Gönczné Posch Jolán: Életemet adtam PPEK szám: 547

Minden hívő ember életének folyama, munkája, öröme és szenvedése arra hivatott, hogy Istenbe torkolljon. Az Úrnak legyen hála azért, hogy vagyunk, hogy életünket nap mint nap, újból és újból alakíthatjuk és egymást kölcsönösen segíthetjük e cél elérésében. Életünk főműve saját történetünk, az, amivé válunk. Ezzel tudjuk Istent legjobban megdicsőíteni, és életünk értelmét megtalálni.
Van, aki már gyermekkorában igazi művészi szintre tud emelkedni. De ez ritkán adatik meg. Jézus viszont minden gyermeket magához hív, mert látja lelkük tisztaságát és egyszerű, áttetsző lelkesedését, a szépre és a jóra mindig kész szívüket, amelyekben olyan könnyen felragyog Isten csodálatos jelenléte.
Hogy Istent tükrözni tudja egy lélek, az nem évek kérdése. A Bölcsesség könyvében olvassuk: "rövid idő alatt hosszú utat tett meg". Ez áll Göncz Katikára is, aki rövid 12 év alatt célhoz ért. Nála nem volt szükség arra, hogy Isten görbe vonalakkal is egyenesen írjon, mert életútja egyenesen felfelé ívelő pálya volt minden kacskaringó nélkül a beteljesedés felé.
Isten olyan szülőket adott neki, akik mindennapi magatartásukkal erre a pályára helyezték életének kis kocsiját. Ez a pálya olyan réteken vitt keresztül, ahol pompáztak a tiszta öröm virágai, de nem hiányoztak a szenvedés tövisei sem. Édesanyja írása jól bemutatja, milyen lélekkel álltak hozzá szülei, hozzátartozói, barátai Katika életútjához.
Ez a kis életrajz indítson minket is hálaadásra a jó Istennek, Katika napsugaras, az életre, annak örömeire és szenvedéseire igent mondó lelkülete legyen mindnyájunk ihletője!

Kattintson letöltésre a "PDF" vagy "DOC" szavakra vagy a fájl nevére!
   Formátum       Méret (byte)    Fájlnév   
PDF 1.926.111 Gonczne_Posch_Jolan_Eletemet_adtam_1.pdf
DOC 578.048 Gonczne_Posch_Jolan_Eletemet_adtam_1.doc