Kérjük, az itt következô részt (314 sor) ne törölje ki, ha ezt a file-t továbbadja. Köszönjük. ======================================================================== A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár Isten hozta a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban, a magyarnyelvű keresztény irodalom tárházában! A Könyvtár önkéntesek munkájával mindenki számára elektronikus formában terjeszti Isten Igéjét. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár bemutatása ------------------------------------------------ Célkitűzés ---------- A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) célja az, hogy mindenki számára hozzáférhetôvé tegye a teljes magyarnyelvű katolikus egyházi, lelki irodalmat elektronikus formában. A lelkipásztori munka támogatása mellett elôsegíti az egyházi kutatómunkát, könyvnyomtatást és az írott, magyar keresztény értékek bemutatását, megôrzését, terjesztését. A könyvállomány mindenki számára ingyenesen rendelkezésre áll az Internet hálózaton keresztül. Egyházi intézményeknek és személyeknek postán is elküldjük a kért anyagot. Állomány -------- Minden szabadon másolható, szerzôi jogvédelem alá nem esô egyházi és vallási vonatkozású kiadvány része lehet a Könyvtárnak: a Szentírás (többféle fordításban), imakönyvek, énekeskönyvek, kódexek, pápai dokumentumok, katekizmusok, liturgikus könyvek, teológiai munkák, szentbeszéd-gyűjtemények, keresztutak, lelkigyakorlatok, himnuszok, imádságok, litániák, istenes versek és elbeszélések, szertartás- könyvek, lexikonok, stb. Irányítás, központ ------------------ Központ: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055, USA (Az Egyesült Államok New Jersey államában levô Szent István Magyar Római Katolikus egyházközség) Levelezés: Felsôvályi Ákos 322 Sylvan Road Bloomfield, NJ, 07003, USA Tel: (973)338-4736 Fax: (973)778-4263 e-mail: felsoval@email.njin.net A Könyvtár használata, a könyvek formája ---------------------------------------- Ebben az elektronikus könyvtárban nincs olvasóterem, hanem a szükséges könyveket ki kell venni (vagyis ,,letölteni''). Letöltés után mindenki a saját számítógépén olvashatja, ill. használhatja fel a szöveget. A hálózaton keresztül böngészni, ill. olvasni drága és lassú. A saját személyi számítógép használata a leggyorsabb és legolcsóbb, a könyv pedig az olvasó birtokában marad. Azoknak, akik nem rendelkeznek Internet-kapcsolattal, postán elküldjük a kért könyveket. Ebbôl a könyvtárból ügy kölcsönözhetünk, hogy nem kell (és nem is lehet) a kikölcsönzött könyveket visszaadni! A Könyvtár a kiadványokat kétféle alakban adja közre: 1. formálatlan szövegként, ami a további feldolgozást (könyvnyomtatás, kutatómunka) teszi lehetôvé szakemberek számára és 2. a Windows operációs rendszer Súgó (,,Help'') programjának keretében, ami a könnyű olvasást és felhasználást teszi lehetôvé mindenki számára (a szövegek -- külön begépelés nélkül -- egy gombnyomással egy szövegszerkesztô programba vihetôk át, ahol azután szabadon alakíthatók). A Könyvtárban található file-ok neve ------------------------------------ Minden kiadvány négyféle file formában található meg a Könyvtárban: text file (formálatlan változat), help file (,,Súgó'' formátum), sűrített text file és sűrített help file. Ezenkívül minden help file-hoz tartozik egy ikon file. Minden file nevének (file name) a két utolsó karaktere a verziószám (01 az elsô változaté, 02 a másodiké, stb). A file nevének kiterjesztése (file extension) mutatja a file típusát: txt: text file, zpt: sűrített text file, hlp: help file, zph: sűrített help file és ico: a Help file-hoz tartozó icon file. Például a Vasárnapi Kalauz című könyv elsô változatának (,,01'') négy formája: VASKAL01.TXT, VASKAL01.HLP, VASKAL01.ZPT, VASKAL01.ZPH; az ikon file pedig: VASKAL01.ICO. A sűrítést a legelterjedtebb sűrítô programmal, a PKZIP/PKUNZIP 2.04 DOS változatával végezzük. A sűrítés nagymértékben csökkenti a file nagyságát, így a letöltés/továbbítás sokkal gyorsabb, olcsóbb. A file-t használat elôtt a PKUNZIP program segítségével kell visszaállítani eredeti formájába. (Például a "PKUNZIP VASKAL01.ZPH" utasítás visszaállítja az VASKAL01.HLP file-t.) A file-ok felhasználási módjai ------------------------------ Mivel minden művet kétféle formában ad közre a Könyvtár, a következô kétféle felhasználási mód lehetséges. 1. A text file felhasználása Ez a file formálatlanul tartalmazza az anyagot. A felhasználó betöltheti egy szövegszerkesztô programba, és ott saját ízlése, szükséglete szerint formálhatja. Például ha az anyagot ki akarjuk nyomtatni könyv alakban (feltéve, hogy az szabadon publikálható), akkor ebbôl a text file-ból könnyen elô tudjuk állítani a nyomdakész változatot. Vigyázat! A text file minden sora sorvég-karakterrel végzôdik, ezeket elôbb el kell távolítanunk, és csak utána szabad a formálást elkezdenünk. A szövegben a kezdô idézôjelet két egymást követô vesszô, a felsô idôzôjelet két egymást követô aposztrófa és a gondolatjelet két egymást követô elválasztójel képezi (lásd a szöveg formájára vonatkozó megkötéseket késôbb). Az egyes fejezeteket csupa egyenlôségjelbôl álló sorok választják el egymástól. A file eleje ezt az ismertetést tartalmazza a Könyvtárról. Ezt a text file-t felhasználhatjuk szövegelemzésre is, amihez természetesen szükségünk van valamilyen elemzô programra. 2. A,,súgó'' file felhasználása Ez a file formátum igen egyszerű olvasást, felhasználást tesz lehetôvé a Windows operációs rendszerben megszokott ,,súgó'' programok formájában. (Az ajánlott képernyô felbontás VGA.) Az elektronikus könyv legnagyobb elônye az, hogy a szöveg elektronikus formában áll az olvasó rendelkezésére. A ,,Másol'' gombbal a teljes fejezet átvihetô a vágóasztalra [Notepad]) és onnan a szokásos módon: ,,Szerkesztés'' és ,,Másol'' [Edit és Paste] paranccsal bármilyen Windows szövegszerkesztôbe. Ugyanezt érjük el a Ctrl+Ins gombok együttes lenyomásával is. Ha nem akarjuk a teljes szöveget átvinni, akkor használjuk a ,,Szerkesztés'' [Edit] majd a ,,Másol'' [Copy] utasítást a program menüjérôl, minek következtében a fejezet teljes szövege megjelenik egy Másolás párbeszéd-panelban. A kijelölt szövegrészt a ,,Másol'' utasítás a vágóasztalra [Notepad] viszi, és onnan az elôbbiek szerint folytathatjuk a munkát. A programból közvetlenül is nyomtathatunk fejezetenként a ,,File'' és ,,Nyomtat'' [Print] utasítással. A nyomtatott szöveg formája kissé eltérhet a képernyôn láthatótól. A nyomtatott szöveg betűtípusa ,,Arial'', betűmérete 10 pontos. Ha más formátumra, betűtípusra vagy -nagyságra van szükségünk, akkor vigyük elôbb a szöveget a szövegszerkesztô programunkba, ott állítsuk be a kívánt formátumot, és utána nyomtassunk. Ahhoz, hogy a ,,súgó'' file-t használni tudjuk, a következôket kell tennünk (a ,,Vasárnapi kalauz'' című könyvvel mutatjuk be a lépéseket). 