székek kerültek. Isten népe a liturgiák egyes részei alatt leülhet. Az evangéliumi és az eukarisztikus részek alatt azonban mindig álljunk. Figyelmeztet is erre a pap: ,,Álljunk illôen, álljunk félelemmel...''! Pünkösd a térdhajtás ünnepe is. Ilyenkor, amikor a pap letérdepel, mindnyájan térdepeljünk le. Térdelni szoktunk még a nagyböjt folyamán az Elôszentelt Liturgián. Sôt ilyenkor a pap többször le is borul. Térdelésünk a bűnbánat jele, ezért szoktuk gyónásunkat a térdepelve végezni. A kezünket imádság közben a mellünkön tesszük keresztbe. A lélek indítására, bárki bármikor leborulhat. Ez ugyan nálunk nem szokás, de a tôlünk keletre lévô országokban természetes. Ne feledjük a tetrapodra helyezett képet a templomba lépésnél és a távozásnál megcsókolni. A tôlünk keletebbre esô országokban több képet is szoktak csókolni. Ha ott járunk, alkalmazkodjunk az ô szokásaikhoz! Ne feledjük, hogy minden áldásra és a Szentháromság említésére illik keresztet vetni. Keresztvetésünk legyen mindig szabályos! Három ujjat összetéve érintsük a homlokunkat, a keblünket, a jobb végül a bal vállunkat. A templomba lépve vagy onnan távozva, derekunkat nem sajnálva, hajoljunk meg. Szabályos metániát tegyünk. 40.) Általában milyen testtartással vegyünk részt a liturgiákon? Általában állva vegyünk részt a liturgiákon. 41.) Mikor hajtunk térdet? Pünkösdkor, a nagyböjtben és gyónáskor. 42.) Mit tegyünk a templomba lépéskor és távozáskor? Hajoljunk meg szabályosan, és csókoljuk meg a tetrapodra tett képet. 43.) Mikor vessünk keresztet? Minden áldásra és a Szentháromság említésére. ======================================================================== 13. A hét megszentelése 7. könyv Az egyház a napot a zsolozsmával szenteli meg. A hét napjait pedig különbözô módon szenteli Istennek. A keresztény ember mindennap kéri Isten segítségét, de kérését naponta más liturgikus gondolatokkal veszi körül. Elsôsorban vasárnap kell bekapcsolódnunk az isteni áramkörbe. A bibliai teremtéstörténet tanítja, hogy Isten a hetedik napot megszentelte, azaz a teremtés munkájában megpihent. Az Ószövetség a szombatot tartotta a hetedik napnak. A keresztény vallási élet középpontjává a vasárnap vált, mert Jézus Krisztus vasárnap támadt fel. Minden vasárnap a feltámadást és a feltámadottat dicsôítjük. A vasárnapon kívül megváltásunk emléknapja a szerda és a péntek is. Minden pénteken Jézus Krisztus keresztje áll elôttünk. Természetesen nem önmagában az eszköz, hanem a keresztre feszített Krisztussal együtt. Pénteki liturgiáinkon a keresztfelmagasztalás ünnepi énekei csendülnek fel. Imádkozzuk az ünnep lényegét tükrözô kontákot: ,,Aki önként emelkedtél fel a keresztre Krisztus Istenünk, ajándékozd meg kegyelmeddel népedet.'' Egyházunk ôsi hagyománya, hogy a péntek liturgikus megszentelését önmegtartóztatással, hústalan nappal teszi teljessé. Napjainkban, a bűnbánati idôk kivételével, ez alól az önmegtartóztatás alól a püspök atya felment. De senki nem köteles a felmentéssel élni. Mindenki jól teszi, ha ragaszkodik az ôsi hagyományhoz. A liturgikus szerda is a kereszt alá kalauzol minket. Figyelmünk azonban ekkor megoszlik a kereszt, a keresztre feszített Krisztus és a kereszt alatt álló Istenszülô között. Eszünkbe juttatja Krisztus végrendeletét, amelyben édesanyját nekünk is édesanyául adta. A szerdai napra is elôírta egyházunk ôsi hagyománya a megtartóztatást, a hústalan napot. Az esztendô minden hétfôjét az angyalok tiszteletére szenteli az egyház. Méltatlanokként állunk az angyalok elé. Közbenjáró imádságaikat kérjük. Alázattal borulunk le elôttük, de tudjuk, hogy feladatuk a szolgálat. Kérjük is ezért tôlük a szolgálatot: Vegyetek minket körül! Oltalmazzatok, óvjatok minket! Mindenekelôtt pedig arra kérjük ôket, hogy Isten elôtt állva kérjenek nekünk hasznosat és nagy kegyelmet. A hétfôi zsolozsma imádságai a bűnbánatra is irányítják figyelmünket. Így a hétfô liturgikus megszentelése a bűnbánat és az angyalok tisztelete. Bűnbánatunkhoz az angyalok segítségét kérjük. Jézus Krisztus azt mondta, hogy az asszonyok szülöttei között nincs nagyobb Keresztelô Jánosnál. Ezért méltó, hogy az egyház a keddi napot minden héten Keresztelô Szent János tiszteletére szenteli. A Keresztelô tiszteletét, éppúgy, mint hétfôn az angyalokét, a zsolozsmában bűnbánati gondolatokkal kapcsoljuk össze. A liturgikus hét két napját is a szentek tiszteletére szenteljük. Minden hét csütörtökjén az apostolokat és szent Miklós fôpapot allítjuk magunk elé. Róluk emlékezünk meg a nap zsolozsmájában és Liturgiájában. A szombat pedig a pünkösd utáni vasárnap heti megismétlése. Ahogy minden vasárnap egy kis húsvét, úgy minden szombat a ,,Mindenszentek'' vasárnapjának átélése. A liturgikus megemlékezésekben elsôsorban a vértanukra figyelünk. Az ô segítségüket kérjük. A szentek között halottainkról is megemlékezünk, mert reméljük, hogy ôk is a szentek között nyugszanak. 44.) Melyek megváltásunk emléknapjai? Megváltásunk emléknapjai a vasárnap, a szerda és a péntek 45.) Mi a szerda és a péntek? A kereszt, a keresztre feszített Krisztus és a kereszt alatt álló Istenszülô emlékezete. Önmegtartóztatás teszi teljessé. 46.) Kinek a tiszteletére szentelünk minden hétfôt? A hétfôt az angyalok tiszteletére szenteljük. 47.) Kinek a tiszteletére szenteljük a keddet? A keddet Keresztelô szent János tiszteletére szenteljük. 48.) A csütörtök és a szombat liturgiáiban kiket tisztelünk? A csütörtök és a szombat liturgiáiban a szenteket tiszteljük. Szombaton halottainkról is megemlékezünk. ======================================================================== 14. Az egyház év 7. könyv Az egyházi év szeptember 1-jén kezdôdik és augusztus 31-ig tart. Ôseink az ünnepeket általában ennek megfelelôen állították sorrendbe. A polgári életbe is ehhez alkalmazkodik az egyházzal szorosan összefüggô iskolai év. Az egyházi év célja, hogy Jézus Krisztus életébe bekapcsolódjunk, azt ünnepeinkben átéljük, és így az ô képe állandóan megújuljon bennünk. Az egyházi év ünnepeit két csoportba osztjuk. Az állandó ünnepek dátum szerint minden évben ugyanarra a napra esnek (pl. december 25.). A változó ünnepek pedig követik a húsvét évenkénti változását. A húsvét ugyanis dátum szerint különbözô napra esik. Minden évben a hold járásától függ. Pontos napja a tavaszi napéjegyenlôséget (március 21.) követô holdtölte utáni vasárnap. Legkorábban tehát március 22-én, legkésôbben pedig április 25-én lehet. Az egyházi évet nagy ünnepkörökre osztjuk. Naptár szerint elsô a karácsony ünnepköre. Ez november 15-én kezdôdik és december 31-ig tart. Az Úrjelenés ünnepköre rövidebb: január 2-tôl 14-ig tart. A húsvéti készület ideje 10 hét. A húsvét elôtti, úgynevezett triódkezdô vasárnaptól egészen az ünnepig tart. A húsvét ideje pedig még a pünkösd ünnepét is magában foglalja és egészen a Mindenszentek vasárnapjáig tart. A szorosan vett húsvéti idôszak ebbôl az elsô 40 nap, Jézus mennybemeneteléig. A többi idôt azzal jelöljük, hogy pünkösd után hányadik vasárnapon vagyunk. A nyári idôszak két jellegzetes ideje a Péter-Pál ünnepére és az Istenszülô elhunytára elôkészítô idô. Ez az utóbbi augusztus 1-14-ig tart. Az apostolok ünnepére viszont a pünkösd változó idôpontja miatt változó hosszúságú idôvel készülünk. Kezdete a pünkösd utáni 2. hétfô. Vége természetesen az ünnep napja. Több évközi esô ünnepnek is van elô és utóünnepe. Az elôünnep általában egy nap, az utóünnep általában nyolc nap. 49.) Mikor kezdôdik az egyházi év? Szeptember 1-én. 50.) Milyen csoportjai vannak az ünnepeknek? Vannak állandó és változó, a húsvéthoz igazodó ünnepek. 51.) Mikor van a húsvét? A húsvét a tavaszi napéjegyenlôséget követô holdtölte utáni elsô vasárnap van. (március 22 és április 25. között. 52.) Milyen nagy ünnepkörök vannak? A karácsony és az Úrjelenés ünnepköre; a húsvét készületi ideje, a húsvéti idô. 53.) Melyek a nyári ünnepi idôszakok? A Péter-Pál ünnepére és az Istenszülô elhunytára készítô idô. ======================================================================== 15. Az Úr ünnepei 7. könyv A Jézus Krisztus személyéhez közvetlenül kapcsolódó ünnepeket nevezzük az Úr ünnepeinek. Ezek közül a húsvét, a karácsony és az Úrjelenés ünnepeirôl külön emlékezünk meg. Az Úr többi ünnepét két csoportra osztjuk. A karácsonyhoz kapcsolódóak és az attól függetlenek. Karácsony, Jézus Krisztus születése, elôtt kilenc hónappal ünnepeljük Jézus Krisztus fogantatását, az Örömhírvételt. Az ünnep szertartásai a bibliai eseményt állítják elénk: Gábor fôangyalt az örömhír hozóját; Máriát, aki engedelmesen fogadja az Isten akaratát, és ennek eredményeképpen megtestesül Krisztus. Mária Istenanyává lesz. Az ünnep népies elnevezése Mária szerepét hangsúlyozza. Gyümölcsoltó Boldogasszonynak nevezi ezért a március 25-i ünnepet. A szertartási rend nem mond ellene ennek a népies elnevezésnek. Máriát ugyanis együtt ünnepeljük a megtestesült Krisztussal. Csak Gábor fôangyal emlékezete marad az ünnep másnapjára. Az ünnep legtöbbször a böjti idôre esik. Szertartásait így összekapcsoljuk a böjti renddel. Az ünnep elôestéjén nagy esti zsolozsmát végzünk litiával és utrenyével. Hétköznapokon Aranyszájú szent János szövegeivel végezzük az áldozati Liturgiát és a másnapi vecsernyével egybekapcsolva. Az ünnep nagyságára mutat, hogy nagypénteken is végzünk Liturgiát, illetve van szentség kiszolgáltatás, ha egybeesik gyümölcsoltóval. Sôt még húsvét elsô napján is együtt ünnepeljük a két ünnepet, ha a húsvét március 25-re esik. Ugyancsak Jézus Krisztus születésének ünnepe határozza meg annak nyolcadik napját, január 1-jét, Jézus névadásának ünnepét. Mivel ugyanezen a napon nagy szent Bazilnak is ünnepet tart az egyház, ezért a Bazil Liturgiát imádkozzuk. Ha vasárnapra esik az ünnepet litiával tartjuk. A Krisztus-születés negyvenedik napján, február 2-án van az Úrtalálkozás ünnepe. A zsidó törvény elôírása szerint a 40 napos Jézust szülei Jeruzsálembe vitték bemutatni. Ekkor találkozott az agg Simeon prófétával. A találkozás gyümölcse az Újszövetség egyik legszebb himnusza: Simeon hálaadó éneke. ,,Most bocsátod el Uram, szolgádat...''. Ezt az imát minden áldozati Liturgia végén elimádkozza a pap. Ünnepélyesen el szoktuk ezt énekelni a vecsernyében (a fényeshét kivételével). Az utóbbi idôben temetések végén is felcsendül a sírnál. Fenti, karácsonyhoz kapcsolódó ünnepeken kívül két nyilvános ünnepet szentelünk még az Úrnak. Mindkettô fényes, litiás ünnep. Ha akármelyik vasárnapra esik, kiszorítja a feltámadás szertartását. Szeptember 14-én a szent kereszt felmagasztalását ünnepeljük. Az ünnep kialakulásáról a 4. könyvben tanultunk. Az egyház ezen az ünnepen liturgiával nagypénteki hangulatot áraszt. Ôsi szokás szerint szigorú böjtöt rendel el. Ilyenkor nemcsak hústalan napot tartunk, hanem semmilyen állati eredetű ételt nem fogyasztunk (hús, zsír, tej, tojás stb). Az ünnep utrenyéjén körmenet után a tetrapodra helyezzük a keresztet, és egy hétig csókolásra kint hagyjuk. Augusztus 6-án Jézus Krisztus színeváltozásának ünnepét tartjuk. Ezen a napon arra a bibliai jelenetre emlékezünk, amikor Jézus három kiválasztott tanítványával felment a Tábor hegyére, és ott színében elváltozott. Megmutatta nekik istensége dicsôségét, amennyire képesek voltak azt felfogni. Ez az ünnep tartalmával, mondanivalójával egyik formálója a keleti szertartású ember lelkivilágának. Hitünk erôsítésére nekünk is kötelességünk bekapcsolódni ezekbe az ünnepekbe. Az ünnepek segítségével tudom kialakítani magamban Jézus Krisztus képét. Az Úr nyilvános ünnepein kívül augusztus 16-án templomi ünnepen emlékezünk meg Jézus Krisztus nem kézzel festett képérôl. Ezt a hagyomány szerint Abgár edesszai királynak küldte el Jézus Krisztus. A király látni szerette volna, mert gyógyulást remélt tôle. Jézus pedig egy kendôre nyomta arcát, és azt küldte el Abgárnak. A képet a képtisztelet megerôsítésére ezen a napon vitték át Konstantinápolyba a X. században. Más hagyomány Jézus igaz képérôl másképp emlékezik meg. 54.) Melyek az Úr ünnepei? Az Úr ünnepei azok, amelyek Jézus Krisztus személyéhez kapcsolódnak. 55.) Mi az Úr ünnepeinek célja? Az ünnepek célja kialakítani bennünk Jézus Krisztus képét. 56.) Milyen ünnepeket különböztetünk meg? Fôünnepek: húsvét, karácsony, Úrjelenés. Karácsonyhoz kapcsolódó ünnepek: örömhírvétel, névadás, Úrtalálkozás Karácsonytól függetlenek: keresztfelmagasztalás, Úrszínváltozás. ======================================================================== 16. Az Istenszülô ünnepei 7. könyv Az Istenszülô Szűz Máriát az egyház különös tisztelettel veszi körül. Ez a kiemelkedô szeretet megtalálható liturgikus életünkben is. A liturgia nyilvános ünnepekkel kíséri végig az Istenszülô életének eseményeit. Születésnapját szeptember 8-án fényesen ünnepeljük, lítiával. Ez örömet hirdet az egész világnak. Az ünnepet a népnyelv Kisboldogasszonynak nevezi. Három éves korában teljesítették szülei Istennek tett ígéretüket. Máriát a templomba vezették, hogy ott nevelkedjék, ott készüljön hivatására. Ezt az ünnepet, az Istenszülô templomba vezetését november 21-én lítiával tartjuk. Így énekelünk: ,,Üdvözítônk legtisztább hajléka'', aki ,,ma mutattatik be az Úr házába.'' Március 25-én, az Örömhírvétel napján együtt ünnepeljük Jézust és Máriát. Az ünnepi énekekben többször ismételjük Gábor fôangyal köszöntését: ,,Üdvözlégy malaszttal teljes, az Úr van teveled.'' December 26-án, karácsony másodnapján Mária istenanyaságáról emlékezünk meg. Február 2-án szintén Jézussal együtt ünnepeljük Máriát, aki Jézus bemutatásával teljesítette az ószövetségi törvényt. Augusztus 15-e az Istenszülô szűz Mária legnagyobb ünnepe. Elszenderedését (elhunytát) és mennybevitelét ünnepeljük fényes külsôségek között. Erre az ünnepre augusztus 1-tôl bűnbánati idôvel készülünk. Ezzel is kifejezésre juttatjuk az ünnep nagyságát. Sok templomban akaftiszt éneklésével készülnek a hívek az ünnepre. Szertartási rendünk egyik legkülönlegesebb éneke az ünnep elôvecsernyéjén csendül fel. Ebben mind a nyolc hangot váltogatjuk egy énekben versszakonként. Az ünnepet a népnyelv Nagyboldogasszonynak nevezi. A XI. században alakult ki az Istenszülô oltalmának ünnepe. Ezt október 1-én tartjuk. Azt köszönjük meg ezen az ünnepen Máriának, hogy ô szünet nélkül imádkozik érettünk Istenhez. E nyilvános ünnepeken kívül liturgiánk templomi ünnepekkel is kifejezi Mária-tiszteletünket. Július 2-án, augusztus 31-én az Istenszülô öltönyérôl és övérôl emlékezünk meg, vagyis ereklyéirôl. A hagyomány szerint Mária testét elszenderedésekor Jézus megdicsôítette, felvitte a mennybe. Ezt a hagyományt énekeljük meg augusztus 15-én: ,,Legtisztább testedet a mennybe vivék...'' Így az utókorra csak Mária ruházata maradt ereklyeként. Július 2-án a népi hagyomány arról is megemlékezik, hogy Mária meglátogatta Erzsébetet. Ezt a templomi ünnepet népiesen Sarlósboldogasszonynak is nevezzük. Hazánkban külön megemlékezünk a máriapócsi könnyezések évfordulóiról, Illés próféta ünnepén és augusztus 1-jén. Ôsi ünnepünk volt december 9., a szent istenôs, Anna csodálatos foganásának napja. Ezt ma csak templomi emléknapként tartjuk meg. Ennek az ünnepnek különlegessége, hogy kánonját ugyanaz a Krétai szent András írta, aki a bűnbánati nagy kánont szerezte. Az ünnepi megemlékezéseken kívül az Istenszülô tiszteletére bármikor énekelhetünk akaftisztot, vagy a parakliszt, amirôl a 3. könyvben beszéltünk. Mária tiszteletünk sohasem öncélú. Márián keresztül mindig Jézushoz akarunk közelebb jutni. Istent akarjuk imádni. Ezt fejezi ki az Istenszülô ábrázolás módja is. Ikonjain Máriát soha nem ábrázoljuk egyedül, mindig csak Jézussal együtt. Legtöbbször úgy, hogy Mária Jézusra mutat, jelezve, hogy ôt azért tiszteljük, mert Istenhez vezeti tisztelôit, és Isten elôtt szól tisztelôiért. 57.) Miért tiszteljük Máriát? Mert Jézus által ô került legközelebb az Istenhez. Ô az Istenszülô. 58.) Melyek az Istenszülô nyilvános ünnepei? Születésnapja (Kisasszony nap) szeptember 8-án és oltalma október 1- jén Templomba vezetése november 21-én Istenanyasága december 26-án Elszenderedése és mennybevitele, Nagyboldogasszony augusztus 15-én. 59.) Hogyan ábrázoljuk Máriát? Mindig Jézussal együtt. Hiszen azért tiszteljük, mert Jézus Krisztust adta nekünk. ======================================================================== 17. Angyalok a liturgiában 7. könyv A Szentírás több helyen emlékezik meg az angyalokról. Az Újszövetségben legismertebb a szerepük a karácsonyi eseményeknél. A feltámadásnál ôk fogadják a kenethozó asszonyokat a sírnál. Az örömhírvételnél pedig Gábor fôangyal mutatkozik be és közli Máriával Isten akaratát. Minden esetben küldöttekként, hírvivôkként szerepelnek. Görög nevük, angelosz is azt jelenti küldött, követ. Feladatuk, hogy Isten üzenetét közöljék az emberekkel, és így egyszerre szolgálják az Istent és az embereket. Ezt a szolgálatot az egyház mindig méltányolta, és az angyalok liturgikus tiszteletével viszonozta. Az angyalok tiszteletét liturgia három formában állítja elénk: 1.) Minden hétfôt az angyalok tiszteletének szentel. Errôl már tanultunk. 2.) Az év több napján ünnepet szentel az angyalok tiszteletére, közöttük egy nyilvános ünnepet. 3.) Az egyházi év ünnepein az angyalok szentírási szerepét hangsúlyozza. Nyilvános ünnepet szentelünk szent Mihály és Gábor fôangyaloknak és az összes mennyei erôk tiszteletére. Ôseink nagyon komolyan vették az angyalok tiszteletét és ezt az ünnepet. Kitűnik ez abból is, hogy igen sok templom szent Mihály tiszteletére van szentelve. November 8-án tartja templombúcsúját. Szent Mihály fôangyal a védôszentje a máriapócsi bazilikának is. Az angyalok tiszteletére az egyház templomi emléknapokat is tart. Így például szent Mihály kolosszei csodájáról emlékezünk meg szeptember 6-án. A március 25-i ünnep másnapján az örömhírt hozó Gábor fôangyalt köszöntjük. Július 13-át pedig azért szenteljük Gábor fôangyal tiszteletére, hogy azokban a templomokban, amelyeknek ô a védôszentje, búcsút tudjanak tartani. Hiszen március 26. legtöbbször a böjti idôre esik. Vasárnapokon a 4. és a 6. hang feltámadási tropárjaiban az angyalok húsvéti szerepét állítjuk magunk elé: ,,Angyali erôk jelentek meg, Uram, a te sírodon...'', ,,A föltámadás örvendetes hírét az angyaltól megtudván az Úr tanítványai...'' A földtámadási szertartás egyik legfôbb énekét pedig így kezdjük: ,,Angyal kiáltá a Kegyteljesnek...'' Karácsonykor az angyalok szentírási énekét zengjük és a pásztorokkal együtt örömmel hallgatjuk az üzenetet. Az Örömhírvétel ünnepi énekei pedig Gábor fôangyal szerepét állítják elénk. A Liturgiában, istenszolgálatunkkal az angyalokat mi helyettesítjük, képviseljük. Ezt így fejezzük ki énekünkkel: ,,Kik a kerubokat titkosan ábrázoljuk...'' 60.) Kik az angyalok? Isten küldöttei az emberekhez. Feladatuk az Isten és az emberek szolgálata. 61.) Mivel köszönjük meg szolgálatukat? Tiszteljük ôket. Tiszteletükre napokat és ünnepeket szentelünk. 62.) Melyik az angyalok nyilvános ünnepe? Mihály és Gábor fôangyal, valamint az összes mennyei erôk ünnepe november 8-a. 63.) Ki képviseli a Liturgiában az angyalokat? A Liturgiában mi emberek képviseljük az angyalokat. Titkosan ábrázoljuk ôket. ======================================================================== 18. A szentek ünnepei 7. könyv Olyan tökéletesek legyetek, mint mennyei Atyátok! Ezt a feladatot bízta Jézus tanítványaira. Minden kereszténynek kötelessége erre a tökéletességre törekedni. Aki Isten kegyelmébôl egy erényt tökéletesen gyakorol, az eljut a szentségre. Minderrôl már a IV. könyvben tanultunk. Az egyház mindennap megemlékezik egy vagy több szentrôl. Ezt a napi szentet liturgikus tiszteletben részesítjük. Segítségüket kérjük a liturgiákban. Az áldozati Liturgiában az átváltoztatás után emlékezünk meg a szentekrôl. Kérjük Istent, hogy összes szentjeinek könyörgése által kegyesen tekintsen ránk. Mindennap liturgikus megszentelésébe beiktatjuk a napi szent tiszteletét. Így a vecsernyékben, utrenyékben és a többi zsolozsma imádságban énekeket mondunk tiszteletükre. Mindnyájan nevet kaptunk a keresztségben. Ez a keresztnevünk. Általában erre egy szent nevét választották szüleink. Ô a megkeresztelt ember védôszentje. Amikor az egyházi naptár a védôszent tiszteletét írja elô, akkor tartják a róla elnevezettek a névnapjukat. (A polgári naptárak gyakran eltérnek az egyház naptártól.) Egyes szenteket, akik vagy koruknak voltak kiemelkedô egyéniségei, vagy késôbb vált a tiszteletük általánossá, az egyház nyilvánosan ünnepel. A nyilvánosan ünnepelt szentek közül elôször Keresztelô szent Jánosról kell megemlékeznünk. Keresztelô szent Jánosnak szentelünk minden keddi napot. Ezenfelül két nyilvános és több templomi ünnepen is tiszteljük. Hat hónappal Jézus elôtt született, ezért június 24-én ünnepeljük a születésnapját. A szenteknek csak haláluk évfordulóját, mennyei születésnapjukat szoktuk ünnepelni. Keresztelô János kivétel ez alól. Születésének körülményeit szent Lukács evangelista is szükségesnek tartotta leírni. Ennek a bibliai leírásnak szellemében örvendezünk születése fölött. Kilenc hónappal János születése elôtt, szeptember 23-án fogantatásáról is megemlékezünk csendes templomi ünneppel. János a Jordánban keresztelt. Itt jelent meg elôtte Jézus, akinek keresztelkedésérôl az Úrjelenés ünnepén emlékezünk meg. Másnap január 7-én az esemény mellékszereplôjének, a keresztelônek szentelünk emléknapot. János Heródesnek, a királynak is nyíltan a fejére olvasta bűneit. Ezért Heródes bebörtönözte, majd a húsvét elôtti idôben fejét vétette. János testét tanítványai eltemették, de fejét Heródes palotájának kertjében rejtették el. Hosszú idô után két, Jeruzsálembe zarándokoló szerzetes talált rá, akiket maga a szent vezetett látomásban. Errôl az eseményrôl február 24-én emlékezünk meg. Valószínűleg ez éppen a fejvétel napja. Az ünnepet azonban ôseink, hogy az ne essen a nagyböjt idejére, augusztus 29-ére tették. Ezen a napon ôsi hagyományunk, hogy bűnbánatunk és Keresztelô szent János iránti szeretetünk jeléül szigorú böjtöt tarunk. Nem véletlenül került a fejvétel ünnepe augusztus 29-re. Az idôk folyamán ugyanis a levágott fej még kétszer elveszett. Az egyik megtalálás napja épp augusztus 29-e volt. A másik megtalálásról is megemlékezünk május 25-én. A tanítványok úgy vélték, hogy Keresztelô János személyében Illés próféta jött el újra. Liturgiánk is így nevezi Illést: ,,Krisztus eljövetelének második elôhírnöke;'' Kettôjük tiszteletét összeköti azzal, hogy mindkettôt testben megjelent angyalnak nevezi. Mind kettôjük életben kidomborítja, hogy a királyt nyilvánosan megszégyenítette. Illés próféta ünnepét július 20- án tartjuk. Keresztelô szent János születése, vagy Illés próféta ünnepén szoktuk megáldani a gyógyfüveket. Nyilvános lítiás ünneppel emlékezünk meg a szeretet szentjérôl Müra városának püspökérôl december 6-án; valamint Péter és Pál fôapostolok vértanúságáról június 29-én. E két ünnephez népi szokások is kapcsolódnak, így a vallástól távol állók is ismerik ezeket. A vértanuk közül szent István elsô vértanúra karácsony harmadik napján; szent György nagyvértanú emlékére április 23-án tartunk ünnepet. Régebben szent Demeter nagyvértanú napját is nyilvánosan ünnepeltük (október 26-án). Nagy szent Bazilnak, akit jól ismerünk, emlékünnepét január 1-jén tartjuk és megemlékezünk róla január 30-án is, amikor Aranyszájú szent Jánossal és Hittudós szent Gergellyel együtt ünnepeljük. Ez az ünnep kifejezi azt is, hogy Isten elôtt minden szent egyenrangú. Ha Isten elôtt minden szent egyenrangú, akkor ésszerű, hogy minden szentnek közös ünnepet is tartsunk. Azért is indokolt ez, mert a naptárban nem tudunk minden szentet felsorolni. Nem is ismerünk minden szentet. Az emberek bensô életébe ugyanis nem láthatunk bele. Az egyház ezért a pünkösd utáni vasárnapot az összes szent tiszteletére szenteli, és ,,Mindenszentek'' vasárnapjának nevezi. 64.) Melyik szentnek szenteljük a legtöbb napot? Keresztelô szent Jánosnak. Megünnepeljük születését június 24-én, fejvételét augusztus 29-én. Ezenkívül három templomi ünnepen is megemlékezünk róla. (jan. 7.; febr. 24.; máj. 25) 65.) Melyik szentrôl emlékezünk meg litiás ünneppel? Szent Miklós fôpapról december 6-án, a fôapostolokról június 29-én. 66.) Melyik vértanúnak van nyilvános ünnepe? Szent Istvánnak december 27.; szent Györgynek április 23. (szent Demeternek október 26. ma nem nyilvános ünnep). 67.) Van-e prófétának nyilvános ünnepe? Igen, Illés prófétának július 20-án. 68.) Kiket ünnepelünk a pünkösd utáni vasárnap? Pünkösd utáni vasárnap az összes szentet együtt ünnepeljük. ======================================================================== 19. A karácsonyi és a vízkereszti idô 7. könyv szertartásai November 15-én kezdjük meg a karácsony elôkészületi idejét. A zsolozsma megszokott imái helyett az Istenszülô istenanyaságáról emlékezünk meg. A hétköznapi utrenyének böjti jellege is van. Az ünnepre testi önmegtagadással is készülünk, elôkészületi böjtöt tartunk. November 21-én felcsendül templomainkban a karácsonyi kánon: ,,Krisztus születik...'' Ennek dallama hangulatilag, tartalma lelkileg készít fel Krisztus születésére. Ez a következô vasárnapok utrenyéjének központi éneke. Ôseink bizonyára tudatosan helyezték a készület idejének középpontjába szent Miklós ünnepét. A karácsony Isten emberszeretetét hirdeti. Szent Miklós püspök is a szeretet szentje. Méltó készület rá a szeretet szentjének ünnepe. Nyilvános istentiszteleten, a december 6-a elôvecsernyéjén csendül fel az istenanya dicsérete. Az egész természet készül Krisztus születésére: a puszta, a barlang, a jászol, a furulyázó pásztorok, a kincseiket készítô perzsiai bölcsek. Ez a készülôdés minket is arra indít, hogy Máriát dicsérve, vele együtt elmélkedjünk a megszületô Krisztusról. A megváltó várás liturgikus idejében öt prófétát tisztelünk egy-egy hétköznapon. Nem véletlen ez, hiszen a próféták jövendölték meg Krisztus születését. Ôk készítették fel a zsidó népet az elsô karácsonyra. A karácsony elôtti két vasárnap a készület csúcspontja. Elôbb Jézus testszerinti ôseirôl: Ábrahámról, Izsákról és Jákobról -- a pátriárkákról emlékezünk. Velük együtt Dániel prófétáról és a három ifjúról a tüzes kemencébôl. A másik vasárnap pedig Ádámtól szent Józsefig mindazokról, akik várták az ígéret teljesedését, az ószövetségi szentatyákról. Ezekkel az elôünnepi eseményekkel jutunk el a karácsonyig. Ezek készítenek fel minket arra, hogy az ünnep kegyelmeit be tudjuk fogadni. Az ünnep liturgiája hallatlanul gazdag. A vigílián, az ünnep elôtti napon délelôtt királyi imaórákat végzünk. Ezen végig imádkozzuk azokat a zsoltárokat, amelyek a Megváltó születésérôl jövendölnek. Az imaórák énekeiben magunk elôtt látjuk a szállást keresô Máriát és Józsefet. Tanúi vagyunk a készület utolsó óráinak. A szentírási részekben halljuk a születést jövendölô prófétai szavakat, azok teljesülésének történetét, és az elsô keresztények tanúságtevését a karácsony szellemérôl. Az ünnep vigíliáján, hogy figyelmünk teljesen a lelkiekre összpontosuljon, ôsi hagyományunk szigorú böjtöt rendel. Az ünnep vecsernyéjét megosztva végezzük. Elsô felét a vigília Liturgiájával kapcsoljuk össze. A Liturgiát hétköznapokon nagy szent Bazil imáival mondjuk. A vecsernye többi részét a nagy esti zsolozsmába építjük bele. A nagy esti zsolozsmát sokfelé -- Krisztus születésének hagyomány szerinti órájában -- éjfélkor kezdik. Bevezetésül Izaiás énekét zengjük nagy ünnepélyességgel: ,,Velünk az Isten...'' Azután a vecsernye második részét imádkozzuk litiával. A litiai áldás után nyomban az utrenyét énekeljük. Az egész szertartás igazán felemelô istentiszteletünk. Tartalmi mondanivalója és hangulata a figyelmes résztvevô elôtt feltárja Krisztus születésének titkát. A karácsony elsô napjának áldozati Liturgiája kiegészíti a szent éjszaka hangulatát. Az antifona zsoltárversében felelünk az Istennek irántunk megnyilvánuló szeretetére: ,,Hálát adok neked, uram teljes szívembôl...'' A prokimen feladatunkat állítja elénk:'' Az egész föld imádjon téged...'' Az áldozási vers pedig összefoglalja, miért kell hálát adni: ,,Váltságot küldött az Úr az ô népének.'' Ha a karácsony vasárnapra esik, akkor az ünnepen Nagy szent Bazil Liturgiáját végezzük, és az oktoéch feltámadási énekei teljesen elmaradnak. Az ünnep elsô napján a napkeleti bölcsek hódolatáról is megemlékezünk. A második nap az Istenszülôé, a harmadik szent István elsô vértanú emléknapja. A karácsony utáni vasárnapon Jézus testszerinti rokonairól emlékezünk meg. Közöttük elsôsorban Dávid királyról, a zsoltárok szerzôjérôl. Józsefrôl, Jézus nevelô apjáról. Jakabról, aki egyesek szerint szent József elsô házasságából született fia, Jeruzsálem elsô püspöke, a jeruzsálemi Liturgia összeállítója volt. Nevezetesebb egyházközségek ezen a napon és október 23-án az Ô Liturgiáját végzik. A IV. század közepéig Jézus Krisztus születését, megkeresztelkedését és a Szentháromság kinyilatkoztatását egy napon, január 6-án -- ünnepeltük. A karácsonyt 380 körül kezdték külön ünnepelni. Ma a két ünnepet úgynevezett szabadnapok kapcsolják egybe, vagyis karácsony és vízkereszt vigíliája között nincs semmiféle böjt. A vízkereszt vigíliája éppúgy szigorú böjti nap, mint a karácsonyé. Egyébként a két ünnep liturgikus rendje párhuzamos. Január 6-án ugyanazokat a szertartásokat végezzük, mint karácsonykor, de vízkereszti szövegekkel. A királyi imaórák zsoltárai az önmagát kinyilatkoztató Isten nagyságát és irgalmát állítják az imádkozó elé. Az imaórák énekeiben pedig Jézus megkeresztelkedésének eseménye elevenedik meg elôttünk. A szentírási olvasmányok alapgondolatát Izaiás prófétánál találjuk meg: ,,Íme az Isten önmaga jön és szabadít meg titeket.'' A vízkereszt vigíliáján is Bazil Liturgiát végzünk vecsernyével, nagy esti zsolozsmát litiával és utrenyével. Ha az ünnep vasárnapra esik, akkor a Bazil Liturgiát az ünnep napján végezzük. Az áldozati Liturgia antifónái a vízkereszt jelentôségét fejezik ki. A zsidók húsvéti zsoltárait, az Alleluja zsoltárokat, énekeljük. Az áldozási vers Isten kegyelmének megjelenésére emlékeztet. A prokimen a megvilágosító Istent nevezi áldottnak. A vízkereszt ünnepköre január 14-ig tart. Az ünnepkör liturgiailag kiemelkedô napjai a vízkereszt elôtti szombat és vasárnap. Ezek Keresztelô Szent János működését állítják elénk. A vízkereszt utáni szombat és vasárnap a 40 napi imával és böjttel tanításra készülô Krisztust, illetve a tanítás megkezdését mutatják be. 69.) Mikor kezdôdik a karácsonyi készület ideje? A karácsonyi készület ideje november 15-én kezdôdik. 