Kérjük, az itt következô részt (314 sor) ne törölje ki, ha ezt a file-t továbbadja. Köszönjük. ======================================================================== A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár Isten hozta a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban, a magyarnyelvű keresztény irodalom tárházában! A Könyvtár önkéntesek munkájával mindenki számára elektronikus formában terjeszti Isten Igéjét. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár bemutatása ------------------------------------------------ Célkitűzés ---------- A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) célja az, hogy mindenki számára hozzáférhetôvé tegye a teljes magyarnyelvű katolikus egyházi, lelki irodalmat elektronikus formában. A lelkipásztori munka támogatása mellett elôsegíti az egyházi kutatómunkát, könyvnyomtatást és az írott, magyar keresztény értékek bemutatását, megôrzését, terjesztését. A könyvállomány mindenki számára ingyenesen rendelkezésre áll az Internet hálózaton keresztül. Egyházi intézményeknek és személyeknek postán is elküldjük a kért anyagot. Állomány -------- Minden szabadon másolható, szerzôi jogvédelem alá nem esô egyházi és vallási vonatkozású kiadvány része lehet a Könyvtárnak: a Szentírás (többféle fordításban), imakönyvek, énekeskönyvek, kódexek, pápai dokumentumok, katekizmusok, liturgikus könyvek, teológiai munkák, szentbeszéd-gyűjtemények, keresztutak, lelkigyakorlatok, himnuszok, imádságok, litániák, istenes versek és elbeszélések, szertartás- könyvek, lexikonok, stb. Irányítás, központ ------------------ Központ: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055, USA (Az Egyesült Államok New Jersey államában levô Szent István Magyar Római Katolikus egyházközség) Levelezés: Felsôvályi Ákos 322 Sylvan Road Bloomfield, NJ, 07003, USA Tel: (973) 338-4736 Fax: (973) 338-5330 e-mail: felso@comcast.net A Könyvtár használata, a könyvek formája ---------------------------------------- Ebben az elektronikus könyvtárban nincs olvasóterem, hanem a szükséges könyveket ki kell venni (vagyis ,,letölteni''). Letöltés után mindenki a saját számítógépén olvashatja, ill. használhatja fel a szöveget. A hálózaton keresztül böngészni, ill. olvasni drága és lassú. A saját személyi számítógép használata a leggyorsabb és legolcsóbb, a könyv pedig az olvasó birtokában marad. Azoknak, akik nem rendelkeznek Internet-kapcsolattal, postán elküldjük a kért könyveket. Ebbôl a könyvtárból ügy kölcsönözhetünk, hogy nem kell (és nem is lehet) a kikölcsönzött könyveket visszaadni! A Könyvtár a kiadványokat kétféle alakban adja közre: 1. formálatlan szövegként, ami a további feldolgozást (könyvnyomtatás, kutatómunka) teszi lehetôvé szakemberek számára és 2. a Windows operációs rendszer Súgó (,,Help'') programjának keretében, ami a könnyű olvasást és felhasználást teszi lehetôvé mindenki számára (a szövegek -- külön begépelés nélkül -- egy gombnyomással egy szövegszerkesztô programba vihetôk át, ahol azután szabadon alakíthatók). A Könyvtárban található file-ok neve ------------------------------------ Minden kiadvány négyféle file formában található meg a Könyvtárban: text file (formálatlan változat), help file (,,Súgó'' formátum), sűrített text file és sűrített help file. Ezenkívül minden help file-hoz tartozik egy ikon file. Minden file nevének (file name) a két utolsó karaktere a verziószám (01 az elsô változaté, 02 a másodiké, stb). A file nevének kiterjesztése (file extension) mutatja a file típusát: txt: text file, zpt: sűrített text file, hlp: help file, zph: sűrített help file és ico: a Help file-hoz tartozó icon file. Például a Vasárnapi Kalauz című könyv elsô változatának (,,01'') négy formája: VASKAL01.TXT, VASKAL01.HLP, VASKAL01.ZPT, VASKAL01.ZPH; az ikon file pedig: VASKAL01.ICO. A sűrítést a legelterjedtebb sűrítô programmal, a PKZIP/PKUNZIP 2.04 DOS változatával végezzük. A sűrítés nagymértékben csökkenti a file nagyságát, így a letöltés/továbbítás sokkal gyorsabb, olcsóbb. A file-t használat elôtt a PKUNZIP program segítségével kell visszaállítani eredeti formájába. (Például a "PKUNZIP VASKAL01.ZPH" utasítás visszaállítja az VASKAL01.HLP file-t.) A file-ok felhasználási módjai ------------------------------ Mivel minden művet kétféle formában ad közre a Könyvtár, a következô kétféle felhasználási mód lehetséges. 1. A text file felhasználása Ez a file formálatlanul tartalmazza az anyagot. A felhasználó betöltheti egy szövegszerkesztô programba, és ott saját ízlése, szükséglete szerint formálhatja. Például ha az anyagot ki akarjuk nyomtatni könyv alakban (feltéve, hogy az szabadon publikálható), akkor ebbôl a text file-ból könnyen elô tudjuk állítani a nyomdakész változatot. Vigyázat! A text file minden sora sorvég-karakterrel végzôdik, ezeket elôbb el kell távolítanunk, és csak utána szabad a formálást elkezdenünk. A szövegben a kezdô idézôjelet két egymást követô vesszô, a felsô idôzôjelet két egymást követô aposztrófa és a gondolatjelet két egymást követô elválasztójel képezi (lásd a szöveg formájára vonatkozó megkötéseket késôbb). Az egyes fejezeteket csupa egyenlôségjelbôl álló sorok választják el egymástól. A file eleje ezt az ismertetést tartalmazza a Könyvtárról. Ezt a text file-t felhasználhatjuk szövegelemzésre is, amihez természetesen szükségünk van valamilyen elemzô programra. 2. A,,súgó'' file felhasználása Ez a file formátum igen egyszerű olvasást, felhasználást tesz lehetôvé a Windows operációs rendszerben megszokott ,,súgó'' programok formájában. (Az ajánlott képernyô felbontás VGA.) Az elektronikus könyv legnagyobb elônye az, hogy a szöveg elektronikus formában áll az olvasó rendelkezésére. A ,,Másol'' gombbal a teljes fejezet átvihetô a vágóasztalra [Notepad]) és onnan a szokásos módon: ,,Szerkesztés'' és ,,Másol'' [Edit és Paste] paranccsal bármilyen Windows szövegszerkesztôbe. Ugyanezt érjük el a Ctrl+Ins gombok együttes lenyomásával is. Ha nem akarjuk a teljes szöveget átvinni, akkor használjuk a ,,Szerkesztés'' [Edit] majd a ,,Másol'' [Copy] utasítást a program menüjérôl, minek következtében a fejezet teljes szövege megjelenik egy Másolás párbeszéd-panelban. A kijelölt szövegrészt a ,,Másol'' utasítás a vágóasztalra [Notepad] viszi, és onnan az elôbbiek szerint folytathatjuk a munkát. A programból közvetlenül is nyomtathatunk fejezetenként a ,,File'' és ,,Nyomtat'' [Print] utasítással. A nyomtatott szöveg formája kissé eltérhet a képernyôn láthatótól. A nyomtatott szöveg betűtípusa ,,Arial'', betűmérete 10 pontos. Ha más formátumra, betűtípusra vagy -nagyságra van szükségünk, akkor vigyük elôbb a szöveget a szövegszerkesztô programunkba, ott állítsuk be a kívánt formátumot, és utána nyomtassunk. Ahhoz, hogy a ,,súgó'' file-t használni tudjuk, a következôket kell tennünk (a ,,Vasárnapi kalauz'' című könyvvel mutatjuk be a lépéseket). 1. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárból töltsük le a VASKAL01.HLP és a VASKAL01.ICO file-okat a saját gépünk ,,C:\PAZMANY'' nevű alkönyvtárába. (A VASKAL01.HLP helyett letölthetjük a sokkal kisebb VASKAL01.ZPH file-t is, de akkor letöltés után ki kell bontanunk a "PKUNZIP VASKAL01" utasítással.) 2. Készítsünk egy programindító ikont. A Programkezelôben kattintsunk elôször a ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoportra. (Ha az még nincs felállítva, akkor hajtsuk végre a fejezet végén leírt ide vonatkozó utasításokat.) Ezután válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Program'' utasításokat a menürôl. A párbeszed-panelban a következôket gépeljük be: Megnevezés: Vasárnapi Kalauz Parancssor: WINHELP C:\PAZMANY\VASKAL01.HLP Munkakönyvtár: C:\PAZMANY Ezután kattintsunk az ,,Ikon'' nevű utasításra, és adjuk meg a C:\PAZMANY\VASKAL01.ICO file-t. Ha ezután rákattintunk az így felállított ikonra, a program elindul, és olvashatjuk a könyvet. A ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoport felállítása: A Programkezelô menüjérôl válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Programcsoport'' utasítást. A párbeszéd-panelban a következôt gépeljük be: Megnevezés: Pázmány Péter E-Könyvtár Ezután zárjuk be a párbeszéd-panelt. Hogyan lehet a könyvekhez hozzájutni? ------------------------------------- A könyveket bárki elektronikus úton letöltheti a Könyvtárból (lásd a Könyvtár Internet címét) vagy postán megrendelheti (lásd a postai címet). Egyházi intézményeknek és személyeknek ingyen küldjük el a könyveket, mások a rendeléssel együtt 3 dollárt vagy annak megfelelô pénzösszeget küldjenek a lemez- és postaköltség megtérítésére. A Könyvtár használatának jogi kérdései -------------------------------------- Az általános elvek a következôk: 1. A Könyvtár mindenkinek rendelkezésére áll személyes vagy tudományos használatra. Ha a Könyvtár anyagát publikációban használják fel, akkor kérjük az alábbi hivatkozás használatát: ,,A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -- a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.'' 2. Egyházi intézmények és személyek kereskedelmi célokra is ingyenesen használhatják a Könyvtár anyagát, csak azt kérjük, hogy a kiadványuk elején helyezzék el az elôbbi utalást. A Könyvtár fenntartja magának azt a jogot, hogy eldöntse: ki és mi minôsül egyházi személynek, ill. intézménynek. Kérjük, keresse meg ez ügyben a Könyvtárat. 