1. A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárból töltsük le a VASKAL01.HLP és a VASKAL01.ICO file-okat a saját gépünk ,,C:\PAZMANY'' nevű alkönyvtárába. (A VASKAL01.HLP helyett letölthetjük a sokkal kisebb VASKAL01.ZPH file-t is, de akkor letöltés után ki kell bontanunk a "PKUNZIP VASKAL01" utasítással.) 2. Készítsünk egy programindító ikont. A Programkezelôben kattintsunk elôször a ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoportra. (Ha az még nincs felállítva, akkor hajtsuk végre a fejezet végén leírt ide vonatkozó utasításokat.) Ezután válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Program'' utasításokat a menürôl. A párbeszed-panelban a következôket gépeljük be: Megnevezés: Vasárnapi Kalauz Parancssor: WINHELP C:\PAZMANY\VASKAL01.HLP Munkakönyvtár: C:\PAZMANY Ezután kattintsunk az ,,Ikon'' nevű utasításra, és adjuk meg a C:\PAZMANY\VASKAL01.ICO file-t. Ha ezután rákattintunk az így felállított ikonra, a program elindul, és olvashatjuk a könyvet. A ,,Pázmány Péter E-Könyvtár'' nevű programcsoport felállítása: A Programkezelô menüjérôl válasszuk a ,,File'', ,,Új'' és ,,Programcsoport'' utasítást. A párbeszéd-panelban a következôt gépeljük be: Megnevezés: Pázmány Péter E-Könyvtár Ezután zárjuk be a párbeszéd-panelt. Hogyan lehet a könyvekhez hozzájutni? ------------------------------------- A könyveket bárki elektronikus úton letöltheti a Könyvtárból (lásd a Könyvtár Internet címét) vagy postán megrendelheti (lásd a postai címet). Egyházi intézményeknek és személyeknek ingyen küldjük el a könyveket, mások a rendeléssel együtt 3 dollárt vagy annak megfelelô pénzösszeget küldjenek a lemez- és postaköltség megtérítésére. A Könyvtár használatának jogi kérdései -------------------------------------- Az általános elvek a következôk: 1. A Könyvtár mindenkinek rendelkezésére áll személyes vagy tudományos használatra. Ha a Könyvtár anyagát publikációban használják fel, akkor kérjük az alábbi hivatkozás használatát: ,,A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár -- a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.'' 2. Egyházi intézmények és személyek kereskedelmi célokra is ingyenesen használhatják a Könyvtár anyagát, csak azt kérjük, hogy a kiadványuk elején helyezzék el az elôbbi utalást. A Könyvtár fenntartja magának azt a jogot, hogy eldöntse: ki és mi minôsül egyházi személynek, ill. intézménynek. Kérjük, keresse meg ez ügyben a Könyvtárat. 3. Ha a Könyvtár kiadványait nem egyházi intézmény vagy személy kereskedelmi célokra használja fel, akkor az elôbbi utalás feltüntetésén kívül még kérjük a haszon 20%-át a Könyvtár számára átengedni. A befolyt összeget teljes egészében a Könyvtár céljaira használjuk föl. Elôfordulhat, hogy ezek az elvek bizonyos könyvekre nem vonatkoznak, mert a szerzôi jog nem a Könyvtáré. Az ilyen könyv része az állománynak, lehet olvasni, lelkipásztori munkára felhasználni, de kinyomtatása, -- bármilyan formában --, tilos. Az ilyen jellegű korlátozások minden könyvben külön szerepelnek. (Lásd a könyvek elektronikus változatáról szóló fejezetet!) Hogyan lehet a Könyvtár gyarapodásához hozzájárulni? ---------------------------------------------------- Minden pénzügyi támogatást hálásan köszönünk, és a központi címre kérjük továbbítani. Az anyagi támogatásnál is fontosabb azonban az az önkéntes munka, amellyel állományunkat gyarapíthatjuk. Kérünk mindenkit, akinek a magyar katolikus egyház sorsa és az egyetemes magyar kultúra ügye fontos, hogy lehetôségeinek megfelelôen támogassa a Könyvtár munkáját. A munka egyszerű, bárki, -- aki már használt szövegszerkesztô programot --, részt vehet benne. Hogyan lehet az állomány gyarapításában részt venni? A munka egyszerűen egy-egy könyv szövegének számítógépbe való bevitelét jelenti. Elôször optikai beolvasással (szkennolással), automatikus úton, egy nyers szöveget készítünk, amit aztán az önkénteseknek ki kell javítaniuk. A munka lépései így a következôk: 1. Ellenôrizzük, hogy a kiválasztott könyv szabadon másolható-e (nem esik-e szerzôi jogvédelem alá), vagy meg lehet-e kapni a Könyvtár számára a másolás jogát. Ez ügyben vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. 2. Ellenôrizzük, hogy a könyvet még nem kezdte-e el senki begépelni. Ez ügyben is vegyük fel a kapcsolatot a Központtal. A Könyvtár állandóan tájékoztat a begépelés alatt álló munkákról. 3. A könyvet küldjük el a Központnak, ahol optikai beolvasással elkészítik a nyers szöveget. 4. A Központ visszaküldi a nyers szöveget egy számítógépes lemezen a könyvvel együtt. A nyers szöveget tetszôleges szövegszerkesztô- formában lehet kérni. Ha az eredeti kiadvány nem alkalmas optikai beolvasásra (rossz minôség, régies betűtípusok stb. miatt), akkor az önkéntesnek kell a nyers szöveget is begépelnie. 5. Végezzük el a nyers szöveg ellenôrzését és javítását. Ez a munka legidôigényesebb része, és ettôl függ a végleges szöveg helyessége! Kövessük a szöveg formájára vonatkozó megállapodásokat (lásd a következô részt). 6. A kész szöveget küldjük vissza lemezen a Központnak. 7. A Könyvtár ezután elkészíti a kívánt file-formákat és a könyvet behelyezi a Könyvtár állományába. Megkötések a szöveg formájára ----------------------------- Mivel mindenki számára hozzáférhetô módon kell a szövegeket tárolnunk, egyszerűségre törekszünk. Általános szabály az, hogy semmilyen tipográfiai karaktert vagy kódot nem használunk, csak a billentyűzetrôl bevihetô karakterek szerepelhetnek a szövegben. A szöveg készítésekor kérjük a következô megállapodásokat betartani: 1. Margó: 1 hüvelyk (2.54 cm) bal- és jobboldalt. 2. Betűtípus: Arial, 10 pontos. 3. Alsó idézôjel: két vesszô szóköz nélkül, felsô idézôjel: két aposztrófa szóköz nélkül, gondolatjel: két elválasztójel szóköz nélkül, idézôjel idézôjelen belül: aposztrófa (alsó és felsô idézôjelként egyaránt). 4. Tabulátor karakter megengedett (a tabulátorokat fél hüvelyk, azaz 1.27 cm távolságra kell egymástól beállítani). 5. Semmilyan más formálási kód nem megengedett. 