70.) Hogyan készülünk a karácsonyra? Böjttel és elôünnepekkel. 71.) Melyek a karácsony liturgikus szokásai? Királyi imaórák, elôvecsernye nagy szent Bazil Liturgiájával, nagy esti zsolozsma és az ünnepi Liturgia. 72.) Mi a karácsony liturgikus értéke? A karácsonyi liturgiák tartalmukkal, hangulatukkal segítenek átélni Krisztus születésének titkát. 73.) Milyen liturgikus rendje van a vízkeresztnek? Ugyanazokat a szertartásokat végezzük, mint karácsonykor, de vízkereszti szövegekkel. ======================================================================== 20. A triodion 7. könyv Húsvét elôtt tíz héttel kezdi meg az egyház a liturgikus felkészülést az ünnepre. E felkészülés szertartásának menetét külön liturgikus könyv, a triodion tartalmazza. A könyvrôl az egyházi évnek ezt a részét is triodionnak nevezzük. Az elnevezés eredete az három (tri) ódás kánon, amelyet ebben az idôben énekelni szoktunk. A triódot három részre oszthatjuk: az elôböjt, a nagyböjt, és a nagyhét. Az elôböjt idôszaka négy vasárnapot foglal magába. A vámos és farizeusról nevezett vasárnap arra tanít, hogy alázatosak legyünk, mert Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad. Az elôböjt második vasárnapján a tékozló fiúról szóló példabeszédet olvassuk fel. Eszerint nem számít milyen mélyrôl indulunk el a bűnbánat útján. A mennyei Atya a legnagyobb bűnösöket is tárt karokkal várja. Az utolsó ítélet képét állítja elénk a húshagyónak nevezett vasárnap. A vajhagyó vasárnap liturgiái pedig az ôsszülôk engedetlenségét és annak következményét mutatják be. Életükbôl tanulva, a böjt küszöbén bölcsességet és értelmet kérünk Istentôl, hogy a jót követni tudjuk, a rossznak pedig ellene álljunk. Az elôböjt utrenyéiben az evangélium után bűnbánati énekeket énekelünk. Az idôszak legszebb liturgikus énekét is az utrenyében énekeljük, a tékozló fiú vasárnapjától. A 136. zsoltár verseit, amelyekben a zsidók babiloni fogságára emlékezünk. Kérjük benne Istent, hogy amint a zsidókat a babiloni fogságból kiszabadította, úgy mentsen meg minket a bűn fogságából. A nagyböjt öt vasárnapja közül kettônek van ôsi liturgikus tartalma. Az elsô vasárnap az igazhitűség, az orthodoxia vasárnapja. A képtisztelet diadala ez a nap. Szent Bazil tanítása szerint a képek tisztelete azok eredetijére száll. Ezért helyes, ha az üdvözítô képe elôtt meghajlunk. A harmadik vasárnap a kereszthódolás. Ennek hetében templomaink közepére, a tetrapodra helyezzük a keresztet. Ugyanúgy, mint a keresztfelmagasztalás hetében. Kifejezzük vele hódolatunkat és hálánkat a Megváltó elôtt. E két vasárnap az egyházi év fôünnepei közé tartozik, mivel Liturgiájuknak saját antifonája van. A nagyböjt többi vasárnapja liturgikus rendjében Palamita szent Gergely, Lépcsôs szent János és egyiptomi Mária tiszteletét is végezhetjük. A nagyböjt szombatjainak is sajátos liturgiájuk van. Az elsô szombaton szent Tivadar nagyvértanúra emlékezünk, és koliba (fôtt, édes búza) áldást végzünk. A következô három szombat a halottak emlékezete. Az 5. szombat utrenyéjében énekeljük az akaftisztot, az Istenszülô Szűz Mária tiszteletére. Ebben tulajdonképpen az Istenszülô oldaláról közelítjük meg Jézus Krisztus fogantatásának, az örömhírvételnek ünnepét. A nagyböjt nem Krisztus szenvedéstörténetének emlékezete, hanem a bűnbánat ideje. Ennek ellenére a 4. és az 5. vasárnapon az evangéliumban Jézus jövendölését is hallhatjuk várható szenvedéseirôl. A nagyböjt hétköznapjaira nincs elôírva Liturgia. A vecsernyén és a VI. imaórán viszont részeket olvasunk fel az Ószövetségi Szentírásból. A különbözô szertartásokban gyakrabban énekelünk Alleluját. Ez a szó héber eredetű. Annyit jelent: Dicsérjétek Istent! Mi bűneink bocsánatát kérve mondunk dicséretet. Minden szertartásnak böjti jellege van, kivéve a szombat esti vecsernyét. A vasárnapi utrenyében a böjti idôben is Krisztus feltámadására emlékszünk, de bűnbánati éneket is mondunk. Minden hétköznapi szertartást böjti renddel fejezünk be. Ennek központi imája szent Efrém fohásza, melyben arra kérjük életünk Urát, tartsa tôlünk távol a rosszat, különösen a jó elmulasztásának bűnét, és erényekkel ajándékozzon meg minket. Szent Efrém fohászát tanuld meg, hogy a böjt folyamán magán imádságodban is elmondhasd mindennap. A nagyböjtnek két jellegzetes szertartása van: Az elôszentelt Liturgia, amelyrôl a 3. könyvben már tanultunk. A másik Krétai szent András bűnbánati nagy kánonja. E kánont szent András, Kréta fôpapja a VIII. század fordulóján szerezte. A papok a böjt folyamán többször végigimádkozzák zsolozsmájukban. Nyilvánosan a nagyböjt 5. szerdáján este, a csütörtöki utrenye keretében végezzük. Ez a szertartás 250 versben ôszinte bűnbánatot fejez ki. A verseket a pap énekli, a nép meghajlással és bűnbánati elôverssel vezeti be valamennyit. A versek elénk állítják a bűn rosszaságát. Bemutatják az Ó- és Újszövetség bűnbánóit. Felhívják figyelmünket arra, hogy mi is bűnösök vagyunk, és a nagy bűnbánók példáját követve tartsunk bűnbánatot. Visszatérô példaképünk az egyiptomi Mária, akirôl a böjt 5. vasárnapján és április 1-jén is megemlékezünk. Ô a 4-5. században, a jeruzsálemi szent helyek hatására elhagyta erkölcstelen életét, és csaknem egy fél évszázadon át szigorúan vezekelt bűneiért. A nagy kánon kiemelkedô éneke a konták. Ezt a böjt folyamán, sôt máskor is rendszeresen énekelhetjük. Elôsegíti bűnbánatunkat, mivel azt tökéletesen ki is fejezi. 74.) Mi a triodion? Könyv, amely tartalmazza a húsvétra készülés liturgikus szövegeit. E könyv használatának ideje is triodion. 75.) Melyek a triodion részei? Az elôböjt és a nagyböjt. 76.) Mi a nagyböjt? A bűnbánat, a megtérés ideje, mely a húsvétra készít fel. 77.) Hogyan készülünk a húsvétra? Megtéréssel, jó cselekedetekkel és önmegtartóztatással. 78.) Mi áll a nagyböjt középpontjában? A nagyböjt középpontjában a 3. vasárnap kitett kereszt áll. Ez bűnbánatra késztet minket. 79.) Melyek a nagyböjt sajátos szertartásai? Az elôszentelt Liturgia és a bűnbánati nagy kánon. 80.) Mikor énekeljük a bűnbánati nagy kánont? A nagyböjt 5. szerdáján este. (csütörtöki utrenye) 81.) Mi a nagy kánon célja? A nagy kánon célja, hogy bűnbánatra indítson. ======================================================================== 21. Nagy szent Bazil Liturgiája 7. könyv Esztendônként tízszer Nagy szent Bazil Liturgiáját végezzük templomainkban. Mivel ebbôl öt alkalom a triód idejére esik, kettô pedig a következô leckében tárgyalt idôre, itt az ideje, hogy külön megemlékezzünk a Bazil Liturgia szépségeirôl. Tudjuk, hogy a bizánci Liturgia ôsi formája Jeruzsálemben alakult ki. Összeállítását a hagyomány szent Jakabnak, az Úr rokonának tulajdonítja. Az üldözések idején az utolsó vacsora eseményét helyenként más imákkal vették körül, de a szertartás felépítése, menete azonos maradt. A IV. században, közel egy idôben vezette rá a Szentlélek Aranyszájú szent Jánost és Nagy szent Bazilt, hogy a Liturgia végzésében valamilyen általános szabályt alakítsanak ki. János a Konstantinápolyban és környékén mondott imákat gyűjtötte össze és alkotta meg belôle a fôvárosi Liturgiát. Ugyanezt tette Bazil Kis- Ázsiában. Mindketten saját imádságaikat is beépítették a nevükkel megjelölt Liturgiába. A Bazil Liturgia általában csak a csendes papi imákban tér el a konstantinápolyitól. Ezek az imák általában hosszabbak. Ezért a nép énekeit lassabban, ünnepélyesebb dallamon énekli. ,,Valóban méltó'' helyett legtöbbször a ,,Tebenned örvendez...'' kezdetű himnuszt -- Damaszkuszi szent János szerzeményét -- szoktuk énekelni. Ennek páratlan szép dallama és bensôséges Mária tiszteletet sugárzó tartalma liturgikus énekeink kiemelkedô értéke. Nagy szent Bazil Liturgiájának átváltoztatás körüli része megfogalmazásban pontosabb. Eszerint nem a szentekért, hanem a szentekkel együtt imádkozunk. Különösen szép imát mond a pap a Liturgia végén, az amboni ima után: ,,Teljesítettük és tehetségünk szerint elvégeztük... üdvgondozásod titkát... Megteltünk halhatatlan életeddel... engedd, hogy a jövô életben is... méltónak találtassunk...'' Az egész Liturgia értelmét, értékét és jövôbe mutatását foglalja össze ez az ima. Évente tízszer végezzük szent Bazil Liturgiáját: a karácsony és vízkereszt vigíliáján, január 1-jén (Nagy szent Bazil ünnepén), a nagyböjt öt vasárnapján, nagycsütörtökön és nagyszombaton. Ezek közül négy alkalommal vecsernyével kapcsoljuk egybe. Ilyenkor a végzésnek ideje a legkorábbi délutáni óra. Este ezeken a napokon (nagyszombat kivételével) más szertartást végzünk. Nagyszombaton este a Bazil Liturgiát vecsernyével végezzük, és ezt elôfeltámadásnak nevezzük. Az esztendô egyik legszebb szertartása. 82.) Hogyan alakult ki Nagy szent Bazil Liturgiája? Bazil összegyűjtötte és szertartási rendbe foglalta Kis-Ázsia liturgikus imáit. Ô is írt több imát. 83.) Van-e szerkezeti különbség a bizánci Liturgiák között? Nincs, a Liturgiák felépítése azonos. 84.) Évente hányszor végezzük szent Bazil Liturgiáját? Szent Bazil Liturgiáját évente tízszer végezzük. 85.) Melyek a Bazil Liturgia sajátos értékei? a.) Az átváltoztatás körüli pontosabb fogalmazás, b.) A ,,Tebenned örvendez...'' kezdetű himnusz, c.) Nagyon szép imát mond a pap a Liturgia végén. ======================================================================== 22. A pentekosztárion 7. könyv A nagyböjt 6. péntekjén befejezzük a triodion használatát. Új liturgikus könyvet veszünk elô, amelynek pentekosztárion vagy virágos triód a neve. Ebben a könyvben találjuk meg a következô két ünnep, azután a nagyhét liturgiájának imáit. Ez tartalmazza a húsvét, a Jézus Krisztus mennybemenetele és a pünkösd szertartásait, egészen a ,,Mindenszentek'' vasárnapjáig. Két ünneppel kezdjük. A böjt hatodik szombatján Lázár, a negyednapos halott feltámasztását ünnepeljük. E feltámasztással Jézus nyomatékosan bizonyította szenvedése elôtt saját istenségét. Egyúttal az általános feltámadást is el akarta hitetni. Errôl emlékezünk az ünnep énekei alapján. Az ôsegyházban Lázár szombatja azok közé az ünnepek közé tartozott, amelyen a keresztség szentségét is kiszolgáltatták azoknak, akik erre felkészültek. Lázár szombatjától az oktoéch használata szünetel. Másnap virágvasárnap. Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulásának ünnepe. Ezt az eseményt minden Liturgián magunk elé idézzük a nagy bemenettel. Amikor a pap a felajánlott kenyeret és bort az elôkészületi asztalról az oltárra viszi. A virágvasárnap litiás ünnep. Jézus Krisztus mint a béke királya vonult be Jeruzsálembe. A liturgia utal Melkizedekre, Sálem (Jeruzsálem ôsi neve, a béke városa) királyára. Az elôvecsernye olvasmányai között a Teremtés könyvébôl azt idézzük, hogy nem veheti el senki a fejedelmi pálcát urától. Jézus Krisztus az Úr. Ide szenvedni és meghalni jön. De uralkodó marad mindörökké. Erre utalnak az ünnep énekei is. Zakariás és Szofoniás próféták ekkor felolvasott jövendölései is megvalósulnak. Az ünnepet is és a liturgiáját is betölti a hozsánna, az öröm: ,,Áldott, ki az Úr nevében jön!'' Hozsánna a magasságban most ezt jelenti: Segíts, ki a magasságból jössz! Örömünk jeléül az utrenyén barkát szentelünk. A megáldott gallyakkal a kezünkben, a templomból hazatérô hívek a jeruzsálemi gyerekeket jelképezik. A nagyhét elsô három napján elôszentelt Liturgiát végzünk. E három napon a reggeli istentiszteleten és az elôszentelt Liturgián is van evangélium olvasás. Nagycsütörtökön a délutáni órák egyikében nagy szent Bazil Liturgiáját végezzük a vecsernyével. Három eseményt állít elénk e nap liturgiája: A vecsernyei rész a pénzsóvár Júdás gonoszságára emlékeztet, és arra kéri az Istent, hogy ôrizze meg lelkünket a hasonló bűntôl. Az evangélium bemutatja Jézus alázatosságát. Megmossa tanítványai lábát. Székesegyházainkban Jézus Krisztus képviseletében a püspök ma is meg szokta mosni evangélium olvasás közben 12 ember lábát. A Liturgia egészében az Eukarisztia megalapítását ünnepli. E Liturgia végétôl a nagyszombati Liturgiáig szünetel minden szentség kiszolgáltatás. Csak halálveszedelemben gyóntat, áldoztat a pap, és adja a betegek kenetét. Napjaink szokása szerint nagycsütörtökön este végezzük a nagypénteki utrenyét. Ennek keretében olvassuk fel a 12 kínszenvedési evangéliumot. Az elsô az utolsó vacsora termébe vezet minket. Végighallgatjuk Jézus Krisztus búcsúbeszédét és fôpapi imáját. A többi segít átélni Krisztus szenvedéstörténetét. Kilenc evangéliumi szakasz után harangszó van; a tizedik után már nincs és ettôl kezdve a feltámadási szertartás megkezdéséig némák a harangok. Nagypéntek szigorú böjt, parancsolt ünnep. Áldozati Liturgia nincs. Az ünnep fôistentisztelete a sírbatételi vecsernye. Megváltásunkat, Jézus Krisztus kereszthalálát ünnepeljük. Délelôtt a királyi imaórákat imádkozzuk a templomban. Ezek szentírási részeiben és énekeiben még egyszer átéljük a szenvedéstörténetet. Délután a nagyszombati elôvecsernyét végezzük. A vecsernye végén Krisztus temetését felidézve körmenetet tartunk, a Krisztus holttestét ábrázoló, vászonra festett ikonnal, a plascsenyicával. Közben az istenfélô Józsefre emlékezve énekelünk, aki a keresztfáról levett testet illô módon eltemette. A körmenet végén a sírleplet a szentsírba helyezzük. Ezt a nagycsütörtöki Liturgia végén állítottuk fel a bezárt királyi ajtó elé. A sírbatételi szertartás végén a hívek felváltva imádkoznak a szentsír elôtt. Sokfelé éjszaka is váltogatják egymást. A késô esti órák egyikében kis esti zsolozsmát végzünk, a szentsír elôtt. -- Szombaton reggel pedig az úgynevezett jeruzsálemi utrenyét. Ennek alapgondolata a csend, a nyugalom, hiszen Jézus a sírban pihen. Ez a nap a teremtés hetedik napjára emlékeztet minket, amikor az Úr megpihent, megszentelve a hetedik napot. Nagyszombat este még mindig böjti liturgikus ruhában kezdi a pap a húsvét elôvecsernyéjét, Nagy szent Bazil Liturgiájával. A vecsernye 15 olvasmányából megismerjük az Ószövetség jövendöléseit és elôképeit, amelyek Jézus Krisztus feltámadására vonatkoznak. A Liturgiára a keresztelés közbeiktatásával tért át az ôsegyház. Alleluja helyett ma is a 81. zsoltár verseit énekeljük, és közben a pap a böjti ruhát fehérre cseréli. A Kerub-himnuszt csak a mai napra elôírt szöveggel, saját dallamon énekeljük. A ,,Tebenned örvendez...'' kezdetű éneket is a ,,Ne sirass engem...'' kezdetű énekkel helyettesítjük. A Liturgia végén végezzük el a húsvéti litiai áldást. Joggal nevezzük ezt a szertartást elôfeltámadásnak, hiszen külsôségeiben és hangulatában, fôleg pedig lelki tartalmában minden a feltámadást hirdeti benne. A húsvét fôistentiszteletei a feltámadási szertartás és az ünnepi Liturgia. Ezekrôl már mindent tudunk 3. könyvünkbôl. A húsvét utáni minden vasárnapnak külön liturgikus elnevezése van. A második vasárnap Tamás apostol történetének vagyunk tanúi, és halljuk Jézus szavát: ,,Boldogok, akik nem látnak és hisznek!'' A húsvét harmadik vasárnapján a kenethozó asszonyok hűsége gazdagítja lelkünket. A további vasárnapokat a felolvasott evangéliumi történetekrôl nevezzük el. Az inaszakadtról, a szamariai asszonyról és a vakon születettrôl olvassuk az evangéliumot. A húsvét ünnepkörében szent János evangéliumát és az Apostolok Cselekedetét olvastatja végig az egyház az áldozati Liturgiákon. Az ünnepkörnek a vasárnapokon kívül nevezetes liturgikus napjai: az ünnepfelezés (húsvét és pünkösd között) ; az ünnepfelezés bezárása és a hatodik szerdán az ünnepzárás napja. A húsvét utáni 40. napon Jézus Krisztus felemelkedett a mennyekbe. Ez a csütörtök a Mennybemenetel ünnepe. A népnyelv áldozócsütörtöknek nevezi. A Mennybemenetel Liturgiájának visszatérô éneke az 56. zsoltár 6. verse: ,,Magasztaltassál föl az egekbe Isten, és a te dicsôséged az egész földön.'' Ezt a verset egyébként minden áldozati Liturgián elimádkozza a pap a két szentségi áldás között áldozás után. A Mennybemenetel is fényes, litiás ünnep. Liturgikus énekeinek egy része már elôremutat a pünkösdre. Ünnepköre a pünkösd elôtti péntekig tart. A Mennybemenetel utáni vasárnap a szent ötvened 7. vasárnapja. Ezt az elsô egyetemes zsinat atyáinak emlékére szenteljük. A pünkösd liturgikus ünneplését már ugyancsak megismertük a 3. könyvbôl. Pünkösd ünnepétôl számoljuk az úgynevezett közvasárnapokat. Az elsô ,,Mindenszentek'' vasárnapjától a 36. Vajhagyó vasárnapig. Pünkösdtôl kezdve minden szombaton és vasárnap Máté, majd Lukács evangéliumának ôseink által fontosabbnak tartott, kiemelkedô részeit olvassuk végig az áldozati Liturgiákon. A nagyböjt vasárnapjain pedig Márk evangéliumára kerül sor. A pünkösd utáni hétköznapokon Máté, Márk és Lukács evangéliumait olvassuk, ôsi szakaszbeosztás szerint. A Szentlélek imádása és közreműködése egész liturgikus életünket átjárja. Minden istentiszteletünket a Szentlélek segítségül hívásával, a Mennyei Király-lyal kezdjük. Az átváltoztatást, a Liturgia csúcspontján is a Szentlélek erejével visszük végbe. A Liturgia befejezô énekei között pedig a Szentlélek himnusza csendül fel a pünkösd másodnapi utrenyébôl: ,,Vettük a mennyei Szentlelket.'' 86.) Mi a pentekosztárion? Könyv, amely tartalmazza a nagyhét és a húsvét szertartásainak szövegeit. 87.) Milyen ünnepek vezetik be a nagyhetet? Lázár feltámasztásának szombatja és a virágvasárnap. 88.) Mit ünnepelünk nagycsütörtökön? Az Eukarisztia megalapítását. 89.) Mit ünnepelünk nagypénteken? Megváltásunkat, Jézus kereszthalálát. 90.) Melyik a nagypéntek fô-istentisztelete? A sírbatételi vecsernye. Áldozati Liturgiát nem végzünk. 91.) Melyek a húsvéti ünnepkör legjelesebb napjai? A Tamásvasárnap; a Kenethozó asszonyok vasárnapja és az ünnepfelezés. 92.) Mit ünnepelünk a húsvét utáni 40. napon? Jézus Krisztus mennybemenetelét. (áldozócsütörtök) ======================================================================== 23. A szentségek 7. könyv Jézus Krisztus hét szentséget alapított. Ezek: keresztség, bérmálás, Eukarisztia, bűnbánattartás, házasság, egyházi rend és a betegek kenete. A szentségek eszközei az Isten kegyelmének, az isteni életbe kapcsolják be a velük élôket. A szentségek mindig azt a kegyelmet adják, amire éppen szükségünk van. Születésünkkor az eredeti bűntôl kell szabadulni. Ez történik a keresztségben. Utána meg kell erôsödni az isteni életben. Ehhez segít a bérmálás és az Eukarisztia. Idônként személyes bűneinktôl kell megtisztítani a lelkünket. Ennek eszköze a bűnbánat szentsége, a gyónás. Sajátos hivatásunk a családalapítás. Hivatásunk teljesítéséhez ad segítséget a házasság szentségében az Isten. Ugyanígy hivatása azoknak, akiket erre az Isten kiválaszt, a szolgálati papság. Ennek a hivatásnak betöltéséhez ad kegyelmet az egyházi rend. Végül a célba érés, az örök életbe történô átlépéshez is segítségre van szükségünk. Ezt adja meg a betegek kenete. Mindezeknek a szentségeknek a forrása a Liturgia, hiszen az a célja, hogy megszenteljen minket. A liturgikus helyek, idôk, eszközök és fôleg a szertartások, mind megszentelésünket mozdítják elé. A Liturgiára és benne a szentségekre nem az Istennek van szüksége, hanem nekünk. Isten a mi szolgálatunk nélkül is Isten, mi viszont csak úgy tudunk az isteni életben részesülni, kegyelmet kapni, ha bekapcsolódunk a liturgiákba és részesedünk a szentségekben. Természetesen az Isten, ahol akarja, nemcsak a természet rendjét töri meg, hanem a természetfeletti rendben is akkor részesít, amikor akar. Jézus Krisztus azonban azért alapított egyházat, liturgiát és szentségeket, hogy ezekben határozza meg a kegyelem általános, ,,rendes'' útját. A szentségek kiszolgáltatásának rendjét a Szerkönyv Euchológion tartalmazza. Könyvünk befejezô részében e hét szentséget kell részletesen megismerni. 93.) Ki alapította a szentségeket? Jézus Krisztus. 94.) Hány szentséget alapított Jézus Krisztus? Jézus Krisztus hét szentséget alapított. 95.) Mik a szentségek? Isten kegyelmének eszközei. 96.) Mi a szentségek liturgikus forrása? Az áldozati Liturgia. 97.) Mely könyv tartalmazza a szentségek kiszolgáltatásának rendjét? Az Euchológion, szerkönyv. ======================================================================== 24. A keresztség és bérmálás 7. könyv Ôsszüleink bűnét az emberi természettel együtt mindnyájan örököljük. Mindenki eredeti bűnnel születik. Üdvösségünk feltétele, hogy megszabaduljunk az eredeti bűntôl. Erre a célra alapította Jézus Krisztus a keresztség szentségét. Ennek a szentségnek felvételével leszünk egyúttal az egyház tagjai. Ez az a kapu, amelyen keresztül belépünk az egyházba. A keresztséget az elsô keresztények idején általában felnôtteknek szolgáltatta ki az egyház. A keresztelésre elôkészítô oktatáson vettek részt, majd hitjelöltekként kapcsolódhattak be a Liturgia tanító részébe. Meghatározott napokon történt a keresztelés. Ma ezeken a napokon az áldozati Liturgiában ,,Szent Isten...'' helyett ezt énekeljük: ,,Akik Krisztusban keresztelkedtetek...'' Ezek közül a napok közül elsôsorban Lázár-szombatján és nagyszombaton volt mindenütt keresztelés. Az ôsegyházban is általános gyakorlat volt, hogy keresztény szülôk újszülött gyermekeit megkeresztelték. Ilyenkor a keresztszülôk mondták el a gyermek helyett a hitvallást. Ma általában csecsemôket keresztelünk. A pap a keresztség szentségét a szülôk kérésére szolgáltatja ki. A keresztszülôk kiválasztása is a szülôk kötelessége. Keresztszülô csak vallását gyakorló, lehetôleg katolikus legyen, aki vállalja a felelôsséget keresztgyermeke lelki fejlôdéséért. A szülôknek és a keresztszülôknek a parókus által meghatározott módon keresztelési oktatáson kell részt venniük. Ha felnôtt akar keresztelkedni, akkor neki kell több oktatáson megjelennie, és a keresztelés elôtt hitérôl vizsgán is tanúságot kell tennie. Az ôsegyház gyakorlatához hasonlóan az egyház ma is bevonja a közösséget a keresztség kiszolgáltatásába. Megkívánja, hogy a keresztelendô minél több hozzátartozója és az egyházközség templomi közössége is jelen legyen a keresztelésen. A keresztelés szertartása a templomajtóban kezdôdik névadással. Ezután a hitjelöltek imáját mondja el a pap, majd ördögűzést végez. Az imák után a keresztelendô, ha újszülött, akkor helyette a keresztszülôk és az összes jelenlévôk a hitvallást mondják el. A pap kérdésére az újszülött nevében keresztségi fogadalmat tesznek. A hitvallás után történik a megkenés a hitjelöltek olajával. Maga a keresztelés rövid mondat: ,,Kereszteltetik Isten szolgája N. az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében!'' ,,Amen'', felelik rá a jelenlévôk. Eközben a pap háromszor leönti keresztvízzel a keresztelendôt, átadja neki az igazság köntösét és a gyertyát, annak jeléül, hogy ezután feladata a hit és jócselekedetek világosságával tündökölni. A keresztségrôl és a bérmálásról azért tanulunk egy leckében, mert e két szentséget a pap egy szertartás keretében szolgáltatja ki. Nyomban a keresztelés után következik a bérmálás, amelynek szövege: ,,A Szentlélek ajándékának pecsétje.'' A bérmálás megerôsíti a megkereszteltet, hogy gyarapodjék a hitben, a keresztény életben, segítséget ad a rossz leküzdéséhez és a jó megtevéséhez. A bérmálás a püspök által nagycsütörtökön megáldott bérma olajjal, müróval történik. A bérmálás után folytatódik a szertartás a szentírási szakaszok felolvasásával és a szertartást befejezô imákkal. A keresztség szentségét rendes körülmények között a pap szolgáltatja ki. Szükségbôl -- például haldokló esetében -- bárki keresztelhet, aki tud keresztelni. (Elhatározza, hogy azt akarja csinálni, amit a pap szokott, és vízleöntés közben mondja: ,,Kereszteltetik...'' Azért keresztelhet szükség esetén bárki, mert a keresztség szükséges az üdvösség elnyeréséhez. Az ilyen keresztség esetén csak a bérmálást kell a papnak pótolni. Csak görögkatolikus pap (vagy római katolikus püspök és akit ô megbíz) bérmálhat. Görögkatolikus szülô csak görögkatolikus paptól kérheti gyermeke keresztelését, mert különben a bérmálás elmarad. Az ôsegyházban a bérmálás után nyomban meg is áldoztatták az újszülöttet is. A keresztelés után az újszülött édesanyja az avatás szertartásán vesz részt. Ennek szokása az ószövetségbe nyúlik vissza. Jézus Krisztust is felvitték szülei 40 napos korában a jeruzsálemi templomba. Ott áldozatot mutattak be érte, mint minden újszülöttért. Jézus ott találkozott az emberiség képviselôjével, Simeonnal. Ezt az eseményt elevenítjük fel minden avatásban, amikor a pap a gyermeket magasba emelve Simeon imáját mondja el. Az avatásban a gyermekre Isten áldását kérjük. Az édesanya fölött pedig testi és lelki megtisztulást kérve imádkozik az egyház. 98.) Mi a keresztség? A keresztség szentség, mely eltörli az eredeti bűnt és az egyház tagjává tesz. 99.) Ki lehet keresztszülô? Keresztszülô vallását gyakorló, lehetôleg katolikus lehet, aki vállalja a felelôsséget keresztgyermeke lelki fejlôdéséért. 100.) Szükségben ki keresztelhet? Szükségben -- haldoklót, vagy ha papot nem lehet hívni -- bárki keresztelhet, a következô módon. a.) Tiszta vízzel. b). Atya és Fiú és Szentlélek nevében. c) Cselekedete megegyezik az egyház szándékával. 101.) Mi a bérmálás? A bérmálás szentség, amely megerôsít a hitben és a keresztény életben. Görögkatolikusoknak görögkatolikus pap szolgáltathatja ki. 102.) Mi az avatás? Az avatás áldás, amelyben az egyház imádkozik az újszülött gyermekért és az édesanya testi-lelki tisztulásáért. ======================================================================== 25. Az Eukarisztia 7. könyv Az Eukarisztiát Jézus Krisztus az utolsó vacsorán alapította, amikor a kenyeret saját testévé, a bort pedig saját vérévé változtatta át. Tanítványainak ezt a parancsot adta: ,,Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.'' A tanítványok, illetve mai utódaik, a püspökök és a papok a szent Liturgia keretében ugyanezt teszik. Mikor történik a Liturgiában az átváltozás? Ezt nem lehet pontosan tudni. Egy biztos, a szerzés igéi: ,,Ez az én testem... Ez az én vérem...'' hozzátartoznak az átváltoztatáshoz. Az Eukarisztia akkor lesz mindenkinek személyes értéke, amikor megáldozik. Igy szolgál testünk és lelkünk gyógyulására és bűneink bocsánatára. Áldozás elôtt mindig figyelmesen mondjuk el az eukarisztikus hitvallást: ,,Hiszem, Uram és vallom...'' Az Eukarisztia célja -- a bérmáláshoz hasonlóan -- a megerôsítés. Mivel erre mindig szükségünk van, minél gyakrabban áldozzunk! Nincs akadálya annak, hogy valaki naponta áldozzék. Az eukarisztia név hálaadást jelent. Magunkhoz vételével vagy liturgikus ünneplésével hálát adunk Istennek irántunk megnyilvánuló szeretetéért és kifejezzük viszontszeretetünket. Az Eukarisztia anyaga a proszfora, az áldozati adomány és szôlôbor. A proszfora zsemle alakura sütött rendes kenyér, amelyen kereszt alakú pecsét van. A pecsét felirata: IC-XC NI-KA, Jézus Krisztus gyôz! Az Eukarisztiát az veheti magához, akinek tiszta a lelke és szentségi böjtöt tartott. Jézus Krisztus a vacsora közben áldoztatott, a szentségi böjtöt az egyház rendelte el. Idejét ezért szabadon változtatja. Az Eukarisztia nagyon fontos a betegek számára. A betegek kenetével együtt szent útravalóként szoktuk a súlyos betegnek otthonában kiszolgáltatni (lehet a kórházban is). Hogy szükség esetén a betegeket bármikor meg tudjuk áldoztatni, azért az Eukarisztiát állandóan ôrizzük a templomban. Amit az Eukarisztiáról már tudni kell, nézd át a 3. könyv függelékében! A kérdéseket is! 103.) Mi az Eukarisztia anyaga? Az Eukarisztia anyaga a rendes kenyér, proszfora és a szôlôbor. 104.) Mi az Eukarisztia hatása? a.) lelkünk és testünk gyógyulása b.) a megerôsítés c.) bűneink bocsánata. 