Kérjük, az itt következô részt (314 sor) ne törölje ki, ha ezt a file-t továbbadja. Köszönjük. ======================================================================== A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár Isten hozta a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban, a magyarnyelvű keresztény irodalom tárházában! A Könyvtár önkéntesek munkájával mindenki számára elektronikus formában terjeszti Isten Igéjét. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár bemutatása ------------------------------------------------ Célkitűzés ---------- A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) célja az, hogy mindenki számára hozzáférhetôvé tegye a teljes magyarnyelvű katolikus egyházi, lelki irodalmat elektronikus formában. A lelkipásztori munka támogatása mellett elôsegíti az egyházi kutatómunkát, könyvnyomtatást és az írott, magyar keresztény értékek bemutatását, megôrzését, terjesztését. A könyvállomány mindenki számára ingyenesen rendelkezésre áll az Internet hálózaton keresztül. Egyházi intézményeknek és személyeknek postán is elküldjük a kért anyagot. Állomány -------- Minden szabadon másolható, szerzôi jogvédelem alá nem esô egyházi és vallási vonatkozású kiadvány része lehet a Könyvtárnak: a Szentírás (többféle fordításban), imakönyvek, énekeskönyvek, kódexek, pápai dokumentumok, katekizmusok, liturgikus könyvek, teológiai munkák, szentbeszéd-gyűjtemények, keresztutak, lelkigyakorlatok, himnuszok, imádságok, litániák, istenes versek és elbeszélések, szertartás- könyvek, lexikonok, stb. Irányítás, központ ------------------ Központ: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055, USA (Az Egyesült Államok New Jersey államában levô Szent István Magyar Római Katolikus egyházközség) Levelezés: Felsôvályi Ákos 322 Sylvan Road Bloomfield, NJ, 07003, USA Tel: (973)338-4736 Fax: (973)778-4263 e-mail: felsoval@email.njin.net A Könyvtár használata, a könyvek formája ---------------------------------------- Ebben az elektronikus könyvtárban nincs olvasóterem, hanem a szükséges könyveket ki kell venni (vagyis ,,letölteni''). Letöltés után mindenki a saját számítógépén olvashatja, ill. használhatja fel a szöveget. A hálózaton keresztül böngészni, ill. olvasni drága és lassú. A saját személyi számítógép használata a leggyorsabb és legolcsóbb, a könyv pedig az olvasó birtokában marad. Azoknak, akik nem rendelkeznek Internet-kapcsolattal, postán elküldjük a kért könyveket. Ebbôl a könyvtárból ügy kölcsönözhetünk, hogy nem kell (és nem is lehet) a kikölcsönzött könyveket visszaadni! A Könyvtár a kiadványokat kétféle alakban adja közre: 1. formálatlan szövegként, ami a további feldolgozást (könyvnyomtatás, kutatómunka) teszi lehetôvé szakemberek számára és 2. a Windows operációs rendszer Súgó (,,Help'') programjának keretében, ami a könnyű olvasást és felhasználást teszi lehetôvé mindenki számára (a szövegek -- külön begépelés nélkül -- egy gombnyomással egy szövegszerkesztô programba vihetôk át, ahol azután szabadon alakíthatók). A Könyvtárban található file-ok neve ------------------------------------ Minden kiadvány négyféle file formában található meg a Könyvtárban: text file (formálatlan változat), help file (,,Súgó'' formátum), sűrített text file és sűrített help file. Ezenkívül minden help file-hoz tartozik egy ikon file. Minden file nevének (file name) a két utolsó karaktere a verziószám (01 az elsô változaté, 02 a másodiké, stb). A file nevének kiterjesztése (file extension) mutatja a file típusát: txt: text file, zpt: sűrített text file, hlp: help file, zph: sűrített help file és ico: a Help file-hoz tartozó icon file. Például a Vasárnapi Kalauz című könyv elsô változatának (,,01'') négy formája: VASKAL01.TXT, VASKAL01.HLP, VASKAL01.ZPT, VASKAL01.ZPH; az ikon file pedig: VASKAL01.ICO. A sűrítést a legelterjedtebb sűrítô programmal, a PKZIP/PKUNZIP 2.04 DOS változatával végezzük. A sűrítés nagymértékben csökkenti a file nagyságát, így a letöltés/továbbítás sokkal gyorsabb, olcsóbb. A file-t használat elôtt a PKUNZIP program segítségével kell visszaállítani eredeti formájába. (Például a "PKUNZIP VASKAL01.ZPH" utasítás visszaállítja az VASKAL01.HLP file-t.) A file-ok felhasználási módjai ------------------------------ Mivel minden művet kétféle formában ad közre a Könyvtár, a következô kétféle felhasználási mód lehetséges. 1. A text file felhasználása Ez a file formálatlanul tartalmazza az anyagot. A felhasználó betöltheti egy szövegszerkesztô programba, és ott saját ízlése, szükséglete szerint formálhatja. Például ha az anyagot ki akarjuk nyomtatni könyv alakban (feltéve, hogy az szabadon publikálható), akkor ebbôl a text file-ból könnyen elô tudjuk állítani a nyomdakész változatot. Vigyázat! A text file minden sora sorvég-karakterrel végzôdik, ezeket elôbb el kell távolítanunk, és csak utána szabad a formálást elkezdenünk. A szövegben a kezdô idézôjelet két egymást követô vesszô, a felsô idôzôjelet két egymást követô aposztrófa és a gondolatjelet két egymást követô elválasztójel képezi (lásd a szöveg formájára vonatkozó megkötéseket késôbb). Az egyes fejezeteket csupa egyenlôségjelbôl álló sorok választják el egymástól. A file eleje ezt az ismertetést tartalmazza a Könyvtárról. Ezt a text file-t felhasználhatjuk szövegelemzésre is, amihez természetesen szükségünk van valamilyen elemzô programra. 2. A,,súgó'' file felhasználása Ez a file formátum igen egyszerű olvasást, felhasználást tesz lehetôvé a Windows operációs rendszerben megszokott ,,súgó'' programok formájában. (Az ajánlott képernyô felbontás VGA.) Az elektronikus könyv legnagyobb elônye az, hogy a szöveg elektronikus formában áll az olvasó rendelkezésére. A ,,Másol'' gombbal a teljes fejezet átvihetô a vágóasztalra [Notepad]) és onnan a szokásos módon: ,,Szerkesztés'' és ,,Másol'' [Edit és Paste] paranccsal bármilyen Windows szövegszerkesztôbe. Ugyanezt érjük el a Ctrl+Ins gombok együttes lenyomásával is. Ha nem akarjuk a teljes szöveget átvinni, akkor használjuk a ,,Szerkesztés'' [Edit] majd a ,,Másol'' [Copy] utasítást a program menüjérôl, minek következtében a fejezet teljes szövege megjelenik egy Másolás párbeszéd-panelban. A kijelölt szövegrészt a ,,Másol'' utasítás a vágóasztalra [Notepad] viszi, és onnan az elôbbiek szerint folytathatjuk a munkát. A programból közvetlenül is nyomtathatunk fejezetenként a ,,File'' és ,,Nyomtat'' [Print] utasítással. A nyomtatott szöveg formája kissé eltérhet a képernyôn láthatótól. A nyomtatott szöveg betűtípusa ,,Arial'', betűmérete 10 pontos. Ha más formátumra, betűtípusra vagy -nagyságra van szükségünk, akkor vigyük elôbb a szöveget a szövegszerkesztô programunkba, ott állítsuk be a kívánt formátumot, és utána nyomtassunk. Ahhoz, hogy a ,,súgó'' file-t használni tudjuk, a következôket kell tennünk (a ,,Vasárnapi kalauz'' című könyvvel mutatjuk be a lépéseket). 1. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárból töltsük le a VASKAL01.HLP és a VASKAL01.ICO file-okat a saját gépünk ,,C:\PAZMANY'' nevű alkönyvtárába. (A VASKAL01.HLP helyett letölthetjük a sokkal kisebb VASKAL01.ZPH file-t is, de akkor letöltés után ki kell bontanunk a "PKUNZIP VASKAL01" utasítással.) 2. Készítsünk egy programindító ikont. A Programkezelôben kattintsunk elôször a ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoportra. (Ha az még nincs felállítva, akkor hajtsuk végre a fejezet végén leírt ide vonatkozó utasításokat.) Ezután válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Program'' utasításokat a menürôl. A párbeszed-panelban a következôket gépeljük be: Megnevezés: Vasárnapi Kalauz Parancssor: WINHELP C:\PAZMANY\VASKAL01.HLP Munkakönyvtár: C:\PAZMANY Ezután kattintsunk az ,,Ikon'' nevű utasításra, és adjuk meg a C:\PAZMANY\VASKAL01.ICO file-t. Ha ezután rákattintunk az így felállított ikonra, a program elindul, és olvashatjuk a könyvet. A ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoport felállítása: A Programkezelô menüjérôl válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Programcsoport'' utasítást. A párbeszéd-panelban a következôt gépeljük be: Megnevezés: Pázmány Péter E-Könyvtár Ezután zárjuk be a párbeszéd-panelt. Hogyan lehet a könyvekhez hozzájutni? ------------------------------------- A könyveket bárki elektronikus úton letöltheti a Könyvtárból (lásd a Könyvtár Internet címét) vagy postán megrendelheti (lásd a postai címet). Egyházi intézményeknek és személyeknek ingyen küldjük el a könyveket, mások a rendeléssel együtt 3 dollárt vagy annak megfelelô pénzösszeget küldjenek a lemez- és postaköltség megtérítésére. A Könyvtár használatának jogi kérdései -------------------------------------- Az általános elvek a következôk: 1. A Könyvtár mindenkinek rendelkezésére áll személyes vagy tudományos használatra. Ha a Könyvtár anyagát publikációban használják fel, akkor kérjük az alábbi hivatkozás használatát: ,,A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -- a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.'' 2. Egyházi intézmények és személyek kereskedelmi célokra is ingyenesen használhatják a Könyvtár anyagát, csak azt kérjük, hogy a kiadványuk elején helyezzék el az elôbbi utalást. A Könyvtár fenntartja magának azt a jogot, hogy eldöntse: ki és mi minôsül egyházi személynek, ill. intézménynek. Kérjük, keresse meg ez ügyben a Könyvtárat. 3. Ha a Könyvtár kiadványait nem egyházi intézmény vagy személy kereskedelmi célokra használja fel, akkor az elôbbi utalás feltüntetésén kívül még kérjük a haszon 20%-át a Könyvtár számára átengedni. A befolyt összeget teljes egészében a Könyvtár céljaira használjuk föl. Elôfordulhat, hogy ezek az elvek bizonyos könyvekre nem vonatkoznak, mert a szerzôi jog nem a Könyvtáré. Az ilyen könyv része az állománynak, lehet olvasni, lelkipásztori munkára felhasználni, de kinyomtatása, -- bármilyan formában --, tilos. Az ilyen jellegű korlátozások minden könyvben külön szerepelnek. (Lásd a könyvek elektronikus változatáról szóló fejezetet!) Hogyan lehet a Könyvtár gyarapodásához hozzájárulni? ---------------------------------------------------- Minden pénzügyi támogatást hálásan köszönünk, és a központi címre kérjük továbbítani. Az anyagi támogatásnál is fontosabb azonban az az önkéntes munka, amellyel állományunkat gyarapíthatjuk. Kérünk mindenkit, akinek a magyar katolikus egyház sorsa és az egyetemes magyar kultúra ügye fontos, hogy lehetôségeinek megfelelôen támogassa a Könyvtár munkáját. A munka egyszerű, bárki, -- aki már használt szövegszerkesztô programot --, részt vehet benne. Hogyan lehet az állomány gyarapításában részt venni? A munka egyszerűen egy-egy könyv szövegének számítógépbe való bevitelét jelenti. Elôször optikai beolvasással (szkennolással), automatikus úton, egy nyers szöveget készítünk, amit aztán az önkénteseknek ki kell javítaniuk. A munka lépései így a következôk: 1. Ellenôrizzük, hogy a kiválasztott könyv szabadon másolható-e (nem esik-e szerzôi jogvédelem alá), vagy meg lehet-e kapni a Könyvtár számára a másolás jogát. Ez ügyben vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. 