6. Lábjegyzet helyett szögletes zárójelbe kerüljenek a hivatkozások száma (pl. [1]), és a hozzátartozó magyarázatok a file legvégén egymás után, mindegyik új sorban kezdve. Érdeklôdés/Javaslat ------------------- A már meglevô állományról, a készülôfélben levô könyvekrôl, az önkéntes munka lehetôségeirôl és a Könyvtár legújabb híreirôl a következô címeken lehet tájékoztatót kapni: 1. levél: St. Stephen's Magyar R.C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA 2. elektronikus posta (e-mail): felsoval@email.njin.net 3. elektronikus hálózat (World Wide Web): http://www.piar.hu/pazmany Minôség -- állandó javítás -------------------------- A Könyvtár állományának minôségét állandóan javítjuk, újabb és újabb változatokat bocsátunk közre (a file nevének utolsó két karaktere a változat számát jelenti). Kérjük ezért a Könyvtár minden tagját, olvasóját, hogy jelentsen minden felfedezett szöveghibát. A levélben (postai vagy elektronikus levélben egyaránt), közöljük az új, javított sort az ôt megelôzô és követô sorral együtt. Így a szövegkörnyezetben elhelyezve, könnyű lesz a hibát megtalálni és javítani. Miután a file új változata (új verziószámmal) felkerült a Könyvtárba, a régit töröljük. Kérjük, a könyvekkel és a Könyvtár munkájával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kritikáját közölje velünk! Segítségét hálásan köszönjük. A könyvtár mottója egy szentírási idézet ---------------------------------------- Ha ugyanis az evangéliumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem, hiszen ez a kötelességem. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot! Ha önszántamból teszem, jutalmam lesz, ha nem önszántamból, csak megbízott hivatalnok vagyok. (1Kor 16-17) ======================================================================== ======================================================================== Efraim testvér Keresztút A Nyolc Boldogság Közösség kiadása Homokkomárom,1995 A mű eredeti címe: Le chemin de la croix Fordította: Csaba Ildikó (Nyolc Boldogság Közösség) Grafika: Kis Éva (Nyolc Boldogság Közösség) Borító: J. Pericaud: Levétel a keresztrôl ======================================================================== Tartalomjegyzék A könyv elektronikus kiadása Ajánlás a magyar kiadáshoz Elôszó Bevezetés 1. Jézust halálra ítélik 2. Jézus vállára veszi a keresztet 3. Jézus elôször esik el a kereszttel 4. Jézus anyjával találkozik 5. Cirenei Simon segít vinni Jézus keresztjét 6. Veronika megtörli Jézus arcát 7. Jézus másodszor esik el a kereszttel 8. Jézus találkozik a síró asszonyokkal 9. Jézus harmadszor esik el a kereszttel 10. Jézust megfosztják ruháitól 11. Jézust keresztre feszítik 12. Jézus meghal a kereszten 13. Jézust leveszik a keresztrôl 14. Jézust sírba helyezik Jegyzetek A keresztút képekben ======================================================================== A könyv elektronikus kiadása Ez a program a Nyolc Boldogság Közösség által kiadott könyv hű változata. A nyomtatott könyv 1995-ben jelent meg, ISBN száma: 963 00 1863 2. Az elektronikus kiadás a Közösség engedélyével készült. Az elektronikus változat szabadon használható lelkipásztori célokra, de a program vagy a szöveg bármilyen máscélú használatat tilos. Mindennemű szerzôi jog a Nyolc Boldogság Közösségé. A könyv grafikáit (egy teljes keresztút) külön állományban adja közre a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár. Az állomány neve KKEP7.ZIP, amely a Keresztúti illusztrációk tétel alatt (PPEK szám: 29) található. Ebben a ZIP file-ban a könyv mind a tizennégy grafikája megtalálható fekete-fehér, nyomdai minôségű, 600 dpi felbontásban. Minden grafika mérete egységesen 1462 x 652 pixel, nagysága 120.030 byte. A ZIP file kibontása után az állományban a következô grafikák találhatók: A file A file A grafika tartalma neve mérete (byte-ban) 1. Jézust halálra ítélik k7u1.bmp 120.030 2. Jézus vállára veszi a keresztet k7u2.bmp 120.030 3. Jézus elôször esik el a kereszttel k7u3.bmp 120.030 4. Jézus anyjával találkozik k7u4.bmp 120.030 5. Cirenei Simon segít vinni Jézus k7u5.bmp 120.030 keresztjét 6. Veronika megtörli Jézus arcát k7u6.bmp 120.030 7. Jézus másodszor esik el a kereszttel k7u7.bmp 120.030 8. Jézus találkozik a síró asszonyokkal k7u8.bmp 120.030 9. Jézus harmadszor esik el a kereszttel k7u9.bmp 120.030 10. Jézust megfosztják ruháitól k7u10.bmp 120.030 11. Jézust keresztre feszítik k7u11.bmp 120.030 12. Jézus meghal a kereszten k7u12.bmp 120.030 13. Jézust leveszik a keresztrôl k7u13.bmp 120.030 14. Jézust sírba helyezik k7u14.bmp 120.030 Kattintson az állomás nevére, hogy meglássa a képet. ======================================================================== Ajánlás a magyar kiadáshoz Efraim testvér a ferences testvérek által elterjesztett keresztutat járó modern keresztény, aki felvállalja a Hagyomány polifonikus gazdagságát csakúgy, mint a ma emberének külsô és belsô nyomorúságait. Hite egészségének jele, hogy gondosan megkülönbözteti az Úr keresztútját a mi keresztútjárásunktól. Az Úré egyetlen, világot megváltó, felfoghatatlan út. Ô saját feltámadása elôtt járta be ezt az utat az Atya és irántunk való szeretettôl tántorogva. Mi az Úr feltámadása után és már az Ô nyomdokaiba illesztve lábunkat járjuk a keresztutat. A mi keresztutunkat elárasztja a húsvéti fény. Egyetemes keresztút: benne van Izrael ügye, az az ügy, amelyet Jézus a Passió órájában a szívében ôrzött; benne imádkoznak nemzedékek: a nagy középkori misztikusok (Assisi Szent Klára és a többiek) Jézus szent sebeinek titkaiba merülve Nemcsak elmélkedés, hanem beszélgetés az Úrral és beszélgetés az Úrhoz; próza és ének, dráma és líra. Ha valaki szívbôl imádkozza, késztetést érez arra, hogy keressen egy hegyre felvezetô, tizennégy stációból álló keresztutat, ahol testestül-lelkestül újra elimádkozhatja Efraim testvér keresztútját. fr. Barsi Balázs kisebb testvér ======================================================================== Elôszó A kor, amelyben élünk, szeretne legyôzni minden emberi szenvedést, s ha ez nem sikerül, értetlenül áll a jelenség elôtt. Mert az emberi szenvedésre -- fôleg ha igazságtalan, s olyanokat sújt, akik ezt látszólag nem érdemelték meg -- csak az találhat megfelelô magyarázatot, aki a szenvedô és megfeszített Jézusra meri emelni tekintetét, magára a szenvedésben vergôdô Istenre, Passiója és halála órájában. S akkor is maradhatnak olyan csapdák, amelyeket a kereszt magyarázói még a közelmúltban sem tudtak mindig elkerülni. Hárítsuk hát el magunktól Jézus keresztjét, és ne járjuk vele végig a tizennégy stációból álló keresztutat, amelynek gyakorlata a középkor végén alakult ki? Erre a kérdésre ad mélyen átgondolt, igaz választ Efraim testvér Keresztút című könyve, amely barátainak és testvéreinek kívánságára került kiadásra. A válasz sokkal több, mint egyszerű teológiai fejtegetés. A szerzô szívében olyan szerelmes ének született, melynek költôi minôsége és szellemi gazdagsága senkit nem hagyhat közömbösen. Fölösleges lenne hangokra bontani ezt az egységes harmóniát, mely elragadja lelkünket, és fôleg megsebzi szívünket. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy ezek az elmélkedések a Bibliából táplálkoznak. ,,Varázserejüket'' részben annak köszönhetik, hogy a szerzô gondolatai oly gyakran egybecsengenek a Szentírással, ihletettsége az Egyházatyákéra emlékeztet. Azok, akik személyesen ismerik Efraim testvért és a Júda Oroszlánja (mai nevén Nyolc Boldogság) Közösséget, nem lepôdnek meg majd azon, hogy milyen nagy hangsúlyt kap a zsidó nép misztériuma. Jézus, az Isten Fia, a zsidó nép gyermeke meghal és feltámad, s ezzel a próféták által már oly régen megjövendölt megváltást hozza el. Vajon a zsidóság húsz évszázados üldöztetése nem egyfajta meghosszabítása Jézus keresztútjának? S nem reménykedhetünk-e abban, hogy egy napon Jézus feltámadása által beteljesedik a zsidó húsvét? A kötet elején egy híres Szent Bernát-szemelvényt olvashatunk. Miért is csodálkoz-nánk ezen? A mű tanúságtétele természe-tes hajtása a keresztény hagyomány évez-redes fájának, s friss gyümölcsöt terem mindazoknak, akik ma és holnap még mindig hinni mernek a Szeretet csodáiban. André LOUF testvér Mont-des-Cats apátja ,,Testvéreim, amikor megtértem, és láttam, hogy mennyire híján vagyok az erényeknek, magamévá tettem a Megváltó szenvedéseibôl álló mirhacsokrot: benne vannak gyermekkori nélkülözései, a prédikálással járó feszültségek, a vándorlás fáradságai, az imában töltött éjszakák, a böjt idején átélt kísértések, a bűnösökért ejtett könnyek, a rosszindulat, amellyel szavait ki akarták forgatni, a hamis barátok csapdái, a sértések, a köpések, a pofonok, a gúnyolódás, a szögek, vagyis minden létezô fájdalom, amit az emberek üdvösségéért vállalt... Rájöttem, hogy a bölcsesség abban áll, hogy ezeken a dolgokon elmélkedjünk, mert bennük találjuk meg a tökéletes igazságot, a tudomány teljességét, az üdvösség gazdagságát s valamennyi érdemet. Jézus szenvedései emelnek ki a csüggedésbôl, s intenek szerénységre, amikor valamit jól csinálok. Ezek segítségével járhatok biztonsággal a királyi úton az élet jó és rossz dolgai között, s kerülhetem el a mindkét oldalról fenyegetô veszélyt... Amint tudjátok, mindig ezekrôl a dolgokról beszélek, s Isten látja, hogy szívemben is mindig ezek munkálnak. Írásaim gyakran szólnak Jézus szenvedéseirôl -- bárki olvashatja --, mert a legmagasabb filozófia ezen a világon Jézus, a megfeszített Jézus ismerete.'' Szent Bernát Homília az Énekek énekérôl ======================================================================== Bevezetés Mire jó a keresztút? Biztosan lesznek olyan keresztény testvérek, akikben felmerül ez a kérdés. Nem látunk éppen elég szenvedést a tévében? Mások szerint vidámabb, dicsôbb témákról kellene beszélni, nehogy a századelô fájdalomkultuszába essünk vissza. Jézus azonban ezt mondta: ,,Én vagyok az út''[1], és ez az út kikerülhetetlenül átvezet a kereszten. A kereszt lehet akadály az ember elôtt, de lehet az ég felé vezetô híd is. Minden attól függ, hogy milyen szemmel tekintünk a keresztre és Jézus szenvedéseire. Amikor keresztutat járunk, barátsággal fordulunk Isten felé, aki azt akarta, hogy a barátai legyünk. Az én Uram, az én Mesterem és barátom szenved, s nem akarom magára hagyni. Feddô, mégis szinte gyengéd szavai a fülemben csengenek: ,,Egy órát sem tudtatok velem virrasztani?''[2] Szeretetbôl kell tehát elmélkednünk Jézus szenvedéseirôl. De vigyázzunk, kerüljük el azokat a félreértéseket, amelyek kortársainkat eltávolították a keresztúttól! Semmiképp nem azonosíthatjuk magunkat a szenvedô Krisztussal. Ez az Ô szenvedése. Ô az, aki azonosul a bűnös emberrel: ,,Vétkeinket a saját testében fölvitte a fára.''[3] Az elsô, dolorista felfogás veszélyes lehet azoknak az érzékeny lelkeknek, akik könnyen képzelnek be maguknak mindenféle szenvedést. Jézus áldozata egyedül-álló, s csak Ôrá tartozik, hogy kik élvez-hetik azt a rendkívüli és ritka kiváltságot, hogy megoszthatják vele szenvedéseit. A fájdalomkultusszal ellentétben a másik lehetséges hozzáállás az, amely megpróbál behatolni a megváltás titkába, s Jézus példájából akar erôt, bátorságot, biztonsá-got meríteni a megpróbáltatásokhoz. Izajás próféta mondja: ,,Örömmel merítetek majd vizet az üdvösség forrásaiból''[4], s mi is így foglalhatnánk össze a keresztút értelmét. Ahhoz közeledünk, akinek oldalát átdöfik, s akinek szívébôl életet adó víz fakad, amely a szentségeken keresztül jut el hozzánk. Bensônk örömmel telik meg, mert Jézus megváltott minket, még akkor is, ha ezért nagyon nagy árat fizetett. Vannak, akik ellene vetik, hogy Jézus szenvedésének szörnyű óráiban senki nem örvendezett, gondoljunk csak az Emmauszba tartó tanítványokra: ,,Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod, mi történt ott a napokban?''[5] Ez igaz, de mi már nem gondolhatunk úgy Jézus Passiójára, hogy közben megfeledkeznénk a feltámadás örömérôl. A gyermekágyas anya öröme teljes mértékben átértékeli a szenvedés óráit. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy Jézus szenvedett, de örömünket ez nem csök-kenti, inkább elmélyíti. Tudjuk, hogy mit neveznek keleti testvéreink fájdalmas örömnek. A bűnbánat örömteli fájdalmát, az atyjához visszatérô fiú mélységes fájdalmát, a visszatérés mélységes örömét, s minél mélyebb a fájdalom, annál nagyobb az öröm. ======================================================================== I. Jézust halálra ítélik ,,Bíróság elé állítottuk Istent, és halálra ítéltük.'' Paul Claudel Íme az ember. Íme a makulátlan Bárány a gonoszság szel-lemétôl megittasult tömeggel szemben. Koronájának minden tövisén vér gyön-gyözik, szeme elhomályosul. Égô sebein keresztül látja az ordító embereket: ,,Vére rajtunk és fiainkon!''[6] Pilátus szabadon akarta engedni, ,,de azok nem tágítottak, hanem egyre elszántabban, egyre hangosabban üvöltötték, hogy feszítse keresztre. Erre Pilátus úgy határozott, hogy enged követelésüknek.''[7] Ekkor ,,Jézust kiszolgáltatta nekik akaratuk szerint.''[8] Isten emberré lett, hogy az emberek kezére adja magát, hogy bíbor palástba öltöztessék, és fájdalommal koronázzák. A Szeretet magára vette emberi természetünket, mert az emberekbôl hiányzott a szeretet, s ez a halálhoz vezet. Jézus magára vette ítéletüket, mely ôket terhelte. Ezért mondta Pilátus: ,,Íme az ember''[9] és azt is: ,,Íme a királyotok.''[10] Mert Ô a Szeretet Királya és Dávidnak, Isten kedves gyermekének, Betlehem pásztorának fia. Amikor a tömeg megöli királyát, saját magát ítéli el, de azt nem tudja, hogy Káin fiainak ez az utolsó bűne, mert nem tudja, hogy a Fiútól senki nem veheti el az életet, önként áldozza fel magát. A bűn áldozattá válik, és a kiontott vér megpecsételi az örök szövetséget. ,,A mi békességünkért érte utol a büntetés, az ô sebei szereztek nekünk gyógyulást.''[11] Ezért nem esik többé ítélet alá az, aki Jézus Krisztusban marad. És ,,ha szívünk vádol minket valamivel, Isten fölötte áll szívünknek''[12], mert Ô Szeretet, és a Szeretet végtelen. Ne lakjon ezentúl semmiféle bűn a lelkünkben, semmilyen ítélet ne kötözzön meg minket, jöjjön bár az emberektôl, a démontól vagy saját lelkiismeretünktôl. ,,A mi békességünkért érte utol a büntetés.''