105.) Mit jelent a görög szó, eukarisztia? Az eukarisztia hálaadást jelent. Hálát adunk Istennek, mert szeret minket és kifejezzük viszontszeretetünket. ======================================================================== 26. A bűnbánat szentsége 7. könyv A bűnbánat szentségérôl mindent megtanultunk a 3. könyv függelékében. Mégis szükséges, hogy most a szentségekrôl tanulva átismételjük a legfontosabb tudnivalókat. A bünbánat szentségét Jézus Krisztus a feltámadás délutánján alapította, amikor így szólt tanítványaihoz: ,,Vegyétek a Szentlelket, akinek megbocsátjátok bűneit, annak én is megbocsátok.'' Az ôskeresztények nyilvánosan, az egész közösség elôtt vallották be bűneiket, gyóntak. Ma a gyónó bűneit négyszemközt a gyóntató lelkiatyának vallja be. Ezt fülgyónásnak nevezzük. A 3. századtól ez vált általánossá. A gyónás legfontosabb részei a következôk: a.) a gyónó készüljön fel jól a gyónásra, végezzen lelkiismeret vizsgálatot; b.) a gyónó bűnbevallása legyen ôszinte, bánata és erôs fogadása szívbôl jövô; c.) a gyóntató az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében ad feloldozást. Megbocsátja a bevallott és megbánt bűnöket. A feloldozás után imát parancsol a pap. Ennek célja a jó útra indítás, a nevelés. Epitimion a neve. A gyónásra szükségünk van, valahányszor súlyos bűnnel bántjuk meg az Istent. Ilyenkor lelkiismereti kötelességünk gyónni. Ezenfelül ajánlatos havonta gyónni, mert minden gyónás növeli bennünk az isteni életet, erôsít a rossz elkerülésében. Rendszeres gyónással ellenôrizhetjük, mennyire él bennünk az Isten szeretete. 106.) Mi a gyónás? Szentség, amely eltörli személyes bűneinket. Jézus Krisztus a feltámadás délutánján alapította. 107.) Melyek a gyónás részei? A bűnbevallás, a bánat, az erôs fogadás és a feloldozás. A gyónás utáni ima az epitimion (elégtétel). 108.) Miért kell rendszeresen gyónni? Mert a rendszeres gyónás növeli bennünk az isteni életet, erôsít a rossz elkerülésében, ellenôrzöm magam vele. ======================================================================== 27. A házasság szentsége 7. könyv Nem jó az embernek egyedül lennie, mondta a teremtô Isten. Ezért az elsô ember mellé segítôtársat adott, az asszonyt. Az egynejű házasság tehát a teremtô Isten akarata. Jézus Krisztus a házasságot szentségi rangra emelte, megszentelte. A házasság egy férfi és egy nô (monogám) sírigtartó életszövetsége, -- kölcsönös szeretetköteléke. Benne az ember a teremtô Isten munkatársává lesz az élet továbbadásában. A házasság gyümölcse a család. A házasélet sok örömet, boldogságot rejt magában. Ahhoz azonban, hogy valóban boldog legyen, kell az Isten kegyelme, segítsége. Ezt a kegyelmet adja az Isten a házasság szentségében. Házasságra az léphet, aki megfelelô életkorú. Szellemileg és testileg alkalmas a házaséletre. Vállalni tudja a házasélet örömeivel együtt annak felelôsségét is. A házasság ugyanis hivatás. Régen úgy mondták, hogy a házasságok az égben köttetnek. Van is ebben igazság. A házasságra az Isten választja ki az embert. A szeretetet az Isten oltja az ember lelkébe. Az ember feladata hogy észre vegye az isteni kiválasztást. Észrevegye a szívében jelentkezô szeretetet. Észrevegye azt, akit az Isten neki szánt. Leendô házastársáért és leendô házasságának sikeréért mindenkinek illik imádkozni. Házasságkötésre minden görögkatolikusnak saját lelkipásztora elôtt kell jelentkezni. A további teendôkrôl ô ad felvilágosítást. A jelentkezés ideje legkevesebb hat héttel a házasság tervezett idôpontja elôtt. Még mielôtt a házasság idôpontját nyilvánosságra hoznák. Jelentkezéskor a parókus megvizsgálja, hogy a jegyesek köthetnek-e házasságot? Nincs-e ennek valamilyen akadálya? Ha van akadály, és az alól felmentést lehet kapni, akkor ezt megszerzi, vagy megadja. Meghatározza ezenkívül a jegyes oktatások számát és idejét. Jelentkezés után a parókus beszerzi a szükséges iratokat, vagy elbocsátót ad egy másik parókiára. A készülô házasságot háromszor kihirdetik a jegyesek templomában. A házasulandók részt vesznek jegyes oktatásokon. Ezeken a lelkiatya vezetésével felelevenítik hitüket, útbaigazítást kapnak a keresztény élet és mindenekelôtt a házasélet kérdéseiben. A házasságkötésnél tevékenyen fognak részt venni a násznagyok, tanuk és a nagykomák. Idejében kell ôket kiválasztani és meghívni. Násznagy általában a két keresztapa szokott lenni. Jelenlétükkel, esetleg aláírásukkal igazolják, hogy a jegyesek önként és tudatosan kötnek házasságot. A nagykomák általában a házasulandókhoz hasonlókorú házaspár. Ôk lesznek majd a házasságból születendô gyerekek -- legalább az elsô gyerek -- keresztszülei. Olyanokat kell ezért választani, akik a keresztszülôi tisztre alkalmasak. A házasságkötés elôtti napok egyikén a jegyesek szüleikkel, testvéreikkel és minél több hozzátartozójukkal együtt, érettük felajánlott áldozati Liturgián vesznek részt. Ott valamennyien meggyónnak és megáldoznak. A házasságkötés szentségi kegyelmét tiszta lélekkel illik fogadni. A házasságkötés szertartása a templomajtóban kezdôdik. Ott kérdezi ki a pap, tanuk elôtt, a házasulandókat szándékukról. A 127. zsoltárt énekelve vonulnak be a templomba. Ott a nagy ekténia alkalmi szöveggel történô elimádkozása után Jézus Krisztus elsô áldását a házasságra kérjük: ,,Magad, legszentebb Urunk, ... aki Kánában megjelentél, jelenj meg itt is láthatatlanul, és áldd meg ezt a házasságot!'' A második imában a házasulandókra kérünk áldást: ,,Áldd meg, ôrizd meg ôket, emlékezzél meg róluk!'' Ezt a szertartás egy lényeges része követi: az ünnepélyes jegyváltás, a gyűrűk megáldása. ,,Egyesítsd szolgáidat!'' -- kérjük benne Istentôl. Nálunk szokás az eskü a jegyváltás után. Ünnepélyesebbé teszi a szertartást, de a házasságkötésnek nem lényeges része. Az esketési szertartás legfontosabb része a koronázás. Kifejezi a jegyesek méltóságát és örömét. Jelképezi a házasulandók egymás iránti szeretetét. Így imádkozunk: ,,Koszorúzd meg szeretetben, egyesítsd ôket egy testté!'' Jutalmul vértanúi koronát kapnak. Vállalják, ha kell, egymásért akár a vértanúságot is. A szertartás további részeiben már mint házasokért imádkozik értük az egyház. E befejezô részek tanítása, énekeinek dallama és tartalma a házastársak egész életére megmaradó élmények. Népi szokás, hogy a házasságkötés után itt a templomban kötik be a fejét az új asszonynak. Asszonyavatásnak mondjuk és benne az Isten segítségét kéri az egyház, hogy asszonyi, édesanyai hivatásában egész életén át állja meg a helyét. 109.) Mi a házasság? Egy férfi és egy nô életszövetsége. 110.) Kik köthetnek házasságot? Akik erre szellemileg és testileg is alkalmasak; és ebben nem akadályozza ôket semmi. 111.) Mit kell tenni házasságkötés elôtt? Idôben jelentkezni a görögkatolikus papnál, jegyes oktatásra járni, gyónni, áldozni. 112.) Melyek a házasságkötés szertartásának részei? Az áldás, az eljegyzés és a koronázás. Ez utóbbi a legfontosabb rész. Jelképezi a házastársak egymás iránti szeretetét. ======================================================================== 28. Az egyházi rend szentsége 7. könyv Jézus Krisztus tanítványokat választott. Tanítani küldte ôket, és rájuk bízta a szentségek kiszolgáltatását, Isten népének megszentelését. A tanítványok utódai a püspökök. A püspökök segítôi a papok és a diakónusok. Ezek részesülnek az egyházi rend szentségében. Ebben Istentôl segítséget, kegyelmet kapnak, hogy feladatukat, hivatásukat teljesíteni tudják. Az egyházi rendnek fokozatai vannak. Legmagasabb foka a püspök. A legtöbb püspök egy-egy egyházmegyét irányít. Ôt megyéspüspöknek nevezzük. A megyéspüspököt egyházközségenként a parókusok képviselik, helyettesítik. Nagy egyházközségben a parókus segítôje a segédlelkész. A liturgiákon a felszentelt papokat diakónusok szokták segíteni. Az egyházi rend szentségét, szentelés útján, csak a püspök szolgáltathatja ki. Csak neki van erre az egyháztól, Jézus Krisztustól felhatalmazása. Elôször a kisebb rendeket adja fel, majd egy ünnepélyes Liturgia vége felé diakónussá szenteli az arra méltót. Egy másik napon, ismét a Liturgia keretében, a Hiszekegy után történik a papszentelés. Püspökké csak áldozópapot lehet szentelni. A püspök szentelés a Liturgia elején történik. A püspököt több másik püspök szokta szentelni. A szentelések szertartása a püspöki szerkönyvben, az Archieratikonban található meg. A szentelések a szolgálat eszközeinek átadásából, imából és kézrátételbôl állnak. A szentelések nyilvánosan szoktak történni, hogy a jelenlévô nép is ki tudja jelenteni: méltó a jelölt a felszentelésre. A méltó, görögül axiosz, felkiáltás ôsi, hagyományos része a szentelés szertartásának. Ki lehet pap? Csak férfi, akit az Isten erre meghív. Honnan lehet tudni, hogy kit hív az Isten? A meghívás elsô jele a lélekben, az emberben belül, sokszor alig észrevehetôen tűnik fel. Valaki egyszer csak ráébred arra, hogy nemcsak hiszi az Istent, hanem életét is oda tudná adni érte, annyira szereti. Azután rájön arra, hogy Istent csak embertársain keresztül szeretheti igazán. Alig várja, hogy istenhitét és szeretetét másoknak átadja. Közben templomi viselkedésén, gyakori áldozásán ez a belsô érzés kívülrôl is meglátszik rajta. Környezetében valaki, vagy a szülei, vagy a lelki atyja felfigyel viselkedésére, és segít meghallani Isten hívó szavát. Az isteni kopogtatás mind erôsebb lesz, de meghallásához kell a lélek belsô csendje. Érettségiig két dolga van a választottnak: figyelni az isteni szóra és tanulni. Sikeres érettségi után a püspök szava dönt: képzelôdés volt a hang, talán csak jó, példaadó világi életre hívta, vagy valóban papi hivatást kapott? Ha a püspök úgy ítéli, hogy valóban papi hivatást talál a jelentkezônél, akkor felveszi papnövendéknek. A papnövendék élete kemény. Nemcsak a teológiai fôiskola vizsgáin kell megfelelnie, hanem hat éven át helyt kell állnia a szeminárium fegyelmezett életében. Elmélyült, imádságos életet kell élnie. Engedelmességben, szeretetben, alázatosságban, türelemben, mértéktartásban, püspöke és elöljárói iránti gyermeki, társai között testvéri magatartásban kell bizonyítania, hogy a meghívást komolyan vette. Azt, hogy Isten hívó szavára igen a felelet tettekben is. A püspök a hat -- mondhatjuk próbaév -- végén újra dönt. Döntése alapján szenteli fel a papnövendéket, elôször diakónussá, majd aldozópappá. Rábízza a tanítás és a bűnbocsátás joghatóságát. Kinevezi valamelyik parókiára. Nagy felelôsség a papságot választani, de Isten kegyelme erôt ad e felelôsség vállalásához. Még nagyobb felelôsség a hívó isteni szót meg nem hallani; visszariadni a papi élet nehézségeitôl, azaz nem bízni eléggé Isten kegyelmében, és így lemaradni a papi élet szépségeirôl. Ha valaki meghallja lelkében az Isten hívó szavát, figyeljen rá. Kérje lelki atyja és szülei segítségét, hogy értelmével, akaratával, tetteivel, azaz egész életével felelni tudjon az isteni hívásra. 113.) Mit ad az egyházi rend szentsége? Az egyházi rend szentsége Isten segítségét adja a papi munkához, papi élethez. 114.) Milyen fokozatai vannak az egyházi rendnek? Az egyházi rend fokozatai: diakónus, pap, püspök. 115.) Ki szolgáltathatja ki az egyházi rend szentségét? Az egyházi rend szentségét a püspök szolgáltathatja ki. 116.) Ki lehet pap? Pap csak férfi lehet, akit Isten erre meghív. 117.) Mi a hivatás külsô jele? A hivatás külsô jele a püspöki döntés, ami a papjelölt magatartására és tudására épül. ======================================================================== 29. A betegek kenete 7. könyv Jézus Krisztus megparancsolta tanítványainak, hogy keressék fel a betegeket. Szent Jakab apostol levelében a híveknek parancsolja, hogy ha beteg, valaki hívassa el az egyház papját. Az imádkozzon felette és kenje meg olajjal. E szentírási hely tanúsítja a betegek kenetének bibliai eredetét. E szentségben az Isten segítséget ad a betegnek, vagy a gyógyuláshoz, vagy az élet legnehezebb útjához, az örök életbe történô átlépéshez. A betegek kenetét minden betegségben fel lehet, sôt fel kell venni. Ma általában így történik a szentség kiszolgáltatása: A pap elmegy a beteg otthonába, esetleg a kórházba. A beteget meggyóntatja. Utána együtt mondják el az 50. zsoltárt. A tropárok és a szentírási részek felolvasása után a pap megáldja az olajat. Azután megkeni vele a beteg érzékszerveit. Közben imában kéri az Istent, hogy gyógyítsa meg a beteget testi és lelki betegségébôl. Ébressze ôt új életre. Az imában segítségül hívja a gyógyító szenteket, elsôsorban a csodatevô ingyen orvosokat. Ezek a maguk idejében -- a kereszténység elsô századaiban - - orvosi tudományukat arra használták fel, hogy ezzel is hirdessék a keresztény hitet. A szertartás második imájában a gyógyulás kérését szentírási példákra hivatkozva megismételjük. A kenet szentségének felvétele után áldozik meg a beteg. Ebbôl is látszik, hogy a betegek kenete nem feltétlenül életünk utolsó szentsége és helytelenül teszi, aki utolsó kenetnek nevezi. A hozzátartozóknak lelkiismeretbeli kötelessége papot hívni a beteghez. Különösen, ha a beteg kéri. Sôt, ha nem kéri, akkor is kötelességünk figyelmeztetni a beteget a kenet felvételének fontosságára. Nagyon rosszul teszik, akik hamis kíméletbôl elhallgatják a beteg elôtt állapotát, és nem hívnak papot. Megfosztják ezzel a beteget a vallás vigasztalásától, az Isten segítségét biztosító szentségtôl. Akadályozzák abban, hogy a beteg kellôképpen felkészüljön az Isten elôtti nagy számadásra. Bár eszméletlen betegnek is feladjuk a kenet szentségét, mert annak bűnbocsátó hatása is van, mégse halogassuk a pap hívását. Tegyük lehetôvé, hogy a beteg öntudattal fogadja az isteni kegyelmet. Napjaink rohanó életritmusa és a sok, egyébként hasznos, gyógyszer következtében egyre gyakoribb a hirtelen halál. Ilyenkor nem lenne mód arra, hogy a betegek kenetét feladjuk. Ezért az egyház lehetôséget biztosít arra, hogy a gyógyszereket szedô, egyébként látszólag nem súlyos, fennjáró betegek a Liturgia keretében vehessék fel a betegek kenetét. Ennek ôsi hagyománya van, és a sok hírtelen halál megköveteli ez ôsi hagyomány felújítását. A betegek kenetének kiszolgáltatása mellett is törôdik az egyház a betegekkel. A beteg is tagja a közösségnek. Az istentiszteleteken részt venni nem tud, a közösségnek annál inkább kötelessége megemlékezni róla. Ezért minden istentiszteletünkön a nagy ekténiában megemlékezünk róluk, könyörgünk érettük: ,,Hajózókért, utazókért, betegekért...'' A hozzátartozók külön kérésére pedig a hármas ekténiába külön kéréseket iktatunk be. Könyörgéseket név szerint meghatározott betegekért. Betegeinket mindig jelentsük be, hogy maguk mellett tudják a közösség imádságos segítségét. Érezzék, hogy betegségükben velük az egyház. Tartósan beteg hozzátartozónkhoz rendszeresen hívjuk el a lelkipásztort gyóntatni, áldoztatni. Minden pap szívesen keresi fel havonta beteg híveit, hogy betegágyukban részesítse ôket a szent Eukarisztiában. Orvosnak, hozzátartozónak, lelkipásztornak egyaránt kötelessége mindent megtenni azért, hogy a beteg lelkileg mindig készen legyen a nagy útra: az Isten elé járulásra. 118.) Mi a betegek kenete? A betegek kenete szentség, melyet Jézus Krisztus alapított. 119.) Mit ad a betegek kenete? A betegek kenete Isten segítségét adja a gyógyuláshoz, vagy az élet legnehezebb útjához, az Isten elé járuláshoz. 120.) Mi a beteg kötelessége? Betegsége elején (pl. a kórházba menés elôtt) kérni a betegek szentségét. 121.) Mi a hozzátartozók kötelessége? A hozzátartozók kötelesek a beteghez papot hívni, segíteni beteg hozzátartozójuknak a felkészülésben és imádkozni érette. ======================================================================== 30. A temetés 7. könyv A temetés nem szentség, de éppen úgy közösségi istentisztelet, mint a szentségek kiszolgáltatása. A temetésre is vonatkozik mindaz, amit a liturgikus magatartásról, az énekrôl és a szolgálatról tanultunk. A temetés istentisztelet, amelyen nemcsak a halott testének adjuk meg a végtisztességet, hanem imádkozunk az elhunytért, kifejezzük azt, hogy az elhunyttal is szeretetközösség-ben maradtunk és kifejezzük együttérzésünket az elhunyt hozzátartozóival. Azt fejezzük ki mindezekkel, hogy a hitben, a feltámadás reményében elhunytak a szentek közösségébe tartoznak. Megemlékezünk a halottakról minden áldozati Liturgián, név szerint azokról, akiknek ezt hozzátartozói kívánják. Máskor panachidát, vagy parasztászt mondunk értük a templomban, vagy a temetôben sírjaik mellett. Esetleg az éppen akkor felállított sírkeresztjeiket megáldva. A panachida rövid halottas szertartás. Énekeit általában mindenki kívülrôl tudja. -- Ha még nem tudod, tanuld meg! -- Azt kérjük benne az Istentôl, hogy örök országában nyugtassa meg az elhunyt lelkét. A parasztász eleje a temetés megismétlése. A továbbiakban kánont énekelünk. Eközben az Isten csodálatos voltáról elmélkedünk, aki szentjeinek körében még csodálatosabb. Három különleges temetési szertartásról kell még megemlékeznünk: a.) A gyermektemetés. Ezen tulajdonképpen hálát adunk az Istennek azért, hogy megmentette a gyermeket az élet gonoszságaitól. Csalhatatlan ígérete szerint a mennyországba vezette ôt. b.) A fényes heti temetés. Ilyenkor a feltámadási szertartást énekeljük a temetésen. A feltámadásba és az örökéletbe vetett hitünk ilyenkor még inkább megnyilvánul. c.) A papi temetés. Itt arra kérjük az Istent, hogy akit e földön a papi szolgálatra kiválasztott, válassza maga mellé az örök életbe is. Hétszeres feloldozásba részesíti az egyház az elhunyt lelkipásztort, mert ô életében hétszeres veszélynek volt kitéve szolgálatának végzése közben. Emlékezzünk! Halottainkért imádkozni és az egyház imádságát kérni lelkiismereti kötelességünk. Ha eleget teszünk e kötelességnek, akkor remélhetjük, hogy majd lesz, aki érettünk is fog imádkozni, imádkoztatni. A halál közelében az elsô szertartás a haldokló ágya mellett folyik. Szertartás a lélek távozásakor. Benne azt kéri az egyház az Istentôl, hogy békével, szelíden fogadja az Úr, a hozzátérô lelket. Mentse meg minden rossztól, mint a bibliai szenteket is megmentette minden földi bajtól. Krisztus szenvedésére tekintve tisztítsa meg minden bűnétôl. Azután a temetés elôestéjén virrasztást végez az egyház. Ebben a szertartásban mintha az elhunyt szólna hozzánk. Az ô szájába adott imádság alapján elmélkedünk a halál nagy titkáról. A virrasztók ajkán pedig örvendezô ének csendül fel: Alleluja! Tudjuk ugyanis, hogy a túlvilági létben örök fényesség világít, hogy ott örvendeznek a megdicsôültek lelkei. Ezért dobog fel hangosan a mi szívünk is. Ugyanez a hit csendül ki a temetés szertartásából. Ebben három gondolat kap hangot: a.) Kicsendül belôle a természetes fájdalom: ,,Sírnom kell és zokognom, ha a halálra gondolok...'' énekeljük együttérzéssel; b.) a 118. zsoltár verseivel bekapcsolódunk az elhunyt bűntudatába. Ezt fejezi ki egyébként a temetési ruha bűnbánati piros színe is. c.) Az egész szertartás alapgondolata azonban a boldogság elnyerésének hite. A gyászoló, emlékezô hozzátartozók elé idézi az egyház Jézus Krisztus szavát: ,,Örüljetek és vigadjatok, mert a ti jutalmatok bôséges a mennyekben!'' Egyedül ez a bôséges jutalom ad vigasztalást az elválás fájdalma közepette. Imádságos kapcsolatunk az elhunytakkal a temetés után is megmarad. Hitünk szerint azok, akik földi életükben Istent tisztelték, keresték, akarata szerint törekedtek élni, azok haláluk után is az egyház közösségébe tartoznak. Mindig imádkozhatunk, sôt kell is imádkozni elhunytjainkért. Az egyház az öt halottak szombatján hramotás Liturgiával emlékezik meg róluk. Az imádkozó pap minden szombaton zsolozsmájában keres közösséget az elhunytakkal. 122.) Mi a temetés? Közösségi istentisztelet, amelyen az elhunytért imádkozunk. 123.) Mi csendül ki a temetés szertartásából? Fájdalom, bűnbánat és a feltámadás hite, reménye. 124.) Mi a panachida és a parasztász? Megemlékezô szertartások. Halottas szertartások. ======================================================================== Összefoglalás 7. könyv A liturgiáról már a harmadik könyvben tanultunk. Ezért érdemes annak a könyvnek az összefoglalóját elôször átolvasni. Keresztény liturgiánk az Ószövetség liturgiájából fejlôdött ki. Azt töltötte meg Jézus Krisztus az utolsó vacsorán új tartalommal. Megtartotta annak keretét: imádság, tanítás, áldozat bemutatás. Az áldozat azonban itt maga Krisztus, a kenyér és a bor külsô színe alatt. A jézusi liturgiát ôrizték meg számunkra az apostolok, akik közül szent Jakab imáit leírták, és ebbôl alakult ki a jeruzsálemi Liturgia. Ezt a Jakabnak tulajdonított Liturgiát formálták tovább Aranyszájú szent János és Nagy szent Bazil, akiknek liturgikus szövegeit ma imádkozzuk. A liturgiákban meghatározott szerepet kap a Biblia, az ének, a tanítás és a körmenetek. Az áldozati Liturgiát körülveszi a dicséret áldozata, amelynek részei a vecsernye, a kis esti zsolozsma, az éjféli istentisztelet, az utrenye és négy kis imaóra. Ezt nevezzük zsolozsmának, amelynek egésze nyilvános istentisztelet. Ma viszont nagy részét a pap magában mondja el. Nyilvánosan csak az ünnepeken és az ünnepi idôkben végzünk belôle részleteket. A keresztény ember nemcsak az Úr napját szenteli meg, hanem minden napnak ad liturgikus tartalmat, amivel megszenteli a napot. Megszenteli az évet is, amit egyházi évnek nevez. Az év megszentelése ünnepnapokkal és ünnepi idôvel történik. Az ünnepek között vannak állandó, a naptár napjaihoz kapcsolódó ünnepek és változó ünnepek, amelyek a húsvéttal együtt esztendônként más naptári napra esnek, és a hold-hónapnak megfelelôen alakulnak. Az ünnepek között megkülönböztetjük tartalmuk szerint azokat, amelyeken közvetlenül az Istenhez fordulunk. Ezek az Úr ünnepei. Vannak, amelyeken az Istenszülô szűz Máriához, vagy a szentekhez könyörgünk, az ô közbenjáró segítségüket kérjük. Ezek az Istenszülô, illetve a szentek ünnepei. Némely napokon, illetve ünnepeken az angyalokat részesítjük tiszteletben. A szent idôk közül kiemelkednek a karácsony és a vízkereszt körüli napok. Valamint azok, amelyek istentiszteleteit külön liturgikus könyvek használatával végezzük. Ezek a triód és a pentekosztárion használatának ideje. Liturgikus életünk velejárója az, hogy a szentségekhez járulunk. A szentségek kiszolgáltatásának szertartásai is liturgiák, akárcsak a temetés. Ezért szentségi életünk és a temetés szertartásának bemutatásával fejezzük be könyvünket. ======================================================================== Bevezetés 8. könyv A történelem az élet tanítómestere. Ha jövônket akarjuk építeni, akkor meg kell ismerni múltunkat is. Szükséges tehát, hogy hitoktatásunk keretében az egyház történelmérôl is tanuljunk. A 4. könyv csak képeket ad az egyház történelmébôl. Elsô része tulajdonképpen az Apostolok Cselekedeteinek ismertetése. Második részében pedig kiemelkedô, közismert szentek életén keresztül ismerkedünk az egyház életével. A 8. könyvben részletesebb történelmet kapunk. A magyar egyház történelmével, más vallásfelekezetekkel és a jövô alakításával is foglalkozunk. Az egyháztörténelem oktatásával hitoktatásunkat érdekesebbé tesszük. A gyerekek szívesen tanulják. Mindenekfölött pedig a múlt küzdelmeit megismerve növekszik öntudatunk. E két könyv összeállításánál különösképpen irányított a keleti kereszténység gondolkozása. Tartalmában, felépítésében és szerkesztésében egyaránt görög katolikus. Kifejezéseiben teljesen a keleti hagyományokra épül. A könyvtervezetek az egyháztörténelemnek csak azokat a részeit tartalmazzák, amelyek a fenti szempontoknak teljesen megfelelnek. De nem találjuk meg bennük a teljes egyháztörténelmet. Hiszen annak megismeréséhez két éven át heti egy-egy óra semmiképp sem lenne elég. E két könyvet azzal a szándékkal és reménnyel indítom útjára, hogy olvasói és azok, akik tanulni fognak belôlük, lelkiekben gazdagabbak lesznek. Merítsenek erôt ahhoz, hogy egyházunknak jövôt építô, öntudatos tagjaivá váljanak. A szerkesztô ======================================================================== 1. Amit az egyháztörténelembôl már tudni 8. könyv kell Az egyházat Jézus Krisztus alapította. Tanítványokat választott, belôlük közösséget hozott létre. Az egyház tehát közösség. Feje Jézus Krisztus. Mi a tagjai vagyunk. Jézus Krisztus mindig együttműködik egyházával, a Szentlélek által vezeti. Az egyház célja tagjainak üdvözítése. Ezért kapcsolódik be az egyház Jézus Krisztus munkájába: tanít, megszentel és állandóan legyôzi a gonoszt. Jézus Krisztus egy egyházat alapított. De a történelem során, elsôsorban az emberi gôg az egyházat szétdarabolta. Erre már a 4. könyvben kerestük a feleletet. És láttuk, hogy görög katolikus közösségünk megôrizte az elsô keresztények hitét. Azon nem változtatott. Nem adott hozzá emberi tudományt. Megôrizte az elsô keresztények hagyományát, liturgiáját. Egyházunk életében és tanításában a szent vértanúkat és a 4. könyvben megismert szent atyákat követi. Példájukon épülve alakítja a jövô kereszténységét. Emlékezzünk! Az egyház élete Jeruzsálembôl indult el akkor, amikor pünkösd ünnepén a Szentlélek leszállt az apostolokra. A Jeruzsálemben egyre erôsödô közösséget a zsidók üldözni kezdték. Ezzel rákényszerítették az apostolokat, hogy teljesítsék Jézus Krisztus parancsát: Induljanak az egész világra, hirdetni az örök élet igéit. Így jutottak el az akkor ismert világ minden részébe, a Római Birodalom fôvárosába is. A keresztényüldözésre a krisztusi hit terjedése során mindenütt sor került. A Római Birodalomban tíz nagy keresztényüldözésrôl tudunk. Az üldözések gyümölcse a hit rohamos terjedése volt. A sok vértanú, mint a földbe hullott mag, bôséges termést hozott. Nagy Konstantin császár tette szabaddá a birodalomban a keresztény vallást, a 313-ban kiadott milánói rendelettel. Mi személy szerint az egyházközségen keresztül tartozunk az egyházhoz. Az egész egyház ugyanis egyházmegyékre (püspökségekre), az egyházmegyék pedig egyházközségekre oszlanak. ======================================================================== 2. Az egyház, közösség 8. könyv Az emberi természetet a teremtô Isten hozta létre, és közösségi lénnyé alakított minket. Természetünknek megfelelôen közösségekben élünk: család, lakóhely, munkahely, nép, nemzet, társadalom, emberiség. Lelkiéletünk célját, üdvösségünket is csak közösségben érhetjük el. Ezért hozott létre Jézus Krisztus, üdvösségünk szerzôje közösséget, alapított egyházat. Az egyház elsôsorban szeretetközösség. Jézus Krisztus mondta: ,,Arról ismernek meg titeket, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.'' A szeretetre maga Jézus adta a példát: ,,Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda érte.'' Jézus pedig szeretetbôl adta életét barátaiért, az általa alapított szeretetközösségért, minden emberért. Ô ennek a szeretetközösségnek a feje, vezetôje. Szép példabeszédet mondott errôl. Magát szôlôtôhöz hasonlította, minket pedig szôlôvesszôhöz. Ha a vesszô a tövön van, éltetô nedvet kap tôle. Bennünk is addig van lelki élet, amíg hozzátartozunk, amíg az ô szeretetébôl táplálkozunk. (Tanultunk errôl a példabeszédrôl a 6. könyvben.) Keresztény életünk alapja a hit. Az egyház ezért hitközösség is. A kiválasztott tanítványokat Jézus három éven át tanította. Biztosította ôket, hogy amit nem tudnak megérteni, azt a Szentlélek megvilágosítása nyomán tudják majd felfogni. Tanítványait próbaútra küldte, gyakorló tanításra. Feladatukat így határozta meg: ,,Tegyetek tanítványommá minden népet!'' Azt akarta, hogy követôi egységben legyenek. Az egységért külön imádkozott. Az egyház feladata a tanítás mellett a megszentelés is. Ez általában a szentségekkel történik. Ezek közül a keresztség és a vele liturgikusan egybekapcsolt bérmálás által lépünk be a közösségbe, leszünk az egyház tagjai. Az Eukarisztia a megszentelés csúcspontja. A nagycsütörtöki utolsó vacsorán parancsolta Jézus: ,,Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!'' Az Eukarisztiát körülvevô Liturgia a közösség imája. Az Eukarisztia asztalközösségbe kapcsolja Isten népét. Az egyház tehát eukarisztikus közösség is. Jézus Krisztus arra figyelmeztette tanítványait, hogy nem a tanítványok választották Jézust, hanem Jézus választotta ôket. Ezért az egyház semmiféle földi szervezethez nem hasonlítható. Az egyház szervezete hierarchikus. Ez azt jelenti, hogy az egyház feje Jézus Krisztus. Ô választja a tanítványok mai utódait, a püspököket. A püspök a legmagasabb méltóság az egyházban. A püspök segítôi, ugyancsak nem választás útján, hanem szentelés eredményeként a papok. Az egyházi hagyomány egyes püspöki székeket külön megtisztel. Ezeket a püspököket metropolitáknak, fôpüspököknek nevezzük. Ezek közül öt külön kiemelkedik, ezek a pátriárkák. Az öt pátriárka közül az elsô a római (pápa). Ezt a szervezetet nevezzük hierarchikusnak. 1.) Mi az egyház? Az egyház közösség, melyet Jézus Krisztus alapított. 2.) Mi az egyház célja? Az egyház célja, hogy tagjait üdvösségre vezesse. 3.) Milyen közösség az egyház? Az egyház szeretet-, hit- és eukarisztikus közösség. 