2. Ellenôrizzük, hogy a könyvet még nem kezdte-e el senki begépelni. Ez ügyben is vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. A Könyvtár állandóan tájékoztat a begépelés alatt álló munkákról. 3. A könyvet küldjük el a Központnak, ahol optikai beolvasással elkészítik a nyers szöveget. 4. A Központ visszaküldi a nyers szöveget egy számítógépes lemezen a könyvvel együtt. A nyers szöveget tetszôleges szövegszerkesztô- formában lehet kérni. Ha az eredeti kiadvány nem alkalmas optikai beolvasásra (rossz minôség, régies betűtípusok stb. miatt), akkor az önkéntesnek kell a nyers szöveget is begépelnie. 5. Végezzük el a nyers szöveg ellenôrzését és javítását. Ez a munka legidôigényesebb része, és ettôl függ a végleges szöveg helyessége! Kövessük a szöveg formájára vonatkozó megállapodásokat (lásd a következô részt). 6. A kész szöveget küldjük vissza lemezen a Központnak. 7. A Könyvtár ezután elkészíti a kívánt file-formákat és a könyvet behelyezi a Könyvtár állományába. Megkötések a szöveg formájára ----------------------------- Mivel mindenki számára hozzáférhetô módon kell a szövegeket tárolnunk, egyszerűségre törekszünk. Általános szabály az, hogy semmilyen tipográfiai karaktert vagy kódot nem használunk, csak a billentyűzetrôl bevihetô karakterek szerepelhetnek a szövegben. A szöveg készítésekor kérjük a következô megállapodásokat betartani: 1. Margó: 1 hüvelyk (2.54 cm) bal- és jobboldalt. 2. Betűtípus: Arial, 10 pontos. 3. Alsó idézôjel: két vesszô szóköz nélkül, felsô idézôjel: két aposztrófa szóköz nélkül, gondolatjel: két elválasztójel szóköz nélkül, idézôjel idézôjelen belül: aposztrófa (alsó és felsô idézôjelként egyaránt). 4. Tabulátor karakter megengedett (a tabulátorokat fél hüvelyk, azaz 1.27 cm távolságra kell egymástól beállítani). 5. Semmilyan más formálási kód nem megengedett. 6. Lábjegyzet helyett szögletes zárójelbe kerüljenek a hivatkozások száma (pl. [1]), és a hozzátartozó magyarázatok a file legvégén egymás után, mindegyik új sorban kezdve. Érdeklôdés/Javaslat ------------------- A már meglevô állományról, a készülôfélben levô könyvekrôl, az önkéntes munka lehetôségeirôl és a Könyvtár legújabb híreirôl a következô címeken lehet tájékoztatót kapni: 1. levél: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA 2. elektronikus posta (e-mail): felsoval@email.njin.net 3. elektronikus hálózat (World Wide Web): http://www.piar.hu/pazmany Minôség -- állandó javítás -------------------------- A Könyvtár állományának minôségét állandóan javítjuk, újabb és újabb változatokat bocsátunk közre (a file nevének utolsó két karaktere a változat számát jelenti). Kérjük ezért a Könyvtár minden tagját, olvasóját, hogy jelentsen minden felfedezett szöveghibát. A levélben (postai vagy elektronikus levélben egyaránt), közöljük az új, javított sort az ôt megelôzô és követô sorral együtt. Így a szövegkörnyezetben elhelyezve, könnyű lesz a hibát megtalálni és javítani. Miután a file új változata (új verziószámmal) felkerült a Könyvtárba, a régit töröljük. Kérjük, a könyvekkel és a Könyvtár munkájával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kritikáját közölje velünk! Segítségét hálásan köszönjük. A könyvtár mottója egy szentírási idézet ---------------------------------------- Ha ugyanis az evangéliumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem, hiszen ez a kötelességem. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot! Ha önszántamból teszem, jutalmam lesz, ha nem önszántamból, csak megbízott hivatalnok vagyok. (1Kor 16-17) ======================================================================== ======================================================================== P. Dr. Naszályi Emil O.Cist. Fogadjátok a Szentlelket! Gondolatok a Szentlélekrôl Szerkesztette: Arató László Grafika: Soror Veronika O.Cist., Érd Tartalomjegyzék ======================================================================== Tartalomjegyzék A könyv elektronikus változata Ajánlás helyett... (Arató László) Bevezetés A Szentlélek a keresztségben Eredeti bűn Szabadulás Az isteni élet csírája Hasonlóság Istenhez A Szentlélek a bérmálásban A megkeresztelt lélek gyermeki élete A növekvô élet szentsége a bérmálás Mit tesz bérmáláskor a Szentlélek az emberben? Életünkben mi a bérmálás jelentôsége? A lélek halála bennünk: a bűn A bűn: lázadás A bűn következménye A Szentlélek a bűnbánat szentségében A szentgyónás a bánat szentsége A szentgyónás az irgalmasság szentsége A szentgyónás találkozás a Szentlélekkel Az életszentség és a Szentlélek A Szentlélek ajándékai Az értelem ajándéka gondolataimban Az istengyermek gondolatvilága Az értelem ajándékának tevékenysége A bölcsesség ajándéka érzéseimben Az istengyermek érzésvilága A bölcsesség ajándékának tevékenysége Az erôsség és a tanács ajándéka cselekedeteimben Az istengyermek cselekedetei Az erôsség és a tanács ajándékának tevékenysége A Lélek szerinti élet tápláléka az Élet Kenyere Meg kell találnom Jézust! A szentségekben kell megtalálnom Az Oltáriszentségben kell megtalálnom A Lélek erôsíti bennünk a jóra való készséget Erényeink és a Szentlélek tevékenysége Imádságunk és a Szentlélek tevékenysége Jöjj, Szentlélek Úristen! Hívnunk kell a Lelket, mert Isten gyermekei vagyunk Hívnunk kell a Lelket, mert életszentségünk forrása A Szentlélek sugallatait követnünk kell! Ne szálljunk szembe a Szentlélek sugallataival! Ne keményítsétek meg a szíveteket! Mária, a Szentlélek jegyese Lélekben keresztelkedett Mária ======================================================================== A könyv elektronikus kiadása Ez a program az azonos című könyv elektronikus változata. A könyv 1998-ban jelent meg a Márton Áron Kiadó gondozásában, az ISBN 963 9011 46 0 azonosítóval. Az elektronikus változat Arató László, a Márton Áron Kiadó igazgatójának engedélyével készült. A könyvet lelkipásztori célokra a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár szabályai szerint lehet használni. Minden más szerzôi jog a Márton Áron Kiadó tulajdonában van. A nyomtatott könyvet a Márton Áron Kiadó könyvesboltjában lehet megvásárolni, címe: 1035 Budapest, Kórház u. 37. (az Országos Lelkipásztori Intézet épületében, a Flórián üzletház gépkocsiparkolója mögötti templomtornyos épületben). ======================================================================== Ajánlás helyett... Az ember számára nincs izgalmasabb kérdés, mint áttörni a tapasztalat világának burkát, s elkalandozni oda, ahol már a természeten túli világ kezdôdik. Sokszor ez csak a véges emberi értelem kíváncsiságától hajtott fantáziálás az ufók világában, akik -- egyesek szerint -- jeleket hagytak maguk után. Mások úgy vélik, hogy látták ezeket, sôt kommunikáltak is már e földön túli látogatók egyikével-másikával. Nem feladatunk e gondolatsor keretében a fentiekrôl véleményt nyilvánítani, annál is inkább, mert ha e lények valóban a tudományos tapasztalás körébe kerülnének, úgy ôk is csak a mi Földgolyónkon kívül létezô természetes világ eddig általunk még nem ismert rendjérôl jelenítenének meg valami újat. Az emberiség egész története folyamán -- leszámítva az utolsó két évszázadot -- az emberek közmeggyôzôdése volt az a természet feletti világrend, amelyben kiemelt helyet foglalt el -- bár idônként torz formában -- a láthatatlan, végtelen s örök Isten, Aki a világot teremtette és azóta is fenntartja. Az idôk kezdetétôl az ôskinyilatkoztatás ereje sütött át az emberi ész világán, s ezt csak erôsítette az emberi lét kiszolgáltatottsága és esetlegessége. Ám az emberiség kezdetének homályából a választott nép látókörébe kerülô történelmében megszólalnak a próféták. Ôk azok, akik a láthatatlan Isten hallható üzenetét tolmácsolták az ôsbűn következtében elhomályosult értelemmel rendelkezô emberek, mégpedig elsôsorban a választott nép számára. Isten önbemutatása a második személy földi életének nagy műve: a Szentháromság titkának fellebbentése. Ennek során az ember olyan hatalmas súlyú kijelentésekkel és fogalmakkal találkozik, mint az örök és végtelen Isten mindenhatósága, a Szentháromság egysége és más, számára közvetlenül meg nem tapasztalható tartalmú kinyilatkoztatásokkal. Mit is tud a véges emberi elme kezdeni ilyen fogalmakkal mint örök és végtelen? Úgy véljük, ha az ember magára marad, akkor semmit, de Aki teremtette az embert és javát akarja, Az segítségére siet kegyelmével, s megadja számára a végtelenre nyíló hit ajándékát. Ez kitágítja a véges emberi értelem befogadókészségét, és nemcsak elfogadhatóvá teszi számára a természetfeletti világ üzenetét, hanem élete egyetlen értelmes megoldásává formálja, amely örömmel és biztonsággal tölti el, számtalan esetben egészen a saját életét is feláldozni kész tanúságtevéssel. Van mennyei Atyánk, aki öröktôl fogva megálmodta a kiáradó szeretetébôl létrejövô, boldogságra teremtett embert. Van Megváltónk, Aki a szabadnak teremtett ember kezdeti lázadását jött helyrehozni, és Aki mindent másképp tett, mint azt a véges emberek elvárták tôle. Politikai hatalom átvétele helyett az Isten országát hirdette, mely az Isten és az ember szeretetközössége. Ezért -- ismét nem várt módon -- az életét áldozta fel, hogy végül -- bár megmondotta elôre, de a tanítványai által mégsem remélve -- valóban feltámadjon. Ezt követôen a remélt rövid idôn belüli gyôzedelmes visszatérte helyett évszázadokon és évezredeken át megint a bűn és az erény mérhetetlen küzdelme következett be. Ha végigtekintjük az emberiség történelmét, az nem más, mint hatalomra törô kiváltságosok, kiskirályok, rabló- és népvezérek hatalmaskodása az általuk legyôzötteknek és elnyomottaknak -- nemegyszer még saját népüknek is -- gátlástalan kizsákmányolása és sanyargatása. Jaj lett a legyôzöttek sorsa, akiket a szó eredeti vagy esetleg csak átvitt értelmében rabszolgasorsba taszítottak, és a legembertelenebb módon kiuzsoráztak. Az embernyúzó, gyilkos erôszak és az erkölcsét vesztett ember hatalom palástja mögé rejtett bűnének áradata hömpölyög végig történelmünkön az emberevéstôl és a rabszolgatartástól a gályarabságon át az emberek tíz- és százezreit elpusztító örökös háborúskodásig, melyek végsô motívuma a hazug ideákon túl -- mindig egy-egy ember hatalmi agresszivitása, hívják bár a hatalom képviselôjét fáraónak, császárnak, királynak, vezérnek vagy éppen Sztálinnak. Az emberiség kínjának csak elenyészô részét képezi a természet okozta szenvedés. Az emberi szenvedés oka döntô többségében maga az emberek által elkövetett bűn. Hiszen bűn a klasszikus és az újkori rabszolgatartás, a kizsákmányolás, az erkölcsi elnyomorítás, a megromlott emberi természet gyengeségének egyenkénti vagy szervezett kihasználása, az egészségrontás, a tulajdon megkárosítása kicsiben vagy nagyban, az erôszak és a gyűlölet, a test és a lélek megerôszakolása. Jézus e bajok orvoslására az emberiség megváltása