[13] * * * Ó, Jézusom, semmi közöm többé az ítélethez, sem ahhoz, amely rám nehezedett, sem ahhoz, amelyet az emberiség önmaga ellen mondott ki. Ó, Jézusom, imádom homlokod sebeit, imádandó Tested minden egyes sebe hozzon gyógyulást az Egyház sebeire! ======================================================================== II. Jézus vállára veszi a keresztet ,,Vinnünk kell a keresztet, mielôtt a kereszt vinne minket.'' Paul Claudel ,,Ezzel átvették Jézust. Maga vitte keresztjét...''[14] Amióta Ábrahám hozzákötözte gyermekét az áldozati rôzséhez, Isten sokszor visszagondolt az Édenkert fájára, melyet bölcsességében ültetett. Bizony, elátkozta a fát, amely megfosztotta Ôt szeretetének gyümölcsétôl, az embertôl. S kiválasztotta a fát, amely a szeretet gyümölcsét fogja teremni. Az Atya akaratának súlya ránehezedik a Fiú, az Egyetlen, az Elsôszülött vállára. Ô elfogadja és magához öleli. Ó, boldogságos Kereszt! Micsoda boldogság, hogy Ádám vétke ilyen Megváltót hozott nekünk! Amiért magára vette a terhet, dicsôség lesz a része. Tudja, hogy ez a régi átok súlya, s szíve örömmel telik meg, mert ezentúl egyetlen emberre sem fog már ránehezedni. Ebbôl az örömbôl merít erôt. Van-e akár egyetlen ember is a tömegben, aki szemedbe merne nézni? Te mégis rám nézel, azzal a tekintettel, mint amikor a nehéz fa gyötörte Testedet. Ezt mondod: ,,Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok'' -- a magad kínjára nem gondolsz, Jézus, csak az engem szorongató bűnök súlyát látod -- ,,én megkönnyítlek titeket. Vegyétek magatokra igámat... s megtaláljátok lelketek nyugalmát. Az én igám édes, és az én terhem könnyű.''[15] Ó, Jézus, könnyű, mert szereted! Ez az egyetlen és végsô jele a szeretetnek. * * * Istenem, mennyire hasonlít Fiad útja az én életemre és valamennyiünk életére. Hirtelen felmerült bennem a kérdés: ,,Hol van a bárány az áldozathoz?''[16], és megijedtem, hogy én leszek az. De Te megmutatod nekem a Bárányt; azt, aki mindent akaratod szerint cselekedett. Így nevezed: ,,az Út, az Igazság és az Élet''.[17] * * * Ó, Jézusom, imádom vállad sebeit. A teher, mely Testedet gyötörte, megszabadít minket az elnyomótól. ======================================================================== III. Jézus elôször esik el a kereszttel ,,Ments meg minket az elsô bűntôl, amit véletlenül követünk el!'' Paul Claudel A kereszt súlya alatt Jézus megtántorodik, és elesik. Kezét a fához kötözték. Nem védekezik, nem tud védekezni. Elesik, s a föld, mely késôbb nem tarthatja magában, elôször fogadja be a legszebb embert, aki valaha is a világra született. Porban hever Ô, aki magára vette porból lett testünket. A vér, az izzadság és a könnyek összekeverednek a porral. ,,Amint a bárány elnémul nyírója elôtt, ô sem nyitotta ki a száját.''[18] Jézus némán tűri a szenvedést, ám a földnek hatalmas robajjal kellene megnyílnia, mert Isten az, aki elesik, a Teremtô botladozik saját teremtményének súlya alatt! Minden teremtménynek reszketnie kellene rémületében, s félnie attól, hogy megsemmisül. * * * Istenem, miért kellett Jézusnak elesnie, neki, aki elôtt mindeneknek térdre kellene borulnia a mennyben, a földön, és az alvilágban, s aki mégis az emberek szeme láttára zúzza össze magát? Megíratott: ,,Megkínozták, s ô alázattal elviselte.''[19] Azért esik el, mert ti is elestek, még az igaz ember is tízszer elesik napjában. Isteni képmásomra alkottalak benneteket, nem tudjátok, hogy minden egyes bukásotok eltorzítja ezt a hasonlatosságot? Jézus alázatos, felkel a földrôl, s mindenki láthatja sárral borított, beszennyezett arcát. Mi is azonnal keljünk fel, és minden bukásunknál erôsítsen meg bennünket az, hogy Jézusra gondolunk. Ha testünk súlya a földre húzott bennünket, soha ne hallgassunk a gôg szavára, amely azt akarja, hogy mint Ádám, mi is rejtsük el szégyenünket Isten és az emberek elôl. Mosakodjunk tisztára a kegyelem kútjánál a kiengesztelôdés szentségében. Úgy menjünk elôre, mintha többé már nem kellene elbuknunk, tudva, hogy Jézus a következô bukásunknál újra felemel majd bennünket. * * * Ó, Jézusom, hiszek a test feltámadásában, hiszem, hogy megszabadítasz a pusztulás és a halál birodalmából. Keresztutadra gondolok, s teljes bizonyossággal tudom, hogy a vádlónak nem lesz hatalma fölöttem. Napjában tízszer is felemelsz, hallgatásod új erôvel tölt el. Ó, Jézusom, imádom térded sebeit és áldalak, mert testedbôl felépítetted az új templomot, s minket a Lélek otthonává tettél. ======================================================================== IV. Jézus anyjával találkozik ,,Mária nemcsak az örömöt, hanem a bánatot is megosztotta Jézussal, egészen a halálig.'' Mindszenty bíboros Mint egykor a gyermek Jézust, Mária Fiát keresi a tömegben. Amikor meglátja, érzi, hogy a prófécia beteljesedett: a tôr kezdi átjárni szívét. Szíve a torkában dobog, s hallja gyermeke szavait: ,,Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell fáradoznom?''[20] S a csendben az új Éva és az új Ádám beteljesíti az Atya akaratát. Egyikôjük sem szól, de Máriában mély fájdalom tör fel, mint ahogy ,,Ráchel siratja fiait, s nem akar megvigasztalódni.''[21] Egyedül vannak a tömegben. Elszakíthatatlanul kapcsolja ôket egybe a föld valamennyi édesanyjának szeretete, aki gyermekének halálos ágyánál áll. Így lesz Mária Isten gyengéd szeretetévé. * * * Amikor Isten elrejtôzik a megpróbáltatás idején, amikor az emberek elhagynak -- még a legkedvesebb barátok is --, amikor már saját erônkre sem számítha-tunk, megmarad nekünk Mária. A legnagyobb szentek és a legegyszerűbb hívôk is megtapasztalták, hogy az, aki Máriát a szívébe zárta, soha többé nem lesz egyedül. Különösen így van ez a megpróbáltatások és a lelki sötétség idején. Amikor azt hisszük, hogy elvesztettük a szeretetet, Mária gyengéden, szavakkal le nem írható módon vigasztal minket. A világ ordításába hatoló isteni csendben egyesül két szív: az anyáé és a gyermeké, a Teremtôé és a teremtményé, az új Éváé és az új Ádámé, Krisztusé és az Egyházé. * * * Ó, Mária, Édesanyám, hozzád emelem és szívedre bízom a világ minden gyermekét. Ó, Mária, Édesanyám, oltalmadba ajánlom az Egyházat, s kérlek, töltsd be gyengédségeddel, hogy te legyél szívében a szeretet. Ó, Jézus Szíve, mennyire gyötrôdtél, amikor anyád szenvedését láttad; csendben imádlak, s Neked ajánlom szívemet, melyet Tôled kaptam, s melyet Lelked megsebzett. ======================================================================== V. Cirenei Simon segíti vinni Jézus keresztjét ,,Néha a Kereszt akkor jelenik meg, amikor nem keressük: ez azt jelenti, hogy Jézusnak gondja van ránk.'' Mgr Escriv de Balanguer ,,Ahogy elvezették, megállítottak egy cirenei embert, Simont, aki éppen a mezôrôl tartott hazafelé. Vállára adták a keresztet, hogy vigye Jézus után.''