Kérjük, az itt következô részt (314 sor) ne törölje ki, ha ezt a file-t továbbadja. Köszönjük. ======================================================================== A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár Isten hozta a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban, a magyarnyelvű keresztény irodalom tárházában! A Könyvtár önkéntesek munkájával mindenki számára elektronikus formában terjeszti Isten Igéjét. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár bemutatása ------------------------------------------------ Célkitűzés ---------- A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) célja az, hogy mindenki számára hozzáférhetôvé tegye a teljes magyarnyelvű katolikus egyházi, lelki irodalmat elektronikus formában. A lelkipásztori munka támogatása mellett elôsegíti az egyházi kutatómunkát, könyvnyomtatást és az írott, magyar keresztény értékek bemutatását, megôrzését, terjesztését. A könyvállomány mindenki számára ingyenesen rendelkezésre áll az Internet hálózaton keresztül. Egyházi intézményeknek és személyeknek postán is elküldjük a kért anyagot. Állomány -------- Minden szabadon másolható, szerzôi jogvédelem alá nem esô egyházi és vallási vonatkozású kiadvány része lehet a Könyvtárnak: a Szentírás (többféle fordításban), imakönyvek, énekeskönyvek, kódexek, pápai dokumentumok, katekizmusok, liturgikus könyvek, teológiai munkák, szentbeszéd-gyűjtemények, keresztutak, lelkigyakorlatok, himnuszok, imádságok, litániák, istenes versek és elbeszélések, szertartás- könyvek, lexikonok, stb. Irányítás, központ ------------------ Központ: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055, USA (Az Egyesült Államok New Jersey államában levô Szent István Magyar Római Katolikus egyházközség) Levelezés: Felsôvályi Ákos 322 Sylvan Road Bloomfield, NJ, 07003, USA Tel: (973)338-4736 Fax: (973)778-4263 e-mail: felsoval@email.njin.net A Könyvtár használata, a könyvek formája ---------------------------------------- Ebben az elektronikus könyvtárban nincs olvasóterem, hanem a szükséges könyveket ki kell venni (vagyis ,,letölteni''). Letöltés után mindenki a saját számítógépén olvashatja, ill. használhatja fel a szöveget. A hálózaton keresztül böngészni, ill. olvasni drága és lassú. A saját személyi számítógép használata a leggyorsabb és legolcsóbb, a könyv pedig az olvasó birtokában marad. Azoknak, akik nem rendelkeznek Internet-kapcsolattal, postán elküldjük a kért könyveket. Ebbôl a könyvtárból ügy kölcsönözhetünk, hogy nem kell (és nem is lehet) a kikölcsönzött könyveket visszaadni! A Könyvtár a kiadványokat kétféle alakban adja közre: 1. formálatlan szövegként, ami a további feldolgozást (könyvnyomtatás, kutatómunka) teszi lehetôvé szakemberek számára és 2. a Windows operációs rendszer Súgó (,,Help'') programjának keretében, ami a könnyű olvasást és felhasználást teszi lehetôvé mindenki számára (a szövegek -- külön begépelés nélkül -- egy gombnyomással egy szövegszerkesztô programba vihetôk át, ahol azután szabadon alakíthatók). A Könyvtárban található file-ok neve ------------------------------------ Minden kiadvány négyféle file formában található meg a Könyvtárban: text file (formálatlan változat), help file (,,Súgó'' formátum), sűrített text file és sűrített help file. Ezenkívül minden help file-hoz tartozik egy ikon file. Minden file nevének (file name) a két utolsó karaktere a verziószám (01 az elsô változaté, 02 a másodiké, stb). A file nevének kiterjesztése (file extension) mutatja a file típusát: txt: text file, zpt: sűrített text file, hlp: help file, zph: sűrített help file és ico: a Help file-hoz tartozó icon file. Például a Vasárnapi Kalauz című könyv elsô változatának (,,01'') négy formája: VASKAL01.TXT, VASKAL01.HLP, VASKAL01.ZPT, VASKAL01.ZPH; az ikon file pedig: VASKAL01.ICO. A sűrítést a legelterjedtebb sűrítô programmal, a PKZIP/PKUNZIP 2.04 DOS változatával végezzük. A sűrítés nagymértékben csökkenti a file nagyságát, így a letöltés/továbbítás sokkal gyorsabb, olcsóbb. A file-t használat elôtt a PKUNZIP program segítségével kell visszaállítani eredeti formájába. (Például a "PKUNZIP VASKAL01.ZPH" utasítás visszaállítja az VASKAL01.HLP file-t.) A file-ok felhasználási módjai ------------------------------ Mivel minden művet kétféle formában ad közre a Könyvtár, a következô kétféle felhasználási mód lehetséges. 1. A text file felhasználása Ez a file formálatlanul tartalmazza az anyagot. A felhasználó betöltheti egy szövegszerkesztô programba, és ott saját ízlése, szükséglete szerint formálhatja. Például ha az anyagot ki akarjuk nyomtatni könyv alakban (feltéve, hogy az szabadon publikálható), akkor ebbôl a text file-ból könnyen elô tudjuk állítani a nyomdakész változatot. Vigyázat! A text file minden sora sorvég-karakterrel végzôdik, ezeket elôbb el kell távolítanunk, és csak utána szabad a formálást elkezdenünk. A szövegben a kezdô idézôjelet két egymást követô vesszô, a felsô idôzôjelet két egymást követô aposztrófa és a gondolatjelet két egymást követô elválasztójel képezi (lásd a szöveg formájára vonatkozó megkötéseket késôbb). Az egyes fejezeteket csupa egyenlôségjelbôl álló sorok választják el egymástól. A file eleje ezt az ismertetést tartalmazza a Könyvtárról. Ezt a text file-t felhasználhatjuk szövegelemzésre is, amihez természetesen szükségünk van valamilyen elemzô programra. 2. A,,súgó'' file felhasználása Ez a file formátum igen egyszerű olvasást, felhasználást tesz lehetôvé a Windows operációs rendszerben megszokott ,,súgó'' programok formájában. (Az ajánlott képernyô felbontás VGA.) Az elektronikus könyv legnagyobb elônye az, hogy a szöveg elektronikus formában áll az olvasó rendelkezésére. A ,,Másol'' gombbal a teljes fejezet átvihetô a vágóasztalra [Notepad]) és onnan a szokásos módon: ,,Szerkesztés'' és ,,Másol'' [Edit és Paste] paranccsal bármilyen Windows szövegszerkesztôbe. Ugyanezt érjük el a Ctrl+Ins gombok együttes lenyomásával is. Ha nem akarjuk a teljes szöveget átvinni, akkor használjuk a ,,Szerkesztés'' [Edit] majd a ,,Másol'' [Copy] utasítást a program menüjérôl, minek következtében a fejezet teljes szövege megjelenik egy Másolás párbeszéd-panelban. A kijelölt szövegrészt a ,,Másol'' utasítás a vágóasztalra [Notepad] viszi, és onnan az elôbbiek szerint folytathatjuk a munkát. A programból közvetlenül is nyomtathatunk fejezetenként a ,,File'' és ,,Nyomtat'' [Print] utasítással. A nyomtatott szöveg formája kissé eltérhet a képernyôn láthatótól. A nyomtatott szöveg betűtípusa ,,Arial'', betűmérete 10 pontos. Ha más formátumra, betűtípusra vagy -nagyságra van szükségünk, akkor vigyük elôbb a szöveget a szövegszerkesztô programunkba, ott állítsuk be a kívánt formátumot, és utána nyomtassunk. Ahhoz, hogy a ,,súgó'' file-t használni tudjuk, a következôket kell tennünk (a ,,Vasárnapi kalauz'' című könyvvel mutatjuk be a lépéseket). 1. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárból töltsük le a VASKAL01.HLP és a VASKAL01.ICO file-okat a saját gépünk ,,C:\PAZMANY'' nevű alkönyvtárába. (A VASKAL01.HLP helyett letölthetjük a sokkal kisebb VASKAL01.ZPH file-t is, de akkor letöltés után ki kell bontanunk a "PKUNZIP VASKAL01" utasítással.) 