és halottaiból való feltámadása után, mielôtt a mennybe ment, ígéretet tett tanítványainak, hogy elküldi a Vigasztaló Szentlelket. ,,...ha nem megyek el, akkor nem jön el hozzátok a Vigasztaló. Ha azonban elmegyek, akkor elküldöm. Amikor eljön, meggyôzi a világot a bűnrôl, az igazságról és az ítéletrôl. A bűnrôl: amiért nem hittetek bennem.'' (Jn 16,7-10) -- ,,...amikor eljön az igazság Lelke, Ô majd elvezet benneteket a teljes igazságra.'' (Jn 16,13). ,,Ti sírtok majd és jajgattok, a világ azonban örülni fog. Szomorkodtok, de szomorúságotok örömre változik.'' (Jn 16,20) Az Atya megteremtette a világot, benne az embert, aki elbukott. Elküldte Fiát, aki saját élete feláldozásával helyreállította az Isten és az ember (új) szövetségét. Jézus megígéri és teljesíti a Lélek elküldését. Most az emberiség ebben a szakaszban él a megromlott szabad akaratából elkövetett bűnök elszenvedôjeként, de a Lélek folyamatos kiáradásának megújuló reményében. Hazánkban is e két tényezô: az emberi gonoszság és az Isteni kegyelem óriási küzdelme folyik. Sokszor úgy tűnik, hogy már minden a gonoszság hatalma alá kerül. De az isteni garancia az igazság elnyerésére bátorít, és a cél eléréséhez erôt ad. Ezért várjuk, kérjük, sürgetjük a Szentlélek eljövetelét. Jöjj, Szentlélek Úristen! Amikor emberi gyengeségünk miatt elterjedt az ártatlanok -- megszületésük elôtti -- tömeges legyilkolása, akkor kérünk: jöjj, Szentlélek, és légy az élet védelmezôje. Amikor intézményesen fosztják ki a kisembereket mértéktelen adók kivetésével, mely végül is a közjó helyett kevesek mérhetetlen gazdagodását teszi lehetôvé, jöjj el, Szentlélek Úristen, és adj a társadalomnak olyan vezetôket, akik érzékeny kötelesség- és felelôsségtudattal vállalják a közjó szolgálatát. Amikor hazánkban szétesôben van a család, az emberi élet forrásának Isten akarata szerinti helye, és az önzô, bűnös szexuális kiélés uralkodik és terjed egyre gátlástalanabbul, jöjj el, Szentlélek Úristen, és állítsd helyre társadalmunkban a családi élet tiszteletét is vállalását, hogy az újra Isten akarata szerinti rendeltetését töltse be. Amikor a társadalomban a láthatatlan Isten helyett a pénz istenének hatalma uralkodik el, és pénzért minden: erkölcs, becsület, információ és döntések kaphatók, és amikor pénzért a burkolt vagy nyílt, erôszakos, esetenként véres, sôt brutális gyilkosságoktól sem riadnak vissza, sokszor már az elzüllesztett kiskorú fiatalok sem, akkor sírva jajdul fel a kérés: jöjj, Szentlélek Úristen, és taníts meg bennünket az egyedül helyes értékrend elfogadására és a képességre, mely felül tud emelkedni a pénz zsarnokságán. Amikor életünk elnyomorító velejárója a gyűlölet, az önzés, a hazugság, amikor a társadalom lélekben ledöntötte a mérleget tartó Igazság szimbólumának bekötött szemű szobrát, hogy a rágalom, a csúsztatás, a szavak kiforgatása, az elhallgatás és manipulált szavak áradata vegye át a helyét, akkor jöjj el, Igazság Lelke, hogy az igen- igen, nem-nem beszédben valósuljon meg Isten akarata. Amikor a bűnös ember Teremtôje helyett önmagában keresi élete értelmét, és az önmegvalósítás hazug jelszavával éli ki ösztöneit, és ily módon válik saját maga rabszolgájává a nikotinban, az alkoholban, a szexualitásban, a drogban, beleértve az elektrodrogokat is, és ezek eredményeként válik önpusztítóvá és öngyilkossá, akkor jöjj, Szentlélek Úristen, s add vissza nekünk a Teremtôtôl kapott önmegbecsülô emberi méltóságunkat, hogy Isten akarata szerint tudjunk az önmagunkat gúzsba kötô és tönkretevô önzsarnokság helyett az Isten fiainak szabadságával élni. Amikor társadalmi méretű a ,,semleges'' iskolákban oktatott, önkontroll nélküli képzés okozta, értékrendet figyelmen kívül hagyó bűnözés, és az utcákon, tereken és lakóházakban megrendül a közbiztonság, s gátlástalanul gyilkoló maffiák, betörésre, tolvajlásra szövetkezett rablóbandák hálózzák be együttélésünk tereit, nemegyszer a rend fenntartására hivatottak aktív közreműködésével, akkor mint testi-lelki biztonságunk erejéhez, Hozzád kiáltunk kiszolgáltatottságunkban: jöjj, Szentlélek Úristen, adj erôt és hozz segítséget, hogy az igazság és a becsület ereje tisztítsa meg iskoláinkat, társadalmunkat, közéletünket, tanyáinkat, falvainkat és városainkat. * * * Szentlélek Úristen, világosságod fényében, e Neked szentelt esztendôben felrémlik elôttünk autós, repülôgépes, számítógépes, televíziós, atomerôműves és bombás korunkban az Isten országának képe, ahol mindezek nem uralkodnak fölöttünk, hanem a Te akaratod eszközévé válhatnak. Ahol az isteni igazság a törvények alapja, és ahol a szeretet a megvalósítandó közjó mércéje. Ahol az emberi értelem és tudás a hittel jár kézen fogva, és ahol az emberi akarat az Isten által öröktôl fogva megálmodott emberi boldogság alapját szolgáló közjó megvalósításáért fáradozik. Szentlélek Úristen, a II. Vatikáni Zsinat hatására újuló Egyházunk gyermekeiként, a Szentháromságos Isten és az ember szeretetközössége tagjaiként, gyarlóságaink és kiszolgáltatottságunk minden elesettségében könyörögve kérünk, jöjj el mint a mindezeket újító és tisztító pünkösdi vihar, jöjj el mint a tüzes láng, mely kiégeti bűneinket és lángra lobbantja szívünket, betöltve lelkünket szent kegyelmeddel. Legyen közelgô évezredfordulónk világszerte -- s így hazánkban is -- a reményt keltô ez évi fordulat után a huhogó szektások sugallta pusztító világvége helyett örök boldogságunk földi nyitánya, elôcsarnoka, ahol Isten országa együttműködô életünk örömteli áldozataként nap mint nap épül a Szentháromságos Isten dicsôségére. A Szentlélek évében meghirdetett, világméretű újraevangelizálás eredményes megkezdését és a Szentlélek Isten életünket betöltô kiáradását segítse elô Naszályi Emil ciszterci atya ezen legújabb könyve. Az Ô szavait hitelesíti a Szentlélekkel együttműködô sok évtizedes lelki munkásságának eredménye: az érdi ciszterci nôvérek Szentlélek kegyelmében oly gazdag élete. Jöjj el, Szentlélek Úristen! Ám a boldog emberi életre ne csak hívjuk, de végre fogadjuk is nyitott szívvel és lélekkel a felénk kiáradó Szentlélek Úristent! A Szentlélek évében Arató László ======================================================================== Bevezetés Isten elôre elrendelte rólunk, hogy gyermekei legyünk. ,,Szeretetbôl eleve arra rendelt bennünket, hogy Jézus Krisztus által -- akarata és tetszése szerint -- gyermekeivé legyünk...'' (Ef 1,5) Örök, szent, isteni rendelés ez! Az Isten által megadott út pedig mindnyájunk számára: Jézus Krisztus. Nem vagyunk csupán földi emberek, s következésképpen erônk sem csupán földi, emberi. Célunk, útitervünk és utunk sem csupán földi, emberi! A keresztény sok tekintetben idegen ebben a földi világban, aki magának és a világnak Isten kegyelmét, az isteni életet hozza le. Örök újraélôje az isteni szeretet legnagyobb ajándékának: Jézus Krisztusnak, a testet öltött és földre szállt Istennek, a Kegyelemhozónak, az örök Közvetítônek, a Megváltónak... a legnagyobb Idegennek ebben a világban, Akié a világ, de Akit övéi nem fogadtak be. Életünk célja tehát nem csupán emberi, hanem isteni: az istengyermek élete, az Isten élete bennünk. Ehhez kevés minden emberi törekvés, képesség, erô. Nem elég a lélek pszichológiai vizsgálata, az alapos lelkiismeret-vizsgálat. Mindez csak részlet. Istent kell keresnünk, néznünk! Egyre jobban Rá kell figyelnünk, hogy tervét megismerjük! Erejét kell kérnünk -- s ezerszer is újrakezdve -- meg kell próbálnunk, hogy megérdemeljük! Emberi gyarlóságunkban kicsinnyé kell válnunk, leborulnunk, imádnunk, zokognunk, fölemelkednünk, hálát adnunk és ujjonganunk, hogy Isten gyermekévé válva kegyelmet és megváltást közvetíthetünk a földre, s az embert fölvihetjük Ahhoz, Akié: az Istenhez! Hogy mindezt megtehessük és elérhessük, teremtsünk magunkban idônként csendet, figyeljünk Istenre kitárt szívvel és befogadására kész, tiszta lélekkel. E könyvet olvasva gondolatait forgassuk elménkben és szívünkben, adjuk át magunkat a Szentlélek Úristennek, a megszentelés nagy munkásának, hogy alakítson bennünket. Tanuljuk meg Tôle, hogyan kell látnunk és élnünk egész életünket. Lehet, hogy belsô magatartásunk egészen megváltozik, vagy szebb, teljesebb lesz, mint eddig volt. Isten nem csak parancsot (célt) adott: Legyetek tökéletesek! Legyetek szentek! Megadta az ehhez vezetô utat is. Ha ezen járunk, nem fogunk eltévedni! Accipite Spiritum Sanctum! -- Fogadjátok a Szentlelket! ======================================================================== A Szentlélek a keresztségben Ritkán gondoljuk végig, hogy mit jelent a keresztség, mert ritkán gondoljuk végig, hogy mi az eredeti bűn. Pedig ez életünk elsô és alapvetô átka. Eredeti bűn Blaise Pascal mondja: ,,Ez a dogma kinyitotta a szememet. Mindenütt ennek igazságát láttam. Az egész természet az elvesztett Istenrôl s a bukott teremtményrôl beszél.'' -- ,,A legsötétebb titok számunkra... De enélkül mi magunk lennénk megoldhatatlan rejtély.'' ,,A világtörténelem félelmetes ténye az eredeti bűn. Félelmetes, mert Ádám vétke mindnyájunk tette, mert a megváltás után is veszedelmes seb, mert az egész világtörténelmet megmérgezte.'' (Michael Faulhaber) -- Isten csodálatos ajándékokkal halmozta el az embert, de az ember mindent eldobott magától. -- Birtokolta az örök életet, de eljátszotta. -- Belsô harmóniában élt, de széttépte. -- Friss és erôteljes volt, de összetörte magát, és a fáradtságot választotta. -- Mosoly helyett a szomorúságot kereste magának. -- Viruló és egészséges volt, de a betegség igáját vette magára. -- Élt, s a halálba rohant. -- Övé volt az Isten, de eltaszította magától, nem kellett neki. Mindenütt összetört szívű emberek, gyötrelmes szegénység, irtózatos szenvedés a betegségekben, erkölcsi bukásokban, a szeretet égô sebeiben, háborúkban és mindenben, amit rossznak tartunk. A lelkekben pedig diszharmónia, bizonytalanság, örökös rettegés... Ez mind a bűn következménye. S a legnagyobb rossz: a kitagadottság az Istentôl! Ha nyitott szemmel járunk és látva látunk, lelkünk sír a szabadulás után, keresi a kiutat, a szabadulást, a Szabadítót. Szabadulás Szent Pál Efezusban azt kérdezte a tanítványoktól: ,,Megkaptátok a Szentlelket, amikor megtértetek?'' Azok azt felelték: ,,Nem is hallottuk, hogy van Szentlélek.'' Majd ,,...megkeresztelkedtek Jézus nevére. Ezután Pál rájuk tette a kezét, és leszállt rájuk a Szentlélek...'' (ApCsel 19,2--6) Mi tudunk, a Szentlélekrôl! De vajon nem üres, tartalmatlan szó- e, nem csupán csak egy név számunkra? Vigyázzunk! Nyissuk ki a lelkünket! Isten terveinek alapja van itt! A keresztség szentsége megszabadít a kitaszítottságtól, megadja az örökbefogadás kegyelmét, és ez a Szentlélek műve. ,,...a Fia Lelkét árasztotta szívünkbe az Isten, aki Ôt így szólítja: Abba, Atya! Tehát nem vagy többé szolga, hanem fiú, s ha fiú, akkor Isten kegyelmébôl örökös is.'' (Gal 4,6--7) Az ember szabadulása az emberré lett Krisztus kereszthalála, megváltása által valósult