3. Ha a Könyvtár kiadványait nem egyházi intézmény vagy személy kereskedelmi célokra használja fel, akkor az elôbbi utalás feltüntetésén kívül még kérjük a haszon 20%-át a Könyvtár számára átengedni. A befolyt összeget teljes egészében a Könyvtár céljaira használjuk föl. Elôfordulhat, hogy ezek az elvek bizonyos könyvekre nem vonatkoznak, mert a szerzôi jog nem a Könyvtáré. Az ilyen könyv része az állománynak, lehet olvasni, lelkipásztori munkára felhasználni, de kinyomtatása, -- bármilyan formában --, tilos. Az ilyen jellegű korlátozások minden könyvben külön szerepelnek. (Lásd a könyvek elektronikus változatáról szóló fejezetet!) Hogyan lehet a Könyvtár gyarapodásához hozzájárulni? ---------------------------------------------------- Minden pénzügyi támogatást hálásan köszönünk, és a központi címre kérjük továbbítani. Az anyagi támogatásnál is fontosabb azonban az az önkéntes munka, amellyel állományunkat gyarapíthatjuk. Kérünk mindenkit, akinek a magyar katolikus egyház sorsa és az egyetemes magyar kultúra ügye fontos, hogy lehetôségeinek megfelelôen támogassa a Könyvtár munkáját. A munka egyszerű, bárki, -- aki már használt szövegszerkesztô programot --, részt vehet benne. Hogyan lehet az állomány gyarapításában részt venni? A munka egyszerűen egy-egy könyv szövegének számítógépbe való bevitelét jelenti. Elôször optikai beolvasással (szkennolással), automatikus úton, egy nyers szöveget készítünk, amit aztán az önkénteseknek ki kell javítaniuk. A munka lépései így a következôk: 1. Ellenôrizzük, hogy a kiválasztott könyv szabadon másolható-e (nem esik-e szerzôi jogvédelem alá), vagy meg lehet-e kapni a Könyvtár számára a másolás jogát. Ez ügyben vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. 2. Ellenôrizzük, hogy a könyvet még nem kezdte-e el senki begépelni. Ez ügyben is vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. A Könyvtár állandóan tájékoztat a begépelés alatt álló munkákról. 3. A könyvet küldjük el a Központnak, ahol optikai beolvasással elkészítik a nyers szöveget. 4. A Központ visszaküldi a nyers szöveget egy számítógépes lemezen a könyvvel együtt. A nyers szöveget tetszôleges szövegszerkesztô- formában lehet kérni. Ha az eredeti kiadvány nem alkalmas optikai beolvasásra (rossz minôség, régies betűtípusok stb. miatt), akkor az önkéntesnek kell a nyers szöveget is begépelnie. 5. Végezzük el a nyers szöveg ellenôrzését és javítását. Ez a munka legidôigényesebb része, és ettôl függ a végleges szöveg helyessége! Kövessük a szöveg formájára vonatkozó megállapodásokat (lásd a következô részt). 6. A kész szöveget küldjük vissza lemezen a Központnak. 7. A Könyvtár ezután elkészíti a kívánt file-formákat és a könyvet behelyezi a Könyvtár állományába. Megkötések a szöveg formájára ----------------------------- Mivel mindenki számára hozzáférhetô módon kell a szövegeket tárolnunk, egyszerűségre törekszünk. Általános szabály az, hogy semmilyen tipográfiai karaktert vagy kódot nem használunk, csak a billentyűzetrôl bevihetô karakterek szerepelhetnek a szövegben. A szöveg készítésekor kérjük a következô megállapodásokat betartani: 1. Margó: 1 hüvelyk (2.54 cm) bal- és jobboldalt. 2. Betűtípus: Arial, 10 pontos. 3. Alsó idézôjel: két vesszô szóköz nélkül, felsô idézôjel: két aposztrófa szóköz nélkül, gondolatjel: két elválasztójel szóköz nélkül, idézôjel idézôjelen belül: aposztrófa (alsó és felsô idézôjelként egyaránt). 4. Tabulátor karakter megengedett (a tabulátorokat fél hüvelyk, azaz 1.27 cm távolságra kell egymástól beállítani). 5. Semmilyan más formálási kód nem megengedett. 6. Lábjegyzet helyett szögletes zárójelbe kerüljenek a hivatkozások száma (pl. [1]), és a hozzátartozó magyarázatok a file legvégén egymás után, mindegyik új sorban kezdve. Érdeklôdés/Javaslat ------------------- A már meglevô állományról, a készülôfélben levô könyvekrôl, az önkéntes munka lehetôségeirôl és a Könyvtár legújabb híreirôl a következô címeken lehet tájékoztatót kapni: 1. levél: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA 2. elektronikus posta (e-mail): felso@comcast.net 3. elektronikus hálózat (World Wide Web): http://www.communio.hu/ppek vagy http://www.piar.hu/pazmany Minôség -- állandó javítás -------------------------- A Könyvtár állományának minôségét állandóan javítjuk, újabb és újabb változatokat bocsátunk közre (a file nevének utolsó két karaktere a változat számát jelenti). Kérjük ezért a Könyvtár minden tagját, olvasóját, hogy jelentsen minden felfedezett szöveghibát. A levélben (postai vagy elektronikus levélben egyaránt), közöljük az új, javított sort az ôt megelôzô és követô sorral együtt. Így a szövegkörnyezetben elhelyezve, könnyű lesz a hibát megtalálni és javítani. Miután a file új változata (új verziószámmal) felkerült a Könyvtárba, a régit töröljük. Kérjük, a könyvekkel és a Könyvtár munkájával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kritikáját közölje velünk! Segítségét hálásan köszönjük. A könyvtár mottója egy szentírási idézet ---------------------------------------- Ha ugyanis az evangéliumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem, hiszen ez a kötelességem. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot! Ha önszántamból teszem, jutalmam lesz, ha nem önszántamból, csak megbízott hivatalnok vagyok. (1Kor 9,16-17) ======================================================================== ======================================================================== Karaffa János: Felvidéki kilenced -- A keresztény magyarságért és Európáért Lektorálta: Darnai Zsolt Tartalomjegyzék ======================================================================== Tartalomjegyzék A könyv elektronikus változata Kedves Keresztény Magyar Testvér! 1. Zoborhegyi Szent Zoerard-András és Zoborhegyi Szent Benedek 2. Szent László király 3. Kassai vértanúk: Szent Márk, Szent Menyhért, Szent István 4. Pázmány Péter 5. II. Rákóczi Ferenc 6. Prohászka Ottokár 7. Boldog Batthyány László 8. Salkaházi Sára 9. Esterházy János Engesztelô ima Felhasznált irodalom ======================================================================== A könyv elektronikus kiadása Ez a program az azonos című könyv elektronikus változata. A könyvet a 2006-os Engesztelô Imaévben jelentette meg a dunaszerdahelyi Pázmaneum (http://www.pazmaneum.com). Az elektronikus kiadás a szerzô engedélyével készült. A programot lelkipásztori célokra a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár szabályai szerint lehet használni. Minden más jog a szerzô tulajdonában van. ======================================================================== Kedves Keresztény Magyar Testvér! Az elmúlt évszázadokban Közép-Európa nemzeteinek kapcsolatát sokszor az ellenségeskedés, gyűlölködés, diszkrimináció jellemezte. Magyar nemzetünk, ezen belül a felvidéki magyarság is sokat szenvedett a külsô s belsô ellenségtôl, és csak az Úristen kegyelmének köszönheti megmaradását. A viszálykodást szító erôk a múlt kísérteteivel, a nacionalista gyűlölet és a nemzeti alapon történô diszkrimináció rémeivel ijesztgetnek a 21. század Európájában is. Hiába hangoztatják ugyanezek az integráció, az együttműködés, a megbékélés szükségességét, ha tetteik annak ellenkezôjérôl tanúskodnak. A múlt kísérteteinek megidézése helyett inkább le kellene azokkal számolni, és az elkövetett bűnökért, jogtalanságokért bocsánatot kérve keresni kellene az egyetemes keresztény alapokon nyugvó jövô közös építésének útját. Az Egyháznak ebben példamutató szerepe lehet. Ez a könyv azoknak a példáját kívánja felidézni, akik szerették Istent, hazájukat és nemzetüket, s nem rekesztették ki ebbôl a szeretetbôl más nyelven beszélô, más kultúrához tartozó embertársaikat sem. Magyarok voltak és mindannyian valamilyen módon kötôdtek a Felvidékhez. Ezzel a szeretettel tekintsünk nemzeti történelmünk kiemelkedô alakjaira, és imádkozzunk együtt azokkal, akik évtizedekkel vagy évszázadokkal ezelôtt küzdöttek és könyörögtek hazánkért! Most, az engesztelô imaévben mi is könyörgünk nemzetünk lelki megújulásáért. A Felvidéken a Pázmaneum Társulás kilencedet végez a keresztény magyarságért és Európáért. Minden hónapban más-más egyházközségben elmélkedünk a magyar szentek és hitvallók életérôl. Ehhez az imához kapcsolódhatnak mindazok, akik hívô lélekkel olvassák ezt az imafüzetet, s gondolatban végigjárva a jeles felvidéki zarándokhelyeket, lelkileg feltöltôdnek a szent magyarok példájából merítve. Emeljük fel közösen Istenhez a szívünket magyar nemzetünkért és benne a felvidéki magyarságért, megfontolva Esterházy János buzdítását: ,,Szívünk, lelkünk nagy kincsét, nemzeti öntudatunkat és Krisztus Urunkba vetett hitünket ne tévesszük szem elôl egy pillanatig sem. Ápoljuk, ôrizzük ezt, mert ez az egyetlen pozitív érték, amelyet senki el nem vehet, és melynek varázslatos ereje átsegít a legnehezebb megpróbáltatásokon.'' Karaffa János ======================================================================== 1. Zoborhegyi Szent Zoerard-András és Zoborhegyi Szent Benedek {kép} Boldog Mór írta meg a két híres zoborhegyi remete történetét, akiket az elsô magyar szenteknek tekinthetünk. Zoerard (szerzetesi nevén: András) és tanítványa, Benedek az isztriai Pola környékérôl származtak. Nyitra városába kerültek, ahol a nyitrai Fülöp atya jóváhagyásával a Szkalka-hegy barlangjában folytattak remete életet. A legenda szerint ,,Zosimos apát szabályait követték'', ami arra enged következtetni, hogy a korai keleti kereszténység szigorú, de bensôséges szellemében élték mindennapjaikat. Válogatott sanyargatásokkal gyötörték testüket, hogy lelkük minél tisztábban szállhasson Isten felé. Fejeik fölé például abroncsot tettek, amelyre négy követ helyeztek, hogy el ne aludjanak imádkozás közben. Ráadásul tüskékkel bélelték ki amúgy is szűk barlangjukat. András halála után Benedek még három