[22] Jézust majdnem halálra ostorozták, az Istenember minden testi erejét elvesztette. Szörnyű állapotban van, s hóhérai látják, hogy a gyötrelem útját nem lesz képes végigjárni. Nem halhat meg addig, amíg ki nem feszítették ég és föld között. Ezért egy embert arra kényszerítenek, hogy segítsen neki. * * * Jézus megállt egy helyben, mint egy bárány; nem ment tovább. A megváltás nem válhat valóra az emberek közreműködése nélkül. Isten megáll ott, ahol elkezdôdik az ember szép és botrányos szabadsága. Jézus megmondta: ,,Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen engem.''[23] Isten akkor tudja folytatni a megváltás művét, ha az ember csatlakozik hozzá, és ki tudja mondani, amit Szent Pál és Marthe Robin mondott: ,,Testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedésébôl hiányzik, Testének, az Egyháznak javára.''[24] Mi, akik tanítványainak valljuk magunkat, Vele együtt hordozzuk a keresztet és a megváltás művét, s ez olyan hatalmas öröm, hogy erôt és bátorságot ad a megpróbáltatások idején. Jézus felment értünk a keresztre, mert az ember ott van. Cirenei Simon a mezôrôl jön haza, semmi köze a Jézusra kimondott ítélethez, ártatlan, s mégis vinnie kell a keresztet, bár nem ô választotta. Valójában senki nem könyörült meg az Emberfián, senki nem sietett a segítségére; a kereszt súlya mégis a világra nehezedik. Boldog az, aki elfogadja keresztjét, mert örömének oka lesz. Boldog, aki meghajlik a súlya alatt, mert Isten színe elé emeltetik majd. Az Atya pedig karjába veszi, és így szól hozzá: ,,Gyermekem, meghallottam sírásodat.'' ,,Boldogok, akik sírnak, mert majd megvigasztalják ôket.''[25] * * * Ó, Isten Fia, Hozzád emelem a szenvedô emberiséget, amely lázadozik nyomorúságának súlya alatt. Ó, Jézusom, Neked ajánlok minden szenvedést, hogy ne legyen haszontalan és hiábavaló, hanem megváltó értelmet nyerjen. Ó, Jézusom, imádom Benned az Atya akaratát. ======================================================================== VI. Veronika megtörli Jézus arcát ,,Hogy örökre rajta maradjon az arc, amelyet vére, könnyei és a mi köpéseink rajzoltak.'' Paul Claudel Nincs hát egyetlen ember sem, aki segítségedre sietne. Hol vagy, Péter? Hol vagy, János, te aki az Úr legkedvesebb tanítványa vagy? Nincs senki, aki megvigasztalna. De miféle titok köt össze az asszonnyal, hogy mégis akad egy nô, aki hagyja, hogy a lelkében égô tűz elragadja? Talán azért volt nála a kendô, hogy fájdalmát rejtse el vele? Leveti a kendôt, s ezzel felfedi szeretetét is, vállal Téged az emberek elôtt, s tudja, hogy nem kell majd szégyenkezned miatta az Atya elôtt. Nem fél a katonáktól, mert a tökéletes szeretet nem törôdik a félelemmel. Talán már napok óta követett, s éppen ebben a szörnyű órában találkozik az ô szenvedése a Tiéddel. Hívhatnák Mária Magdolnának, de ezentúl csak Veronikának fogják nevezni: igazi kép, igazi ikon, mely örökre a Te Arcod nevét fogja viselni. * * * ,,Sokan megborzadtak láttán, hiszen oly dicstelennek látszott, és alig volt emberi ábrázata.''[26] Itt feltárul elôttünk Isten szívének titka: ,,Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.''[27] Akkor fogjuk megtudni, hogy elôrehaladtunk Isten ismeretében, amikor megalázottságában is képesek leszünk felismerni Ôt. Amikor egy mongolidióta összenyálazott arcáról Jézus leköpdösött Arca jut eszünkbe, s ellenállhatatlan vágyat ébreszt szívünkben, mert világosan meglátjuk benne a Vôlegény vonásait, akit fáradságot nem ismerve kerestünk. Amikor Szent Ferenc valami belsô erô segítségével felülemelkedett az undoron, s szívbôl meg tudta csókolni a leprást, a szeretet felfedte elôtte Jézus vonásait. Mi történik ilyenkor? Amikor a legkisebbek felé fordulunk, lelkünk Veronika kendôjéhez lesz hasonlóvá, s Jézus Arca kitörölhetetlenül, örökre belevésôdik. * * * Jézus imádatra méltó Arca, légy pecsét a szívemen, a lelkemen! Ó, Jézusom, imádlak Téged azokban, akiknek már nincs is arcuk, akiktôl mindenki elfordul, s akiknek már nincs helyük az emberek társadalmában. ======================================================================== VII. Jézus másodszor esik el a kereszttel ,,Ments meg minket a második bukástól, amelyet már akarattal, unalomból követünk el!'' Paul Claudel ,,Jaj annak, aki egyet is megbotránkoztat e kicsik közül!''[28] Ô mindannyiunk közül a legkisebbé tette magát, s újra elesett. Másodszor már nem a kereszt súlyától esik el, nem a test erôtlenedett el, hanem egyfajta kábulat, sötétség veti a földre. Cirenei Simon nem tehet semmit, ember többé nem segíthet, Jézus lelkében támadt a szorongás, mint korábban a Getszemáni-kertben. Bűnné tette magát értünk[29], s a bűn, az undor elönti a lelkét: ezért zuhan a földre. De újra feláll, egyszer s mindenkorra aláveti magát az Atya akaratának, fenékig üríti a keserű poharat. Isten akarata -- melyet már nem érez és nem lát -- az egyetlen ereje. * * * Jézus itt arra tanít minket, hogy az ember a lelki életben elbukik, és olyan kínokat él át, melyeken olykor nem képes úrrá lenni. Ezzel a bukással Jézus azt mondja: Soha ne keseredjetek el, még akkor sem, ha úgy érzitek, hogy elárultátok Istent, s már nincs visszaút! Ne veszítsétek el a reményt, én megfizettem az árát, hogy visszatérhessetek. A bűnösök asztalánál ülünk, lelkünk elmerül a bűnben. Az utat nem tudjuk egyedül folytatni, be kell ismernünk, hogy önmagunktól a legkisebb jóra sem vagyunk képesek. Egyetlen kiút az, hogy az Atya akaratát kövessük, még akkor is, ha nem érzünk kedvet hozzá. Lelkünk Kis Szent Terézzel együtt mondja: ,,Azt hiszem, amit hinni akarok'', vagyis amit lelkem legmélyén tudok, lényem legrejtettebb zugában, amely nem bukott el; s amit tudok, az Isten akarata. * * * Ó, Jézusom, imádom fejed és lelked sebeit; a fény, mely átlényegíti ôket, a szeretet örök elragadtatásának ígérete. Milyen szép a test sérülésein átsütô fény, de végtelenül szebb az a sugárzás, amely a lélek sebeit árasztja el! Ó, Jézusom, add, hogy soha ne forduljunk el azoktól, akik ilyen sebeket hordoznak! Különleges fénnyel fognak ôk ragyogni a dicsôségben. ======================================================================== VIII. Jézus találkozik a jeruzsálemi asszonyokkal ,,Dávid házára pedig és Jeruzsálem lakóira kiárasztom a jóindulat és az imádság lelkét. Arra emelik majd tekintetüket, akit átszúrtak; gyászolják, mint az egyszülött fiút szokás, megsiratják, mint az elsôszülöttet.'' Zakariás 12,10 ,,Nagy tömeg követte, asszonyok is, akik jajgattak és sírtak miatta.''[30] ,,Jézus hozzájuk fordult: Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok. Inkább magatokat sirassátok és gyermekeiteket, mert jönnek majd napok, amikor azt fogják mondani: Boldogok a meddôk, akik nem szültek, nem szoptattak. Akkor majd unszolni kezdik a hegyeket: Omoljatok ránk! És a dombokat: Takarjatok el! Mert ha a zöldellô fával így tesznek, mi lesz a sorsa a kiszáradt fának?''