meg. Nélküle nincs szabadulás! ,,Akiben nem lakik Krisztus Lelke, az nem az övé.'' (Róm 8,9) -- Jézus él bennünk, és ez az élet a Lélek tevékenységének eredménye. ,,Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai''. (Róm 8,14) A megváltás számunkra fölfoghatatlanul hatalmas művét, Krisztus misztériumát még csak meg sem közelíthetjük, ha nem figyelünk a Szentlélek bennünk szüntelenül munkálkodó tevékenységére és nem működünk Vele együtt. Alázatos, készséges lélekkel, akár ezerszer is újrakezdve kell keresnünk Isten gondolatait, rólunk alkotott terveit, és a gyermek egyszerűségével, föltétlen bizalmával kell azokhoz alkalmazkodnunk. Az isteni gondolatok hatékonyságában soha nem fogunk csalódni, ha hittel keressük és fogadjuk azokat. De ehhez nem elég csak Krisztust befogadnunk! Ki kell tárni lelkünket a Szentlélek elôtt! Krisztus, aki az apostolokkal nap mint nap együtt járt-kelt, imádkozott és dolgozott, maga ígéri, hogy az Atya elküldi majd a Szentlelket, Aki megtanítja az apostolokat mindenre. (Jn 14,26) Ezért mondja Nikodémusnak: ,,...Aki nem vízbôl és (Szent)lélekbôl születik, az nem megy be az Isten országába.'' (Jn 3,5) A keresztség hatására eltűnik a bűn lelkünkbôl, s bár a bűn következményei megmaradnak, ott az Isten, Akivel béke és harmónia száll a lélekbe. Ha van is még homály a mi Lélekkel telített értelmünk számára, új utak, új lehetôségek nyílnak meg elôttünk. Életünket beragyogja a tudat, hogy nem az vagyok, aki korábban voltam, hanem más, új, szebb! A Szentlélek a Szentháromság életében a befejezés. Dadogó emberi nyelvünkön szólva: a Szentháromság életritmusának sorban utolsó, befejezô, megkoronázó, teljessé tevô, nagy hulláma. A hatalmat és a bölcsességet összekötô Szeretet. Az Atyából áradó Életet Hozzá visszatérítô Egyesülés. Mintha a Szentlélek azt a kezdetet jelölné a teremtmények életében, amelyben a teljes élet kezdôdik: a teremtés kezdetén (,,Isten lelke lebegett a vizek fölött''), a megtestesülés nagy titkában a Szent Szűzben (,,A Szentlélek száll rád...''), Krisztus nyilvános működése elôtt, amikor megkeresztelkedett a Jordán vizében (,,...a Szentlélek leszállt rá látható alakban...'') és az Egyház elsô pünkösdjén (,,Mindnyájukat eltöltötte a Szentlélek'') és minden egyes ember lelki születésekor a Szentlélek munkálkodik. A keresztség újjászületés: ,,...keresztelkedjék meg mindegyiktek Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára. Így megkapjátok a Szentlélek ajándékát.'' (ApCsel 2,38) -- S ezzel valami elkezdôdik. Úgy is mondhatnánk, hogy valami csoda kezdôdik: a halál testében, a halál országában életre keltünk, megszabadultunk az eredeti bűntôl... örök életre születtünk! A küszködô, botladozó embert a keresztség szentsége szabaddá teszi, és a kegyelem áramlata sodorja Isten felé. A lélek szinte repülhet az isteni élet hazájába, Istenhez. Diadalmas, friss keresztény élet ez! Ó, ha meg tudtuk volna ôrizni keresztségi ártatlanságunkat, milyen erôsek lennénk! Az isteni élet csírája A keresztség az isteni élet csíráját oltja belénk, egész valónkat mássá teszi: új embert teremt. Ez az új élet a földön nem tud teljesen kibontakozni, de aki ezt megkapta, Isten akaratába simulva, nekifeszüléssel, szívós munkával megcsillogtathatja, s a világ ámulva fogja látni a csodát: a szentek csodáját. Nagy ajándék ez, amelyet más módon nem lehet elérni, megkapni. Fejlôdés, kultúra, természetes tökéletesedés itt mit sem ér. Erény, jellem, jóság, tisztaság sokat fejlôdhet, de pusztán emberi erôfeszítéssel isteni fokot nem érhet el. Természetes út, természetes energiák ide el nem vezetnek soha. Ezt csak természetfölötti, isteni energiák adhatják! Új teremtés ez, az Isten országa, a Szentlélek világa, az istengyermekség, amely engem meghagy embernek, de értékesebbé tesz, mert Isten is bennem van; önmagamban nem érek többet, és mégis több leszek, mert Isten belém szállásával istenülök. Nyomorult próbálkozásaim is értékessé válnak. Jóságom, erényem, tisztaságom több annál, amit egyszerűen szépnek mondunk, mert kiléptem a pusztán emberi világból. Ámulva csodálom a Szentlélek munkáját. Látom a különbséget a keresztény és a pogány világ között. Az utóbbi is nevelhet szép erényt, de a keresztény erény isteni; ha emberi eleme sokszor talán gyarlóbb is, mint a világ erénye, akkor is értékesebb, mert istenült ember erénye. A mégoly jó, derék, kitűnô, jellemes ember csupán a saját erejébôl istenült emberré nem válik! Ezt csak a Lélek adhatja! Az Isten után vágyódó, de csak felszínesen vallásos ember is végtelen távolságra van az istenült embertôl. A mélyen vallásos, Istennel bensôséges kapcsolatban álló ember a Szentlélek segítségével átváltozik, istenül. Higgyünk ebben a csodában, reméljük, hogy velünk is megtörténik, és tegyünk meg minden tôlünk telhetôt, hogy megtörténhessen. Hasonlóság Istenhez Ahogy a nap sugarai át tudják hatni fényükkel, szépségükkel a harmatcseppet, úgy ragyog a Szentlélek is az ember lelkében. Vonásait hordozza, megcsillan benne szépsége, melege. Ilyen lelkeket akar magának az Isten! Olyan embereket akar, akik a Szentlélekkel állandó természetfölötti kapcsolatban állnak, Vele, Belôle élnek, mert nem elég Istennek a nyers természet, sem a kultúra, Neki isteni ember kell. Csak benne leli igazán örömét. Ilyent teremtett, ilyenné váltott meg. Ahol nélkülözik a Szentlelket, ott nincs maradandó szépség, csak rútság és halál. Ebbôl az állapotból emel ki a Lélek a keresztséggel. Milyen jó, hogy ezt teszi! Több ez tudománynál, tehetségnél, vagyonnál, hatalomnál! Istenhez válhatok hasonlóvá... életét osztja meg velem. Ó, hogy kell csodálnom, szeretnem, imádnom ezt az isteni tervet! Fogadjátok a Szentlelket! ======================================================================== A Szentlélek a bérmálásban A megkeresztelt, bűntelen lélek csodálatosan szép! Öröme telik benne Istennek. ,,...a világosság és a nappal fiai vagytok.'' (1Tesz 5,5) A megkeresztelt lélek gyermeki élete Ennek a léleknek a szépsége az a gyengéd üdeség, amely minden kezdésnek és kezdônek jellemzôje. Alig merjük megérinteni, nehogy letörjük, nehogy kárt tegyünk benne. Nem azért, mert erôtlen, hanem mert zsenge, fiatal és törékeny. Az Úristen magának foglalja le ezt a lelket. Magánál tartja, még nem engedi kilépni az életbe. A tiszta, nemes élet formáit alakítgatja benne. Nem tűr meg benne lenyomatokat, utánzatokat, hanem megkívánja az élet belülrôl elôtörô fakadását. Az igaz biztos fölismerése ez, a jó szép szeretete, egyszerű, gyermeki ráhagyatkozással, bizalommal. A növekvô élet szentsége a bérmálás A megkeresztelt lélek érintetlen szépségét meg kell szilárdítani. Ugyanaz a Lélek teszi ezt is, de még gazdagabb áradásban. Az élet hétköznapjai a keresztény számára is egyre nehezebb feladatokat hoznak. Most már nem elég a megkeresztelt lélek érintetlen szépsége; a hitvallók keménysége, a vértanúk ereje, a szüzek acélos határozottsága kell! A lélek hôsiessége az, ami szükséges a hétköznapok harcához. A mélység sötét lángjai kormozzák a földi életet. Kellenek a fölülrôl jövô, fehéren izzó lángok, hogy kiégessék az élet sötétségét. Ezt adja meg a Szentlélek második nagy lelkünkbe áradása, a bérmálás. S most újból kitárjuk lelkünket: hívjuk, várjuk a Szentlélek Úristent. Mit tesz bérmáláskor a Szentlélek az emberben? ,,...amikor leszáll rátok a Szentlélek, erô tölt el benneteket...'' (ApCsel 1,8) A bérmálás anyaga és szertartása, a krizmával (illatos olajjal) megkenés szimbolizálja a megtisztulást, a gyógyulást, az egészséget, az atléta erejét és szépségét, aki fölkészült a küzdelemre. A bérmálásban a Szentlélek Úristen erôt és szépséget ajándékoz a léleknek, de egészen más módon, mint a keresztségben. Az igazi és teljes élet az öntudatos szellemi élet, amely a világ fölé emel, s könnyed biztonsággal tartja kezében a világ tényeit, történéseit. Ehhez hűség, erô, bátorság, hôsiesség... szentség kell, aminek titka és megvalósítója a Szentlélek. Az élet nem csupán gondolat, nemcsak meggyôzôdés, hanem az átélt, s tettekben megvalósult meggyôzôdés. A gondolat és a meggyôzôdés egész valónkat átható, egyéniségünket átalakító, fölemelô, mindent átjáró erô lesz; ennek titka a Szentlélek. Az az igazi élet, amely a lélek mélyén fakad, s onnan tör elô friss erôvel. Elôbb csak gondolat volt, de meggyôzôdéssé érett, létünk mélyére szállt, betöltött bennünket, kiemelt a kételybôl, bizonytalanságból, megmutatta szépségét, megéreztette velünk erejét. Ha a Szentlélekkel így tudunk eggyé válni, akkor többé nem kell félnünk a kísértésektôl, a depressziótól, akkor nem sodor el a szerencse, de nem bénít meg a kudarc sem. Mert a Lélek erôs, és önmagát adja, hogy mi is erôsek legyünk. Életünkben mi a bérmálás jelentôsége? Elhozza nekünk a Lelket, -- hogy legyen hitünk a minket körülvevô hitetlen, közömbös, pogány világban; -- hogy hűségesek tudjunk maradni, amikor minden másfelé csábítana; -- hogy legyen erônk harcba szállni a hétköznapok szürkeségével, kísértéseivel, erkölcstelenségével. Fogadjátok a Szentlelket! ======================================================================== A lélek halála bennünk: a bűn Milyen szép ez a Szentlélek áldotta élet: istengyermekség, fölemelkedés az ember világából az Isten világába, a föld, az anyag, a test világából a lélek, a Szentlélek világába, a halálból az életbe! Talán hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a Lélek látogatásai már szentté is tettek bennünket, révbe értünk. Ne áltassuk magunkat egy pillanatig se! Még nem jutottunk el a dicsôséges Egyház tagjai, az üdvözültek közé! A mi világunk még a küzdô Egyház, s itt az ember még mindent elveszíthet, és gyakran el is veszít mindent! Bár a Szentlélek Úristen él bennünk, sok esetben erôtlen, vérszegény ez az élet, nincs egészséges frissessége, vagy nagyon beteg, tüdôbajos, szívbajos... és végül sokszor meg is hal a lélek... bűnbe esik. Ezzel is kell foglalkoznunk, hiszen ha fontos számunkra a Lélek hozzánk közeledô látogatása és élete bennünk, mennyire fontos tudnunk, hogy ezt a bűn következtében el is veszíthetjük. Mi hát a bűn? A bűn: lázadás Tudatos szembeszállás Isten akaratával. Gondolattal, szóval, cselekedettel vagy mulasztással azt mondja az ember Alkotójának, Urának: Non serviam! -- Nem szolgálok! Vannak biztosan célba vivô törvényeink, van erkölcsi világrend, kikövezett, járható utunk és kalauzunk az úton. De mi mindezt elvetjük, sôt megvetjük, lázadunk ellenük. Inkább választjuk a zűrzavart, az élet dzsugelének biztos pusztulásba vezetô, bizonytalan ösvényeit. Nem kell az Út, az Igazság és az Élet. Földúljuk, semmibe vesszük Isten szép terveit. ,,Az, aki vagyok, szomorúan köszönti azt, akinek lennem kellene.'' (Hebbel) Az eszmény és a valóság két külön világ. Létünk kettéhasadása, életünk sötét titka ez. A sötétséget az okozza, hogy tudatosan szembeszállunk az eszménnyel, s bűnt követünk el. Minél inkább menekül egy kor, egy ember a bűn tudata elôl, annál sötétebb és értelmetlenebb az élete. A