évig élt a barlangban, amikor rablók rátámadtak a és megölték. Testét a Vágba hajították, ahol egy évig feküdt. Úgy találták meg, hogy egy sas minden héten a felette álló sziklára szállt. A teste még ekkor is tökéletes épségben volt. Hamar elterjedt a kultuszuk a Felvidéken. Az 1020-as években már ebbe kapcsolódik bele Mór, amikor megírja a legendájukat. Olvasmány Ezeket, amiket megírtam, tanítványának, a már említett Benedeknek az elbeszélésébôl ismertem meg, aki maga is elhatározta az atya halála után, hogy ugyanezen a helyen lakik. És amikor három éven át mestere példája szerint szigorú fegyelemben élt, rablók jöttek, és abban a reményben, hogy sok pénz van nála, a Vág folyó partjára vezetve megkötözték, elvágták a torkát, és a vízbe dobták. Mivel pedig sokáig keresték a testét és nem találták egy egész esztendôn át, feltűnt, hogy egy sas ült a Vág folyó partján, mintha valamit ôrizne. Ebbol a holttest holléte felol bizonyossá válva, valakit a vízbe küldtek, és így sértetlenül megtalálták, mintha csak a minap halt volna meg. Ugyanott temették el Benedeket, Boldog Emmerám vértanú bazilikájában, ahol a szent atya, Boldog András csontjai pihentek. Ô mondta el nekem errôl a tiszteletreméltó atyáról mindazt, amit már megírtam. De a következô dolgokat Fülöp apát szokta nekem elmondani, miután apát lettem. Egyszer az erdôben rablók gyűltek össze, akiknek a bandái legnagyobbrészt elhagyott helyen laktak. Ezek összeverekedve, közülük egyet súlyosan megsebesítettek. A veszekedést megszakítva, mivel ezt társai semmiképpen sem akarták az erdôben magára hagyni, tanácsot tartva elhatározták, hogy a feljebb említett férfinak, Andrásnak kunyhójába viszik, akinek hírneve körös-körül mindenkihez eljutott. De mivel innen a hely még nagyon messze volt, a rabló az úton meghalt. Ám azért holttestét a kunyhóhoz vitték, és abban elhelyezték. S már éjfélre járt, amikor csontjait az anyaföldnek akarták adni, lelke hirtelen visszatért, és a már halott kezdett magához térni. A jelenlevôk nagyon megijedtek, és a rémülettôl elmenekültek, de a feltámadt visszahívta ôket. Azt mondta: ,,Ne rettegjetek, testvérek, és ne fussatok, ugyanis Szent Zoerárd támasztott fel engem a halálból az iletre.'' Azoknak pedig -- amikor a nagy örömtol sírtak, és kérték, hogy menjen velük -- azt mondta, hogy soha nem fog ettol a kunyhótól eltávozni, hanem ott örökre Istennek és Szent Zoerárdnak fog szolgálni. Meg is tette, amit megígért, és haláláig ott maradt. (Magyarországi Szent Mór: Szent Zoerard-András és Benedek legendája, Budapest, 1985.) Kegyhely: Vágsziklás Trencsén város közelében lévô kegyhely a Nyitrai Egyházmegyében: Szent András, valamint Szent Benedek remeték egykori telephelye. Ennél fogva ôk a Nyitrai Egyházmegye védôszentjei is. A Vág folyó partján, Trencsén elôtt északra egy háromszáz méter magas sziklafok tetején van egy barlang. Ebben remetéskedett a két szent. Elôbb András, azután Benedek. Ennélfogva népi módon kegyhellyé vált az ô remetetelepük. 1224- ben I. Jakab nyitrai püspök e helyen kolostort és kápolnát épített. Évszázadok folyamán azonban a történelem viharai a szent helyet súlyosan megtépázták. 1644-ben Püsky János nyitrai püspök a romokat újjáépítette és újból fölvirágoztatta a kegyhelyet. Ezt az idôszakot azonban ismét pusztulás követte. 1853-ban újból rendezték, átépítették és fölszentelték. (Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Balassagyarmat, 1991, 115.old.) Könyörögjünk! -- Urunk és Istenünk, segíts minket, hogy buzgó várakozással készüljünk Fiadnak, Krisztusnak jövetelére. Amikor pedig eljön és kopogtat, éberen találjon minket, akik imádsággal virrasztunk, és ujjongva zengjük dicséretét. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. ======================================================================== 2. Szent László király {kép} László király, I. Béla és Richeza lengyel hercegnô fia, 1046 táján született Lengyelországban. I. Géza halála után az ország vezetô emberei Lászlót választották meg a trónra. A belviszályok által megtépázott országban Szent László határozott eszközökkel állította helyre a rendet. A zavaros állapotok miatt kemény törvényeket vezetett be, amelyek meghozták a várt eredményt. Uralkodásának elsô felében, 1083-ban került sor Zoerard-András és Benedek remeték, a vértanúhalált halt Gellért püspök, valamint István király és Imre herceg szentté avatására. László király folytatta Szent István egyházszervezô tevékenységét is: az ô nevéhez fűzôdik a zágrábi püspökség megalapítása és a bihari püspökség székhelyének Váradra való áthelyezése. Királyként Lászlónak szembe kellett szállnia az országot fenyegetô külsô ellenséggel is, ezért több csatában legyôzte a besenyôket és a kunokat. Szent László a hazáját és a keresztény hitet védô uralkodó mintaképe, valamint a lovagi eszmény megtestesítôje volt kortársai számára. Személyéhez sok legendás esemény és csodatétel kapcsolódott, ezért váradi sírja zarándoklatok helye lett. A nép halála után szentként kezdte tisztelni, majd ennek hivatalos megerôsítése is megtörtént, amikor 1192-ben László király földi maradványait fölemelték és ezzel ôt a szentek sorába iktatták. Olvasmány Szent László példája megtanít bennünket arra is, hogy a férfiúi élet: alkotás, szolgálat. Milyen nyomorult ember volna az a pap, akinek a lelkét nem töltené be a szent szolgálat ihlete, az a katona, aki nem tudná szeretni hazáját és nem érezné át, hogy érdemes érette nemcsak élni, hanem meghalni is. Bizonyos értelemben pap mindenki és katona: Isten hivatást tűzött mindenki elé -- ennek kell élnie, mint ahogy a földmíves él földjének, az iparos munkájának, az apa családjának. ,,Csak a gyenge él önmagának -- mint Széchenyi mondta, -- az erôs (a férfi) egész nemzeteket hordoz keblében.'' A nagyon erôsek egész nemzeteket, a kisebbek kisebb közösséget. Lehet élni egy kis körért, egy testületért, egy intézményért, egy eszmei közösségért, azonfelül él mindenki az ô családjának, és él mindenki, aki egész emberi életet él, az Istennek. Végelemzésben mindenki az Istenért él, aki ott, ahová az Isten odaállította, egy istenadta hivatásnak a szolgálatára odaadja életét és egész munkát végez. Igy fejtôzik ki benne a monumentális férfiúság, és így lesz övé, -- Isten úgy akarta, -- amennyire a földön elérhetô: a boldogság titka is. Nézzetek szét magatok körül: mindennapos tapasztalás bizonyítja meg: Isten úgy alkotta meg a férfilelket, hogy nincs számára más értelme az életnek, csak a szolgálat, a termékeny, alkotó önátadás! ,,Aki elveszti életét értem, megtalálja azt.'' Szent László életének ez a másik nagy leckéje számunkra: az erô mellett a szolgálat. De hát honnan merítsük ezt az erôt, amely a férfiúi eszmény lényege? Honnan azt az erôt, amely a szolgálat odaadásához szükséges? Megfelel rá a mai evangélium, amikor azt mondja: ,,Az Igazság Lelke, ô majd megtanít titeket.'' Biztos erô, törhetetlen erô csak egy van: az Isten ereje, a kegyelem: a Szentlélek. Nincs fogalma erôrôl annak, aki nem él a kegyelembôl. Sejtelme sincs arról, mit tesz férfiúnak lenni, annak, aki nem élte még meg magában Isten kegyelmét, erejét. Ó, mekkora erôt ád ez az embernek! Nemcsak abban az értelemben, hogy a kegyelem kitágítja az ember erejét, hogy általa többre vagyok képes, hanem úgy is, hogy belenyúl a lelkembe és saját érzésemen át adja meg nekem az erô érzetét. Ó, hogy megérti az apostol szavát a keresztény férfi: ,,Tudom, hogy mindenre képes vagyok az által, aki engem megerôsít.'' Tudom, mert élem. Aki nem éli, ne csodálkozzék rajta, ha nem tudja. Éld, -- megtudod! A régi magyarok csatakiáltása ez volt: ,,Uram Isten és Szent László!'' Istent és Szent Lászlót, -- Istent és Istenbôl élô erôs férfiút: ezt hívták segítségül tatár ellen, török ellen, minden ellen. Ezt hívjuk segítségül mi is, ma is, egyéni és nemzeti életünkben egyaránt, minden ellenség ellen. Csak ez az egy segíthet rajtunk: Isten, és Istenbôl élô férfiúság. (Sík Sándor: Szent magyarság, Budapest, 1994.) Kegyhely: Nyitra Nyitra egyes források szerint 880-ban már püspöki székhely. Nem sokkal ezután megépül a Zobor-hegyi bencés apátság és a remeteségek. 1332-1337-bôl származó pápai jegyzékben Nyitrán a Boldogasszony, Szent Mihály, Szent Jakab, Szent István tiszteletére plébániatemplomok állnak. 1505-1512 között a nyitrai püspök, Bajoni István egykori ferrarai diák, majd nagyváradi kanonok, 1446-ban Mátyás király titkára, aztán 1476-ban esztergomi kanonok tanúsítja, hogy a nyitrai Zöld-hegyen -- vagyis a mai Kálvárián -- Nagboldogasszony temploma áll. Sajnos ez a kegytemplom a 17. század elején sokat károsodik. 1606-bon a Bocskai- hadak Rédey Ferenc vezetésével kirabolják. Ezért 1613-ban Gyöngyösi János kanonok a templomot javíttatja. 1620-ban Bethlen hadai rongálják, majd a császári seregek. 1622-ben a mikulovi (Nikolsburg) békekötés után visszavonulóban újból Bethlen hadai károsítják. Ennek következtében 1630-ban hozatja rendbe és bôvítteti Telegdy János nyitrai püspök. 1663-ban egy török betörés után a templom romossá válik, ezért 1678- ban Fényesi György nyitrai, majd nagyszombati kanonok újíttatja fel. 1683-ban a Thököly Imre-féle fölkelésben a kegytemplom megint csak szenved. Az 1705-1711-es Rákóczi-féle felkelésben szintúgy. 1723-1738- ban a templomot teljes egészében újjáépítik. Kereszthajóval bôvítik a sekrestyét, egy északi kápolnát valamint nyugat felôl tornyot építenek hozzá. A Boldogasszony nyitrai templomában a Fájdalmas Anya szobra van. Mellette ott egy kis kép (kegykép), amelyen Szűz Mária a kisded Jézust mutatja. (Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve, Balassagyarmat, 1991, 207-208. old.) Könyörögjünk! -- Istenünk, te sokféle csodával dicsôítetted meg Szent László királyt. Érdemeiért és közbenjárására add, hogy ôrizkedni tudjunk minden rossztól, és vezess a boldog örök életre. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. ======================================================================== 3. Kassai vértanúk: Szent Márk, Szent Menyhért, Szent István {kép} Márk horvát származású volt, Kizeracban (Kôrös) született 1588-ban, családi neve valószínűleg Stepinac. Érdemeinek elismerése jeléül esztergomi kanonok, valamint komáromi fôesperes lett. A galíciai Grodekbôl származó Menyhért lengyel családban született 1584-ben. 1618-tól Kassán volt tábori lelkész, a helyôrség szláv és német katonái között. István az ôsi (szentmiklósi és óvári) Pongráczok sarja, 1582-ben született. Családja már a XIII. századtól jelentôs nemesi családnak számított Észak-Magyarországon. Kassára, e protestáns vezetésű városba, kiváló szónoki képességeinek elismeréseként került. 1618-ban került a katolikus egyházközség lelkipásztorának, illetve tábori lelkésznek. Rákóczi György hajdúi 1619. szeptember 5-én bevonultak Kassára. A három papot elfogták és szigorú háziôrizetben tartották. Két napig éheztették ôket, majd Rákóczi hittagadásra szólította fel ôket, mire Pongrácz István így válaszolt: ,,Úgy látszik, az ördög ábrázatát viseled, mert annak feladata az embereket Krisztustól és az Anyaszentegyháztól elszakítani. Távozz hazugságaiddal, te csalárd ember!'' Szent Márknak felajánlották, hogy a káptalan széplaki uradalmát megkaphatja, hogyha áttér, de ô ezt visszautasította, mondván, hogy ez nem az övé, hanem az esztergomi káptalané. Amikor pedig felajánlották neki, hogy áttérésével az életét megmentheti, ezt vágta vallatói szemébe: ,,Inkább kívánok ezerszer meghalni, mintsem, hogy ezzel az elhajlással hitemet és lelkemet pokolra vessem!'' Ezek után mindhárman térdre borultak és a Te Deum-ot kezdték énekelni. A vallatók megzavarodtak és elmentek. Éjféltájban azonban visszatértek. Miután kegyetlenül megkínozták mindhármukat, Menyhértet és Márkot lefejezték és egy szennygödörbe dobták a tetemeiket. Istvánról azt hitték, hogy már a kínzásokba belehalt, ezért a másik két vértanútársa mellé dobták. Hosszú szenvedés után István is belehalt a sérüléseibe. 1635-ben a vértanúk földi maradványait a nagyszombati klarissza zárda templomába szállíttatták. Miután II. József feloszlatta a klarisszákat, Batthyány prímás engedélyével 1784-ben a nagyszombati Szent Orsolya- rendi apácák templomába kerültek a holttestek és fejereklyék. Boldoggáavatásukat 1628-ban kezdeményezte Pázmány bíboros, de csak 1905- ben következhetett ez be. A három kassai vértanút 1995-ben avatta szentté II. János Pál pápa. Ünnepük: szeptember 7. (www.jezsuita.hu) Olvasmány P. Vásárhelyi Dániel SJ beszámolója a kassai vértanúkról 1621-ben. De még élt István atya és abban a szennyben a sok kínzástól kimerítve, sóhajtozással jelét adta roppant testi fájdalmainak. Kápolnánk harangozója kérdezte, ki nyög ott, István atya megmondta, hogy ô az és kérte, hogy menjen el Hoffman György úrhoz aki a királyi kamara tanácsosa, becsületes, a vallás és vallásosság szorgalmazásában kiváló férfi volt -- kérje tôle, ha könnyen teheti húzassa ki ôt onnan. A harangozó azt felelte: ,,Nem mer mutatkozni, mert ôt is halálra keresik, kis híja volt, hogy ôt is meg nem ölték.'' Így vélte a harangozó, noha Hoffman úr még élt, szemben olyan veszélyektôl körülvéve,hogy semmiképpen nem tudott volna az atyán segíteni. Mikor ezt hallotta István atya, kezdte buzdítani a harangozót, hogy ne a kínzásoktól, se a haláltól való félelem miatt ne hagyja el Krisztust és hitét. Mi, mondotta, innen hamarosan, mint reméljük az égbe jutunk Krisztus szinelátására. Te is Krisztus katonája vagy, harcolj jó harcot. Ezek után elengedte a harangozót. Látva, hogy minden emberi segítségtôl meg van fosztva, Krisztussal eltelve, bár sóhajtásokkal vegyített, mégis kedves szavakkal Krisztust és szentséges Anyját emlegette. Körülbelül 20 óráig élt még azután, hogy oda ledobták, míg végül is a piszok bűzétôl, a roppant testi fájdalmaktól és sebektôl kimerítve -- ugyanis fején két nagyon súlyos sebet kapott --, mint Krisztus katonája a szabályszerűen harcolóknak készített pálma elnyerésére röpült. Így volt ezeknek a vértanúknak kimúlása. Ezen a helyen maradtak körülbelül 4 hónapig. Ezután, amikor nemzetes gróf Forgách nádor úr nejével Kassára jött, serényen fáradozott azon, hogy Bethlen Gábor hozzájárulásával kiemelhessék onnan a vértanúk testét és valahol tisztes helyen eltemethessék. Elsôsorban azonban a nádor felesége fáradozott ebben az ügyben és semmit sem mulasztott el, hogy ezt megnyerje. Végre sok kérés után -- egy táncért -- megkapta az engedélyt a szent ereklyékre, de azzal a kikötéssel, hogy éjszaka titokban emeljék ki ôket onnan és titokban szállítsák ki a városból oda, ahol el akarják ôket temetni. Így is történt. Éjjel kiemelték a szent testeket, szorgosan megmosták és piros selyembe burkolva, ládákba helyezve a nádor úr egyik Kassához közeli falujába vitték, ott a templomban a fôoltár alá temették el. Reméljük, bekövetkezik hamarosan, hogy Magyarországba újra visszatérünk és onnan a testeket a Társaság valamelyik templomában nagy tisztelettel és fényes külsôségek közt eltemethetjük. (www.jezsuita.hu) Kegyhely: Kassa-Kálvária A kassai Kálvária építésének a kezdeményezôi a jezsuiták voltak. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a hívek hitéletének elmélyítésére építették, fôként pedig a katolikussá lévôk megújulására. A Kálváriát 1736-ban a várostól észak-nyugatra egy dombon, beépítetlen területen, patakok mellett alapították meg. 1732-ben Litzi Lukács Nikodémus rendi építész tervei szerint készítették el, és 1758-ban fejezték be az építkezést. A Kálvária-templom kimagaslik a környezetébôl építészeti remeklésével. A történelmi viszontagságok szerintrendeltetése idônként változott. 1773-ban a jezsuita rend eltörlése után katonai raktár lett belôle. 1820-ban visszaadták a rendeltetésének, újra fölszentelték, és 1826 július 15-én XII. Leó pápa teljes búcsút engedélyezett az itteni zarándokok számára. A búcsújárás napja május hó 3-a, a Szentkereszt megtalálásának ünnepe és szeptember 15-e a Hétfájdalmú Szűz ünnepe. A szegény nép adományaiból tartotta mindig fönn magát az egész építményt. Mégis a kassai nép kedves, látogatott temploma. Lelki igényeik kielégítését a nagy tömegek itt keresik és itt lelik meg. (Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve, Balassagyarmat, 1991, 141.old.) Könyörögjünk! -- Istenünk, kifürkészhetetlen gondviseléseddel részt juttatsz az Egyháznak Fiad szenvedésébôl. Add meg híveidnek, akik nevedért üldözést szenvednek, a türelem és szeretet lelkét, hogy ígéreteid hűséges és igaz tanúinak bizonyuljanak. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. ======================================================================== 4. Pázmány Péter {kép} Pázmány Péter a 17. századi magyar katolikus megújulás legnagyobb alakja. 1570-ben Nagyváradon elôkelô protestáns köznemesi családban született. 13 éves korában tért át katolikus hitre, majd négy év múlva belépett a jezsuita rendbe. 27 éves korában pappá szentelték, s hamarosan megmutatkozott egyedülálló tehetsége. Ékesszólásával, ragyogó logikájával és hatalmas tudásával sikeresen szállt szembe a protestáns prédikátorokkal. Forgách Ferenc esztergomi érsek pártfogásába veszi ôt, s Pázmány hamarosan követi is az esztergomi érseki székben. Pázmány Péter szavának és tollának erejével az addig túlnyomórészt protestáns országot ismét katolikussá tette. Visszatérítette többek között az Apponyi, Bánffy, Batthyány, Csáky, Esterházy, Forgách, Nádasdy, Rákóczi, Wesselényi és Zrínyi családokat is. Nagyszombatban egyetemet, Bécsben papnevelô intézetet, Pozsonyban jezsuita ollégiumot alapított. Legjelentôsebb hitvédô műve az ,,Isteni igazságra vezérlô Kalauz'', amely korának vitás hitbeli kérdéseit tárgyalja, és a katolikus álláspontot védelmezi. Pázmány Péter, aki mint író, hittérítô és szónok egész korának meghatározó személyisége volt, 1637-ben Pozsonyban halt meg. Olvasmány Pázmány Péter: Keresztyéni imádságoskönyv A reménységért Mennynek és földnek kegyelmes Ura, tebenned vagyon reménységem, meg ne szégyenüljek. Tebenned bízom, mert te gondviselésed alá vettettem, még anyám méhében. Uram, irgalmas vagy a tebenned bízókhoz, és el nem hagyod, akik benned vetik reménységeket: erôsítsed szívemet az igaz reménységnek erôs vasmacskájával, hogy evilági háború, szélvész között mindenkor állhatatosan bízzam benned, és a te szent igéd vigasztalása minden nyavalyáimban biztasson engem. Tebenned bíztak a mi atyáink, és megszabadítottad ôket minden veszedelemtôl: tebenned bíztak, és meg nem szégyenültek. Jobb tebenned bízni, hogysem az emberek fiaiban és fejedelmekben, kik meg nem szabadíthatnak. Átkozott, aki testben bízik, és emberi erôben veti bizodalmát: ennek reménysége, mint a pókháló; künnyen elvész. Noha azért, Uram, mikor gyarlóságunkat megtekintjük, méltán rettegünk; de a te véghetetlen jóvoltod és irgalmasságod, mely fellyülhaladja a mi gonoszságinkat, bátorít minket. A mi Urunk, Jézus Krisztusnak drága sebei és szent vére hullása oka a mi bátorságunknak: ezek a mi kincsünk, reménységünk, bátorságunk, és gyôzhetetlen hajlékunk. Ugyanis miért nem bíznám tebenned, Uram, ki énérettem a keresztfán megfeszíttettél? Oh én oltalmam, oh én reménységem, ki a te szent kezedre írtál engem, hogy ha az anya elfeledkezik is egyetlenegyérűl, soha te el ne feledkezzél rólam. Noha azért az én bűneim rettegtetnek, de a te bôvséges váltságod biztat. Mert te vagy ama véghetetlen jó, kinek legkedvesb cselekedeti az irgalmasság; és csak azon nem könyörülsz, aki venni nem akarja ajándékidat. Ha azért engem meg nem utáltál, mikor tôled szántszándékkal elszakadtam, hanem mint eltévelyedett juhot, szorgalmatosan kerestél és válladra vettél: most sem utálsz meg, tudom, mikor a te ajándékodból felindíttatván, alázatosan keresem szent felségedet. Adj, Uram, állhatatos reménységet nékem, hogy minden nyavalyáimban, minden betegségimben benned bízzam; irgalmas Atyámban. Szent fiad által, a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Amen. (Pázmány Péter művei, Budapest, 1983.) Kegyhely: Nagyszombat Ôsi város, egykori esztergomi érseki székhely. A kegyhely a Szent Miklósról elnevezett plébániatemplom, hajdan az esztergomi érsekprímások székesegyháza. A 14. században épült. A templom északi oldalán egy kápolnában található a kegykép: a Könnyezô Mária képe. 1852- ben IV. Pius pápa e helyhez teljes búcsút fűzött a szokásos föltételekkel. 