4.) Milyen az egyház szervezeti felépítése? Az egyház szervezeti felépítése hierarchikus. ======================================================================== 3. A sokszínű egyház 8. könyv Elindulás. Jézus Krisztus csak a zsidók között tanított. Tanítványainak azonban azt parancsolta, hogy minden népnek hirdessék az igét. A tanítványok Jeruzsálemtôl kezdve, Palesztína vidékein át, az egész Római Birodalomban, sôt annak határain kívül is hirdették a jézusi tanítást. A zsidók közül megtérôk természetesnek vették, hogy korábbi vallási szokásaikat is megtartották. A pogányságból megtérôk viszont nem voltak hajlandók magukat a zsidó szokásoknak alávetni. Ebbôl vita keletkezett -- mint a 4. könyvbôl tanultuk -- a jeruzsálemi zsidók, és a pogányokat térítô szent Pál apostol között. A vita eldöntésére az apostolok Krisztus után 50-ben összejöttek Jeruzsálemben, zsinatot tartottak. Ennek határozatai lehetôvé tették, hogy a zsidóságból megtértek továbbra is megtarthassák a zsidó szokásokat, de a megtért pogányokat nem kötelezték erre. Elismerték ezzel a sokszínűség jogosságát a hit azonossága mellett. Elterjedés. A Római Birodalom nagyon sok kultúrkört ölelt magába. A leigázott népek megtarthatták saját hagyományaikat. Megtérésükkor az apostolok és utódaik a Szentlélektôl indítva, a helyi, népi lelkületet mindig figyelembe vették. Megengedték, hogy keresztény életükbe azt beépíthessék. Így más szokások, más külsôségek vették körül a közös hitet, a közös Eukarisztiát és az egész keresztény életet; Jeruzsálemben, Kis- Ázsiában, Alexandriában, a mai Görögország, Itália vagy Spanyolország területén. Állandósulás. Évszázadok folyamán a különbözô hagyományokra építô közösségek különbözô módon fejlôdtek. Valamennyiben sajátos szokások alakultak ki. Ezek a közös hit megélésének egyedi formái voltak. Így alakult ki az egyházban a szertartások és fegyelmi elôírások, rítusok sokszínűsége. Ez a sokszínűség nemcsak azt jelenti, hogy a különbözô rítusúak másképpen imádkoznak, hanem a rítus az egész keresztény életet átjárja, jellemzi. Az egyházban kialakult sokszínűség az emberi szabadságot fejezi ki. Egyáltalán nincs a közös hit, a Jézus Krisztus tanítása és annak egysége kárára. 5.) Hány egyházat alapított Jézus Krisztus? Krisztus csak egy egyházat alapított. Ennek sokszínűsége az emberi szabadságot domborítja ki. 6.) Miért vált sokszínűvé Krisztus egy egyháza? A sokszínűség okai a megtérôk korábbi hagyományainak és kultúrájának különbözôsége, és az eltérô fejlôdés. 7.) Ma is sokszínű az egyház? Igen. Egyenjogú rítusok léteznek benne. 8.) Mi a rítus? A rítus a szertartás és az egyházfegyelmi elôírások összessége. ======================================================================== 4. Az egyetemes zsinatok 8. könyv Már a 4. könyvben és az egyház sokszínűségénél is beszéltünk az apostoli zsinatról. Ezen az apostolok gyűltek össze Jeruzsálemben, és hoztak határozatot egy vitás kérdésben. Az egyház szabaddá válása, a konstantini rendelet után újabb problémák vetôdtek fel. Ezek oka általában az volt, hogy a tanítást szóban adták tovább az üldözések idején, ráadásul titokban. Oka volt az is, hogy a különbözô közösségek között nagy volt a földrajzi távolság. A felvetôdött kérdéseket így kellett megvitatni és megoldani. Növelte a gondokat, hogy egyes keresztény tanítók a hittitkokat össze akarták egyeztetni a régi pogány filozófiával. Közelebb akarták hozni a hitet az emberi értelemhez, és eközben tévedtek. Amint azt az apostoloktól már látták, az elsô 8. században hétszer jöttek össze az egész világ püspökei. Egyetemes zsinatokat tartottak. Arra törekedtek, hogy a Szentlélek segítségével egységesen magyarázzák meg a keresztény tanítást, egységesen értelmezzék a Bibliát. Mindemellett továbbra is ápolták az egyház sokszínűségét. Ezért a világ különbözô tájain helyi zsinatokat is tartottak. Ezeken alakították ki, illetve szentesítették a helyi szokásokat, állandósították a rítusokat. Az elsô egyetemes zsinat Nagy Konstantin császár kezdeményezésére 325-ben a Kis-ázsiai Nikaiában ült össze. A császár célja az volt, hogy birodalmának szellemi, egyházi egységét megôrizze, illetve helyreállítsa. Célkitűzésében találkozott az egyház szükségletével. Ez a közös cél jellemezte az elsô egyetemes zsinatot. A zsinat hosszú idôre meghatározta az egyház helyzetét. A birodalomban, sôt a késôbb kialakuló államokban is. Az egyház történelmében egészen századunkig konstantini korszakot éltünk. A nikaiai zsinaton megkezdett munkát 381-ben a II. egyetemes zsinat fejezte be. Ezt Teodoziosz császár uralkodása idején Konstantinápolyba hívták egybe. Ez volt az I. Konstantinápolyi Zsinat. A III. egyetemes zsinat színhelye Efezus. Ez 431-ben ült össze. Az alexandriai és a szír hagyomány közötti vitát igyekezett eldönteni. Lényegében az elôzônek folytatásaként ült össze 20 év múlva 451-ben, Markiánosz császár uralkodása alatt a IV. egyetemes zsinat Kalkedonban. Az V. egyetemes zsinatot ismét Konstantinápolyba hívták össze. Ez még mindig az elôzô zsinat tanításait egészítette ki. Idôpontja 553. Ugyancsak a Kalkedoni Zsinatot magyarázta tovább a 680-81-ben ülésezô VI. egyetem zsinat. Ez volt a III. Konstantinápolyi, mert ez is a birodalom fôvárosában ült össze. Ennek idejében új jelenség a világban az iszlám elôretörése. (Kis- Ázsiát és Egyiptomot már elfoglalták. A zsinat utáni évben megostromolták Konstantinápolyt is. Azután Észak-Afrikán végigsöpörve az Ibériai-félszigeten keresztül Nyugat-Európát is veszélyeztették.) Az utolsó VII. egyetemes zsinatot 787-ben ismét Nikaiában tartották. Ez volt a II. Nikaiai Zsinat. A zsidóság és az iszlám hatására a képek tisztelete volt veszélyben. Sokáig folyt a vita. A császár és a papság egy része is a képrombolás pártján állt. Végül 843-ban egy konstantinápolyi helyi zsinat tett végérvényesen pontot a vita végére. Meghozta határozatát a képek helyes tiszteletérôl. Errôl a 4. könyvben, Damaszkuszi szent Jánossal kapcsolatban már tanultunk. 9.) Mi a zsinat? A keresztény világ püspökeinek gyűlése, amely vallási kérdésekben hoz határozatot. 10.) Milyen zsinatokat különböztetünk meg? Egyetemes zsinat. Ezen a világ minden püspöke részt vesz; Helyi zsinat. Ezen egy-egy tartomány püspökei vesznek részt. 11.) Hány egyetemes zsinat volt? Hét egyetemes zsinat volt: Nikaia 325, Konstantinápoly 381, Efezus 431, Kalkedon 451, Konstantinápoly 553, Konstantinápoly 680-81, Nikaia 787-(843). 12.) Mi volt az elsô egyetemes zsinat gyümölcse? Hosszú idôre meghatározta az egyház helyzetét a birodalomban és a késôbb kialakuló államokban. ======================================================================== 5. Az egyetemes zsinatok tanítása 8. könyv Alapja a Szentírás. A zsinati atyák nem akartak új tanítást megfogalmazni. Céljuk a Szentírás helyes értelmezése volt. Tudatában voltak annak, amit szent János evangelista írt: ,,Istent soha senki nem látta!'' Ezért nem kívántak az Isten legbensôbb titkaiba behatolni. Feladatuknak tartották viszont, hogy az Isten által kinyilatkoztatott igazságokat helyesen értelmezzék és a téves tanításokat kizárják. Állították, hogy az üdvösségre szükségeseket az Isten kinyilatkoztatta és arra törekedtek, hogy a kinyilatkoztatott igazságot tévedéstôl mentesen állíthassák Isten népe elé. Dogmák. Sokszor rossz hangzása van ennek a szónak. A görög szó viszont egyszerűen ennyit jelent: tantételek. Szilárd tanításra, tantételekre mindenkinek szüksége van. E nélkül egyetlen közösség sem állhat fenn. Az egyháznak is szüksége van biztos igazságot tartalmazó tantételekre. Különben bizonytalan az üdvösség felé vezetô út. A dogmáknak örök érvényűeknek kell lenniük. Nem lehet, hogy ami ma igaz, az holnap téves; ami ma erkölcsös, az holnap bűn. A zsinatok kánonokban fogalmazták meg tanításukat, és ezek a kánonok képezik azóta is az egyház tanítását. Körkép a zsinatok tanításáról. A kiindulás mindig valamilyen vitás kérdés volt. A legtöbb problémát Jézus Krisztus személye jelentette. Vajon Krisztus Isten vagy csak ember? Így tanítása isteni vagy csak emberi tanítás? Milyen a kapcsolat az ember-Krisztus és az Isten- Krisztus között? És Krisztus kapcsolata az Atyával? Ezekre a kérdésekre a zsinatok adták meg a feleletet. E kérdésekre a zsinatok így válaszoltak: Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember, egy személyben. Nem teremtmény. Tanítása, tettei, istenemberi mű. Egylényegű az Atyával. Öröktôl fogva született. Mária, az édesanyja valóban Istenszülô. A Szentlélek is Isten. Nem alacsonyabb rendű, mint az Atya vagy a Fiú. Az Atyától származik. Az Atyával és a Fiúval együtt imádjuk. Késôbb vetôdött fel a kérdés, hogy hány természet és hány akarat van Jézusban. Fôleg pedig az, hogyan kapcsolódik össze az emberi és isteni természet és akarat? A IV. egyetemes zsinat állapította meg, a következô kettô pedig pontosan kifejtette, hogy Jézus Krisztusban két természet van, összevegyítetlenül, ugyanakkor szétválaszthatatlanul és oszthatatlanul. A két akarat is ugyanígy van meg benne. Így minden tette egyszerre volt az ember-Jézus és az Isten-Krisztus tette. A VII. egyetemes zsinat, mint láttuk az elôzô leckében, a szent képek tiszteletével foglalkozott. Megállapította, hogy az helyes, és a Biblia tanításával összeegyeztethetô. Hitvallások. Az egyetemes zsinatok tanítását hitvallásokba is összefoglalták. Közülük az elsô két egyetemes zsinat tanítását összefoglaló Nikaia-Konstantinápolyi Hitvallást a Liturgiában is elimádkozzuk. Az Eukarisztia ünneplésekor ezzel valljuk meg hitünket. 13.) Mi a dogma? Dogma görög szó, jelentése tantétel, mely örökérvényű. 14.) Mi volt a zsinatok feladata? A Szentírás helyes értelmezése. Olyan igazságokat fogalmaztak meg, amelyek Isten népét tévedésmentesen vezetik az üdvösségre. 15.) Mi volt az egyetemes zsinatok fô kérdése? Jézus Krisztus személye. A Biblia alapján kimondták, hogy valóságos Isten és ember. Egy személyben két természet és két akarat. 16.) Mi a hitvallás? Az egyetemes zsinat tanításának összefoglalása. A Liturgiában a Nikaia- Konstantinápolyi hitvallást imádkozzuk. ======================================================================== 6. Az egyetemes zsinatok nagy egyéniségei 8. könyv Az egyetemes zsinatok tanúsítják, hogy az egyház igazi közösség. Tantételeit a zsinati atyák együtt fogalmazták meg. Minden zsinatnak volt azonban egy vagy több szellemi, lelki irányítója. Ôk közvetve vagy közvetlenül nagy hatással voltak egy-egy zsinatra és ezáltal az egész egyházi életre. E kiemelkedô egyéniségek, mint egyháztanítók állnak elôttünk példaképként. A zsinatok korának néhány szentjével már a 4. könyvben megismerkedtünk. Ezek: Szent Miklós, Aranyszájú szent János, Nagy szent Bazil és Damaszkuszi szent János. Ôk valamennyien részt vettek a zsinati munkában. Érdemes a róluk tanultakat átismételni. Szent Athanáz volt az elsô egyetemes zsinat szellemi vezére. Áriusszal szemben védte Krisztus istenségét. Látszólag csak egy i betű volt kettejük tanítása között a különbség. Csakhogy ez az i betű olyan lényeges eltérést jelentett, mint az igaz ember és a gaz ember közötti i betű. A görög homousziosz ugyanis egyvalóságot jelent; a homoiusziosz pedig hasonlót jelent. Athanáz szerint Jézus az Atyával egyvalóságú, vagyis Isten és nemcsak hasonló az Istenhez. Áriusz szerint Krisztus nem Isten, csak Isten erejével működött, és így hasonló az Istenhez. Áriusz olyan szép szavakkal adta elô tanítását, hogy hosszú idôn át hatalmas tömegeket, sok püspököt, sôt magát a császárt is megtévesztette. Athanázt száműzetésbe küldték, de ô hitéért, az igazságért minden megpróbáltatást vállalt. Végül az ô álláspontját fogadta el az egyház. Szent Athanáz emléknapját január 18-án tartja az egyház. Nisszai szent Gergely volt a II. egyetemes zsinat egyik szellemi vezére. Ô Nagy szent Bazil öccse volt, Nissza város püspöke Az ariánusoknak kedvezô császár ôt is száműzte. Az igazságtól ô sem tágított. Krisztus istenségét állhatatosan védte. Emléknapja: január 10. Alexandriai szent Kirill volt a III. egyetemes zsinat kiemelkedô egyénisége. Egy antióchiai teológus, a nagy tudású Nesztor, Krisztus istenségét akarta ,,jobban'' megmagyarázni. Ezért arról tanított, hogy Krisztusban nemcsak két természet van, hanem két személy is. Mert ahány természet, annyi személy. Így Mária nem Istenszülô, hanem csak Krisztus-szülô. Nesztor nagy tekintélyű ember volt. Még konstantinápolyi fôpüspökké is megválasztották. Kirill azonban megtámadta Nesztor tanítását. Ô is tekintélyes ember volt, Alexandriai pátriárka. Kirill pontról-pontra megcáfolta Nesztor állításait. A vita eldöntésére ült össze az Efezusi Zsinat. Ezen Kirill álláspontja gyôzött. Nesztor sajnálatos tanítása nem is gyôzhetett, mert ellene mond a Bibliának. Kirill emléknapját szent Athanázéval együtt január 18-án ünnepeljük. A zsinatokra nagy hatással volt Nazianzi szent Gergely és szent Efrém is. Gergely Nagy szent Bazil barátja volt. Beszédei és írásai útmutatásul szolgáltak a zsinati tárgyalásokon. Január 25-én van az emléknapja, de január 30-án Nagy szent Bazillal és Aranyszájú szent Jánossal együtt közös nyilvános ünnepet is tartunk emlékére. Szent Efrém 306-379-ig élt. Ô alapozta meg az edesszai teológiai iskolát. Szentírásmagyarázatokat és himnuszokat írt. Emléknapja június 8. Sztudita szent Tivadar kemény küzdelmet folytatott a képromboló eretnekség ellen. Damaszkuszi szent Jánossal együtt sokat szenvedett az igaz tanításért. A császár börtönbe záratta. Ott is halt meg. Tanítása azonban hozzájárult ahhoz, hogy halála után 17 évvel végleg gyôzött a képtisztelet az egyházban. 17.) Kik irányítottak egy-egy zsinatot? A zsinat tanítása a közösség tanítása volt a Szentlélek vezetésével. Isten azonban mindig támasztott kiváló embereket is, akik egy-egy zsinat munkáját irányították, összefoglalták. 18.) Hogyan nevezzük a zsinatok irányítóit? Hittudósoknak, egyháztanítóknak nevezzük ôket. 19.) Kik azok a hittudósok akikrôl név szerint meg kell emlékezni? Szent Athanáz az I. egyetemes zsinat idejében, Nisszéi szent Gergely a II. egyetemes zsinat idejében, Alexandriai szent Kirill a III. egyetemes zsinat idejében, Szudita szent Tivadar a VII. egyetemes zsinat idejében, Nazianzi szent Gergely és szent Efrém. ======================================================================== 7. Az egyház központjai 8. könyv Eredetük. Az apostolok hittérítô útjaik során eljutottak a Római Birodalom politikai központjaiba is. Ezekben is alapítottak egyházi közösségeket. Központi helyzetük következtében, az itteni közösségek egyre nagyobb tekintélynek örvendtek. A hely tekintélye alapján a helyi püspököt fôpüspökként kezdték emlegetni. Ebbôl a természetes ténybôl alakultak ki az egyház elsô központjai. Késôbb az új birodalmi székváros is egyházi központtá lett. Végül a kalkedoni zsinat bizánci javaslatra Jeruzsálemet is fôpüspökséggé tette. E központok püspökei a pátriárkák. Mivel végül öt központ alakult ki, ezért a központok összességét pentarchiának nevezzük. Történelmi központok. Az Apostolok Cselekedeteiben olvassuk, hogy a hívôket elôször Antióchiában nevezték keresztényeknek. Ez volt az elsô olyan központi hely, ahonnan az apostolok Kis-Ázsia közösségeit irányították. Antióchia az egyetemes zsinatok korában is jelentôs szerepet játszott. Az iszlám elôretörése vetett véget régi tekintélyének. Alexandria már az ókorban is kiemelkedô kulturális központ volt. Az általánosnál nagyobb lélekszámú zsidó közösség élt a városban. Krisztus elôtt a III. században itt fordították le görög nyelvre az Ószövetség nem görögül írt könyveit. Szent Márk evangelista -- aki Péter apostol tanítását írásba foglalta -- hirdette Egyiptomban és attól délre az igét. Feltehetôen ô alapította az alexandriai egyházközséget. Alexandriának is nagy szerepe volt a zsinatok korában. Tekintélyének az iszlám elôretörése vetett véget. Róma tekintélye kezdettôl fogva kiemelkedett a többi pátriárkátus közül. Róma volt a fôvárosa a kereszténység elsô századaiban a birodalomnak. Itt volt a legtöbb vértanú. Pál apostol fogolyként működött itt. A hagyomány szerint az apostol-fejedelmek (Péter és Pál) itt szenvedtek vértanúságot. Róma tekintélyét mindenki elfogadta. Az egyetemes zsinatok korában annál is inkább, mivel Róma legtöbbször az igaz hit álláspontjára helyezkedett. Ugyanebben a korban, legalábbis az elején, igen nagy jelentôsége volt annak, hogy a város fôpapja függetleníteni tudta magát a világi hatalomtól. Késôbb viszont éppen az ártott meg a tekintélyének, hogy a Nyugat-római császárok, elsôsorban a frank uralkodók politikai eszközévé vált. A kegyelet központja Jeruzsálem. Krisztus után 70-ben a rómaiak feldúlták a várost. Addig, mint Krisztus feltámadásának helye a legtekintélyesebb volt az egyházak között. A kereszténység szabaddá válása után, lassan alakult ki az új város. Egyházának tekintélyét a kalkedoni zsinat állította vissza. Püspökét az ötödik helyre sorolta, és pátriárkai ranggal tüntette ki. Ezzel alakult ki tulajdonképpen a pentarchia. A jeruzsálemi egyház igazi tekintélye azonban rövid életű volt. A várost Antióchiával és Alexandriával együtt elfoglalta az iszlám. Ezáltal a pátriárka szerepe egyre inkább csak névleges lett. A fejlôdés eredménye Konstantinápoly. Nagy Konstantin császár úgy ítélte meg, hogy a pogány hagyományokkal zsúfolt Róma alkalmatlan arra, hogy egy keresztény birodalom fôvárosa legyen. Ezért nem Róma átépítésére határozta el magát, hanem a birodalom keleti felében felépíttette az új Rómát és azt saját magáról neveztette el. Az új várost, Konstantinápolyt 330-ban avatták fel. Ott pogány szertartás nem folyt. A város teljesen keresztény volt kezdettôl fogva. Az új fôváros tekintélye egyre nôtt a birodalomban. Vele párhuzamosan nôtt a város püspökének tekintélye is. Már a II. egyetemes zsinatot ott tartották. Ezen merült fel a gondolat, hogy a város püspökének pátriárkai rangot kell adni. Sôt Róma püspökének tiszteletbeli elsôségéhez hasonló megkülönböztetô címmel kell illetni. Ez ellen Róma, de különösen az addigi hallgatólagos második, Alexandria élesen tiltakozott. A város püspöke pátriárka lett, de további címérôl késôbb döntöttek. A kalkedoni zsinaton történt meg végül a döntés. Ezen lett Jeruzsálem püspöke pátriárka. Így alakult ki a pentarchia. Ez mondta ki, hogy a konstantinápolyi püspök rangban nyomban Róma püspöke után következik. Így Róma tiszteletbeli elsôsége mellett Konstantinápoly fôhatalmat kapott a keleti kereszténységben. Amint Róma elsôségét sem mindenütt egyformán értelmezték, úgy a kalkedoni zsinat határozatát sem egyformán fogadták el a keresztények. Ennek ellenére a konstantinápolyi pátriárkát ma is egyetemes pátriárkának nevezi mindenki. Jóllehet a várost az iszlám 1453-ban elfoglalta és Sztambullá tette, a pátriárka tekintélye ma is kiemelkedô. 20.) Hol alakultak ki elôször az egyház központjai? A Római Birodalom politikai központjaiban: Antióchia, Alexandria, Róma. 21.) Van-e sorrend a pátriárkátusok között? Igen. Rómáé az elsô hely. Konstantinápoly fôpapját egyetemes pátriárkának nevezzük. 22.) Hogyan lett a konstantinápoly püspök pátriárka? Mint a császárváros püspöke. A fejlôdés eredményeként. ======================================================================== 8. Az egyházszakadás elôzményei 8. könyv A VI. századtól kezdve egyre mélyült az ellentét a keleti és a nyugati egyházrész között. Nyugat nem akarta tudomásul venni az egyház sokszínűségét. Kelet viszont ragaszkodott a maga rítusához, a maga hagyományaihoz. Róma ezeket elítélte, de Kelet sem maradt adós. Ismételten visszavágott. Történelmi és politikai ellentétek. Róma bukása után a longobárdok, majd még inkább a frankok világuralomra törtek. A frank királyok római császárrá is koronáztatták magukat. Törekvéseik akadálya a bizánci császár volt. A pápák támogatták a frank királyok politikai célját. Így elôbb politikailag, késôbb vallásilag is szembekerültek Bizánccal. Keleten ezzel fokozatosan elvesztették tekintélyüket. E tekintélyvesztés ellensúlyozására, maguk mögött tudva a frank politikai hatalmat és látva azt, hogy a keleti pátriárkátusokat egyre inkább szorongatja az iszlám, egyre követelôdzôbben léptek fel. Szervezeti ellentétek. Keleten a pentárchia elve alapján a pátriárkákat egyenrangúaknak tartották. Eközben mindig elismerték Róma elsôbbségét. Ez az egyenrangúság már az apostoloknál is azt jelentette, hogy bár Péter volt az elsô, de nem állt fölötte a többi apostolnak. Nem parancsolt a többinek. Jézus Krisztus az apostolok közösségét küldte tanítani. Igazi kollegialitás volt a célja. Az egyenrangúság értelmében minden pátriárkának megvolt a maga kormányzati területe. Egymás dolgába nem szóltak bele. Róma az ilyen elsôséget kevesellte. Annál is inkább, mert a konstantinápolyi pátriárka a császári tekintélyre támaszkodva akarta növelni jogait keleten. A többi keleti pátriárka ez ellen gyakran tiltakozott, és Rómához menekült oltalomért. Hitbeli ellentétek. Kelet a hittitkokat titokként kezelte. Az egyetemes zsinatok szellemében csak a téves tanítástól határolta el magát. Nyugat ezzel szemben mindent meg akart magyarázni. Ilyen alapon volt kénytelen egy helyi zsinaton megváltoztatni a nikaia- konstantinápolyi hitvallást: a Szentlélek származásáról tanító részbe betoldotta az ,,és Fiútól'' szavakat. (A betoldás igaz voltát nem tagadjuk, de jogosan csak egyetemes zsinat határozata alapján készülhetett volna új hitvallás.) Hasonlóképpen problémát okozott a halottakért mondott imádság. Kelet ragaszkodott az ôsi felfogáshoz: azért imádkozunk elhunytjainkért, mert szeretetközösségben vagyunk velük. Fenn kell tartani velük a kapcsolatot. Imádkozzuk ezeket a szavakat: ,,ha egy idôre feltartóztatva volna''. Ezt a feltartóztatást azonban sem helyhez, se állapothoz nem köti a keleti teológia. Ez a tény az Isten titka, hiszen az örök életben már nincs idô! A külsôségek ellentétei. Az eucharisztiához Nyugaton kovásztalan, keleten kovászos kenyeret használtak. A keleti papok nôs-családos emberek voltak és szakállt viseltek; a nyugatiak nôtlenül éltek és borotválkoztak. Nyugat az általa megtérített népek között a római liturgiát latin nyelven végezte, Kelet a megtérített népek nyelvére lefordította a liturgiát. Ilyen és ehhez hasonló vagy még lényegtelenebb külsôségek egészítették ki a hitbeli ellentéteket, és egyre inkább eltávolították egymástól a két egyházrészt. A szakadás elôzményeit összefoglalva, amint az az elôzôkbôl kitűnik: a gôg, a nagyravágyás, az uralkodni akarás mindkét oldalon megnyilvánuló emberi hibája. Hiányzott a Krisztustól kapott lényeg, a szeretet. 23.) Milyen lényeges elôzményei voltak a szakadásnak? Az egyházszakadásnak politikai, szervezeti és hitbeli elôzményei voltak. 24.) Mi volt az egyházszakadás politikai elôzménye? A szakadást a frankok világuralmi törekvése indította el. 25.) Milyen szervezeti elôzmények elôzték meg az egyházszakadást? Róma nem ismerte el a pentarchia elvét; Konstantinápoly pedig egyre több jogot követelt magának. 26.) Volt-e hitbeli elôzménye is a szakadásnak? Igen. Róma mindent meg akart magyarázni. Kelet a hitben az Isten titkait tisztelte; mysztérion-ként. 27.) Mi volt az egyházszakadás lényegi oka? A szeretetlenség. Mindkét oldalon emberi gôg, nagyravágyás, uralkodni akarás. ======================================================================== 9. Az egyházszakadás 8. könyv Kelet és Nyugat egyháza a történelem során többször oly mértékben eltávolodott egymástól, hogy végül szakadás jött létre közöttük. Az elsô szakadás a kalkedoni zsinat után egészen rövid ideig tartott, és nem volt hatással a késôbbi idôkre. (Akáciosz féle monofizita szakadás.) A végleges szakadás ,,fôpróbája'' a IX. század derekán volt. Ekkor Photiosz volt a konstantinápolyi pátriárka és I. Miklós Rómában a pápa. Az egymás elleni vádak általában megegyeztek az elôzô leckében felsoroltakkal. A szakadás rövid ideig tartott, de elôre vetítette árnyékát a teljes eltávolodásnak. Ezután csaknem 200 évig teljes csend következett. Mindkét egyházrész saját gondjával volt elfoglalva. A hamu alatt azonban izzott a parázs. Csak az alkalom hiányzott, hogy a szakadás lángja felcsapjon. E kétszáz év alatt Nyugaton hagyományossá vált a pápai egyeduralomról szóló tanítás, a pápai primátus. Keleten is megszilárdult a konstantinápolyi pátriárka hatalmi helyzete, hiszen a másik három pátriárkátus arab uralom alá került. A XI. század közepére a pápa és a konstantinápolyi császár politikai érdeke közelebb került egymáshoz. A pápaságot az északról rátörô normannok, a keleti császárságot pedig az elôretörô arabok veszélyeztették. Többszöri levélváltás után elhatározták, hogy felújítják kapcsolatukat. Rómából Humbertusz bíboros vezetésével követség érkezett Bizáncba. A vezetô kiválasztása nem volt a legszerencsésebb. A tárgyalások megkezdését elôfeltételhez kötötte: Vonják vissza a görögök a latinokat támadó írásokat. A császár a békét szorgalmazta, és közbenjárására az írások visszavonása megtörtént. De a követek még mindig nem tértek rá küldetésük igazi témájára, a szövetségre, a kölcsönös segítségnyújtásra. Humbertusz sértôdötten és gyalázkodón nyilatkozott a pátriárkáról, Keruláriosz Mihályról, mivel az nem akart vele találkozni. A pátriárkai cím bitorlójának nevezte. Hazatérése elôtt, hogy gyôzelmét teljessé tegye, 1054. július 16-án a Liturgiára gyülekezô nép jelenlétében kiközösítô okiratot (bullát) tett le a Hágia Szófia, Konstantinápoly fôtemploma oltárára. Ebben Keruláriosz Mihályt és minden követôjét kizárta az egyházból. Humbertusz eljárása két ok miatt is jogtalan volt: Nem volt felhatalmazása a kiközösítésre. Másrészt megbízatása már más dolgokban is lejárt, mivel küldôje, IX. Leó pápa már három hónapja halott volt. A követ pedig csak megbízója életében követ. Humbertusz jogtalan eljárása azonban elindította a végleges szakadás folyamatát. Július 24-re Keruláriosz pátriárka zsinatot hívott össze, és ezen átokkal és kiközösítéssel sújtották Humbertuszt, kísérôit, megbízóit és mindazokat, akik támogatják, vagyis az egész nyugati egyházrészt. 28.) Mikor állt be az egyházszakadás? Az egyházszakadás formailag 1054. július 16-án állt be. 29.) Kik voltak személyes okozói? IX. Leó pápa követe, Humbertusz bíboros és Keruláriusz Mihály konstantinápolyi pátriárka. 30.) Hogyan zajlott le az okmányok közlése? Humbertusz a Hágai Szófia fôoltárára tette a Kerulárioszt és követôit kiközösítô iratot. Keruláriosz zsinaton átkozta ki Humbertuszt és követôit. ======================================================================== 10. A szakadás véglegessé válik 8. könyv Senki nem gondolta, hogy az 1054-ben megindult szakadás véglegessé válik. Kelet kereszténysége az elmúlt 200 évben megszokta, hogy a latinokkal való kapcsolattartás nélkül élje vallási életét. Vagyis korábban sem volt egység, és most sem érezték a hiányát. A szakadásban nem érezte magát vétkesnek, tehát nem is volt mit jóvá tennie. Annál inkább bántotta Nyugat lelkiismeretét Humbertusz meggondolatlansága, és jogtalan eljárása. A jóvátételi szándék azonban két helytelen úton indult meg. Nyugat egységtörekvései így nem megszüntették a szakadást -- ahogy szerették volna -- hanem egyre mélyebbé tették és véglegesítették. A katonai hatalmi út. Jeruzsálem eleste után a keresztény világ figyelme Kelet felé fordult. Jámbor uralkodók és szentéletű szerzetesek arra biztatták a Nyugaton élô vallásos embereket, hogy induljanak keresztes háborúba a szent helyek visszafoglalására. A keresztes hadjáratok egyike, a szent helyek felszabadítása helyett, 1204-ben Konstantinápolyt foglalta el. Megszüntette a Kelet-Római Császárságot. Annak helyébe latin császárságot állított fel. Ennek uralma 60 évig tartott. A városba latin pátriárkátust létesítettek. Esküvel kötelezték a görög püspököket, hogy annak engedelmeskedjenek. Az esküt tett püspökök fölé latin érseket neveztek ki. Az esküt le nem tett püspököket száműzték. Így katonai erôvel hozták létre az egységet. A bizánci császár Nikaiába menekült. 60 év után Palaiologosz Mihály visszafoglalta Konstantinápolyt. Ezzel a katonai erôszakkal kikényszerített unió nyomban összeomlott. A görögökön ez az erôszak olyan sebet ejtett, amit a mai napig sem tudtak kiheverni. A latin császárság így csak mélyítette a szakadást. A nyugati zsinatok hatalmi útja. 1215-ben, a latin császárság fennállása alatt III. Ince pápa egybehívta a IX. Lateráni Zsinatot. Ez kimondta, hogy a görögök szertartását el akarja tűrni, de ahol nem szükséges, a gyakorlatban azt vissza kell szorítani. (Látjuk majd a magyar egyháztörténelemben). A latin császárság bukása után 1274-ben Lyonban tartottak zsinatot. Ez a keleti szertartást hagyományosnak mondja. Ez mindenképpen elôrelépés a Lateráni Zsinattal szemben. De a hatalmi módszer itt is érvényesült. A zsinat okmányait a görögök megkérdezése nélkül elôre elkészítették. Tárgyalásról szó sem lehetett. Az okmányok lényege a pápa egyházfôségének elfogadása, nyugati értelmezés szerint. A görögök aláírták az okmányokat, mert cserébe segítséget reméltek a fenyegetô török veszélyben. Tartalmukat azonban nem tudták elfogadni. A segély elmaradt, így az egység is meghiúsult. A nyugati egyházrész ezután nagyon mélyre süllyedt. Elôbb 70 éven át Róma helyett Avignonban -- teljesen francia befolyás alatt -- élt a pápa. Majd bekövetkezett a nagy nyugati egyházszakadás, melynek során volt, amikor három pápa uralkodott egyszerre. E fájdalmas események megtörték a nyugati egyház gôgjét. Az 1439-ben Firenzébe összehívott zsinat szelleme egészen más volt a korábbiaknál. Ez a zsinat a görögöket egyenrangúaknak nevezte. Az egység feltételeit tárgyalások után fogalmazta meg. Így minden vitás kérdésben meg tudtak egyezni. Sajnos már késô volt. A szakadás annyira elmélyült keleten, hogy az egységet gyakorlatilag nem lehetett létrehozni. Az okmányokat aláíró keleti fôpapok egy része haza se mert menni, mert népük árulóknak tartotta ôket. A firenzei zsinatnak mégis volt eredménye. Az ottani tárgyalásokat és határozatokat figyelembe véve jöttek létre mintegy 150 évvel késôbb az uniós mozgalmak. Megszületett a görög katolikus egyház kialakulásának feltétele. 