bűn következménye Lázadásunk keserű gyümölcsei: diszharmónia, nyugtalanság, gyűlölködés... háborúk, gyilkosságok, nyomor, kiszolgáltatottság, tengernyi könny... a lélek halála... emberek millióinak testi-lelki halála. Az Isten Lelke akart élni bennem, s a lelkem most halott... Ahogy Páduai Szent Antal megfogalmazta: ,,Amikor az ember a bűnt választja, a halált hívja.'' Az igazi halottak nem a temetôkben, nem a sírokban vannak; ott csak holt testek, az ember földi maradványai pihennek. Az igazi halottak a lázadásukkal Krisztust korbácsoló, keresztre feszítô halott lelkek. ======================================================================== A Szentlélek a bűnbánat szentségében A Szentlélek Úristen közeledése, látogatása a keresztségben és a bérmálásban ajándékozás, egyszerű találkozás volt. A keresztségben a Lélek jött... átalakított... Isten gyermeke lettem. Az eredeti bűn foltját viseltem, de nem volt bennem szembeszállás, lázadás a Lélek ellen. A bérmálásban a Lélek jött... erôt adott... és tevékeny, erôs istengyermek lettem. Bár sok törpeség, alacsonyság, tunyaság lakott bennem, de nem küzdöttem a Lélek ellen. S ha most bűn van a lelkemben, ha meghalt bennem a lélek, akkor mi lesz? A Szentlélek akkor is jön... Megbocsátást, világosságot, értelmet hoz, új életre kelt, s én ismét szabad, szép és tiszta leszek. Harc volt bennem, lázadás, keménység, tusakodás a Lélek ellen... és Ô mégis jön, meglátogat, megbocsát... magához ölel... bátorít... új erôt, belsô csendet és békét ad. A szentgyónás a bánat szentsége ,,...Nem haragszom többé rád, hiszen irgalmas vagyok -- mondja az Úr. Csak ismerd el gonoszságodat, azt, hogy hűtlenül elpártoltál az Úrtól, a te Istenedtôl...'' (Jer 3,12--13) ,,A szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat...'' (Jo 2,13) ,,...az alázatos és töredelmes szívet nem veted meg.'' (Zsolt 51,19) Bűnbánat nem képzelhetô el bánat nélkül. A bűnbánathoz múlhatatlanul szükséges a bánat. Lényege nem az, hogy ténylegesen nem követünk el több bűnt, hanem az, hogy korábbi bűnös életünket (bűneinket) megtagadjuk, megvetjük, érte eleget teszünk. Az akarat ténye a bánat! Vianney Szent János szerint: Bár sokan gyónnak, csak kevesen térnek meg, mert kevesen gyónnak az igazi bánat könnyeivel... (Ne értsük félre: az érezhetô bánkódás nem maga bánat, hanem csak a kísérôje. Jól jegyezzük meg: a bánat az akarat ténye.) A bánat a szívemben ébredô elidegenedés korábbi önmagamtól. Elfogadhatatlannak, rossznak, szörnyűnek, ijesztônek látom azt, ami bennem van. Nyomasztó tehernek, amelytôl meg kell szabadulnom, ha nem akarom, hogy agyonnyomjon. Világosan látok mindent, ami bennem gonoszság, lázadás, sötétség, halál... s tudom, hogy mindezt én tettem, én hívtam, én engedtem be a lelkembe, hogy mindezért a felelôs csak én vagyok... Le kell hát térdelnem, földre kell borulnom, sírnom kell, s megtagadnom azt, ami voltam. Ha semmi sem marad magamnak belôlem, akkor is meg kell tagadnom, ki kell dobnom magamból minden rosszat. Valami egészen újat kell kezdenem, újat építenem... Istenem, bocsáss meg nekem, szegény bűnösnek! Ha így térdelek le a szentgyónáshoz, akkor várhatom a csodát, hogy ami volt, az nem lesz többé, de lesz helyette más: igazi keresztény élet! Megtérés! Istenes élet! A szentgyónás az irgalmasság szentsége Ôszinte, töredelmes bánatomra Isten irgalmassága a válasz. Olyan isteni magatartás ez, amelynek tárgya az emberi rosszaság, a bűn. Gonoszságomat bajnak, nyomorúságnak látja, amelyen segíteni kell. És segít is azonnal. -- Mekkora jóság, mekkora kegyelem! Nem zuhanhatok olyan mélyre, hogy oda Isten irgalma el ne érjen! Mert irgalma végtelen jóság, segítés, szeretet. Csak le kell térdelnem igaz bánattal a gyóntatószékben, s ezzel már méltó is vagyok a bocsánatra. A szentgyónás találkozás a Szentlélekkel Az irgalmasság gyökere a szeretet, tehát Istenben: a Szentlélek. Az Ô tisztító vihara tesz nyugtalanná, hogy bánkódjam. Amikor bocsánatot nyerek, Isten reám boruló szeretetében Vele találkozom. Nemcsak óv és véd, vigasztal is, hogy bűneim miatt kétségbe ne essem, erôsít, hogy tudjam alázatos hittel, bizalommal Isten bocsánatát, kegyelmét kérni. A megtisztulást és a fölmentô ítéletet az Isten égô szeretete, a Szentlélek Úristen hozza. ,,Lelkünket, kérünk Urunk, az isteni szentség által újítsa meg a Szentlélek, mert Ô maga minden bűn megbocsátója.'' (Pünkösd keddjének áldozás utáni könyörgése) Fogadjátok a Szentlelket! ======================================================================== Az életszentség és a Szentlélek Mi az életszentség? Tömören megfogalmazva: belesimulás az Isten akaratába. És mi az Isten akarata? Az istengyermekség szent csodája, amelynek mindjobban ki kell nyílnia bennem. Mindjobban Isten gyermekévé, Krisztus testvérévé kell válnom! Engedni kell, hogy a nagy kezdeti kegyelem minden kincse, gyümölcse tápláljon, erôsítsen, gazdagítson bennünket. Készséges, figyelô lelkünk működjön együtt a nagybetűs Lélekkel, mert megszentelôdésünk az Isten akarata. ,,Szentek legyetek'' (Lev 11,45; 20,7; 21,8; 1Pt 1,16; Ef 1,4). Megszentelôdésünknek Krisztus a példaképe, kiérdemlô szerzôje, segítséget nyújtó ajándékozója. Megvalósítója azonban ennek a nagy kegyelemnek a Szentháromság, s különösen a Szentlélek Úristennek tulajdonítjuk, mert Ô az Isten szeretete, életszentségünk hatalmas feladata pedig a szeretetben gyökerezik. ,,Nézzétek, mekkora szeretettel van irántunk az Atya: az Isten gyermekeinek hívnak minket, és azok is vagyunk.'' (1Jn 3,1) Így jelenti végül is istengyermekségünk, hogy ,,...a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete.'' (Róm 5,5) Bennünk lakik a Lélek az Atyával és a Fiúval együtt. Lelkünk Isten lakóhelye, temploma. Nemcsak úgy van benne az Isten, mint minden másban (lényegével, erejével), hanem úgy is tekint rá, mint szeretete tárgyára. Ez a kegyelem segít bennünket Istenhez, egyesít bennünket Istennel, ez szeretetünk gyökere és mértéke, ezért a megszentelés nagy munkáját a Szentléleknek tulajdonítjuk. ,,...bennetek van és bennetek marad.'' (Jn 14,17) Isten hatalma és bölcsessége a bűnösökben is megvan valamilyen módon, de csak az igazakban van meg a természetfölötti szeretet, a Szentlélek Úristen jelenlétének biztos jele. S mit tesz lelkünkben a Szentlélek? -- ,,A Lélek maga tesz tanúságot lelkünkben, hogy Isten gyermekei vagyunk.'' (Róm 8,16) Kiárasztja ránk szeretetét és szentségét, hogy igazi és méltó gyermekei lehessünk Istennek. A kegyelem isteni erôket önt belénk: erényeket, amelyek képességeinket természetes erejük fölé emelik. Isteni nívót ad ez nekünk! (Az isteni erények -- a hit, remény, szeretet -- valamennyi erkölcsi erényt irányítják és éltetik.) Ezek Isten felé röpítenek, s megadják, hogy lássunk, reméljünk és egyesüljünk Istennel. Szeressük és becsüljük ezeket az isteni ajándékokat! Vannak azonban az életszentségnek még más, rendkívül fontos segítôi is. Ezek a Szentlélektôl kapott ajándékok. A Szentlélek ajándékai Isten ajándéka méltó az adományozóhoz, a végtelen Jósághoz, Szeretethez: maga az Isten, a Szentlélek Az, Aki befejezi, tökéletessé teszi lelkünk természetfölötti életét. Az ajándék szóban benne van az, hogy ingyenes, nem fizetünk érte. De ne felejtsük el: hogy megkapjuk-e, az függ a mi magatartásunktól is. Az erények nem adják meg nekünk Ádám eredeti állapotát. Értelmünket alacsonyabb képességek zavarják, akaratunk tévedéseknek van kitéve. Életszentségünk nagy munkája közben nem nélkülözhetjük a Szentlélek közvetlen és állandó közreműködését. Sugallatokat ad, s ezek befogadására lelki diszpozíciót (ráhangoltságot), amely tanulékonnyá tesz bennünket. Ha ez a lelki diszpozíció megvan bennünk, akkor úgy működik az isteni dolgok iránti érzékünk, mint egy ösztön. Az ilyen lelket biztonságosan vezeti a Szentlélek a természetfölötti útján. Ez a finom érzék rávezet arra, hogyan gondolkozik, hogyan él az Isten gyermeke, és segítségével könnyen és készséggel tudunk engedelmeskedni is. A Szentlélek irányítja lelki életünket, és mi szívesen követjük ezt a Vezetôt. Az erények segítenek abban, hogy a lélek természetfölötti módon lásson és cselekedjen, de emberi, az értelemnek megfelelô lesz ez a cselekedet, és saját kezdeményezésünkbôl fakad. A Szentlélek ajándékai révén isteni indítás vezet bennünket, s isteni módon. Szabad-e ezt, ezeket -- nem használnom? Fogadjátok a Szentlelket! ======================================================================== Az értelem ajándéka gondolataimban Jöjj, Szentlélek Úristen, élj bennem! ,,Fons vivus, ignis, charitas...!'' (Élô forrás, tűz, szeretet...) Növeld bennem az Isten ajándékait, hogy élni tudjam az istengyermek természetfölötti életét, hogy erôsödjön bennem a hit csillogó és mindenen áthatoló fénnyé, a remény erôteljes bizonysággá, a szeretet Istennel való egyesüléssé. Szentlélek Isten, kegyelmed növelje a bennem élô isteni gondolatot, isteni életet! Add, -- hogy kegyelmed elôl soha ne fussak el; -- hogy kegyelmedbôl erôt tudjak meríteni; -- hogy kegyelmedbôl éljek! Hogyan történjék, hogyan történik ez? Gyakorlatilag hogyan élnek bennem a Szentlélek Úristen ajándékai? Az istengyermek gondolatvilága A Lélek mindent megérint... gondolataimat, gondolatvilágomat is... és viszi föl a magasba. Hogyan viszi gondolatvilágomat a magasba? Megvilágosítva! Isteni világossággal áraszt el. Krisztus szavával: ,,...amikor eljön az Igazság Lelke, Ô majd elvezet benneteket a teljes igazságra.'' (Jn 16,13) ,,...a Szentlélek, akit majd nevemben küld az Atya, megtanít benneteket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek.'' (Jn 14,26) Az elsô pünkösdkor az apostolok lelkét, gondolatvilágát betöltötte igazsággal. Míg az emberré lett Isten az apostolok között élt a földön, emberi módon, szavaival -- tanította ôket az igazságra. Mennybemenetele után, amikor testileg már nem volt köztük, elküldte nekik a Szentlelket, s az apostolokat betöltötte az igazság. Nem tudtak mást tenni, kimondták, kikiáltották a világba. Beteltek a Lélekkel, s a Lélek fölébresztette bennük Krisztus szavait. Nagyszerű élmény hallani magamban Krisztus szavait, betelni velük, érezni és bírni e szavak igazságát, erejét, fölségét. Milyen magasságokban él az a lélek, amelyet egészen lefoglal Krisztus, amelyben visszhangzik az Ô tanítása, vigasztalása! Az Isten Fiának gondolatai a mi gondolatainkká válnak... Az istengyermek nem élhet másként, csak Krisztusnak, az Isten Fiának gondolataival! Így növekszik az istengyermek bennünk. Az értelem ajándékának tevékenysége Az ily módon fölemelt lélekben a Szentlélek ajándéka, az értelem működik. Ha ez betölti gyarló emberi értelmemet, csodálatos magasságok és mélységek nyílnak meg számomra a hit igazságának világában. ,,A Lélek ugyanis mindent átlát, még Isten mélységeit is.'' (1Kor 2,10) Isten titka nem lesz kisebb, de én közelebb jutok hozzá. Látom fölségét, a végtelen szépségek kapcsolatát, látom azokat a titkokat az én természetfölötti hivatásom szempontjából. Olyan