2. Készítsünk egy programindító ikont. A Programkezelôben kattintsunk elôször a ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoportra. (Ha az még nincs felállítva, akkor hajtsuk végre a fejezet végén leírt ide vonatkozó utasításokat.) Ezután válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Program'' utasításokat a menürôl. A párbeszed-panelban a következôket gépeljük be: Megnevezés: Vasárnapi Kalauz Parancssor: WINHELP C:\PAZMANY\VASKAL01.HLP Munkakönyvtár: C:\PAZMANY Ezután kattintsunk az ,,Ikon'' nevű utasításra, és adjuk meg a C:\PAZMANY\VASKAL01.ICO file-t. Ha ezután rákattintunk az így felállított ikonra, a program elindul, és olvashatjuk a könyvet. A ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoport felállítása: A Programkezelô menüjérôl válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Programcsoport'' utasítást. A párbeszéd-panelban a következôt gépeljük be: Megnevezés: Pázmány Péter E-Könyvtár Ezután zárjuk be a párbeszéd-panelt. Hogyan lehet a könyvekhez hozzájutni? ------------------------------------- A könyveket bárki elektronikus úton letöltheti a Könyvtárból (lásd a Könyvtár Internet címét) vagy postán megrendelheti (lásd a postai címet). Egyházi intézményeknek és személyeknek ingyen küldjük el a könyveket, mások a rendeléssel együtt 3 dollárt vagy annak megfelelô pénzösszeget küldjenek a lemez- és postaköltség megtérítésére. A Könyvtár használatának jogi kérdései -------------------------------------- Az általános elvek a következôk: 1. A Könyvtár mindenkinek rendelkezésére áll személyes vagy tudományos használatra. Ha a Könyvtár anyagát publikációban használják fel, akkor kérjük az alábbi hivatkozás használatát: ,,A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -- a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.'' 2. Egyházi intézmények és személyek kereskedelmi célokra is ingyenesen használhatják a Könyvtár anyagát, csak azt kérjük, hogy a kiadványuk elején helyezzék el az elôbbi utalást. A Könyvtár fenntartja magának azt a jogot, hogy eldöntse: ki és mi minôsül egyházi személynek, ill. intézménynek. Kérjük, keresse meg ez ügyben a Könyvtárat. 3. Ha a Könyvtár kiadványait nem egyházi intézmény vagy személy kereskedelmi célokra használja fel, akkor az elôbbi utalás feltüntetésén kívül még kérjük a haszon 20%-át a Könyvtár számára átengedni. A befolyt összeget teljes egészében a Könyvtár céljaira használjuk föl. Elôfordulhat, hogy ezek az elvek bizonyos könyvekre nem vonatkoznak, mert a szerzôi jog nem a Könyvtáré. Az ilyen könyv része az állománynak, lehet olvasni, lelkipásztori munkára felhasználni, de kinyomtatása, -- bármilyan formában --, tilos. Az ilyen jellegű korlátozások minden könyvben külön szerepelnek. (Lásd a könyvek elektronikus változatáról szóló fejezetet!) Hogyan lehet a Könyvtár gyarapodásához hozzájárulni? ---------------------------------------------------- Minden pénzügyi támogatást hálásan köszönünk, és a központi címre kérjük továbbítani. Az anyagi támogatásnál is fontosabb azonban az az önkéntes munka, amellyel állományunkat gyarapíthatjuk. Kérünk mindenkit, akinek a magyar katolikus egyház sorsa és az egyetemes magyar kultúra ügye fontos, hogy lehetôségeinek megfelelôen támogassa a Könyvtár munkáját. A munka egyszerű, bárki, -- aki már használt szövegszerkesztô programot --, részt vehet benne. Hogyan lehet az állomány gyarapításában részt venni? A munka egyszerűen egy-egy könyv szövegének számítógépbe való bevitelét jelenti. Elôször optikai beolvasással (szkennolással), automatikus úton, egy nyers szöveget készítünk, amit aztán az önkénteseknek ki kell javítaniuk. A munka lépései így a következôk: 1. Ellenôrizzük, hogy a kiválasztott könyv szabadon másolható-e (nem esik-e szerzôi jogvédelem alá), vagy meg lehet-e kapni a Könyvtár számára a másolás jogát. Ez ügyben vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. 2. Ellenôrizzük, hogy a könyvet még nem kezdte-e el senki begépelni. Ez ügyben is vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. A Könyvtár állandóan tájékoztat a begépelés alatt álló munkákról. 3. A könyvet küldjük el a Központnak, ahol optikai beolvasással elkészítik a nyers szöveget. 4. A Központ visszaküldi a nyers szöveget egy számítógépes lemezen a könyvvel együtt. A nyers szöveget tetszôleges szövegszerkesztô- formában lehet kérni. Ha az eredeti kiadvány nem alkalmas optikai beolvasásra (rossz minôség, régies betűtípusok stb. miatt), akkor az önkéntesnek kell a nyers szöveget is begépelnie. 5. Végezzük el a nyers szöveg ellenôrzését és javítását. Ez a munka legidôigényesebb része, és ettôl függ a végleges szöveg helyessége! Kövessük a szöveg formájára vonatkozó megállapodásokat (lásd a következô részt). 6. A kész szöveget küldjük vissza lemezen a Központnak. 7. A Könyvtár ezután elkészíti a kívánt file-formákat és a könyvet behelyezi a Könyvtár állományába. Megkötések a szöveg formájára ----------------------------- Mivel mindenki számára hozzáférhetô módon kell a szövegeket tárolnunk, egyszerűségre törekszünk. Általános szabály az, hogy semmilyen tipográfiai karaktert vagy kódot nem használunk, csak a billentyűzetrôl bevihetô karakterek szerepelhetnek a szövegben. A szöveg készítésekor kérjük a következô megállapodásokat betartani: 1. Margó: 1 hüvelyk (2.54 cm) bal- és jobboldalt. 2. Betűtípus: Arial, 10 pontos. 3. Alsó idézôjel: két vesszô szóköz nélkül, felsô idézôjel: két aposztrófa szóköz nélkül, gondolatjel: két elválasztójel szóköz nélkül, idézôjel idézôjelen belül: aposztrófa (alsó és felsô idézôjelként egyaránt). 4. Tabulátor karakter megengedett (a tabulátorokat fél hüvelyk, azaz 1.27 cm távolságra kell egymástól beállítani). 5. Semmilyan más formálási kód nem megengedett. 6. Lábjegyzet helyett szögletes zárójelbe kerüljenek a hivatkozások száma (pl. [1]), és a hozzátartozó magyarázatok a file legvégén egymás után, mindegyik új sorban kezdve. Érdeklôdés/Javaslat ------------------- A már meglevô állományról, a készülôfélben levô könyvekrôl, az önkéntes munka lehetôségeirôl és a Könyvtár legújabb híreirôl a következô címeken lehet tájékoztatót kapni: 1. levél: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA 2. elektronikus posta (e-mail): felsoval@email.njin.net 3. elektronikus hálózat (World Wide Web): http://www.piar.hu/pazmany Minôség -- állandó javítás -------------------------- A Könyvtár állományának minôségét állandóan javítjuk, újabb és újabb változatokat bocsátunk közre (a file nevének utolsó két karaktere a változat számát jelenti). Kérjük ezért a Könyvtár minden tagját, olvasóját, hogy jelentsen minden felfedezett szöveghibát. A levélben (postai vagy elektronikus levélben egyaránt), közöljük az új, javított sort az ôt megelôzô és követô sorral együtt. Így a szövegkörnyezetben elhelyezve, könnyű lesz a hibát megtalálni és javítani. Miután a file új változata (új verziószámmal) felkerült a Könyvtárba, a régit töröljük. Kérjük, a könyvekkel és a Könyvtár munkájával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kritikáját közölje velünk! Segítségét hálásan köszönjük. A könyvtár mottója egy szentírási idézet ---------------------------------------- Ha ugyanis az evangéliumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem, hiszen ez a kötelességem. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot! Ha önszántamból teszem, jutalmam lesz, ha nem önszántamból, csak megbízott hivatalnok vagyok. (1Kor 16-17) ======================================================================== ======================================================================== Az illegális szerzetesrendek operatív ellenôrzésének tapasztalatai Írta: Geréb Sándor r. alezredes Ikt. szám: 13-41/27/68. Szigorúan titkos! Kiadja: A BM Tanulmányi és Kiképzési Csoportfônökség 1969 Tartalomjegyzék ======================================================================== Tartalomjegyzék A tanulmány elektronikus változata Az illegális szerzetesrendek operatív ellenôrzésének tapasztalatai -- Bevezetés I. Az illegális szerzetesrendek helyzete az 1966-ot megelôzô években II. A 007. sz. Miniszterhelyettesi Utasítás alapján végrehajtott intézkedések és hatásuk III. Az illegális férfi- és nôi szerzetesrendek helyzete, jelenlegi tevékenységük 1. A Jézus Társasága (jezsuiták) helyzete és tevékenysége 2. Az illegális nôi szerzetesrendek helyzete és tevékenysége Következtetések Magyarországi férfi- és nôi illegális szerzetesrendek felsorolása ======================================================================== A tanulmány elektronikus változata Ez a program a Belügyminisztérium Tanulmányi és Kiképzési Csoportfônökségének 1969-ban megjelent tanulmánya. A tanulmány ,,Titkos'' minôsítése az 1995. évi LXV. tv. 28. §-a alapján szűnt meg. A tanulmány eredeti szövegét a program változatlanul közli, csak a helyesírási hibákat javítottuk ki. ======================================================================== Az