[31] * * * A Bárány most elôször nyitotta szóra ajkát, de nem azért, hogy panaszkodjon. Éppen ellenkezôleg: elhárítja magától a sajnálatot. A próféta Jézus a maga szenvedésében a választott nép szenvedését látja, a bárány népét, amelyet nem egyszer tömegével fognak a vágóhídra hajtani. Az evangéliumok szerint Jézus csak kétszer sírt. Elsô alkalommal barátját, Lázárt siratta, másodszor Jeruzsálemet. Lázárban nem egyetlen embert siratott, hiszen tudta, hogy fel fog támadni, hanem az elsô halálnak és a romlásnak alávetett emberiséget. Isten gyönyörű művét siratta, melynek utolsó ellensége a halál marad. S az Olajfák hegyén állva -- mint egykor Dávid -- nem az épületeket sajnálta, melyeket hamarosan le fognak rombolni, hanem egy lelki építmény élô köveinek pusztulását. Mindkét esetben a testet siratja, az ember testét és a sajátját: a Templomot, amely az Egyház, s amelynek Izrael -- bár még titokzatos módon -- egyik legfontosabb tagja. ,,Jeruzsálem, Jeruzsálem... hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, ahogy a tyúk szárnyai alá gyűjti csibéit...''[32] Jeruzsálem, ,,nem ismerted fel látogatásod idejét.''[33] Jézus két testvért sirat: az idôsebbet, Izraelt és a fiatalabbat, az Egyházat, akik egymás ellen fognak fordulni. Isten fájdalma hatalmas, amikor azt mondja: ,,Ha a zöldellô fával így tesznek, mi lesz a sorsa a kiszáradt fának?''[34] Jézus tudja: egy napon népe inkább azt választaná, hogy természeti csapás pusztítsa el, minthogy átélje a legborzalmasabb üldöztetést, amely embert valaha is sújtott. * * * Imádlak, Jézusom, zsidók királya, kinek királysága nem ebbôl a világból való. Siettesd az órát, amikor néped pálmaággal -- talán a vértanúság pálmaágaival -- köszönt majd: Áldott, aki az Úr nevében jô! ======================================================================== IX. Jézus harmadszor esik el a kereszttel ,,Ments meg minket a harmadik bűntôl, a reménytelenségtôl!'' Paul Claudel Úgy látszott, hogy a második bukásnál az Úr a végsôkig megalázta magát, de az irgalom még tartogat meglepetéseket: harmadszor is földre esik, ó, Istenem, miért? ,,Egyszer elestem a test gyengesége miatt, azután a lélek gyengesége miatt, de az emberi lét legmélyére kellett süllyednem, hogy teljes egészében megmenthessem az emberiséget, s elestem a szellem gyengesége miatt is. Egyre jobban forgott velem a világ, az emberi reménytelenség poharát a halál kapujában kiittam, ezért zuhantam a földre. Atyám elôtt a legsötétebb lélek is kedves; érte hagyja ott a kilencvenkilenc bárányt, mert ôrülten szereti. A Getszemáni-kert éjjelén kiittam a kegyetlen szédülés poharát, s magamra vettem az ôrület bíbor köntösét. Megismertem az öngyilkos rettegését, s a beteg üvöltését, aki az elmegyógyintézetben átkozza Istent. Több ô, mint a testvérem: érte estem el. És azért is, aki jóvátehetetlen bűnt követ el, s engem szólít, mielôtt a halál köteléke végérvényesen megfojtaná. Mert ha valaki az én nevemet hívja segítségül, bárhol legyen is, meg fog menekülni. Én, a kereszthez kötözött Bárány, ott vagyok a kés éle és Izsák torka között: a kés ellenem fordult...'' * * * Jézus csak iszonyatos kínok árán tud újra felemelkedni, de feláll, végignéz az eszelôs tömegen, mely már a gonosz lelkek játékszere. Értük esett el, akik megölik Királyukat és Istenüket. Ó, meggyalázott arcú Jézus, imádlak Téged. Mentsd meg azokat is, akik a szellem iszonyatos éjszakájában élnek, ôrizz meg minket a reménytelenségtôl! ======================================================================== X. Jézust megfosztják ruháitól ,,Az iszonyatért, hogy utolsó ruhádtól is megfosztanak, könyörülj azokon, akiket kínoznak!'' Paul Claudel ,,A katonák elvették ruháit, és köntösére, melyet egy darabból szôttek, sorsot vetettek.''[35] Isten mezítelen, kiszolgáltatva az emberi szemeknek. Meztelen, mint Ádám apánk, meztelen, mint a felszántott föld, meztelen, mint Jób a szemétdombon, mint az ember amikor megszületik, s amikor visszatér az anyaföldbe. Meztelen, mint a keresztségre készülô, aki levetette régi életét, hogy Jézust öltse magára. * * * Nézlek, de nem vagy meztelen, Te magad vagy a ruha, s az ember teste soha nem volt még így felöltöztetve. Szíved tisztasága megtisztítja a Téged nézô tekintetet. Te nem követted el Ádám vétkét, és szégyen nélkül állsz kiszolgáltatva, mint az ostya az Oltáriszentségben. * * * Nincs többé semmid, amit emberi kéz alkotott volna. A teremtmények, a mezôk liliomainak szépsége díszít, s a dicsôség teremtetlen szépsége, amely a jeruzsálemi templomot is betöltötte, mert íme kettéhasad a templom függönye, s a szentélybôl felhô száll fel, hogy örökre beburkoljon. Megfosztottad magad testi, lelki, szellemi erôdtôl, s még azt a keveset is elvették tôled, amid megmaradt. Szegényen Király vagy, királyként szegény vagy. * * * Ó, Jézusom, ez a mezítelenség az örökségünk; taníts meg minket, hogy szeretni tudjuk, hogy kívánjuk, és úgy örüljünk neki, mint egyetlen tulajdonunknak! Áldott vagy, amiért szó nélkül hagytad, hogy mindenedtôl megfosszanak. Visszaszáll rád a boldogság: ,,Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.''[36] Imádlak, mindentôl megfosztott Jézusom, s követni akarlak! Ó, Jézus, ha az utcán vagy másutt meglátlak Téged mezítelenül egy éhezô vagy bebörtönzött szegényben, takarjalak be szeretetem köntösével, ne forduljak el Tôled, s ne mondjam: Mikor volt az, hogy ruhátlan voltál, és én nem öltöztettelek fel? ======================================================================== XI. Jézust keresztre feszítik ,,Elég nekem az az Isten, ki megfér négy szög között'' Paul Claudel ,,Három óra volt, amikor keresztre feszítették.''[37] Bűneink miatt szögezték át. Jézus úgy fogadja a keresztet, mint nászi ágyát, mert itt fog kifolyni az új kánai menyegzô vize és vére. Meztelen, mint Noé részegsége napján, azért fektetik ágyára, hogy elaludjon a halálban, a szeretettôl részegen, a kereszt présén. Tekintete már csak az eget látja, és imádkozik: a zsoltárszakaszok között az emberiségért könyörög, minden kalapácsütést úgy ajánl fel, mint saját szívének dobbanását: Uram, gyermekek ezek, s a szerencsétlen gyermekek nem tudják, hogy mit cselekszenek, ne ródd fel nekik ezt a bűnt! A sebeim az enyémek, s én ezeket értük ajánlom fel. A testet örökre átszegezték. Mostantól fogva átlyuggatott kezembôl bôséggel fogom rájuk árasztani a Szentlelket. Akkor ,,arra emelik majd tekintetüket, akit átszúrtak''[38], nem fogják újra elkövetni a bűnt, Atyám, gyermekek ezek, a Lélek majd Atyjuk felé fordítja szívüket. Nem a szögek tartanak itt, hanem a szeretet, csakis a szeretet. Kínpadom a szeretet ágyává változik. * * * Mindazokhoz szólok, akiket a betegség ágyhoz kötöz: tegyétek kínpadotokat a szeretet ágyává, értetek kiontott véremmel megkönnyítem majd szenvedéseteket. Csak látszólag lesztek mozdulatlanságra ítélve, mert a szeretet mindig mozgásban van. * * * Ó, Jézusom, imádom kezed és lábad sebeit! Milyen szép a Golgotán annak a lába, aki a szabadulás jó hírét hozza! Milyen szép az a láb, melyet a bűnös asszony könnyei öntöztek: a szeretet rengeteg bűnt kiegyenlít, a Te szereteted, Jézus, betöltötte a világmindenséget. Ó, Jézusom, imádom kezed sebeit, ezek jelentik számomra a menedéket a gyötrelmek idején, s valahányszor a bennem lévô bűn a mélybe akar rántani, futok, hogy sebeidbe rejtôzzem el, s meggyógyulok. Ó, Jézusom, kérünk Téged a vértanúkért, akik látható sebek Testeden, az Egyházon, s imádkozunk hóhéraikért, hogy miután ujjukat bebocsátották a sebbe, így kiáltsanak fel: ,,Én Uram, én Istenem!''