ez, mint amikor valaki a völgybôl gyönyörködik a távoli hegycsúcs fönségében. Inkább csak sejtés ez. Ha egy titokzatos erô magával ragadná és fölemelné, hogy közelebbrôl nézhesse a csodás szépséget, betelni akkor sem tudna vele, de többet látna meg belôle. Az értelem ajándéka más módon is megmutatkozik: segítségével egyre tisztábban, átfogóbban, világosabban értjük meg Isten tanítását. Például egy sokszor olvasott és hallott szentírási szöveg vagy egy alapigazság egyszer csak váratlanul fölragyog, megtelik világossággal, élettel, erôvel. Tisztán és mélyen megértem. Ez nem gondolkodásom eredménye, hanem az értelem ajándékának műve. Ragyogó, elkápráztató tudás ez. Ilyen az egyháztanítók (doctores Ecclesiae) tudása, de benne él ez minden megkeresztelt hívô lelkében. Ha igyekszem mindig hűségesen követni a Lélek sugallatait, lelkemet egyre jobban betölti a fény. Az élô vizek forrása lesz az én lelkem is... Jézust is ismertté teszi elôttünk, jelenlétében ôriz bennünket. Segít, hogy mindig azt tegyük, ami Neki kedves. Ô uralkodik bennünk. Megszentel. Az értelem ajándéka megóvja az embert attól, hogy tévútra vigye a tudomány, mert a természet dolgait természetfölötti fényben láttatja és természetfölötti cél felé irányítja. Isteni tudást önt az emberbe. Fogadjátok a Szentlelket! ======================================================================== A bölcsesség ajándéka érzéseimben Ha bennem él a Szentlélek, szükséges, hogy érzéseimet is vigye a magasba. Az istengyermek érzésvilága Isten boldogságra teremtette az embert. Szívünket azonban nem elégítik ki az elillanó, tiszavirág életű, véges örömök, csak a végtelen Isten tudja egészen betölteni, megnyugtatni. ,,Magadnak teremtettél bennünket, Uram -- mondja Szent Ágoston -- , s nyugtalan a mi szívünk, amíg Benned meg nem nyugszik''. Hiába keressük a boldogságot bármi másban, az tartósan nem nyugtat meg, hosszú távon soha nem tölthet be! Vannak állandó derűben élô lelkek. Belsô békéjük kifelé is sugárzik. Ez nem érzéki vidámság, amely gyakran örökölt, egészségtôl és sok más körülménytôl függ. Ez a lélek mélyének békéje, elôíze az igazi földöntúli boldogságnak. Pedig az ilyen derűs léleknek is van küzdelme, keresztje. Jézus nem ígér felhôtlen földi boldogságot senkinek sem. ,,Aki követni akar... vegye fel keresztjét mindennap és úgy kövessen.'' (Lk 9,23) A kegyelem emeli az istengyermek érzésvilágát a földi gondok, nyomorúságok fölé, a magasba, az adja kiegyensúlyozott derűjét. A legtöbb lélek azonban nem ilyen. Nem is sejti, milyen ez az öröm. Szíve-lelke mélyén nyugtalan, zavarodott, boldogtalan. Miért van ez így? Aki mindenben Istent keresi, és csak Ôt keresi, meg is találja mindenben Ôt, s Benne a tökéletes boldogságot. Aki más teremtményekhez tapad, vagy saját magát keresi (önzés, önszeretet, könnyelműség), találni is csak önmagát, a semmit találja. És ez sohasem elégítheti ki az embert, hiszen a lélek Istenre, a tökéletes Jóra van teremtve. S ez a nagy titok: Ha a lélek minden erejével Istent keresi, ha nem ragad le a teremtményeknél, akkor Isten belsô békével, természetfölötti örömmel, boldogsággal tölti be. A bölcsesség ajándékának tevékenysége Ebbe a boldog lelkiállapotba és a bensôséges, mély istenismeretre a bölcsesség ajándéka vezet el bennünket. Ez az isteni dolgok tapasztalati, élményszerű lelki tudása, ismerése. (,,Sapida rerum spiritualium cognitio'' -- Szent Bernát.) Ezt akarja adni nekünk a Szentlélek Úristen. ,,Gustate et videte quoniam suavis est Dominus!'' (,,Ízleljétek és lássátok, mily jóságos az Úr!'' -- Zsolt 34,9) A bölcsesség adománya tesz bennünket képessé arra, hogy többre becsüljük Isten világát, a természetfölötti dolgokat a mulandó földi világnál. Ez a lélek szólal meg a zsoltáros ajkán: ,,Jobb egy nap a te csarnokaidban, mint ezer nap tetôled távol.'' (Zsolt 84,11) Ezért imádkozzuk a könyörgésben: ,,...et de eius semper consolatione gaudere'' (,,...és az Ô vigasztalásának mindig örvendjünk''). Mert nemcsak igazság a Lélek az értelem számára, hanem szeretet is, segítô erô, vigasztaló az összetört szívű ember számára. Szükségünk van arra, hogy az igazságot és a szeretetet, a dolgok mibenlétét és ízét az élet egységébe tudjuk olvasztani. E kettô együtt tesz bennünket olyan boldoggá, hogy mondhatjuk: miénk az egész életet tisztán látó, s mindenben a szeretet ízét megérzô, igazi boldogság. Ennek két föltétele: az alázat csendes mélysége és a lelki tisztaság. Ahol alázat van, ott a bölcsesség. ,,...a szerényeknél a bölcsesség lakik.'' (Péld 11,2) Nincs gôgös bölcsesség! Nem volt bölcs a bukott angyal, sem Éva, sem Napóleon, mert nem lakott bennük alázat. A másik föltétel a tisztaság. A bölcsességben Isten jár bennünk, márpedig Isten jelenléte nem fér össze a tisztátalansággal. A bölcs lélek az édes igazság birtokosa, ezért nyugodt, békés, ezért erôs. Nem földúlt, nem kétségbeesett, nem kapkodó, nem izgatott. Börtönben és nyomorban, jó sorsban és dicsôségben egyforma. Élete teljes: már mindent tud, mindent lát, ami számára fontos; látja Istent, átéli Isten szeretetét, ezért derűs. Fogadjátok a Szentlelket! ======================================================================== Az erôsség és a tanács ajándéka cselekedeteimben Szépséges része lelki életünknek az értelem és a bölcsesség világa. Az egyik fölemeli gondolatainkat, a másik érzéseinket. Most nézzük cselekedeteink világát. Az istengyermek cselekedetei Ez is emelkedett világ. Nem a földhöz tapadó, porban, sárban megragadó ember világa, hanem magasabb cselekvésrend. Nemcsak abban, hogy szebbek az istengyermek cselekedetei, hanem sokkal inkább abban, hogy jelentéktelen cselekedetei is -- amelyekbôl legtöbbünk élete áll -- szépek, magasztosak. Isten ezeket is a magasba emeli. Gyökerük a szeretet, amely a kegyelemmel együtt száll a lélekbe. Minden cselekedetünknek az adja a nagyságot, hogy a bennünk élô szeretet: a Lélek, formája lett a cselekedetnek. S ebben a formában minden szép és vonzó. Ez az emelkedett világ: a szeretettel átitatott emberi élet parancsol az istengyermek minden képességének, erejének és erényének. Abszolút, hatalmas, és mindent Isten felé tud irányítani. Állhatatosan, hűséggel alkalmazkodik Isten tetszéséhez. Csak ekkora és ilyen szeretet esetében érvényes Szent Ágoston szava: ,,Dilige et quod vis fac!'' (,,Szeress, és tégy, amit akarsz!'') Az ilyen lélek már csak Isten akaratát keresi, csak azt teszi. Krisztust követi. Ez lényegében az igazi keresztény élet! A kívülálló legtöbbször nem sokat, vagy éppen semmit sem lát ebbôl. Szépek a gyümölcsei, de sokszor rejtve vannak a szürke hétköznapok, a szegénység, az alázatosság leple alatt. Pedig efelé kell törekednünk! Így válik az ember élete Isten dicsôségévé. Angelus Silesius mondja: ,,Keresztény, hova futsz? Benned van a mennyország! Miért keresed más ajtónál?'' Szent Mechtild látomásában a Szent Szív nagy lámpásának olaja táplálja a hozzá kötött kis lámpásokat. Némelyik egy-két vezetékkel kapcsolódik a fény forrásához, de sok lámpás vezeték nélkül, félredobva, vakon hever. Isten nélkül haszontalan, értéktelen semmi vagyok én is. Az erôsség és a tanács ajándékának tevékenysége A jó tanács megóv az elhamarkodott, könnyelmű, vakmerô cselekedetektôl. Mindig Istenhez vezet. Önzô, öntelt lélek nem kér tanácsot Istentôl. Gyakorlatilag olyan az élete, mintha Isten nem is létezne. A Fiúisten állandóan látta az Atyát, művei mintáját Belôle merítette, Tôle vette. ,,...A Fiú magától nem tehet semmit, csak azt teheti, amit az Atyától lát... Az Atya... mindent megmutat neki, amit tesz...'' (Jn 5,19-20) A tanács Lelke mutatta meg Neki az Atya akaratát, azért volt az Atyának minden kedves, amit Jézus tett. A tanács olyan lelki ráhangoltság, amelynek segítségével a lélek isteni elvek alapján tud ítélni, megkülönböztetni. Természetfölötti fogékonyság, amelynek birtokában könnyen meghallja a Lélek szavát. A tanácstalanság kétségbeejtô állapot. Sok elkeseredett testvérünket kergeti az öngyilkosságba, a lélek megmásíthatatlan, végleges halálába. Az embernek nem csak a földi dolgokban, a természetes életben van égetôen szüksége jó tanácsra. Lelki életünk nélkülözhetetlen segítôje a Szentlélek Isten tanácsa, mert az örökkévalóság felé törekvô embert a végtelen távolság, a hamis útjelzô táblák, a csalfa útvesztôk, a kísértések ingoványos talaja, a hétköznapok kátyúja mind eltéríthetik céljától. Ha már a jó tanács birtokosai vagyunk, akkor -- gyengeségeink miatt -- még erôsségre, állhatatosságra is szükségünk van, hogy amit Isten kér, meg is tudjuk valósítani. Az elsô pünkösdön az apostolok mennyei erôt (virtus ex alto) kaptak. Szent Pál is azért könyörgött efezusi híveiért, hogy erôt kapjanak. Ennek birtokában a lélek hűséges tud maradni. Kérjük mi is bizalommal ezt az erôt és támaszkodjunk rá. Egyfajta imádás ez is! Fogadjátok a Szentlelket! ======================================================================== A Lélek szerinti élet tápláléka az Élet Kenyere Biztosan sokunkban fölmerült már olvasás közben a kérdés: Mi itt az ember teendôje? Mit kell hát tennünk? A Lélek indít elsô teendôm, kötelességem megvalósítására; arra, hogy keressem, megkeressem Jézust magamban, életemben, a szentségekben, különösen az Oltáriszentségben. Elmélkedéseink életbe való átültetésének fontos föltétele, hogy a diadalmas krisztusi igazságok után lássuk az utat is, amelyen fáradságos, sokszor szürke életünkben járnunk kell. Bár biztos az alap, amelyen állunk, de a megvalósítás küzdelme még hátra van. A Szentlélek Úristen tevékeny munkása, megvalósítója az elôttünk álló hatalmas növekedésnek, de ebben nekünk is közre kell működnünk. Feladatunk az isteni Példakép figyelése, követése. Az élet ôsmintája Ô, Aki Isten létére emberi testben élt. Ôt figyeljük, hogy az isteni életet emberi életünkben ki tudjuk alakítani. Életünknek elôször is el kell találnia Jézushoz! Meg kell találnom Jézust! Evangéliumi jelenet: Tömeg veszi körül Jézust. Egy beteg asszony -- akin eddig orvos nem tudott segíteni -- átküzdi magát a sokaságon, és megérinti Jézus ruháját. Az asszony hitt Jézusban és így gondolkodott magában: ,,Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok'' - - és meggyógyult... ,,Fides tua te salvam fecit'' (,,Hited meggyógyított téged'') mondta neki Jézus. Nekünk is hittel és állhatatosan kell keresnünk Ôt gondolatainkban, szavainkban, tetteinkben, ha élni akarjuk az isteni életet. És felragyog elôttünk alakja... mint lelkünk tisztasága, mint szavaink szépsége, mint cselekedeteink nemessége. Állandóan, újra meg újra figyelnem kell Ôt, vonásról vonásra ki kell rajzolnom magamban, könnyen vagy nehezen, de utánoznom kell Ôt. Keressem meg a sokaságban, az emberi élet forgatagában, az eszmék zűrzavarában, érintsem meg hittel, s én is hallani fogom szavát: ,,Fides tua te salvam fecit.'' Néznem és látnom kell odaadását az Atya és az emberek iránt, életének szent szépségét, imádandó tisztaságát. Szemem az embert nézi, lelkem az