illegális szerzetesrendek operatív ellenôrzésének tapasztalatai -- Bevezetés Az MSZMP PB 1966. II. 1. ,,A belsô ellenséges erôk tevékenységérôl, elhelyezkedésérôl, az ellenük folyó harcról'' szóló határozatában kimondja: ,,Határozott adminisztratív intézkedésekkel fel kell számolni az illegálisan újjászervezôdött szerzetesrendeket.'' Az újjászervezôdött illegális szerzetesrendek tevékenységének visszaszorítására irányuló állambiztonsági feladatokat a Belügyminiszter Elvtárs 0014/1966. sz. parancsa és az ennek alapján megjelent 007/1966. sz. BM helyettesi utasítás rögzítette. A parancs végrehajtása során értékes tapasztalatokat szereztünk. Jobban megismertük az illegális szerzetesrendek tevékenységét és körükben a gyors ütemben végbemenô változásokat. A tanulmány elkészítésének célja, hogy: sokoldalúan bemutassuk az illegális szerzetesrendek társadalomra káros tevékenységét; közreadjuk az operatív munkában összegyűjtött speciális tapasztalatokat, amelyek már több szerv által összehangolt felderítésben, és a megelôzést szolgáló differenciált eljárási formákban realizálódtak. ======================================================================== I. Az illegális szerzetesrendek helyzete az 1966-ot megelôzô években Társadalmunk fejlôdésének hatására az össz belsô ellenséges erôkhöz hasonlóan -- a klerikális reakciós és illegális erôk fokozatosan elszigetelôdtek, soraikban differenciálódás ment végbe. Ez a folyamat az általánosnál lényegesen lassúbb ütemű volt a 34/1950 trv. alapján feloszlatott szerzetesrendek tagsága körében. A csökkent létszámú aktív ellenséges csoportok taktikájuk állandó változtatására, a realitások figyelembe vételére kényszerültek. Az 1960-as évek elsô felében azt tapasztaltuk, hogy az egyházi reakció bázisa, fô eszmei és gyakorlati vezetôi a feloszlatott szerzetesrendek tagságából szervezôdik. Az egyházi elhárítás vonalán ez idôben realizált összes jelentôsebb államellenes ügy jellegét tekintve, rendi ügy volt. Ilyenek pl. a ,,Regnum Marianum'' illegális cserkészcsapat-ügy, a domonkos Szigeti-Soltész Keresztény front-ügy, a piarista Lénárd Ödön és társai ügye, a nevezetes ,,Fekete Hollók''-ügy és a széles kört érintô jezsuita összeesküvési ügyek. Ezek az ügyek feltárták, hogy a klerikális illegális szerzetesrendek vezetô szerepet játszottak a reakció irányításában, az államellenes tevékenység szervezésében. Megismertük és bizonyítást nyert, hogy a jezsuiták adják az ellenséges tevékenység fô szellemi vezéreit, és azt, hogy végsô soron kezükben futott össze -- egyházi vonalon -- a legtöbb illegális tevékenység szála. A végrehajtott realizálások az ellenséges erôknek nagy veszteséget okoztak. Egyrészt az a felismerés, hogy legjobb erôik az ,,értelmetlen'' harci módszereiknek áldozatul esnek, másrészt a Vatikán új taktikája arra ösztönözte a reakciós erôket, hogy átértékeljék tevékenységüket, s ilyen alapon alkalmazkodjanak a realitásokhoz. Végrehajtott intézkedéseink arra voltak alkalmasak, hogy az egyértelmű államellenes tevékenységeket 1965 végére lényegesen visszaszorítsuk, de nem elegendôk ahhoz, hogy az illegális szerzetesrendek kibontakozó és meggyorsuló újjászervezôdésének folyamatát alapvetôen meggátoljuk. Ebben az idôszakban néhány körülmény kedvezett az illegális szerzetesrendek újjászervezôdésének: -- A II. Vatikáni Zsinat hatása, különösen a szerzetesek aktivizálására irányuló határozatai és intézkedései. -- A rendi központok új típusú aktivizálódása, az idegenforgalom fejlôdésével a személyi kapcsolatok kiépülése, és rendszeressé válása. Ezzel a központi irányítás megszilárdulása. -- Nagymennyiségű pénz- és egyéb anyagi eszközök beáramlása, amely anyagi alapul szolgált a rendek újjászervezôdéséhez. -- Az illegális rendi tevékenység felderítésére, és megszakítására irányuló operatív munka gyengesége, hiányosságai és nem utolsó sorban a politikai munka hiánya az egyre aktivizálódó rendtagokkal szemben. A fenti körülmények hatására a volt rendtagokban kialakult és megszilárdult az a remény, hogy rendjük legális státuszának visszaállításával számolhatnak. Az illegális rendek vezetôi felhasználták és erôsítették ezt a hangulatot a gyorsütemű és széleskörű újjászervezés érdekében. Az illegális szerzetesrendek helyzetérôl az 1965/66-os évben széleskörű felmérést végeztünk, amelynek eredményeként megállapítottuk: Az országban 1950-ben: hivatalosan 2.582 szerzetes és 8.956 szerzetesnô élt 636 kisebb-nagyobb rendházban. 1966-ban hozzávetôlegesen 7.000 szerzetesnôt -- ebbôl 6.000-nek ismerjük pontos adatait -- és 1.700 szerzetest vettünk számba. A 6.000 nôi- és 1.700 férfi szerzetes megoszlása kor- és foglalkozás szerint: férfi nô 31--40 év között 13% 3% 41--50 év között 24% 23% 51--60 év között 35% 32% 60 év felett 28% 42% Összesen: 100% 100% Papi keretben 29% Egyházi alkalmazásban 14% Egyházi alkalmazásban 23% Pedagógus 7% Pedagógus 5% Egészségügi 24% Fizikai és egyéb 24% Fizikai- és egyéb 27% Nyugdíjas, eltartott 19% Nyugdíjas, eltartott 28% Összesen: 100% 100% Az illegális szerzetesek területi elhelyezkedésére jellemzô, hogy az ország minden megyéjében jelentôs létszámban megtalálhatók, de különösen koncentrálódtak: Budapesten, Pest, Gyôr, Vas, Veszprém, Fejér, Bács, Borsod, és Szolnok megyében. Az elôzetes ellenôrzés adatai -- 44 nôi és 23 férfi rendet illetôen - - azt bizonyították, hogy a rendi vezetôségek fungálnak, egyre szervezettebb, aktívabb tevékenységet fejtenek ki. A szerzetesek többsége rendhez tartozónak vallja magát. 1950 óta a rend tagságának csak elenyészô része asszimilálódott, mely tendencia folyamatosan lelassult, s erôsödött a rendtôl teljesen, vagy részben elszakadt tagok újbóli közeledése a rendi élethez. A kutató munka során megismertünk több villát, családi házat, öröklakást, és nagyobb számban egyéb lakásokat, ún. ,,minirendházakat'', amelyek döntô többségét az utóbbi években vásárolták, vagy különbözô módokon szerezték. Ezekben a ,,minirendházakban'' esetenként 8--10 fô szabályos és aktív rendi életet él. Az újjászervezôdött illegális rendek társadalmi veszélyességét az alábbi tevékenységük és magatartásuk tette jelentôssé: -- Az illegális rendek az egyházi reakció fô bázisát képezték. Az illegális élet körülményei jó talajul szolgáltak az aktív ellenséges elemeknek és csoportoknak, hogy a tagság egy kisebb részét különbözô fokon bevonják az államellenes tevékenységbe. -- Aktivizálódtak, és új fiatal tagokkal kiegészültek a rendi vezetôségek, akik egyre nagyobb szervezettséget vittek a rend munkájába. -- Kapcsolataikat gyors ütemben bôvítették a nyugati rendi központjaikkal, az emigrációs és egyéb ellenséges központokkal. -- Tevékenységüket mindenek elôtt az ifjúság és a fiatal értelmiség körében aktivizálták. Körükbôl szervezték a rendi utánpótlást, nevelték ki az ún. ,,elit'' réteget. Nagymértékben magukra vállalták - és az engedélyezett kereteken túl végezték -- a hitélet illegális fejlesztését. -- Széleskörű munkát végeztek ,,a Zsinat szellemében'' az ateizmus elleni harc, a keresztény egység és a dialógus kibontakoztatása érdekében. A 007/1966. sz. BM helyettesi utasítás -- a helyzetelemzés alapján - - sokirányú politikai, operatív és adminisztratív feladatokat írt elô az illegális szerzetesrendek felszámolása és további újjászervezôdésük megakadályozása érdekében: -- felderíteni az illegálisan működô szerzetesrendeket, szervezôit, ellenséges tevékenységüket és az ôket támogató külföldi kapcsolataikat; -- államellenes tevékenységért büntetô eljárásokat kezdeményezni, Rendi tevékenységük megszakítása érdekében alkalmazni a Btk. 207. §-át szabálysértési eljárásokat; -- rendôrhatósági figyelmeztetéseket, operatív bomlasztó, és egyéb korlátozó intézkedéseket alkalmazni, káros tevékenységük megelôzése érdekében. A Politikai Bizottság 1966 februári határozata és a parancsok egyöntetűen leszögezik, hogy az illegális szerzetesrendek elleni fellépés mindenek elôtt politikai feladat. Ilyen alapon a BM szerveknek együtt kell működniük más állami és társadalmi szervekkel, hogy ez úton is biztosítsák az