1546 óta tisztelik itt a kegyképet, mint a város oltalmazójának képét. Négyszer vérrel kônnyezett. Elôször 1663-ban a véres párkányi csata elôtt. Ebben az évben mentette meg a Könnyezô Szűz a várost a törökök támadása elôl, sűrű ködöt bocsátván a tájra. Másodszor 1708. július 5-én, harmadszor 1708. augusztus 10-én, negyedszer 1708. augusztus 15-én, vagyis a kuruc háborúk nehéz napjaiban. E vérkönnyezések egyházhatóságilag felülvizsgáltattak. Mártonfy György prépost-kanonok jegyzôkönyvezte az eseményeket. Ekkor Pyber László volt a plébános, a hercegprímás pedig Keresztély Ákos. A kegykép eredete: az eredeti festményábrázolás a római Szent Elek- és Bonifác-templomban található. A 16. században Forgách Ferenc, a késôbbi bíboros érsek másoltatta, megszentelte és az eredetihez érintette. Majd hazahozta és a nagyszombati Szent Miklós-templomnak ajándékozta. A festmény hársfadeszkán van. Nagysága 70x90 cm. Kék színezésű. A búcsúi engedély napja (1710. november 21.) rajta föltüntetve. A pusztító pestis ugyanis ezen a napon ért véget a könyörgô körmenet után. 1808-ban a vérkönynyezés százéves évfordulóján, az ünnepségeken a magyar szónok Prohászka Ottokár püspök, a német nyelvű szónok Kóhl Medárd püspök, a szlovák nyelvű prédikátor pedig Csernoch János püspök volt. 1942 óta a búcsút megelôzô kilenceddel vezetik be, de a kegykép tiszteletére minden szombaton szentmise van. A fôünnep, illetve fôbúcsú minden évben november 21-én van. (Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve, Balssagyarmat, 1991, 202. old.) Könyörögjünk! -- Isten, ki a szétszórtakat összegyűjtöd, és az egybegyűjtöttet megôrized: kérünk, áraszd kegyesen egységed kegyelmét a keresztény népre, hogy a megoszlást elvetve, az Egyház igazi Pásztorával egyesülve, méltóképpen szolgálhasson Neked. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. ======================================================================== 5. II. Rákóczi Ferenc {kép} II. Rákóczi Ferenc, a katolikussá lett I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia jezsuita nevelésben részesült. Szembeszállt I. Lipót császár nemzetellenes, elnyomó politikájával. A spanyol örökösödési háború idején kapcsolatba lépett XIV. Lajos francia királlyal, mert fontos szövetségest látott benne. Amikor kitűzte a felkelés zászlaját, a jobbágyság és nemesség nagy tömegekben sorakozott fel mellé. Erdély, majd Magyarország rendjei is fejedelmükké választották. A 8 évig tartó szabadságharc sorsát megpecsételték a császári seregek nyugati gyôzelmei. Rákóczi hiába bizakodott a francia király támogatásában, külföldi segítség nem érkezett. A fejedelem, aki minden vagyonát a felkelés céljaira fordította, végül magára maradt. Az 1711-es szatmári békekötés után Rákóczi önként vállalta a száműzetést, amelyet egészen a haláláig a törökországi Rodostóban töltött. Hamvait 1906-ban hozták haza, és a kassai Szent Erzsébet-dómban helyezték el. II. Rákóczi Ferenc a magyar szabadságharcosok egyik legtisztább kezű és szándékú alakja, vallásához és nemzetéhez mindvégig hűen ragaszkodó államférfi. Olvasmány II. Rákóczi Ferenc imái Engesztelô imádság Tekintsd, uram, néped sóhaját, hallgasd meg a szegények, özvegyek és árvák hozzád felsíró jajkiáltásait! Tekints az engesztelésre kész ártatlanokra, és ne feledkezzél meg irgalmasságod cselekedeteirôl, melyekkel hajdan oly kegyesen elárasztottad szolgaságban sínylôdô választott népedet... Vezéreld cselekedeteinket, erôsítsd karunkat, hogy egyesült erôvel szolgálhassunk akaratodnak... Add, hogy rendelkezésed útjáról le ne térjünk, hanem igazságtételeid ôreivé lévén, utunk nyugalomban és békességben vezessen tehozzád! Ima a hazáért Adj, Uram, azoknak, akiket vezéreinkül rendeltél, hivatásukban bölcsességet, balsorsban bátorságot, a szerencsében mérsékletet, hogy végzéseid útján haladjanak. Te jelöld ki, Uram, táboraink határát, vedd körül irgalmasságod köntösével, óvd meg az ellenségnek cseleitôl, s űzd el az álmot a virrasztók szemérôl, nehogy készületlenül találtassunk. A Te angyalod legyen ôrünk és vezetônk a csatában, aki szétszórja a fegyverek golyóit, s amint Izraelt szárazon vitte át a tengeren, vezessen át bennünket is sértetlenül ellenségeink tömegén. Add, végül, Urunk, legkedvesebb Atyánk, hogy felvétetvén néped kebelébe, rendelésed útjáról le ne térjünk, hanem igazságtételeid ôreivé lévén, utunk nyugalomban és békességben vezessen Tehozzád, ki végtelen kegyelmednél fogva azt akartad, hogy kiszabaduljunk a szolgaságból és megváltassunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által, ki a Szentháromságban veled él és uralkodik, mindörökkön-örökké. Ámen. Ima az ország keresztény megújulásáért A Te kezedben van szívünk Uram, Gyújtsd fel a lomhákat, Vezesd vissza az eltévelyedetteket, Világítsd meg a vakokat, Lágyítsd meg hajthatatlanokat, Bátorítsd meg a habozókat, Tanítsd meg a tudatlanokat, Gyarapítsd bennünk a hitet. Gyújtsd fel a kölcsönös szeretet lángját, S újra és újra kérlek, Add, hogy szereteted gyarapodjék, Hogy ez az isteni láng Eméssze föl viszálykodásainkat! (Virtuális Plébánia, http://plebania.net) Kegyhely: Barka Gömör és Kishont megyében, a rozsnyói járásban, Rozsnyótól keletre, a Csermosnya patak festôi völgyében fekszik. A völgy népe az elmúlt századokban nagy szegénységben élt. 1428-ban gótikus templom épült itt, a szepesi mesterek műve. Valassik János plébános 1758-ban megalakította a kármelhegyi Boldogasszony Társulatát. A Szűzanya iránti buzgalomból kérte ugyanis a budai kármelita priortól, hogy Barkán skapulárés társulatot szervezhessen. Az engedélyt megkapta. Sôt 1759-ben XIII. Kelemen pápa a társulat tagjait külön búcsúkiváltságokban részesítette. 1785-ben Zborovszky János új plébániát épített, és egy új, jelenleg is fennálló kegytemplomot. A környék hívei itt, ebben a kegytemplomban gyülekeznek minden évben a július 16-a utáni vasárnapon a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe alkalmából. A barkai templom fôoltárképén nemcsak a Kármelhegyi Boldogasszony típusa látható, hanem a legendás jelenet is, amikor Stock Szent Simon remete átveszi a szent vállruhát (skapulárét) a Szűzanyától. A XVIII. századi olajfestményt a hagyomány szerint egy Kuchta nevű lucskai ember hozta Rómából. A képet eredetileg a lucskai templomban helyezték el, ám a legenda szerint az angyalok éjszaka átrepítették a szomszédos Barkára. A Bódva és Torna völgyének hívô magyarsága, szívesen és nagy számban keresi föl a barkai kegyhelyet. (Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Balassagyarmat, 1991, 74.old.) Könyörögjünk! -- Úristen, kinek kezében van minden ország és nép sorsa, áraszd hazánkra mennyei áldásodat, távoztasd el tôlünk az éhséget, háborút, betegséget. Vezéreld akaratod szerint elöljáróink szívét, hogy az igazság, hűség és béke áldásai boldogítsák országunkat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. ======================================================================== 6. Prohászka Ottokár {kép} Prohászka Ottokár 1858-ban Nyitrán született. Teológiai tanulmányait a római Collegium Germanico-Hungaricumban végezte, s az itt szerzett tudás és megélt lelkiség egész életét meghatározta. Pappá szentelése után teológiai tanárként és a kispapok lelkivezetôjeként (spirituális) működött. 