Istent imádja. Tudom, látom, hogy képes parancsolni a természet erôinek, s ugyanakkor tudom, hogy mesterember módjára keményen dolgozik, fárad és elfárad. Halottakat támaszt föl, de maga elszenvedi a kínhalált. Csak jót tesz, s mégis gyűlölik Ôt... Isten és mégis ember! Magamban is valahogy így kell lennie: hivatásom nagy, emberfölötti és éppen az, hogy a kicsiben éljem meg a nagyot. A hétköznapokban, fáradtságban, erôtlenségben, betegségben, szegénységben, üldöztetésben... bűnökkel és gyarló természetem kicsinységével küzdve kell szentté válnom. Csak meg kell találnom Jézust; a munka természetfölötti részét majd elvégzi a Szentlélek; azért van velem, bennem. Jézus nem rejtôzik el elôlünk, jön felénk, hiszen azért lett ember, hogy jöhessen. Jön, mint egy közülünk, mint ártatlan Kisded, hogy bátorítson, mint egyszerű munkás, hogy mellettünk álljon, mint kereszthordozó, hogy erôt adjon, mint kereszten meghaló, hogy megváltson. Megyek-e, futok-e Hozzá? Érdekel-e engem minden, amit tesz, amit tanít, s minden, ami Ôt körülveszi? Fontos-e nekem Krisztus? Keresnem kell életem minden napján, különösen a szentmisében, a szentáldozásban! Ha nem keresem, ne csodálkozzam, hogy egyéniségem félresikerült, hogy törpe lettem és az is maradok, hogy nincs bennem lendület, erô, tartás, frissesség és boldogság! A szentségekben kell megtalálnom Isten szuverén ura ajándékainak. Sokféle módon oszthatja kegyelmét, adhatja üdvösségét. Számunkra kegyelmét a szentségekhez kapcsolta. Így most már mindent, amit teszünk, ezekhez kell szabnunk. Egész lelki világunk s minden aszketikus gyakorlatunk legfontosabb kérdése: mennyire segít abban, hogy Krisztust, Krisztus kegyelmét a szentségekben megkapjam? Az isteni életet számunkra ezekben rejtette el Isten. Becsülöm-e a szentségeket, a kegyelem csatornáit? Értékrendemben hol állnak? Mindennél fontosabbak-e számomra? Megszentelôdésünk az Isten akarata, és ezt a kegyelmi eszközök használatával érhetjük el. Krisztus azért adta ezeket, hogy belôlük merítsük a kegyelmet, az életszentséget. Miért is ne merítenénk az élô vizek forrásából? Lelki életünk egész tevékenysége irányuljon arra, hogy minél többet tudjunk meríteni a szentségek isteni forrásaiból, hogy minél szebben fölragyogjon bennünk a szentségek sajátos kegyelme... és végül Krisztus, Aki mindegyik szentségben közeledik hozzánk. Tárjuk ki lelkünket alázattal, bizalommal, szeretettel, hogy a szentségek minél hatékonyabbak tudjanak lenni bennünk. Az Oltáriszentségben kell megtalálnom Ahogy testi létünk egyik éltetôje a kenyér, úgy lelkünknek is kenyérre van szüksége, hogy életben tudjon maradni. ,,Én vagyok az élet kenyere... Ez a mennybôl alászállott kenyér, aki ebbôl eszik, nem hal meg. Én vagyok a mennybôl alászállott kenyér. Aki e kenyérbôl eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.'' (Jn 6,48--51) ,,Engem az élô Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik.'' (Jn 6,57) Látjuk-e, érezzük-e, hogy milyen óriási jelentôsége van az Oltáriszentségnek, a szentáldozásnak életünkben? A szentségek létrehozzák azt a kegyelmet, amelyet jelentenek. Az Oltáriszentség lelkünk tápláléka, amely fönntart, növel, gyógyít, kibontakoztatja lelkünk életét. Engedjük, hogy kegyelmét bennünk is létrehozza! ======================================================================== A Lélek erôsíti bennünk a jóra való készséget Jézus állhatatos keresése közben kitartóan kell munkálkodnunk azon, hogy gyarapítsuk és növeljük erényeinket és megtanuljunk imádkozni. Erényeink és a Szentlélek tevékenysége Mi az erény? Az emberi természetbôl kiáradnak bizonyos képességek (értelem, akarat, érzelmeink stb.), amelyek cselekedeteink gyökerei. Ezek segítségével tudunk ember módjára élni. Nélkülük nem lehetnénk teljes emberek. Valahogy így van ez a természetfölötti életben is. A kegyelem új létet, új természetet ad (,,nova creatura''), s ebbôl több képesség fakad, amelyek révén -- új természetünknek megfelelôen -- istengyermek módjára tudunk cselekedni. Ezek a képességek az erények. Energiát adó képességek, amelyek segítenek abban, hogy könnyen és örömmel tegyük Isten akaratát. Az erényeknek fontos szerepe van az istengyermek életében! Földi életünk elsô és legfontosabb célját (hogy Istent megismerjük és szeressük) lehetetlen elérni hit nélkül! Bár érezzük a természetfölötti élet boldogságának határtalan magasztosságát, szükségünk van az istengyermek biztonságára is. Arra a reményre, hogy (Isten irgalmából!) el is érhetjük azt. Isten felé haladásunknak -- a szeretet által -- már itt a földön el kell jutnia Istenhez, hogy egyszer majd mindörökre bírhassuk Ôt és Vele egyesülhessünk. Ezt a három tevékenységet három természetfölötti erô, erény teszi lehetôvé: a hit, a remény és a szeretet. S ezeken kívül az alázatosság, a vallásosság, az igazságosság, a tisztaság, a jóság, a mértékletesség, a szelídség, a türelem, a béketűrés, a nagylelkűség, a megtartóztatás, az engedelmesség cselekedetei mind föltételezik azt a természetfölötti erôt, amely létrehozó elve mindezeknek a cselekedeteknek. Minden élet törekszik önmaga kinyilvánítására, növelésére, kifejlesztésére, tökéletesítésére. Ez alól a természetfölötti élet sem kivétel. Minden életszentség érdemszerzô oka (érdemei révén) Jézus Krisztus. -- Az Ô akarata, hogy érdemeihez mi is adjuk hozzá a magunk érdemeit (a haladásban, fejlôdésben, növekedésben), s megszentelôdésünkben mi magunk is vállaljunk tevékeny részt. Ez a tevékenység erényeink tevékenysége. Természetfölötti életünk fejlôdése erényeink egyre szebb kibontakozásában nyilvánul meg. Az erények tevékenységükben növekszenek. Szent kötelességünk az állandó tevékenység (az erények gyakorlása), amely fejleszti bennünk a gyakorolt erényt. Hosszú évekre, egy életre szóló szép feladatok rejlenek ebben. Igazi, lelki emberhez méltó munka! Fogjunk hozzá jó kedvvel, és építsük kitartóan erényvilágunkat. Ez a növekvô, szent istengyermekség -- növekedésünk Krisztusban -- a Lélek műve. Imádságunk és a Szentlélek tevékenysége A Lélek nemcsak kibontakoztatja az emberben az istengyermekség szent csodáját, hanem segíti is mennyei Atyánkkal való kapcsolatunkat, imádságéletünket. Csodálatosan meleg és bensôséges munkája ez bennünk a Szentléleknek! Az imádság lényegében a lélek természetfölötti kapcsolata Istennel. Általa merítünk az életszentség örök Forrásából. A lélek, amelyet a hit és a szeretet fölemelt, Jézusra támaszkodva átadja magát Istennek. Ha tetszik Urának, a Hatalmasnak, akkor eltölti az értelem lelkével. Bölcs szavak törnek elô belôle, és imádságában az Urat dicséri.'' (Sir 39,6) A Lélek indít, vezet, irányít. ,,...azt sem mondhatja senki: Jézus az Úr, csak a Szentlélek által''. (1Kor 12,3) A hit homályában történik ez, de fénnyel és élettel tölti meg a lelket. Okoskodás, emberi erôfeszítés önmagában itt mit sem használ! A lélek kinyílik, mint egy virág. Tápláló talaja, növelô harmata, esôje, éltetô napja a Szentlélek. -- Mi még azt sem tudjuk igazán, hogy mit és hogyan kell kérnünk. ,,Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek, mert még azt sem tudjuk, hogyan kell helyesen imádkoznunk. A Lélek azonban maga jár közben értünk...'' (Róm 8,26) Ez a Lélek árasztja ki ránk az örökbefogadás lelkét, Ô tanúskodik arról, hogy Isten gyermekei vagyunk, Ô adja, hogy mondjuk: Abba! Atyánk! -- Ugyanez a Lélek tanított meg imádkozni: Pater noster... Mi Atyánk... A bensôséges imádság istengyermekségünkbôl fakadó érzelmeink kibontakozása, kiáradása a Szentlélek tevékenységének hatása alatt. Tiszta buzgóság, mély tisztelet táplálja; kimondhatatlanul teljes odaadó tiszteletadás a végtelen Fölség elôtt. Én imádkozom... és mégis Ô az, Aki bennem imádkozik. Isteni tevékenység ez. Az akarat beszél már itt, amely egy lett az Isten akaratával. ,,Isten, Aki elôtt minden szív nyitott, és Akinek minden akarat beszél, s Aki elôtt semmi sincs rejtve, tisztítsd meg szívünket a Szentlélek belénk öntése által, hogy tudjunk Téged tökéletesen szeretni és méltón dicsérni!'' ======================================================================== Jöjj, Szentlélek Úristen! Az Isten természetfölötti ajándékainak méltó elfogadásában, az istengyermekség kibontakoztatásában, az életszentség növelésében az elsô cselekvô az Isten Lelke. Könyörgésünk, imádásunk, áhítatunk szükségképpen Feléje kell fogy forduljon. Szent föladatunk, hogy hívjuk Ôt és könyörögjünk segítségéért. Ezt teszi az imádkozó Egyház, amikor a ,,Veni Sancte Spiritus...'' (,,Jöjj, Szentlélek Úristen...'') csodálatos ezeréves ünnepi versével könyörög a Szentlélek eljöveteléért, vagy Hrabanus Maurus 9. századi pünkösdi himnuszát adja ajkunkra: ,,Veni Creator Spiritus...'' (,,Jöjj, Teremtô Lélek...''). Hívnunk kell a Lelket, mert Isten gyermekei vagyunk A megszentelô kegyelem Isten gyermekévé tesz. Ez az egyszerű, de fölséges tény indítja a mennyei Atyát, hogy elhalmozzon bennünket ajándékaival. Atyai szívének ajándéka a Fiúisten, az Istenember: Krisztus, a mi testvérünk. Különösen bensôséges ez az ajándék a szentáldozásban, ahol igazán a miénk lesz Jézus. Az Atya szüntelenül ajándékozni akar. Ezért küldi Szentlelkét, legszentebb és legtökéletesebb ajándékát: Donum Dei Altissimi (a Magasságos Isten ajándékát). -- ,,Mivel az Isten fiai vagytok, a Fia Lelkét árasztotta szívetekbe az Isten...'' (Gal 4,6) A Fiú Lelkét, mert ami az Atyától származik, éppúgy származik a Fiútól is, és amint az Atya küldi, úgy küldi a Fiú is. Az Atya akarja adni, és adja is bôkezűen... A hűséges gyermeknek, akinek hivatása az istengyermek életének virágfakasztása, akiben növekedni, erôsödni, élni kell az isteni életnek, nem kötelessége-e mégis kérni, hívni a Szentlelket? Lelkünknek szinte állandóan visszhangzó fohásszá, izzó könyörgéssé kell válnia: ,,Veni Sancte Spiritus... Jöjj, Szentlélek Úristen... Veni, Creator Spiritus... Jöjj, Teremtô Lélek...'' Ez már nem egyszerű kérô imádság, hanem lelkünk állandó vágyódása a Szentlélek után. Atyától és Fiútól származó végtelen Szeretet... Taníts meg, hogy tudjak mindig Isten igaz gyermekeként cselekedni! Lakj bennem, s tedd, hogy én meg Benned lakjam, hogy szeresselek, amint Te szeretsz engem! Nélküled semmi vagyok, semmit sem érek én magam... Tölts be szereteteddel, hogy Általad egyesülve maradhassak az Atyával és a Fiúval! Ez már nem is kérés csupán, hanem lelkünk magatartása, amelynek bennünk állandóan élnie kell! Ez az, hogy a Szentlelket hívnunk kell. Nem szóval, nem fohásszal, hanem szomjazó lélekkel, kitárulkozva, ahogy a tulipán kitárja kelyhét a napsugár és a harmat elôtt... Életutunkon erre kell törekednünk, szent föladatként ezt kell vállalnunk. Az Egyház imája is ezt mondja: ,,Jöjj, töltsd be híveid szívét, gyújtsd meg bennünk szereteted lángját, szereteted tüzét! Világosságodat sugarazd belénk! Szívünk mélyéig tölts be minket igazságod fényével. Forrás, égô tűz, szeretet... Erôsítsd gyengeségünket!'' Hívnunk kell a Lelket, mert életszentségünk forrása Ha elmélyült