adminisztratív és az operatív lépések összehangolását a politikai intézkedésekkel. ======================================================================== II. A 007. sz. mlniszterhelyettesi utasítás alapján végrehajtott intézkedések és hatásuk Az operatív helyzet parancsok és utasítások megkövetelték az illegális szerzetesrendek elleni aktív operatív munkát. A parancsok szellemében az operatív állomány részérôl nagyfokú kezdeményezést tapasztaltunk a felderítésben, politikailag és jogilag jól megalapozott célszerű intézkedéseket, új módszereket alkalmaztak, a realizálásoknál. A végrehajtott, nagyszámú intézkedéseknek két fontos jellemvonását kell elöljáróban kiemelni: a centralizáltságot a tervezésben és a végrehajtásban; sablonmentes, egyedi megoldásokat a gyakorlati kivitelezésben. Az 1965 óta végrehajtott intézkedések az illegális férfi- és nôi szerzetesrendek vonalán: férfi nô szabadságvesztés 29 fô 7 fô Bk. 60. §. alapján és rendôrhatósági figyelmeztetés 50 fô 95 fô ,,Ref.'' -- 9 fô Budapestrôl kitiltás 1 fô -- Szabálysértési pénzbírság 4 fô 25 fô Kiutasítás- -- 2 fô Szignalizálás 22 fô 12 fô Gépkocsi igazolvány bevonás -- 2 fô Preventív beszélgetés 31 fô 60 fô A végrehajtott intézkedések politikai és operatív hatása: -- Az intézkedések pozitív hatása elsôsorban azoknál a rendeknél mérhetô le, amelyeket az intézkedések érintettek, de közvetve befolyásolta az összes illegális rendet. -- Az illegális rendi vezetôségek, és aktív tagok körében jelentôsen csökkent annak reménye, hogy fokozatosan, viszonylag rövid idôn belül visszaállíthatják legalitásukat. Ennek következtében a rendek illegális újjászervezésének tendenciája lelassult, általában a stagnálás, a szervezettség fokozatos visszaesése jellemzô. -- Intézkedéseink meggyorsították a politikai differenciálódásukat, ami a jelenlegi helyzet, magatartásuk, tevékenységük, valamint a jövô kilátásainak megítélése különbözôségében jelentkezik. Elszigetelôdtek azok az erôk, akik a közeli legalitásra készülés érdekében aktív tevékenységre ösztönöztek, hatásuk azonban továbbra is jelentôs maradt. Az aktív vezetôk és tagok többsége tevékenységét csökkentette, vagy teljesen beszüntette. Az egyszerű tagság körében megerôsödött az az álláspont, hogy továbbra is élni kell a társadalomba való beilleszkedés egyre javuló lehetôségeivel. A rend feloszlatását tudomásul veszik azzal, hogy igy is a rendhez tartozhatnak, s ugyanakkor hitbeli meggyôzôdésüket fenntartva, igyekeznek jól ellátni civil munkakörüket. -- Intézkedéseinkbôl egyértelműen megértették, hogy azok elsôsorban az ifjúság körében folytatott tevékenységük ellen irányulnak. Jelentôsen csökkentették az ifjúság körében végzett szervezô munkájukat, különösen az illegális rendi utánpótlás, az ,,elit'' kiválasztására és nevelésére irányuló tevékenységüket. -- Jelentôs hatással voltak intézkedéseink az illegális szerzetesek által elkövetett bűncselekmények tartalmára és formáira is. Csökkentek a súlyosabb államellenes cselekmények esetei. Államellenes összeesküvés, és szélesebbkörű államellenes izgatás elkövetése nem jellemzô már tevékenységükre. Általában kerülik, hogy több személy elôtt hangot adjanak ellenséges politikai érzelmeiknek, nézeteiknek és hogy a rendi életet nyíltan, ellenséges politikai tartalommal töltsék meg. Beszüntették a különbözô illegális kiadványok nagytömegű sokszorosítását és terjesztését. Nyíltan ellenséges tartalmú irodalom forgalmazásával ritkán találkozunk. -- Az egyesülési joggal visszaélésért lefolytatott bírósági és szabálysértési eljárások, valamint a rendôrhatósági figyelmeztetések, preventív beszélgetések és egyéb operatív intézkedések lényegesen befolyásolták illegális rendi tevékenységüket és szervezettségüket. A vezetôségek létszámukat csökkentették és tevékenységüket leszűkítették. Tiltják a nagyobb létszámú rendi összejöveteleket. A rendfônökök többsége felhagyott a széleskörű vizitációs tevékenységgel. Változtatásokat hajtottak végre a közös pénzgazdálkodási rendszerükön. Általában kerülni igyekeznek azokat a formákat, amelyek megkönnyítik illegális szervezô munkájuk bizonyítását. Megkísérlik egész rendi tevékenységüket a kötött szervezeti formákból lazább -- a közös múlt alapján kialakult emberi kapcsolatok -- keretébe átmenteni. Ezzel párhuzamosan egyes rendi vezetôk körében mélyebb illegális kapcsolat tartás és tevékenység kiépítését tapasztaljuk. A rendi életre jellemzô illegális módszérek kerülése egyrészt a vezetôk elhatározásaként jött létre, de még inkább a tagok megváltozott magatartása folytán. Sokan, fôleg fiatalabbak, aki beilleszkedtek és megfelelô egzisztenciával rendelkeznek, s gyakorolhatják hivatásukat -- úgy gondolkodnak: jobb távoltartani magukat olyan cselekményektôl, amelyek folytán összeütközésbe kerülhetnek az ôket befogadó környezettel és az államhatalommal. Intézkedéseink a reálisan gondolkodókat megerôsítették álláspontjuk és magatartásuk helyességében. Az ôket igazoló példákra támaszkodva esetenként nyomást gyakorolnak a bigott elmaradott vezetôkre. -- Az országba beutazó illegális vizitátorok elleni fellépéseink a nyílt és széleskörű vizitációk beszüntetését eredményezték. -- Az illegális rendekben javultak az operatív pozícióink, szélesebbek és pontosabbak ismereteink, és ilyen alapon mélyebb a felderítô munka, s változatosabbak, célszerűbbek realizálási módszereink. Az illegális rendek ellenséges tevékenységében és módszereikben végrehajtott változtatások nem szüntették meg társadalmi veszélyességüket. Ez kötelezôvé teszi számunkra, hogy tevékenységüket mélyrehatóan felderítsük, elemezzük, gyorsan reagáljunk a tevékenységükben, taktikájukban észlelt változásokra, hogy hatásos, megelôzô ellenintézkedéseket tehessünk tevékenységük felszámolására. ======================================================================== III. Az illegális férfi, és nôi szerzetesrendek helyzete, jelenlegi tevékenységük Az illegális szerzetesrendek közül a férfi rendek képviselik a nagyobb társadalmi veszélyességet. Ez kifejezôdik abban is, hogy valamelyik férfi rend irányítása alatt működik a legtöbb nôi rend is. A jezsuiták rendje minden szempontból kiemelkedô szerepet tölt be. Ezért az ô tevékenységük és módszereik bemutatása a legcélszerűbb az általános tapasztalatok megismertetéséhez, annak ismételt kihangsúlyozása mellett, hogy a kvalifikáltság tekintetében egyetlen férfi rend sem azonosítható a jezsuitákkal. ======================================================================== 1. A Jézus Társasága (jezsuiták) helyzete és tevékenysége A Magyarországon élô jezsuitákat -- csökkenô erejüket és hatásukat figyelembe véve is -- olyan szervezett erônek kell tekintetnünk, akik felkészültségük, tapasztalataik alapján képesek ellenséges politikai koncepciót kidolgozni, programot adni. Ilyen alapról törekednek és kísérleteznek jelenleg is az egyház szervezetein keresztül bizonyos rétegeket ellenséges szellemben befolyásolni. A II. Vatikáni Zsinat és az új pápai enciklikák alapján a XXXI. Általános Generális Kongregáció a jezsuiták helyzetét, küldetését részletesen elemezte. Legfontosabb feladatuknak az ateizmus elleni harcot jelölte meg. Az ideológiai harc során egyik fô törekvésük a marxisták bomlasztása, egymással szembeállítása, mindenek elôtt a dialógusok szorgalmazásával. ,,Legelônyösebbnek a magukat marxistáknak valló értelmiségiekkel való vitát tartják, mert ezek gondolkodnak és a logikus érvelést elfogadják. Közülük néhány nagytekintélyű személy megnyerése követôik nagy részét is visszahozza az egyházhoz.'' A világ különbözô részein élô magyar származású jezsuiták (közel 130 fô) többsége a rendi központokban, emigrációs szervezetekben jelentôs pozíciót tölt be. Gyakorlatilag az adott ország jezsuita tartományához kapcsolódnak, azonban szervezeti összefogásukat az Amerikában élô, viceprovinciális biztosítja. Fontos pozícióik, széleskörű tevékenységük, aktivitásuk, szervezettségük, rendszeres élô kapcsolatuk, jelentôs befolyásoló tényezô a magyarországi jezsuitákra. A különbözô nyugati országokban élô jezsuiták szerint