Az ember magával hozza a világra a tudás után való vágyat, az ismeretek
után való törekvést. Nemcsak egyes különálló ismeretekre
törekszünk, hanem ezeket a szerzett ismereteket egységes, harmonikus képpé akarjuk
összefoglalni. Természetünkben rejlik, hogy nemcsak a világban található
számtalan tárgyat, jelenséget akarjuk ismerni, hanem magáról a
világról is képet akarunk magunknak alkotni: világnézetre
törekszünk. Ennek az egységes képnek megalkotása, ismereteinknek
harmóniába hozása a filozófiának feladata.
Két nagy birodalom van, amelybe a filozófia elvezet bennünket: a tények és az
értékek birodalma. Mindegyik hozzátartozik az általános világkép
kialakításához, mindegyik alkotórésze világnézetünknek. De
főképpen az értékek filozófiája tanít bennünket azokra az
igazságokra, amelyekre leginkább szükségünk van. Ez tűzi ki azokat a
célokat, amelyeknek megvalósítása életünket tartalmassá,
nemessé teszi, ez tanít meg bennünket igazi életre. Az
értékelméletből nemcsak tudást, hanem bölcsességet is
meríthetünk, ez a bölcsesség tudománya.
A legújabb korban a filozófiában ismét fokozódott
érdeklődés mutatkozik az értékelmélet problémái
iránt. Jellemzi ezt az érdeklődést az, hogy nem elégszik meg a fölvetett
kérdésekre adott egyszerű, sokszor önkényes feleletekkel, hanem szigorú,
tudományos kritikát alkalmaz. A modern értékelméletnek egyik fő
törekvése, hogy ezt a tudományt is mentől jobban megalapozza, mentől
rendszeresebbé tegye.
A könyv rövid áttekintést nyújt az értékelmélet főbb
kérdéseiről: az érték fogalma, az értékelés lélektana,
relatív és abszolút értékek, az igazságérték, az
erkölcsi értékek, az esztétikai értékek és a gazdasági
értékek.
Kattintson letöltésre a "PDF" vagy "DOC" szavakra vagy a fájl nevére!