1904-ben a budapesti Hittudományi Kar az ágazatos hittan rendes tanárának hívta meg. Másfél év múlva székesfehérvári püspökké nevezték ki. A püspöki székben is szerény, önfeláldozó és fáradhatatlan maradt. Irodalmi munkásságával és szónoklataival próbálta megnyerni a hittôl elidegenedett értelmiségi réteget az Egyház számára. Egyházhűsége akkor sem rendült meg, amikor néhány műve miatt a teológiában fellángoló modernizmus ellen harcoló Tanítóhivatal indexre tette (index = tiltott könyvek listája). Tanári és püspöki jövedelmét szinte maradéktalanul a szociális karitász céljaira fordította. Ezzel is bizonyította, mennyire együtt érzô volt a szükséget szenvedôkkel szemben. Javaslatot tett arra is, hogy az egyházi nagybirtokokat osszák fel a nincstelen parasztok között -- ez a felhívása azonban nem talált visszhangra. Prohászka Ottokár, a 20. század eleji magyar katolicizmus megújítója Budapesten, a Központi Papnevelô Intézetben halt meg 1927- ben, miután az Egyetemi templom szószékén agyvérzést kapott. Olvasmány Prohászka Ottokár: Ezerévünk erôforrásai Ami nagy és fönséges vonás van a magyar nép életén, az mind a kereszténység gondolatainak átverôdése. Maga a nép vértanúi nép; a kereszténység vértanúja. Szegények lettünk; hazánk pusztasággá változott, megyéink szandságok, uraink bégek voltak; vértanúi népnek szétrongyolt alakja tekerôdzött a kereszt körül, s miután már elbukott, akkor is remélte, hogy fölemelik azok, akikért szenvedett. E vérzô népnek elsô segítôje a katolikus egyház feje, a pápa volt. E népnek legnagyobb fiai jó keresztények, s akikbe az eszmény szerencsésen testet öltött, kanonizált szentek voltak: a magyarság pantheonjának alakjai, telve hittel és Szentlélekkel. S ha a magyar népbe nem is hatolt bele a kereszténység nyugat-európai elmélyedése, a hit századai nem vonultak el fölöttünk anélkül, hogy a szent kereszténység nyomai meg ne látszanának rajtunk. Korona, apostoli király, trón, haza, zászló, a hôsiesség, a történelem és annak nagy alakjai, ez mind a kereszténységé. Odatűzte jelét koronánkra, belevéste címereinkbe; a királyi palástba beleszôtte prófétáit, angyalait; történelmünkbe lehelte lelkét; életünk bánatos vágyódássá lett elsô szent királyunk után: ,,Hol vagy István király?'' Ereklyénk a Szent Jobb lett, a honalapító, koronátszerzô, apostoli király jobbja; az ô műve áll s él köztünk; az ô karja, jobbja van velünk. Vajon elszakadhatunk-e e szent emlékektôl, e koronától, tróntól és hazától? Vajon a temetô emlékei-e ezek nekünk, mely alatt erôtlen, letűnt múlt pihen? Nem, nem halvány emlékezet tükrözôdik a keresztény régi Magyarország eszményképeirôl lelkünkön, hanem a lelkesülés, az együttérzés villamos folyama árad belôlük szívünkbe. Az a múlt bennünk jelen; az az emlék bennünk valóság; hitünkben, lelkesülésünkben testet ölt, küzd, fárad, dolgozik tovább. A szent korona keresztjét tovább ne görbítsük, s a Szent Jobb műveit ádáz kézzel le ne törjük; hanem hálás kegyelettel a dicsôséges múlt és rendíthetetlen bizalommal a még dicsôbbnek hitt jövô iránt, tele életkedvvel, tele alkotási vággyal haladjunk elôre, hogy a világot és enyészetet legyôzô erô, a szent kereszténység oly népet állítson továbbra is síkra, mely gyôzni, fejlôdni s boldogulni képes. Emeljük szemünket nemzeti eszményeinkre, s új erôre kapunk! (Prohászka Ottokár: Iránytű a magyar ifjúság számára, Székesfehérvár, 2004.) Kegyhely: Szentantal Csallóköz kegyhelye, Somorja városától 5 km-re. Bacsfa már 1205-ben dokumentált hely. Temploma van 1238-ban, plébániája 1390-ben Szent György védelme alatt. A Szűz Mária rendtartományhoz tartozó ferencesek templomát maga Lippay György érsekprímás kezdte építtetni 1660-ban a zárdával együtt. Az építkezés Szelepcsényi György hercegprímás idejében 1677-ben fejezôdött be. Ô ferenceseket hívott meg ide. Sajnos II. József császár-király 1789-benezt a kolostort is megszüntette. I. Ferenc császár azonban 1809-ben eredeti rendeltetésének megfelelôen visszaállította. 1811-ben visszahívják a ferenceseket is. 1684-ben a Maholányi bárócsalád a templom elé Páduai Szent Antal szobrát állíttatja fel. 1724-ben, október 1-jén a templomot Ghyllányi György tinini püspök Páduai Szent Antal tiszteletére szentelte föl. Fôoltárát 1782-ben gróf Apponyi György emeltette. Maga a kripta, vagyis a templom alatti sírbolt az Apponyi család temetkezô helye. A fôoltár nagy képe Páduai Szent Antalt ábrázolja. Alatta foglal helyet a kegykép, ami miatt a templom zarándokhely. A kegyképen a vért könnyezô Boldogasszony van. Egy doborgazi ifjú, bizonyos Liszkay Márton ajánlotta föl Szűz Máriának a gyógyulás reményében. Miután meggyógyult, egy elôttünk ismeretlen pozsonyi festôvel elkészíttette, és a Szent Antal-i templomnak adományoznta 1705-ben. A Boldogasszony kegyképe a következô dátumokon sírt: 1715. június 19-én, 20-án, 21-én, majd 23-án. A Szent Antal-i búcsú napja szeptember 8., Kisasszony ünnepe, illetve a következô vasárnap. A kegytemplomot és kolostort gyönyörű park veszi körül. A templom mellett a parkban tizennégy stációval és egy mesterséges dombbal Kálvária van. A kegykép sajátosságai: maga a festésmód is sajátos a ruházat terén, sajátos a Boldogasszony és a kis Jézus arca. A Boldogasszony nyakát gyöngyfüzér díszíti, a Kisdedet a jobb karján tartja, a Kisded pedig baljával a Szűzanya ajkát tartja. A sírás vérkönnyeit egy kendôcskében (purificatorium) gyűjtötték egybe, s ezt az ereklyét máig is ôrzik. Ez az ereklye a búcsú napján mise után közszemlére és hódoló csókra a fôoltárra van kitéve. (Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve, Balassagyarmat, 1991, 24-25. old.) Könyörögjünk! -- Isten, ki azt akarod, hogy minden ember üdvözüljön, és a hitnek ismeretére eljusson: küldj, kérünk, munkásokat aratásodba, és adj nekik bátorságos bizodalmat tanításod hirdetésében, hogy a Te igéd elterjedjen, megdicsôítessék, és minden nemzet megismerjen Téged, igaz Istent, és akit Te küldtél, Jézus Krisztust. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. ======================================================================== 7. Boldog Batthyány László {kép} Batthyány-Strattmann László 1870. október 28-án született Dunakilitin a család hatodik gyermekeként. 1879-ben édesapja kilépett a Katolikus Egyházból, és újból házasságot kötött az evangélikus templomban. László ennek ellenére gyakran felkereste ôt a család felbári kastélyában. A Bécs melletti Kalksburg jezsuita kollégiumában kezdte iskoláit, késôbb Kalocsán és Ungváron is tanult. A bécsi egyetemen mezôgazdasági, filozófiai, majd orvosi tanulmányokat is folytatott. 1898-ban a bécsi Votivkirche oltára elôtt házasságot kötött Coreth Mária Teréziával, és köpcsényi kastélyában rendezte be családi otthonát. Felesége 14 gyermekkel ajándékozta meg, akik közül hárman kiskorban elhunytak. A többieket boldog egyetértésben nevelték fel. Orvosi tevékenységében fordulatot jelent, hogy Nizzában a szemészetben specializáltatja magát. 1915-ben a Magyar Akadémia igazgatósági tanácsának a tagja. Belép a Ferences Harmadrendbe és a József testvér nevet kapja. A Tanácsköztársaság idején családjával Bécsbe menekül, majd Trianon után Körmendre költözik. Kastélya egyik szárnyát szemkórházzá alakíttatja át, és szeretettel fogadja betegeit -- különösen a szegényeket. 1929- ben súlyos betegséget fedeznek fel nála, és megkezdôdik életének 14 hónapos kálváriája. 1931. január 22-én a betegek szentségével megerôsödve visszaadja lelkét a Teremtônek. Olvasmány Részletek Dr. Batthyány-Strattmann László 1926-ban írt naplójából A filozófusok oltották a mérget a világba, akik Angliában és Németországban istentagadó eszméikkel elrontották az embereket. Megkezdôdött a küzdelem Isten tekintélye ellen, és a liberalizmus zászlaja alatt a parlamentekbe is bevonult. Mindenütt szabadság, szabadság az isteni kényszer ellenében! Micsoda eszme: hogy lehet a teremtmény, az emberiség szabad Isten ellenében, hiszen Isten szolgáinak kell lennünk. Az ördög módszere ez, le is hullott a pokolba szabadságkijelentésével: ,,Nem akarok Neked szolgálni!'' Én azonban és az én házam, Uram, mi akarunk Neked szolgálni, végy minket irgalmasan szolgálatodba. Jól mondja Schopenhauer: milyen különös lehet Istennek, hogy az ember azt az egyetlen ajándékot, amelyet Tôle kapott az ô megismerésére, az értelmét, Isten tagadására használja. A következmény lesz: harc, gyűlölet, igazságtalanság, bizonytalanság, nyomor -- mérhetetlen nyomor mindenütt, mert indenütt hiányzik az Istent tisztelôk ismertetôjele, a szeretet! És egy szeretet nélküli világ -- az pokol, tehát pokol a földön! Ez Európa pusztulását jelenti! Sohasem fog sikerülni az Egyházat kiirtani a világból: ezt nagyobb úr mondta, mint minden együttvéve, Krisztus! Egy sokgyermekes apa, mint én, aggódva tekint a jövôbe! Ebben a mérgezett légkörben éljék le életüket, ezek között a magas hullámok között tartson életük csónakja, viharra és zivatarra ügyet sem vetve, nyílegyenesen, el nem térülô kormánnyal Isten felé! Alázattal borulok le Isten jelenlétében, és könyörgök hozzá: ,,Uram, segíts nekünk, különben lemerülünk!'' Ekkor feláll az Úr a hajócskában, nyugalmat parancsol, és a tenger egyszerre tükörsima! Egyszer az örökkévalóságban majd látni fogjuk Isten végzéseit, és akkor majd megértjük, miért rendelte ezt, meg azt, ami most nekünk a mi apró koponyánkkal érthetetlen. Most legyen nekünk elég, hogy Ô végtelenül bölcs és a végtelen Szeretet. Mint ahogy a templomban egy nagy festett ablak sötétnek látszik, mint a sötét kockák, de jön egy napsugár, és a pompás színes kép elragad bennünket, és megmutatja a művész gondolatait. (Gyürki László: Részletek Dr. Batthyány-Strattmann László 1926-ban írt naplójából, Körmend, 2002.) Zarándokhely: Felbár Felbár csallóközi magyar község, nevét elôször egy 1245-ben kelt oklevél említi Baar alakban. Kezdetben királyi birtok, majd több nemesi és fônemesi család tulajdona. Itt halt meg a 18. században Amade László báró, költô is. A hagyomány szerint Istvánffy Miklós (1538-1615) alnádor és történetíró itt írta meg a Magyarország történetének 34 könyve című híres munkáját. Kornis Antónia még a 20. század elején is a legnagyobb birtokos volt Felbáron. Ô egyébként, mint a felbári templom kegyura, nagyon sokat tett a templomért. Neki köszönhetô a gyönyörű tiroli oltár és ô készíttette a színes ablakokat. A község Szent István királynak fölajánlott római katolikus temploma 1778-ban épült barokk-klasszicista stílusban az ôsi gót egyház helyén, mivel az befogadóképessége miatt elégtelennek bizonyult. A templom fôoltára fölötti festményen látható, amint Szent István király fölajánlja Szűz Máriának a Szent Koronát és Magyarországot. A fôoltáron megtalálható még Szent László király és Árpádházi Szent Erzsébet szobra, az egyik mellékoltáron pedig Szent Imre herceg oltárképe látható. Itt, ôseinek kastélyában töltötte gyermekkorának egy részét Boldog Batthyány László is, akit szomorú emlékek fűztek Felbárhoz. Édesapja, gróf Batthyány József 1878-ban elhagyta családját, áttért az evangélikus vallásra és feleségül vette Kornis Antónia grófnôt. 