is a magyar tartomány elsôrendű feladata: az ateistákkal való párbeszéd, az ateizmus okainak felkutatása, terjedésének megakadályozása. Véleményük szerint a magyar jezsuitáknak jobban fel kell használniuk a ,,liberalizálódás'' adta lehetôségeket, bátorítani, és segíteni a papokat, hogy jobban vegyék kezükbe a hívek irányítását és fokozzák az ifjúság körében a nevelômunkát. A jezsuiták tartják kezükben a Vatikáni Rádió magyar szekciójának vezetését, akik az új taktikának megfelelôen dolgozták ki a propagandamunka vonalát. Ennek megfelelôen az adások nem irányulnak ,,nyíltan'' a magyar állam ellen. A magyar hitélet elmélyítéséhez olyan konkrét segítséget akarnak nyújtani, amelyet az állami szervek sem kifogásolhatnak. E célból meghívnak Magyarországról személyeket, megszólaltatják ôket a rádióban. A Vatikáni Rádiót bekapcsolják a magyar papi békemozgalom elleni harcba, s vezetôinek lejáratására törekszenek. A nyugaton kiadott, hazánkkal szemben ellenséges hangú Magyar Papi Egység c. folyóirat a jezsuiták kezében van, folyamatosan számos példányt küldenek be az országba. A jezsuita emigráció egyes tagjai rendszeres adatgyűjtést folytatnak a magyar belpolitikáról és az egyház helyzetérôl. E célból kihallgatják a szocialista országokból kiutazó papokat. Az utóbbi években megnôtt a külföldrôl hazalátogató jezsuiták száma. Fôleg rokonlátogatás, egyesek tudományos kutatás címén utaznak be. Bármilyen céllal jönnek is, idejük nagy részét rendtársaiknál töltik, a részükre készített program alapján. Információkat gyűjtenek a rend, az egyház helyzetérôl, kapcsolatokat újítanak fel. A jezsuita rend vezetôi figyelembe vették egyrészt a belpolitikai helyzetet, a jezsuiták államellenes tevékenységével szembeni adminisztratív intézkedések tanulságait, másrészt a Vatikán új politikáját, s a realitásokkal számolva, megváltoztatták taktikájukat. Politikájukat átértékelték, koncepciójukat felülvizsgálták, s szakítottak a nyílt ellenséges tevékenységgel. Új taktikájuk: -- Igyekeznek a legális formákat kihasználni: lojalitást mutatva pozíciókhoz jutni: nézeteik hirdetéséhez fórumot teremteni. -- A kompromittált és szélsôséges nézeteket valló tagjaikat a pannonhalmi szociális otthonba küldték, hogy ne zavarják a rend új taktikáját. -- Módszereikre jellemzô, hogy beszüntették a korábbi kollektív vitákat, az írásos programok kidolgozását, amelyek cselekményük felderítését könnyebbé tette. -- Kapcsolataikat az egyház reakciós köreivel -- különösen a más illegális szerzetes rendek vezetôivel -- az ideológiai irányítás céljából tovább tartják, de vigyáznak arra, hogy tevékenységük jogilag ne legyen könnyen minôsíthetô. -- A Jézus Szíve Néplányok illegális nôi rendben ez évben végrehajtott realizálások során olyan operatív adatokhoz jutottunk, amelyek bizonyították, hogy tevékenységük eszmei irányítói a jezsuiták voltak. Tudatában vannak, hogy szoros és állandó ellenôrzés alatt állnak. Ezért a vezetôk azt az utasítást adták a tagoknak, hogy egész tevékenységüket tegyék nyílttá. Így kikerülhetnek a konkrét gyanú alól, és jobban elnézik, tudomásul veszik aktivizálódásukat ideológiai vonatkozásban. Ezt a magatartást nyíltan ajánlják más rendek vezetôinek is, mondván ,,szándékosan úgy kell végezni a rendi munkát, hogy a rendôrség tudjon róla, nagyobb kifogásolni valót ne találjon abban, és ezzel meg lehet teremteni a rend működéséhez a biztonságot.'' Mivel jól ismerik a mi tevékenységünket, és az állambiztonsági módszereket, ezért: -- A jezsuiták a nyílt munkával párhuzamosan kiépítettek személyrôl személyre menô szűkebb körű konspirációs vonalat, amely biztosítja az illegális külföldi kapcsolattartást és a renden belüli szilárd irányítást, beleértve a mi tevékenységünk felderítését és elhárítását. A rend tagjaival kapcsolatos minden jelentôsebb eseményt összegyűjtik, értékelik, az érintetteknek tanácsot adnak, eligazítják ôket a helyes magatartásra. Értékelik a más rendeket érintô intézkedéseinket, s ezekbôl is következtetéseket vonnak le. Álláspontjukat eljuttatják az érdekeltekhez. Az illegális jezsuita rend irányításának és összefogásának módszere politikai-szervezeti differenciálódásuk elhelyezkedésük és anyagi bázisuk a./ A rendi fogadalom alapján a rend egésze elfogadja a római irányítást, s a zsinati elveket hirdetik. Az új politikai vonal és taktika bizonyos fokig differenciálta a rend tagjait, melynek jellemzôi: -- Konzervatív, a rendszerünkkel szemben ellenséges politikai vonal. Az ehhez tartozók az állam és egyház között minden irányú közeledést elleneznek. E vonal képviselôi az utóbbi években elítélt személyek és az irányításuk alatt tevékenykedôk jelentôs része. -- A rendtagok többsége az új zsinati elvekre épített realitásokon alapuló politikai koncepciót képviseli. Szorgalmazzák a dialógust, rendszerünk gyengéit támadják, miközben erôteljes antiateista propaganda kifejlesztésére törekednek. Módszerük a legális keretek adta lehetôségek maximális kihasználása, s esetenként túllépése. -- Azon személyeknek a csoportja, akikre jobban hatottak szociális vívmányaink, elismerik rendszerünk társadalmi, szociális eredményeit. Fellépésükben az ideológiai harc ,,pillanatnyi'' kiélezése nélkül a hitélet fellendítésére, a vallásszabadság szélesítésére, a rend legalitására törekednek. E nézetek különösen a kevésbé képzett fráterekre és a huzamosabb idô óta üzemekben, intézményekben dolgozók körében jellemzôek. Differenciáltságuk mellett azonban figyelembe kell venni: -- Végsô céljaik azonosak, csak taktikai, módszerbeli, s célok idôbeli megvalósítását illetôen vannak különbségek köztük. -- A felfogásuk különbözôsége ellenére a provinciálistól kapott utasításokat végrehajtják. -- Egységesek: a hitélet, a hitoktatás fellendítéséért, a rend legalitásáért vívott harcban. b./ A jezsuita rendtagok országos létszáma: 139 fô. Ebbôl 99 páter, 40 fráter. Földrajzi elhelyezkedésük fô bázisai: Budapesten 54 fô 33 páter 21 fráter Pest megyében 19 fô 15 páter 4 fráter Gyôr-Sopron m. 25 fô 18 páter 7 fráter Elhárítási szempontból, megítélésüknél külön figyelembe kell venni, hogy a páterek zöme különbözô nyugati egyetemeken tanult, az idegen nyelveket tökéletesen elsajátította. Külföldi kapcsolatokra, tapasztalatokra tett szert. A tömegek közötti munkában, a társadalmi kérdések elemzésében nagy rutinjuk van. Felkészültségük alapján képesek bármilyen helyzetben politikai, ideológiai vonaluk önálló érvényesítésére. Erejüket csökkenti, hogy a 99 páter közül 41 fô 60 éven felüli és sokuk egészségi állapota nem teszi lehetôvé az aktív ellenséges tevékenység folytatását. Az egész rendre jellemzô, ha szűkebb értelemben is, mint korábban, hogy jelentôs befolyással rendelkezik a rk. egyház egész területére. Az ordináriusoktól kezdve, a fiatal papoktól, teológiáktól a legális és illegális rendeken keresztül a papi szociális otthonokig, jelentkezik hatásuk, befolyásuk, bizonyos fokú ellenôrzô szerepük. Még egyes, a rendszerhez hű vezetô papi személyek is igyekeznek náluk ,,jó pontokat'' szerezni és elôfordul, hogy közbelépnek érdekükben. A jezsuiták az egyházban betöltött legális, vagy illegális pozíciókat az ifjúsággal való foglalkozásra felhasználják. Rendszeresen irányítanak fiatalokat egyházi iskolába, majd a papi szemináriumokba javasolnak közülük. A civil életben működô 29 fô közül 16 fizikai munkát végez, nyolcan szellemi foglalkozásúak (4 tanár, 4 tisztviselô). Ezek is tartják rendi fogadalmaikat, s a rendi kapcsolatokat. Ugyanakkor hivatásukat szakmai vezetôik megelégedésére ellátják. A rend tagjai általában kapcsolataikon keresztül szélesebb értelmiségi, ifjúsági rétegre gyakorolnak befolyást. Ez döntôen régi helyzetükbôl fakad, amikor is a legszorosabb szálak fűzték ôket az uralkodó osztályhoz, az értelmiségi rétegekhez. Az értelmiségi és ifjúsági kapcsolataik körében beszüntették a csoportos foglalkozások szervezését, helyette az egyéni foglalkozást tették. Csökkent mértékben, de tovább folytatják az ,,elit'' nevelést, kizárólag egyéni foglalkozás útján. c./ A rend vezetése és szervezeti élete -- A rendfônök