31.) Mi tette véglegessé a szakadást? A nyugati egyházrész szerencsétlen egyesítési törekvései. 32.) Hogyan akarta elérni Nyugat az egységet? Elôbb katonai erôszakkal, késôbb megalázó zsinatokkal. 33.) Mikor változott meg Nyugat szemlélete? A pápák avignoni fogsága és a nyugati egyházszakadás után. 34.) Volt-e eredménye a firenzei zsinatnak? Közvetlenül nem, mert már késô volt. Közvetve igen, mert lerakta az alapját a görög katolikus egyház kialakulásának. ======================================================================== 11. Az egyházszakadás következményei 8. könyv A keleti egyházrészben. Már a VII. század óta szorongatta a Kelet- Római Császárságot az arab, mohamedán elôretörés. A Szentföldet, Arábiát, Észak-Afrikát és Kis-Ázsiát lépésrôl-lépésre vették birtokukba a hódítók. A szakadás után Nyugat nemcsak magára hagyta Keletet, hanem -- mint láttuk -- katonai támadásával még gyengítette is. Így 1453. május 29- én Konstantinápoly elesett, és a Kelet-Római Birodalom megszűnt. A fôváros eleste elôtt a város erkölcseiben is hanyatlott. Ez megmutatkozott a császári udvar szertelen életében és a közerkölcsökben egyaránt. Az egyházi életet a szeretet hiánya és a gôg rombolta. E belsô gondok mellett volt ereje a bizánci egyháznak, hogy befejezze azt a csodálatos térítô munkát, melynek eredményeként a szláv népek a kereszténységet bizánci formában vették fel. Késôbb részletesen is látjuk majd, hogy ôseink megtérítésében is kivették részüket a bizánciak. Távolabbi következménye volt Keleten az egyházszakadásnak, hogy a megkeresztelkedô új népek, a konstantinápolyi pátriárka tekintélyének hanyatlásával párhuzamosan, egyre függetlenebb egyházi szervezeteket hoztak létre. Ezt a gyakorlatot késôbb Kelet az autókefálitás tanításával szentesítette. A török alól való felszabadulás után nemzeti pátriárkátusok jöttek létre. A konstantinápolyi pátriárka keleti elsôsége csak külsôség lett. Mindezek ellenére Isten kegyelme megôrizte a keleti egyházrész lényeges egységét. Tanításának orthodoxiáját. Sem a török, mohamedán erôszak, sem a Nyugatról késôbb érkezett vallási, eszmei áramlatok nem tudták megtörni a keleti egyházat. Még a kommunizmus több évtizedes diktatúráját is kiheverték. A nyugati egyházrészben. A nyugati egyházrész már az egység idején elvesztette a krisztusi arculatot. Már rég nem volt szeretetközösség. Ennek ellenére lényegileg megôrizte a hitet, bár nem rettent vissza újításoktól. Teljesen megôrizte a legfontosabbat, az Eukarisztikus közösséget. Mindemellett hatalmi egyház volt, szeretet nélkül. A pápa világi uralkodó is volt. Szinte állandóan harcban állt a többi világi fejedelemmel. Különösképpen a német-római császárral. E harcokban többször alulmaradt. Ilyenkor teljes függôségbe került a császártól. A német-római császárok ismételten oly mértékben beleszóltak a pápaválasztásba, hogy az már egyenlô volt a kinevezéssel. Vallási kérdésekkel így nagyon keveset tudtak foglalkozni. A fôpapok is hűbérurak voltak. Elsôsorban világi gazdagságukkal törôdtek, és közben hirdették a népnek a szegénységet. Csodálatos székesegyházak épültek ebben a korban és sok más remekművet hoztak létre, de a külsô pompa egyre inkább az erkölcstelenség és hitetlenség takarójává vált. A Szentlélek kegyelme a nyugati egyházat sem hagyta elveszni. Szentéletű férfiakat és nôket támasztott Nyugaton, akik új szerzetesrendeket alapítottak. Keményen bírálták saját egyházi vezetôik életmódját. Gyakran a pápát is rendre utasították. 35.) Milyen következményei voltak a szakadásnak Keleten? Erkölcsi hanyatlás, Konstantinápoly eleste, nemzeti egyházi szervezetek, autókefál egyházak kialakulása. 36.) Milyen tevékenység esik egybe keleten az egyházszakadással? A szláv népek megtérítése. 37.) Milyen következménye volt Nyugaton az egyházszakadásnak? A hatalmi egyház végleges kialakulása. Ezzel együtt a nép és a papság, erkölcstelen élete. 38.) Hogyan segítette Isten népét a szakadás ellenére? A Szentlélek megôrizte Keleten az orthodoxiát. Nyugaton szentéletű embereket támasztott, akik harcoltak a hitért, az erkölcsös életért. ======================================================================== 12. A római katolikus egyházrész élete az 8. könyv egyházszakadás után A római egyház kezdetben nem vette komolyan az egyházszakadást. Figyelmét saját belsô bajai kötötték le. Nem vette észre, hogy a belsô bajok nagy része a szakadás következménye. A szakadással Kelet és Nyugat egyaránt kárt szenvedett. A nyugati egyház vezetôi fokozatosan elvilágiasodtak. Így az egyház tökéletlenül töltötte be hivatását, az üdvösség munkálását. A pápa, Nyugat pátriárkája és egyben a Pápai Állam uralkodója. A római nemesek választották (a Német-Római császárok is beleszóltak a választásba). A megválasztottal szemben a nemesek követelôztek. A császár többször segítette a pápát, viszonzásul beleszólási jogot követelt az egyházi életbe. Például a fôpapok kinevezésébe. A pápák nem akarták a fôpapok kinevezési jogát átadni a császárnak. Hatalmi harc kezdôdött, melyet invesztitúra (beiktatási) harcnak nevezünk. Az invesztitúra harcból a pápa került ki gyôztesen. De a császár új követeléssel állt elô: Ô a német-római császár, tehát Róma ura. Joga van a várost birtokba venni. A pápa a francia királyhoz fordult védelemért. E védelem ára viszont az volt, hogy Szép Fülöp francia király idejében francia pápát választottak, aki nem ment Rómába, hanem Avignonban telepedett le, 1305-ben. A pápák avignoni fogsága 1376-ig tartott. A pápai tekintély mindezek nyomán nagyon lehanyatlott. A pápaválasztás módja nem volt pontosan szabályozva. Így ismételten elôfordult, hogy egyszerre két, sôt három pápát is választottak. Ennek következménye volt 1378-1417-ig a nagy nyugati egyházszakadás. Ez az idô volt a nyugati egyházrész mélypontja. A megválasztott pápák és párthíveik egymás ellen szabályos harcot vívtak. A nagy nyugati egyházszakadásnak a konstanci zsinat vetett véget. Ezt Zsigmond király és császár hívatta össze. Letették mind a három pápát és helyükbe újat választottak. Az erkölcsi élet. Jézus Krisztus példát adott a szegénységre. Tanításával egy anyagiaktól független egyházat alapított. A nyugati egyház ezzel szemben nagy gazdagságra tett szert. Fôpapjai fôurak voltak. A fôpapi állásokat pénzért adták -- vették (simónia). Az egyház és az egyháziak anyagi jóléte szemben állt Krisztus tanításával és a nép szegénységével. A hagyomány szerint Jézus Krisztus tanítványai -- János apostol kivételével -- nôs, családos emberek voltak. A nyugati egyház egy helyi zsinaton elrendelte a papi nôtlenséget, a cölibátust. Ezt azonban sok esetben sem a papok, sem a fôpapok nem tartották meg. Saját törvényüket erkölcstelenül hágták át. Milyen erkölcseik lehettek, az egyháziak példáját látva, a népnek. Az eretnekségek. A hatalmi harcok és az erkölcsi eltévelyedés következménye volt az eretnekségek. Ezek magukat tisztáknak nevezték, és elsôsorban a krisztusi szegénységet hirdették. Ebbôl kiindulva szembekerültek a hatalmi, a fôúri egyház hitelveivel is. Az eretnekségek legtöbbször társadalmi és politikai forradalmakhoz, megmozdulásokhoz is vezettek. Ezért leküzdésükben az állam is részt vállalt. Az eretnekségek és az eretnekek felkutatása céljából a nyugati államok, összefonódva az egyházzal, létrehozták az inquiziciót. Művészet, tudomány. Az egyház gazdagsága lehetôvé tette, hogy a művészetek minden ágát pártfogolja. Az építészet, a festészet és a szobrászat szebbnél szebb alkotásai e kor gyümölcsei. Sajnos az ikonfestészet elveivel szemben, a fô hangsúly nem a lélek, hanem a test ábrázolására került. Ezáltal az egyházi művészet alkotásainak művészeti értékei nem mindig vallási értékek is. A hittudomány ugyanakkor óriási lépésekkel haladt elôre. Aquinói szent Tamás összefoglalta az egész keresztény tudományosságot. Amint a művészetbôl hiányzott a lélekábrázolás, úgy ez a tudomány is elsôsorban az ember eszéhez szólt. Ennek ellenére Tamás műve ma is nagy érték. Eszmerendszere egészen századunk derekáig egyeduralkodó volt a római katolikus egyház teológiájában és filozófiájában. -- Az egyetemek tudományos fejlettségével szemben állt a lelkipásztorkodó papság alacsony műveltsége. A szerzetesrendek. Jobb érzésű, vallásos emberek átlátták az egyházi élet fonákságait. Rájöttek, az eretnekekkel ellentétben, hogy az egyházat belülrôl kell megújítani. Saját életük példájával megmutatták, hogy a krisztusi tanítást meg lehet valósítani. Nagyon sok követôjük volt. Ezeket szerzetesrendekbe egyesítették. Azt, hogy a középkor ezredforduló utáni részében Nyugaton számos pozitív vonást fedezhetünk fel, Isten kegyelme után, a domonkos és ferences szerzeteseknek is tulajdoníthatjuk. Rendalapítóik, Szent Domonkos és Assisi Szent Ferenc nyomán mutattak példát a krisztusi életre. Vezették, tanították a népet. Hithirdetésükkel megmutatták az üdvösség útját, és megfékezték az eretnek mozgalmakat. Hitükkel és szeretetükkel ellensúlyozni tudták a hatalmaskodó, és erkölcstelen egyháziak káros tevékenységét. Munkájuk egyik gyümölcse volt, hogy a felfedezett amerikai kontinensen az egyház megkezdte missziós munkáját. 39.) Milyen következménye volt Nyugaton az egyházszakadásnak? Az egyház Nyugaton teljesen elvilágiasodott. 40.) Miben nyilvánult meg az elvilágiasodás? A pápa fejedelem, a fôpapok fôurak lettek. Az egyház nagy vagyonra tett szert. 41.) Mi lett az elvilágiasodás következménye? Hanyatlott a vallási élet. A nép elszakadt az egyháztól. Eretnek mozgalmak léptek fel. 42.) Milyen értékei voltak a középkori Nyugati egyháznak? Pártolta a művészeteket, fellendítette a hittudományt. 43.) Mivel irányította a Szentlélek a nyugati egyházrészt? A szerzetesi közösségekkel. Ezek hitükkel és szeretetükkel vezették a népet. Ellensúlyozták a hibákat. ======================================================================== 13. Reformáció és ellenreformáció 8. könyv Elôfutárok. Az ezredforduló utáni nyugati eretnekségek csak helyi jellegűek voltak. A domonkos és a ferences szerzetesek fellépése elôsegítette megsemmisítésüket. Az angol Wyclif János tanítása azonban hosszú idôn át tartotta magát. Sôt Husz János cseh hitújító átvette a wyclifi tanokat. Népszerűsítette és követôin keresztül több mint 100 évig ébren tartotta azokat. A reformáció A XVI. század elejére a nyugati egyház belsô bajai tovább növekedtek. Különösképpen német nyelvterületen alakult ki olyan helyzet, amely jó táptalajt biztosított a reformáció számára. Luther Márton ágoston rendi szerzetes volt a német reformáció kezdeményezôje. Zwingli és Kálvin János indította el a helvét vagy francia reformációt. A reformátorok már kezdetben sem egyeztek meg egymással. Mind külön utat keresett. A lutheri reformáció eredménye az evangélikus vallás, a Kálvinié a református vallás. De már az elsô évtizedekben is több reformált vallás jött létre. A reformátorok fô törekvése a római egyház erkölcsi megújítása. Késôbb azonban hozzányúltak azokhoz a tantételekhez, amelyek közösek az orthodoxiával, és amelyekben a római egyház is megôrizte igazhitűségét. Így az egyház megreformálásából hitújítás lett. Ez nem közelebb vitt a krisztusi eszményhez, tanításhoz, hanem egyre távolabb vitt tôle. Ennek ellenére volt a reformációnak jó gyümölcse is. Pozitívumok. A reformáció bátran nyúlt a Bibliához. Kidomborította annak fontosságát. A római katolikus egyházban, bár nagy tekintélye volt a Bibliának, az nem került a nép kezébe. Még az egyházi tudományosság is ritkán hivatkozott rá. Látszólag csak a kimondott tételek alátámasztására használták, másodrangú érvként. Róma szava volt a döntô. A reformátorok lefordították a nép nyelvére az írásokat, és a nép által beszélt nyelven végezték istentiszteleteiket. Ez a római egyházzal szemben feltétlen elôrelépés volt. A római egyház ugyanis azzal is ki akarta fejezni egységét, hogy mindenütt latin nyelven végezte istentiszteleteit. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy mindezek csak a római gyakorlattal szemben jelentettek fejlôdést. Keleten ugyanis a Biblia szerepe, a népnyelvű liturgia természetes volt kezdettôl fogva. A reformáció kezdetben a társadalmat is meg akarta reformálni. Ennek eredményét látva, e kérdésben hamar visszaléptek. Káros következmények. Az egyházszakadás után Nyugat megôrizte az eukarisztikus közösséget és a hitközösséget. Kelet és Nyugat között ugyanis elsôsorban joghatósági volt az ellentét. Néhány kisebb jelentôségű hittétel magyarázatában eltértek egymástól, de a hit lényegét ez a két közösség megôrizte. A reformáció legnagyobb negatívuma a hitközösség megbontása. Ez a Biblia szabad értelmezésén alapult. Ennek az lett a gyakorlati következménye az, hogy ma már több száz, egymás tanítását el nem ismerô reformált gyülekezet létezik. Ugyancsak a Biblia szabad értelmezésének következménye az eucharisztia elvetése, elvesztése. Felmerül a kérdés: Ki és hogyan értelmezze a Bibliát? A reformáció ugyanis nem fogadja el az egyház hierarchikus rendjét. Nincs hierarhia, nincs papság, tehát senki sem tanító, illetve mindenki tanító. Ha mindenki tanító, akkor az egyház demokratikus közösség, és Krisztus is csak egyike a tanítóknak. Félelmetes következetesen végigvinni a reformátorok gondolatsorát. Akik végigvitték, azok eljutottak a dogma nélküli kereszténységhez, vagy a teljes hitetlenséghez. Végül negatívum a protestantizmusban a házasság szentségi voltának tagadása. Az csak egyszerű szerzôdés, és nem szentség. Ez volt az elsô lépés a családi élet ma tapasztalt válsága felé. Úgy lehet összegezni a káros vonásokat, hogy ahol a hitújítás tagad, protestál, ott van a legnagyobb hiba. Nincs eucharisztia, nincs hierarchia, nincs házasság szentsége. Ezért nevezik a reformált vallásokat gyűjtônéven protestánsoknak. Az ellenreformáció. A közismert reformátorokon kívül számos névtelen püspök, pap és hívô kereste évtizedeken keresztül a vallásos élet megújításának útját. Nem a hitújítás módszereivel, hanem az egyházak keretein belül. A hitújítás gyors terjedése azután a nyugati egyház vezetôit is felébresztette. 1546-ban Tridentben zsinatot hívtak össze. Ez megszakításokkal 18 éven át ülésezett. Eredményeként a nyugati egyház újjászületett. E megújulásban nagy szerepe volt a Loyolai Szent Ignác által alapított Jézus Társaságnak, a jezsuita rendnek. A katolikus megújulást a történelem ellenreformációnak nevezi. Ez a tridenti zsinaton és a szerzetesek, elsôsorban a jezsuiták tevékenységén kívül két dolgon alapult: Társadalmilag: sem a nép, sem a fôurak nem kapták meg a protestantizmustól azt, amit vártak. A nép szabadságot várt, az urak az egyházi birtokok megszerzését. Vallásilag: A protestantizmusnak nem volt nemzetközi szervezete. Így a helyi közösségek teljesen ki voltak szolgáltatva az uralkodóknak. Ugyanakkor a szabad bibliamagyarázat bizonytalanná tette az igazságot, a hitet. Az ember viszont természete szerint vágyik bizonyosságra. A katolikus megújulás eredményei. A Tridenti zsinat a nyugati egyházat visszafordította a krisztusi alapokra. A zsinat komoly önvizsgálat volt. Nem szégyellt szembenézni önmagával és a világgal, vagyis megbánni bűneit. A zsinatra Luthert és követôit is meghívták. Luther halála után a követôi meg is jelentek, de nem tudtak megegyezni velük sem. Hiányok. Nem ismerte fel a zsinat hitújítás értékeit (Biblia, nemzeti nyelv). Nem ült le tárgyalni a hitújítókkal. Csak diktálni akart, mint korábban Kelettel szemben. 44.) Kik voltak a reformáció elôfutárai? Wyclif és Husz János. 45.) Mi volt a reformáció kiváltó oka? A római katolikus egyház belsô bajai. 46.) Melyek a reformáció nálunk legismertebb formái? A lutheri evangélikus és a kálvini református vallás. 47.) Melyek a reformáció értékei? A Bibliát a nép kezébe adja, a népnyelvű istentisztelet. 48.) Mi a reformáció káros következménye? A hitközösség megbontása, a hierarchikus egyház elvetése, az eucharisztia és a házasság szentségének tagadása. 49.) Mi volt a káros következmények alapja? A szabad bibliamagyarázat. (Nincs tanítóhivatal, így ahány tanító, annyi tanítás). 50.) Mi az ellenreformáció? A római katolikus egyház lelki megújulásának kezdete. 51.) Kik voltak az ellenreformáció vezetôi? A jezsuita szerzetesek és a Tridenti Zsinat. 52.) Miért ért el sikereket az ellenreformáció? Mert a szabad bibliamagyarázat bizonytalanná tette a hitelveket. Az emberben pedig él a bizonyosság vágya. 53.) Miért maradhatott fenn mégis a protestantizmus? Az ellenreformáció szeretetlen módszere miatt. ======================================================================== 14. Ôseink elsô kapcsolata a 8. könyv kereszténységgel A magyarok történelmének kezdeteirôl, vándorlásukról, letelepedésükrôl a történelem órán tanultatok. Ôseink vallásáról azonban ott csak néhány mondatot hallhattatok. A történelem órának ugyanis nem feladata ezzel részletesen foglalkozni. Ezért kell a hittanórán a magyar egyháztörténelemmel foglalkoznunk. Azok a nomád pásztorkodó törzsek, melyekbôl ôseink is származtak, a hagyomány szerint Dél-Oroszország területén kerültek elôször kapcsolatba a kereszténységgel. Korábbi vallásukról semmi biztosat nem tudunk. Jézus Krisztus elsôként meghívott apostola: szent András hirdette közöttük elôször a Megváltó tanítását. Talán éppen közöttük szenvedett X alakú kereszten vértanúságot. Keresztünkben ennek a hagyománynak alapján van benne a harmadik, ferde ág. Amikor vándorlásaik során a Kaukázus és a Krim félsziget közötti területen vonultak keresztül, az örmények apostola, Világosító szent Gergely végzett közöttük térítô munkát. Szent Jeromos már a IV. században azt írta: A hunok tanulják a zsoltárokat. Sajnos a hun bibliafordítás elveszett. Csak közvetve tudunk róla. Ezek között a hunok között, könnyen lehet, hogy ôseink is ott voltak. Gordasz az elsô hun-ugor fejedelem, aki Bizáncban megkeresztelkedik. A tekintélyüket és megélhetésüket féltô pogány papok, sámánok, felizgatták a népet és a krisztusi tanítást hozó Gordaszt megölték. Ô az elsô magyar vértanú, aki meghalt a hitért. Sok megkeresztelt ôsünk Gordasz halála után is hű maradt hitéhez. Bizáncból missziós püspököt küldtek közéjük. Ôseink további vándorlásai során Levédiában és még inkább az Etelközben olyan népekkel kerültek kapcsolatba, akik már keresztények voltak, és kereszténységüket Bizáncból kapták. Legyôzték ezeket a népeket, de szokásaikat, vallásukat, szertartásaikat megismerték, megszerették és lassan átvették. Új szálláshelyeiken egyre bôvült a kapcsolatuk Bizánccal. Már nemcsak más népek közvetítésével, hanem közvetlenül is megismerték Bizánc kultúráját és hitét. A bizánci árukkal együtt a kultúra és a vallás is egyre nagyobb tért hódított köztük. Bizánc politikai szövetséget kötött ôseinkkel, a bolgár-besenyô szövetséggel szemben. A bizánci szövetség azt is jelentette, hogy a szövetséges nép között hittérítô papok is megfordulhattak. A bizánci testvérpár, Cirill és Methód nem a magyarok megtérítésére kaptak megbízást, hanem a szláv népekhez vitték el Krisztus tanítását. Azonban a hagyomány szerint útközben magyar törzsekkel is találkoztak, akik ,,barátságosan fogadták ôket''. A szerzetesek biztosan nem hagyták ki az alkalmat, látva a barátságos fogadtatást, és ôseinknek is beszéltek Krisztusról. Ôseink nem készítettek feljegyzéseket. Életüket más népek írásaiból, elsôsorban a Kelet-Római Birodalom krónikáiból ismerjük. Ezek az írások ôseinket turkoknak, hunoknak vagy ugoroknak nevezik. Legtöbbször más népekkel együtt említik. Ôseink keresztény kapcsolatairól is ezekbôl szerezhetünk tudomást. 54.) A hagyomány szerint ki hirdette ôseink között elôször Krisztust? Az elsônek meghívott apostol, Szent András. 55.) Ki volt az elsô magyar vértanú? Gordasz fejedelem. 56.) Kik hirdették a vándorló magyaroknak a kereszténységet? Világosító Szent Gergely az örmények apostola; de találkoztak Szent Cirillel és Metóddal is. 57.) Honnan kapta ismereteit a magyarság a kereszténységrôl? Bizáncból. És akik megkeresztelkedtek, bizánci rítusúak lettek. ======================================================================== 15. A magyarok megkeresztelkedése 8. könyv Átmenetileg megromlott a magyarok kapcsolata Bizánccal. Így a besenyôk föléjük kerekedtek. Ôseinknek menekülniük kellett Etelközbôl. Így jutottak be a Kárpátokon keresztül az új hazába, végleges letelepedésük helyére, ahol ma is élünk. Itt az ország déli és keleti felében bizánci keresztényeket, elszlávosodott bolgárokat találtak. Az ország nyugati részében pedig morvákat, akiknek korábban Cirill és Methód hirdették a hitet. Legyôzték az itt lakókat. De a legyôzött népek révén újabb hatás érte ôket a keresztény hit és kultúra részérôl. Letelepedtek. Néhol olyan helyekre, ahol már templom is volt. A templomok és a templomi szertartások még nagyobb hatással voltak rájuk. Árpád fejedelem unokája, Bulcsu vezér Tormással együtt 948-ban keresztelkedett meg Bizáncban. Néhány évvel késôbb pedig Erdély és a Tiszántúl ura, Gyula is a görög rítus szerint keresztelkedett meg. Gyula szálláshelyén telepedett le a magyarok elsô püspöke, Hierotheosz. Ôt a konstantinápolyi pátriárka küldte hazánkba. Az ô térítô munkája nyomán a kereszténység gyorsan terjedt hazánkban. A Maros-Tisza vidék és az Erdélyi középhegység lakói keresztelkedtek meg elsôsorban. A hit gyors terjedését az magyarázza, hogy a kereszténység nem volt ismeretlen, mert ôseink már vándorlásaik során megismerték. Ajtony Viddinben keresztelkedett meg. Hatalmát egészen a Duna vonaláig kiterjesztette. Marosvárott Keresztelô Szent János tiszteletére monostort építtetett. A hívek nagy száma miatt egyre több szerzetesre volt szükség. Régészeti leletek tanúsága szerint Hierotheosz püspök és papjai nemcsak Gyula szállásterületén térítettek, hanem az ország minden részén. Hierótheosz püspöknek két utódáról tudunk: Theophilaktoszról és Antónioszról. Mindkettônek megtalálták a pecsétjét. Theophilaktoszét New York-ban ôrzik. Gyula fejedelem leányát Saroltát Géza, a vezértörzs fejedelme vette feleségül. Saroltát még Hierótheosz püspök keresztelte meg. Felesége hatására Géza is megkeresztelkedett. Mintegy ötven évvel késôbb Gyula egykori területén Ajtony uralkodott. 972-ben a görögök és a németek kibékültek. A magyar nép két tűz közé került. Könnyen az avarok sorsára juthattunk volna. A korábbi kalandozások miatt ugyanis I. Ottó császár megtorlásra készült. Géza a veszély elhárítása érdekében, józan politikai megfontolás alapján, Nagy Ottó szövetségét kereste. Követeket küldött hozzá. Ottó elfogadta a szövetséget, de ennek ára volt, Be kellett engedni a római papokat az országba. Géza elfogadta a feltételt. Jöjjenek inkább a papok, mint Ottó katonái! Fiát, Vajkot római papokkal kereszteltette meg. A névválasztásban ôsi hagyományt folytattak, Géza, sôt már Gyula is az elsô vértanú nevét, Istvánét vette fel a keresztségben. Géza és István is látták, hogy az ország léte, fennmaradása megköveteli a nyugati szövetséget, ami együttjárt a nyugati térítéssel. De megtettek mindent annak érdekében, hogy hazánk eredeti kereszténysége, a bizánci rítus sérelmet ne szenvedjen. István király például egyszerre alapított zarándokházat Rómában és Konstantinápolyban. Jeruzsálemben pedig monostort. A délvidék hatalmas ura, Ajtony Bizánc szövetségese volt. A központi hatalom ellensége. Szembekerült Istvánnal. Sérelmesnek tartotta a nyugati szövetséget és a nyugati térítést. István hadvezére, Csanád éjszakai orvtámadással legyôzte Ajtonyt. Csanád a marosvári monostorból a görög szerzeteseket Oroszlánosra telepítette át. Helyükre latin szerzeteseket hozott, és latin püspökséget alapított. Géza és István nem lehettek mindenütt jelen. Így Róma és Bizánc feszültségének hatása lépten-nyomon érezhetô volt hazánkban is. A fegyveres kísérettel térítô nyugati papoknak nem tudott ellenállni a pogánynak kikiáltott görög szertartású nép. A vándorlásból magukkal hozott, a letelepedésben megerôsített hagyományt azonban semmilyen erôszak nem tudta kiirtani. Az ôsmagyar bizánci közösségek ragaszkodtak a monostorok görög szerzeteseinek lelkipásztori tevékenységéhez. 58.) Hol élt az elsô püspök a letelepedett magyarok között? Az elsô Bizáncból jött püspök, Hierotheosz Gyula vezér szálláshelyén élt. 59.) Kik voltak az elsô keresztény magyar vezérek? Bulcsu, Gyula, Ajtony és Géza. Valamennyien bizánci szertartásúak. 60.) Hol volt hazánk elsô vallási központja? Marosvárott. Ajtony vezér szálláshelyén. 61.) Hogyan kerültek hazánkba a római katolikusok? Géza és István politikai megfontolásból engedték be ôket Így akarták megelôzni a német-római császár támadását. ======================================================================== 16. Bizánci rítusú magyarok az Árpádházi 8. könyv királyok korában Géza és István politikája nyomán a görög és római egyház együttélésének érdekes formája alakult ki hazánkban. Az Ajtony legyôzése utáni idôbôl nem tudunk újabb magyarországi görög püspökrôl. A vallási élet központjai a régi és újonnan alakuló monostorok lettek. A nép, a szerzetesek és a szerzetesnôk zömmel görög szertartásúak voltak, az István által alapított egyházkormányzat római. Cseh, német és olasz papok lettek a püspökök. Az újonnan megtért magyarok között ez nem okozott különösebb problémát. Hiszen sem a görögül, sem a szlávul imádkozó bizánci szertartású papok nem voltak olyan jártasak, hogy a különbség gondot okozott volna. Ôk a két szertartásban egy vallást láttak. István király halála után egyre kevesebb bizánci rítusú pap és szerzetes jött hazánkba. Annál nagyobb tömegben jöttek Nyugatról bencések és más nyugati papok. Ezek különösen az egyházszakadás után magukkal hozták Nyugat Bizánc gyűlöletét. A görögöket eretnekeknek tartották, és egyre keményebben léptek fel ellenűk. A trónviszályok is a római egyház elôretörésének kedveztek. A régi szerzetesházakban még együtt éltek a magyar bizánci szertartású szerzetesek az idegen latinokkal. Az egyház szervezete tovább latinosodott, de az egyházi élet még mindig bizánci jellegű volt. Jellemzô erre az elsô magyarországi zsinat. Ezt 1092. május 20-án, pünkösd napján nyitották meg Szabolcs várában. Ennek törvényei a görög egyház gyakorlatát fogadták el, például a papi nôsülésrôl, az ünnepekrôl és böjt elsô napjáról. Királyaink közül többen a görög szertartáshoz húztak. Jó kapcsolatot tartottak fenn Bizánccal. Ennek ellenére politikából, különösen az ország nyugati részén a római egyház megszilárdulását mozdították elô. 1204-ben felmerült a gondolat, hogy bizánci rítusú püspökséget kellene felállítani. A római fôpapok tiltakoztak ellene. A király pedig nem állt ki következetesen a bizánci szertartás mellett. A görög püspökség felállítása csak terv maradt. Ugyan ebben az évben ugyanis a keresztesek elfoglalták Konstantinápolyt. Megalakították a latin császárságot és a bizánci latin pátriárkátust. Tizenegy évvel késôbb a IV. Lateráni Zsinat pedig a görög szertartás korlátozásáról hozott határozatot. Ez a határozat, amelyik véglegessé tette a szakadást Kelet és Nyugat között, nagy csapást mért a magyarországi görög egyházra. Többé szóba sem jöhetett görög püspökség felállítása. Sôt a római püspökök a görög közösségekbe a zsinat rendelkezésének megfelelôen, római papokat küldtek, hogy így a hívek mind rómaiakká legyenek. A magyar bizánci rítusú közösségeket azonban ez a lelki erôszak sem tudta elpusztítani. A magyarországi görög közösségek elpusztítását a tatárok vitték végbe. A tatárjárástól elsôsorban az ország keleti részei a tisztán görögök lakta területek szenvedtek. Itt kiirtották a lakosság nagy részét. A tatárjárás után a görög szerzetesházaknak egyáltalán nem volt utánpótlása. Ezek lassan teljesen a nyugatiak kezébe kerültek, vagy elnéptelenedtek. Ezzel lényegében megszűnt a szervezet görög egyház Magyarországon. A megmaradt magyar görög szertartású hívek egy fokozatosan kialakuló, nem magyar orthodox egyházi közösséghez csatlakoztak. 62.) Milyen volt hazánkban az egyházi élet a XI. és XII. században? Békésen éltek egymás mellett a görögök és a rómaiak. 63.) Mi lett a magyar bizánci egyházszervezet sorsa? A Lateráni Zsinat korlátozta, a tatárjárás elpusztította. 