1882- ben megvette a felbári kastélyt s a birtokot, és ide költözött. Elhagyott felesége, Batthyány Ludovika betegségében és bánatában 1882- ben 39 éves korában halt meg. Az apa, aki ekkor már Felbáron élt Kornis Antóniával, nyolc gyermekét azonnal a mostohához vitte. Így került László is Felbárra, és kb. 1890-ig itt töltötte az iskolai szüneteket. Battyhány-Strattmann László tiszteletére 2000-ben emléktáblát helyeztek el a templom falán a következô szöveggel: ,,Dr. Batthyány- Strattmann László hercegnek /1870-1931/ a Szegények Orvosának emlékére szenteli a kereszténység jubileumi 2000-ik és a magyarság millenniumi évében a Felbári Egyházközség.'' 2003. október 28-án a felbári alapiskola felvette Batthyány- Strattmann László nevét, a templomban pedig szobrot is állítottak az akkorra már boldoggá avatott Doktornak. A Rómából kapott ereklyéit ünnepi szentmise keretében helyezte el a felbári templomban dr. Márfi Gyula veszprémi érsek 2005. március 23-án. Könyörögjünk! -- Mindenható, irgalmas Isten! A Te könyörületednek forrása kimeríthetetlen, jóságodnak kincse kiapadhatatlan. Te a betegek Orvosa, a szegények Atyja, a világtalanok Megvilágosítója vagy! Tekints kegyelmesen szolgádra, Lászlóra, aki egész életét a betegek gyógyítására, a szegények segítésére, a világtalanok megvilágítására szentelte. Dicsôítsd meg ôt szent akaratod szerint csodatételekkel, hogy mint a keresztény irgalmasság, a szent családi élet és világi apostolkodás példaképét, oltárainkon tisztelhessük.A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. ======================================================================== 8. Salkaházi Sára {kép} Salkaházi Sára 1899-ben született Kassán. A szociális testvérek közé való belépése elôtt volt tanítónô, könyvkötô, újságíró és kalapos üzleti eladó egyaránt. Visszaemlékezéseibôl tudjuk, hogy sokáig, mintegy tíz évig küszködött hivatásával. Hamar felfogta és következetesen megvalósította az ,,imádkozzál és dolgozzál'' egységét szerzetesi életében. Sára testvér extrovertált, mozgékony egyéniség volt, aki szívvel-lélekkel végezte a karitász munkáját. A háborús idôkben tevékeny részt vállalt az üldözöttek és kiszolgáltatottak védelmében. A német nyomásra elfogadott zsidótörvények és késôbb a deportálások sok tízezer embert kényszerítettek menekülésre -- az ô érdekükben gyakran léptek közbe az Egyház bátor képviselôi, köztük Sára testvér is. 1944. március 19-ével helyzete egyre veszélyesebbé vált, hiszen Budapestre bevonultak a németek és a nyilasokkal együtt megkezdték a ,,rendcsinálást''. A menekülteket az ún. Jankovich-telepen bújtatta el vérszomjas üldözôik elôl, így sok zsidó származású ember és politikai üldözött életét mentette meg. 1944. december 27-én a nyilasok, akiknek már régebben tudomásuk volt tevékenységérôl, elhurcolták, majd a pesti Duna-parton agyonlôtték. Salkaházi Sárát a felebaráti szeretet hôslelkű vértanújaként tiszteljük, és így imádkozunk boldoggá avatásáért. Olvasmány Sára testvér felajánló imádsága ,,Ó, fölséges Szentháromság! Legkegyelmesebb Atyám! Aki engem végtelen szeretetbôl megteremtettél s jóságos irgalmadból gyermekeddé fogadtál, ó édes Jézus Krisztusom! Aki szent véreddel engem megváltottál s végtelen jóságodból jegyesednek választottál, ó drága Szentlélek! Aki a kegyelemnek bôségét zuhogtatod rám s aki nekem méltatlannak a hivatás kegyelmét és a Társaságot ajándékoztad, ó legteljesebb Szentháromság, én ma a Társaság és a Testvérek iránti hálából és szeretetbôl felajánlom magam, mint a Társaság áldozatát! Azon esetre, ha Egyházüldözés, a Társaság és Testvérek üldöztetése következne be és legbölcsebb végzésed szerint gondviselésed tervében nem lenne benne halálom: fogadd el az én halálomat minden fájdalmával együtt váltságul a testvérek -- különösen az öregek, betegek és gyengék életéért és bűnös, nyomorult életem fejében kíméld meg az ô életüket és kíméld meg ôket a megkínoztatástól, fenyegetésektôl, fôként pedig a hűtlenségtôl: Irántad, az Egyház, a hivatás és a Társaság iránt. Amennyiben pedig isteni végzésed terveiben az én halálom benne foglaltatik, ebben az esetben is fogadd el életemet-halálomat, mint értük való áldozatot. Ezt a felajánlást teszem Lelkiatyám és Elöljáróim engedélyével, édes Szűz Anyám keze által, Szent József, Szent Benedek Atyánk, Ávilai Nagy Szent Teréz, Szent Sára és Szent ôrzôangyalom segítségét kérve, nem a magam erejében, hanem a teljes Szentháromság kegyelmében bízva. Ámen. Ó, édes Jézusom, teljes megnyugvással és készséggel fogadom már most a halál azon nemét, amely Neked tetszik, az összes vele járó gyötrelmekkel, fájdalmakkal és szenvedésekkel együtt.'' (Schéda Mária: Salkaházi Sára, A szociális szeretet apostola, Budapest, 1998) Kegyhely: Lôcse A Szepesség kegyhelye. A régi följegyzésekbôl kitűnik, hogy Lôcse városa a 17. században kritikus idôket élt át a török támadások korában. Lôcsén hatszor dúlt döghalál, és a lakók mindig a Kálvárián kerestek segítséget, ahogy akkoriban nevezték a Lôcse fölötti kegyhelyet. Kutatóink megállapították, hogy a hívô nép ezen magaslatra már a 13. század elején járt a kápolnában. A régi feljegyzések szerint a lôcseiek 1247-ben újabb és nagyobb kápolnát építettek. 1311-ben ezt is bôvítették és templommá alakították. Így aztán 385 éven át elégítette ki a hívek jámborsági igényeit. A zarándokok állandóan növekvô száma azonban ismét a templom bôvítését kívánta, ezért 1696-ban új és terjedelmes templomot építettek, s ebben 1771-1775-ig mindennap végeztek szentmisét. II. József császár reformjai átmenetileg a Mária- tiszteletet itt is meggyengítették, de az uralkodó korai halála után a nép felújította a búcsújárásokat! Csakhamar ez a már százéves templom is szűknek bizonyult. 1819-tôl 1906-ig újabb templom állt itt. Lôcse krónikása szerint 1898-ban a búcsújárók messze tájakról jöttek Mária- hegyre. Szepes, Sáros, Lipót, Árva, Trencsén megyékbôl különösen. Ekkor Kompanik Celesztin lôcsei prelátus egy újabb és még nagyobb templom építését indítványozta azzal az óhajjal, hogy az új templom hasonlítson a Lourdes-i bazilikához. Építése 1903-tól 1914-ig folyt. Az elsô szentmisét ebben az új templomban 1914. július 2-án végezték. A templom külméretei: hossza 46,5 m, a templomhajó 27 m, a kereszthajó 16 m, a torony magassága 50 m. A kegyhely számára emlékezetes dátum 1984. január 26. Ekkor ugyanis II. János Pál pápa a kegytemplomnak a Basilica minor (kisebb bazilika) címet adományozta. Az illetékes dokumentumok fölolvasása után ez év július 8-án nyitották meg a hívek elôtt a Basilica minor ajtajait. A kegytemplom belsejében a neogótikus fôoltár Prinoth Ferdinánd szobrászműhelyének alkotása. Az oltár felsô részének közepén tündöklik a 148 cm magas, fából készült szobor: az ötszáz éve itt tisztelt Lôcsei Szűz Mária. A szobor eredetijét középkori mester fából faragta. E kegytemplom ôsidôk óta a Rokonlátogató Szűznek van felajánlva. Ünnepe évenként július 2-án van zarándoklatokkal egybekötve. A kegyszobor fejét aranyozott ezüst korona díszíti. Kezében jogar van. (Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve, Balassagyarmat, 1991, 167-168. old.) Könyörögjünk! -- Mennyei Atyánk! Te elfogadtad Szent Fiad jegyesének, Salkaházi Sára testvérnek önkéntes életáldozatát. Kérünk, hogy a mai, gyűlölettôl megosztott világban az ô példája szítsa fel az egységre és a szeretetre való törekvést az emberszívekben, közbenjárása pedig teremje meg a krisztusi testvériség és irgalom bôséges gyümölcseit. Krisztus, a mi Urunk által. ======================================================================== 9. Esterházy János {kép} Gróf Esterházy János 1901-ben Nyitraújlakon született. Jellemének és késôbbi sorsának kialakulásában fontos szerepet játszottak az Esterházy család történelmi hagyományai, különösen a Felvidékhez való szoros kötôdés. Vegyes lakosságú szülôhelyén hamarosan megtanulta a szlovák nyelvet, és elsajátította a nemzeti tolerancia képességét. Esterházy János Budapesten folytatott közgazdasági tanulmányokat, majd újlaki birtokán kezdett gazdálkodni. A háború befejezése után, amikor megkezdôdött a Felvidék cseh megszállása, csatlakozott az önkéntes ellenálló egységekhez. Az államfordulat után a földreform következtében a család nyitrai birtokainak nagy része felosztásra került. Esterházy nemsokára bekapcsolódott a kisebbségi magyar politikába, tevékeny tagja, majd 1932-ben elnöke lett az Országos Keresztényszocialista Pártnak. Kezdettôl fogva kiállt a magyar kisebbség egyenjogúsága és autonómiája mellett, és figyelmeztetett a Csehszlovák Köztársaság kisebbségekkel szembeni asszimilációs törekvéseire. 