[39] ======================================================================== XII. Jézus meghal a kereszten ,,Szomjazol, Uram? Hozzám szólsz?'' Paul Claudel A keresztet kötelekkel felrántják, az hirtelen belezuhan a gödörbe, s az Úr teste megrázkódik. Jézus megmondta: ,,Ha majd fölemelnek a földrôl, mindenkit magamhoz vonzok.''[40] Ott van kifeszítve ég és föld között, s két szép karját kitárva átöleli az egész világot. Így szól: ,,Szomjazom''[41], s éreznünk kell, hogy ránk szomjazik, keresztje mágnesként vonz minket. Ott magasodik már az életet adó fa, az élô víz kútja nyitva áll. Ahogyan Évát az alvó Ádám oldalbordájából teremtette Isten, úgy születik meg most az Egyház az új Ádám átdöfött oldalából, a kereszt fáján, mely megmutatja a jót és leleplezi a rosszat. Már kimondta azt a hét szót, a világ sorsa megpecsételôdött, soha többé nem leszünk elhagyottak, valóban minden elvégeztetett. ,,Jézus hangosan felkiáltott: Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet. E szavakkal kilehelte lelkét.''[42] Halála pillanatában a zsoltárt idézi, amit még Máriától hallott, s amit minden zsidó kisgyermek megtanul ágya fölé hajló édesanyjától: Be jado afquid ruhi, kezébe ajánlom lelkemet. * * * Ô halt meg elsônek, nem volt annyi ereje, mint a két latornak. Isten gyenge, gyengesége irántunk való szeretetébôl fakad. Isten túlságosan szereti az embert. * * * Ó, Jézusom, imádlak, amiért feláldoztad magad, soha nem leszek képes felfogni egy ekkora áldozat értelmét, de tudom, hogy miért tetted. Tudom, hogy kereszted az utolsó tanításod az emberiséghez, mert ,,senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért''.[43] Ó, Jézusom, jöjjenek minél többen a kereszthez, mert ott ismered meg barátaidat! Ó, Jézusom, soha ne hiányozzon életünkbôl a kereszt! ======================================================================== XIII. Jézust leveszik a keresztrôl ,,Itt befejezôdik Jézus Passiója, de a szeretet története folytatódik.'' Paul Claudel ,,Pilátus csodálkozott, hogy már meghalt. Magához hívatta a századost, s megkérdezte, valóban meghalt-e. Miután a századostól megbizonyosodott róla, Józsefnek ajándékozta a holttestet.''[44] Egy holttest már nem zavar senkit, de ez Jézus Teste, Isten Teste, s az Atya nem engedi, hogy az enyészeté legyen! Ki sejtheti, hogy a természet törvényei most születnek újjá, hogy hasonlóan a világ teremtéséhez, amikor Isten világosságot bocsátott a földre, ebbôl a holttestbôl elképzelhetetlen hatalom fakad, s ez a hatalom át fogja változtatni az egész világot? József végtelen tisztelettel veszi karjába az Áldozati Bárány imádandó Testét, és Mária ölébe helyezi. Az anya könnyeivel mossa le gyermeke arcát, mint amikor az újszülöttet mossák le a vértôl. A szeplôtelen fogantatás megôrizte ôt a szüléssel járó szenvedéstôl, de az új Éva, a Test és az Egyház anyja most végtelen fájdalomban hozza világra gyermekét. Ahogy Jeremiás próféta mondta: ,,Mihez hasonlítsalak, mivel vesselek össze Jeruzsálem leánya? Ki tudna megvigasztalni Sionnak hajadon leánya? Mert nagy, mint a tenger, a fájdalmad. Ki gyógyíthatna meg?''[45] * * * Milyen szép vagy te az asszonyok között, milyen szép vagy csendes fájdalmadban! Ebben az órában neveznek el az angyalok a Vértanúk Királynéjának. A te kínszenvedésed tovább fog tartani, mint Fiadé, szenvedésetek a szeretetben kapcsolódik össze. * * * Ó, Mária, irgalom anyja, fájdalom anyja, hajolj minden szenvedô fölé, hiszen te az idôk végezetéig öledben tartod Fiad Testét, köpenyeddel rejted el meztelenségét és gyengéd szeretettel öleled át. Az Énekek éneke beteljesedett: ,,Balját a fejem alá teszi, jobbjával meg átkarol.''[46] Ó, Jézusom, leborulok imádott Tested és szent bizalmad elôtt. Taníts meg, hogy amikor úgy érzem, Isten és ember is elhagyott, édesanyád karjára bízzam magam. ======================================================================== XIV. Jézust sírba helyezik ,,Ez nem csak az új sír, hanem a testem.'' Paul Claudel ,,Aztán levette, gyolcsba göngyölte, és sziklasírba helyezte, ahol még nem feküdt senki. A készület napja volt, a szombat már beállóban. A Galileából érkezett asszonyok is elmentek és megnézték a sírt, hogyan helyezték el benne a holttestet. Hazatérôben illatszereket és keneteket vásároltak, a szombatot meg a parancs szerint nyugalomban töltötték.''[47] * * * Lefeküdt a Júda törzsébôl való Oroszlán, Dávid sarja; beteljesítette a sabbatot. Visszatér Atyjának nyugalmába, mert ez volt az elsô teremtés célja. Lépéseinek zaja visszhangzik a holtak országában, Ádám meghallja és szíve hevesen ver, eszébe jut, amikor Isten közeledett az Éden-kertben, közvetlenül a bűnbeesés után. Jézus azonban nem azért szállt le a pokolra, hogy elűzze, hanem azért, hogy magával vigye a dicsôség fényébe, mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse az elveszetteket. Legyôzte a test birodalmát, az Emberfiának Teste áthatol a halotti leplen, a sír elé gördített nehéz sziklán, s a ház falán, ahol az apostolok rejtôznek, bezárt ajtók és ablakok mögött. A világosság ragyog a sötétben, s még ha be is akarnánk zárni lényünk ajtaját és ablakait, tudjuk, hogy jön, elgördíti a követ szívünk sírja elôl, hogy ezután ne kôszívünk legyen, hanem hús-vér szívünk. Áldott vagy minden szenvedésedért, amellyel ekkora dicsôséget szereztél; a dicsôségért, melyet nekünk hoztál! * * * Ó, Jézusom, minden szenvedés, minden sötétség és látszólagos halál ellenére a Te gyôzelmedben akarunk élni. Harmadnapra halottaiból feltámadt! ======================================================================== Jegyzetek 1. Jn 14,6 2. Mt 26,40 3. 1Pt 2,24 4. Iz 12,3 5. Lk 24,18 6. Mt 27,25 7. Lk 23,23--24 8. Lk 23,25 9. Jn 19,5 10. Jn 19,14 11. Iz 53,5 12. 1Jn 3,20 13. Iz 53,5 14. Jn 19,16--17 15. Mt 11,28--30 16. Ter 22,7 17. Jn 14,6 18. Iz 53,7 19. Iz 53,7 20. Lk 2,49 21. Jer 31,15;Mt 2,18 22. Lk 23,26 23. Mt 16,24 24. Kol 1,24 25. Mt 5,5 26. Iz 52,14 27. Mt 25, 40 28. Mt 18,6 29. 2Kor 5,12 30. Lk 23,27 31. Lk 23,28 31 32. Mt 23,37 Lk 13,34 33. Lk 19,44 34. Lk 23,31 35. Jn 19,23 36. Mt 5,4 37. Mk 15,25 38. Zak 12,10 39. Jn 20,28 40. Jn 12,32 41. Jn 19,28 42. Lk 23,46 43. Jn 15,13 44. Mk 15,44--45 45. Siralmak 2,18 46. Én 2,6 47. Lk 23,53--56