64.) Mikor volt az elsô magyarországi zsinat? Szabolcs várában, 1092-ben. ======================================================================== 17. A római katolikus egyházi szervezet 8. könyv kialakulása hazánkban Az elôzô leckékbôl megértettük, hogy Géza fejedelem bölcsen látta: Népe függetlenségét csak a nyugati szövetséggel tudja biztosítani. Tudta, hogy ennek feltétele a nyugati térítés megengedése. Beengedte a hittérítôket. Elôször német papok jöttek be. Például Wolfgang einsiedelni szerzetes. Piligrim passaui érsek azonban maga akart a magyar egyház vezetôje lenni. Ezért munkájuk eredménytelenségére hivatkozva az elsôket visszahívta. De az ô papjai még rövidebb ideig voltak hazánkban. A komoly munkát, Adalbert prágai püspök irányításával a bencés szerzetesek kezdték meg. Pannonhalmán apátságot alapítottak. Ez volt az elsô római katolikus egyházi központ hazánkban. Német papok akkor jelentek meg ismét nagy számban, amikor István feleségül vette a bajor hercegnôt, Gizellát. Ugyanebben az idôben jött Magyarországra Adalbert barátja, a lengyelországi Asztrik. Ô szerzeteseivel a Botond törzs tagjai között térített. Asztrik pécsváradi apát lett. István fejedelem részére ô hozott koronát Rómából, II. Szilveszter pápától. Ezzel koronázta Istvánt királlyá. István apostoli királyi címet kapott. Hozzáfogott a római katolikus egyházi szervezet kialakításához. Tíz egyházmegyét szervezett. Közöttük az esztergomi érsekséget olyan kiváltságokkal ruházta föl, amelyek a keleti pátriárkák jogaira emlékeztetnek. Ezzel elérte, hogy a magyar római katolikus egyház életébe egyetlen külföldi fôpap se szólhatott bele. Így biztosította egyházi oldalról országa teljes függetlenségét. Róma egyházi tekintélyét természetesen elismerte. Miután Csanád Ajtonyt legyôzve Marosvár ura lett, az addigi görög egyházi központból római püspöki székhelyet alakított ki. A Velencébôl származó Gellért püspök telepedett le Marosvárott, új nevén Csanádban, olasz szerzetesekkel. Bár Gellért bizánci műveltségű volt, de ízig- vérig latin. Életét a nyugati befolyást ellenzô magyarok a budai Kelen- hegynél -- ma Gellért-hegy -- oltották ki. Szekerestôl a Dunába dobták. István király Ajtony fölötti gyôzelme szilárdította meg végérvényesen a római egyházat hazánkban. A római egyház azonban már nem a pogányságtól hódította el a magyarokat, hanem a görög egyháztól, a görög kereszténységtôl. Ahogy Konstantinápoly gyöngült a szaracénok elôretörése és a keresztes hadjáratok nyomán, úgy erôsödött Magyarországon a római egyház hatalma és szervezete. 65.) Honnan jöttek hazánkba a római papok? Német, olasz, cseh és lengyel papok, szerzetesek jöttek. 66.) Hol volt hazánkban az elsô római katolikus egyházi központ? Pannonhalmán. 67.) Hogyan lett István fejedelem királlyá? Koronát kapott a pápától, amivel Asztrik apát megkoronázta. 68.) Mit jelent az, hogy apostoli király? Felhatalmazást kapott a magyarországi római katolikus egyházi szervezet kialakítására. 69.) Hány egyházmegyét szervezett mint apostoli király? Tizet. Közöttük az esztergomit görög mintára ,,pátriarkai'' rangra emelte. 70.) Mikor szilárdult meg véglegesen a római egyház hazánkban? Ajtony legyôzésével. ======================================================================== 18. A magyarországi bizánci rítusúak élete 8. könyv a XVII. századig A tatárjárás következtében az ország lakosainak egy része elpusztult. A lakatlanná vált területekre határainkon túlról új népek telepedtek be. Ezek nagy része görög szertartású volt. Anyanyelvük természetesen nem volt magyar. Ezért beszéltünk eddig bizánci rítusú magyarokról. Mostantól pedig magyarországi bizánci rítusúakról, akiknek többsége nem magyar. A betelepülô bizánci rítusúakat három csoportja oszthatjuk: a.) Szervezetlenül, de igen nagy számban jöttek az országba oláhok. Ezek Erdély keleti és déli részén telepedtek le. Egyházi szervezetük 1390 táján alakult ki. Központjuk a körtvélyesi szent Mihály tiszteletére szentelt monostor volt. Ennek joghatóságát a konstantinápolyi pátriárka határozta meg. b.) Az ország északi részébe 1396-ban Korjátovics Tódor, podoliai fejedelem vezetésével települtek be a ruszinok. A velük jött szerzetesek, már 1410-ben kialakították egyházi életük központját, a szent Miklós tiszteletére szentelt monostort, a munkácsi vár melletti Csernek-hegyen (fekete hegy). c.) Az elôretörô törökök elôl tíz hullámban menekültek szerb bevándorlók hazánk területére. Az elsô két csoportjuk Szatmár, Szabolcs és Hajdú megyékben telepedtek le. Vezetôik Lazarevics despota, majd Brankovics György Szatmár várát kapták cserébe a királytól korábbi váraikért, közöttük Nándorfehérvárért. Ezek a bevándorló orthodox csoportok az országnak azokra a területeire költöztek, ahol legtovább maradt fenn a bizánci rítusú magyarság. Szívesen telepedtek le azokba a falvakba, ahol bizánci templomot találtak. A megmaradt magyar görög szertartású hívek az Észak-keleti Felvidéken hamar beolvadtak az egy tömegben letelepedett ruszinok népébe. Vagyis Kárpátalja magyar ajkú görög szertartású hívei elruszinosodtak. Erdélyben a nagy számban beszivárgó oláhok sok éven át népi utánpótlást kaptak a határon túlról. Így itt is megindult a magyarok között az elrománosodás folyamata. Ehhez, mint majd látjuk a késôbbi leckékben, nagyban hozzájárult a nem bizánci rítusú magyarság magatartása. A Szabolcsba, Hajdúba és Szatmárba érkezô rácok (szerbek) nem kaptak utánpótlást a határokon kívülrôl. Így itt többségben maradtak a magyar bizánci szertartásúak és a betelepedôk olvadtak közéjük, azok magyarosodtak el. Ebbôl a magyar -- rác keverék népbôl alakult ki a mai magyar görög katolikusság magja. Az Árpád-ház kihalása után Anjou-házi uralkodók kerültek a magyar trónra. Közöttük Károly Róbertnek uralomra jutásához szüksége volt arra, hogy mindenki tetszését megnyerje. Így a bizánci rítusúakat sem bántotta. Nem úgy utóda, Nagy Lajos. Ô szigorú törvényeket hozott a görög szertartásúak ellen. Papjaik nem keresztelhettek. Görög hívek rómaival nem köthettek házasságot, csak akkor, ha elôbb áttérnek rómainak. Nemes nem lehetett görög szertartású. Nemes nem tarthatott birtokán görög szertartású papot. Bármilyen tisztséget csak az kaphatott, aki áttért a római szertartásra. Mindezek oka elsôsorban politikai jellegű volt. Szerencsére nem tudták ezeket teljesen végrehajtani. Nagy Lajos törvényei tehát nem hozták meg a kívánt hatást. Zsigmond császár és király, Nagy Lajos utóda, türelmesebb volt a görögökkel szemben. Egyenrangú polgároknak tekintette ôket. Késôbb Mátyás király kifejezetten jóindulatú volt a görögökkel szemben. Megtiltotta a római papoknak és püspököknek, hogy a görög hívektôl tizedet szedjenek. Lukács presbitert a munkácsi monostor fôapátját megerôsítette tisztében és kiváltságokkal ruházta fel. Adománylevelet bocsátott ki számára. Amikor pedig Rómából -- véleménye szerint -- jogtalanul szóltak bele a hazai római katolikus egyház életébe, azzal fenyegette meg Rómát, hogy áttér az orthodox hitre. (Felcseréli a kettôs keresztet a hármassal!) Lukács presbiter utódját, Jánost a királyi oklevél püspöknek nevezi. Ôt tekinthetjük a munkácsi püspökség elsô fôpásztorának. I. Ulászló király oltalomlevelet adott ki számára. Már Mátyás kötelezte a jobbágyokat, hogy saját püspöküknek fizessenek. A körtvélyesi monostor 1558 körül feloszlott. Korábbi joghatósági területe is a munkácsi fôpásztor alá kerül. Ettôl kezdve a munkácsi fôpásztor már nemcsak a ,,rutének püspöke'', mert hivatalos címe: Egész Magyarország görög rítusú orthodoxainak püspöke. A XVI. század végén a munkácsi püspök magyar ember volt: Szentmiklósy Ulászló. 71.) Hány csoportban vándorolt be hazánk területére görög szertartású közösség? Három csoportban: oláhok, akik ma románoknak nevezik magukat, szerbek, (rácok) ruszinok. 72.) Hová telepedtek le a bevándorló keleti szertartásúak? Oda, ahol legtovább maradt fenn a keleti szertartású magyarság. 73.) Mi lett a bizánci rítusú maradék magyarság sorsa? Beolvadtak a ruszinok közé, késôbb sokan a románok közé is; a rácokat viszont ôk olvasztották magukba. 74.) Melyek voltak az új orthodox központok? A Munkács Csernek-hegyi és a körtvélyesi monostor. 75.) Ki mozdította elô az orthodox egyházi szervezet kialakulását? Mátyás király. A munkácsi fôpapot püspöki méltóságra emelte. ======================================================================== 19. Reformáció és ellenreformáció 8. könyv Magyarországon Hazánkban a római egyház belsô bajai nem mutatkoztak meg olyan élesen, mint Nyugat-Európában. Ha Magyarország egységes állam, akkor feltehetôen soha nem ismerte volna meg a protestantizmust. A belsô politikai helyzet azonban kedvezô talajt biztosított a protestantizmus terjedéséhez. A korábbi évek harcai következtében elpusztult lakosság helyére többek között szászokat is telepítettek. Ezek élénk kapcsolatot tartottak fenn német földön maradt rokonaikkal. Fiaik -- más magyar diákokkal együtt -- szívesen tanultak német egyetemeken. Rajtuk keresztül vált ismertté elôször hazánkban a lutheri reformáció. A mohácsi csatában a magyar fôpapok nagy része elesett. Az alsó papság rendkívülien műveletlen volt, és emellett nagy volt a paphiány. Így amikor megjelentek a népnyelven imádkozó, a Bibliát ha kellett népiesen, ha kellett tudományosan magyarázó, protestáns lelkipásztorok, nem volt, aki felvegye velük a versenyt. A fôurak jelentôs csoportja hamar és szívesen elfogadta az újhitet, hiszen abból nagy haszna volt: megszerezhette a római egyház birtokait. A nép tudatlansága következtében nem is tudta, hogy újhitű lett. Ôket nem kérdezte senki. Az országba benyomuló törökök pedig egyenesen kedveztek az új hitnek. Elôször az ,,oszd meg és uralkodj'' elve alapján. Késôbb, amikor a reformáció francia formája terjedt el, a reformátorokat saját embereinek tartotta, hiszen a törökök sikere nagy részben a franciák politikai magatartásának volt köszönhetô. Buda eleste után, amikor nyilvánvaló lett, hogy I. Ferdinánd király a katolikus megújulás híve, a protestáns hitvallás elfogadása, a Habsburg ellenes politika egyik bizonyítéka volt. A protestantizmus oszlopai: Perényi Péter, János Zsigmond fejedelem, és a Nagy Lajos király idejében orthodoxból katolikussá kényszerített Drágffy család tagja, Bertalan. A többi fôúr annyiszor változtatott vallást, ahányszor Ferdinánd pártjáról János Zsigmondéra, vagy visszaálltak. Hazánkban a német eredetű lutheri reformációt fokozatosan kiszorította, a török támogatását élvezô kálvini. Az evangélikus vallás a szászok nemzeti vallása lett, és hatásukra sok felvidéki tót közösség is csatlakozott hozzá. A kálvini reformáció központja Debrecen lett. Magát magyar vallásnak tartotta, de létében és terjedésében a töröktôl is függött. Erdélyben a szabad bibliamagyarázat gyümölcseként létrejött a protestantizmusnak egy különleges fajtája, a Szentháromságot tagadó unitárius vallás. Ez a kereszténység alapját tagadja. Tagjai kereszteletlenek, tehát nem is keresztények. Ellenreformáció. A katolikus megújulás hazánkban elég hamar megkezdôdött. Oláh Miklós esztergomi érsek már 1557-ben engedelmességi esküt követelt az ország fôpapjaitól. Új alapokra helyezte a papnevelést. Betelepítette a jezsuita rendet. Ennek egyik tagja, Pázmány Péter írásaival és hitvitáival; késôbb mint esztergomi érsek egyházszervezésével a már csaknem teljesen protestáns országot katolikussá tette. Erdélyben tartotta magát legtovább a protestáns egyeduralom. A török kiverése után azonban itt is meggyengült a protestantizmus. Sajnos sokszor a politika is beleszólt a vallási vitákba. Hol Thököly Imre katonái öltek meg hitükért katolikus papokat, hol a császáriak ítéltek gályarabságra protestáns lelkipásztorokat. A vallási ellentét -- ha nem is teljesen -- a Rákóczi féle szabadságharc idején simult el. Ekkorra a kedélyek lecsillapodtak, és a többség elfogadta a többvallású ország létét. 76.) Hogyan jutott el hazánkba a hitújítás? A betelepült szászok és a német földön tanuló diákok hozták be. 77.) Mi tette lehetôvé a protestantizmus terjedését? A római katolikus fôpapi székek be töltetlensége, a paphiány, a katolikus papok alacsony műveltsége, a fôurak kapzsisága, és a török pártfogás. 78.) A protestantizmus melyik ága terjedt el hazánkban? Elôször a német lutheri, majd ezt török segítséggel kiszorította a francia kálvini. Evangélikusok maradtak a szászok és a részben a szlovákok. 79.) Hol voltak a protestantizmus központjai hazánkban? Az Erdélyi Fejedelemség és Debrecen, a kálvinista Róma. 80.) Mi indította el a katolikus megújulást? A komoly papképzés és a jezsuiták betelepítése. 81.) Kik voltak a megújulás nagy egyéniségei? Oláh Miklós esztergomi érsek volt a megindítója. Pázmány Péter a megvalósítója. ======================================================================== 20. A Munkácshoz tartozó bizánci rítusúak 8. könyv helyzete A keresztény keleten is megismerték a reformációt, de az ott nem tudott gyökeret verni. Ami jót a protestantizmus hozott az ott nem jelentettek újat, a negatívumok pedig kifejezetten riasztottak. Az orthodoxiát nem sikerült megbontani. Sajnos másképp alakult a helyzet hazánkban. Az itt élô keleti szertartásúakat a Felsô-Tisza-vidék kálvinista urai bekényszerítették a protestantizmusba. Hasonlóképpen az Alföldön élô kunokat. Mindez viszonylag könnyen ment, mert a keleti szertartásúak korábbi megalázó helyzete és a török veszély miatt a parókiák jó része üresen állott. Így azokat földesúri segédlettel könnyen foglalták el a protestáns lelkipásztorok. Ahol viszont volt pap, ott a nép és az egyház megmaradt orthodoxnak. Amikor általánossá vált a ,,Cuius regio, eius religió'' elve (akié a föld, az határozza meg a vallást), még megalázóbbá vált a helyzet. A szüntelen pártharcok következtében, még a Kárpátalján egy tömegben élô ruszin orthodoxoknak is, hol a római, hol a református vallást kellett -- legalábbis színleg -- felvenniük. A reformáció erôszakoskodása elôsegítette azt, hogy az ellenreformáció szerepet kapjon hazánk orthodox lakói között. A jezsuiták elhatározták, hogy a Magyarországon élô orthodoxokat Rómával unióra vezetik. Példaként állt elôttük az 1596-ban megvalósult brest-litovszki unió. mely a kelet- lengyelországi ukrán és fehérorosz orthodoxokat egyesítette Rómával. Több kísérlet után, melyek a protestáns földesurak erôszakosságán meghiúsultak (pl. Taraszovics Bazil egyesült püspököt a munkácsi vár kapitánya hitéért fogságba vetette), 1646-ban Ungvárott, Drugeth György földesúr és Pártén Péter szerzetes vezetésével 63 pap gyűlt össze. A hívek képviselôivel együtt aláírták az egyesülési okmányt a katolikus közösséggel. A Rómával egyesült orthodoxokat, az okmány aláíróit és utódaikat nevezzük görög katolikusoknak. Ebben az okmányban az egyesültek elismerik a római pápa joghatóságát, és elhatárolják magukat minden más külföldi egyházi szervezettôl. Róma ugyanakkor elismerte a görögök jogát saját rítusukhoz, azaz szertartásukhoz és a rítusnak megfelelô élethez. Elismerte Róma a görögök szabad püspökválasztási jogát és a nôs, családos papságot is. Az uniót nagyban elôsegítette az a tény, hogy az orthodox papok társadalmilag jobbágyok voltak. A jobbágyi szolgáltatások alól személy szerint fel voltak mentve, de ha gyermekeik nem mentek papi pályára, akkor azok jobbágyok maradtak. Ezt a helyzetet az unió megszüntette. A görög katolikus papok a római katolikusokkal egyenlô társadalmi jogokat kaptak. Az unió elvei nagyon szépek voltak. Gyakorlati megvalósításukat azonban több dolog nehezítette. Elsôsorban az, hogy a hazai római katolikus egyház fôpapjai és papjai nem voltak ôszinték. Ôk a IV. Lateráni Zsinat szellemében gondolkoztak. Az unióban csak elsô lépését látták annak, hogy a görögöket latin szertartásúvá tegyék. Rómát tévesen tájékoztatták. Akadályozták a görög katolikus püspökség életét, tevékenységét hívei között. Ezért Mária Terézia királynônek újra kellett alapítania 1771-ben a munkácsi görög katolikus püspökséget. A gyakorlati megvalósítást nehezítette az is, hogy a görög katolikus papoknak lépten-nyomon bizonyítaniuk kellett Róma-hűségüket. Ennek érdekében megváltoztatták a hitvallást; rítusuktól idegen imákat, szertartási elemeket vezettek be a liturgiákba. E nehézségek gyümölcseként az egyesülési folyamat félbe szakadt. A Munkácshoz tartozó keleti szertartású híveknek csak mintegy fele lett görög katolikussá, fogadta el az uniót. A többi orthodox maradt. 82.) Érintette-e a protestantizmus a keresztény Keletet? Megismerték, de ott nem tudott tért hódítani. 83.) Hatással volt-e a hazai orthodoxiára a protestantizmus? Igen. A földesurak kényszerítésére, a pap nélkül maradt orthodox közösségek befogadták a protestáns lelkipásztorokat. 84.) Milyen hatással volt az ellenreformáció a hazai orthodoxiára? Az ellenreformáció hatására 1646-ban létrejött az ungvári unió, a görög katolikus egyház. 85.) Mi volt a teljes unió akadálya? A római fôpapság és papság az egyesülteket latinokká akarták tenni. A görög papokat a szertartás vegyítésére kényszerítették. 86.) Mi segítette az uniót? Az egyesült papság társadalmi elismerése. 87.) Mi szilárdította meg az uniót? A munkácsi görög katolikus püspökség újraalapítása 1771-ben. ======================================================================== 21. Az erdélyi görögszertartásúak 8. könyv Erdély területén az elsô görög szertartású közösséget a székelyek alkották. Ezek István király idejében költöztek Ajtony fejedelem szálláshelyérôl elôbb Délkelet-Erdélybe, majd a szászoknak helyet adva, mai lakóhelyükre. Keleti szertartásukhoz akkor is ragaszkodtak, különösen a Kézdi és az Aranyos székben, amikor az ország többi részében a bizánci rítusú magyarság száma lényegesen megcsappant. Ôk a továbbfolytatói a magyar keleti kereszténységnek. Tudjuk, hogy a XIII. századtól nagy számban, de szervezetlenül vándoroltak be Erdély területére keleti szertartású oláhok. Ezek a határon túlról századokon keresztül népi utánpótlást kaptak. Így az itt élô magyar nyelvű keletiek kisebbségbe kerültek. Az oláhoknak templomi nyelve éppúgy a szláv volt, mint a magyaroké. Így együttélésük természetes volt. A reformáció nagyon gyorsan tért hódított Erdélyben. A fejedelemség államvallása a református lett. Késôbb Erdély volt az elsô európai állam, amelyik törvénybe iktatta a vallásszabadságot. Elismerte a református, evangélikus, unitárius és a római katolikus vallás egyenrangúságát. Az orthodoxia megtűrt vallás volt. A fejedelmek mindent elkövettek, hogy az orthodoxokat reformátusokká tegyék. Elkülönítették ôket a határon túli egyházi szervezetektôl. Saját erdélyi román orthodox püspökséget alapítottak, és a református püspöknek rendelték alá. I. Rákóczi György román nyomdát állított fel. Itt cirill betűkkel kinyomtatták a román nyelvre lefordított liturgikus könyveket és kényszerítették az Erdélyben élô orthodoxokat, hogy románul végezzék szertartásaikat. Nemcsak a románok, hanem az itt élô magyar, szerb és ruszin orthodoxok is kénytelenek voltak románul imádkozni. A fejedelem román nyelvű, protestáns szellemű katekézist is kiadatott. De az orthodoxiát ezzel sem sikerült megtörnie, mert az orthodox hit a liturgiából táplálkozik. A nagy erdélyi fejedelmek: Bethlen, Rákóczi György és a többiek, nagyon sokat tettek hazájukért. Hôsiesen szálltak szembe a német, a Habsburg befolyással. Ugyanakkor vallási fanatizmusukkal megindították Erdély elrománosítását. Ez is oka lett az I. Világháborút követô trianoni békediktátumnak. A román liturgia erôszakolásával ugyanis a magyar keleti szertartásúakat gyakorlatilag válaszút elé állították. Vagy hitüket vagy magyarságukat tagadják meg. Mivel hitük volt erôsebb, így a fejedelmi kényszer elrománosodásukhoz vezetett. Így történt, hogy például Aranyos szék lakói szinte kivétel nélkül románokká lettek. Az erdélyi vallásszabadság ellenére az orthodox nép és papság éppen olyan megalázó helyzetben volt, mint a Habsburg országrészben. 1690-ben az osztrák hadsereg megszüntette az erdélyi fejedelemséget. Ekkor bejöhettek Erdélybe az eddig kitiltott jezsuiták. Az ô vezetésükkel 1701-ben létrejött a gyulafehérvári unió. Annak okmányát 2000 orthodox pap írta alá. Az unió feltételei ugyanazok voltak, mint korábban az ungvárié. A nehézségek között itt elsô helyen a szerb orthodox szerzetesek unióellenes tevékenysége állott. Többször sikerült nekik az uniótól híveket és papokat eltéríteni. Végül itt is Mária Terézia uralkodása alatt szilárdult meg az unió. Rendezte az unitusok és az orthodoxok egyházszervezeteit. Görög katolikus és orthodox püspökségeket állított fel. Biztosította azok zavartalan működését. A gyulafehérvári unióhoz az erdélyi orthodoxoknak körülbelül a fele csatlakozott, lett görög katolikussá. A többiek orthodoxok maradtak. 88.) Kikbôl tevôdött össze az erdélyi orthodoxia? Egy részük székely volt. Másrészük keleti szertartásban megmaradt magyar. Orhodoxok voltak a betelepedett oláhok és szerbek. 89.) Milyen helyzete volt az orthodoxiának Erdélyben? Megtűrt vallás volt, de a fejedelmek mindent meg tettek, hogy az orthodoxokat reformátusokká tegyék. 90.) Mi lett az erdélyi fejedelmek erôszakosságának a gyümölcse? Erdély elrománosítása, mert a magyar és a székely orthodoxokat választás elé állították: vagy hitüket vagy magyarságukat kellett megtagadni. 91.) Mikor egyesültek az erdélyi orthodoxok Rómával? A balázsfalva--gyulafehérvári unió idôpontja 1698-1701. 92.) Mikor szilárdult meg az unió? Mária Terézia uralkodása alatt. Ô alakította ki az egyházi szervezetet. ======================================================================== 22. Máriapócs 8. könyv A XVII. század végén Pócs falu is egyike volt a Nyírség kis településeinek. Közepén kicsi, fából épült templom, akárcsak bármely faluban. A templomban ikonosztázion, mint minden görög katolikus templomban. Ennek az Istenszülô képe 1696. november 4-én könnyezni kezdett, és megszakításokkal, december 9-ig hullottak a Mária-kép szemébôl a könnyek. A könnyezést a különféle hatóságok ellenséges érzülettel vizsgálták ki. Az itt állomásozó osztrák katonaság, a római katolikus püspökség és a református vezetôségű megye egyaránt vizsgálatot tartott. A vizsgálat megállapította, hogy a könnyezésre emberi magyarázat nincs. Ezért csodásnak nyilvánították. A császár rendeletére a képet Bécsbe vitték. Azóta is a bécsi, Szent István elsô vértanúról elnevezett székesegyházban ôrzik, és nagy tisztelettel veszik körül. A könnyezés az ungvári unió 50. évfordulóján történt. Véleményünk szerint az Istenszülô általa szentesítette a görög katolikusság döntését. Az orthodoxok azt állítják, hogy Mária megsiratta az uniót. Társadalmilag a Nyírség népe, az ország legelnyomottabb rétege volt. Elnyomták földesurai, számtalanszor kifosztotta a török után új elnyomást hozó német katonaság. Rítusától akarta eltéríteni az egri római katolikus püspök. Hite miatt zaklatta a református megyei vezetés, és protestáns földesurai is. Mária könnyei e négyszeresen elnyomott néppel fejeztek ki együttérzést. A Bécsbe vitt képrôl másolat készült, melyet a pócsi templomban helyeztek el. A másolat 1715. július 21., 22. és 25. napján könnyezett. Ezt a könnyezést ünnepeljük Illés próféta ünnepén. E második könnyezést 15 tagú, különbözô vallású, világiakból és egyháziakból álló bizottság vizsgálta ki. Emberi magyarázat a könnyezésre most sem volt. Bécs és Eger most már belenyugodott abba, hogy a kép maradjon Pócson. Elismerték, hogy a helyet és a környék népét választotta ki könnyezésével az Istenszülô. E második könnyezésével a levert Rákóczi-szabadságharc elnyomott népével sírt együtt Mária. Ekkor kezdték a falut Máriapócsnak nevezni. Ezután indult meg a nép zarándoklata a közeli és távoli környékrôl, és lett a templom kegyhely. A templom kicsinek bizonyult a zarándokok fogadására. Ezért 1731-ben új, kéttornyú templom építését kezdték meg. Az új templom 18 évig épült, és 1749-ben szentelték fel. A zarándokok lelki ellátását a pócsi paróchus egyedül nem tudta végezni (gyóntatás-áldoztatás). Ezért szerzetes rendház építéséhez kezdtek. Az egri római katolikus püspök a Helytartó Tanácsnál tiltakozott a görög szerzetesek letelepedése ellen. Eredménytelenül. A rendház felépült, és 1753-ban a paróchus mellé öt szerzetes telepedett le a községben. Szükség is volt rájuk, hiszen egyre nagyobb tömeg zarándokolt Máriapócsra, Mária közbenjárását kérni. Testi, de fôleg lelki gyógyulást vártak és várnak a zarándokok Istentôl az Istenszülô közbenjárása nyomán. A kegykép századunkban 1905. december 4-tôl több napon át harmadszor is könnyezett. Errôl is hivatalos jegyzôkönyvet vettek fel. 93.) Hány könnyezés volt Máriapócson? Három. Az elsô kép 1696-ban, a másolat 1715-ben és 1905-ben könnyezett. 94.) Mi lett az elsô kép sorsa? Bécsbe vitette a császár. Ma is ott van a Szent István székesegyházban. 95.) Mikor épült a mai máriapócsi templom? A máriapócsi templom 1731-1749-ig épült. 96.) Mikor települtek le Máriapócson a szerzetesek? 1753-ban épült fel a rendház. Öt szerzetes kezdte meg ekkor munkáját. ======================================================================== 23. Küzdelem a magyar templomi nyelvért 8. könyv A bizánci liturgia párbeszédes formájú. Ezért szükséges, hogy a nép által érthetô nyelven végezzék. A szláv népek megtérítésére útnak induló bizánci szerzetesek számára természetes volt, hogy a liturgikus könyveket és a Bibliát lefordítsák. Sôt megalkották a Cirill írást is, mivel a szlávoknak nem volt írásuk. Már a IV. században azt írta szent Jeromos, hogy a hunok tanulják a zsoltárokat. Biztosan nem görög nyelven. Sajnos nincs írott nyoma annak, hogy a magyarok között térítôk milyen nyelven végezték a liturgiát, de biztos, hogy olyan nyelven, amit a nép megértett. A szávaszentdemeteri monostor felszámolásával megszűnt a magyar keleti egyházi szervezet. A korábban készült -- természetesen kézzel másolt -- liturgikus könyvek elvesztek, megsemmisültek. A hazánkba települt orthodoxok magukkal hozták liturgikus nyelvüket. A magyar keleti szertartásúak kénytelenek voltak ezt elfogadni. Így évszázadok alatt ez lett a ,,vasárnapi nyelv''. Az egyszerű emberek elôtt dicsôség volt, ha késôbb egymás között is ezen a nyelven beszéltek. Így vált belôle mindennapi nyelv. Ami egyet jelentett a betelepedettek közé olvadással. Az erdélyi fejedelmek az uralmuk alatt élô orthodoxokra rákényszerítették a román templomi nyelvet. Ezzel vétettek ugyan magyar alattvalóikkal szemben, de a románokkal azt tették, akaratlanul, amit a bizánci rítus megkövetel. Bocskay István 1605-ben telepítette le a többségükben magyar anyanyelvű hajdúkat Szabolcs megye déli részébe (ma Hajdú megye). A török kiűzése után újabb nagyarányú telepítés volt. A hajdúk és az egyéb telepesek között sok orthodox és görög katolikus volt. Közöttük sokan csak magyarul beszéltek, bár liturgiájuk általában szláv, néhol román volt. Mintegy száz éven át senkit nem zavart az idegen nyelvű liturgia. A munkácsi egyházmegye (újra) alakulása idején hazánkban értékes irodalmi mozgalom bontakozott ki, a nyelvújítás. Ez nem hagyta érintetlenül a görög katolikus vallási életet sem. Megjelentek az elsô kéziratos magyar nyelvű liturgikus könyvek. Hajdúdorogon Bacsinszki András paróchus -- késôbbi munkácsi püspök -- a magyar liturgikus szövegeket már a XVIII. század közepén, a templomban is használta. Az 1840-es években már nyomtatott magyar énekeskönyvek jelentek meg. A papok magyarul kezdtek anyakönyvezni. Az Országgyűlés pedig azzal is foglalkozott, hogy anyagilag támogatja az összes liturgikus könyv magyar fordítását és kiadását. Az 1848-49-es forradalom leverése után a bécsi kormány mindent megtett, hogy a magyar nyelvet nemcsak a hivatalos, de a társadalmi életbôl is kiszorítsa. Ez természetesen nem kedvezett a magyar liturgikus nyelvnek sem. Ennek ellenére a 60-as évekre már minden liturgikus könyv magyar fordítása elkészült. Csak a püspöki jóváhagyás és a pénz hiányzott a kiadásra. Popovics Vazul munkácsi püspök megígérte, hogy segíteni fogja a magyar liturgikus nyelv ügyét. Rómából azonban letiltották. Az okok: a.) A román püspökök azt állították, hogy magyar görög katolikusok nincsenek. Ezt Róma elfogadta. b.) A római katolikus püspökök is követelték a letiltást. Ha ugyanis a görög katolikusok magyarul végzik szertartásaikat, akkor a vegyes területeken az egyszerű hívek odamennek templomba, ahol értik az imát. Viszont Róma az uniós okmányban már biztosította a görög rítus sértetlenségét. Ehhez hozzátartozott a népnyelvű istentisztelet is. Ezért a magyar vidékek görög katolikussága, anyagi áldozatot is vállalva, elérte minden liturgikus könyv magyar kiadását. A századfordulón, ott ahol igény volt rá, már minden szertartást magyarul végeztek. Ma természetes, hogy minden templomunkban magyarul végezzük szertartásainkat. Ôseinknek azonban hosszú idôn át harcolniuk kellett a magyar liturgikus nyelvért. Róma 1965-ben ismerte el, amit már évtizedek óta, sôt évszázadok óta gyakoroltunk. 97.) Mikor jelentkezett elôször igény a magyar templomi nyelvre? A nyelvújítás részeként. A munkácsi egyházmegye megalapítása után. 98.) Kik akarták megakadályozni? A Bécs által felbújtatott románok és a római katolikus püspökök. 99.) Jogos volt-e a magyar liturgikus nyelv bevezetése? Igen, mert az uniós okmány biztosította a liturgikus nyelv használatát. 100.) Engedetlenség volt-e a letiltás ellenére bevezetett magyar liturgikus nyelv? Nem, mert csak az uniós okmányban biztosított jog vált gyakorlattá. 