formálisan nem működteti a rendi vezetôséget, kizárólagosan saját kezében összpontosította a vezetést, hogy esetleges felelôsségre vonás alkalmával ne lehessen több személyt gyanúba fogva félreállítani. A tekintélyesebb páterekkel egyénenként konzultál, esetenként feladatokkal bízza meg ôket. A rendi vezetôség volt reszortfelelôsei ,,megbízatás nélkül'' tovább végzik feladataikat (novícius mester, gazdasági felelôs, krónikás stb.). -- A rendfônök évente egyszer beszámoltatja a tagokat lakhelyükön fogadalmuk betartásáról, rendi hivatásuk teljesítésérôl, munkájukról, anyagi helyzetükrôl, életkörülményeikrôl. Ilyen alkalmakkor hagyja jóvá működésüket, tájékoztatja ôket a rend általános kérdéseirôl és meghatározza feladataikat. -- A rendfônök formálisan felszámolta a régebben kialakított, egy lelkivezetô irányításával működô kisebb csoportokat, s helyettük a rendtagok laza baráti csoportokat alkotnak. Nagyobb egyházi és rendi ünnepeken, vagy névnapok alkalmával összejönnek, a legtöbb esetben nyilvános helyen. A közös ünnepségek levezetésére minden esetben a rendfônök bíz meg valakit, aki buzdítja a résztvevôket rendi fogadalmuk és kötelességük betartására. Az összejöveteleken tilos politizálniuk, de ezt az utóbbi évben nem tartották be. Aktívan foglalkoztak az aktuális politikai eseményekkel. A legtöbb esetben az eseményeket ellenségesen értékelték, s reményeket tápláltak a rend jövôjét illetôen. -- A Pannonhalmán élô jezsuiták (25 fô) külön csoportot képeznek, akik továbbra is a konzervatív politikai vonalat képviselik. Rendszeresen hallgatják a SZER adásait, a híreket egymás között megbeszélik. Elítélik a papi békemozgalmat és elleneznek minden jellegű közeledést a rendszerhez. Nézeteiket igyekeznek meghonosítani a papi szociális otthonban. Hatással vannak a bencés rend reakciós tagjaira is. d./ A rend anyagi bázisa A rend jelentôs anyagii eszközökkel rendelkezik, amely külföldrôl beküldött segélyekbôl, a dolgozó rendtagok anyagi hozzájárulásából, befolyásuk alatt álló fanatikusan vallásos családoktól szerzett támogatásból és ,,öröklések''-bôl tevôdik össze. A rendtagok több esetben ilyen örökösödések útján jutottak lakáshoz. A rendtagoknak számot kell adniuk pénzgazdálkodásukról. Nagyobb összeget csak engedéllyel költhetnek magukra. A közös kasszából a rend minden tagjának szerény, de viszonylag gondtalan anyagi feltételeket teremt. Jól szervezett szociális rendszert működtetnek, amely az elhalálozott rendtagok szüleinek is támogatást nyújt. ======================================================================== 2. Az illegális nôi szerzetesrendek helyzete, tevékenysége A nôi szerzetesrendekre bénítóbban hatott a feloszlatás és jobban megfosztotta ôket működési lehetôségeiktôl, mint a férfi rendeket. A tevékenységüket az új helyzetben nehezebben tudták újjászervezni annak ellenére, hogy készültek az ilyen helyzetre, intézkedéseket tettek tagjaik elhelyezésére és vagyonuk átmentésére. A rendi vezetôségek túlnyomó többsége a feloszlatást követô 2-3 év alatt újjászervezôdött. Egyes rendek -- pl. a Kalocsai Szegényiskola Nôvérek, az Isteni Megváltó Leányai, stb. -- vezetôi kevesebb létszámmal újból létrehozták a rendi tanácsokat. Körzetekre osztották az országot, azok irányításával a korábbi alsóbb vezetôket bízták meg. Az újjászervezett vezetôségek tevékenysége elsôsorban arra irányult, hogy erôiket felmérjék, biztosítsák a megváltozott körülményekhez igazodó rendi életet. Az újjászervezett rendek 1961-tôl fokozatosan aktivizálódtak a szervezeti élet minél tökéletesebb -- a legalitást megközelítô -- megvalósítása érdekében. Ehhez hozzájárult, hogy a ki- és beutazások korlátozásának enyhítése következtében a hazai és Nyugaton élô rendtagok felújították személyes kapcsolataikat és Nyugatról jelentôs támogatást kaptak. A külföldi tartományokkal rendelkezô rendek (Kalocsai Szegény Iskola Nôvérek, Isteni Megváltó Leányai, stb.) illetve az azokhoz tartozó hazai tartományok -- egyesülésre -- vonatkozó tervekrôl folytattak megbeszéléseket. Céljuk volt, Nyugaton egy olyan központ létrehozása, amely a szocialista országokban akadályozott rendeket irányítja és támogatja. A rendi tevékenység fôbb jellemzôi: a./ A II. Vatikáni Zsinat után a rendi központok kidolgozták az új irányelveiket ,,a szerzetesi élet korszerűsítésére''. Ezeket az utasításokat közvetlenül, vagy az emigráció segítségével eljuttatták a hazai rendek vezetôinek: Az irányelvek a különbözô rendi szokások, tevékenységek korszerűsítésén túl, meghatározzák jövôbeni társadalmi és politikai feladataikat is. Ezek a következôk: -- tagjainak adjanak megfelelô képzettséget, hogy képesek legyenek helyesen megítélni -- a hit elvéi szerint -- a világ jelenlegi körülményeit, így képesek legyenek hathatósabb apostoli munkára; -- vegyenek részt az egyház életében, lehetôségeik arányában segítsék annak missziós és szociális tevékenységét; -- a szabályzatoknak megfelelôen engedelmeskedjenek elöljáróiknak, a számukra kijelölt feladatokat maradéktalanul hajtsák végre; -- éljenek annak tudatában, hogy saját életük példája a legjobb propaganda, buzdítás a szerzetesi élet követésére. Az illegális rendek vezetôi a rendeletet magukra nézve kötelezônek tartják, rendszeresen tanulmányozzák, alkalmazzák. Ennek alapján a korábbi merev szabályokat bizonyos vonatkozásokban feloldják. Engedményeket tesznek a közösségi élet, a rend anyagi támogatása, az öltözködés stb. terén. A rendek vezetôinek és aktív tagjainak fô tevékenysége a rendi élet fenntartására irányul. A nyílt ellenséges tevékenységtôl óvakodnak. Összejöveteleken -- még szűkebb körben is -- elvétve politizálnak ellenségesen. A rendszerrel szembeni nézeteiket a tanulmányokban, írásos anyagokban vallásos mezbe rejtik. A nôi rendek szoros kapcsolatot tartanak a férfi rendekkel, egyeseket a férfi rendek irányítanak. Lelkivezetôik, gyóntatóik, a fogadalomtételek végrehajtói, illetve elfogadói. E téren a jezsuita és karmelita rend tagjai a legaktívabbak. b./ A rendtagok politikai differenciálódása -- a rendtagok túlnyomó többsége politikailag képzetlen, közömbös, nézeteiket, állásfoglalásaikat a vezetôk alapvetôen befolyásolják. -- ma is meglevô szigorú rendi fegyelem, a szabályok, fogadalmak betartásának rendszeres számonkérése, a pozitív irányú társadalmi hatást nagymértékben semlegesíti, -- egyes, fiatalabb korú rendtagoknál mutatkozik hajlam a rendszer iránti lojalitásra; -- többségüket, bigottságuk, fanatizmusuk, az elöljáróik iránti vakhitük miatt olyan politikai erônek kell tekinteni, amelyet a vezetôk -- számukra kedvezô alkalomkor -- felhasználhatnak rendszerünk ellen. -- A világi területen dolgozók -- köztük mintegy 500 fôt kitevô pedagógus -- a társadalmi környezet hatására politikailag és a rendhez való tartozásukat illetôen erôteljesebben differenciálódtak. Egy részük nem tart kapcsolatot a renddel, igyekszik beilleszkedni munkahelyi környezetébe. Egyeseknél ez a szakítás ôszinte, míg másoknál csak ,,kényszerű alkalmazkodás''. c./ Az ifjúság, értelmiség között végzett munka jellemzô sajátosságai, módszerei Az illegális rendek tevékenységének fô iránya az ifjúsággal való foglalkozás. Ennek kettôs célja van: 1. széleskörű kapcsolatépítés, tömegbázis megteremtése, fôleg a középiskolai, egyetemi és fontos munkakörben dolgozó fiatalok körében, 2. rendi utánpótlás és elitképzés. Az ifjúsággal való foglalkozást már az általános iskolásoknál megkezdik, illegális hitoktatás, családi pasztoráció, beteglátogatás, stb. formájában, s végig figyelemmel kísérik ôket további tanulmányaik során is. A különbözô szintű oktatási intézményekben dolgozó, az illegális tevékenységben részt vevô szerzetesnôk figyelemmel kísérik a vallásos gyermekeket, s a megnyerhetôket. Azokra, akiket perspektívában alkalmasnak találnak utánpótlás céljából, a rendek vezetôinek figyelmét felhívják. A fiatalokkal való illegális foglalkozásra a legkülönbözôbb módszereket alkalmazzák az életkori sajátosságuknak megfelelôen: illegális hitoktatásban részesítés: írásos anyagok rendelkezésre bocsátása, fôleg