1936-tól az Egyesült Magyar Párt ügyvezetô elnökeként lépett fel és fáradhatatlanul tovább küzdött a jogtalanságok és a nacionalista elnyomás ellen. Amikor az 1938-as elsô bécsi döntés következményeként a Felvidék bizonyos magyarlakta területeit visszacsatolták Magyarországhoz, Esterházy kötelességének érezte, hogy a szlovák fennhatóság alatt maradt mintegy 66 000 magyart továbbra is képviselje. A Jozef Tiso által vezetett szlovák bábállam idején Esterházy rendíthetetlenül küzdött a nemzetiségi és emberi jogokért. Ô volt a pozsonyi parlament egyetlen olyan képviselôje, aki nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló 1942-es törvényt. A háború végén Esterházy Jánost Pozsonyban letartóztatták, majd átadták a szovjet hatóságoknak, akik több társával együtt Moszkvába hurcolták. Egy kirakatper során szovjetellenes fasiszta tevékenység címén kényszermunkára ítélték, amelyet 1949-ig, Csehszlovákiába való visszatéréséig végzett. Idôközben a pozsonyi Nemzeti Bíróság halálra ítélte, majd ezt életfogytiglanra változtatták. Több szlovákiai és csehországi börtönben is raboskodott, mígnem hosszú szenvedés után 1957. március 8-án a mírovi börtönben halt meg. Esterházy János az önzetlen önfeláldozás nemes példáját nyújtotta az egész magyarság és minden jóakaratú keresztény ember számára. Olvasmány Két kincsünk van: magyarságunk és kereszténységünk A Szlovákiában élô magyarság éppúgy, mint a magyar nemzetnek minden egyes tagja, két kincset ôriz szívében és lelkében és ez a két kincs: a magyarsága és a keresztény mivolta. A magyar nemzetnek évezredes történelmébôl láthatjuk, hogy legnagyobb fiai, legnagyobb alkotói egyaránt voltak magyarok és keresztények, egyaránt szolgálták a hazát és az Istent. Azt hiszem, egyetlen mai nemzet történelmében sem találunk annyi viszontagságot, mint éppen a magyaréban. De ezekbôl a viszontagságokból értékes tanulságokat vonhatunk le. Amikor az ország és a nemzet nemegyszer a teljes romlás szélén állt, és pogány kezek már meg akarták húzni a lélekharangot a magyar nemzet fölött, mindig beállott olyan fordulat, mely megóvta az elpusztulástól a nemzetet és újra felvirágoztatta. A világháború befejeztével a trianoni és versailles-i békediktátumok után, amikor a magyar nemzet ezer sebbôl vérezve, megfosztva jóformán minden ellenálló képességétôl, halálraítélten vergôdött, akkor a nagybeteg nemzet testét 1919 tavaszán végképp hatalmába akarta keríteni a sátán a kommunizmus formájában. De mi történt? Egy maroknyi magyar, aki egytôl-egyig keresztény-nemzeti alapon áll, kibont egy hófehér zászlót Szegeden, és átjön a Dunántúlra, bevonul Budapestre. Eltűnnek a vörös zászlók, eltűnik a sarló és a kalapács, eltűnik a sok álpróféta, hogy helyet adjon a nemzeti színű lobogónak, melynek lengése biztosítja a keresztény templomokban az istentiszteletek zavartalan lefolyását, és amely a kétségbeesett, sokat szenvedett magyar nemzetet megnyugtatja, tetterôre serkenti és megkezdôdik az ország második újjászületése, újraépítése keresztény nemzeti alapon. Kedves magyar testvéreim! Szívünk, lelkünk nagy kincsét, nemzeti öntudatunkat és Krisztus Urunkba vetett hitünket ne tévesszük szem elôl egy pillanatig sem. Ápoljuk, ôrizzük ezt, mert ez az egyetlen pozitív érték, amelyet senki el nem vehet, és melynek varázslatos ereje átsegít a legnehezebb megpróbáltatásokon. (Új Hírek, 1940. december 24.) Kegyhely: Sasvár A kegyhely Pozsonytól légvonalban 55 km. A középkori oklevelekben már hétszáz éve jegyzik, jobbágyfalu, sáson (mocsáron) épült. Innen a neve is. Az 1564. évi esemény a falut országszerte ismertté tette. Híre mindenfelé elterjedt. Az 1564-bôl való kegyszobor a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolja. A sasvári fôldesúr, Czobor Imre neje, született Bakich Angelika készíttette hálából, hogy házsártos férje megszelídült Szűz Mária segítségül hívása folytán. A kegyszobor faragója ismeretlen. A szakirodalom megjegyzése: pannóniai mester késô gótikus munkája. Az ülô Szűz Máriát ábrázolja, ölén a keresztrôl levett fia, Jézus, halva. A környék hívô népe, ismerve a kegyszobor eseményét, zarándokolni kezdett ide, a csodás események pedig sokasodtak. E kezdet után 168 évvel az esztergomi hercegprímás kivizsgáltatta az összes sasvári csodás eseményt. A kétségek kizárása végett a legtekintélyesebb szakemberek végezték a kivizsgálást. A kivizsgálás végeztével 1732-ben az egyházhatóság a sasvári szentélyt kegyhellyé nyilvánította. A következô évben az esztergomi prímás a kegyszobrot a pálos rend gondjaira bízta, akik akkor megkezdték építeni a hatalmas új templomot. 1774. augusztus 15-én a kegyszobrot ünnepélyesen átvitték a háromszögű kis kápolnából az új templom vörös márvány fôoltárára, mely fôként e célra épült. 1864-ben, a kegyszobor tiszteletének háromszáz éves évfordulóján Szcitovszky János bíboros, esztergomi hercegprímás vezette a zarándoklatot százezer hívô részvételével. 1786-ban a pálos rend eltörlése után az egyházmegye papjai gondozták a kegyhelyet. A kegytemplom Sasvár plébániatemploma lett, a kolostor pedig királyi tulajdonba ment át. 1927-ben XI. Pius pápa dekrétuma a Fájdalmas Szüzet a szlovákság patrónájává nyilvánította, így Sasvár ekkor a szlovákok nemzeti kegyhelyévé vált. 1964-ben a kegyszobor négyszáz éves ünnepén VI. Pál pápa a sasvári templomnak bazilikai rangot ad (basilica minor). Sasvár búcsúja a Fájdalmas Szűz ünnepe, szeptember 15. (Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve, Balassagyarmat, 1991, 247-248. old.) Könyörögjünk! -- Mindenható, örök Isten, te uralkodol az emberek szívén, és te szabod meg a nemzetek jogait. Tekints azokra, akik felettünk a közhatalmat gyakorolják, hogy jólét, igazi békesség és a vallás szabadsága virágozzék az egész világon. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. ======================================================================== Az Engesztelô imaév imája Irgalmas Istenünk! Legmélyebb alázattal, érdemtelenségünk és méltatlanságunk tudatában borulunk le szent színed elôtt, hogy súlyos vétkeinkért engeszteljünk. Felajánljuk és egyesítjük imáinkat Szent Fiadnak, a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak értünk vállalt tökéletes engesztelô áldozatával. Édesanyánk, a mi Nagyasszonyunk által terjesztjük eléd kérésünket az Ô közbenjárását kérve. Egyesítjük engesztelô imáinkat az összes szentek, különösen a magyar szentek és boldogok, köztük az engesztelésben példaképeink: Árpád-házi Szent Margit és Esztergomi Boldog Özséb könyörgéseivel, akik hisszük, hogy állandóan közbenjárnak értünk Nálad. De egyesítjük minden élô testvérünk imáival is, hogy a sok kicsi engesztelô láng egy nagy elégtétel tüzévé legyen, és ezzel hozzájárulhassunk adósságunk törlesztéséhez. Istenünk! Irgalmas szeretetedre kérünk, hogy amint megbocsátottál Péternek, a tékozló fiúnak, a házasságtörô asszonynak, a jobb latornak bűnbánatuk miatt, úgy töröld el tartozásunkat és mentsd meg nemzetünket a pusztulástól! Könyörülj meg Szűz Mária országán, hiszen az ateizmus miatt sokan nem tudják, mit cselekszenek. Add meg nekik a megtérés kegyelmét, hogy felismerjék bűneiket, és többé ne vétkezzenek! Fogadd el engesztelésünket elsôsorban népünk, de minden ember vétkeiért is. Azokért és azok helyett: akik közömbösek, rosszakaratúak, akik nem ismernek és nem is akarnak ismerni Téged -- Kérünk Téged hallgass meg minket! akik megtagadnak, nyíltan, durván ellened támadnak, és trágár módon káromolnak -- Kérünk Téged hallgass meg minket! akiknek a test, a pénz, az alkohol és a kábítószer az istenük -- Kérünk Téged hallgass meg minket! akik házasságtörésben élnek -- Kérünk Téged hallgass meg minket! akik nem fogadják el a gyermekeket, akikkel megajándékozod a házasságukat -- Kérünk Téged hallgass meg minket! akik magzatgyilkosságot követnek el -- Kérünk Téged hallgass meg minket! akik a kicsi gyermekeket megbotránkoztatják és megrontják -- Kérünk Téged hallgass meg minket! akik nem akarnak dolgozni, csak élôsködnek -- Kérünk Téged hallgass meg minket! akik másokat megrágalmaznak, meglopnak, megcsalnak, kihasználnak, üldöznek -- Kérünk Téged hallgass meg minket! akik mások életére törnek -- Kérünk Téged hallgass meg minket! akik önkezükkel vetnek véget életüknek -- Kérünk Téged hallgass meg minket! akik Egyházadat megvetik, és akik a sátánt szolgálják. Fogadd el könyörgésünket a neked szentelt lelkek bűneiért és mulasztásaiért! Mindazokért, akik szentségeidben, különösen az Oltáriszentségben megbántanak. Urunk, kérünk irgalmazz nekünk! Istenünk, kegyelmezz és könyörülj rajtunk! Urunk, mentsd meg országunkat Szent Fiad, Jézus Krisztus, Szeplôtelen Nagyasszonyunk és a magyar szentek érdemeiért! Urunk, mentsd meg országunkat Szent Fiad, Jézus Krisztus, Szeplôtelen Nagyasszonyunk és a magyar szentek érdemeiért! Miatyánk, ... Üdvözlégy, ... Dicsôség. Budapest, 2006. január 1. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ======================================================================== Felhasznált irodalom A Lélek Szava 2000/3, Budapest, 2000. Barlay Ö. Szabolcs: Fiatal magyarság, Székesfehérvár, 1999. Magyarországi Szent Mór: Szent Zoerard-András és Benedek legendája, Budapest, 1985. Esterházy János: Cselekedjünk mindannyian egyetértésben és szeretetben, Pozsony, 1992. Gáspár Zsusza -- Horváth Jenô: Királyok könyve, Gyula, 1995. Gyürki László: Hűséggel és szeretettel, Körmend, 1999. Gyürki László: Részletek Dr. Batthyány-Strattmann László 1926-ban írt naplójából, Körmend, 2002. Hetényi Varga Károly: Beszélgetés a Mesterrel, Budapest, 1982. Hevenesi Gábor: Régi Magyar Szentség, Budapest, 1988. Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve, Balassagyarmat, 1991. Karaffa János: Isten hazánkért térdelünk elôdbe!, Komárom, 2000. Karaffa János: Magyar hitvallók a XX. században, Pozsony, 2005. Molnár Imre: Esterházy János, Dunaszerdahely, 1997. Pázmány Péter művei, Budapest, 1983. Prohászka Ottokár: Iránytű a magyar ifjúság számára, Székesfehérvár, 2004. Schéda Mária: Salkaházi Sára a szociális szeretet apostola, Budapest, 1998 Sík Sándor: Szent magyarság, Budapest, 1994. Török József: A magyar föld szentjei, Debrecen, 1991. Virtuális Plébánia, plebania.net www.katolikus.hu www.jezsuita.hu Az imafüzetben szereplô fényképek és fotók az Internetrôl származnak.