101.) Mikor ismerte el Róma a magyar liturgikus nyelvet? Róma 1965-ben ismerte el, a már 200 éve gyakorolt liturgikus nyelvet. ======================================================================== 24. Igény a magyar egyházmegyére 8. könyv Az uniók után fokozatosan kialakult a görög katolikus egyházi szervezet. Legkorábban Balázsfalván (1721), Fogarason, illetve Nagyszebenben (1761), alakult román püspökség. Ehhez tartoztak a székelyföldi magyar görög katolikusok is. A magyar görög katolikusok többségét magában foglaló területen -- hosszú küzdelem után -- 1771- ben vált önálló püspökséggé Munkács. A nagyváradi egyházmegye 1777-ben alakult. Ehhez csatolták 1823-ban a régi körtvélyesi monostor joghatósági területét. E román jellegű egyházmegyében is sok magyar egyházközség volt. A munkácsi egyházmegyébôl a szlovák ajkú hívek részére 1818-ban vált ki az eperjesi egyházmegye. Ennek területén is sok magyar hívô élt. A szamosújvári egyházmegyét 1853-ban alapították. Ezzel alakult ki a román egyháztartomány. Szamosújvárhoz is sok magyar hívôt osztottak be. Így a magyar görög katolikusok öt egyházmegyében voltak szétszórva. A magyar templomi nyelv élharcosai, akiket név szerint is ismerünk: Farkas Lajos hajdú kapitány, Szabó Jenô államtitkár látták, hogy a szétszórt görög katolikusság ügye nem halad. Arra az elhatározásra jutottak, hogy elôször magyar görög katolikus egyházmegyére van szükség, és csak utána valósulhat meg a magyar templomi nyelv. Elgondolásuk nagyon jó volt. A munkácsi és az eperjesi püspök támogatta a magyar egyházmegye létrehozását. A román püspökök és a római katolikusok akadályozták. Elsô lépésként 1873-ban Hajdúdorogon -- a magyar ügy vezetô közösségében -- püspöki helynökséget állítottak fel. Ez lett a magja a magyar egyházmegyének. Ebben az idôben Budapesten, az ország fôvárosában (1872-ben egyesült Buda, Pest és Óbuda) már nagyon sok görög katolikus értelmiségi élt. Amit Hajdúdorog a néptömeggel, azt a budapesti értelmiség tudással és tekintéllyel mozdította elô. Hajdúdorogon 1881-ben végrehajtó bizottság alakult. Budapesten 1896. június 27-én az egyetemi templomban ünnepélyes magyar Liturgiát végeztek. Ennek az impozáns megmozdulásnak országos visszhangja lett. Rómában is értesültek róla. Újra jött a letiltás. Az immár 100 éve használt magyar liturgikus nyelvet tiltották le. A tiltást a munkácsi és az eperjesi püspök nem hirdette ki. A római intézkedésrôl mindenki tudomást szerzett, és ez ismét felrázta a magyar görög katolikusságot. Budapest és Hajdúdorog összefogott. Országos bizottságot hozott létre. Ehhez 113 egyházközség csatlakozott. Kéréseiket írásba foglalták, és 461 résztvevôvel zarándoklatot szerveztek Rómába. Feliratukat személyesen akarták átadni. 1900 március 9-én fogadta ôket a pápa. Volt olyan szegény ember, aki egész megélhetését rááldozta arra, hogy részt vehessen a zarándoklaton. Olyan fontosnak tartotta a magyar görög katolikusság ügyét. Két püspök és 67 pap kísérte el a híveket. A nagy áldozattal járó zarándoklatra és kérésükre nem érkezett válasz. Most azonban már Rómában is látták, hogy van magyar görög katolikusság, és ügyük valamilyen megoldást kíván. A magyar kormány eléggé közömbös volt az ügyben. A román püspökök viszont mindent megtettek az új püspökség felállítása ellen. Rávették Olaszországot, Romániát és Szerbiát, hogy diplomáciai úton tiltakozzanak a Vatikánnál a püspökség felállítása ellen. Mindezek ellenére 1912. május 6-án I. Ferenc József király megalapította a hajdúdorogi magyar görög katolikus egyházmegyét, X. Piusz pápa pedig megerôsítette (kanonizálta) azt. Az új egyházmegye hivatalos templomi nyelve az ó-görög lett. Ezt természetesen senki nem vette komolyan. Ez ellene mondott az ésszerűségnek és a liturgia törvényének, szokásainak. A papság a korábbi gyakorlatot folytatta. Lényegében továbbra is magyarul végzett minden templomi szertartást, de most már saját egyházi szervezetben. Az ország lakosságából akkor több mint 300.000 volt a magyar görög katolikus. Közülük 60 %, vagyis 180.000 hívô került az új egyházmegyébe. A hívek 40 %-a kívül maradt. A hajdúdorogi egyházmegye léte, amelyért több évtizedes kálváriát jártak ôseink, meghiusított egy késôbbi francia-román tervet. Ugyanis az elsô világháború végén Románia határát a Tiszánál akarták meghúzni. A magyar görög katolikusság bizonyított léte hozzájárult ahhoz, hogy a Tiszántúl ma is Magyarországhoz tartozik. 102.) Hol volt a magyar görög katolikusság központja? Hajdúdorogon és Budapesten. 103.) Kik támogatták a magyar egyházmegye létrejöttét? A munkácsi és az eperjesi görög katolikus püspök. 104.) Kik akadályozták a magyar egyházmegye létrejöttét? A román görög katolikus és a magyar római katolikus püspökök. 105.) Melyek voltak a harc fô állomásai? A budapesti magyar Liturgia 1896-ban, és a római zarándoklat 1900-ban. 106.) Mikor alakult meg a magyar egyházmegye? 1912. május 6-án. ======================================================================== 25. Egyházmegyéink története 8. könyv Ma hazánk területén a görög katolikusok két egyházkormányzati egységben és egy helynökségben élnek. Ezek: a hajdúdorogi egyházmegye, a miskolci apostoli kormányzóság, és a budapesti szórványhelynökség. A hajdúdorogi egyházmegye 1912. május 6-án jött létre. Parókiái, hívei korábban öt egyházmegyéhez tartoztak. Az egyházmegye elsô püspöke Miklóssy István sátoraljaújhelyi paróchus lett. Hajdúdorog népe nagyon sokat tett az új püspökségért, ezért városukról nevezték el azt. Oda kellett volna telepíteni a püspöki székhelyet. A város azonban nem készült fel a püspöki intézmények fogadására. Ezenkívül nehezen megközelíthetô. Ezért a püspökség ideiglenes székhelye Debrecen lett. A végleges központ pedig Nyíregyháza. A románok, akik korábban csak tiltakoztak az egyházmegye felállítása ellen, most erôszakkal akarták azt megsemmisíteni. 1914. február 23-án Bukarestbôl csomagot hozott a posta a püspökség címére. Felirata: kegyszer. A csomagban bomba volt, ami felnyitáskor robbant. A püspök nem volt jelen a csomag felnyitásakor, így a merénylet csak félig sikerült. Az egyházmegye vezetôi közül hárman meghaltak, többen megsebesültek. Az új egyházmegye 1916. június 24-én naptárreformot vezetett be. A keleti szertartásúak akkor még a régi római, ún. Julián naptárt használták világszerte. Ennek néhány hibája volt, ezért csillagászok javaslatára 1582-ben XIII. Gergely pápa kiigazította a naptárt. Ezt az új, Gergely naptárt vezette be Miklóssy püspök egyházmegyéjében. Az elsô világháborút követô román megszállás sok nehézséget jelentett az egyházmegye életében. Végül azonban a szomorú emlékű trianoni békeparancs alakította ki a hajdúdorogi egyházmegye mai határait. Az elsô püspök fô feladata az egyházmegye megszervezése volt. Nagy segítséget nyújtottak neki ebben a társadalmi szervezetek: a Magyar Görög katolikusok Országos Szövetsége (a MAGOSZ) és a fôiskolás fiatalokat összefogó Vasvári Pál Kör. Fontos hivatást töltöttek be a görög katolikus sajtótermékek. Segítették az egyházmegye életét a szerzetesek is. Máriapócson, Hajdúdorogon és Kispesten létesítettek szerzetesházat a baziliták. Hazánkba telepedtek a szerzetesnôk is. Máriapócson, Hajdúdorogon és Sátoraljaújhelyen volt otthonuk. István püspök halála után 1939-ben dr. Dudás Miklós szerzetes tartományfônök lett az új püspök. A háborús és a háború utáni nehéz idôk ellenére az egyházmegye gyorsan fejlôdött. Számos új egyházközséget szervezett. 1950-ben megnyitotta az egyházmegye papnevelô intézetét, a Nyíregyházi Hittudományi Fôiskolát. 1965-ben Róma elismerte a magyar liturgikus nyelvet. Dr. Timkó Imre volt az egyházmegye harmadik püspöke. Püspöksége alatt az egyházmegye joghatóságát kiterjesztették az egész országra (a miskolci apostoli kormányzóság területének kivételével). Jelenleg az egyházmegye negyedik püspöke dr. Keresztes Szilárd. A miskolci apostoli kormányzóság (exarchátus) 1924. június 4-én létesült az eperjesi és munkácsi egyházmegyék Magyarországon maradt területeibôl, parókiáiból. E lelkészségek hívei mind magyarok. Az exarchátus elsô fôpásztora az Ungvárról kiutasított Papp Antal érsek volt. Ô szervezte meg a kormányzóság intézményeit. Segítôtársa dr. Szántai Szemán István, aki a két világháború között irodalmi tevékenységével nagyon sokat tett a magyar görög katolikusságért. 1946 óta (Antal érsek halála) az exarchátust a mindenkori hajdúdorogi püspök kormányozza. Az apostoli kormányzóság területére -- a borsodi iparvidék -- igen nagy volt a bevándorlás. A fejlôdô iparvárosokban új parókiák alakultak: Ózd, Edelény, Sajószentpéter, Kazincbarcika. A kormányzóság a magyar görög katolikus egyháznak életképes része. Fiatal papsága állandóan fejleszti. A szórványhelynökség. Megalapításukkor a hajdúdorogi egyházmegye és miskolci apostoli kormányzóság területét pontosan meghatározták. Azok a magyar görög katolikusok, akik az ország egyéb területein éltek, nem tartoztak egyik görög katolikus kormányzathoz sem. Különösen sok hívô költözött el egyházmegyéinkbôl a második világháború után. Gondoskodni kellett ezekrôl az egyházkormányzat nélkül maradt hívekrôl. Az egyház kötelessége, hogy utána menjen híveinek. Ezért alakult meg 1968-ban a szórványhelynökség, melynek joghatósága 1980-ig ideiglenesen, azóta véglegesen kiterjed minden hazánkban élô görög katolikusra, ha nem az egyházmegyék területén él. Ez azt jelenti, hogy a Dunántúlon élô görög katolikus a szórványhelynökség híve. A szórvány fôpásztora is a hajdúdorogi püspök. 107.) Hol van a görög katolikus egyházmegye székhelye? Nyíregyházán. 108.) Mikor és mibôl alakult ki a miskolci kormányzóság? 1924-ben a munkácsi és eperjesi egyházmegyék Magyarországon maradt parókiáiból. 109.) Mi a szórványhelynökség? Az egyházmegyék határain kívül élô görög katolikusok egyházi központja. 110.) Hol képezik a magyar görög katolikus papokat? Általában a Nyíregyházi Hittudományi Fôiskolán. ======================================================================== 26. Görög katolikusok a világban 8. könyv Hazánkban 158 parókián 230.000 görög katolikust tartunk nyilván. Becslések szerint a görög katolikusok száma ennél 120.000-rel több. De ezek olyan helyen élnek, ahol nem tudnak rendszeres kapcsolatot fenntartani a görög katolikus egyházi szervezettel. Vagy nem is akarnak. Határainkon kívül is vannak magyar görög katolikus egyházközségek. Elsôsorban a történelmi Magyarország területén (Szlovákia, Erdély, Kárpátalja, Szerbia és Horvátország), valamint Kanadában és az Egyesült Államokban. Ezeken a helyeken a magyar görög katolikus-ok szlovák, ruszin, ukrán vagy román egyházi fôhatóság irányítása alatt élnek. A hazánk területén kívül élô magyar hívek, más anyanyelvű hittestvéreikkel együtt gyakran keresik fel Máriapócsot. A hitegység itt jut szépen kifejezésre. A második világháború után sok magyar menekült Nyugat-Európa különbözô államaiba. Ugyanakkor a régi Lengyelország területérôl és más kelet-európai államból is sokan menekültek Nyugatra. Így lassan Nyugat-Európában is kialakultak a görög katolikus egyházi szervezetek. A magyar görög katolikusok is ezekhez csatlakoztak. Ôk többségükben ukrán egyházi fôhatóság alatt állnak. Az új hazában élô magyarok második nemzedéke -- bár ápolja anyanyelvét -- szívesen imádkozik az ott beszélt nyelven. Így elôször kétnyelvűek, majd az ott beszélt nyelvű egyházközséghez fognak tartozni. De ragaszkodnak mindemellett az óhazához is. Ezt fejezi ki például az Egyesült Államokban működô ,,Máriapócs'' nevű szerzetes központ, amit magyar szerzetesek vezetnek. 1948-tól Csehszlovákia, Románia és a Szovjetunió állami rendelettel tiltotta be a görög katolikus egyház működését. Az 1968-as csehszlovák forradalom azonban megtűrtnek nyilvánította a görög katolikus egyházat. 1988-89-tôl pedig Romániában és a volt Szovjetunióban is helyreállt az addig titokban működô görög katolikus egyházkormányzat. Így most a görög katolikus egyház mindenütt szabadon működik. Kárpátalján a munkácsi egyházmegyében többségükben ruszinok élnek. Szlovákiában az eperjesi egyházmegyében ruszinok, szlovákok és magyarok élnek egymás mellett. Erdélyben is visszaállt a román görög katolikus egyháztartomány, sok magyar és ruszin hívôvel. Horvátországban az odatelepült ruszinok és magyarok egyházmegyéje a Körösi. Bulgáriában működik egy görög katolikus apostoli kormányzóság. Olaszországban és Görögországban maroknyi görög katolikus közösség él. Albániában pedig az italo-albánok a görög katolikusok. A második világháborút követôen Dél-Amerikában és Ausztráliában is alakultak görög katolikus egyházközségek, ukrán fennhatóság alatt. Ôsi görög katolikus közösségek élnek Kis-Ázsia különbözô országaiban. Vagyis a világon mindenütt jelen vagyunk. Igaz lélekszámunk kicsi, alig 15-20 millió az egész földön. E kis létszámú közösség azonban azt bizonyítja, hogy a keleti egyház hagyományait a katolikus egyházon belül is mindig és mindenütt meg lehet élni. 111.) Hol találunk ma görög katolikus egyházi szervezetet a világon? Ma szinte az egész világon van görög katolikus egyházi szervezet. 112.) Hol van hazánkon kívül számottevô magyar görög katolikus közösség? Szlovákiában, Erdélyben, Kárpátalján, Nyugat-Európában és Észak- Amerikában. 113.) Európában hol találunk még ôsi görög katolikus közösségeket? Dél-Olaszországban. ======================================================================== 27. Az orthodoxia a világban 8. könyv A katolikus egyházi szervezeten kívül élô keresztények közül hozzánk legközelebb az orthodoxok állnak. Rítusukban és a keresztény igazságok megélésében teljesen azonosak velünk. Hitük is -- néhány értelmezéstôl, sokszor csak szóhasználattól eltekintve -- megegyezik a katolikus hittel. Az orthodox és katolikus keresztények között csaknem teljes a hitközösség: ugyanazokkal a szentségekkel élnek. Az utóbbi idôben a konstantinápolyi pátriárka és a római pápa kölcsönösen visszavonta az 1054-es kiközösítés okmányát. Megtették ezzel az elsô lépést a szeretetközösség helyreállításához. Joghatósági kérdésekben viszont nincs egyetértés. A hierarchikus közösség, illetve annak az elsô évezred szerinti értelmezése még mindig a jövô feladata. Mivel az orthodoxia áll hozzánk a legközelebb a világ vallásai közül, ezért természetes, hogy a többi vallás helyzetének megismerése elôtt az orthodoxia helyzetérôl kell beszélnünk. A hazánktól észak-keletre, keletre és délre elterülô országok lakói többségükben orthodoxok. Ezekben az államokban autókefál (önálló), nemzeti pátriárkátus fogja össze egy-egy állam híveit. Egyházi életüket a volt szocialista országokban sok nehézség akadályozta. Ma szabadon élnek, és hatalmas vallási fellendülés tapasztalható mindenütt. Az orthodox pátriárkák között vezetô szerepe van a konstantinápolyi, egyetemes pátriárkának, és -- nem hivatalosan -- különleges tekintélye a moszkvainak, mivel Oroszország lakosságának többsége orthodox. Ebben az országban él a legtöbb orthodox hívô. Szinte teljesen orthodoxok lakják Görögországot és Bulgáriát. A lakosság többsége Szerbiában és Romániában is orthodox. A két világháború között alakult a prágai pátriárkátus, és a második világháború után a lengyelországi. Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában ôsi orthodox közösségeket találunk. Ezek igen sokat szenvednek -- a közöttük élô görög katolikusokkal együtt -- a mohamedánoktól. Nagyon sok üldözést kell napjainkban is eltűrniük. Kelet-Európa lakói között a görög katolikusok mellett a legszegényebbek az orthodoxiából kerülnek ki. Nem csoda tehát, hogy a megélhetési gondok elôl menekülve, ma egész Nyugat-Európában, Észak- és Dél-Amerikában, sôt Ausztráliában is megtaláljuk a görög katolikusok mellett az orthodoxok sok-milliós tömegét. De a szegény kivándorló nép mellett a papjai kitartottak. Ôk ôrizték meg a hányódó nép hitét, sokszor nemzetiségét is. Létrehozták az újhazában az egyházi szervezetet. Ennek a szervezetnek nagy nehézsége, hogy magán viseli az otthoni nemzetiségi megoszlást. Az orthodoxia világméretben nagyobb tömegű, mint a görög katolikusság. Anyagi lehetôségei is nagyobbak. Így érthetô, hogy Távol- keleten; Japánban és Kínában, valamint Afrika egyes részein hittérítô, missziós munkát is ki tudnak fejteni. A történelmi Magyarországon több orthodox élt, mint görög katolikus. A második legnagyobb vallás volt. Hazánk mai területén igen kis lélekszámú az orthodoxia. Negyvenkét egyházközségben 30-40.000-en élnek. Vallási életük tevékeny. Buzgó lelkipásztoraik vannak. Nemzetiségileg azonban több csoportra oszlanak. A magyar ajkúakat 7 parókián a moszkvai pátriárkátus esperessége tartja össze. Mintegy 5000-en vannak. A román liturgikus nyelvet használók egyházi központja Gyulán van. A szerb származásúak a budai püspökséghez tartoznak. Egyházi központjuk Szentendre. A hazánkba települt bolgár kertészek és leszármazottaik két egyházközséget tartanak fenn. 114.) Miért kell külön foglalkoznunk az orthodoxiával? Mert a katolikus egyházon kívül élô keresztények közül ôk állnak hozzánk a legközelebb. 115.) Milyen feladatunk van az orthodoxiával kapcsolatban? Megismerni ôket. Testvéri kapcsolatot fenntartani velük. Liturgikus életükbôl tanulni. 116.) Miben áll a katolikus-orthodox közel állás? Ugyanazokkal a szentségekkel élünk. A hit legtöbb tétele azonos. A kiközösítést kölcsönösen feloldották az egyház vezetôi. 117.) Hol vannak a legjelentôsebb orthodox közösségek? Európa hazánktól keletre és délre fekvô államaiban. 118.) Van-e hazánkban orthodox közösség? Van, de kis létszámú négy nemzetiségi megoszlásban. 119.) Mi az orthodoxia életképességének jele? Többek között a távol-keleti és az afrikai missziók. ======================================================================== 28. A világ vallási helyzete 8. könyv Jézus Krisztus parancsot adott tanítványainak: ,,Tegyetek tanítványommá minden népet!'' A parancs elhangzása óta csaknem 2000 esztendô telt el, és a világ népeinek még mindig csak 30 %''-a keresztény. Ennyien ismerték meg és fogadták el Jézus Krisztust és tanítását. A keresztényeknek csak a fele katolikus. A katolikus világ. Dél- és Nyugat-Európában találunk olyan államokat, melyeknek lakossága többségében katolikus. Közép-Európában hazánk és Lengyelország többségükben katolikus. Portugál és spanyol hajósok fedezték fel Közép- és Dél-Amerikát. Viszonylag háborítatlanul jutott el ezekre a földrészekre a katolikus hit. Lakói ma is nagy többségükben római katolikusok. Bár éppen a nagy paphiány, a szegénység és tudatlanság következtében ezek a közösségek a legsebezhetôbbek. Nemzetközi, nem keresztény szervezetek által pénzelt ,,hithirdetôk'' mérhetetlen lelki károkat okoznak közöttük. A nem-katolikus világ. Európa középsô részén; Észak-Amerikában és Ausztráliában különbözô hitvallású keresztények élnek együtt. Közöttük sok katolikus is van. De Németország lakóinak a nagyobbik fele és Észak-Európa népeinek többsége a lutheri reformációt követik. Hollandia egyes részein, néhány svájci tartományban, és hazánkban közel másfél millióan a kálvini reformációt fogadják el. Ezek reformátusok. Az USA-ban a legnagyobb vallási közösség a babtisták. Anglia lakóinak nagy része nemzeti egyházat mond a magáénak, az anglikán kereszténységet. Kelet-Európában, a Balkánon és Ázsia egyes részein orthodoxok élnek. A nem-keresztény világ. Kis-Ázsia és Észak-Afrika népeinek többsége az iszlám követôje. Ázsia egyes országaiban is élnek mohamedánok. A Távol-Kelet némely országában buddhisták, hinduisták és sintoisták laknak. Afrika ôsi népei Amerika és Ausztrália bennszülötteinek egyes csoportjai ma is primitív, babonás vallási hiedelmek világában élnek. A világon szétszórva találunk mintegy 10 millió zsidót, akiket a nemzetközi cionista mozgalom fűz egybe. Többszáz új keletű vallási közösség állítja magáról, hogy csak a hozzájuk tartozók fognak üdvözülni. Erôszakos térítéseikkel és félelemkeltéssel fôleg Dél- Amerikában és Kelet-Európában használják ki az emberek tájékozatlanságát, elesettségét. A föld népeinek csaknem 16 %-a azt állítja magáról, hogy neki nincs vallása. Istent nem fogadja el, ateista. A nem-keresztény világ vallások: A zsidók azok, akik ma is csak az Ószövetséget fogadják el. Ma is várják a Megváltót. Jézus Krisztust és az Újszövetséget nem ismerik el. Tartják hagyományos szokásaikat, bár a szokásokban egymástól eltérnek, és számos felekezetre oszlanak. E felekezetek egymással éles ellentétben állnak. Egységet csak a nem- zsidókkal szemben mutatnak. A zsidó vallás az Ószövetség alapján monoteista, egyistenhívô. Monoteista vallás az iszlám is. Ezt Mohamed, egy arab kereskedô alapította Arábiában 622-ben. A keresztény és a zsidó vallásról szerzett felületes ismeretei alapján megszerkesztette a Koránt. Ez bölcs mondások gyűjteménye, a mohamedán szentírás. Híveinek feladatául adta, hogy az iszlámot fegyverrel is terjesszék. Ezért harcba indultak és az általuk elfoglalt területeken gyorsan elterjesztették tanításukat. Ma is erôszakosan lépnek fel eszméik terjesztése érdekében. A Távol-Kelet ôsi filozófiájának vallási megnyilvánulásai a buddhizmus, hinduizmus és a sintoista vallás. Ez az utóbbi fôleg Japánban ismert. Mindhárom több ezer éve alakítja a távol-keleti népek lelkivilágát. A kereszténység lassú terjedésének okai. Az elsô évezredben viszonylag gyorsan terjedt a kereszténység. Késôbb azonban a keresztények közötti megoszlás, amely gyakran kemény vitákba sôt vallásháborúba csapott át, lelassította a terjedést. A különbözô keresztény vallások egymással versengve, sokszor egymással harcolva, akarták hitüket terjeszteni. Ez bizalmatlanságot eredményezett. Távol tartotta a kívülállókat a hittôl. Ehhez járult, hogy a hittérítôket magukkal vivô gyarmatosítók, gyakran az életükkel cáfolták meg a hittérítôk tanítását. A hódítók szeretetlenségébôl, erkölcstelenségébôl ítélték meg a gyarmatok népei a kereszténységet. Ezért azt nem, vagy csak nehezen fogadták el Sokfelé, különösen Ázsiában a népi lelkület volt a fô akadály. Az ott élôket ôsi vallásaik tökéletesen kielégítik. A kereszténység nagyon ,,európai'', nagyon idegen ma is. Az újkor kezdetén a jezsuita szerzetesek alkalmazkodtak a népek ôsi szokásaihoz. Sok külsôséget átvettek és keresztény tartalommal töltöttek meg. Így munkájuk eredményesnek indult. Módszereiket azonban Rómából letiltották. Így a kezdeti eredmények megsemmisültek. Azóta a távol-keleti hittérítô munka igen szerény. A keresztény hit terjedésének egyik fô akadálya az iszlám. Ez azt állítja magáról, hogy továbbfejlesztette a kereszténységet. Beszél Ábrahámról, Jézusról, mint Mohamed elôdeirôl. Azt állítja, hogyha elfogadná a kereszténységet az visszalépés lenne. Ez a gondolkozás lehetetlenné teszi a mohamedánok között a térítô munkát. Valójában az iszlámnak kevés köze van a kereszténységhez. Hogyan vélekedjünk a különbözô vallásokról? Jézus tanításának alapja a szeretet. Mindenkit szeretni kell. E krisztusi tanítás alapján minden vallást tisztelnünk és becsülnünk kell. Valamennyiben észre kell venni az értéket. De tudjuk, hogy saját vallásunk, katolikus kereszténységünk isteni kinyilatkoztatáson alapul. Birtokosai vagyunk az igazságnak. Elfogadjuk azonban minden ember jogát saját vallásához, amelyben született, vagyis a vallásszabadságot. Ugyanakkor jogosan várjuk el, hogy mások is tiszteljék a mi hitünket. Feladatunk, hogy egymást kölcsönösen megismerjük. Meglássuk mások vallásában az igazi, legtöbbször közös értékeket. Soha ne azt keressük, ami elválaszt egymástól, hanem azt, ami összeköt. Ne az igazság gôgje, hanem a szeretet alázata töltsön el minket. 120.) Mennyire terjedt el napjainkig a kereszténység? A világ lakóinak egyharmada keresztény; ennek több mint a fele katolikus. 121.) Milyen nagy világvallások vannak még? A zsidó és az iszlám, továbbá a buddhizmus, hinduizmus és a sintoista vallás. 122.) Mi a kereszténység terjedésének akadálya? A keresztények egymás közötti versengése; életünk ellentmondásai. 123.) Mi az egyház véleménye a többi vallásról? Tisztelni, becsülni kell egymás értékeit. Kölcsönös megértésre kell törekedni. ======================================================================== 29. Az ökumenikus gondolkozás 8. könyv Az ökumené egységet jelent. Az ökumenikus mozgalom a keresztények egységre törekvése. Jézus Krisztus egy közösséget hozott létre. Fájdalommal szemléljük ezért, a történelem folyamán létrejött felekezeti megoszlást. Láttuk, hogy a kereszténység terjedésének is ez az egyik akadálya. A jószándékú protestáns gondolkozókat ez a megoszlás az ökumenikus mozgalom megindítására késztette. Ennek alapgondolata ma a következô: Látjuk, hogy a tanításban és hit megélésében különbségek vannak a keresztény csoportok között. Ne ezeken -- ami elválaszt minket -- vitázzunk, hanem keressük azt, ami összeköt mindnyájunkat. A Szentlélek kegyelmébôl ugyanis a keresztény élet nagyon sok vonása és a hitünk is közös kincse maradt a különbözô keresztény közösségeknek. Mindenekfölött pedig összeköt minket a szeretet. Ezt az ökumenikus mozgalmat magáévá tette csaknem minden protestáns vallási közösség. Azután a legtöbb autókefál orthodox egyház is csatlakozott hozzá. Az ökumenikus mozgalom az egység munkálásához a leghathatósabb eszközt vette elô, az imádságot. Ebben azt kérjük, hogy amit mi emberek gôggel, szeretetlenséggel elrontottunk, azt az emberszeretô Isten kegyelmével hozza rendbe. A közös ima ideje január egyik hete. A római katolikus egyház az egységmozgalomtól kezdetben távol tartotta magát. Nem azért, mert nem kívánja az egységet, hanem azért, mert más elképzelése van az egységrôl, mint az ökumenikus mozgalomnak. Úgy vélte, hogy az egység egyetlen útja az unió lehet. Ez annyit jelent, hogy a katolikus egyház ajtaja nyitva áll. A többiek térjenek meg, jöjjenek és legyenek jó katolikusok. Ezért az ökumenikus imahetet uniós ima nyolcadnak nevezték, és az ökumené gondolatát nem népszerűsítették. Lényeges változást hozott ebben a kérdésben a római egyház legújabb kori történelmének kiemelkedô személye: XXIII. János pápa. Ô kijelentette, hogy a széthúzást be kell fejezni, vissza kell térni a közös gondolkozáshoz. Félre kell tenni minden kicsinyes perlekedést arról, hogy kinek volt igaza, kinek nem. A felelôsség megosztott. Fogjunk össze, egyesüljünk, mellôzzük a véleménykülönbségeket! Az ô megnyilatkozása óta a római egyház is részt vesz az ökumenikus munkában. Tanácskozásokra, rendszeres teológiai beszélgetésekre jönnek össze a különbözô egyházak képviselôi, vezetôi. Cél, hogy jobban megismerhessük és így megszerethessük egymást. Az egység feltétele, hogy minden közösség a saját háza táján tegyen rendet. A belsô megújulás, a bűnbánat és az ima az, ami elôsegítheti az ökumené útját. Az ökumenizmus egyik kiemelkedô tette volt, amikor 1964. január 6-án a pápa és a konstantinápolyi pátriárka Jeruzsálemben találkozott. Ünnepélyes pillanat volt, amikor 1965. december 7-én Róma és Konstantinápoly egyszerre vonta vissza az egymást kiközösítô okiratot (bullát). Megnyitották ezzel a szeretet párbeszédjének útját. 124.) Kik kezdeményezték az ökumenizmust? Józan gondolkozású protestánsok. 125.) Mi az ökumenizmus lényege? A szeretet. Annak keresése, ami összeköt. 126.) Mivel munkálhatja mindenki az ökumenizmust? Imádsággal. Az egyházak vezetôi párbeszéddel is. 127.) Melyek az ökumenizmus elsô eredményei? Az egyházi vezetôk találkozásai. Róma és Konstantinápoly visszavonta a kiközösítô iratot. ======================================================================== 30. Az emberiség nagy családjának vagyunk 8. könyv tagjai A középkor kereszténysége elhatárolta magát a bűnös világtól. Az embereket két csoportra osztotta: a kiválasztott igazakra és a kárhozatra született bűnösökre. Különösen a reformáció predestináció (elôre elrendelés) tanában kapott ez az elgondolás nagy hangsúlyt. A Biblia tanítása szerint az emberiség egységes. Egy ôstôl származik. Jézus Krisztus pedig többször kijelentette, hogy minden embert üdvözíteni akar. Isten elôtt minden ember egyenlô. Mindnyájan Isten gyermekei, egymásnak pedig testvérei vagyunk. A bizánci liturgiában és a bizánci egyház gondolkozásában ez a közösségi gondolat mindig kifejezésre jutott. Az imádságunkat mindig többes számban mondjuk, a liturgiákat párbeszédes formában végezzük. Abból senkit sem zárunk ki. A közösségi felelôsségtudat az utóbbi idôben a római egyház nyilatkozataiban is kifejezésre jutott, mindenekelôtt a II. Vatikáni Zsinaton. A keresztényeknek nem szabad magukat elhatárolni a világtól, hanem benne kell élni. Vállalni kell az élet felelôsségét. A világ megszentelése mellett, sôt éppen abból kifolyólag együtt kell működni egy szebb, boldogabb emberi élet megvalósulásáért. Az egyház nagyon fontosnak tartja az emberi személy méltóságát. Ugyanakkor állítja, hogy az ember nem tud önmagában boldogulni. Csak akkor, ha felismeri helyét a közösségben. Egyházunk közösségrôl szóló tanítása tulajdonképpen a Biblia elsô isteni parancsára épül: ,,Töltsétek be a földet! Hajtsátok hatalmatok alá!'' Az egyikben a házasság, a család fontosságát hangsúlyozza az Isten. A másikban pedig parancsot ad a kulturális, tudományos és technikai haladásra. Mind a két parancs az ember közösségi szerepét támasztja alá. Az egyháznak feladata, hogy szolgálja a családot. Feladata az is, hogy elôsegítse a kulturális és társadalmi életet. De tudnunk kell, hogy a kulturális és gazdasági haladás visszahat a vallási életre. Nagyon fontos, hogy az egyház egyetlen gazdasági, vagy társadalmi rendszerhez se kötelezze el magát. Hívônek és hitetlennek egyaránt tudomásul kell venni, hogy minden közösség és minden eszme annyit ér, amennyit a népek nagy asztalára helyez. Az egyház tagjainak minden emberhez, hívôhöz és hitetlenhez, de még az egyház ellenségeihez is szeretettel kell közeledni. Kereszténységünkrôl mindenki elôtt életünk példájával kell tanúságot tenni, és nem szóval, vitatkozással. Mindenkivel, a magát ateistának vallóval is tudni kell párbeszédet folytatni. Mi az ateizmus? Az ôskeresztény kor pogánysága hívô pogányság volt. Saját elképzeléseik szerinti isteneket tiszteltek. A keresztényeket éppen azért üldözték, mert ateistáknak gondolták ôket. Napjaink új pogánysága viszont nem más isteneket imád, hanem tudatosan vallástalan, istentelen, istentagadó, azaz ateista. Az ateizmus okát keresve önmagunkba kell nézni. Felelôsek vagyunk azért, hogy vannak emberek, akik nem, vagy csak keveset hallottak Istenrôl. Felelôsek vagyunk azért, hogy sokan csak zavaros dolgokat hallottak róla. Olyannak ismerték meg, akit józan gondolkozású ember nem fogadhat el. Felelôsek vagyunk azért, hogy nem teszünk hitelesen tanúságot Isten és az Ô igazsága mellett. Hitünk sokszor elméleti. Amikor azt a gyakorlatban kellene megmutatni, akkor hiányzik belôlünk a türelem, a megértés, az áldozatvállalás, az adni tudás, vagyis a szeretet. Az egyház történelmét tanulva megismertük a múlt hibáit, amelyeket a jövôben kerülni kell. Megismertük a múlt értékeit, amelyekre jövônket építeni kell. Mindenekfölött megtanultuk, hogy az egész világ és benne az egyház szebb, boldogabb jövôjét csak az építheti, aki tudatában van annak, hogy mindnyájan az emberiség nagy családjának a tagjai vagyunk. 