középiskolás és egyetemista lányokat laza egyházi közösségekbe, egyházi énekkarokba vonnak be. Képzôművészeti, irodalmi érdeklôdés alapján tartanak össze fiatalokat, korrepetálásokat vállalnak, stb. Közös szórakozásokat, kirándulásokat, üdülést szerveznek, ahol részükre elôadásokat tartanak. Az ifjúsággal való foglalkozást missziós munkának tekintik. A rendi utánpótlás céljából alkalmas fiatalokkal külön foglalkoznak. Ez irányú tevékenységükre a mély konspiráció jellemzô. Képességeiket többoldalúan ellenôrzik, kiképzésüket tervszerűen és program szerint végzik. Az egyházi, a személyi tulajdonba levô, -- de rendi célokat szolgáló -- objektumokat, pl. a Szociális Otthonokat, püspökségeket, egyházi üdülôket, a rendek által vásárolt lakásokat is felhasználják a rendi utánpótlásképzés céljaira. E helyekre a már megnyert fiatalokat, munkára elhelyezik, ahol képzésüket alaposabban végrehajtják. A pannonhalmi Szociális Otthonban levô jezsuiták rendszeresen foglalkoznak a kiképzés alatt állók lelkigyakorlatának levezetésével, gyóntatásával. Elismert tekintélyüknél fogva sok esetben közreműködésüknek tulajdonítható, hogy a jelöltek vállalják az illegális rendi tagságot. Azokkal, akik elérték a rendtagsághoz megkívánt követelményeket, fogadalmat tetetnek, A szerzetesi életre való felkészítést (kiképzést) majd a fogadalomra bocsájtást rendenként különbözô módón valósítják meg. Az ,,Isteni Megváltó Leányai'' egyenként foglalkoznak a jelöltek képzésével, azok egymásról nem tudnak. Fogadalomtételre -- esetenként képzésükre is -- külföldi tartományokban kerül sor, s mint a rend fogadalmas tagjai, a kinti tartományhoz tartoznak. Az Angol Kisasszonyok, a ,,Szűz Mária Társasága'' tagjai csoportosan foglalkoztak a jelöltekkel. Fogadalmat az illegális rend vezetôjének, illetve az irányításukat végzô férfi szerzetesnek tesznek. Adataink szerint a különbözô rendeknél mintegy 60--70 fô azoknak a lányoknak a száma, akikkel utánpótlás céljából foglalkoztak, illetve fogadalomtételre bocsájtottak. Az új tagok igen aktívak az újabb személyek felkutatásában. Hivatásuknak tekintik a rend tagságának növelését. A nôi rendek többségében készítenek írásos anyagokat, tanulmányokat, melyeket a rend tagjai és a befolyásuk alatt állók körében terjesztenek. Ezekhez rendszerint nyugatról kapott idegennyelvű anyagokat használnak fel. Körleveleket szerkesztenek, ezeket több példányban lemásolják és terjesztik a tagok között. Az illegálisan terjesztett anyagokkal fôleg azokra akarnak hatni, akik személyesen nem állnak kapcsolatban a vezetéssel. Anyagaikat terjesztik a szimpatizánsaik körében, sôt bevonják ôket ezek elkészítésébe is. d./ Az illegális rendek anyagi, a tagság vagyoni helyzete Általában jellemzô a rendekre, hogy közös anyagi alapot hoztak létre. Ennek mértéke a tagság létszámának, azok jövedelmének függvénye. A közösségi anyagi bázis nagyrészét a tagok pénzbeli adományai, azok örökségébôl származó ingóságok és ingatlanok teszik ki. Rendenként változik a pénzadomány mértéke és felhasználása is. Némelyek vezetôi (Örökimádók) családi közösségben laknak, fizetésük teljes összegét a fônöknônek adják át. Mások, pl. a Jézus Szíve Népleányai jövedelmük nagyobb részét adják a rendnek. A nagyobb létszámú rendek vezetôi meghatározzák a befizetendô összeg nagyságát (a jövedelem bizonyos százaléka), illetve kötelezik a tagságot meg nem határozott összegek havonkénti, vagy negyedévenkénti befizetésre. A havonta befizetett összeg 50--200 Ft között mozog. Az összegyűjtött anyagi javakat a vezetés, vagy az általuk megbízottak kezelik és osztják el. Azok egy részét lakások -- családi, társas, szövetkezeti lakások -- vásárlására, másik részét betegek, anyagilag arra rászoruló rendtársak segélyezésére, illetve bizonyos tôke összegyűjtésére használják fel. A lakások a rend tulajdonát képezik, csak névleg az ott lakóé. Ezt támasztja alá az is, hogy egyes rendeknél utasítás a tagok javára való végrendelkezés. Intézkedéseink hatására mind többen konspirálnak, nem a közös alapba fizetnek be, inkább személyesen, közvetlenül részesítik juttatásban rászoruló rendtársaikat. Egyes rendek anyagi bázisát a külföldi központok, a kint tartózkodó tagok is növelik. Ezt pénzben, intencióban, ruhaneműben, egyéb csomagokban küldik. e./ Külföldi kapcsolataik: A rendek közül kettônek (Isteni Megváltó Leányai, Kalocsai Szegény Iskola Nôvérek) hazánkban volt az anyaháza, és a felsôbb irányító szerve, az általános tanács. Ezeknek más országokban is volt tartományuk. Az általános tanácsok a külföldi tartományokat a feloszlatás után csak részben tudták irányítani, ezért Rómában úgynevezett anyaházat hoztak létre, azok élére vikáriust neveztek ki. A rendek törekedtek minél több társukat külföldre juttatni. Kb. 5- 600-ra tehetô a jelenleg külföldi tartományokban élôk száma. A kinti anyaházak, tartományok és disszidáltak mindig figyelemmel kísérik a hazai rendek helyzetét. 1961-tôl azonban már személyes vizitációs tevékenységbe kezdtek az itthoniak helyzetének gyakorlati felmérésére, megismerésére. A rendfônökök személyesen, vagy megbízottak útján, felvették a kapcsolatot központjaikkal, ahol beszámoltak helyzetükrôl, tevékenységükrôl. A központtól tanácsokat, utasításokat kaptak, és megszervezték a rendszeres kapcsolattartást. A kiutazó rendtagok szinte kivétel nélkül felkeresik saját, vagy más rendek központjait, ott tartózkodásuk alatt formaruhába öltöznek, rendi életet élnek. Tájékoztatást adnak rendjük helyzetérôl, egyházpolitikai kérdésekrôl, az egyház egyes vezetôirôl, a társadalmi életrôl. A kiutazók többségét rá akarják bírni a kintmaradásra, amely egyre több esetben sikerrel is járt. A nôi rendek vonatkozásában gyakorivá váltak a vizitációk, továbbá a visszatérések megtagadásának esetei. Ennek megakadályozása érdekében és kialakult információs lehetôségek felszámolására a 007. sz. Miniszterhelyettesi utasítás alapján korlátozzuk ki- és beutazásukat, ennek arányában személyes kapcsolatuk is csökkent. Korlátozó intézkedéseink hatására keresik a különbözô kapcsolattartási lehetôségeket. Kiutazó világi személyeket bíznak meg rendházak felkeresésével, a hazai és külföldi vezetôk egy harmadik országban találkoztak. Pl. az Isteni Megváltó Leányai rend hazánkban élô ált. fônöknôje a külföldi tartományok vezetôivel Csehszlovákiában folytatott megbeszélést két esetben. A Szűz Mária Társaság rend vezetôje ugyancsak Csehszlovákiában tervezte találkozását az NSZK-ban levô helyettesével, de ezt meghiusítottuk. ======================================================================== Következtetések 1. Az illegális rendek vezetôi és aktív tagjai nagy figyelemmel kísérik intézkedéseinket, értékelik és elemzik eljárásaink jogi alapjait. Intézkedéseinkre gyorsan reagálnak, tevékenységükben alkalmazkodnak a kialakult helyzethez, változtatnak módszereiken és bizonyos mértékben munkájuk tartalmán is. Az elmúlt években intézkedéseinkkel követni tudtuk a taktikájukban végrehajtott változtatásokat. Ezt jól tükrözik az 1965 óta végrehajtott különbözô intézkedéseink, és az eljárások évenkénti módosulásai: Az államellenes bűncselekményekért kezdeményezett bírósági eljárásokat -- csekély kivétellel -- 1965/66-ban foganatosították. Az egyesülési jog megsértéséért, a bírósági eljárások zömét 1966/67-ben hajtották végre. Az egyesülési jog megsértéséért 1967-ben megszaporodott a Btk. 60. §-sal, a rendôrhatósági figyelmeztetéssel, illetve a szabálysértési eljárással lezárt ügyek száma, 1968-ban ezek az eljárási formák túlsúlyba jutottak. Az ellenséges tevékenységhez alkalmazkodó végrehajtott intézkedéseken túlmenôen elôtérbe kerültek a megelôzô intézkedések. Az illegális rendi tevékenységért 1967/68-ban egyre több esetben alkalmaztuk a preventív beszélgetéseket. A megelôzô intézkedések sorában új vonásként jelentkeztek -- adminisztratív intézkedéseknek nem minôsülô -- operatív lépések. Ezek: a preventív beszélgetéseken túl ügynöki és egyéb operatív kombinációk, gyakran ezek együttes alkalmazása. Mindezek az ellenséges tevékenységre utaló kezdeményezés megszakítására, az ellenséges személyek elszigetelésére, az illegális rendek folyamatos bomlasztására irányultak. 2. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1968. március 4-i ,,Az egyházpolitikai helyzetrôl és a további feladatokról'' szóló határozata az operatív munka tartalmára és módszereire is iránytmutató megállapításokat tett. Többek között igen jelentôs ebbôl a szempontból a határozat alábbi tétele: ,,Az egyházi reakció elleni harcban elsôsorban politikai fellépés szükséges, esetenként szükségessé válhat adminisztratív eszközök alkalmazása is.'' A Politikai Bizottság határozata új követelményt állított elénk a szerzetesi vonalon folytatandó elhárító munkánkban: Nem elégséges az ellenséges tevékenység idôbeni megszakítása, (mielôtt több személyt bevonnak) és a realizálások differenciált végrehajtása. A határozat azt a követelményt állítja elénk, hogy az ellenséges tevékenység kibontatkozását operatív úton elôzzük meg. Az illegális szerzetesrendeket operatív módszerekkel bomlasszuk. A Politikai Bizottság határozata alapján elénk állított új követelményeket az elhárító munkában a következôkben fogalmazhatjuk meg. Az operatív úton végrehajtott megelôzô és bomlasztó intézkedések politikailag értékesebbek, mint az idôben alkalmazott differenciáltan megoldott adminisztratív megtorlás. A parancsnokok és beosztottak körében meg kell érteni, hogy az operatív megelôzô intézkedések és helyes operatív lépések egyenértékűek -- politikai kihatásában gyakran értékesebbek -- a bírósági eljárásoknál, vagy egyéb adminisztratív intézkedéseknél. Az eredményes operatív megelôzô intézkedéseket a jól megoldott ügyszerű munka rangjára kell emelni. Az operatív megelôzô intézkedések megérdemlik az ilyen rangot, mert eredményességük feltételei nem kevesebbek, mint a nyílt intézkedéseknek: a/ Mély felderítést és pontos helyzetismeretet követel. A szerzetesi vonalon meglevô jelentôs ismereteink lehetôvé teszik, hogy az adatok elemzése alapján viszonylag gyorsan eldöntsük van-e kizáró oka az operatív megelôzô intézkedések alkalmazásának. Az operatív megelôzô intézkedéseket úgy kell alkalmazni, hogy a további ellenôrzés és az esetleg szükségessé váló mélyebb felderítéshez a feltételeink javuljanak. b/ Az operatív megelôzô intézkedés a legritkább esetben állhat egyetlen aktusból. Az esetek többségében csak az operatív lépések és kombinációk sorozatától várható a kívánt cél elérése, Ezért operatív megelôzés csak jól kidolgozott realizálási terv alapján hajtható végre, amely összeállítása gyakran nagyobb kombinációs készséget igényel, mint egy nyílt realizálási terv elkészítése. c/ Az operatív megelôzés mind a felderítés, mind a végrehajtásban, az egyéb realizálásokhoz hasonlóan, több szerv folyamatos, jó együttműködését igényli és nem nélkülözheti a központi koordinációt. 3. A megelôzést nagy határozottsággal és idôben, különösen az ifjúság körében végzett ellenséges munka megakadályozása érdekében kell alkalmaznunk. Egyik legfontosabb feladatunk, hogy az ellenséges rendi tevékenységet elszigeteljük az ifjúságtól: lehetetlenné tegyük az illegális rendek utánpótlására és az ,,elit'' nevelésre irányuló tevékenységüket. 4. Az illegális szerzetesrendek tevékenységének felszámolásában igényelnünk kell a társadalmi és az állami szervek segítségét is. Bátrabban és nagyobb számban kell alkalmazni a szignalizációt, mindenek elôtt a pedagógiai, egészségügyi és olyan munkakörben dolgozó volt szerzetesekkel szemben, akik visszaélnek a bizalommal és a beosztásukat is felhasználják illegális tevékenységre. 5. Az illegális rendek aktív tagjainak visszahúzódása az államellenes tevékenységektôl jellemzô, de nem kizárólagos jelenség. Tekintve, hogy egyes rendek vezetôi és aktív tagjai részérôl tapasztalható mélyebb illegalitásra való törekvés, továbbra is fontos feladatunk az illegális külföldi kapcsolataik és ellenséges irányító csoportjaik mélyreható felderítése. 6. Az illegális szerzetesrendek vonalán folyó felderítés, a realizált ügyek és a végrehajtott intézkedések tapasztalatai és elemzése, ráirányítja a figyelmet az ügynöki felderítés alacsony szintjére, általában az egész vonalon az ügynöki pozíciók gyengeségére. A megyékben és a központban végrehajtott néhány sikeres beszervezés bizonyítja, hogy jó kiválasztás és alapos tanulmányozás alapján lehetséges ezen a vonalon is kvalifikált hálózat létrehozása. További elôrehaladásunkhoz -- hogy eleget tudjunk tenni a megnövekedett és új követelményeknek -- elengedhetetlen feltétele az ügynökség létszámának és kvalifikáltságának növelése. 7. Minden illetékes szervnek kezdeményezôbben és aktívabban kell részt vennie egy-egy illegális rend ellen folyó felderítô munka kooperációjában. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy felderítést és realizálást sikeresen végrehajtani csak politikailag és operatíve jól megalapozott, perspektivikus tervek és az érintett szervek aktív együttműködése alapján lehetséges. ======================================================================== Magyarországi férfi- és nôi illegális szerzetesrendek felsorolása Magyarországi férfi szerzetesrendek 1. Jászóvári Premontrei Kanonokrend 2. Csornai Premontrei Kanonokrend 3. Pannonhalmi Szent Benedek rend 4. Ciszterci Rend zirci kongregációja 5. Béke Királynôjérôl nevezett ciszterci monostor 6. Magyar Pálosrend 7. Szent Bazil rend 8. Szent Domonkos rend 9. Szűz Máriáról nevezett ferences rendtartomány 10. Kapisztrán Szent Jánosról nevezett ferences rendtartomány 11. Minorita rend 12. Szent Ferenc kapucinus rendje 13. Sarutlan karmelita atyák 14. Szervita rend 15. Betegápoló Irgalmas rend magyar rendtartománya 16. Jézustársaság (jezsuiták) 17. Kegyes tanítórend magyar rendtartománya (piaristák) 18. Misszióspapok (lazaristák) társasága 19. Szalézi Szent Ferenc Társasága 20. Isteni Ige Társaság / SVD 21. Keresztény Iskolatestvérek Kongregációja 22. Kalazantinusok 23. Mária Iskolatestvérek Frédes Maristes (Maristák) Magyarországi nôi szerzetesrendek 1. Angolkisasszonyok B.M.V. Intézete 2. Angersi Jó Pásztor Szeretetérôl nevezett Miasszonyunk Kongregáció (Jó Pásztor Kongregáció) 3. Annunciáta Nôvérek (Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói) 4. Assisi Szent Ferenc Leányai (Betegápoló Nôvérek) 5. Cisztercita Apácák 6. De Paul Szent Vince Szeretet Leányai Társulata (Irgalmas Nôvérek) 7. Egyházközségi Nôvérek Társasága 8. Engesztelô Szűz Mária Társasága (Örökimádók) 9. Ferences Mária Misszionárius Nôvérek Társulata 10. Isteni Megváltó Leányai Kongregációja 11. Isteni Szeretet Leányai Társulata 12. Az Isteni Üdvözítô Nôvérek (Salvator Nôvérek) 13. Jézus Isteni Szívérôl nevezett Karmelita Nôvérek Kongregációja (Jézus Szíve Tartománya) 14. Jézus Szíve Néplányai Társasága 15. Krisztus Király Nôvérek Társulata (Regista Nôvérek) 16. Krisztus Királyról nevezett népművelô Testvérek Társasága 17. Legszentebb Üdvözítô Leányai Pozsonyi Kongregációja 18. Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanôvérek 19. Notre Dame Nôi kanonok és tanítórend 20. Notre Dame Nôi kanonok és tanítórend 21. Miasszonyunkról nevezett Nôi kanonok és tanítórend 22. Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanôvérek 23. Paulai Szent Vincérôl nevezett Szatmári Irgalmas Nôvérek 24. Premontrei Nôi Kanonokrend 25. Sarutlan Karmelita Nôvérek 26. Segítô Szűz Mária Leányai Társaság 27. Servita Nôvérek Magyar Kongregációja 28. Soproni Szent Orsolya rend 29. Szegények kis nôvérei 30. Szegénygondozó Nôvérek 31. Szent Bazil rendi Szerzetes Nôvérek 32. Szent Benedek Leányai Társasága 33. Szent Domonkos rendi Nôvérek Kongregációja 34. Szent Erzsébet Apácarend Nôi Kórház 35. Szent Keresztrôl nevezett Irgalmas Nôvérek (Keresztes Nôvérek) 36. Szentlélek Szolgálói Missziós Nôvérek 37. Szent Orsolya rend (Római unióhoz tartozó) 38. Szentségi Jézus Szolgálói kis Társasága 39. Szent Szív Társaság 40. Szociális Missziós Társulat 41. Szociális Testvérek Társasága 42. Szűz Mária Látogatásáról nevezett Rend (Vizitációs Rend) 43. Szűz Mária Társaság 44. Unum Sanctissimae Trinitatis (Unum Testvérek)