bennünk ez a gondolat, talán fellobogott a vágy a lelki élet eddig nem ismert szépsége, nem is sejtett mélysége után. Milyen jó lenne, ha így lenne! Bár ne hagyna nyugodni bennünket az életszentség utáni vágy! Űzzön, hajtson, hogy valóra válhasson bennünk. Tudjuk, hogy mennyi finom, szinte láthatatlan szála van ennek a szent törekvésnek, számtalan útvesztôje, ellensége, támadója. De azt is tudjuk, hogy a Szentlélek minden baj orvosa. Látogatásai nemcsak elhintik az istengyermekség, az életszentség magvait lelkünkben, hanem életre, növekedésre is ösztönzik; ajándékai fölkészítenek, hogy közvetlen isteni indításait be tudjuk fogadni. De nemcsak kérnünk, könyörögnünk, esdenünk kell! Ujjongó örömmel kell hívnunk a Szentlelket, hiszen az Ô világossága, ereje, az életszentség életünk legnagyobb ajándéka... s a hívás és könyörgés ujjongássá és hálaadássá válik, mert a belénk áradó Lélek az egész világot betöltô öröm. Jöjj, Szentlélek Úristen! ,,Valóban méltó és igazságos... hogy Neked hálát adjunk, szent Urunk, Mindenható Atya, örök Isten, Krisztus, a mi Urunk által, Aki a mennybe szállva s jobbodon ülve a megígért Szentlelket az örökbefogadott gyermekekre kiöntötte.'' ======================================================================== A Szentlélek sugallatait követnünk kell! Hogy az istengyermekség bennünk fejlôdni, növekedni tudjon, egész életünkre szóló programot adó feladataink vannak: Isten keresése, Krisztus követése, a Szentlélek hívása egész valónkkal, egész létünkkel, hiszen az életszentség a Szentlélek Úristen munkája. Nem elég azonban csak hívni a Lelket! Eljön hozzánk, segít, irányít, de legyen bennünk készség és állhatatosság, hogy sugallatait kövessük is! Ne szálljunk szembe a Szentlélek sugallataival! ,,Ne oltsátok ki a Lelket...'' (1Tesz 5,19) ,,Ne okozzatok szomorúságot Isten Szentlelkének...'' (Ef 4,30) A Lélek munkája nagyon finom. Most már nem nyers és durva alakításról, faragásról, vésésrôl van szó, hanem lelkünk épülô szépségének, szentségének aprólékos cizellálásáról, finom művészmunkáról. Minden érintés új szépséget hoz elô, de minden elhibázott mozdulat, magatartás nagy rombolást, jóvátehetetlen kárt okozhat. Egy csaknem kész szoborra durván ráütni szomorú következményekkel járhat! Ez a durvaság lehet a mi könnyelműségünk, szétszórtságunk, gondatlanságunk, nemtörôdömségünk vagy tudatos, szándékos szembeszállásunk, túlságosan erôs, megalapozatlan önbizalmunk. ,,Ne legyetek magatokkal eltelve.'' (Róm 12,16) Különösen az Isten dolgaiban, a lelki élet dolgaiban ne bízzunk túlságosan az emberi bölcsességben, mert akkor elhagy bennünket Isten bölcsessége, s ráhagy az emberi bölcsességre, amelyrôl Szent Pál azt mondja, hogy ,,...a világ bölcsessége balgaság Isten elôtt.'' (1Kor 3,19) Az ész és az emberi törekvések mindenek fölé helyezése, mindennél többre becsülése... a világot -- Isten helyett! -- kormányozni akarás... Nem ismerünk rá korunk öntelt, magabiztos világának szomorú csôdjére? Gyöngeségeinknek, hibáinknak említett fajtái sok esetben észrevétlenek, nem tudatosak, de lehetnek tudatosak is. Istennel szemben elkövetett apró figyelmetlenségeinket, gondatlanságainkat, amelyek gyakran teljesen kikerülik tudatunkat, általában nagyon sajnáljuk, sôt bánjuk. Ezek csak emberi gyöngeségek, és sok más tökéletlenségünkkel, nehézségünkkel, kísértésünkkel együtt emberi szegénységünket alkotják. Ezek nem akadályozzák a Szentlélek munkáját, Aki Atyja a szegényeknek. A Lélek tudatos, szándékos vagy állandó, hanyag figyelmen kívül hagyása már veszedelmes bűn forrása. S itt a nagy szót: Szentlélek, váltsuk ,,aprópénzre''; a Lélek az, Aki lelkemet összeszedettségében keresi, Isten keresésében vezeti, erénynevelésében támogatja, imádságában betölti, a csendben szól hozzám. Éppen ezért ezek a dolgok nagyon fontosak számunkra, s nem törôdni velük: súlyos felelôsséget ró ránk. Ne szálljunk szembe a Szentlélek sugallataival! Ilyen sugallat a lelki életben az összeszedettség, az imádság, a csend. Van, aki nyíltan nem is száll ezekkel szembe, de tunya, gondatlan és hanyag módon nem törôdik velük... S a közeledô Lélek elhúzódik... a kapcsolat Vele egyre lazább lesz... az Isten elnémul. Miért mondta a haldokló Prohászka környezetének: ,,Favete linguis!'' (Hallgassatok!)? -- Mert csak az Istenre akart figyelni, csak az Ô szavát akarta hallani, csak az volt fontos számára. Ne keményítsétek meg a szíveteket! ,,Ne keményítsétek meg a szíveteket...'' (Zsolt 95,8) Mi a szív keménysége? Szándékos szembeszállás, tudatos, megfontolt, makacs ellenszegülés a Szentlélek sugallataival szemben. A szív keménységét, s különösen az istengyermek szívének keménységét nem tudja elviselni a Lélek. Miért nem? A Szentlélek a szeretet Istene. Soha föl nem foghatjuk, meg nem érthetjük végtelen szeretetét. Tevékenysége hatalmas, de nem akarja csorbítani szabadságunkat, tehát megvan az a szomorú lehetôségünk és képességünk, hogy ellenállhatunk a Szentlélek isteni szeretetének. Ám semmi sem idegenebb ettôl a szeretettôl, semmi sem áll annyira szemben ezzel a szeretettel, mint az ellenállás! A szeretet közeledés, ez a magatartás pedig távolodás, elfordulás a Jóságtól. Fagy a tűzzel szemben. Az ellenszegülô lélek elôször érzéketlen, fagyos lesz, végül sziklává keményedik. A Szentlélek vezetni akar minket a szentség útján, különösen ajándékai révén, amelyek alkalmassá tesznek arra, hogy a Lélek indításait kövessük. Helyes válaszunk, méltó magatartásunk csak az lehet, hogy figyelünk, hallgatunk Rá, készségesen indulunk, követjük. Ha nem így teszünk, egyre gyengébben mozgat, egyre ritkábban jelentkezik, végül magunkra hagy. Egészen elveszítjük a Lélek irányítását, és szívünk lassan érzéketlenné, kôkeménnyé válik. Ôrizzük, ápoljuk lelkünk tisztaságát, épségét, hogy mindig nyitott és készséges maradjon a Lélek finom illetéseire is! Fogadjátok a Szentlelket! ======================================================================== Mária, a Szentlélek jegyese Az isteni élet igazságairól, a Szentlélek csodálatos tevékenységérôl elmélkedtünk eddig. Az Isten Fia lehozta számunkra az istengyermekség titkát, az Isten rólunk szóló szépséges tervét. Ebben a számunkra felfoghatatlan titokban szerepel Valaki, Akirôl nem szabad megfeledkeznünk, mert köze van Krisztushoz, köze van a Szentlélekhez és köze van a mi lelki életünkhöz is. Mária Ô, az eredeti bűn nélkül fogantatott, a kegyelemmel teljes, Krisztusnak szent anyja, a Szentlélek mátkája, az isteni malasztnak anyja. Hogyan is lehetne, -- hogy az istengyermeknek ne legyen köze az Isten Fiának Édesanyjához? -- hogy a Szentlelket hívó, váró léleknek ne lenne köze Ahhoz, Akit a bukott emberi nem tagjai közül elôször töltött el a Szentlélek? -- hogy a kegyelmekbôl élô lélek létezni tudna a kegyelmek közvetítôje nélkül? Minden igazán keresztény lélek áhítatának hitelessége ezen áll vagy dôl: benne van-e ebben a lélekben, ebben az áhítatban Mária? Ôt nem lehet elválasztani a Szentlélek Úristentôl sem. Az Istenember megosztását jelentené, ha Édesanyját mellôznénk. Krisztus a testvérünk; lehetetlen, hogy ne legyen közünk Édesanyjához! Lehetetlen, hogy akiket a Szentlélek elhalmoz ajándékaival és vezet, azok ne szeressék, ne figyeljék odaadó figyelemmel a Szentlélek jegyesét, Máriát! Mária Jézus megváltó kegyelme teljességében jött a világra. Jézus születésének hírüladásakor Mária kérdésére ,,Az angyal ezt válaszolta: A Szentlélek száll rád...'' (Lk 1,35) Mária lényét nem kísérik rendkívüli külsô tények, amelyek csodájára járna a világ, ,,csak'' olyan nagyszerű belsô tények, amelyeket nem látott a világ, de amelyek csodájára járnak a hívek évezredek óta. A lélek minden fagyát távol tartó, a szíveket áttüzesítô és belsô melegséget árasztó Szentlélek élt minden törekvésében, mozdulatában, gondolatában, szavában. Ez a Lélek nem engedte, hogy a földi dolgok kicsinnyé váljanak számára. Kényszerítette Ôt, hogy megérezze az isteni valóságok megtestesülését a földi, anyagi világban. Ô nem ismert csak anyagot, nem ismert csak testet, mert tudta, érezte az anyag és a test kapcsolatát a Lélekkel. A Szentlélek jegyese volt már élete hajnalán! Számára a világ nem jelentett két külön valóságot; a világban Istent találta meg, s Isten mutatkozott meg neki a világban. Lélekben keresztelkedett Mária Mária a Lélek abszolút valóságát átélô lélek volt. Számára nem jelentett kérdést a Lélek -- sem nagybetűvel, sem kisbetűvel írva --, hanem létét, egész valóját betöltô valóság volt. -- Ô lélekkel keresztelkedett, tehát a lélek valóságában élt. A lélek nem valami idegen és bonyolult létforma. Én magam vagyok az. Nem keresni kell, hanem én vagyok. Nekünk nem boncolgatni, kutatni kell, hanem egyszerűen megélni. (Tudósok fáradságos munkával, kínlódó kutatással találnak rá a lélekre. Létét nem értik, titokzatos valóját boncolgatják. Megragadni nem tudják, ezért távolinak gondolják. Keresik és mint ismeretlent tanulmányozzák.) Mária nem kutató és okoskodó módon talált rá a lélekre! Számára valóság volt, mint tüdejének a levegô, mint szomjas ajkának a friss víz. Mária lelke olyan emberi lélek volt, amelyik tudja, hogy honnan származik és milyen erô által létezik, amelyik boldogan éli meg önmagában a végtelen Lelket. Az élet lehúzó tényei nem szakítják el az isteni Lélekkel való kapcsolattól. Lélekben megkereszteltnek lenni nem elveszíthetô dolog annak, aki egyszerűen, cselekvôen, szeretettel megéli azt. A Lélekben megkeresztelt Mária valóban a Szentlélek Máriája, mert leszállt Rá és Benne lakott a Lélek, de nem lakó, hanem tulajdonos módján. Mária vezetôje, irányítója volt. Úgy lefoglalta magának, hogy Mária nem tudott másként cselekedni, másként látni, csak ahogy a Lélek súgta neki. A Szentlélek lefoglalása mindig azt jelenti, hogy többé nem a saját látása, törekvése szerint cselekszik az ember, hanem a Szentlélek sugallata szerint. S a Szentlélek ajándékai éppen azt valósítják meg bennük, hogy tudjanak a Szentlélek mozgatása, indítása szerint gondolkozni, beszélni, cselekedni, szeretni, szenvedni... élni. Nem szűnnek meg emberek lenni, de megfontolásuk és akarásuk többé nem rövidlátó emberi elgondolások és akarások útján jár, hanem a Lélek útján. Így jutnak érvényre bennük a Lélek eszméi, törekvései, melyek az emberi eszmék és törekvések fölött állnak. Így tud a Szentlélek fölülmúlhatatlan szépséget alkotni, így tud olyan nemességet ébreszteni, melyre ámulva tekintünk, s melyrôl tisztán érezzük, hogy nem emberi alkotás. Minden Szentlélekkel telítôdés ilyen: ilyen a keresztségben eláradó Szentlélek ajándékainak világa, s ilyen a pünkösdi Lélek viharos tisztogatása, megvilágosító ereje, izzása. Csak lélek kell hozzá, amely egyre szebb valóságok megértôje és átélôje, akarója és megvalósítója. Az Istenanya a Szentlélek tulajdona, jegyese, a Szentlélek Máriája, de a maga mértéke szerint minden hívô lélek ilyenné válhat, ha megnyílik és befogadja a Lelket. ,,Accipite Spiritum Sanctum!'' --,,Fogadjátok a Szentlelket!''