128.) Miért kell az egyháznak a közösséget szolgálnia? Mert erre tanít a Biblia elsô parancsa: Hajtsd hatalmad alá a földet! 129.) Miben kell megnyilvánulnia az egyház közösségi munkájának? Nemcsak megszentelni kell a világot, hanem tenni is kell a szebb, boldogabb emberi élet megvalósulásáért. 130.) Milyen társadalmi és gazdasági rendszert kell szolgálnia az egyháznak? Egyetlen rendszerhez sem kötelezheti el magát az egyház. 131.) Mi az ateizmus? Napjaink új pogánysága. Tudatos istennélküliség. Isten tagadása. 132.) Ki a felelôs az ateizmusért? Részben mi keresztények, mert nem hirdetjük, fôleg pedig nem éljük meg hitelesen Jézus Krisztus tanítását. 133.) Mi az egyháztörténelem tanulásának értelme? Megismerjük belôle a múlt értékeit és hibáit. Felismerjük a jövô útját. Ez az út a szeretet útja! ======================================================================== Bevezetô Útravaló Kedves Barátom! Néhány hét múlva befejezed az általános iskolát. Új közösségbe kerülsz. Legtöbben távol a szülôi háztól, a falutól. diákotthonban lakva kezdik meg a továbbtanulást. Ez az elsô lépés az É L E T -be. A család, az iskola, a falu közössége mellett te beletartozol az egyházközség közösségébe is. Ennek összetartó jele a templom. Új életkörülményeid a megszokott templomtól fizikailag távol visznek. Minden közösség, amelyikbe tartozol, útravalóval indít el. E néhány sor az egyházközség útravalója. Búcsúzóul a következô hetekben beszélgessük végig ezt az útravalót. Értékeljük újra hitedet a te életkorod színvonalán. Amikor a tanulás után visszatérsz, akkor hitedet kamatoztatva légy egyházközséged és szülôfalud szellemi erôssége. Ha pedig tanulásod után életedet máshol folytatod, akkor légy az ottani görög katolikus közösségnek öntudatos tagja. Fogadd e néhány sort azzal a szeretettel, amellyel egyházközséged adja. Éleszd újjá belôle istenismeretedet és szolgáljon ez kiindulásul ahhoz, hogy amint a műveltség minden területén elôre lépsz, úgy a vallási műveltségben is szüntelenül fejlôdhess. a lelkiatya ======================================================================== 1. A világ Útravaló A minket körülvevô mindenséget, a világot különbözô tudományok igyekeznek velünk megismertetni. A földrajz, a geológia, a csillagászat, a biológia, a fizika mind más szempontból vizsgálja a világot. A vallás erkölcsi véleményt mond a világról. Meghatározza benne az ember feladatát. Keresi a világ létezésének a magyarázatát. 1.) Szent János evangélistánál olvassuk: ,,Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte.'' Az egyszülött Fiú nem azért jött, hogy ítélje a világot. Ez az isteni magatartás határozza meg a keresztény ember állásfoglalását is. Értékes a világ, szeretni kell. Jézus Krisztus tanítása szerint azonban, ennek a világszeretetnek határai vannak. Ô ugyanis ezt mondja: ,,Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkének viszont kárát vallja.'' Vagyis Istent és a saját lelkem üdvét jobban kell szeretnem a világnál. 2.) Feladatomat a világban a Biblia legelsô parancsa határozza meg: ,,Hajtsátok hatalmatok alá a földet!'' Vagyis tanulásommal és munkámmal hozzá kell járulnom ahhoz, hogy a tudomány és a technika állandóan fejlôdjék. A világ egyre inkább kitáruljon az emberi elme elôtt. Egyre jobban szolgálja a világmindenség az ember életét, benne üdvösségét. Az ember feladata a világmindenséget saját szolgálatába állítani. 3.) A világban állandó átalakulást, fejlôdést tapasztalunk. Ami pedig fejlôdik, az valahonnan elindult és valahová tart. A világ tehát fejlôdésével maga bizonyítja, hogy egyszer keletkezett és egyszer meg fog szűnni. Létrehozó oka rajta kívül áll, vagyis nem jöhetett létre magától. Van tehát a világnak alkotója, olyan hatalommal, hogy képes volt ezt a világmindenséget létrehozni. ======================================================================== 2. Az ember Útravaló Tapasztalatunk a világmindenség létezôit négy csoportra osztja. Van élettelen anyag. Errôl tapasztaljuk, hogy önmagában semmire sem képes, tehetetlen és öntudatlan. Van élô anyag, amelynél életjelenségeket tapasztalunk. Ez a növények világa. Van érzô anyag. Ez az állatvilág. Az állat érzelmet is ki tud fejezni. Ezek az ösztönösség határait soha nem lépik át. Mindezeket a létezôket felülmúlja az ember. Nála ugyanis az ösztönös életjelenségeken túl szellemi tevékenységgel is találkozunk. Az ember gondolkozik, akar, választ, dönt. Így uralkodik a világmindenség fölött, és azt lépésrôl-lépésre hatalma alá hajtja. Az ember társas lény. Természetszerűen, de tudatosan is társadalmat alakít. Tagja a társadalomnak, de annak keretein belül egyéniség, személyiség marad. Egyedül az embernek van a tapasztalt létezôk között személyes öntudata. A szellemi tevékenységek bizonyítják, hogy az ember összetett lény, lelkes anyag. Ez a lelkes volta emeli ki a többi létezô közül. Ebbôl nyilvánvaló, hogy a lélek magasabb rendű az anyagnál. De az ember teljes értékét az istengyermekség, a megváltottság adja. Az ember szellemi erejével egyre jobban uralkodik a világmindenségen. Átalakítja, hasznosítja a maga számára. Önmaga és a világmindenség létrehozásában viszont nem volt szerepe. Kell tehát lenni egy olyan öntudatos lénynek, aki nagyobb hatalmú az embernél, és aki létrehozta a világmindenséget. ======================================================================== 3. A természet törvényei Útravaló A világ jelenségeit vizsgálva az ember rájött, hogy a természetnek törvényei vannak. Ezért a világban rend van. Számításokkal egyes dolgokat elôre meg tudunk határozni (pl. mikor lesz napfogyatkozás, stb.). Sôt a kedvezôtlen dolgokat el tudjuk hárítani. A kedvezôket pedig mesterségesen is létre tudjuk hozni. Azonban a világot alakító ember könnyen esik abba a hibába, hogy korlátlan uralmat képzel magának. Azt hiszi, hogy kizárólagos ura a világnak. Józanul gondolkozva azonban rájövünk, hogy a természet rendje az emberi vizsgálódástól független. Értelmünk csak felismerte a rendet. Csak megfogalmazza a törvényeket. Ezek azonban tôlünk függetlenül léteznek. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a természetet megváltoztató ember sokszor felborítja a természet rendjét. És még jó. ha belátja tévedését. A természet egyensúlya kényes dolog. Csak az a tudományos munka vezet célra, eredményre, amelyik a természet törvényeivel párhuzamos fejlôdést segít elô. A természet rendje és törvényei értelmes rendezôre utalnak. Aki nemcsak létre tudta hozni a nagy művet, hanem jó gazda módjára gondját is viseli, törôdik vele. ======================================================================== 4. Az Isten Útravaló A világmindenség léte, a természet törvényei és az ember öntudatos szellemisége egyaránt megkövetelik egy az embernél magasabb rendű szellemi lény létezését. Ôt nevezzük Istennek. Az Isten tehát olyan személy, akit nem köt az anyag tehetetlensége, vagyis tiszta szellem. Ezért nem tapasztalhatjuk közvetlenül érzékszerveinkkel. Értelmünk számára azonban nyilvánvaló létezése. Mint tiszta szellem mindenható. Képes teremteni és a teremtett világban rendet biztosítani. Képes teremtményeit meg is semmisíteni. Így teljes mértékben függünk tôle. Megértjük, hogy van Isten. De két kérdés felmerül bennünk: Honnan az Isten és mit tudok róla? Ezen a világon minden esetleges. Ha egyik vagy másik személy nem lenne, ha egyik vagy másik jelenség nem lenne, vagy helyette más lenne, ez nem változtatna a világon. Még az élet léte is esetleges. Hiszen volt idô, amikor nem volt élet. Egyedül az Isten szükségszerű lény. Az Ô léte a lényegébôl folyik. Ô maga így mutatkozik be: ,,Én vagyok, aki van!'' Ebbôl következik, hogy mindig szükségszerűen volt és lesz. Tehát nem keletkezett. Nem született. Nem is szűnik meg. Nem hal meg. Mit tudok az Istenrôl? Mindenható, örök, érzékszervekkel fel nem fogható. Jó, szent, igazságos, irgalmas. Erkölcsi tulajdonságait így foglalhatjuk össze: Isten a személyes Szeretet. Tudjuk még róla, hogy az egy Isten három személyben létezik. ======================================================================== 5. A kinyilatkoztatás Útravaló A világot szemlélve ismertük fel Isten létét. Isten tehát közvetve kinyilatkoztatta magát a tapasztalható dolgokon keresztül. Magából az Isten szükségszerű létébôl, józan ésszel az Isten nagyon sok tulajdonságára is ráismerünk. Isten azonban nem hagyott minket csupán saját eszünkre támaszkodni, hanem közvetlen kinyilatkoztatást is adott, magáról és az emberrôl. Bemutatkozott az embereknek. Megismertette az emberrel az Isten és ember kapcsolatát. Elmondta, hogyan kell az embernek élni, és elôre bemutatta az ember jövendô sorsát. Az ember minden idôben, saját értelmi színvonalának megfelelôen, kapta a kinyilatkoztatást. Kezdetben lehet, hogy hallható hangon. Késôbb emberek, próféták által szólott az Úr. Az új idôk kezdetén, az Isten maga vette fel az emberi természetet, és adott közvetlen kinyilatkoztatást Jézus Krisztusban. Végül az apostolok tanításában zárta le a kinyilatkoztatást. Ma az egyház új kinyilatkoztatást nem kap. De az a feladata, hogy az egyszer kapottat, minden kor embere számára továbbadja. ======================================================================== 6. A Biblia Útravaló Isten kinyilatkoztatását mintegy három -- négyezer évvel ezelôtt kezdték az emberek leírni. A könyvek összességét, amelyekben leírták, Bibliának vagy Szentírásnak nevezzük. Elsô része, az Ószövetség 45 könyvbôl áll. A könyvek egy része történeti könyv. Ezek leírják a teremtéstôl kezdve, hogyan romlott meg a bűn miatt a kapcsolat az Isten és az ember között. Továbbá, hogyan készült a választott nép, a zsidóság a kapcsolatot megújító Megváltó eljövetelére. A többi könyv tanítást és prófétai jövendöléseket tartalmaz. Összefoglalják az Istennek tetszô erkölcsi élet szabályait, valamint a Megváltóról szóló jövendöléseket. A Biblia második része, az újszövetségi Szentírás, 27 könyvbôl áll. Közülük a négy evangélium Jézus Krisztus életét és tanítását, a Megváltó és a megváltás történetét állítják elénk. Az ötödik történeti könyvbôl, az Apostolok Cselekedeteibôl megismerjük az elsô keresztények életét. Az Újszövetség tanító könyvei a 21 apostoli levél. Ezenkívül János evangelista írt egy prófétai könyvet, A Jelenések Könyvét. Ebben az egyház jövendô sorsáról és a világvégi idôrôl jövendöl. Ki a Biblia szerzôje? Maga a kinyilatkoztató Isten. De hát emberek írták le? Valóban embereken keresztül szólt az Isten -- ,,Ki szólott a próféták által!'' -- mondjuk a Hiszekegyben. Vagyis a Szentlélek sugalmazta nekik mit írjanak és azok a kinyilatkoztatás lényegét, a tanítást az emberek számára érthetôen, emberi módon leírták. Meg kell jegyeznünk, hogy Isten a Bibliában csak vallási igazságokat nyilatkoztatott ki. A benne található történelmi adatok, fôleg pedig a természettudományos állítások a megírás kora felfogását és ismereteit tükrözik. ======================================================================== 7. A teremtés és a fejlôdés Útravaló A Biblia elsô lapjain két változatban olvassuk a teremtés történetét. Mai tudományos ismereteink birtokában könnyen esünk abba a hibába, hogy a benne leírt, elavult ,,tudományos'' álláspont miatt megkérdôjelezzük az egész teremtés történetét Helyesen akkor gondolkozunk, ha csak a benne szereplô vallási igazságokat vizsgáljuk. Mégpedig a következôket: Az Isten örök. Ô teremtett mindent, egyszerű akarati cselekedettel. Hatalma van tehát teremteni. Irányítja a fejlôdést. Az ember természetét, szervezetét úgy alkotta meg, hogy az igényli minden hetedik napon a megszentelôdést, a kikapcsolódást. A történet többi mondanivalója a leírás kora emberének elképzeléseibe enged bepillantást. Ô így képzelte el a természet rendjét. Kérdés, hogy össze lehet-e egyeztetni a teremtésrôl kapott isteni kinyilatkoztatást a ma hangoztatott fejlôdéselmélettel? Elôre kell bocsátani, hogy a fejlôdéselmélet, csak elmélet. Még nagyon sok mindenben bizonyításra szorul. Ha mégis elfogadjuk, akkor az alábbiak szerint tudjuk a két tanítást összeegyeztetni. A Biblia teremtéstörténete nem zárja ki a fejlôdés lehetôségét. A teremtéssel az Isten elindította a mindenséget: Beleoltotta a fejlôdés lehetôségét, csíráját. A teremtmények az elôre beprogramozott rend szerint fejlôdnek. Az emberrôl azt állítja a fejlôdés elmélet, hogy egyik fokozata az anyag fejlôdésének. Az ember testét, szervezetét illetôen ezt is elfogadhatjuk, hiszen a Biblia is azt mondja róla, hogy az ember testét a föld anyagából alkotta Isten. Semmilyen anyag nincs kizárva. Lehetett élettelen anyag, élô anyag, vagy akár érzô anyag is. Amikor azután ez az anyag a fejlôdés folyamán alkalmassá vált arra, akkor teremtette bele Isten a lelket. A természettudomány végeredményben csak az ember érzékelhetô, anyagi részével foglalkozik. A lélek léte, a szellemi lét nem tartozik hatáskörébe. ======================================================================== 8. A vallás Útravaló Minden vallás az Isten és az ember kapcsolatát kívánja rendezni. Vallásunkat mi, Jézus Krisztus tanítása alapján a Bibliára építjük. Azokat a vallásokat, amelyek hasonlóképpen vélekednek, keresztényeknek nevezzük. Hitünket mi az apostolok és az elsô századok egyháztanítói, atyái tanítása alapján valljuk. Ezért egyetemes, görög szóval katolikus keresztényeknek nevezzük magunkat. A hit megélésében, a szertartások végzésében a keleten kialakult bizánci rítust követjük, vagyis görög katolikusok vagyunk. A mi szertartásunkon kívül a katolikus egyházban sok szertartás van. Ezek közül hazánkban a Rómában kialakult szertartási szokásoknak élnek követôi. Ezek a római katolikusok. Kis számban élnek még nálunk az Örményországból eredô hagyományok alapján imádkozó és élô örmény katolikusok. A római katolikus vallásból a XVI. század folyamán nagy tömegek váltak ki. Ezek újra értelmezték a Bibliát. Ellene mondtak a katolikus hit egyes tételeinek. Elvetették a római egyház szokásait. Új vallásokat alapítottak. Hitújítóknak vagy protestánsoknak nevezzük ôket. Hazánkban legismertebbek a reformátusok és az evangélikusok. A protestáns közösségek az évszázadok folyamán sok száz különbözô hitvallású felekezetre bomlottak. Ezek közül is vannak hazánkban: baptisták, metodisták, jehovisták. Sok közülük olyan, hogy ha eljönne Jézus Krisztus, nem ismerne rá saját tanítására. A IX-XI. században olyan erôsnek érezte magát az egyház római katolikus része, hogy a többi, fôleg a bizánci hagyományokat ki akarta iktatni az egyházból. A bizánci hagyományok védôi viszonozták a támadásokat. Ennek következtében a két egyházrész 1054-ben kettévált. A bizánci rítusúak orthodoxoknak nevezték magukat, ami igazhitűt jelent. A protestáns mozgalmak a XVII. századra nagyon meggyengítették hazánkban a római katolikus vallást. Részben ennek is köszönhetô, hogy az orthodoxok és a római katolikusok egymásra találtak, békejobbot nyújtottak egymásnak. Így alakult meg hazánkban a görög katolikus egyház -- az egyesült keletiek. A Biblia újszövetségi részét nem fogadják el a zsidók. A Biblia kultúrkörén kívül is élnek egyistenhívô és természetimádó népek. Mi a véleményünk a sok vallásról? Mindenkinek tiszteletben tartjuk a meggyôzôdését. Senki szokásait, istenkeresését nincs jogunk elítélni. Ugyanezt a tiszteletet várjuk el mindenkitôl. A sajátunkhoz, katolikus hitünkhöz és görög szertartásunkhoz viszont állhatatosan ragaszkodunk. ======================================================================== 9. Jézus Krisztus Útravaló Vallásunk alapítója Jézus Krisztus, a Megváltó. A Biblia tanítása szerint benne a második isteni Személy, a Fiú Isten, Istennek egyszülött Fia testesült meg. Egy személyben Isten és ember. Életének és tanításának leírásából, a négy evangéliumból világosan elôttünk áll mindkét természete : Ura a természet erôinek (lecsillapítja a vihart); ura a fizika törvényeinek (vízen jár); ura az anyag minôségének (Kánai mennyegzô); ura az anyag mennyiségének (csodálatos kenyérszaporítás); ura az egészségnek (betegeket gyógyít); ura a testi épségnek (vakon született); ura az életnek (Lázár feltámasztása); parancsol a gonosz léleknek (epilepsziás fiú); saját erejébôl feltámad. Mindezekbôl elôttünk áll Krisztus az Isten, az ô isteni természete. Anyától, az istenszülô szűz Máriától született, eszik, örül, sír, elfárad, alszik. Vagyis az emberek között emberként él, tehát valóban ember. Megváltói munkájának eredményei: üdvösséget szerzett nekünk, embereknek. Kereszthalálával helyreállította az Isten és az ember között a bűn által megrontott kapcsolatot. Az embernek visszaadta igazi méltóságát, az istengyermekséget. Tanításával, kegyelmével és az általa alapított egyházon át az üdvösség útjára vezette az embereket. Életének fôbb eseményeirôl ünnepekkel emlékezünk meg: Március 25-én, az örömhírvétel napján fogantatásáról (gyümölcsoltó) emlékezünk meg. Karácsony a születése napja (december 25.). Február 2- án az Úrtalálkozás ünnepén a 40 napos Jézust vitték fel szülei bemutatásra a jeruzsálemi templomba (Gyertyaszentelô). Harminc éves koráig a názáreti otthonban adott példát az engedelmességre és a munkára. Innen indult a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelô Szent Jánost igazolta. Elfogadta tôle a keresztséget. Bemutatta a Szentháromságot (Úrjelenés, január 6.). Tanítványokat választott, három évig tanított. Megjövendölte szenvedéseit, de azok megkezdése elôtt tanítványait megerôsítette azáltal, hogy megmutatta nekik istensége dicsôségét (Urunk színeváltozása, augusztus 6.). Miután a negyednapos Lázárt feltámasztotta, diadalmasan vonult be Jeruzsálembe (virágvasárnap). Nagycsütörtökön, az utolsó vacsorán megalapította az Eucharisztiát. Nagypénteken önként elszenvedte a megváltó kereszthalált. Húsvétkor, egyházunk fô ünnepén saját erejébôl feltámadt. A feltámadás után negyven nappal felment a mennybe (mennybemenetel, áldozócsütörtök). Újabb tíz nap múlva elküldte a Szentlelket (pünkösd). Tanításáról így nyilatkozott. ,,Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak!'' -- vagyis örökértékűnek állította azokat. Tanítványai is felismerték, ezért kijelentették: ,,Az örök élet igéi nálad vannak.'' Barátai észrevették: ,,Nem úgy tanít mint az írástudók, hanem mint akinek hatalma van.'' Ellenségei pedig kénytelenek voltak elismerni, hogy ,,Ember így még nem beszélt.'' Tanítása isteni tanítás volt. Személye történelmi személy volt. Ezt igazolják a Biblián kívül történelmi művek is. Életének eseményeit még a szent tanuk életében leírták, és bár sok ellensége volt, sôt követôit 300 éven át üldözték a hatóságok, mégsem cáfolták a leírtak igazságát. Napjaink idôszámítását Jézus Krisztus születésétôl kezdjük. ======================================================================== 10. Az egyház Útravaló Az egyház közösség (eklésia = gyülekezet). Jézus Krisztus alapította azzal, hogy tanítványokat választott, és belôlük az utolsó vacsorán már életében közösséget hozott létre. Az egyház hármas közösség: hitközösség, eucharisztikus közösség és szeretetközösség. Az egyház feje Jézus Krisztus. Mi testének tagjai vagyunk. A tagoknak az egyházban különbözô feladatuk van. Az egyház hatalmát és tévedhetetlenségét Jézus Krisztus így fogalmazta meg: ,,Kôsziklára építem anyaszentegyházamat és a pokol kapui sem vesznek erôt rajta.'' Az egyház hatalmát a Szentlélek biztosítja, aki az egyház vezetôje. A Szentlélek által van Krisztus jelen az egyházban, ígérete szerint: ,,Veletek vagyok mindennap a világ végezetéig.'' ,,Nem hagylak árván titeket.'' A keresztség szentsége által lettem az egyház tagja. Benne jogaim és kötelességeim vannak. Jogom van az Isten kegyelmére, melyet az egyház krisztusi megbízás alapján a szentségekben oszt ki, a Krisztus alapította hét szentségben. Jogom van megismerni az igazságot, melyet Krisztus az egyházra bízott: ,,Menjetek, tanítsatok minden népet!'' Viszont kötelességem részt venni a közösség megszentelô munkájában, használni a szentségeket és azok forrását, a Liturgiát. Kötelességem megismerni az igazságot. Kötelességem hozzájárulni az egyház fenntartásához anyagilag is. Így segítek biztosítani azokat a feltételeket, amelyek a megszentelés munkáját és a tanítást lehetôvé teszik. Az egyháznak a történelem folyamán kialakult a szervezete. Az egyház emberi vezetôi az öt történelmileg kialakult patriárchátus élén álló fôpap, az öt patriárka. Közöttük elsôség illeti meg a római pápát, Nyugat patriárkáját. Az egyház egyházmegyékbôl áll. Ezek élén a püspök szolgál, aki az apostolok utóda. A püspök segítôi a paróchusok. A paróchus áll az egyházközség élén. Közvetlenül ô végzi a tanítást és a megszentelést, a püspök megbízásából. Több parókia esperesi kerületet alkot. Élén az esperessel. Több esperesi kerület a fôesperesség, élén a fôesperessel. A paróchus segítôi a segédlelkész, a hitoktató, az adminisztrátor, a kántor, a harangozó, a templomtakarító. Választott segítôi a paróchusoknak a képviselôtestület tagjai. Az egyház szervezetének az a célja, hogy szolgálja Isten népét, azaz mindenkit üdvösségre vezessen. A történelem folyamán az egyház olyan területeken is szolgálta Isten népét, amelyeket ma az állam lát el. Az egyházat az idôk folyamán sok megpróbáltatás érte, és fogja is érni. Ezt Jézus elôre megmondta: ,,Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak.'' Emiatt a gyengehitű emberek elhagyják az egyházat. Jézus Krisztus ígérete azonban örök idôkre szól, az egyház legyôzhetetlen. Ha öntudatosan tagja vagyok az egyháznak, üdvözülök. Ezért a hűség saját érdekem. ======================================================================== 11. A keresztény élet Útravaló Az egyházhoz tartozó ember elnyeri az üdvösséget. De a gyakorlatban ki tartozik Isten népéhez? Az, akit nemcsak megkereszteltek, hanem keresztény életet is él. A keresztény életnek sok összetevôje van. Alapja a hit. Jézus Krisztus tanítja: ,,Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül; aki nem hisz, elkárhozik.'' Mit kell hinni? Amit Isten kinyilatkoztatott. Mivel az egyház feladata az üdvösségre vezetni Isten népét, ezért joga és kötelessége a kinyilatkoztatást értelmezni és továbbadni. A parancsok megtartásának módját is joga van az egyháznak meghatározni. ,,Senki sem jut az Atyához, csak általam.'' -- mondja ugyancsak Jézus Krisztus. Pál apostol pedig így ír: ,,Isten kegyelmébôl vagyok, ami vagyok.'' Máshol pedig arról beszél, hogy az üdvösség elnyerése nem azon múlik, aki erôlködik, vagy törtet, hanem a könyörülô Istenen. Mindebbôl világos, hogy az eredményes keresztény élethez Isten segítsége kell. Isten segítségét kegyelemnek nevezzük. Isten kegyelmét az egyház a Jézus Krisztus által alapított hét szentségben osztja szét, rendes körülmények között. Az egyház azért oszthatja a kegyelmet, mert ôre a mennyország ,,kulcsának''. A keresztény élet lényeges eleme a munka. Minden ember feladata dolgozni, de a keresztény ember azzal a tudattal végzi munkáját, hogy általa a teremtô Isten munkatársává válik. A munkámmal nemcsak kenyeret keresek, hanem embertársaimat és az egész társadalmat is szolgálom. A keresztény élet közösségi élet. A kegyelem megszerzésének is van közösségi eszköze. Ez a liturgia. Benne Jézus Krisztussal találkozunk: a velünk együtt imádkozóval, a minket tanítóval, és az érettünk önmagát önként feláldozóval. A Biblia példáiból látjuk, hogy elsôsorban azok kaptak isteni segítséget, akik találkoztak Jézussal. Keresztény életem döntô ismertetôjele, hogy keresem-e ezt a találkozást. Fôbb istentiszteleteink: az áldozati Liturgia, a vecsernye, az utrenye, Istentiszteletek keretében szolgáltatjuk ki a szentségeket is. Alkalmi istentiszteleteink a halottakért végzett panachida, a parasztász és a temetés. Az Istenszülôt köszöntjük könyörgô istentiszteletünkkel, a paraklisszal. Az Istentiszteleten részt venni az Istennek szentelt hetedik napon (vasárnap) és az ünnepeken keresztény kötelesség. ======================================================================== 12. A lelkiismeret Útravaló Már az egészen kicsi gyerek megszeppen, ha valami rosszat tesz. Megszeppen mielôtt valaki rászólna. Ha valami jót tesz, azt hangosan újságolja. Honnan tudja mi a jó és mi a rossz? Van az emberben egy lelki készség, a lelkiismeret, amely érzékeny műszer módjára jelzi magatartásunk erkölcsi értékét. A lelkiismeret életkorunkkal együtt fejlôdik, és mindig a korunknak megfelelô erényeket, a jót helyesli; a rosszat pedig elítéli. Nemcsak utólag jelez, hanem szándékainkat is felülbírálja. Olyan, mint egy másik, egy jobbik én. Érdemes rá figyelni. Segítségével el tudjuk kerülni az élet buktatóit, élni tudjuk keresztény életünket. Ha egy műszert nem tartunk karban, vagy nem rendeltetése szerint használjuk, akkor az elromlik. Így a lelkiismeretemet is el tudom tompítani, ha nem figyelek rá. A tompa lelkiismeret melegágya a bűnnek. Tartsam tehát mindig ébren lelkiismeretemet azáltal, hogy figyelek rá! Nagy segítség ez a keresztény életben. ======================================================================== 13. A család Útravaló A munkáról beszélgetve láttuk, hogy a teremtô Isten munkatársai vagyunk a teremtésben. A gondviselô Isten azonban ránk bízta az élet továbbadását is. Ebben is munkatársává fogadott minket. A teremtésben férfivá és nôvé alkotta az embert. A biológiai rendet úgy alakította ki, hogy a kettô egymás iránt szerelemre gyulladjon, és ebben egymást kiegészítve adja tovább az életet. A kinyilatkoztatásban az Isten az élet továbbadásának rendjét is szabályozta, a természet törvényeivel összhangban. Az élet továbbadásához csak annak van joga, aki életkoránál fogva érett ahhoz, hogy egészséges utódoknak adjon életet. Ezenkívül értelmes ítélôképes, és anyagilag olyan helyzetben van, hogy gondját is tudja viselni a továbbadott életnek. Vagyis alkalmas a házasságra. Testünkrôl a Szentírás azt mondja, hogy az a Szentlélek temploma, vagyis nem játékszer. A test nemi erôit, a szerelmet csak céljának megfelelôen használhatjuk, mint a táplálékot. Az evésnek az a célja, hogy éljünk. A nemi erôknek, hogy továbbadjuk általuk az életet. Ahol élet továbbadásáról nem lehet szó, mert nincs házasság, ott az Isten törvénnyel korlátozza a nemi életet. Ezt fejezi ki az Isten 6. parancsa: ,,Ne paráználkodj!'' Testünkben viszont, ki korábban, ki késôbben feszültségeket érzünk. Ezeket a feszültségeket tanulással, fizikai munkával, sporttal, jólesô fárasztással igyekezzünk levezetni! Sôt imádkozni is kell: ,,Ne vigyél minket a kísértésbe!'' Aki a nemi életben is tud parancsolni magának, az megszerzi a gyôztes jó érzésének jutalmát. Ahogy az életkorban elôre haladunk, egyre inkább feladatunk, hogy ismeretségi kört alakítsunk ki magunk körül. Olyan ismeretségi kört, amelyben megtaláljuk azt az alkalmas személyt, akivel egykor a házasságban egy életre összekapcsolhatjuk életünket. Milyen ez az alkalmas személy? Legyen hasonló érdeklôdési körű, hasonló műveltségű. Mert ez segít abban, hogy szellemi társai legyünk egymásnak. Gondolkozzon hasonlóképpen az életrôl. Hiszen a házasság az élet továbbadása. Legyen hasonló világnézetű, és lehetôleg azonos vallású. Így válnak a jövendô házastársak egymás lelkiéletének segítôivé. Mindenesetre olyan legyen, akivel szeretetben, a jót és rosszat együtt tudjuk vállalni. Akivel Isten munkatársaivá tudunk lenni az élet továbbadásában. A házasságban nagy segítség, ha Isten áldásával kezdjük. Ezért kell a házasságot a templomban megkötni. Mégpedig görög katolikusnak görög katolikus templomban. Így szentségi házasságban, Isten kegyelmével alapítunk családot. Az Isten a házasságot is törvénnyel védi. A 9. parancsban int: ,,Felebarátod feleségét bűnre ne kívánd!'' Házasságkötés elôtt jegyes oktatásra kell járni. Ott még részletesebben beszélgethetünk, hármasban a lelki atyával a házasságról, és a családról.