,,Élni vagy meghalni?'' -- dadogva, suttogva vagy kiáltva tesszük fel
a kérdést. Van-e értelme az emberi életnek?
Megválaszthatja-e halálának idejét s módját
az ember, akár úgy is, hogy önkezével oltja ki élete
lángját? Ez a könyv az Olvasóval együtt keresi a
választ. A bizalom lángját gyújtja föl, a
reményt ébreszti abban is, aki közel jár az
öngyilkossághoz. Gondolkozni és érezni hív.
Mélyen érezni az életet.
A könyvbôl:
BARÁTOM! Neked írok, bár nem ismerlek. Te sem ismersz engem,
mégis kérlek, olvasd el leveleimet. Miért írok?
Hozzád nem lehet odafutni, mint az égô ház foglyaihoz; nem lehet
utánad ugrani, mint a sodró víz fuldoklójához --
hiszen látható sebektôl nem vérzel, s nem kiáltasz
segítségért: nincs más választásom,
írok neked.
Azt mondod: ,,Nem akarok élni!'' Én azt kérdezem: ,,Abban biztos
vagy, hogy meg akarsz halni?'' Látod, van mit mondanunk egymásnak.
Célom nem a rábeszélés, nem a lebeszélés,
hanem az együttgondolkozás. Ha hívod a halált, várj
egy kicsit. Aki vár, az még nem veszít semmit. Várj,
és olvasd el a levelekben írottakat. Az élet kérdéseit, a
halál siettetését lásd másvalaki szemével is.
Kattintson letöltésre a "PDF" vagy "DOC" szavakra vagy a fájl nevére!